HELYZETKÉP - ROMÁNIA

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - ROMÁNIA 6. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben

2 Helyzetkép Románia Működik-e szabályozott keretek között felnőttoktatás, amelynek célja az alapfokú iskolai végzettség vagy az érettségi megszerzése? A felnöttkori tanulás minden olyan folyamatot vagy egyéb hivatalos képzést magába foglal, amely révén a társadalom által felnötteknek tekintett egyének, fejlesztik kézségeit, gazdagitják ismereteiket és fejleszthetik müszaki, szakmai képesitésüket,vagy átcsoportosithatók ahogy a társadalom vagy az egyéni szükségletek megkövetelik. (Hágai nyilatkozat, az UNESCO elfogadta az 5-ik Nemzetközi Felnöttképzö Konferencián Hamburgban 1997-ben.) A 2000 augusztus 31-én elfogadott 129 számú Kormányrendelet (KR) a szakmai felnöttképzéssel kapcsolatban a 2002 júniusi 375-ös törvény szerint kimondja : a felnöttképzés tartalmazza az alapképzést és a folyamatos szakmai tovabbképzéseket a nemzeti oktatasrendszer keretei között. A nemzeti oktatási rendszer a második esély program keretében lehetőséget biztosit azon személyek számára akik betöltötték 14. életévüket,de szociális okok miatt nem fejezték be középiskolai tanulmányokat és is kiegészithetik kötelező iskolai végzettségüket, valamint első szintű szakmai továbbképzésben vehetnek részt egy bizonyos területen. A második esély a Phare program egy része,amely kimondja: Hozzáférés az oktatáshoz hátrányos helyzetű rétegek számára,amit az Oktatási Minisztérium alkalmazott az Európai-Unió anyagi támogatásával. Ez a program a második esély folytatása,amelyt az 1999 augusztus 18- án a 4231 számú KR fogadott el,módositásokkal és kiegészitésekkel a 2005 október 10-én 5333 számmal elfogadott KR szerint kisérleti tanévben szerzett tapasztalatok alapján a program megújult,kibővült,valamint a es tanév kiértékelési folyamatok során felülvizsgálták,majd kiterjesztették országos szinten. A

3 második esély program fő haszonélvezői Romániában a roma fiatalok. Bár a jogszabály és az oktatás szintjén folyamatosan segitették, az elmúlt években számos olyan intézkedést hoztak,amelyek tanulási lehetőségeket kinálták, beleértve a második esély komplex lehetöségeit, kinálatait, mind amellett, hogy még számos szegénységi, szegregációs és megkülönböztetési gondokkal küzdenek. Továbbá a nemzeti oktatási rendszer lehetöséget kinál a középiskola és szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok számára, hogy részt vehessenek az esti középiskolai képzésben és érettségi vizsgákon, életkortól függetlenül. Működik-e szabályozott keretek között szakmai képzést, továbbképzést célzó felnőttképzés? A 2000 augusztus 31-én elfogadott 129-es számú Kormányhatározat, 5 cikkely, 3. bekezdése szerint, a szakmai felnöttképzés kialakitásait a 2002 június 11-én elfogadott Törvényrendelet szabályozza, amely szerint, kezdő, képesitő, továbbképző, szakmai és átképző tanfolyamokat rendeznek. a) a kezdő beavató képzés a minimális és szükséges kézségek elsajatitását tartalmazzák egy tevékenység, szakma folytatására b) a képesités azon szakmai kompetenciák elsajátitását jelenti,amelyek szükségesek egy mesterség, szakma gyakorlásához c) a továbbképzés a szakmai kompetenciák felyesztését jelenti ugyanazon szak keretében. d) a szakképesités a szakképzés jellegzetes formája, amely a képzés fejlesztését célzó ismerete elsajátitását irányozza, korlátozott szakterület lefedésével. e) A szakmai átképzés azon kompetenciák elsajatitását jelentik amelyek külömbözőek és eltérnek a korábban szerzett szakmától.

