2. defektus = 2 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben csak iránymérések

Átírás

1 # Bevezetés A GeoCalc-ADJ program vízszintes hálózatok és trigonometriai magasságméréssel mért magassági hálózatok kiegyenlítésére, valamint a részletmérések feldolgozására alkalmas program. A számítások kiindulásaként szolgáló mérési eredmények közvetlenül a megfelelő műszerformátumokból betölthetők, de lehetőség van manuális adatbevitelre és különböző formátumú jegyzőkönyv állományok összefűzésére is. A program ezért ezeket az állományokat egy saját adatbázisba konvertálja, de lehetőség van egy szöveges állományú ún. GMJ kiterjesztésű belső formátumnak megfelelő mérési jegyzőkönyv állomány készítésére is a későbbi beolvasások érdekében. Így nem szükséges az esetleges eredeti mérési jegyzőkönyvben hibásan rögzített és egyszer már elvégzett javításokat megismételni, ha a módosítások után elvégezzük a mentést a program saját jegyzőkönyv formátumába. A kiindulásként szolgáló koordináták szintén betölthetők meglévő állományokból, de megadhatók manuálisan is egy ún. koordináta kezelőben. Mind a vízszintes, mind a magassági mérések kiegyenlítésekor matematikai statisztikai számítások is készülnek, ezáltal lehetővé válik a kiegyenlítés eredményeként kapott javítások matematikai statisztikai alapokon történő vizsgálata is. A számításokhoz különböző hibahatárok és számítási élességek is megadhatók az egyes feladatok igényeinek megfelelően. A hálózat kiegyenlítés mind beillesztett, mind önálló hálózatok számítására is fel van készítve. Vízszintes hálózatok esetén az összes defektusú tipusra elvégezhető a feldogozás. Ezek az esetek a következők: 1. defektus = 1 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben irány- és távmérések is szerepelnek 2. defektus = 2 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben csak iránymérések szerepelnek 3. defektus = 3 : a hálózatban nincsen fix koordinátájú pont, a kiegyenlítésben irány- és távmérések is szerepelnek 4. defektus = 4 : a hálózatban nincsen fix koordinátájú pont, a kiegyenlítésben csak iránymérések szerepelnek A hálózat kiegyenlítéseket megelőző előzetes koordináták és magasságok számítása automatikusan történik, de a számítás eredményei különböző szöveges állományokban megtalálhatók. Ezek a következők: 1. *_E_log.TXT : előzetes koordináták számítási jegyzőkönyve, 2. *_VK_log.TXT : vízszintes hálózatkiegyenlítés számítási jegyzőkönyve, 3. *_MK_log.TXT : trigonometriai magasságmérések kiegyenlítésének számítási jegyzőkönyve, 4. *_RP_log.TXT : részletmérés számítási jegyzőkönyve, 5. *_TR_log.TXT : trigonometriai magassági vonalak számítási jegyzőkönyve, 6. *.RTF: mérési jegyzőköny. A *-gal az egyes munkaállományok nevét szimbolizáltuk. A nyomtatási feladatokhoz különböző szövegszerkesztő programok rendelhetők, melyek beállíthatók és el is menthetők. A magasságszámítás elvégzéséhez szükséges lehet a vízszintes hálózat pontjainak legalább az előzetes koordinátáit kiszámolni. Elméletileg a koordináta és a magasság számítás egymástól függetlenül is elvégezhető, de általában ez a gyakorlatban bevált szokás. Másrészt magaspontok magasságának meghatározásakor a magasságkülönbség számításához szükséges távolságot koordinátákból kell számítani, más lehetőség automatizáltan erre nem lehetséges. Ha azonban a vízszintes hálózat kiegyenlítését elvégeztük vagy csak előzetes koordinátákat számoltunk, de a magasság számítást későbbi alkalommal akarjuk elvégezni, akkor a progam ismételt indítása után nem szükséges a vízszintes hálózat kiegyenlítést mégegyszer elvégezni. A program két modulból áll. A GeoCalc-ADJ.EXE program tartalmazza a koordináta, a magasságszámítás és a részletmérések feldolgozásával kapcsolatos munkalapokat, a GCAR.EXE pedig a mérési eredmények előzetes feldolgozásával és a különböző formátumú koordináta listák készítésével kapcsolatos munkalapokat. Természetesen a két modult nem kell külön indítani, mert a GeoCalc-ADJ program # Bevezetés

