KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2004 BUDAPEST, 2005

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes: Dr. Pintér László A kiadvány megrendelhető: a Statisztikai szolgáltatások osztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u Telefon: , fax: marketing.ksh@office.ksh.hu Tisztelt Felhasználó!. Köszönettel vesszük, ha tájékoztatónkkal kapcsolatos észrevételeit, véleményét eljuttatja hozzánk. Tel.: vagy Budapest 1525 Pf. 51. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy kiadványunk a KSH valamennyi évközi tájékoztatójához hasonlóan az interneten keresztül hozzáférhető. KSH az interneten: Másodlagos publikálás csak KSH forrásmegjelöléssel történhet!

3 Tartalom Összefoglaló A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása Növénytermesztés Állattenyésztés Értékesítés (felvásárlás) Mezőgazdasági termelői árak A felvásárlási árak Mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala Külkereskedelem Termelési tényezők A gazdálkodás szervezeti keretei Földterület Földhasználat Foglalkoztatottság A mezőgazdaság munkaerőfelhasználása A keresetek alakulása Termelőeszköz-ellátás Táblázatok Mezőgazdasági számla Az agrárolló alakulása Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete Az élelmiszeripari szervezetekben alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása A gabonatermelés alakulása A közönséges búza termelésének alakulása A durumbúza termelésének alakulása Az árpa termelésének alakulása A kukorica termelésének alakulása A sertésállomány alakulása A szarvasmarha-állomány alakulása 45 Módszertani megjegyzések Jelmagyarázat:.. = az adat nem ismeretes = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő 3

4

5 Összefoglaló A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának volumene 2004-ben az előző évivel ellentétes folyamatok eredményeként előzetes adatok szerint 22,6 százalékkal meghaladta a évit. A két fő ágazat közül a növénytermesztés teljesítménye kiemelkedően, 49,3 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé 6,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 7 százalékkal növekedett az előző évihez képest ben az élelmiszeripar termelése 3,5 százalékkal elmaradt az előző évitől ben az előző évinél alig 3 százalékkal nagyobb területről 16,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a évi termésmennyiség közel kétszeresét (190,5 százalékát). A búzatermés megkétszereződött, 5 százalékkal nagyobb területen 6 millió tonna termett, ami az utóbbi 10 év legnagyobb termése. A búza évi termésátlaga (5130 kg/ha) 35 százalékkal magasabb az évek átlaghozamánál. A búza esetében a kiemelkedő termésmennyiség a vártnál jobb minőséggel párosult. Kukoricából 8,3 millió tonna termett, ez a mennyiség a évinél 3,8 millió tonnával (83,5 százalékkal) több, és az utóbbi évtizedek legnagyobb termésmennyisége. A évi termésátlag (7000 kg/ha) 24 százalékkal meghaladta az évek átlaghozamát. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból 21, cukorrépából 73, burgonyából pedig 32 százalékkal több termett a évinél. A kiemelkedő hozamok mellett a cukorrépa esetében a vetésterület növekedése is szerepet játszott a termelés bővülésében decemberében 4 millió sertést tartottak az országban, 854 ezerrel (17 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 16 ezerrel, a tyúkfélék-állománya 4,7 millióval csökkent 2004 folyamán. Pulykából és libából is kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. Jelentősen növekedett a juhok száma (1,4 millióra), a baromfifélék közül pedig a kacsaállomány nőtt 3 százalékkal ben a mezőgazdasági termékek felvásárolt volumene az előző évi szinten alakult. A mezőgazdasági termelői árak 2004-ban átlagosan 5,4 százalékkal mérséklődtek. Az árszínvonal-csökkenés a növényi és kertészeti termékeknél következett be, az állattenyésztési termékek árai növekedtek 2003-hoz képest. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 9,8 százalékkal emelkedett. Az agrár-külkereskedelemben 2004-ben 243,1 milliárd forint bevételi többlet realizálódott, 20 százalékkal kevesebb mint 2003-ban. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export volumene 3 százalékkal, az importé ezzel szemben 24 százalékkal növekedett egy év alatt. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban alkalmazásban állók létszáma 2004-ben 6 ezer fővel csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése 2004-ben mind a bruttó, mind pedig a nettó kereseteket tekintve meghaladta a nemzetgazdasági átlagkereset növekedését. 5

6 1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság (erdő- és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt) 2003-ban a megtermelt bruttó hazai termékből (GDP-ből) 2,9 százalékkal részesedett. A fejlett országokhoz hasonlóan a fogyasztásban egyre csökkenő hányadot képviselő élelmiszerek és élvezeti cikkek aránya 2003-ban 27 százalékot tett ki. A nemzetgazdaság összes exportjából az élelmiszer-gazdaság részesedése 2004-ben 6 százalékra mérséklődött. Az élelmiszerek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete mind dollárban, mint pedig forintban csökkent az előző évhez képest. A mezőgazdasági foglalkoztatottság is tovább csökkent, 2004-ben a nemzetgazdasági összes foglalkoztatott mindössze 5 százalékát tette ki a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A beruházások aránya 2003-hoz képest közel 2 százalékponttal csökkent, amit a évi beruházási támogatások módosulása, illetve szűkítése okozott. 1. sz. tábla A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság részaránya Külkereskea GDP- a Az a a delmi forga- Év termelésben fogyasztásban a) exportban a) beruházásban b) foglalkoz- lom egyentatottságban c) lege a), folyó áron, százalék milliárd Ft d) ,9 32,4 22,0.. 8,0 227, ,8 30,7 18,4.. 8,3 244, ,2 30,3 13,0.. 7,9 295, ,9 30,3 10,5 5,5 7,5 314, ,2 28,2 8,0 5,2 7,1 273, ,7 27,7 6,9 5,0 6,5 302, ,8 27,7 7,5 6,2 6,3 374, ,3 27,5 6,8 6,3 6,2 308, ,9 27,0 6,6 6,2 5,5 303, ,0 4,3 5,2 243,1 a) Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és dohányipari termékek. b) Beruházásstatisztika alapján. c) A munkaerő-felmérés adatai. d) Folyó áron. 6

