2009. évi Üzleti jelentése

Átírás

1 2009. évi Üzleti jelentése

2 A évi gazdálkodás adatainak rövid bemutatása Mérleg adatok Eszközök adatok ezer forintban A tétel megnevezése Előző év Tárgyév Változás Index A. Befektetett eszközök ,53% I. Immateriális javak ,25% II. Tárgyi eszközök ,17% III. Befektetett pénzügyi eszközök ,10% B. Forgóeszközök ,61% I. Készletek ,03% II. Követelések ,74% III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök ,48% C. Aktív időbeli elhatárolások ,98% Eszközök összesen ,90% Befektetett eszközök 2009-ben az előző évhez képest jelentősen több, nagyobb értékű beruházást hajtott végre a Társaság. A legjelentősebb fejlesztés a döntő részben évi minisztériumi támogatási forrásból megvalósított székház felújítás, és ezen belül a végrehajtott felvonó modernizáció volt, e két tétel együttes bekerülési értéke 183,4 millió forint volt. Emellett folytatódott az ERP rendszer megújítása, a végi Nexon bevezetést követően, július 1-jei éles indulással bevezetésre került az Axapta rendszer, ezzel a vezetői, finanszírozói és tulajdonosi információ igények kielégítésére már nem alkalmas TopSoft rendszert teljesen lecserélte a Társaság. Az immateriális javak állomány növekedését két szellemi termék aktiválása eredményezte, a Natura 2000 tervezési módszertan és a TeIR adatbázis, együttes bekerülési költsége 43,8 millió forint. A befejezetlen beruházások 26,3 millió forintos záró állományában az év végén beszerzett és még nem aktívált szerverek és az azokat működtető rendszer-szoftverek mellett, a ben elindított Budafoki úti épület-felújítás tervezési költségei szerepelnek. A befektetett pénzügyi eszközök év végi állományának növekedését a munkavállalóknak adott lakás-építési és felújítási kölcsönök állományának 1,4 millió forintos emelkedése okozta. Forgóeszközök A készletek között szerepeltetett befejezetlen termelés értéke jelentősen 572,2 millió forinttal több mint az előző év végén, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt a vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint a Társaság a programidőszak végéig éves szinten nem mutathat ki eredményt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egyes operatív programjainak megvalósításával kapcsolatban, ezért befejezetlen termelésként kell kimutatnia, amennyiben az ÚMFT végrehajtásában való közreműködés egy-egy Operatív Program esetében éves szinten fedezet hiányt mutat. Másrészt a harmadik - negyedik negyedévben felmerült költségek ellentételezésére szolgáló támogatásokat több esetben nem tudtuk lehívni a mérlegzárásig, részben technikai okok (pl. adatszolgáltatási nehézségek, az új ERP rendszer bevezetésével járó alkalmazási A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 2

3 problémák) miatt, részben pedig a forrás lehívások ellenőrzésének, hitelesítésének bonyolult, több szereplős eljárásrendje, hosszú átfutási ideje (pl. Határmenti programok) miatt. Harmadrészt befejezetlen termelésként mutatjuk ki az évek között áthúzódó egyéb megbízások tárgyévben bevétellel nem finanszírozott közvetlen költségeit is. A Norvég és Svájci Alap, valamint az Átmeneti Támogatások kezelésével kapcsolatos feladatok új tevékenységként jelentkeztek a program végrehajtás területén. Sajnálatos módon a vonatkozó jogszabályok módosításának elhúzódása, illetve a finanszírozási szerződések megkötésének késedelme miatt ezek a tevékenységek is részben finanszírozatlanok maradtak 2009-ben, ennek következtében 76,7 millió forint bevétellel nem fedezett költség került befejezetlen termelésként elhatárolásra. Szintén új feladat a Roma Fejlesztési és Tervező Programiroda működtetése, amely esetében a tételes elszámoláson alapuló utófinanszírozás miatt 30,9 millió forint költség került elhatárolására. A évi záráskor nyilvántartásba vett befejezetlen termelés részletezését az Éves beszámoló Kiegészítő mellékletének 3. sz. melléklete tartalmazza. Az áruk mérlegsoron kerülnek kimutatásra az egyes feladatok ellátásához igénybevett szakmai tovább