2 indítását követően a Mérési jegyzőkönyv parancsgombra kattintva automatikusan indul az előzetes feldolgozásokat végző GeoCalc-AR modul. A számítások logikai menete a következő: - Munkaállomány megadása (új létrehozása, meglévő választása) - Koordináta jegyzék hozzárendelése munkaterülethez - Mérési eredmények előzetes feldolgozása ( jegyzőkönyv állományok beolvasása és konvertálása, vetületi számítások) - Kiegyenlítés előtti hálózati jellemzők megadása - Előzetes koordináták számítása - Vízszintes hálózat kiegyenlítése, Részletmérés számítása - Trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése, Részletmérés számítása - Koordináta állományok összeállítása - Koordináta jegyzék készítése A program használati leírása mellett ajánljuk Gyenes R.-Kulcsár A.: Geodéziai mérések feldolgozását támogató programok fejlesztése az NYME GEO-ban. Geodézia és Kartográfia, 2003/1. című tanulmányt is elolvasni. A program első használatakor célszerű a felmérési, és az önálló hálózat számítására is kidolgozott mintapéldákat végigszámolni. Az említett példákat is tartalmazó fejezetekben leírtak hasznosak lehetnek a későbbiekben végzett mérések megfelelő feldolgozásához. 2

3 # Munkaterület/Beállítások Ezen a munkalapon kell megadni a munkaállomány nevét, ha újat hozunk létre, de itt kell kiválasztani a meglévő munkaállományokat is. A létrehozott adatállomány egy ADB kiterjesztésű adatbázis, amely már a mérési eredményeket és a koordinátákat is tartalmazza. Meglévő munkaterület megnyitásakor tehát ADB kiterjesztésű állományokat kell kiválasztani, de ezt a program automatikusan fel is kínálja. Az egyes munkalapok között a nyílra kattintva tudunk lépkedni. Több munkaterület összefűzésére nincs lehetőség, mert a különböző mérési jegyzőkönyvek összefűzését azok beolvasását követően el tudjuk végezni. #Adatrögzítő/Beállítások 3

4 # Munkaterület Munkaállomány neve: Az munkaállomány neve boxban kell megadni új munkaterület esetén annak nevét. Meglévőket a ikonra kattintva tudunk kiválasztani. Ennek az állománynak a kiterjesztése ADB. Mérési jegyzőkönyv: Adatrögzítőkből kiolvasott mérési jegyzőkönyv állományok beolvasása, konvertálása és a megfelelő redukciók számítása végehető el. Új munkaterület létrehozása esetén az adatállomány nevének megadása után kell erre a parancsgombra kattintani. A különböző formátumú mérési eredmények beolvasásáról és konvertálásáról bővebben lásd az Adatrögzítő című fejezetet. KOR állomány: Koordináta jegyzék betöltése vagy hozzáfűzése meglévő munkaterülethez a vagy ikonokkal. Ezen ikonok a munkaterület kiválasztása után aktivizálódnak. A választott koordináta állomány szöveges állomány legyen, amely egy pont adatait egy sorban, pontszám, y, x, magasság, pontjelölés sorrendben tartalmazza. Egyéb megkötés nincsen, ezek az adatok lehetnek szóközel, vagy vesszővel elválasztott adatok. A GeoCalc program nem biztosít lehetőséget ilyen állományok manuális létrehozására tekintettel arra, hogy erre a célra bármelyik egyszerű szövegszerkesztő program (notepad, wordpad) megfelel. Abban az esetben, ha valamely koordináta állományt korábban a GeoCalc programmal hoztunk létre (lásd: Koordináta export, Koordináta kezelő ), akkor értelemszerűen azt is beolvashatjuk vagy hozzáfűzhetjük. Beállítások panel: A munkalap alján a Beállítások felirat melletti boxra kattintva láthatók a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez szükséges paraméterek megadása, kiválasztása. A magasságmérések kiegyenlítéséhez szükséges paramétereket máshol kell megadni, lásd a Magasság számítások című fejezetet. Külső szerkesztő és GeoCalc-AR Kiegyenlítés előtti középhibák Iránymérés súlya Távmérés súlya Statisztikai próba valószínűségi szintje Beállítások mentése #Munkaterület 4

5 5

6 # Beállítások Az ablak alján a Beállítások felirat melletti boxra kattintva láthatók a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez szükséges paraméterek megadása, kiválasztása. A magasságmérések kiegyenlítéséhez szükséges paramétereket máshol kell megadni, lásd a Magasság számítások című fejezetet. Külső szerkesztő és GeoCalc-AR Kiegyenlítés előtti középhibák Iránymérés súlya Távmérés súlya Statisztikai próba valószínűségi szintje Beállítások mentése # Beállítások 6

