Zárótanulmány TÁMOP /2-C Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században

Átírás

1 Zárótanulmány 2013

2 1. Bevezetés A számú, című projekt megvalósítására a következő alapvető dokumentumok keretei között került sor: - az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek általános, illetve a TÁMOP /2/C pályázati konstrukció speciális szabályai és feltételei - a pályázat megvalósítói által benyújtott pályázat anyaga - a megkötött támogatási szerződés Ezek a keretek lehetőséget adtak arra, hogy korszerű és érdemi fejlesztésre kerüljön sor Dél-Dunántúl szociális képzései terén. A projekt tervezésekor, majd pedig annak végrehajtása során két, egymással párhuzamos szempontot tűztek maguk elé a projekt megvalósítói: - egyrészt azt, hogy egy koncepciózus és koherens fejlesztésre kerüljön sor, mely a képzés egész rendszerét érinti, és amely több, mint a teljesített indikátorok egyszerű halmaza; - másrészt azt, hogy a projekt során valósuljanak meg a pályázati konstrukció keretében kitűzött célok, illetve teljesüljenek a vállalt indikátorok. A projekt sajátossága az volt, hogy a szociális képzések létező (jogszabályokban meghatározott) rendszerének keretei között kívánt olyan fejlesztést megvalósítani, mely érdemben továbbfejleszti a rendszer működését. A továbbfejlesztés egyszerre irányult a következő területekre: - alkalmassá tenni a képzési rendszert arra, hogy annak minden szakasza biztosítsa a kiválasztott szakmai modell (a reflektív praxis) művelésére történő felkészítést; - mennyiségi és minőségi szempontból bővíteni a képzési kínálatot, különösen új képzési modulok kialakítása révén; - lehetővé tenni (a rendszer elemeinek összekapcsolásával, szolgáltatásokkal és kompetenciák fejlesztésével), hogy a képzésben résztvevők reflektív módon tervezhessék és szervezhessék tanulmányaikat. A fenti cél úgy volt megvalósítható, hogy a fejlesztő munka a szociális képzéseknek a régióban fellelhető minden formájára kiterjedt, és azokat a kiválasztott lényeges szempontok tekintetében alakította át. Sem szükség, sem lehetőség nem volt arra, hogy a projekt a szakképzéstől a mesterképzésig terjedő skála minden meglévő képzését elvesse, és azokat teljes mértékig új képzésekkel cserélje ki. A projekt minden képzési forma esetében a kulcsfontosságú pontokat választotta ki és alakította át a kitűzött céloknak megfelelően, a fentebb vázolt három fejlesztési területen. Nyilván a projekt teljesülésének vizsgálata több szempont összevetését igényli így a célok, a tevékenységek, az indikátorok, és más kritériumok megvalósulását. A projekt értékelését megkönnyítendő, a zárójelentésben igyekszünk bemutatni a projekt logikai szerkezetét. A projekt által létrehozott eredményt egyrészt a modulok, másrészt a rendszert összekapcsoló elemek adják. A képzési modulok vagy önálló képzések, vagy pedig képzések koherens részei. Mindegyik esetben új

3 modulokról van szó, melyek a projekt eredményeként jöttek létre olyan koherens képzési egységként, melyeket sajátos céljuk, tartalmuk, és módszereik jellemeznek. A moduláris szerkezet alkalmas arra, hogy azon belül sor kerüljön a reflexív praxis körülhatárolt területére irányuló felkészítésre. A moduláris szerkezet alkalmas továbbá arra, hogy általuk összekapcsolódjanak a képzési szintek, és így a hallgató az egyik képzési szint valamelyik moduljának teljesítésével egyben már egy másik képzési szint meghatározott részét is teljesíteni tudja. Végül a moduláris szerkezet segítséget nyújt ahhoz, hogy a hallgató reflektív módon értékelje képzési szükségleteit, valamint a megszerzett és a fejlesztendő kompetenciáit. A projekt moduláris szerkezete a következő: SZSZT Szociális szakemberek szakmai továbbképzései (01) SZSZT-1 Szociális szakemberek továbbképzése 1 (02) SZSZT-2 Szociális szakemberek továbbképzése 2 (03) SZSZT-3 Szociális szakemberek továbbképzése 3 (04) SZSZT-4 Szociális szakemberek továbbképzése 4 (05) SZSZT-5 Szociális szakemberek továbbképzése 5 (06) SZSZT-6 Szociális szakemberek továbbképzése 6 FSZ Felsőfokú szakképzés (mai nevén: Felsőoktatási szakképzés) moduljai (11) FSZ-KF FSZ készségfejlesztés modul (12) FSZ-RIM-GY FSZ reflektív írásmű és gyakorlat modul BA Alapképzési szak moduljai (21) BA-KM-GYV BA gyermekvédelmi komplex modul (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul (23) BA-KF BA készségfejlesztés modul (24) BA-RIM-GY BA reflektív írásmű és gyakorlat modul RK Részismereti képzések moduljai (csomagjai) (31) RK-1 Részismereti képzés 1. csomag (32) RK-2 Részismereti képzés 2. csomag (33) RK-3 Részismereti képzés 3. csomag (34) RK-4 Részismereti képzés 4. csomag (35) RK-5 Részismereti képzés 5. csomag MA Mesterképzési szakok moduljai (41) MA-KRIZ MA krizeológia modul (42) MA-ADD MA addiktológia modul

4 (43) MA-VTT MA tér és társadalom modul (44) MA-KSZSZ MA szociális szolgáltatás modul (45) MA-HSZP MA helyi szociálpolitika modul (46) MA-SZM-KF Szociális munka MA készségfejlesztés modul (47) MA-SZP-KF Szociálpolitika MA készségfejlesztés modul (481) MA-PROB-GYV Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul (482) MA-PROB-KIR Társadalmi probléma és kirekesztés modul SZT Szakirányú továbbképzések (51) SZT-KRIZ Reflektív pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak (52) SZT-ADD Reflektív addiktológiai segítés szakirányú továbbképzési szak (53) SZT- VTT Városfejlesztési társadalmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak (54) SZT-KSZSZ Komplex szociális szolgáltatások szakirányú továbbképzési szak (55) SZT-HSZP Helyi szociális politika szakirányú továbbképzési szak (511) SZT-E-CRIS Psychosocial crisis counseling Postgraduate certificate program (521) SZT-E-ADD Reflective Recovery from Addictions Postgraduate certificate program (531) SZT-E-URB Postgraduate certificate program Specialization in urban social development (541) SZT-E-SOCSERV Postgraduate certificate program Specialization in complex social services (551) SZT-E-LOCSP Postgraduate certificate program specialization in local social policy A fejlesztés integráns részét képezték azok a technikák, melyek lehetővé teszik a rendszer elemeinek összekapcsolódását. Ezek a következők: - képzési filozófiák rendszerszerű egymásra épülése - tanulási módszerek rendszerszerű összhangja - képzési tartalmak rendszerszerű egymásra épülése - a szintek közötti továbblépést biztosító eljárások (kreditbeszámítás, validáció) - a tanulás tervezését támogató eljárások (pl. mentorprogram) A projekt megvalósítói kellő színvonalú koncepcióval, menedzsmenttel és szakmai megvalósítókkal rendelkeztek a kitűzött célok valóra váltásához. Noha a projektidőszak alatt sor került a releváns környezet különféle elemeinek változására (például a szakmai továbbképzések finanszírozása terén), a megvalósítók sikeresen kezelték a kockázatokat. Leszögezhető, hogy a projekt eredményesen zárult, hiszen sikerült kialakítani a reflektív képzési rendszert, másrészt sikerült teljesíteni a vállalt indikátorokat.