számlázandó szolgáltatások, a teljesítmény kiszámlázásáig, illetve az érintett feladatot finanszírozó támogatás folyósításáig. Az áruk év végi 99,4 millió forintos állományában legjelentősebb tételt az ÚMFT OP-k végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs feladatokhoz és az egyéb kiegészítő tevékenységekhez igénybe vett szakértői és egyéb szolgáltatások ellenértékeinek összege jelentette. A vevőkkel szembeni követelések záró állománya közel 35 millió forinttal magasabb az előző évinél. Az év végi vevőállomány legjelentősebb tételei a Natura 2000 feladathoz kapcsolódóan a KvVM-mel, és az UVATERV dokumentumok archiválásához és megőrzéséhez kapcsolódóan a KKK-val szemben fennálló követelések. Az egyéb követelések 51,6 millió forintos növekedését a fizetett ajánlati biztosítékok 25 millió forintos, illetve a visszaigényelhető, levonható általános forgalmi adó 28 millió forintos záró állománya okozta. Az aktív időbeli elhatárolások között 2009-ben is a bevételek aktív időbeli elhatárolása a legjelentősebb tétel, döntően annak a következtében, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a teljesítés igazolások egy részét a megbízók csak 2010-ben adták ki a 2009-ben elvégzett feladatok vonatkozásában, így azok kiszámlázása is csak 2010-ben történhetett meg. (A bevételek aktív időbeli elhatárolásának tételes felsorolását az Éves beszámoló kiegészítő mellékletének 4. sz. melléklete tartalmazza.) Források adatok ezer forintban A tétel megnevezése Előző év Tárgyév Változás Index D. Saját tőke ,21% I. Jegyzett tőke ,00% II. Jegyzett, de még be nem fiz. tőke III. Tőketartalék ,00% IV. Eredménytartalék ,46% V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény ,17% E. Céltartalékok ,00% A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 3

4 F. Kötelezettségek ,58% I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek ,00% III. Rövid lejáratú kötelezettségek ,88% G. Passzív időbeli elhatárolások ,87% FORRÁSOK ÖSSZESEN ,90% A Saját tőke záró állományának változását a előző évit 80%-kal meghaladó, ezer forintos tárgyévi mérleg szerinti eredmény okozta évben a várható költségekre 2008-ban képzett céltartalék összege felszabadításra került év végen céltartalék képzés helyett a megváltozott számviteli politikában foglaltakkal összhangban a bevételek elhatárolására került sor, a passzív időbeli elhatárolások között. A rövid lejáratú kötelezettségek összegében közel 1000 millió forint összegű növekedés következett be, amelyet a szállítókkal szembeni tartozások és a vevőktől kapott előlegek, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek év végi záró állományának emelkedése okozott. A vevőktől kapott előlegek év végi állománya 587 millió forinttal magasabb az előző év véginél. Az emelkedést döntően az Operatív Programok megvalósításához az NFÜ által biztosított 858 millió forintos előleg folyósítása okozta. A szállító állomány záró állománya közel kétszerese az előző évinek, döntően a Társaság likviditási helyzetének kedvezőtlen alakulása miatt, de szerepet játszott benne az is, hogy a feladatellátás év végi határidejei következtében az azok ellátásához igénybevett külső szakmai szolgáltatások is év végén kerültek Társaságunk felé kiszámlázásra. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 200 millió forintot meghaladó emelkedését részben az okozta, hogy a számviteli politika változása miatt a támogatásból finanszírozott feladatok ellátásához az NFGM, illetve az NFÜ által folyósított támogatás előlegek ide kerültek átvezetésre. Az év végi állomány tartalmazza továbbá többek között a januárjában kifizetett, decemberi béreket és azok járulékait, valamint a szállítók által fizetett jótállási és jó teljesítési garanciák összegét is. A passzív időbeli elhatárolások 297,8 millió forintot meghaladó növekedése alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy több 2010-ben folytatódó feladat esetében (pl. egyes háttérintézeti építésügyi, területfejlesztési feladatok, valamint egyes program