7 2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása A mezőgazdaság évi bruttó kibocsátásának volumene változatlan alapáron számítva 22,6 százalékkal magasabb volt az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé kiemelkedően nőtt, az állattenyésztés teljesítménye csökkent a évi szinthez képest. A nem mezőgazdasági (másodlagos) tevékenységek kibocsátása 11 százalékkal, a mezőgazdasági szolgáltatások volumene pedig 7 százalékkal haladta meg az előző évit. A folyó áron számított kibocsátás a volumennövekedésnek köszönhetően 17 százalékkal meghaladta a évi szintet. A növénytermesztés és a kertészet évi teljesítménye 49,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A növekedés döntő tényezője a szántóföldi növények kimagasló terméseredménye volt. A növénytermesztés folyó áron számított kibocsátásának 46 százalékát kitevő gabonafélék volumene közel 88 százalékkal magasabb volt a évi alacsony szintnél, de a rekord napraforgótermés következtében az ipari növények volumene is 43 százalékkal emelkedett. A kertészeti termékek volumene amely a növénytermelési ágazat folyó áron mért kibocsátásának 17 százaléka kisebb mértékben 2,7 százalékkal növekedett. A burgonya évi volumene 30 százalékkal növekedett az előző évihez képest ben a gyümölcsfélék és a szőlő kibocsátása is nőtt 2003-hoz képest, a volumennövekedés mértéke az előbbi esetében megközelítette a 32, utóbbinál a 30 százalékot. Az állattenyésztés évi teljesítménye 6,9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Az élő állatok kibocsátásának értéke az árnövekedés következtében 4,2 százalékkal nagyobb volt annak ellenére, hogy volumene 7,7 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. Legnagyobb volumencsökkenés a sertéságazatban következett be (17 százalék), de 5 százalékkal csökkent a szarvasmarha-ágazat kibocsátása is. A juhágazat volumennövekedése 40 százalékot ért el, a baromfié pedig a évi szinten maradt. Az állati termékek volumene és értéke is csökkent 2003-hoz képest, legnagyobb visszaesés a tejágazatban következett be (a tejtermelés volumene 10,5 százalékkal, az árak pedig 8,7 százalékkal csökkentek egy év alatt). 2. sz. tábla A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása Megnevezés a) 2004 a év milliárd Ft, százalékában folyó alapáron értékindex volumenindex A bruttó kibocsátás megoszlása százalékban Növénytermesztés 711,5 945,3 132,9 149,3 50,2 56,9 Állattenyésztés 587,3 585,8 99,7 93,1 41,5 35,2 Nem mg-i másodlagos tevékenység 41,2 44,2 107,1 110,9 2,9 2,7 Mezőgazdasági szolgáltatás 76,7 86,3 112,5 107,0 5,4 5,2 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 1 416, ,6 117,3 122,6 100,0 100,0 a) Előzetes adatok. A mezőgazdasági bruttó kibocsátás növekedése döntően a évi rekord gabonatermés következménye. A kedvező időjáráson túl a javuló technológiai színvonal is 7

8 közrejátszott a termelés növekedésében hoz képest nőtt a gazdaságok műtrágya- és növényvédőszer-felhasználása (17, illetve 14 százalékkal), amely a termésátlagok növekedését eredményezte. A mezőgazdaság évi termelőfelhasználásának volumene 9,2 százalékkal növekedett, értéke pedig az áremelkedéseket is figyelembe véve 21,2 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Az ágazatban megtermelt bruttó hozzáadott érték volumene közel másfélszeresére nőtt. A mezőgazdasági számlarendszer alapján számított és a mezőgazdasági munkaerőfelhasználási statisztika előzetes eredményei szerint 2004-ben az egy munkaerőegységre eső mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem ( A jövedelemmutató) indexe 28,5 százalékos növekedést mutat. (Ugyanez a mutató 2003-ban mindössze 1,2 százalék volt.) A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken ( C jövedelemmutató) 50,6 százalékkal nőtt egy év alatt. (Ugyanezzel a mutatóval 2003-ban 13,5 százalékos jövedelemcsökkenést regisztráltak az előző évhez viszonyítva.) 2.1. Növénytermesztés Az ország szántóterülete 4 millió 510 ezer hektár volt 2004-ben, 5,2 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A szántóterület az előző évhez hasonlóan a mezőgazdasági terület 77 százalékát tette ki. A hasznosított szántóterület 4 millió 423 ezer hektár, 4 ezer hektárral (1 százalékkal) nagyobb, mint 2003-ban. 3. sz. tábla A vetésterület alakulása Megnevezés ezer hektár 2004 a év százalékában Összes szántó ,1 Vetésterület (szántó) összesen ,4 Vetetlen szántó ,2 A május 31-i állapot szerint a hasznosított szántóterület 97 százalékát 4 millió 289 ezer hektárt vetették be. Az összes szántóterületből a vetetlen terület 134 ezer hektár (3 százalék) volt, 56 ezer hektárral (30 százalékkal) kevesebb, mint 2003-ban. A be nem vetett szántó 90 százaléka ugar és parlagterület, 10 százaléka pedig kipusztult terület volt 2004-ben. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete 2004-ben a gabonafélék javára változott. Az ország ténylegesen hasznosított szántóterületének 70 százalékán gabonatermelés folyt, aránya az előző évit 1,3 százalékponttal, az évek átlagos részesedését pedig 6 százalékponttal meghaladta. A kenyérgabonák területi aránya 2003-hoz képest növekedett, a takarmánygabonák közül az árpával bevetett terület aránya csökkent, a kukoricáé növekedett. 8

9 4. sz. tábla Vetésszerkezet a szántóterületen (százalék) Megnevezés Gabonafélék 70,4 68,7 70,0 Ebből: búza, rozs 27,5 27,5 28,6 árpa 8,9 8,3 7,8 kukorica 29,3 27,9 28,6 Hüvelyesek 0,6 0,6 0,5 Ipari növények 13,8 14,9 14,4 Ebből: napraforgó 10,0 12,1 11,2 Cukorrépa 1,3 1,3 1,4 Burgonya 0,8 0,8 0,7 Szálas- és lédús takarmányok 6,5 6,5 6,2 Ebből: silókukorica 2,5 2,6 2,4 lucerna 3,8 3,6 3,6 Zöldségfélék 2,5 2,5 2,3 Egyéb növények 4,0 4,7 4,5 Vetésterület összesen 100,0 100,0 100,0 A gabonafélék után a szántóföldi növénytermesztésben az ipari növények részesedése a legnagyobb, 2004-ben is meghaladta a 14 százalékot. A napraforgó-terület évi csökkenését a repceterület 27 százalékos felfutása sem tudta ellensúlyozni. A cukorrépa területi aránya a vetésterület növekedése következtében meghaladta a évit, a burgonya részesedése pedig a évi kisebb vetésterület folytán csökkent az előző évhez képest. A hüvelyesek vetésterületi aránya csökkent 2003-hoz viszonyítva, mivel a lóbabterület 10 százalékos növekedése mellett a borsóterület 20 százalékkal mérséklődött. A szálas- és lédús takarmánynövények termelésének aránya a mérséklődő szarvasmarhatartás következtében csökkent 2004-ben. A változatlan lucernaterület mellett csökkent a silókukorica területe (9 százalékkal). A zöldségfélék részesedése a szántóterületből 2004-ben összességében kisebb volt, mint az előző évben. A területcsökkenés a zöldségfélék közül legnagyobb arányt képviselő csemegekukorica esetében 20 százalékot ért el 2004-ben, jelentős területnövekedés viszont egyik zöldségfélénél sem következett be 2003-hoz képest. Gabonafélék A május 31-i állapot szerint gabonaféléket ezer hektáron vetettek, 92 ezer hektárral, 3,2 százalékkal nagyobb területen, mint az előző évben. Növekedett a búzával bevetett terület, az 1 millió 176 ezer hektáros vetésterület 59 ezer hektárral, 5,3 százalékkal volt nagyobb a évinél. A búzaterület növekedésében elsősorban a őszi kedvező időjárási viszonyok játszották a fő szerepet. A kalászos gabonák közül az őszi árpa és a triticalé vetésterülete növekedett (3,6, illetve 14,3 százalékkal), a többi kalászosé csökkent. Az őszi árpa területének növekedése nem tudta ellensúlyozni a tavaszi árpa területének 12 százalékos csökkenését, így a teljes 9