5 2. A projekt eredményeinek bemutatása A pályázat a TÁMOP számú konstrukció, azon belül elsősorban a C) komponens célkitűzéseit tekintette kiindulópontjának. Ez utóbbinak specifikus célja a szociális felsőoktatás és szakképzés interdiszciplináris, interprofesszionális képzéseinek fejlesztése, a szociális képzések kompetenciaelvű tartalom fejlesztése, a képzési minőség és tartalom, valamint a képzések mérési-értékelési eszközrendszerének fejlesztése, tananyagfejlesztés, valamint a szociális képzések módszertanának kidolgozása és fejlesztése. Ezen túlmenően a pályázók vállalták, hogy felhasználják a konstrukció A) B) és C) komponenseinek összekapcsolásából elérhető szinergikus előnyöket. Megjegyzendő, hogy a konzorciumi partnereknek az A) komponens keretében benyújtott pályázata nem kapott támogatást, de a résztvevők között létrejött együttműködés hozzájárult a jelen projekt sikeres megvalósításához is. A B) komponens keretében benyújtott pályázat elnyerte a támogatást, így annak tapasztalatai közvetlenül hasznosíthatóak voltak a jelen projektben is. (A B/ komponens esetében a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont egyike volt a konzorciumi partnereknek, a Pécsi Tudományegyetem pedig az együttműködő szervezeteknek.) A projekt általános célja röviden és szabatosan megfogalmazható: a szociális képzés rendszerének, tartalmának és módszereinek fejlesztése a dél-dunántúli régió területén a reflexív szociális szakember modelljének megvalósítása céljából. A tömör megfogalmazás a célok komplex rendszerére utalt: A célok egyrészt a szociális professziókat érintetté: A projekt a képzési rendszer átalakításával kívánt hatni a szociális szakmákra. El kívánta terjeszteni a hivatását reflexív módon gyakorló szociális szakember új, elméletileg és módszertanilag adekvát modelljét, mégpedig úgy, hogy a képzési rendszer minden adekvát pontján fejlesztette az ehhez szükséges kompetenciákat. A célok másrészt érintették a képzési rendszert: A projekt egy olyan adaptív rendszert kívánt kialakítani a létező képzési rendszer keretei között, amely támogatja a leendő vagy már dolgozó szociális szakembereket karrierjük tervezésében. A fejlesztés integráns részét képezték azok a technikák, melyek lehetővé teszik a rendszer elemeinek összekapcsolódását (képzési filozófiák rendszerszerű egymásra épülése, tanulási módszerek rendszerszerű összhangja, képzési tartalmak rendszerszerű egymásra épülése, a szintek közötti továbblépést biztosító eljárások, mint például a kreditbeszámítás és a validáció). Arra, hogy a projekt a képzések filozófiájának, tartalmainak, módszereinek célirányos kifejlesztésével kívánta támogatni a konstrukció által megfogalmazott fő célkitűzéseket, különösen a reflexív gyakorlatot folytató szakember modelljét és a karrierjét reflexív módon tervező szakember modelljét. (Ehhez tartozott a konstrukció B/ komponensében azonosított kompetenciák beépítése a képzések

6 megfelelő moduljaiba, illetve a különféle korszerű tanulásirányítási módszerek adaptálása a képzésekbe.) 2.1. A projekt szakmai koncepciója A reflexív praxis és a reflektív tanulás egymással szervesen összefüggő koncepciók. A szakember akkor lesz képes reflexív praxist folytatni, ha megszerezte az ehhez szükséges kompetenciákat. Ezek a kompetenciák viszont úgy alakíthatók ki, ha a tanuló, a hallgató, a szakember megtanulja azt, hogy a tapasztalataira hogyan reflektáljon, és a reflexióiból miként építse fel a saját tudását. Tehát a praxisban, és a praxisra kell reflektálni, ami lehetővé teszi egyrészt a praxis reflektív módon történő folytatását, illetve a reflektív módon történő tanulást. Tekintettel a két koncepció elválaszthatatlanságára, a projekt keretében is egyszerre kellett gondolkodni a reflektivitásról, mint szakmai modellről, és a reflektivitásról, mint tanulási módszerről. A reflektivitásnak a szociális munkába való beépítésének koncepciója nem a projekt tervezőitől származik, hiszen a reflektivitás követelménye ma a szociális szakma nemzetközi kultúrájához tartozik. A szociális képzések megújítására irányuló projekt esetében a legtermészetesebb kiindulópontot a szociális munkás-képzés globális alapelvei jelentik. (Global standard for social work education and training. Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete, Iskolaszövetség, 2006.) A globális alapelvek a szociális munkás szakma, valamint a szociális képző intézmények világméretű konszenzusát foglalják magukban arra nézve, hogy milyen keretek között kell szerveződniük a szociális munkás képzéseknek. A képző program célkitűzéseire és kimeneteire vonatkozó elvek között szerepel egy olyan elv, amely alkalmas volt arra, hogy a jelen projekt elvi alapjául szolgáljon: utalni kell arra, hogy a szociális munkás gyakornokok miképpen válnak képessé egy kezdő szintű szaktudás elsajátítására, a szociális munka értékeinek, ismereteinek és készségeinek önreflektív alkalmazására a gyakorlatban. Látható tehát, hogy a globális alapelvek a reflektivitást tartják a gyakorló szakember tevékenységét meghatározó legfontosabb jellemzőjének. A reflektivitás (ami gyakran reflexivitás néven szerepel) olyan jellemzője a szociális szakember tevékenységének, amely alkalmas arra, hogy alapelvként szolgáljon a szociális képzések fejlesztésére irányuló projekt keretében is. A reflektivitás vagy reflexivitás koncepciója ma jelentős helyet foglal el a szociális munka irodalmában, különösen a helyzetekben rejlő bizonytalanságra való reagálás módjával kapcsolatban. Ennél is fontosabb számunkra az, hogy nem csak elméleti konstrukcióként létezik, hanem beáramlott a szociális szakma gyakorlatába is. A reflexivitás (másképp reflektivitás) egyike azoknak a válaszoknak, amelyet a szociális munka környezetében bekövetkezett fordulat, a szociális munka instrumentális kontrollja váltott ki.