4 A szakmai felnöttoktatást különböző módon szervezik, tudásszint, képesités, mesterség, szakképesités szerint, figyelemben véve a mankaadók, munkáltatók igényeit, a munkaerőpiac követelményeit. Milyen jogszabályi keretei vannak a felnőttképzés folytatásának? A felnőttoktatásra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat a 129- szamú 2000-ben megjelent Kormányhatározat valamint a 375/2000 számú törvény szabályozza. A módszertani normák alkalmazását az 522 számú/2003 Kormányhatározat irja elő. A felnőttoktatásban részt vevők módszertani jóváhagyását a Társadalmi-Szolidaritási, a Munkaügyi és az Oktatási-Kutatási Miniszteriumok közös 353/ számú közös rendelete szabályozza A felnöttképzésben részt vevők módszertani tanulását a Társadalmi- Szolidaritási, a Munkaügyi és az Oktatási-Kutatási Miniszteriumok közös 501/ rendelet szabályozza. A 76/2002 számú törvény alkalmazására vonatkozó 174/2002 KR utal az 1089/2002 és 934/2004 KR módositásokkal együtt, amely szabályozza a munkanélküli biztositási rendszert és a foglalkoztatás ösztönzését. Az engedélyezési eljárasokra vonatkozó intézkedéseket, a foglalkoztatás ösztönzését, finanszirozás szabályait, valamint azok végrehajtását és az azt következö módositásokat, útmutatásokkal együtt az 1091/2002 és 937/2004 KR szabályozzák Hogyan változott az aránya a felnöttképzésben a szakmai képzésnek az összes képzéshez viszonyitva az elmult 10 évbe (lehetöleg adatok alapján, ha az nem áll rendelkezésre,akkor tendencia)? Mivel csak 2003-ban lépett érvénybe a felnöttképzést szolgáltató jóváhagyási kérelmére és a képzés tanusítására vonatkozó módszertan,

5 amelyeket a Munkaügyi, Társadalmi-Szolidaritási Szociális és Családügyi, Oktatási Kulturális és Ifjúsági miniszteriumok együttesen jóváhagytak, csak ettöl az évtől kezdve beszélhetünk a felnöttek szakképzéséről. A meglévő statisztikai kimutatások szerint a képzésben részt vevő felnöttek számát tekintve Romania az utolsó helyeken található európai viszonylatban, 1.6%-os részvételi aránnyal, jóval 12.5%-os célkitűzés alatt. Az élet során a tanulási programokban való részvétel A 25-64év közötti lakósság képzésekben részt vevők számarányának százalékos kimutatása között.

6 Melyek a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A szakmai felnöttképzést közjogi és magánjogi személyek végezhetík, inasképzés esetén fizikai személyek, vagy szakmai szolgáltatók. A szakmai szolgáltatók a képzés során maradéktalanul betartják a szakmai képzés szabványait. A szakmai szolgáltatók engedélyezését a Nemzeti, Felnöttképző Tanácsa iranyítja, amely megalakulhat akár megyei szinten is. A szakképzést szolgáltatók engedélyezési jóváhagyásánál szükséges kriteriumok : - Képzési menetrend (program) - Képzési szolgáltatók tapasztalata, elért eredményei - Képzés során felhasznált források bemutatása Ahhoz, hogy a szakképzést szolgáltatók engedélyezésüket jóváhagyják, bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő pedagógiai végzettséggel jól képzett szakemberekkel dolgoznak. Melyek a felnőttképzési programokkal szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A szakképzési tanfolyamokat a szolgáltatók szervezik, foglalkozások, mesterségek, szakmák szerint, amelyek besorolása a Román foglalkozások osztályozásában található. A szakképző programok biztosítják a megfelelő ismeretek elsajátitását az országosan elismert szakmai normák és szabványok szerint, amelyet az Országos Foglalkoztatási és Képzési Tanács jóváhagy a hatályos szabályozás szerint. Foglalkoztatási szabály az a dokumentum, amely meghatározza az egységek hatáskörét, valamint a képzéshez rendelt tudásszint, és eredmények elérését. Azon szolgáltatók, amelyek a képzés során képzőprogramot szeretnének beinditani, amelyek nem találhatók a foglalkozási szabványokban, lehetőségük van kidolgozni egy programot