10 árpaterület 3,4 százalékkal csökkent. A kieső tavaszi vetéseket a kukorica 2,5 százalékos területi növekedése ellensúlyozta. Az őszi vetésű növények áttelelése kedvezően alakult, az őszi-téli hónapokban bőséges csapadék hullott az országban. Az átlagosnál melegebb november időjárása kedvezett a növények megerősödésének, a december-január hónapokban lehullott csapadék pedig összefüggő hótakaróként borította a vetéseket. Tavasszal kedvező talajnedvességi viszonyok mellett a nem túl magas hőmérséklet is jó hatással volt a növények fejlődésére. A betakarítás az előző aszályos évhez képest két héttel később indult és optimális időjárási körülmények között folyt le ben az előző évinél mindössze 2,7 százalékkal nagyobb területen 16,7 millió tonna gabona termett, közel kétszer annyi (190,5 százalék), mint az előző évben. Ez a termésmennyiség az évek átlagát 4,7 millió tonnával (39,6 százalékkal) meghaladta. Kalászos gabonákból a évinél 4 százalékkal nagyobb területről 8,4 millió tonna termést, az előző évinél 4,2 millió tonnával többet takarítottak be 2004-ben. Búzából 6 millió tonna termett, ez az előző évinek több mint kétszerese, az évek átlagos termésmennyiségénél pedig 1,9 millió tonnával (48 százalékkal) nagyobb. A fontosabb kalászos gabonák közül árpából 76 százalékkal, rozsból 87 százalékkal, triticaléból és zabból pedig a évinek több mint kétszeresét takarították be. A termésátlagokat tekintve a búza évi hozama 94, az árpáé 81, a rozsé 88, a zabé 109, a triticaléé 93 százalékkal haladta meg az előző évit. Kukoricánál a évi kivételesen jó időjárás a kalászosokhoz hasonló mértékű hozamnövekedést eredményezett. A évinél 3,8 százalékkal nagyobb területről 8,3 millió tonna termést takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 3,8 millió tonnával (83,5 százalékkal), az évek átlagánál pedig egyharmaddal több. A évi termésátlag (7000 kg/ha) a évit 77,2 százalékkal, az évek átlagos hozamát pedig 23,5 százalékkal meghaladta. Az EU gabonatermelése a legutóbbi 10 évet tekintve 2004-ben kiemelkedő volt és 24 százalékkal nagyobb volt az előző évinél (EU-25). A legnagyobb növekedést Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság érte el, de a becslések szerint Szlovénia gabonatermelése is jelentősen, 40 százalékkal meghaladta a évit. Az EU összes gabonatermelésének 43 százalékát teszi ki a közönséges búza, a évi termésmennyiség 27 százalékkal több az előző évinél. A legnagyobb búzatermelők Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, a közönséges búza termelésének 60 százaléka e három országból származik. Durumbúzából közel 40 százalékos termésnövekedést értek el az EU 25 tagországában. Olaszország a legnagyobb termelő. A kukoricatermelés közel 28 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. A legnagyobb termelők Franciaország és Olaszország, e két ország adja az EU-25 kukoricatermelésének közel felét. Árpából közel 13 százalékkal növekedett 2004-ben a termelés, Magyarország produkálta a legnagyobb növekedést, a legnagyobb árpatermelő pedig Németország az EU 25 tagországában. 10

11 1. sz. ábra A gabonafélék termésmennyiségének alakulása 1000 tonna évek átlaga Búza Kukorica Egyéb gabona 5. sz. tábla A gabonafélék termelése Betakarított terület, Termésátlag, Termésmennyiség, Megnevezés ezer hektár kg/hektár ezer tonna a/ a/ a) Búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Egyéb gabonák Kalászos és egyéb gabonák összesen Kukorica Gabonafélék összesen b) a) Előzetes adatok. b) Kölesmag, pohánka, cirokmag, rizs, kanárimag, indián rizs nélkül. Cukorrépa A cukorrépa termőterülete 2004-ben 17 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az EU-csatlakozás után életbe lépő, a korábbinál várhatóan magasabb felvásárlási árak a répatermelés növelésére ösztönözték a termelőket ben az időjárás nemcsak az előző aszályos évnél, hanem az átlagosnál is kedvezőbb volt a cukorrépa fejlődésének, ami országos átlagban hektáronként közel 51 tonnás termésátlagot eredményezett. A nagyobb termőterület és a évinél 45 százalékkal magasabb termésátlag következtében 2004-ben 3,1 millió 11