7 # Kiegyenlítés előtti középhibák Iránymérés : a kiegyenlítés elötti középhibára a műszer prospektusában szereplő értékeket be lehet állítani, de azokat nem lehet mindig készpénznek tekinteni, hiszen értéke sok mindentől függ. Néhány tapasztalati értéket azonban megadunk: - felmérési hálózatok vagy a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózatok esetén, ha az átlagos távolságok egy-két száz méter körüliek, akkor kényszerközpontos mérés esetén a műszerprospektusban szereplő értékek alkalmazhatók, de általában elegendő 5 -et megadni. Közömbös, hogy pl. a TC 1800 mérőállomás prospektusában 1 szerepel középhibaként, de az említett hálózatok és mérési technológiák esetén a prospektusban szereplő pontosság nem tartható, - szintén felmérési vagy a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózatok esetén nem kényszerközpontos mérések esetén a IV.rendűnek megfelelő mérési módszerek esetén, km átlagos távolság esetén a középhiba 1 5. Az említett esetekben természetesen beillesztett hálózatokra vonatkozó értékeket adtunk meg. Önálló hálózatok esetén tekintettel arra, hogy kerethiba nincsen, szintén alkalmazhatók a műszer leírásában szereplő értékek. Távmérés: távmérés esetén alkalmazhatók a prospektusokban szereplő középhibák, de csak kényszerközpontos mérések és önálló hálózatok esetén. Nem kényszerközpontos mérés és beillesztett hálózatok esetén a középhibák mm értékűek. A távolságtól függő tagot, ami az ábrán 2 mm/km-es értékként látható, nem szokás megváltoztatni az említett okok miatt. Az említett hibahatásokat csak a távolságtól független első tagban vesszük figyelembe. # Kiegyenlítés előtti középhibák 7

8 8

9 # Iránymérés súlya Az irányméréseket beillesztett hálózatok esetén a kerethibák iránymérésekre gyakorolt hatása következtében távolsággal arányos súllyal vesszük figyelembe, egyébként távolságtól függetlent, ha az irányok közül a leghosszabb és a legrövidebb aránya nem nagyobb kb. 2:1-nél, természetesen néhány száz méter hosszú irányok esetén. Speciális mérnökgeodéziai feladatok során, ahol az irányok hossza tíz méteres nagyságrendű, szintén elegendő távolságtól független iránysúlyt alkalmazni. # Iránymérés súlya 9

10 # Távmérés súlya Távmérés súlyainak számításakor a távolságtól független súlyozás esetén a távolságtól függő tag nem kerül felhasználásra. #Távmérés súlya 10

11 # Statisztikai próba valószínűségi szintje Beillesztett hálózatok esetén 95-99%-ot adjunk meg, de inkább 99%-ot. Önálló hálózatok esetén 90 95%-ot. Bővebben lásd a A számítások eredményei fejezetet. # Statisztikai próba valószínűségi szintje 11

12 # Külső szerkesztő és GeoCalc-AR A nyomtatásokhoz használatos külső szövegszerkesztőt szintén itt tudjuk kiválasztani. Az elvégzett beállításokat a Beállítások melletti Mentés ikonra kattintva tudjuk elmenteni, így a program legközelebbi indításakor ezek az értékek töltődnek be. A GeoCalc-AR a gcar.exe program elérésének az, amelyet a program első indítását követően kell megadni. Ez a program automatikusan elindul a Mérési jegyzőkönyv gombra kattintást követően. # Külső szerkesztő 12

13 # Beállítások mentése A beállításokat a felirat melletti ikonra kattintva tudjuk elmenteni. Ezek a beállítások a program könyvtárának Gcadj.ini szöveges állományában kerülnek tárolásra. # Beállítások mentése 13

14 # Előzetes számítások Ezen a munkalapon a kiegyenlítés előtti előzetes koordináták számítására van lehetőség. Az egyes listaboxok jelentései a következők. 1. Álláspont(ok): ebben a listában látható, hogy mely pontokon történt mérés. A listából való törlés a boksz alatti piros vízszintes vonallal lehetséges. 2. Ismert pont(ok): a munkaterülethez rendelt koordináta állományban szereplő pontok. Itt elvileg olyan pontok is szerepelhetnek, amelyekre nem történtek mérések. Praktikus a felesleges ismert pontokat itt kitörölni a piros vízszintes vonallal. 3. További pont(ok): a kiegyenlítés során a kiegyenlítéssel számítandó új pontok nem biztos, hogy csak azok, amelyeken mérések is történtek. Ilyenek pl. a magaspontok, vagy egyéb kisalappontok, amelyeken nem álltunk fel, azokra csak ún. külső irányok (és távolságok) lettek mérve. Ezeket a pontokat az Összes pont listában válasszuk ki, majd helyezzük át őket a További pont(ok) boxba a kék nyíllal. Ha részletmérést is végeztünk, akkor értelemszerűen a részletpontokat nem kell kijelölni. Mivel egy hálózatban csak kevés ilyen pont fordul elő, ezért ez a kijelölés nem jelent többletmunkát, viszont ez az egyetlen dolog, ami nem automatizálható. Az ábrán látható példában a 312-es számú pont nem volt sem álláspont, sem ismert koordinátájú pont, hanem egy kis alap- # Előzetes számítások 14