7 és kérni a jóváhagyását a hatályos szabályozás szerint. A képzési programok a következő főbb elemeket tartalmazzák: a) A képzési program céljait, szakmai készségekben (kompetenciákban) kifejezve, amely minden képzésben részt vevő személy elsajátít b) A képzés időtartamát c) A képzési ciklusban résztvevők maximális és minimális létszámát d) Az elméleti és szakmai oktatók hatáskörét A felnőttképzés során mennyire és hogyan lehet figyelembe venni az előzetes tanulmányok során már tanult elemeket? A jelenlegi törvény nem irja elő, hogy feltétlenül figyelembe kell venni a korábban szerzett végzettséget. Mindemellett feltételez alapismereteket, amelyek meghatározzák az egyén foglalkoztatási kilátásait. A munkahelyszervezéshez szükséges műszaki ismeretek részben az oktatási rendszerben, részben a munkahelyi gyakorlatban és a szakképesitések során keletkeztek, amelyek lehetőséget adnak egy szakma pontos beazonosításához. A szociális kézségek elsajátitása általába a munkakörnyezetben és munkahelyen történik. Ezek az interperszonális kézségekre vonatkoznak : viselkedés a munkahelyen, felelőségválalás, elszámoltathatóság, együttműködés, csapatszellem, kreativitás, minőségi megközelités. A foglalkoztatási lehetőség szoros kapcsolatban van az emberek rugalmassági kapcsolatával, valamit, hogy hogyan tudják kombinálni a különböző tipusú ismereteket és kézségeket, hogy ebből többet tudjanak kovácsolni. Kiegészül-e a felnőttképzés speciális szolgáltatási elemekkel (pl. képzési tanácsadás, előzetes tudásszint mérés)? A felnőttoktatás Romaniában nem egészül ki speciális szolgáltatásokkal (tanácsadás, előkészités).

8 A felnőtteknek szerveződő szakmai képzések esetében mennyire lehet figyelembe venni a megrendelő (munkáltató) speciális képzési igényeit? A felnőttoktatást különböző módon szervezik, iskolai végzettség,szakmák, foglalkozások, mesterségek szerint, figyelembe véve a munkadók igényeit, a felnőttek alapvető kézségeit, a szakmai követelményeket, illetve a foglalkoztatás és munkaerőpiac követelményeit és igényeit. A dokumentáció előkészitése során az engedély megszerzéséért, a szolgaltató kapcsolatot teremt több potenciális munkaadóval és együtt határozzák meg a képzés legfontosabb elemeit: céljait, programot, a képzés tartalmára kitűzött célokat, partnerkapcsolatokat kiépitve a gyakorlati képzés véghezviteléhez. A felsorolt dokumentumok mind a munkaadók képzési követelményeit tartalmazzák. Milyen a finanszírozása a felnőttképzésnek (normatív támogatás, pályázat)? A szakmai felnőttképzést és az eredmények kiérértékelését az alábbi forrásokból fedezik: a) A munkaadók, saját tőkééből b) A munkanélküli biztositási kölcségvetéséből c) Szponzorálás, adományok, külső forrásokból d) A képzésben részt vevő személyek díjbefizetéséből Válallkozások, cégek, szövetkezeti egységek, állami és egyéb intézmények a felnöttképzés finanszirozására költött összeget leirhatják a jövedelemi adóból. Külső forrásokból finanszirozott intézmények a felnöttképzés költségét leirhatják ezen forrásokból. Az állami költségvetésből finanszirozott intézmények segíthetík a felnöttképzést,