7 A reflektivitás (reflexivitás) másik értelme a tanulás módjára vonatkozik. A reflexív gyakorlatot folytató szociális szakember témájához szorosan kapcsolódik a reflektív tanulás témaköre. A reflektív tanulás egyebek mellett az adaptív tanulási stratégiák között helyezhető el. Az adaptív tanulási stratégia kiindulási tétele az a felismerés, hogy az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérnek. Ezt a helyzetet akkor kezeli adaptív módon az oktatási intézmény, ha egymástól lényegesen eltérő tanulási eljárásokat tesz lehetővé a hallgatók számára. Megjegyzendő, hogy a bolognai típusú felsőoktatás kreditrendszere önmagában is az adaptív tanulási stratégiákra épül. A reflektív tanulás többféle lehetséges értelmezése közül kiemeljük azt, amely szerint a középpontban a képzés résztvevője áll, aki részt vesz a saját tanulási programjának a megalkotásában, korrigálásában, alakításában, megvalósításában. A modell eredményes megvalósításához több feltétel szükséges: - az oktatási intézmény szerepének újraértelmezése a tanulás folyamatát illetően (nagyobb hangsúly helyeződik a tanuló által kiválasztott utakra és haladási ütemre) - az oktató szerepének újraértelmezése (nagyobb hangsúly helyeződik a tanuló induktív úton történő tanulására, melyet a sajátosan felépített tanulási és értékelési egységek, illetve az oktatók mentor-szerepe támogat) - a tanuló szerepében lévő személy képessé tétele saját képzése irányítására (mind a képzés folyamatának szervezése, mind pedig az ismeretek felépítése nagymértékben múlik a hallgató ehhez szükséges reflektív - kompetenciáinak meglétén) Témánk szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy a nemzetközi szakirodalomban megerősödött az a diskurzus, amely a reflektív tanulásnak a szociális munkás képzésben betöltött szerepét, a továbblépés lehetőségeit vizsgálja. A reflektív tanulás témaköréhez kapcsolódóan kell megemlíteni az élethosszig tartó tanulás, valamint a karriertervezés/karriertámogatás témaköreit. Míg korábbi történelmi időszakban standardizált módon követték egymást a tanulás, majd a munkavégzés életszakaszai, a gazdasági-társadalmi változások hatására ez a kiszámítható tagozódás érvényét vesztette. A munka világának átalakulása az egyéntől megköveteli a változó viszonyokhoz való adaptálódást, különösen pedig az egyén saját tanulási és karrierstratégiájának kialakítását. Míg korábban a tanulás ütemét az oktatási rendszer szerkezeti felépítése határozta meg, az élethosszig tartó tanulás ütemezése végső soron - az egyén választására van bízva. A karriertervezés fogalma mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán azt a tudatos tevékenységet jelzi, mely révén tervezett lépések révén alakul az egyén pályája a munka világában. A karriertervezés elemei között az egyik legfontosabb az egyén által megszerzendő szakmai kompetenciák megtervezése.

8 A jelen projekt olyan professzió-modellt képvisel, amely tudomásul veszi a szociális szakma duális meghatározottságát, de prioritást biztosít a reflexív cselekvéshez szükséges kompetenciák kiépítésének. Olyan szakembert tekint modellszerűnek, aki képes a konkrét környezet strukturális viszonyai között dolgozni, tevékenységek professzionális tartalmát azonban a magához és a munkája tárgyához való reflexív viszonyulás határozza meg. A szakember reflexivitása kettős jelentésű; egyrészt utal a szakember szakmai tevékenységének alapvető irányára; másrészt a szakember és a tanulmányai közötti viszonyra. A reflexív tanulás keretében a képzést igénybe vevő maga is reflektál sajátképzésére, és hatékony stratégiát kell kiépítenie saját képzése, továbbképzése számára A képzési rendszer hálózatszerű kapcsolódásának továbbfejlesztése A projekt tartalma azon a felismerésen alapul, hogy a konstrukció keretében megfogalmazott célkitűzések csak töredékesen valósíthatók meg akkor, ha a pályázó csak egy-két képzést vagy képzési modult kíván fejleszteni. Ugyanakkor az sem lenne kívánatos, ha pusztán annyi történne, hogy a projekt egynél több képzési program fejlesztésére vállalkozna. Éppen ezért a projekt egyik alapvető koncepcionális eleme az, hogy a létező képzési rendszer hálózatszerű működését kell javítani. A szociális képzési rendszer keretei adottak, a keretek megváltoztatása (noha egyes pontokon indokolható lenne), meghaladja a konstrukció kereteit. A projekt a hálózatszerű működést elsősorban a következő pontokon kívánja javítani: a szervezeti kötöttségek illetve hivatásbeli autonómia szakmai szintek szerint történő meghatározása; a képzési szintek közötti tartalmi és módszertani munkamegosztás pontosítása; a képzési szintek közötti továbbhaladás megkönnyítése. A projekt keretében a hálózat elemeit a formális kereteken túl - a kompetenciák fejlesztését szolgáló modulok kötik össze. A projekt azonosít olyan kompetenciákat, melyek a fejlesztés során beépülnek a képzési rendszerbe. A fejlesztés során ezek a modulok a képzés jellegének megfelelő tárgykörben és mértékig beépülnek a többi képzési formába is. A projekt keretében a hálózat elemeit a jogszabályi előírások keretei között, azt tartalmi szempontból továbbfejlesztve az egyes szinteken megszerzett kompetenciáknak a másik képzési szinten történő beszámítása is összeköti. A fejlesztés különösen a részképzés, a szakmai továbbképzés, valamint a szakirányú továbbképzés esetében fogja könnyebbé, rendszerszerűbbé tenni a megszerzett kompetenciákat igazoló kreditek továbbvitelét A tanulásirányítási módszerek tudatos megválasztása (tapasztalat alapú, problémaközpontú, kooperatív, reflektív, felfedező-konstruktivista, projektoktatás stb.). A konstrukció fontos szerepet szán a tanulásirányítási módszerek fejlesztésének, a képzést folytató szakemberek képzésmetodikai továbbképzésének, illetve a tanterv (kurrikulum)- és