15 pont. Ezért az Összes pont listában annak kijelölése után áthelyeztük a pontok elnevezésű listába. kék nyíllal a További 4. Összes pont: tartalmazza az összes pontot ami mérve lett 5. Felhasznált pontok: ha elvégeztük a szükséges kiválasztásokat, kattintsunk a zöld háromszöget tartalmazó gombra (Felirat:Kiegyenlítésbe bevonandó pontok). Ebbe a listába kerül az összes kiegyenlítésben szereplő pont, amelyeket az 1 4 felsorolásban leírtaknak megfelelően kijelöltünk. Koordináta lista Adott / Új pontok kijelölése Előzetes koordináták számítása Megtekintés,nyomtatás 15

16 # Koordináta lista A koordináta listában fehér szín az adott pontokat, sárga az új pontokat pontokat jelöli. Itt lehet szerkeszteni, bevinni a megfelelő adminisztratív adatokat. Az új pontok jelölését ne írjuk be, azok automatikusan beírásra kerülnek a Koordináták számítása parancsgombra történő kattintás után, ha a terepi rögzítéskor megadtuk azokat! Abban az esetben, ha a hálózat valamennyi pontjának koordinátája valamely korábbi feldolgozásból ismert, akkor azok koordinátáit nem kell mégegyszer kiszámolni. Ezzel az esettel találkozunk például mozgásvizsgálati hálózatok feldolgozásakor, ahol a vizsgálati pontok előzetes koordinátáit a megelőző feldolgozás eredményéből vesszük át. Ilyenkor a korábbi koordináták elfogadása érdekében kattintsunk a koordináták számítása alatt a parancsgombra. Adott / Új pontok kijelölése # Koordináta lista 16

17 # Adott / Új pontok kijelölése Státusz: a Státusz oszlopban a zöld szín az új pontokat jelzi, fehér az adottakat. Ez a jelleg tetszőlegesen változtatható a megfelelő pontszám melletti oszlopban történő kattintással. Fontos megjegyezni, hogy önálló hálózatok esetén az előzetes koordináták számításához két pontot adottnak állítsunk be. Ez a két pont két szomszédos összemért pont legyen! Ha elvégeztük az előzetes koordináták számítását, utána állítsuk vissza őket új pontra, azaz változtassuk meg a soruknak megfelelő státuszt zöld színűre. Előzetes koordinátáját ennek a két pontnak a közöttük mért távolságnak megfelelően írjuk be. De ha korábbi feldolgozásokból ezek ismertek, akkor adjuk meg azokat az értékeket. A megfelelő hálózati dátum a kiegyenlítés befejeztével vehető fel. #Adott / Új pontok kijelölése 17

18 # Koordináták számítása A Koordináták számítása gombra kattintva automatikusan megtörténik az új pontok előzetes koordinátáinak a számítása. Előzetes számítások megtekintése #Koordináták számítása 18

19 # Előzetes számítások megtekintése Az előzetes számítások eredménye a dokumentumot szimbolizáló ikonra kattintva tekinthető meg. Az esetleges hibakeresés során ebben a jegyzőkönyvben tallózva keresgethetünk. A jegyzőkönyv a következő felépítésű: #Előzetes számítások megtekintése 19

20 20

21 # Kiegyenlítés Az előzetes koordináták számítása után kattintsunk a jobb alsó sarokban lévő nyílra a parancsfüleknek megfelelő sorrenben történő aktivizálásához. Ezt követően a Kiegyenlítés gombra kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése. Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből Megtekintés, nyomtatás Számítások eredményei Hálózati dátum Poligon záróhibák #Kiegyenlítés 21

22 # Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből Ha a számított javításokból, hibahatárokból vagy a statisztikákból arra a következtetésre jutunk, hogy valamelyik iránymérést vagy távolságot ki kell venni a kiegyenlítésből, akkor kattintsunk a megfelelő mérési eredményre, amelynek háttere ennek hatására piros szinűre változik. Ezt követően kattintsunk ismételten a Kiegyenlítés gombra. Ez a törlés csak logikai és nem fizikai törlést jelent. A visszaállítás hasonlóan történik, tehát kattintsunk a bepirosodott hátterű mérési eredmény cellájába. Ezekkel a műveletekkel óvatosan bánjunk, nehogy a ki-be kapcsolások ereményeként egy össze nem függő, vagy csak részben összefüggő hálózatot számoljunk. A példában az távolság logikai törlése látható. #Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből 22

23 # Megtekintés, nyomtatás Teljes számítási jegyzőkönyvet a jobb alsó sarokban lévő dokumentumot szimbolizáló ikonra kattintva tudunk készíteni. Wordpad szövegszerkesztő esetén bal, jobb, alsó, felső margónak az oldalbeállítás menüben 10 mm-t állítsunk. #Megtekintés, nyomtatás 23