12 tonna cukorrépa termett. Ez a termésmennyiség az előző évinél 1,3 millió tonnával (72,7 százalékkal) nagyobb, az évek átlagos mennyiségétől azonban 5,9 százalékkal elmaradt. A cukortartalom is beltartalmi mutatók alapján az előző évinél kedvezőbben alakult. 6. sz. tábla Cukorrépa-termesztés 2004 a Megnevezés a) év százalékában Vetésterület, 1000 ha ,0 Betakarított terület, 1000 ha ,3 Termésátlag, kg/ha ,1 Termésmennyiség, 1000 tonna ,7 a) Előzetes adatok. Napraforgó 2004-ben az előző évinél 6 százalékkal kisebb területen rekord mennyiségű napraforgó termett. A hűvös és az előző évihez képest csapadékos tavaszi és nyári időjárás következtében jelentősen növekedtek a hozamok, országos átlagban 31,6 százalékkal több termést takarítottak be hektáronként, mint 2003-ban. A évi termésmennyiség megközelítette az 1,2 millió tonnát, 20,8 százalékkal több az előző évinél, és az utóbbi évtizedek legnagyobb napraforgótermése. 7. sz. tábla Napraforgó-termesztés Megnevezés a) év 2004 a százalékában Vetésterület, 1000 ha ,6 Betakarított terület, 1000 ha ,7 Termésátlag, kg/ha ,6 Termésmennyiség, 1000 t ,8 a) Előzetes adatok. Burgonya 2004-ben burgonyából az előző évivel azonos területről 767 ezer tonna termést takarítottak be, 185 ezer tonnával (31,8 százalékkal) többet, mint 2003-ban. A növénynek kedvező, csapadékos időjárásnak köszönhetően jelentősen (58,6 százalékkal) növekedett a burgonya átlaghozama az előző évhez képest. A évi termésmennyiség a fogyasztást figyelembe véve várhatóan fedezi a hazai szükségleteket. 12

13 8. sz. tábla Burgonyatermesztés Megnevezés a) év 2004 a százalékában Vetésterület, 1000 ha ,9 Betakarított terület, 1000 ha ,0 Termésátlag, kg/ha ,6 Termésmennyiség, 1000 t ,8 a) Előzetes adatok. Zöldség Zöldségféléket 2004-ben 99 ezer hektáron, az előző évinél 8 százalékkal kisebb területen vetettek. A vetésterület csökkenésében az időjárási tényezők játszották a fő szerepet, a tartós hideg, a későn érkezett tavasz nem kedvezett a vetési munkáknak. A kiemelt zöldségfélék területe a zöldborsó és a fejeskáposzta kivételével csökkent 2003-hoz képest. Előzetes adatok szerint 2004-ben 1 millió 879 ezer tonna zöldség termett, 3,3 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A feldolgozóipari igényeket figyelembe véve a legnagyobb csökkenés a paradicsomnál (17 százalék) és a csemegekukoricánál (15 százalék) következett be, legnagyobb mértékben pedig a zöldborsó termelése (22 százalék) növekedett. A évi fűszerpaprika-termelés közel 30 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A termőterület 6 százalékos csökkenése mellett a termésátlag országosan 44 százalékkal növekedett a évi aszály miatt alacsony átlaghozamhoz képest. Gyümölcs Az ország 98 ezer hektáros gyümölcsösterületén 2004-ben előzetes adatok szerint 1 millió tonna gyümölcs termett, az előző évinél 276 ezer tonnával (38 százalékkal), az évek átlagos termésmennyiségénél pedig 88 ezer tonnával (9,6 százalékkal) több. A gyümölcstermés közel kétharmadát kitevő almából 666 ezer tonnát takarítottak be, 31 százalékkal többet, mint 2003-ban. A kedvező időjárási tényezőknek köszönhetően a évi őszibaracktermés két és félszerese az előző évinek és 23 százalékkal meghaladta az évek átlagos termésmennyiségét is. A leszüretelt meggy mennyisége 49, a szilváé 33, a cseresznyéé 19, a kajszibaracké 14 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. Körtéből viszont 12 százalékkal kevesebb termett 2004-ben, mint az előző évben. Szőlő Az összes szőlőterület 2004-ben közel 90 ezer hektárt tett ki, ez 3 ezer hektárral kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A leszüretelt szőlőmennyiség 772 ezer tonna volt, a évinél 33 százalékkal, az évek átlagos termésmennyiségétől pedig 15 százalékkal több. A hűvös, csapadékos nyár miatt a szüret a szokásosnál két-három héttel később kezdődött. 13

14 2.2. Állattenyésztés Állatállomány A év végi adatok alapján az ország állatállománya tovább csökkent decemberéhez képest kevesebb szarvasmarhát, sertést és baromfit tartottak, jelentősebb növekedést csak a juhállománynál regisztrálhattak. 9. sz. tábla Megnevezés A december 1-jei állatállomány a év 1000 db százalékában Szarvasmarha ,8 Ebből: tehén ,6 Sertés ,6 Ebből: anyakoca ,5 Juh ,8 Ebből: anyajuh ,8 Tyúkfélék ,5 Pulyka ,4 Liba ,9 Kacsa ,2 A szarvasmarha-állomány december 1-jén 723 ezer volt, 16 ezerrel (2 százalékkal) kisebb, mint egy évvel korábban, és hasonló arányban csökkent az ország tehénállománya is. A gazdasági szervezeteknél 14 ezerrel (3 százalékkal) kevesebb szarvasmarhát tartottak, míg az egyéni gazdaságok állománya lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A 345 ezres tehénállomány 5 ezerrel kisebb az egy évvel korábbinál. A tehenek száma a gazdasági szervezeteknél a tejelő szarvasmarha-állomány felszámolása következtében csökkent, míg az egyéni gazdaságokban kismértékben növekedett. Az egyéni gazdálkodóknál is gyarapodott a kettős hasznosítású tehenek száma, ugyanis a tejtermelő ágazatban az alacsony felvásárlási áron felül a feldolgozók részéről jelentkező fizetési késedelem is nehezíti a helyzetet. Emiatt egyre többen próbálnak áttérni a húshasznosítású állattartásra, amelynek feltételei egyértelműen javultak 2004-ben. Éves szinten 11 százalékkal növekedett a vágómarha felvásárlási ára, miközben a takarmánybőség miatt 27 százalékkal csökkent a szálastakarmány-széna és 23 százalékkal a takarmánykukorica ára. A vágómarha iránt év folyamán a külpiacokon is élénk kereslet mutatkozott. A szarvasmarha-állomány 1,6 százalékkal csökkent az Európai Unió 25 tagországában. A szarvasmarhatartás csak Írországban bővült 2004-ben, a legnagyobb arányú állománycsökkenés Szlovákiában és Magyarországon ment végbe. Az ország sertésállománya december 1-jén 4 millió 59 ezer volt, 854 ezerrel (17 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt 289 ezerrel (11 százalékkal), míg az egyéni gazdálkodóké 565 ezerrel (25 százalékkal) lett kevesebb, így az állomány nagyobb része (58 százaléka) 2004-ben is a gazdasági szervezeteknél volt. Az anyakocák száma egy év alatt 31 ezerrel (9,5 százalékkal) mérséklődött, ami a gazdasági szervezeteknél 12 százalékos, az egyéni gazdaságok kocaállományánál pedig 5 százalékos csökkenést jelent. A sertésállomány évi erőteljes csökkenését az előző évi romló vágósertéstakarmány árarány már előrevetítette. A évi alacsony felvásárlási árak miatt sokan 14