9 képzésfejlesztésre történő felkészítésének. A projekt igazodva az elvárásokhoz a fejlesztés fontos területeként kezeli a megjelölt képzésmetodikai feladatokat. Noha a projekt kiemelt szerepet biztosít a reflexív szakember modelljét megalapozó módszereknek, más módszerek ugyancsak beemelésre kerülnek a fejlesztés tárgyaként szolgáló képzésekbe. A fejlesztés során kiválasztásra kerülnek azok a képzési elemek, amelyek keretében adekvát módon megvalósíthatók egyes korszerű tanulásirányítási módszerek. (Elsősorban a műhelymunka, a kutatómunka, a projektmunka, a terepfelkészítés és értékelés érdemel említést ebben a körben.) 2.4. Tevékenységek, modulok A projekt teljesítését - a pályázati konstrukció logikai rendje szerint egyrészt a tevékenységek végrehajtásán, másrészt az indikátorok teljesülésén lehet lemérni. A tevékenységeket, illetve indikátorokat a pályázati kiírás és a pályázati útmutató tételesen felsorolták. A jelentés keretében szükségesnek tartjuk az áttekinthetőség érdekében megfeleltetni egymással a projekt keretében végrehajtott fejlesztési tevékenységeket, illetve a projekt keretében létrejött új kurrikulumokat és képzéseket. Különösen a fejlesztést tartalmazó tevékenységek esetében tartottuk fontosnak leszögezni, hogy ezek együttesen adják ki azt a tevékenységrendszert, mely alkalmas a reflektív képzési rendszer kialakítására. Ugyanez persze igaz a képzések fejlesztését támogató funkcionális tevékenységekre (mint például a szükségletfelmérés) is. A projekt keretei között a fejlesztő tevékenységek, másrészről a kurrikulumok/képzések egymáshoz rendelése a következők szerint történt: Új szociális képzések kimunkálása és beindítása Ennek a tevékenységnek kurrikulumokat dolgoztunk ki, illetve képzéseket hoztunk létre, mégpedig két típust, szociális szakemberek szakmai továbbképzéseit, illetve részismereti képzési programokat. Mindkét új képzés-típus jellemzője a reflektív tanulási módszer alkalmazása, illetve a hallgatók önálló, reflektív módon történő karriertervezése. A létrehozott kurrikulumok/képzések a következő modulokban jelennek meg: SZSZT Szociális szakemberek szakmai továbbképzései (01) SZSZT-1 Szociális szakemberek továbbképzése 1 (02) SZSZT-2 Szociális szakemberek továbbképzése 2 (03) SZSZT-3 Szociális szakemberek továbbképzése 3 (04) SZSZT-4 Szociális szakemberek továbbképzése 4 (05) SZSZT-5 Szociális szakemberek továbbképzése 5 (06) SZSZT-6 Szociális szakemberek továbbképzése 6

10 RK Részismereti képzések moduljai (csomagjai) (31) RK-1 Részismereti képzés 1. csomag (32) RK-2 Részismereti képzés 2. csomag (33) RK-3 Részismereti képzés 3. csomag (34) RK-4 Részismereti képzés 4. csomag (35) RK-5 Részismereti képzés 5. csomag Mind a moduláris rendszer, mind a reflexív praxis szempontjából perspektivikusan kiemelkedő jelentősége van a projekt keretében kidolgozott szakirányú továbbképzéseknek. A reflexív szakember számára nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy a számára szükséges irányban megtervezhesse kompetenciái fejlesztését, és azt a számára alkalmas ütemezésben valóra is válthassa. Ennek eszköze az a moduláris rendszer, mely a mesterképzési szak moduljait összekapcsolja a szakirányú továbbképzésekkel. A mesterképzési szakok különféle reflektív moduljai a jelen projekt fejlesztése során nyerték el moduláris szerkezetüket, továbbá reflektív tartalmaikat és módszereiket. Teljesítésükért a mesterképzési szak keretein belül megfelelő mennyiségű kredit jár. A fejlesztés lényeges eleme viszont az is, hogy a mesterképzési szak reflektív moduljának teljesítésével a hallgató egyidejűleg megszerzi a szakirányú továbbképzés megfelelő kreditjeit is. SZT Szakirányú továbbképzések (51) SZT-KRIZ Reflektív pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak (52) SZT-ADD Reflektív addiktológiai segítés szakirányú továbbképzési szak (53) SZT- VTT Városfejlesztési társadalmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak (54) SZT-KSZSZ Komplex szociális szolgáltatások szakirányú továbbképzési szak (55) SZT-HSZP Helyi szociális politika szakirányú továbbképzési szak (A szakirányú továbbképzéseket az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette. A modulok kipróbálására a fenti koncepciónak megfelelően a mesterképzési szak keretében került sor.) Meglévő, szociális területen képzést nyújtó szakirányok (orientációk), illetve speciális modulok vagy specializációk kidolgozása és alkalmazása A projekt alapvető teljesítménye az, hogy a meglévő szociális képzési rendszer kulcsfontosságú pontjain új, reflektív modulokat hoz létre, megváltoztatva ezzel a képzés jellegét. Nem volt lehetőség a képzés egészének reflektív jellegű átalakítására: nem minden kompetenciaterület alkalmas egyformán a reflektív fejlesztésre, és nem lenne gazdaságos egész képzéseket a reflektív tanulás módszerei szerint folytatni. Ezért elsősorban a készségfejlesztés, a műhelymunka, a projektmunka,