24 # A számítások eredményei Javítás - Iránymérés: számolva a kiegyenlített koordinátákból számított végleges tájékozás eredményeként a tájékozási szög és a kiegyenlített tájékozási szög különbségeként, - Távmérés: kiegyenlített koordinátákból számított távolság és a mért víszintes/vetületi távolság különbségeként számolva mm-ben. A mértékegységeket a nyomtatásra kerülő teljes mérési jegyzőkönyvben találjuk, ami minden esetben mm. A javítás abban az esetben is számításra kerül, ha valamelyik mérést a számításból töröltük. Így annak elemzése megkönnyíti a durva hiba keresésének az okát. Hibahatár A beállításoknak megfelelő hibahatárok. Ha hibahatár nincsen megadva, akkor nem kerül számításra. Értéke zárójelben van feltüntetve. Statisztika: A Stat. elnevezésű oszlopban található a statisztika értéke, amely a javítás és a javítás középhibájának a hányadosa. Bővebben lásd a kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalmat. Elméleti értéke a megadott valószínűségi szintből kerül számításra. Az elméleti érték a számítási jegyzőkönyvben A hálózat jellemző adatai című oldalon található a Durva hibák kimutatása felirat után. Ha a számított maximális statisztika abszolút értékben kisebb az elméletinél, akkor durva, vagy szennyezett durva hibánk nem fordul elő. Beillesztett hálózatok esetén, elsősorban felmérési hálózatok során előfordulhat, hogy a maximális statisztika abszolút értékben nagyobb az elméletinél. Ilyenkor inkább a hibahatárok alapján döntsünk a továbbiakról. Bár a statisztikai módszereken alapuló durva hiba elemzés megalapozottabb mint a hibahatárokon alapuló, hiszen abban a hálózat geometriája és az adott pontok kényszerei is jobban kifejezésre jutnak, a statisztikai próbákat a gyakorlatban elsősorban inkább önálló hálózatok kiegyenlítésekor alkalmazzuk. Önálló hálózatok számításakor hibahatárt nem választunk. Mindig ellenőrizzük, hogy a számított maximális statisztika a hálózat mely részén található. Értékük elsősorban beillesztett hálózatok esetén az adott pontokra vagy az adott pontokon végzett méréseknél, esetleg azok környezetében nagyobbak lehetnek. Ha a kiegyenlítésből valamelyik mérést kihagyjuk, annál a statisztika nem kerül számításra. Ezt egy vízszintes vonal jelzi. A teljes számítási jegyzőkönyvben további eredmények is láthatók. A nem középhibaszerű értékek a következők. Fölös mérés hányad: Értéke a tájékozási lapokon f betűvel van jelölve, amely nulla és egy közötti szám, de nulla és egy is lehet. Összegük a fölös mérések számával egyezik. Ha valamelyik mérést a kiegyenlítésből kihagytuk, akkor a fölös mérés hányad oszlopban egy vízszintes vonalat látunk, hasonlóan a statisztika értékéhez. Szintén vízszintes vonalat találunk a jegyzőkönyvben, ha valamelyik mérésre nem jut fölös mérés hányad, pl. csak egy poláris pontra vonatkozó mérések esetén, mert ezek a mérések nem ellenőrizhetők. Ha ott a távolságot vagy az irányt durva hiba terhel, akkor a számított koordináta is durva hibás lesz. Ez nem deríthető ki, hiszen erre a pontra nem történt ellenőrző mérés. Tehát sem a statisztika, sem a fölös mérés hányad nem kerül számításra azoknál a méréseknél, ha olyan pontokra vonatkozó mérésekről van szó, amely pontokra nincsenek fölös mérések. Ha a fölös mérés hányad értéke 0.1-nél kisebb, akkor a mérés rosszul ellenőrizhető. A tájékozási lapokon szereplő további számított értékek ismertetésétől eltekintünk, azok a szakirodalomból jól ismertek. Egyedül az mu-val jelölt kiegyenlített mérési eredmények középhibáját ismertetnénk. Iránymérés esetén ez a kiegyenlített irányérték középhibáját, távmérés esetén pedig a kiegyenlített koordinátákból számítható kiegyenlített távolság középhibáját jelenti. A teljes számítási jegyzőkönyv a számított pontokra vonatkozóan a következő kiinduló és számított adatokat tartalmazza: #A számítások eredményei 24