15 felszámolták állományukat, mivel az emelkedő takarmányárak kedvezőtlenül befolyásolták a tartás jövedelmezőségét ben az év második felétől az élősertés-kínálat csökkenése következtében egyre inkább keresleti piac alakult ki, ami éves szinten a vágósertés felvásárlási árának 15 százalékos növekedéséhez vezetett. A sertéstartás közgazdasági feltételeinek javulásához hozzájárult az is, hogy a rekord gabonatermés miatt olcsóbb lett a takarmány. Az EU sertésállománya a évi 151 millióról 149 millióra csökkent 2004-ben. Spanyolországot, Lettországot és Hollandiát kivéve valamennyi országban (EU-25) mérséklődött a sertéstartás. Legnagyobb állománnyal Németország és Spanyolország rendelkezik, 2004-ben a legnagyobb arányú csökkenés Szlovákiában és Magyarországon következett be. A juhállomány december 1-jén 1 millió 397 ezer volt, az előző évinél 101 ezerrel (8 százalékkal) nagyobb. A juhok 87 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. A gazdasági szervezetek 9 ezerrel (5 százalékkal), az egyéni gazdaságok pedig 92 ezerrel (8 százalékkal) növelték állományukat 2003-hoz képest. Az anyajuhok száma 2003-hoz hasonlóan gyarapodott, számuk egy év alatt 132 ezerrel (13,8 százalékkal) növekedett és meghaladta az 1 milliót. A baromfiágazatban 2004-ben jelentős visszaesés következett be, a tyúkfélék állománya 2003 decemberéhez képest 4,7 millióval (12,5 százalékkal) csökkent. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt alig változott, míg az egyéni gazdaságokban 4,6 millióval kevesebb tyúkfélét tartottak, mint 2003-ban. A csökkenés oka elsősorban az EU által előírt tartási körülmények szigorodására vezethető vissza. A másik ok, hogy a támogatás hiányában a broiler-előállítók számára komoly konkurenciát jelent az olcsó importcsirke megjelenése a hazai piacon. A baromfifélék közül a pulykaállomány 15,6 százalékkal, a libaállomány 24 százalékkal mérséklődött 2003-hoz képest, a kacsatartás pedig a évi nagymértékű visszaesés után 2004-ben kismértékben (3,2 százalékkal) ismét növekedett. Vágóállatok és állati termékek A vágóállat-termelés 2004-ben előzetes adatok alapján 4,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A vágóállat-termelés 48 százalékát kitevő vágósertés-termelés 8,5 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A csökkenés a évinél kisebb állatállomány következménye. A vágómarha és a vágóbaromfi termelés lényegében az előző évi szinten maradt, a juhállomány növekedését pedig a vágójuh-termelés közel 6 százalékos felfutása és a nyersgyapjú-termelés 2,4 százalékos növekedése követte. Az állati termékek között a tehéntej termelése a szigorodó átvételi követelmények és a felvevőpiaci nehézségek miatt 2004-ben 4,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. A tyúktojás termelése a tojóállomány 5 százalékos csökkenés következtében nem érte el a évit. A méztermelés 2004-ben 9,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. 15

16 10. sz. tábla A vágóállatok és állati termékek termelése Megnevezés a év százalékában Vágóállat összesen, ezer tonna ,5 Ebből: vágómarha ,1 vágósertés ,5 vágójuh ,9 vágóbaromfi ,8 Tehéntej, millió liter ,6 Tyúktojás, millió darab ,0 Nyersgyapjú, tonna ,4 Egy tehénre jutó tejtermelés, liter ,0 Egy tyúkra jutó tojástermelés, db ,2 Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg 4,0 4,1 3,6 87,8 Méz, tonna , Értékesítés (felvásárlás) A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2004-ben az előző évi szinten maradt. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesített volumene 16,3 százalékkal növekedett, az élő állatok és állati termékeké pedig 10,3 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. 2. sz. ábra Mezőgazdasági termékek felvásárlása, volumenindexek, 2000 = 100% Növénytermésztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen 16

17 A évi felvásárlásban közel 40 százalékot képviselő növénytermesztési termékek közül a gabonafélék értékesítése 20 százalékkal, az ipari növényeké 43,5 százalékkal meghaladta a évit. A kertészeti termékek közül zöldségfélékből közel 20 százalékkal kevesebbet, gyümölcsfélékből pedig 3,4 százalékkal többet értékesítettek a termelők a felvásárlók számára. 11. sz. tábla A mezőgazdasági termékek felvásárlása, előző év = 100,0 Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek 102,3 116,3 Ebből: gabonafélék 91,6 120,3 ipari növények 107,8 143,5 zöldségfélék 109,1 79,6 gyümölcs (borszőlővel együtt) 119,7 103,4 Élő állat és állati termék 108,1 89,7 Ebből: élő állat 115,2 88,4 állati termék 93,9 92,6 Mezőgazdasági termékek összesen 105,9 100,3 Gabonaféléből 5,9 millió tonnát vásároltak fel 2004-ben, 1 millió tonnával (20 százalékkal) többet, mint az előző évben. A kalászos gabonák közül a búzafelvásárlás volumene a évi rekordtermés következtében 27 százalékkal magasabb volt a évinél. Árpából 7,9, rozsból 134, triticaléból 145 százalékkal növekedett az értékesítés volumene, zabból viszont közel 9 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. Kukoricából a évi kiemelkedő termésnek köszönhetően a felvásárlás volumene 14 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az esős idő és a raktárkapacitás hiánya miatt a takarmánykukorica betakarítása 2-3 héttel később indult meg a szokásosnál. Az őszi betakarítású termények felvásárlása a csapadékos időjárás ellenére kedvezően alakult. Napraforgómagból egy év alatt 27 százalékkal emelkedett a felvásárlás volumene, ami a évinél 21 százalékkal nagyobb terméssel függ össze. A repcemag értékesítése a kiemelkedő évi terméshez hasonlóan két- és félszerese az előző évinek. A burgonyafelvásárlás a évinél egyharmaddal nagyobb termés ellenére 9,4 százalékkal alacsonyabb volt. A cukorrépa esetében a évi felvásárlás volumene hasonlóan a termésnövekedéshez 195 százaléka az előző évinek. Zöldségfélékből az előző évinél kisebb termés miatt 2004-ben csökkent a kínálat, az értékesítés volumene pedig 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2003-ban. Egyes termékek esetében azonban az átlagtól igen eltérő mértékben alakult a felvásárlás volumene 2003-hoz képest. A fontosabb zöldségnövények közül a termeléshez hasonlóan a csemegekukorica, az uborka és a paradicsom értékesítése csökkent legnagyobb mértékben (37, 33, illetve 31 százalékkal). Növekedett a felvásárlás zölborsóból (37,8 százalékkal), fejeskáposztából (9 százalékkal), zöldpaprikából (8,8 százalékkal). A gyökérzöldségek közül a sárgarépa felvásárlása 22 százalékkal, a petrezselyemgyökéré 46,8 százalékkal nőtt, a vöröshagymáé az előző évi szinten maradt. 17