11 valamint a terepgyakorlat esetében került sor új, reflektív tanuláson alapuló modulok létrehozására. Ezt kiegészíti néhány olyan modul, amelyek különböző társadalmi problémákat dolgoznak fel a reflektív tanulás (valamint más módszerek, például problémacentrikus tanulás) módszereinek alkalmazásával. Itt is megemlítjük, hogy a mesterképzési szakok esetében a moduláris rendszer összekapcsolja a mesterképzési szak moduljait a hasonló tárgyú szakirányú továbbképzésekkel. A mesterképzési szak reflektív moduljának teljesítésével a hallgató egyidejűleg megszerzi a szakirányú továbbképzés megfelelő kreditjeit is. BA Alapképzési szak moduljai (21) BA-KM-GYV BA gyermekvédelmi komplex modul (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul (23) BA-KF BA készségfejlesztés modul (24) BA-RIM-GY BA reflektív írásmű és gyakorlat modul MA Mesterképzési szakok moduljai (41) MA-KRIZ MA krizeológia modul (42) MA-ADD MA addiktológia modul (43) MA-VTT MA tér és társadalom modul (44) MA-KSZSZ MA szociális szolgáltatás modul (45) MA-HSZP MA helyi szociálpolitika modul (46) MA-SZM-KF Szociális munka MA készségfejlesztés modul (47) MA-SZP-KF Szociálpolitika MA készségfejlesztés modul (481) MA-PROB-GYV Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul (482) MA-PROB-KIR Társadalmi probléma és kirekesztés modul (483) MA-PROB-MIG Társadalmi probléma és migráció modul Modulrendszerű szociális szakképzés A projekt keretében nagy hangsúlyt kapott a szakképzések és a többi képzési szint viszonyának vizsgálata, a fejlesztés lehetőségeinek mérlegelése. A nagy volumenű munkát különösen az indokolta, hogy a projekt befejezésének időpontjáig még csak nagyon szűk körben jött létre a szociális területen olyan szakképzés, mely képes összekötni a szakképzéseket és a felsőoktatási képzéseket. A 2012 május végén napvilágot látott kormányzati döntés értelmében átalakításra kerül a felsőfokú szakképzés rendszere, és közvetlen esély nyílik arra, hogy szociális területen is sor kerüljön ún. felsőoktatási szakképzés létrehozására. A projekt tervezése és végrehajtása során a tervek még nem voltak ismertek, ezért a projekt csak korlátozott mértékű fejlesztést hajtott végre a felsőfokú (új nevén felsőoktatási) szakképzéssel

12 kapcsolatban. A projekt alapkoncepciójának megfelelően kidolgozott olyan képzési modulokat, melyek azonos módszerekkel fejlesztik a hallgatók kompetenciáit mind a BA szakon, mind pedig a szakképzésben. Erre a célra két terület tűnt alkalmasnak, a készségfejlesztés modul, és a reflektív módon feldolgozott gyakorlati modul. (Mivel a projekt időszaka alatt még nem jött létre megfelelő felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés, ezért a szakképzésben teljesített modulokat csak validáció révén lehetett volna beszámítani a BA képzés kreditjei közé. Feltehető, hogy a szociális irányú felsőoktatási szakképzés létrejötte után a kreditek beszámítása automatikusan megoldódik. Az érintett modulok melyeknek kipróbálására a BA képzés keretei között került sor a következők: FSZ Felsőfokú szakképzés (mai nevén: Felsőoktatási szakképzés) moduljai (11) FSZ-KF FSZ készségfejlesztés modul (12) FSZ-RIM-GY FSZ reflektív írásmű és gyakorlat modul Idegen nyelvű szakmai képzési elemek fejlesztése A szociális képzési rendszeren belül elsősorban a mesterképzési szakok esetében van esély az idegen nyelvű képzési elemek igénybevételére, ezért a projekt a mesterképzési szakok keretében hozott létre ilyen modulokat. A modulok a hasonló tárgyú magyar nyelvű modulok angol nyelvű megfelelői. MA Mesterképzési szakok moduljai (411) MA-KRIZ MA krizeológia modul (421) MA-ADD MA addiktológia modul (431) MA-VTT MA tér és társadalom modul (441) MA-KSZSZ MA szociális szolgáltatás modul (451) MA-HSZP MA helyi szociálpolitika modul A moduláris rendszerben az idegen nyelven oktatott mesterképzési modul is összekapcsolódik a hasonló tárgyúm, idegen nyelven oktatott szakirányú továbbképzésekkel. A mesterképzési szak reflektív moduljának teljesítésével a hallgató egyidejűleg megszerzi a szakirányú továbbképzés megfelelő kreditjeit is. (511) SZT-E-CRIS Psychosocial crisis counseling Postgraduate certificate program (521) SZT-E-ADD Reflective Recovery from Addictions Postgraduate certificate program (531) SZT-E-URB Postgraduate certificate program Specialization in urban social development (541) SZT-E-SOCSERV Postgraduate certificate program Specialization in complex social services (551) SZT-E-LOCSP Postgraduate certificate program specialization in local social policy (A szakirányú továbbképzéseket az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette.)

13 2.5. A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont tevékenységei Szociális szakemberek szakmai továbbképzési programjai I. Tervezett tevékenységek: A tevékenység keretében a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet 3. (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti minősített továbbképzési programok kifejlesztésére kerül sor. (Az idézett jogszabályhely szerint a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam feltételei: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető. A szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás feltételei: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát - ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is - feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető.) II. Eredmények, tapasztalatok: Megtörtént a képzések tananyagának és módszereinek kifejlesztése. Összesen 26 pályázat került benyújtásra, melyek közül 21 programot minősítettek. Cím Képzés típusa Képzési partner Akkreditálási engedélyszám Financial Education - A pénzügyi írástudatlanság felszámolása, a lakosság eladósodásának megelőzése, kezelése a szociális munkások képzésével c. szakmai műhely Műhely SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium M /2011 A szociális munka gyakorlatában megjelenő krízisek c. szakmai műhely Műhely PTE Pécs Elutasításra került

14 Szociális munka speciális csoportokkal c. szakmai műhely Szervezeti hatékonyságfejlesztés a szociális szférában c. szakmai műhely Szociális munka aktuális módszerei című szakmai műhely Műhely PTE Pécs M /2011 Műhely PTE Pécs M /2011 Műhely PTE Pécs M /2011 Szociális Szakemberek Kávéháza c. szakmai műhely Műhely PTE Pécs Elutasításra került Demens ellátottak a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben tanfolyam SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium T /2011 Hálózatépítés a szociális szférában tanfolyam PTE Pécs Elutasításra került Komplex rehabilitációs mentor tanfolyam PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd T /2011 Pszichiátriai és szenvedélybetegek testi - lelki segítése professzionális módon tanfolyam SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium T /2011 Szociális alapszolgáltatásban és szakosított ellátásban dolgozók alapozó felkészítése a fogyatékossággal élők gondozására tanfolyam SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium T /2011 A kliens, a segítő és még sokan mások rendszerkompetencia fókuszú szakmai személyiség- DDRFK S /2011

15 esetmegbeszélő-csoport szociális segítő szakemberek számára fejlesztőfoglalkozás Kommunikációs tréning szakmai személyiségfejlesztőfoglalkozás PTE Pécs S /2011 V. Regionális konferencia Konferencia - tanácskozás SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium K /2011 Pszichoszociális tanácsadás és szolgáltatások Műhely DDRFK SZOSZE-val együttműködve M /2011 Alternatív módszerek a segítő tevékenységben Szakmai kompetencia-fejlesztés a gyermekjóléti szolgáltatások, különös tekintettel az egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok szakmai támogatására Tréning (szakmai személyiségfejlesztőfoglalkozás) Tréning (szakmai személyiségfejlesztőfoglalkozás) SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd S /2011 S /2011 SzocioNet Alapszolgáltatási Műhely Műhely SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium M SzocioNet Fogyatékosügyi Műhely: az életminőség javításának lehetőségei a fogyatékkal élők intézményi ellátása során Műhely SZOCIONET Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Konzorcium M A lét peremén - család központú Konferencia - MÁLTAI Szeretetszolgálat K /2011