megvalósítási ÚMFT OP-k végrehajtása, az új Határmenti programok hazai finanszírozású feladatok esetében) a 2009-ben folyósított támogatás, realizált bevétel összege meghaladta az érintett feladatok ellátásának éves költségeinek és ráfordításainak az összegét, az emiatt elhatárolt bevételek a évi feladatellátás finanszírozására kerülnek felhasználásra. Külön megemlítjük, hogy a évi bevételek passzív időbeli elhatárolásai között 40 millió forint került elhatárolásra az UVATERV privatizációja előtt készített tervanyagok átvételére, feldolgozására és kezelésére szóló megbízás teljesítése keretében, a 2010-ben beszerzendő RFiD alapú dokumentum-azonosítási rendszer finanszírozására. Másrészt arra, hogy a mérleg fordulónap előtti költségek előző évihez képest jelentős mértékben emelkedtek. A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 4

5 Eredmény adatok adatok ezer forintban A tétel megnevezése 2008 Tény 2009 Terv 2009 Tény Index (2009/2008) Index (Tény Terv) Belföldi értékesítés nettó árbevétele ,1% 133,8% Exportértékesítés nettó árbevétele ,1% 0,0% Értékesítés nettó árbevétele ,1% 134,0% Saját termelésű készletek állományváltozása ,3% 0,0% Saját elõállítású eszközök aktivált értéke ,0% 0,0% Aktivált saját teljesítmények értéke ,8% 0,0% Egyéb bevételek ,5% 67,6% Anyagköltség ,4% 91,6% Igénybe vett szolgáltatások értéke ,1% 58,6% Egyéb szolgáltatások értéke ,7% 174,3% Eladott áruk beszerzési értéke ,0% 0,0% Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ,2% 0,0% Anyagjellegű ráfordítások ,3% 63,9% Bérköltség ,2% 100,3% Személyi jellegű egyéb kifizetések ,5% 150,9% Bérjárulékok ,4% 100,1% Személyi jellegű ráfordítások ,7% 104,7% Értékcsökkenési leírás ,0% 116,2% Egyéb ráfordítások ,6% 0,0% ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE ,8% 9,1% Pénzügyi műveletek bevételei ,4% 0,0% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,7% 379,0% Pénzügyi műveletek eredménye ,6% 116,3% Szokásos vállalkozási eredmény ,2% 13,8% Rendkívüli bevételek ,9% 31,7% Rendkívüli ráfordítások ,0% 0,0% Rendkívüli eredmény ,9% 31,7% Adózás előtti eredmény ,3% 140,0% Adófizetési kötelezettség ,0% 0,0% Adózott eredmény ,2% 140,0% Mérleg szerinti eredmény ,2% 140,0% A Társaság évi nettó árbevétele 34%-kal haladta meg a tervezett értéket, és több mint 79%-kal volt magasabb, mint a 2008-ban realizált árbevétel összege. A tervezettnél kedvezőbb árbevétel alakulásban a feladatellátás volumenének növekedése mint meghatározó tényező mellett szerepet játszott az is, hogy miközben a tervkészítés időszakában az NFT1 ROPKSZ feladatellátás várható bevétele a támogatások között került megtervezésre, végül az NFÜ megbízási szerződés keretében finanszírozta a feladatot, így az azzal kapcsolatos bevételek ezen a soron kerültek kimutatásra. Emellett a Társaság év közben átvett, új feladatait a Norvég- és Svájci Alap, és az Átmeneti támogatások kezelését is, megbízási szerződés keretében végzi, így a Svájci alap évi bevételei is az árbevétel összegét növelték. A háttérintézeti tevékenységek esetében itt kerülnek kimutatásra a megbízás alapján végzett célszerinti, és vállalkozási feladatok bevételei. Mindkét háttérintézeti üzletág a tervezettnél több célszerinti feladatot valósított meg, és azok bevétele összességében 38 millió forinttal haladta meg a tervezett értéket. A feladatok között mind szakmailag, mind pénzügyileg kiemelkedő jelentőségű a NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és az A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 5