18 A gyümölcsfelvásárlás 2004-ben 3,4 százalékkal növekedett, ezen belül szőlőből többet, gyümölcsfélékből kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben. A gyümölcstermés közel 70 százalékát kitevő almából 31 százalékkal csökkent a felvásárlás. Az alma minőségét rontotta, hogy a viharok, a jégesők súlyos károkat okoztak az almáskertekben. A csonthéjas gyümölcsök közül őszibarackból a évihez képest kiemelkedő termés mellett a felvásárlás 30 százalékkal nőtt, kajszibarackból ezzel szemben a évi felvásárlás az előző évinek a fele volt. Meggyből 67 százalékkal nőtt az értékesítés, cseresznyéből viszont 6 százalékkal csökkent. A bogyós gyümölcsfélék felvásárlása kiemelkedően nőtt 2003-hoz képest (a ribiszkéé 51, a málnáé 30, a szamócáé 5,5 százalékkal, a köszmétéé kétszeresére). A évinél egyharmaddal nagyobb szőlőtermés mellett a felvásárlás 17 százalékkal nőtt, a külpiacon is keresett szőlőmusté húszszorosára, a csemegeszőlőé 16-szorosára. A félkész bor értékesítése a magas készletek miatt alig több, mint a évinek a fele. Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene az állatállomány csökkenésének következtében 2003-hoz viszonyítva 10 százalékkal csökkent ben az élő állatok felvásárlása közel 12 százalékkal, az állati termékeké 7 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. Az élő állat értékesítés 53 százalékát kitevő vágósertésből 18 százalékkal kevesebbet vásároltak fel a termelőktől, de csökkent a vágómarha (6 százalékkal), és a vágójuh-értékesítés (14 százalékkal) is. Vágóbaromfiból a termelői értékesítés összességében nem érte el a évi szintet, mivel a vágópulyka felvásárlásának 30 százalékos növekedése nem ellensúlyozta a vágócsirke, a vágókacsa és a vágóliba értékesítésének visszaesését. Az állati termékek értékesítésén belül legnagyobb súllyal szereplő tehéntej felvásárlása 8 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. A magyar tojás továbbra is keresett cikk az EU- tagországokban, így a termelői értékesítés 2003-hoz hasonlóan közel 6 százalékkal meghaladta az előző évi volument. A mézfelvásárlás 2004-ben 6 százalékkal növekedett. 3. Mezőgazdasági termelői árak A mezőgazdasági termékek évi áralakulásában az előző évivel ellentétes folyamatok játszódtak le. A termelőiár-színvonal összességében 5,4 százalékkal alacsonyabb volt a évinél. A növénytermesztési és kertészeti termékek árai éves szinten 14 százalékkal csökkentek, az élő állatoké és állati termékeké együttesen 4 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. 3. sz. ábra Mezőgazdasági termelőiár-indexek, előző év = 100, Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe összesen 18

19 A növénytermesztési és kertészeti termékek évi áralakulását alapvetően befolyásolta, hogy a növényi termékek döntő részénél a kínálati piac dominált. A évi rekord gabonatermés következtében a gabonafélék árszintje az előző évhez képest 20,8 százalékkal alacsonyabb volt. Az ipari növények árszínvonala 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldségfélék iránt a múlt évinél kisebb termés mellett növekedett a kereslet, aminek következtében a termelőiár-színvonal egy év alatt 4 százalékkal nőtt. A gyümölcsféléknél az előző évinél nagyobb termés mellett 25 százalékos árszintcsökkenés következett be 2003-hoz képest. Az élő állatok és állati termékek évi árszintje 3,9 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ezen belül az élő állatoké több mint 10 százalékkal növekedett 2003-hoz képest, ami elsősorban az élőállat-értékesítés 53 százalékát kitevő vágósertés felvásárlási árának növekedésére vezethető vissza. Az állati termékekből év folyamán is túltermelés mutatkozott, így az árszínvonal összességében 5,3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. 12. sz. tábla A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei, előző év = 100,0 Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek 120,2 86,2 Ebből: gabonafélék 133,3 79,2 ipari növények 98,8 102,4 zöldségfélék 107,6 104,0 gyümölcsök (borszőlővel együtt) 116,5 75,1 Élő állat és állati termék 93,6 103,9 Ebből: élő állat 89,7 110,1 állati termék 100,1 94,7 Mezőgazdasági termékek összesen 105,9 94, A felvásárlási árak A növényi termékek közül a gabonafélék árai a kiemelkedő évi termés következtében éves szinten átlagosan 21 százalékkal csökkentek a évihez képest. A kalászos gabonák közül a búza felvásárlási átlagára 22,5, az árpáé 11, a rozsé 15, a triticaléé 14 százalékkal alacsonyabb volt a évinél. A gabonafélék közül a kukoricáért 22 százalékkal kaptak kevesebbet a termelők. Ezt tetézte az is, hogy az őszi esőzések miatt a kukoricát szárítani kellett, ami jelentősen növelte a betakarítási költséget. Hasonló a helyzet a burgonya áralakulásánál is, az előző évinél nagyobb kínálat miatt a felvásárlási átlagár éves szinten 27 százalékkal alacsonyabb lett. Az ipari növények közül a napraforgómag és a cukorrépa esetében fordított a helyzet. A évinél nagyobb termés mellett is növekedett a felvásárlási ár (7, illetve 17 százalékkal). A zöldségfélék piacát 2004-ben az előző évinél kisebb kínálat és az emelkedő árak jellemezték. A zöldpaprikáért 3,3 százalékkal, a paradicsomért 40 százalékkal, az uborkáért másfélszer többet kaptak a termelők, mint 2003-ben. Az időjárás kedvezett a vöröshagyma termesztésnek, a bőséges termés miatt e terméket a évinél 11 százalékkal alacsonyabb áron értékesíthették. A gyökérzöldségek közül a petrezselyemgyökér, a zellergyökér és a 19