25 - előzetes koordinátákat, - az előzetes koordináták változását, - a pontszám sorában a kiegyenlített koordinátákat, - a kiegyenlített Y és X koordináták középhibáit, - a hibaellipszis fél nagy- és fél kistengelyének az értékét, amelyek a maximális és a minimális középhibát jelentik. Jelölésük a jegyzőkönyvben max ill. min., - hibaellipszis nagytengelyének, tehát a maximális középhiba irányának az irányszöge. A hálózat jellemző adatai: A feltüntetett adatok részletes ismertetésétől szintén eltekintünk, de egy-két kiegyenlítéshez kapcsolódó jellemzőre felhívjuk a figyelmet. 1. Súlyegység középhibája a kiegyenlítés előtt: számszerűen a kiegyenlítés előtti egységnyi súlyú(az átlagos távolságnak megfelelő) iránymérés középhibájával egyezik, mértékegység nélküli mennyiség. 2. Súlyegység középhibája a kiegyenlítés után: számítva a szakirodalomból ismert összefüggésből, a javítások súlyozott négyzetösszegének és a fölös mérések hányadosának négyzetgyökeként. Matematikai statisztikai alapokon nyugvó általánosan elfogadott nézet, hogy a kiegyenlítés előtti és utáni súlyegység középhibájának aránya 2:1-nél ne legyen nagyobb. Ha a kiegyenlítés utáni érték több mint kétszerese a kiegyenlítés előttinek, akkor vagy durva hiba lépett fel, vagy jobbnak becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. Ha a kiegyenlítés előtti súlyegység középhibája több mint kétszerese a kiegyenlítés utáninak, akkor pedig gyengébbnek becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. A szakirodalomban erre vonatkozóan is találunk statisztikai próbákat, de a program a mérések egyenkénti vizsgálatára van felkészítve. 3. Javítások súlyozott négyzetösszege és annak pótnormálegyenletből számított értéke. Nagy hálózatok esetén, de már 10 új pont felett is ne várjunk tized vagy század élességű egyezést. Ha a előzetes koordináták változásának értékei nem nagyobbak cm-nél, akkor a számítást fogadjuk el. Különben futtassuk le mégegyszer a kiegyenlítést a Kiegyenlítés gombra kattintva. 4. Relatív középhiba: A kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalomban többféle relatív középhiba ismert. Azt, hogy melyik a jobb, nem lehet eldönteni. Ez az adott feladattól is függ. Mi egy, az egész hálózatot jellemző relatív középhibát alkalmaztunk a program írásakor, amely a jól ismert egy radiánnak megfelelő másodperc (ρ = ) és a kiegyenlítés utáni súlyegység középhibájának hányadosaként kerül számításra. Ennek levezetése szintén megtalálható a szakirodalomban (pl. Gyenes R.-Kulcsár A.: Geodéziai mérések feldolgozását támogató programok fejlesztése a GEO-ban. Geodézia és Kartográfia, 2003/1.). Ha a kiegyenlítést meg kell ismételni új előzetes koordinátákkal, mert csak a kegyenlítés után vettük észre, hogy már az előzetes koordináták sem jók, akkor lépjünk vissza az Előzetes számításokhoz, kérjünk frissítést a zöld nyíllal és ismételjük meg a leírtakat. Ha a hiba a korábbi lépésekben található, mert pl. pontszám elazonosítás vagy ehhez hasonló történt, akkor a javításokat a mérési jegyzőkönyvben kell elvégezni vagy az adott pontok koordináta-jegyzékében. 25

26 # Hálózati dátum A hálózati dátum önálló hálózatok elhelyezésével és tájékozásával kapcsolatos számítások elvégzését jelenti. A programmal lehetőségünk van a kiegyenlítés után a hálózat elhelyezését és tájékozását megváltoztatni. Ez a számítás síkbeli egybevágósági transzformációval történik. A kiegyenlítés befejeztével kattintsunk a Hálózati dátum gombra. Az Eltolás felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelybe a hálózatot kívánjuk eltolni, majd gépeljük be a kívánt koordinátákat. A Forgatás felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelynek irányszögét kívánjuk rögzíteni a már előbb kiválasztott pontból értelmezve. A két pontnak természetesen nem kell összemért pontoknak lenniük, ennek a ténynek a transzformációhoz nincsen köze. Ezt követeőn billentyűzzük be a kívánt irányszöget a szokásos áldecimális formában, majd kattintsunk az OK-ra. A megadott koordináták és irányszög alapján megtörténik a hálózat transzformációja. A dokumentumot szimbolizáló ikonra kattintva a számítási jegyzőkönyv koordináta jegyzékében a már transzformált koordináták láthatók a transzformált koordinátaközéphibák értékeivel. Ebben az esetben az előzetes koordináták nem szerepelnek a koordináta jegyzékben. #Hálózati dátum 26

27 # Poligon záróhibák számítása Poligon záróhibák számítása alatt a hálózatban előforduló poligonok szög- és vonalas záróhibájának a számítását értjük. Kattintsunk a poligont szimbolizáló parancsikonra. Az álláspontok elnevezésű táblázatba duplán kattintva jelöljük ki az óramutató járásával egyező értelemben a poligonban szereplő pontokat. A poligon kezdőpontját nem kell ismételten megadni. Ekkor a Poligon elnevezésű táblázatban látható az előírás eredménye. Hibás előírás esetén a piros vonallal törölhetjük a teljes poligon előírását, a kék színű függőleges nyílakkal pedig a megfelelő pont kiválasztását követően rendezést tudunk végrehajtani. A poligon záróhiba parancsgomb melletti felirat a szögzáróhiba értékét mutatja áldecimális formában, a példában 7 másodperc. A vonalas záróhiba értéke méterben van feltüntetve. A Hátra(Hz) és az Előre(Hz) oszlopok a megfelelő irányértékeket, a dhz a belőlük számított törésszöget, a T(1) és T(2) oszlopok az oda-vissza mért távolságot jelentik. Hiányzó távolság esetén értéke nulla. A számításhoz az előírás természetesen történhet az óramutató járásával ellentétes értelemben is, ekkor a törésszögek a poligon külső szögeivel egyeznek. A lényeg, hogy egy hálózatban a szögzáróhibák előjelének értelmezése miatt mindig csak azonos körüljárási irányban írjuk elő a poligonokat. #Poligon záróhibák számítása 27