9 erre a célra felhasznált költségeket leirhatják az állami vagy külső forrásokból, ha a költségvetésben megjelenik és elfogadták. A Nemzeti Munkaelosztó Tanács a felnöttképzésre fordított kiadásokat a munkanéküli biztositásokból fedezík a törvényeknek megfelelően. Szakmai felnőttképzés szopnzorizálásából, adományokból és külső forrásokból is megvalosithatók. A feltételek és eljárások adottak a szolgáltatók számára, akik a külső forrásból származó segitséget megkaphatják betartva az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, együttműködési megállapodásokat, amelynek Románia is részese (például az Európai Strukturális Alapok keretében az ágazati operativ program humánerőforrás-fejlesztés ) A képzésre jelentkezők milyen támogatást vehetnek igénybe? Abban a periódusban, amelyben a személy a munkáltó által finanszirozott képzésben vett részt, jogosult a munkaszerződésben megállapitott bérezéshez, a munkaprogram megfelelő betartásával. Ugyanakkor a munkáltató fedezi az útiköltségeket, amenyiben a képzés más helyiségben történik, a munkahelyhez képest. Azon alkalmazottak, akik a munkaadó kérésére szakmai képzésben vettek részt, legalább 3 hónapon keresztül, a munkaszerződéshez csatolt kiegészitésben rögzitik jogaikat, kötelezettségeiket a képzés utáni időszakra. Azok a pályazatok amelyeket az Európai Szociális Alap hozott létre, a Humánerőforrás Fejlesztés Programban ( ) megjelenő képezd a társadalmat elnevező programon keresztül követi a munkanélküliek átképzését és anyagi támogatást nyújt minden végzős számára a bizonyitvány megszerzése után.

10 Milyen tendencia várható a következő években a felnőttképzés szakmai összetételében és volumenében? A felnőttképzés lehetőséget kell nyújtson a résztvevöknek, hogy minél könnyebben alkalmazkodjanak a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez. Ezért a szakképzés minősége, változatossága, kinálata, minden szak és műszaki iskola fő célkitűzése kell legyen. A es év fő célja, hogy Európa lakosságának legalább 12.5%-a részt vegyen valamilyen képzésben. Ajánlatos az iskolák számára, hogy szakképzés szolgáltatói jóváhagyással rendelkezzenek, és minél több pályázatot inditsanak, amelyeket az Európai Strukturális Alap támogat, figyelembe véve, hogy az iskolák csak 15.6%-a rendelkezik ilyen irányú jóváhagyással. Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK Létezik megfelelő jogszabályozás felnőttképző tanfolyamok műkődéséhez Marginalizálodott,veszélyeztete tt személyek képzése(egyedülálló anyák,hosszú távú munkanélküliek, romák) A munkaadó,érdekelt szervezetek,szakszervezetek,munkae losztó hivatalokkal való tanácskozás után,olyan döntések meghozatala, amely a szükséges képzésekre vonatkozik A képzésben részt vevő személyek bátoritása,ösztönzése Olyan tanulmányok elemzése, amely külömböző iparágak munkaerő iránti keresletét tartja fel GYENGESÉGEK A kiterjedt bürőkratikus rendszer megléte különböző hierarhikús szinteken, a jóváhagyások megszerzésénél Fokozott jóváhagyási díjak(három átlagbér/képzés) Nincs egységes értékelési rendszer kidolgozva

11 LEHETŐSÉGEK - Egy bizonyos szakágazatból kikerűlt személyek számára egyenlő hozzáférés biztosított bármely átképzéshez. - A szaktudás felmérése egységes szabványok alapján akár más városban is lehetséges(nem ahol a képzés folyt). - A képzési programok ingyenes(államilag támogatott) helyeket is biztosítanak - Átképzési lehetőséget nyújt,hogy könnyebben igazódjanak a munkaerő piacon. VESZÉLYEK Az Európai Unióban alkalmazott szociális gazdasági jógszabályozás szerint, bekövetkezett a személyek tömeges vándorlása minősített képzések elvégzése után. Nagyarányú vagy szak munkahely változások, társadalmiszociális tehetetlenséget válthat ki Tisztességtelen verseny alakulhat ki az oktatók vagy képzést biztositók között Nincs egységes kiértékelési rendszer kidolgozva