16 komplex szociális munka mélyszegénységben élőkkel A lét peremén - család központú komplex szociális munka mélyszegénységben élőkkel tanácskozás Műhely MÁLTAI Szeretetszolgálat M /2011 Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal, munkaerő-piaci szereplők bevonása a tananyagfejlesztésbe: I. Tervezett tevékenységek: A tevékenység műhelymunka keretében zajlik, a munkaerő-piaci elvárások azonosítása érdekében. Ugyanezen együttműködés bázisán kerül sor a tananyagok meghatározott, gyakorlatorientált elemeinek kiválasztására és fejlesztésére. Résztevékenységek: - szükségletek közös értékelése, - tananyagok gyakorlatorientált elemeire javaslattétel, - javaslatok közös értékelése, - tananyagok meghatározott moduljainak elkészítése. II. Eredmények, tapasztalatok: Az átlag havonta megrendezésre került workshopok keretében - a szükségletek közös értékelésével, illetve a tananyagok gyakorlatorientált elemeinek a megvitatásával, az azokra való javaslattétellel - lehetőség nyílt a szakmai fejlesztések és a munkaerő-piac közötti összhang megteremtésére. A workshopok helyszínéül a pécsi Civil Közösségek Háza szolgált. A workshopok módszertanilag két részből álltak: 1. rész: előadás, 2. rész: moderált csoportmunka az előadáshoz kapcsolódóan. A workshopok időpontjai és témái a következők voltak: június A program bemutatása Előadő: Vojtek Éva, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2. Kompetenciák és a munkavállalás

17 Előadő: Forróné Dr. Déri Sarolta irodavezető helyettes, PTE Humán Szolgáltató Iroda 3. Szakismeret, készségek és egyéb kompetenciák a szociális szakmában Előadő: Dr.Szöllősi Gábor, Ph.D. szemináriumvezető, egyetemi docens, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék október A gyakorlati képzések szerepe, lehetőségei a szociális munkás és szociálpolitikus képzésben (pl. terepgyakorlatok) Előadó: Brettner Zsuzsanna PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd 2. Gyakorlat-orientált kurzusok/ tananyag-tartalmak a szociális munkás és szociálpolitikus képzésben / a jelenlegiek, ill. az 544c projekt ez irányú fejlesztései/ Előadó: Mándi Nikoletta PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd 3. Az önkéntesség / önkéntes munkavégzés és a szociális felsőoktatás lehetséges kapcsolódási pontjai, együttműködése Előadó: Knyihár Éva BM Önkéntes Központ vezetője november A modulrendszerű szociális szakképzés: a Forrásközpont e témában tervezett és megvalósult projekt-tevékenységei Előadó: Szatmári Réka, DDRFK képzésszervező 2. A szociális ápoló-és gondozó képzés gyakorlati oktatásának tapasztalatai Előadó: Horváthné Nőth Edit, Türr István Képző és Kutató Intézet instruktor december 6. A szociális ágazati jogszabályokban (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) foglalt képesítési előírások és a konkrét munkakör ellátásához szükséges kompetenciák viszonyának elemzése 2-3 végzettség, szakképesítés tükrében (követelmény- és tananyagmodulok, stb) január 19. A szociális szakemberek karrier-tervezésének pszichológiai alapjai Előadó: Major Zsolt Balázs, pszichológus

18 2012. március 13. A szociális szakemberek képzési szükségletei és igényei: az elkészült munkakör -, kompetenciaelemzések (Megjegyzés: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabályokban szereplő szolgáltatási típusok közül a nevelőszülői hálózat, családok átmeneti otthona, és az idősek számára biztosított szociális alapszolgáltatások- és szakellátások munkaköreire vonatkozóan) ismertetése és kiértékelése április 19. A tananyagtartalmak fejlesztési eredményeinek megosztása a munkaerőpiac szereplőivel. Reflektivitás - a gyermekvédelmi modul-gyakorlatban. Előadó: Brettner Zsuzsanna egyetemi tanársegéd május 3. A tananyagtartalmak fejlesztése eredményeinek megosztása a munkaerőpiac szereplőivel: Reflexió a reflektivitásra - Hallgatói visszajelzések összegzése a készségfejlesztés tekintetében Előadó: Dr. Csürkéné Mándi Nikoletta egyetemi tanársegéd május 31. A szociális szakemberek képzési szükségletei és igényei: (A 6. workshop munkájának folytatása.) - az elkészült munkakör -, kompetencia-elemzések (Megjegyzés: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabályokban szereplő szolgáltatási típusok közül a nevelőszülői hálózat, családok átmeneti otthona, és az idősek számára biztosított szociális alapszolgáltatások- és szakellátások munkaköreire vonatkozóan) értékelése, különös tekintettel a szociális munka BA és MA szakok tananyagtartalmaira június 13. Karrierpálya a szociális képzésekben A szociális szakképzési rendszer jelene és jövője, fókuszban: a szociális szakemberek kompetencia-elemzése: A szociális szakemberek karrierpályája, különös tekintettel a kisgyermeknevelő munkakörre

19 Előadó: Lajtai Zsoltné Kollár Mónika - Regionális módszertani vezető, PMJV KSZI Dél-dunántúli Regionális Napsugár Módszertani Bölcsőde Workshop Modulrendszerő szociális szakképzés: Középfokú OKJ-s szakképzés I. Tervezett tevékenységek: E résztevékenység célja az OKJ szociális szakmacsoportjába tartozó szakképesítések követelménymoduljainak elemzése és összehangolása a szociális munka BA és MA szak moduljainak a tartalmával. A Jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzékben 10 szociális szakképesítés szerepel és az országban 125 helyen folyik szociális szakképzés, a legtöbben (a hallgatók 65%-a) a szociális gondozó és ápoló képzésben vesznek részt. A szakképzések tekintetében a két legfontosabb kihívás: a gyakorlati képzés színvonalának emelése (e célból az ágazati tárca ún. terepintézményi projektet indított), illetve a modulrendszerre történő átállás (figyelemmel az EU-s elvárásokra), vagyis a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe

20 történő rendezése. Ez lehetővé teheti a továbbtanulást, illetve új szakma megszerzését anélkül, hogy a már ismert tananyag-tartalmakat ismételni kellene. Résztevékenységek: A jelenlegi középfokú OKJ-s szociális képzések moduljainak áttekintése, értékelése, majd összehangolása a szociális munka MA szak moduljainak tartalmával. A jelenlegi a szociális szakemberek által végzett tevékenységekhez/betöltött munkakörökhöz kötődő nem szociális, elsősorban: egészségügyi, pedagógiai és foglalkoztatási középfokú OKJ-s képzések feltérképezése, értékelése, majd összehangolása a szociális munka MA szak moduljainak tartalmával. A szociális szakemberek körében végzett szükséglet- és igényfelmérés alapján (e projektkonstrukció A. és B. komponensei keretében végzett ilyen irányú felmérések tapasztalatait is hasznosítva) ún. próba-oktatás megvalósítása, s annak értékelése tananyag tartalmak fejlesztése céljából. II. Eredmények, tapasztalatok: Megtörtént az OKJ szociális szakmacsoportjába tartozó szakképesítések követelménymoduljainak kompetencia-fókuszú elemzése, átfedések keresése. Egyrészt a 10 szakképesítés vonatkozásában, illetve részletesebben a Gyermek és ifjúságfelügyelő szakképesítés vonatkozásában. Ezt követően vizsgálatra került a szociális ágazati jogszabályokban (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) foglalt képesítési előírások és a konkrét munkakör ellátásához szükséges kompetenciák viszonya, 2-3 végzettség, szakképesítés tükrében. E munka keretében részletesen a Gyermekfelügyelő, a Gyermekvédelmi asszisztens, és a Gondozó (Családok Átmeneti Otthona) munkakörökre vonatkozóan készültek el a munkakör -, kompetencia-elemzések, különös tekintettel a munkaköri tevékenységek, a végzettség/ képzettség, illetve a szociális szakképzések SZVK-, KKK-jának kapcsolatára. Felsőfokú szakképesítést nyújtó OKJ-s programok I. Tervezett tevékenységek:

21 A tevékenység keretében szükséglet- és igényfelmérést végzünk a szociális szakemberek körében, melynek célja, hogy feltérképezzük e képzési forma indokoltságát, illetve azon szakmai/téma területeket, melyeken célszerű felsőfokú szakképesítést biztosító szakképzés nyilvántartásba vétele, majd ezt követően ilyen képzések szervezése és lebonyolítása a szociális (szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokban dolgozó munkatársak), illetve a szociális szféra határterületein pl. egészségügy, foglalkoztatáspolitika, területfejlesztés, oktatás, szociális igazgatás szociális/szociális jellegű segítő tevékenységet végzők számára. A pályázat előkészítése során megfogalmazható szükségletfelméréseken alapuló főbb szakképzési területek: Krízisintervenció/ pszicho-szociális intervenciók Pszicho-szociális gondoskodás Családgondozási, családsegítési szakismeretek Szociális menedzsment (kliens-orientált) Mentálhigiénés szakismeretek Szociális tanácsadás és ügyintézés Interprofesszionális szociális munka Szakmai együttműködési hálózatok kiépítése és működtetése. A fenti felsőfokú szakképzési programok indokoltsága esetén itt is célunk a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe történő rendezése, elsősorban a szociális munka BA és MA, illetve a szociálpolitika MA szakok moduljainak tartalmával. Jelenlegi feltételezésünk szerint a felsőfokú szakképesítést nyújtó szakképzési formák segíthetik a szociális szolgáltatás terén dolgozó, nem szociális közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbképzését, illetve hidat képezhetnek az OKJ-s szakképzések és a szociális felsőfokú képzések alap- és mesterképzési szakok között, elősegítve a projekt egyik fő céljának megvalósítását is: a szociális szakemberek karrier-tervezésének és támogatásának biztosítását. Résztevékenységek: A szociális szakemberek körében végzett szükséglet- és igényfelmérés, annak értékelése, a kialakítani kívánt kompetenciák definiálása. A felsőfokú szakképzést biztosító programok indokoltsága esetén a képzések tananyagának és módszereinek kifejlesztése. II. Eredmények, tapasztalatok: A tevékenység műhelymunka keretében zajlott, a felsőfokú szakképzésben (felsőoktatási szakképzés) érdekelt felek (oktatási rendszer, felnőttképzés és munkaerőpiac szereplői) elvárásainak azonosítása és tapasztalatainak, javaslatainak a megosztása érdekében.

22 2012. május 15. én megrendezésre került Szociális szakképzés: a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés című workshop keretében került sor a felsőfokú szakképzés múltjának jelenének jövőjének, indokoltságának, illetve egy a rá vonatkozó kutatás során megvalósuló szükséglet- és igényfelmérés eredményeinek a bemutatására és megvitatására. A workshop témái: 1. A felsőfokú szakképzés dilemmái Előadó: Dr. Reisz Terézia, PhD egyetemi docens (PTE FEEK Kultúratudományi Intézet Kultúraelméleti és -Szociológiai Intézeti Tanszék) 2. A szociális szakirányú továbbképzések helye és szerepe a szociális szakképzés rendszerében Előadó: Dr.Szöllősi Gábor, Ph.D. szemináriumvezető, egyetemi docens (PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék) Képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek képzésmetodikai továbbképzése, ill. a tanterv (kurrikulum)- és képzésfejlesztésre történő felkészítése I. Tervezett tevékenységek: A tevékenység keretében a különböző képzési formákban oktatók képzésmetodikai továbbképzésére, képzésfejlesztési felkészítésére kerül sor. Résztevékenységek: - Szakképzések oktatóinak továbbképzése; - Felsőoktatási képzésekben oktatók továbbképzése. II. Eredmények, tapasztalatok: Képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek képzésmetodikai továbbképzése I A reflektív tanulás különös tekintettel a szociális szakmákra - Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. szemináriuvezető, egyetemi docens, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2. Kooperatív tanulás, projekt alapú oktatás - Arató Ferenc, PTE BTK Neveléstudományi Intézet 3. A kompetencia alapú tanulás környezete a szociális képzésekben - Dr. Budai István Ph.D. főiskolai tanár, tanszékvezető, Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Szociális Munka Tanszék 4. A probléma alapú (problem based) tanulás környezete a szociális képzésekben -