28 # Magasság számítások A vízszintes hálózatkiegyenlítést követően kattintsunk a jobb alsó sarokban lévő nyílra vagy a Magassági kiegyenlítés fülre. Az utóbbi esetben egy frissítésre van szükség a zöld kettős nyíl segítségével. Mint az az ábrán látható, két magasságkülönbség értéke piros színű háttérrel szerepel. Ennek oka a következő. A program a magassági kiegyenlítésbe történő automatikus bevonásra azokat a magasságkülönbségeket kínálja fel, ahol a magasságkülünbség számításához mért távolság lett felhasználva. Ezeknek a háttere nem piros. Attól függetlenül, mert valamelyik pontra nem történt távolságmérés, még magasságkülönbség számítható. Ezeknek a magasságkülönbségeknek a számításához a távolságot a program koordinátákból számolja. Magaspontok esetén csak ez az út járható. De ugyanez a helyzet sokszögelésszerű hálózatokban is, ahol nem biztos, hogy a távolság oda-vissza van mérve. De ha magasságilag az ún. vissza mérés is megfelelően történt, akkor magasságkülönbség számítható a kiegyenlített koordinátákat felhasználva. Az ábrán látható ablakban a magassági kiegyenlítés előtt ezeket a lehetőségeket nézzük meg. Tekintettel arra, hogy a mai mérési technológiák esetén a felmérési alappontok magasságainak meghatározásához egyszerűen tudunk távolságot mérni, csak kevés pont lehet a hálózatban, ahol erre a manuális kijelölésre szükség lehet. #Magasság számítások 28

29 Speciális mérnökgeodéziai feladatok során, például különböző szerkezetek pontjainak mérése esetében nem lehetséges távolság mérése. Ilyenkor a vízszintes hálózatkiegyenlítést követően a magasságszámításhoz több manuális kijelölésre is szükség lehet. A magasságok számítása elvégezhető a vízszintes hálózat kiegyenlítése nélkül is, de előzetes koordináták számítására szükség lehet a már említett esetekben. Számítás élessége Magasságkülönbségek összeállítása Átlagos távolság és középhiba Magasságkülönbségek súlyozása Kiegyenlítés Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből Magassági vonalak számítása Megtekintés, nyomtatás 29

30 # Számítás élessége A választható számítási élességek a cm, mm és a tized mm. Az alapértelmezett a cm élesség. Az utóbbi kettő alkalmazására mérnökgeodéziai feladatok során kerülhet sor, néhány méter vagy néhány tíz méter hosszú irányok esetén. #Számítás élessége 30

31 # Magasságkülönbségek összeállítása Ha eldöntöttük, hogy az automatikusan felkínált magasságkülönbségeken kívül melyikre van szükség a hálózatkiegyenlítéshez, kattintsunk a zöld színű háromszögre. #Magasságkülönbségek összeállítása 31

32 # Átlagos távolság és középhiba A magasságmérések kiegyenlítése előtt a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez hasonlóan néhány paramétert meg kell adnunk, vagy a program által automatkusan felkínált értékeket el kell fogadnunk. - Átlagos távolság: Az átlagos irányhosszt jelenti. Elegendő felmérési hálózatok esetén 50 m élességgel megadni, a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózati mérések során 100 méter élesen. Felmérési hálózatok esetén méter körüli értékek. Mikrohálózatok esetén 10 méteres nagyságrendű. - Középhiba: méteres irányhosszak esetén 2 3 cm. Mikrohálózatok esetén, amikor az irányhosszak néhány tíz méteresek mm körüli értéket írjunk be. Tíz méternél rövidebb irányok esetén 0.5 mm körüli értéket. Figyeljünk azonban oda, hogy minden esetben a középhibát cm-ben kell megadni! - Valószínűségi szint: a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírt statisztikai próbák elvégzéséhez szükséges. Alappontsűrítési feladatok során 99%-ot adjunk meg. Nagyobb pontossági igényű feladatoknál, önálló hálózatok vagy mikrohálózatok esetén 95%-ot. #Átlagos távolság és középhiba 32