20 sárgarépa ára csökkent nagymértékben 2003-hoz képest. A csemegekukoricát a kisebb kínálat miatt a évinél magasabb áron értékesítették. A évi áremelkedés a dinnyetermelők számára jelentős többletbevételt eredményezett. A gyümölcsök esetében a kedvező időjárás nagyobb termésmennyiséget eredményezett, amelynek hatására a felvásárlási árak 2004-ben csökkentek. Az almánál a év veszteséget hozott, ugyanis a többlettermés nem ellensúlyozta az árak csökkenését a termelők számára, a bőséges kínálat mellett átlagosan 35 százalékkal mérséklődött az alma felvásárlási ára 2003-hoz viszonyítva. Az almasűrítmény világpiaci ára is folyamatosan csökkent. A meggynél 60, a szilvánál 53, az őszibaracknál 21, a kajszinál 30 százalékos árcsökkenést regisztráltak éves szinten. A bogyós gyümölcsök árai is az előbbieknél kisebb mértékben alacsonyabbak voltak, mint 2003-ben. A gyümölcsök közül a körte ára növekedett 20 százalékkal, ami a évi terméskieséssel függ össze. Az élő állatok közül a vágósertésnél volt a legnagyobb árnövekedés. A piac keresleti jellege dominált 2004-ben, a vágósertéspiacon folyamatos volt a felvásárlás elején a magas takarmányárak mellett a vágósertések ára változatlan szinten maradt, az árak csak májustól kezdtek emelkedni. A felvásárlási árak második felében az első félévinél több mint 20 százalékkal magasabbak voltak, ami éves szinten 15 százalékos árnövekedést jelent 2003-hoz képest. A vágómarha értékesítési árai az erősödő külpiaci kereslet hatására éves szinten átlagosan 11 százalékkal emelkedtek. A tejpiaci problémák miatt a szarvasmarhaágazatban a húsmarhatenyésztés biztosítja a nagyobb jövedelmet. A vágójuh évi értékesítési átlagára lényegében az előző évi szinten maradt, sőt az export döntő részét képező tejesbárány ára csökkent is 2003-hoz viszonyítva. A vágóbaromfiért 2004-ben átlagosan 5 százalékkal kaptak többet a termelők, mint egy évvel korábban, legnagyobb mértékben (15 százalékkal) a vágókacsa felvásárlási ára nőtt. Az állati termékek közül a tehéntej ára az előző évhez hasonlóan 2004-ben is csökkent (éves átlagban 12 százalékkal). A tej értékesítéséből származó napi bevétel helyett a marhahízlalásból csak időszakonként és rendszertelenül jutnak bevételhez a termelők, emiatt a kevés tehenet tartók nehezen állnak át a hízómarhatartásra. Az étkezési tyúktojás ára 11 százalékkal növekedett a nagy mennyiségben megjelenő év végi import ellenére. A gyapjú ára csak kismértékben csökkent, a mézé az előző évek növekvő áraival ellentétben 2004-ben 19 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2003-ban Mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2004-ben 9,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 10,4, a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,0 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek közül az energia és a takarmányárak emelkedtek a legnagyobb mértékben. Az energiaárak éves szinten 18,3 százalékkal nőttek előző évhez képest. A takarmányok árszinvonala pedig az év első felében tapasztalt magas takarmányárak következtében az év során szintén átlagon felül nőtt (13,9 százalékkal). A műtrágyák ára 6,1 százalékkal, a növényvédőszereké 2,9 százalékkal, az állatgyógyászati termékek és szolgáltatások ára pedig 5,8 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. A gépfenntartási költségek 6,3, az épület fenntartási költségek 3,6 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági gépek beszerzési árának színvonala 5,8 míg a mezőgazdasági célú épületek beruházási költségei 6,5 százalékkal nőttek. 20

21 4. sz. ábra Százalék Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) * 2004 Mezőgazdasági termelőiár-index Mezőgazdasági ráfordításár-index */ Előzetes adatok. Az agrárolló mutatója 2004-ben 86,2 volt. 4. Külkereskedelem A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 2004-ben 3 276,9 millió USD, a behozatal pedig 2 076,3 millió USD volt hoz képest az export 471 millió USD-vel, 16,8 százalékkal, az import 616 millió USD-vel, 42,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd USD volt, ez 145 millió USD-vel, 11 százalékkal kisebb az előző évinél. Az élelmiszer-külkereskedelmi forgalom egyenlege forintban folyó áron 20 százalékkal alacsonyabb volt a évinél. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme folyó áron számítva mind a kivitelt, mind pedig a behozatalt tekintve meghaladta a évi forgalmat. A behozatal értéknövekedése 23 százalékponttal haladta meg a kivitel növekedését. A évi élelmiszerexport 3 százalékos volumennövekedésével szemben az import 24 százalékos volumennövekedést ért el. A külkereskedelmi forgalmon belül az export folyó forint áron 5,2 százalékkal meghaladta a évit. A kivitel a tejtermék és tojás, a gabona, a hal, rák, puhatestű állat és az ital kivételével valamennyi árucsoport esetében meghaladta a évit. Az élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmat jelentő húsok és húskészítmények kiviteléből 2,8 százalékkal nagyobb árbevétel realizálódott, mint 2003-ban. Részesedésük csökkent a teljes kivitelből, 2004-ben már a 25 százalékot sem érte el. A külpiaci árak kedvező alakulása következtében az élőállat-kivitelből a évinél kisebb volumen ellenére 14 százalékkal magasabb árbevétel realizálódott. A húsok és húskészítmények exportja 3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A húsexport 72 százaléka az EU országaiba irányult (a évit a forgalom 12 százalékkal meghaladta). Az exportforgalom 16 százalékát kitevő gabona és gabonakészítmények kiviteléből 2,6 százalékkal kevesebb árbevétel realizálódott, mint az előző évben. A csökkenést a búzaexport idézte elő. A környező országok bő gabonatermése és a magas szállítási költségek nehezítették az export lehetőségeit. A főbb árucsoportok közül 11 százalékkal nőtt az árbevétel a zöldségfélék és a gyümölcsök kiviteléből. Jelentősen nőtt a kivitel a cukor és cukorkészítmények, méz árucsoportban, az árbevétel növekedése meghaladta a 24 százalékot. Dohány- és 21