6 ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (bevétel 88 millió forint), valamint az UVATERV tervállomány digitalizálása és a tervdokumentumok őrzése és szolgáltatása (bevétel 93 millió forint). Az aktivált saját teljesítmények értékének jelentős növekedését a befejezetlen termelés év végi állományának emelkedése okozta. A Társaság befejezetlen termelésként mutatja ki a megbízási szerződéssel finanszírozott program végrehajtási feladatok bevétellel nem fedezett költségeinek összegét a vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint, valamint a 2010-ben folytatódó, támogatással finanszírozott feladatok azon költségeit, amelyek ellentételezése a mérleg fordulónapjáig nem került átutalásra. A saját előállítású eszközök aktívált értéke soron a szellemi termékként nyilvántartásba vett, Natura 2000 tervezési módszertan bekerülési költsége került kimutatásra. Az egyéb bevételek között a legjelentősebb tételt, a szakmai feladatellátást finanszírozó támogatások összegei jelentik. Összességében megállapítható, hogy a szakmai tevékenységek finanszírozásában még mindig a meghatározó a támogatási forma. Így finanszírozódik az Interreg közreműködő szervezeti, az ETE, IPA, ENPI programok végrehajtásával kapcsolatos és a háttérintézeti feladatok ellátása (véleményünk szerint ez a finanszírozási megoldás továbbra is kockázatot jelent, mivel a támogatás folyósítása feladatellátáshoz kötött, aminek az adózási (áfa és iparűzési adó) szempontból történő megítélése több korábban a Társaságnál ellenőrzést végző szervezet megállapítása szerint kérdéses). A támogatásból származó bevételeknek a tervezettől és a megelőző évinél alacsonyabb szinten való alakulása a következő okokra vezethető vissza: Az NFT1 ROP KSZ feladatok 2009-ben már nem támogatásból kerülnek finanszírozásra. A Határmenti programok esetében a bevételek tervezettől való elmaradását részben az okozta, hogy a programvégrehajtás tényleges üteme elmaradt a tervkészítés időszakában prognosztizálttól, részben pedig annak a következménye, hogy a támogatások lehívása a vonatkozó eljárásrendek következtében igen hosszú és bonyolult feladat, aminek eredményeként a beszámoló elkészítése időszakában is több mint 160 millió forint bevétellel nem fedezett költséget kellett a Társaságnak elhatárolnia. A Háttérintézeti tevékenységek esetében az NFGM által a Társaságra delegált feladatok, és az azok ellátásához biztosított támogatások összege elmaradt a tervezettől, illetve a szerződések megkötésének és az elvégzett feladatok teljesítésigazolásának, a benyújtott költség elszámolások, támogatás lehívások ellenőrzésének elhúzódása miatt együttesen mintegy 188 millió forint ténylegesen felmerült költség támogatással való ellentételezése nem történt meg a mérlegzárásig. A bevételek tervezettől való elmaradásával az egész év folyamán számolt a Társaság, ezért a feladatellátás biztonságát szem előtt tartva törekedtünk a minél takarékosabb gazdálkodásra. A visszafogott beszerzési politika eredményeként az anyagjellegű ráfordítások növekedési üteme csak kevéssel haladta meg a bevételek növekedési ütemét, míg az amortizációs költségek növekedési üteme elmaradt attól. A közvetített szolgáltatások jelentős mértékű emelkedését a kedvezményezett tevékenységek teljesítése során igénybevett külső szakmai szolgáltatások növekedése okozta (pl. ÚMFT OP-k végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs és egyéb kiegészítő feladatok). A személyi jellegű ráfordítások emelkedését döntően a létszámemelkedés (ASL 20%) amely elengedhetetlen volt a szakmai feladatok megfelelő minőségű és határidőre való elvégzéséhez indokolja. Az átlag kereset számítás szempontjából figyelembe veendő teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos keresetnövekedése +2,73% volt. A kapacitások növekedése a személyi jellegű ráfordítások 26,67%-os emelkedése mellett valósult meg. A Társaság likviditási helyzete hullámzó volt 2009-ben, amit jól szemléltet, hogy miközben a fizetendő kamatok összege 3,4 millió forinttal nőtt az előző évi kamat kiadásokhoz képest, az A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 6