23 Prof. Dr. habil. Baráth Árpád, Ph.D., egyetemi tanár, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek képzésmetodikai továbbképzése II A reflexív praxis a szociális szakmában - Dr. habil Kelemen Gábor, Ph.D. tudományos főmunkatárs, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2. A reflektív tanulás és a terepmunka kapcsolata a szociális képzésekben - Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. szemináriumvezető, egyetemi docens, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 3. E-learning és blended learning lehetőségei a felnőttképzésben - Fodorné Tóth Krisztina egyetemi tanársegéd, PTE BTK Andragógiai Intézet 4. A tényalapú (evidence based) tanulás környezete a szociális képzésekben Kozma Judit, szociálpolitikus A kidolgozott képzések, tananyagok kipróbálása a gyakorlatban I. Tervezett tevékenységek: A szociális szakképzések esetén ún. próba-oktatást terveztünk (lásd: Megvalósíthatósági tanulmány III sz. címnél (Modulrendszerű szociális szakképzés)) II. Eredmények, tapasztalatok: A projekt során az Alternatív módszerek a segítő tevékenységben (S /2011) és Szakmai kompetencia-fejlesztés a gyermekjóléti szolgáltatások, különös tekintettel az egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok szakmai támogatására (S /2011) c. akkreditált szakmai személyiségfejlesztő tréningek kidolgozására, illetve megvalósítására került sor, a próba-oktatás keretében. Visszacsatolás, a tesztelés értékelése, az értékelés eredményeinek beépítése a képzésekbe és tananyagokba I. Tervezett tevékenységek:

24 A projekt keretében azoknak a képzéseknek, képzési moduloknak a kipróbálására kerül sor, amelyek esetében az engedélyezési, regisztrálási eljárás időtartama nem akadályozza a projekt keretében történő kipróbálást. A tananyagok tesztelése igazodik a képzések, képzési modulok kipróbálásának lehetőségéhez. Résztevékenységek: A próba eredményeinek regisztrálása, elemzése; Az értékelés eredményeinek beépítése a képzésekbe és tananyagokba. II. Eredmények, tapasztalatok: Alternatív módszerek a segítő tevékenységben c. akkreditált szakmai személyiségfejlesztő tréningek (S /2011) A résztvevőknek az utolsó foglakozások alkalmával kérdőíves visszajelzésre volt lehetőségük. Az elégedettségmérés eredményeiről mindhárom csoport esetében elmondható, hogy maximálisan pozitívak voltak. A résztvevők több mint 95 %-a számára új és a munkája során hasznosítható információkat biztosított a tréning, mely így eredményesnek mondható. A 20-as létszámmal indított kaposvári helyszínen jelezték a szakemberek, hogy kisebb létszám hatékonyabb lett volna. Az időkereteket mind az alkalmak, mind egy-egy alkalom esetében a téma feldolgozásához kevésnek ítélték, s hasonló képzésen a résztvevők nagy része ismételten részt venne. A tréner felkészültsége és a résztvevőkkel való kommunikációja az adható maximum 5 pontból elérte a 4,95-ös átlagot. Szakmai kompetencia-fejlesztés a gyermekjóléti szolgáltatások, különös tekintettel az egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok szakmai támogatására (S /2011) c. szakmai személyiségfejlesztő tréningek megvalósítása, A tréning kettős vezetéssel zajlott, a modulokban az esetbemutatásokat követően interaktív volt az esetfeldolgozás, így a megoldási alternatívák meghatározása közös munka eredménye volt. Az eltérő munkaterületeken dolgozó szakemberek együttműködési szintje, készsége jó volt, nyitottak és érdeklődőek voltak egymás szakterületei, munkaterülete, problémái és megoldási javaslatai iránt. A résztvevők rendkívül aktívak voltak, így a tematikus ismeretanyag mellett sok elméleti és gyakorlati ismeretet tudtak adni egymás számára is. A tréning utolsó napján a résztvevői értékelést végeztünk, kérdőíves formában, a tréning felépítéséről, az ismeretanyagok újszerűségéről, gyakorlati hasznosíthatóságukról, a demostrációk arányáról és hasznosságáról a mindennapi munka során. A szakemberek 1-6-ig pontoztak pontozhattak az egyes válaszokban, nem érkezett 5 pont alatti érték, mely jóra minősíti a képzés hasznosságát és eredményességét. A trénerek munkáját rendkívüli együttműködőnek és szakmailag

25 megalapozottnak tartották a résztvevők. Szöveges értékelésben jelezték többen, hogy a későbbiekben tudatosabban építik fel munkájukat. A képzés nézőpontjai segítséget nyújtottak a résztvevők személyiségének használatában/védelmében. 3. Képzési rendszer értékelése (múlt jelen - jövő) 3.1. Modulrendszerű szociális szakképzés: Középfokú OKJ-s szakképzés Az OKJ szociális szakmacsoportjába tartozó szakképesítések követelménymoduljainak és a BA és MA szak moduljainak tartalmi összehasonlítása, átfedések keresése, valamint egymásra épülésük vizsgálata során a workshopon jelenlévő szakemberek megállapították, hogy az OKJ-ben szereplő középfokú szociális szakképesítések moduljait nem lehetséges összehangolni szociális munka MA szak moduljaival, mivel óriási a tartalombeli különbség van köztük. Megállapítások: Az ágazati törvényekben foglalt munkaköri elvárások nem kellően differenciáltak, az előírások egyes munkaköröknél ma már kiegészítésre szorulnak a személyes gondoskodást nyújtó szociális szakterületen. Nem életképes már a mai szolgáltatás rendszerben a képesítések előírása sem. Ezen kívül fontos lenne látni, hogy a törvényekben meghatározott végzettségeken túl, mely kompetenciákkal kell rendelkezni az adott munkakör betöltéséhez. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a középfokú OKJ-s szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítések az adott munkakör ellátása szempontjából felesleges, túlzott követelményeket támasztanak (pl.: Gyermek- és Ifjúsági Felügyelő). Felsőfokú szakképesítést nyújtó OKJ-s programok Az évi felsőoktatási törvény évi szeptemberi módosítása hozta létre a felsőfokú szakképzést, mellyel egy új felsőfokú képzés-típus jelent meg Magyarországon. Az akkori hivatalos megnevezése akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ). Ezt a évi XXXVIII. törvény felsőfokú szakképzésre (FSZ), majd a évi CCIV. törvény felsőoktatási szakképzésre módosította. A szociális szakmacsoportban két felsőfokú szakképesítés volt eddig található: az ifjúságsegítő és a csecsemő- és gyermeknevelő gondozó. Az 55-ös szakképzési formák a 2013.b-an bevezetésre kerülő új OKJ-vel megszűnnek. A jövőben a felsőoktatási szakképzés indítása már meglévő BA szakokhoz lesz csak köthető. A szükséglet- és igényfelmérést egy 2008-ban az NSZFI megbízásából végzett országos kutatás eredményeinek a másodelemzéseként valósítottuk meg.