22 dohányárukból a évinél 66 százalékkal többet exportáltak, de nőtt a kivitel állati takarmányokból (12 százalékkal) és kávé, tea, kakaó és fűszerekből is (9 százalékkal). Jelentősen csökkent az exportárbevétel a tejtermék és tojás árucsoportban (15 százalék), itt elsősorban a tej- és tejtermékek kivitele csökkent. A nemzetgazdaság összes exportjából az agrárkivitel részesedése 2004-ben 6 százalék volt, alig 1 százalékponttal kisebb az előző évinél. 13. sz. tábla A mezőgazdaság és az élelmiszeripar évi külkereskedelme Behozatal Kivitel Megnevezés folyó áron, folyó áron, előző év = 100,0 millió Ft millió Ft előző év = 100,0 Élelmiszerek, italok, dohány , ,2 Élelmiszer és élő állat , ,8 Élő állat , ,9 Hús és húskészítmény , ,8 Tejtermék és tojás , ,7 Hal, rák, puhatestű állat stb , ,0 Gabona és gabonakészítmény , ,4 Zöldségféle és gyümölcs , ,0 Cukor, cukorkészítmény és méz , ,1 Kávé, tea, kakaó, fűszer , ,1 Állati takarmány , ,7 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék , ,1 Ital és dohány , ,1 Ital , ,8 Dohány és dohányáru , ,0 A nemzetgazdasági import 3,5 százalékát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatala folyó áron számolva 28 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. A növekedés dinamikája két és félszerese az előző évinek Az összes agrárimport értékének 17 százalékát kitevő zöldségfélék és gyümölcsök behozatala 4 százalékkal, az állati takarmányoké amelynek részesedése 17 százalék volt 8 százalékkal nőtt. Legnagyobb növekedés az élő állatok importjánál következett be, értéke a múlt évinek több mint négyszeresére, a hús- és húskészítmények behozatala közel kétszeresére nőtt. Az italok importja 65 százalékkal, a dohányé és dohányáruké 51 százalékkal, a cukoré és cukorkészítményeké pedig 52 százalékkal meghaladta a évit. Importcsökkenés csak a hal, rák, puhatestű állat árucsoportnál következett be (5,5 százalék). 22

23 14. sz. tábla Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének relációs szerkezete, 2004 Megnevezés EU- 25 Behozatal EU-n kívüli országok Ebből: európai országok EU- 25 Kivitel EU-n kívüli országok (százalék) Ebből: európai országok Élelmiszerek, italok, dohány együtt 82,5 17,5 9,3 67,7 32,3 25,5 Élő állat 91,9 8,1 6,2 65,5 34,5 26,6 Hús és húskészítmény 96,5 3,5 0,5 72,2 27,8 17,0 Tejtermék és tojás 94,5 5,5 1,3 35,1 64,9 38,6 Hal, rák, puhatestű állat stb. 63,4 36,6 5,1 76,7 23,3 15,0 Gabona és gabonakészítmény 78,6 21,4 20,3 58,7 41,3 36,8 Zöldségféle és gyümölcs 80,4 19,6 6,9 72,0 28,0 24,9 Cukor, cukorkészítmény és méz 81,2 18,8 15,9 75,5 24,5 15,5 Kávé, tea, kakaó, fűszer 82,4 17,6 4,0 77,2 22,8 19,6 Állati takarmány 69,4 30,6 19,6 69,0 31,0 29,8 Egyéb táplálkozásra alkalmas termék 87,8 12,2 6,6 58,1 41,9 38,1 Ital 95,7 4,3 1,0 75,2 24,8 18,7 Dohány és dohányáru 76,7 23,3 10,9 50,8 49,2 34,4 A külkereskedelmi forgalom relációs szerkezetének alakulását az új tagországokkal kibővült Európai Uniós országok részarányának további növekedése jellemzi ben a teljes élelmiszerexport közel 68 százaléka irányult ebbe az országcsoportba, és innen származott az import 83 százaléka is. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest az exportnál 19, az importnál 33 százalékpontos növekedést jelent (a növekedésben közrejátszott az is, hogy 2004-ben 10 új tagországgal bővült az unió). Az EU-n kívüli országok csoportján belül is meghatározó az európai országokkal folytatott külkereskedelem, aránya a évi élelmiszerexportban 26 százalék, az importban 9 százalék volt. Az Európán kívüli országok közül a kivitelben az ázsiai országok aránya a legnagyobb (5 százalék), az importban pedig az amerikai országoké (5 százalék). Az EU-ba irányuló export 33 százalékát az állati eredetű élelmiszerek (élő állat, húsok, húskészítmények, tej, tojás), egynegyedét a zöldségfélék és gyümölcsök tették ki. Az EU-n kívüli országok kiviteléből 35 százalékkal részesedtek az állati eredetű élelmiszerek, százalékkal pedig a gabonafélék és a zöldségfélék, gyümölcsök. Az ázsiai országokba irányuló export 48 százaléka hús- és húskészítmény. Az EU-ból érkező import 17 százaléka a zöldségféle és gyümölcs árucsoportba tartozott, 12 százalékát pedig kávé, kakaó, tea és fűszer tette ki. Az EU-n kívüli országok csoportjából érkező import 30 százaléka állati takarmány (pl. szójadara). Az ázsiai régióból származó import 36 százalékát a zöldségfélék és gyümölcsök jelentették. 23

24 5.1. A gazdálkodás szervezeti keretei 5. Termelési tényezők A december 31-i állapot szerint a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban működő gazdasági szervezetet regisztráltak. A társas vállalkozások 68 százaléka jogi személyiségű szervezet, számuk 9036 volt, 250-nel több, mint 2003 végén. A gazdasági társaságok száma 6485-re emelkedett, ez hoz képest 367-tel több szervezetet jelent. A gazdasági társaságok 95 százaléka korlátolt felelősségű társaság formájában működik, számuk egy év alatt 364-gyel növekedett. A részvénytársaságok száma 3-mal volt több, mint december végén. A működő szövetkezetek száma 2004-ben is csökkent, számuk év végén 1478 volt, 78- cal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Az egyéb jogi személyiségű vállalkozások száma tovább mérséklődött 2004 folyamán, számuk 38-cal kevesebb a évinél. A jogi személyiség nélküli szervezetek száma 4228 volt (95 százalékuk betéti társaság) 119-cel több, mint 2003 végén. 15. sz. tábla A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás és halászat ágazatba sorolt működő gazdasági szervezetek száma (az év végén) Megnevezés Jogi személyiségű vállalkozás Ebből: gazdasági társaság ebből: kft rt szövetkezet egyéb jogi személyiségű vállalkozás átalakulásra kötelezett gazdasági szervezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Ebből: betéti társaság Társas vállalkozások összesen A mezőgazdaságban a jogi személyiségű szervezetek 78 százalékát a maximum 9 főt foglalkoztató szervezetek tették ki december 31-én 7088 szervezet tartozott ebbe a körbe, 319-cel több, mint egy évvel korábban. A 10 főnél többet foglalkoztató szervezetek száma valamennyi létszám-kategóriában csökkent, legnagyobb mértékben a és az főt foglalkoztató szervezetek száma (egyaránt vel) lett kevesebb. 24