7 ideiglenesen szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamat bevétel is 3,6 millió forinttal emelkedett. Kedvezően hatott az eredményre a devizában felmerült bevételekkel, illetve kiadásokkal kapcsolatban realizált árfolyam különbözet alakulása is, az árfolyamnyereségek összege 625 ezer forinttal haladta meg az árfolyamveszteségek összegét 2009-ben. A 2008-ban elkezdett folyamat és költség elemzések eredményei alapján 2009-ben kiszervezésre kerültek a központi épület üzemeltetésével kapcsolatos feladatok. A Társaság az év folyamán közbeszerzési eljárást folytatott le az épületüzemeltetési és épületkarbantartási feladatok (épület-karbantartás és javítási tevékenységek, esetleges rendkívüli tevékenységek) ellátása, valamint az épületbiztonsági szolgáltatások (biztonsági üzemeltetési tevékenység, biztonsági rendszerek javítási és karbantartási tevékenységei) végzésére. Az eljárás eredményeként az épületüzemeltetési és épület-karbantartási feladatok ellátására a HÉROSZ FM Kft-vel, míg az épületbiztonsági szolgáltatások végzésére a T.O.M. Controll Kft-vel kötött szerződés a Társaság. A kiírásban foglaltaknak megfelelően a VÁTI Nonprofit Kft. 11 korábbi munkavállalója január 1-jétől, úgynevezett munkavállalói jogutódlás keretében átadásra került a HÉROSZ FM Kft-nek. A megkötött szolgáltatási szerződések alapján a feladatok kiszervezésére január 1-jétől december 31-ig szóló, határozott időtartamban kerül sor során is különös gondot fordítottunk a működtetési költségek csökkentésére, ennek eredményeként a működtetéssel kapcsolatos feladatok kiteljesedése ellenére a vállalati általános költségek közvetlen költségekhez viszonyított aránya az előző évi 25,25%-ról 24,06%-ra, a nettó bevételekhez viszonyított aránya pedig 19,23%-ról 18,94%-ra csökkent. Összességében megállapítható, hogy a rendelkezésre bocsátott támogatási és egyéb források néhány feladat esetében az alapvetően takarékos költséggazdálkodás ellenére sem fedezték az elvégzett feladtok költségeit és ráfordításait, azonban a háttérintézeti feladatokat ellátó üzletágak által végzett egyéb célszerinti és vállalkozási tevékenységeken realizált eredmény megfelelő fedezetet nyújtott ezen veszteségek finanszírozására, sőt összességében a Társaság ezer forint nyereséggel zárta a évet. A Társaság évre vonatkozó Éves beszámolóját az 1. sz. melléklet tartalmazza. A Társaság tevékenységének 2009-ben is folytatódó szakmai átrendeződése eredményeként a bevételek között még meghatározóbbakká váltak az állami és uniós támogatások, illetve azok az árbevételek (ÚMFT programvégrehajtás, Határmenti programok hazai kontroll feladatai), amelyek felhasználásával tételesen el kell számolni a finanszírozó felé. A Társaság tevékenység csoportonkénti eredmény bevétel, költség és ráfordítás, fedezet alakulását a 2. sz. melléklet szerinti táblázatban mutatjuk be. A tevékenység alapú tervezés és projekt alapú elszámolás térnyerése lényeges változtatásokat követelt meg a Társaság tervezési, számviteli, pénzügyi, beszámolási és ellenőrzési rendszerében. A tervezési, elszámolási, ügyviteli és kontrolling rendszer ben megkezdődött átalakítása 2009-ben a Nexon ügyviteli rendszer HR, Bér, Cafeteria és Jelenlét moduljának bevezetésével, majd ezt követően az AXAPTA rendszer bevezetésével és július 1-jei éles indulásával folytatódott. A rendszerek bevezetése az évközi nehézségek ellenére, sikeres volt, az éves beszámoló és a kapcsolódó adatszolgáltatás, a második féléves támogatás elszámolások a rendszerből nyerhető információkon alapulnak. Az ÚMFT és Határmenti programok életciklusával összhangban, a következő években a program-végrehajtási tevékenységhez kapcsolódó feladatok további bővülése várható, és A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 7

8 ennek eredményeként az itt realizálható árbevétel és a közhasznú tevékenységek támogatásának összege tovább nő. A Társaságnál kialakult az a belső funkcionális szervezeti megosztás és a hozzá szükséges személyzet is folyamatosan biztosításra került, amely biztosítja a közpénzek felhasználásának biztonságos és hatékony nyilvántartását és ellenőrizhetőségét. A Társaság programvégrehajtáshoz kötődő menedzsment tevékenységét 12 fióktelepen végzi az országban, ebből 11 iroda vidéki városokban helyezkedik el. Munkatársak 80 %-a diplomás, akik közül a jelentős többség több diplomával rendelkezik. Tudományos fokozata (PhD), jelenleg 9 főnek van, (2%), több dolgozónknál folyamatban van a PhD fokozat megszerzése. Szakember állományunk fiatal, (átlagéletkor 34 év), több nyelvet beszélő, ismereteit szinten tartó munkavállalókból áll. A határon átnyúló programok Közös Technikai Titkárságaiba továbbra is folytatódik a külföldi munkavállalók felvétele, jelenleg 23 külföldi munkavállalóval rendelkezünk. A munkavállalók szakmai megbecsülése mellett kiemelt figyelmet fordítunk ösztönzésükre is, azonban ezt sok esetben akadályozzák a finanszírozási feltételek. A rendelkezésre álló források erejéig a vonatkozó előírások betartása mellett továbbra is igyekeztünk biztosítani a piaci körülményekhez alkalmazkodó személyi jellegű juttatásokat, az ösztönzésnél különös figyelmet fordítunk a kulcs emberek megtartására. A kedvező munkafeltételeket és a foglalkozás egészségügyi ellátást minden munkavállalónk számára biztosítjuk. A folyamatos szakmai és a vezetői képzéseket az éves képzési tervben előre meghatározott ütemben és keretek között valósítjuk meg. Indokolt esetben támogatjuk további tudományos fokozat megszerzését, valamint a munkavégzéshez szükséges további diploma, vagy szakképesítés megszerzését, illetve a szakterületi ismeretek folyamatos szinten tartásához elengedhetetlen továbbképzéseket. A VÁTI Tudományos Tanácsadó Testület 2009 elején alakult meg általánosan elismert területfejlesztési, területrendezési tudományos szakértőkből. A Testület munkája során véleményt formált, és javaslatokat tett a VÁTI Nonprofit Kft. által készített jelentésekre, munkákra vonatkozóan (pl. Stratégia, Országgyűlési jelentés). A Társaság tevékenységével nem jelent közvetlen környezetvédelemhez kapcsolódó kockázatot. Az Európai Unióból származó támogatások odaítélésének módját szigorú szabályok határozzák meg, miután ezáltal biztosítható a közreműködők objektív módon történő kiválasztása, a támogatásként átadott közpénzek felhasználásának átláthatósága, ellenőrizhetősége érdekében a vonatkozó szabályok szerint köteles volt kialakítani a belső kockázatok kezelésének rendszerét. A fenti előírások betartása érdekében már évben azonosításra kerültek a Társaság főbb kockázatai, amelyeknek jelentőségük és valószínűségük szerinti rangsorolása is megtörtént első félévben kidolgozásra és elfogadásra került a Kockázatkezelési koncepció, és a Stratégiai Iroda vezetésével az év folyamán valamennyi üzletágra vonatkozóan elkészült és jóváhagyásra kerültek a kockázatkezelési tervek. A Társaság kockázatkezelési szabályzata decemberében került kiadásra január között sikeresen megfelelt a Társaság az új ISO 9001: szabvány szerinti megújító auditon április 1-jén bevezettük valamennyi szervezeti egységnél - a kiválasztott lényeges folyamatokat mérő - minőségi mutatószámrendszert. Október hónapban partner-elégedettségmérést indítottunk az üzletágak által ellátott tevékenységekről. A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 8

9 A Társaság gazdálkodásában lévő egyéb kockázatok felmérése 2004-ben történt, és annak folyamatos karbantartása, értékelése évente az üzleti terv keretei között megtörténik. A legnagyobb kockázatot az állami megrendelések alakulása, és a megrendelők fizetési hajlandósága és képessége jelenti. E miatt a Társaság likviditási helyzete külön kiemelt, folyamatos kezelést igényel től napi cash flow jelentés készül, folyamatosan figyeljük a követelések állását és a lejárt és jövőbeni kötelezettségeket. A likviditási problémák kezelése érdekében folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a finanszírozó szervezetekkel és a legnagyobb megrendelőkkel. A Társaság a Magyar Államkincstár mellett az ERSTE Banknál is vezet folyószámlát, a működtetés biztonságának fenntartásához elengedhetetlen pénzügyi likviditás biztosításához szükséges folyószámlahitel és a pályázatok esetleges bankgarancia igények kielégítésére. Budapest, március 30. Mellékletek Dr. Benedek János vezérigazgató A VÁTI Kht évi üzleti jelentése 9