33 33

34 # Magasságkülönbségek súlyozása Távolságtól független súlytípus esetén minden magasságkülönbség azonos súllyal vesz részt a kiegyenlítésben. Távolságtól függő súlyozás esetén a súly a távolság négyetének a reciprokával arányos méteres átlagos irányhosszig, ha az oldalak hosszának aránya közel azonos, célszerűbb távolságtól független súlyozást alkalmazni. Mikrohálózatok esetén szintén távolságtól független súlyozást alkalmazzunk. Magasságkülönbségek súlyozása 34

35 # Magassági kiegyenlítés A kiegyenlítés gombra kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése. Előtte azonban a listákból válasszuk ki, hogy mely pontok adottak magasságilag és melyek számítandók. Alapértelmezettként azok a pontok lesznek magasságilag adottak, amelyek magassága nulla volt (vagy üres a koordináta listában), azaz amelyek feltételezhetően vízszintes értelemben sem voltak adott pontok. Természetesen nem feltétlenül mindig igaz, hogy vízszintes értelemben adott pont magasságilag is adott a feldolgozás során, ezért szükség lehet erre az elkülönítésre. Gyakran előfordul, hogy valamely vízszintes értelemben meghatározandó pont vagy pontok magasságát szintezésel határozzuk meg egy közeli szintezési alappont felhasználásával, és a többi vízszintes alappont magasságát már csak trigonometriai magasságméréssel. Ebben az esetben a vízszintes kiegyenlítés előtt a koordináta listába írjuk be a szintezett magasságokat, ha azokat a koordináta jegyzék létrehozásakor elmulasztottuk. Magassági vonalak számítása #Magassági kiegyenlítés 35

36 # Számítási jegyzőkönyv megtekintése A magassági kiegyenlítésről készült számítási jegyzőkönyvet a kiegyenlítés parancsgomb alatti dokumentumot szimbolizáló parancsgombra kattintva tudjuk megtekinteni. A hálózat jellemző adatai oldalon szerepeltek értelmezése megegyezik a vízszintes hálózat kiegyenlítésénél leírtakéval. Ugyanez a helyzet az új pontok magasság-jegyzékére vonatkozóan is. A magasságkülönbségek számítása című oldalak tartalmazzák a magasságkülönbségek számításához szükséges adatokat. A javítások a magasságkülönbségekre vonatkoznak. Minden magasságkülönbséggel kapcsolatos adat (mért magasságkülönbség, a javítás, a kiegyenlített magasságkülönség) előjelhelyesen szerepel. A statisztika és fölös mérés hányadok értékeinek értelmezése megegyezik a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírtakéval. #Számítási jegyzőkönyv megtekintése 36

37 # Hibahatár A hibahatár értéke 15 t km, ahol t az irány hossza. Ez az érték nem változtatható, hiszen mikrohálózatok esetén is jól alkalmazható. Például 10 méter hosszú irány esetén a hibahatár 1.5 mm. #Hibahatár 37

38 # Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből Ha a javítások, hibahatárok vagy a statisztikák elemzéséből arra a következtetésre jutunk, hogy valamelyik magasságkülönbséget ki kell hagynunk a számításból, akkor a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírtakhoz hasonlóan lehetőség van a magasságkülönbségeket a kiegyenlítésből kihagyni. Az is észrevehető, hogy a kiegyenlítés után a zöld háromszög nem látható. Így ennek a kiválasztásnak értelemszerűen a korábban a számításba bevont magasságkülönbségekre van csak értelme. Ha valamelyik magasságkülönbséget a kiegyenlítésből a kiválasztás után kihagytuk, azt a számítási jegyzőkönyvben egy vízszintes vonal jelzi. De vízszintes vonalat találunk azoknál a magasságkülönbségeknél is, amelyek nem ellenőrizhetők, azaz ha olyan pontokra vonatkoznak, amelyekre nincsen fölös mérés. #Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből 38

39 # Trigonometriai magassági vonalak számítása A kiegyenlítés alatti kis vonalat tartalmazó parancsikonra kattintva trigonometriai magassági vonalak számítását tudjuk elvégezni. Ez csak ellenőrzést szolgál ismert magasságú pontok között vezetett vonalak magassági záróhibáinak számítására vagy durva hibák keresésére. Ebben az esetben csak cm élességű számítás lehetséges. Minden egyes vonal előírása előtt kattintsunk az Új vonal előírása funkció gombra. Adminisztratív adatként megadhatjuk a vonal nevét. A vonal előírásának helyességét a csúszkával ellenőrizhetjük. Ha túl sok hibát követtünk el, válasszuk ismételten az Új vonal előírása funkciót. A vonalas záróhiba poligonok számítása esetén poligon záróhiba számítást jelent. Törlés: Hibás vonal előírása esetén hibaüzenetet kapunk. Nem szükséges ebben az esetben a vonalat előírni, feleslegesen megadott pont a Törlés gombbal törölhető, ha előzőleg a csúszkával azt kiválasztottuk. Beszúrás: ha sok pontból álló vonalat hibásan írunk elő, például azért mert valamelyik pontot az előírás során kihagytuk, akkor állítsuk a csúszka helyzetét a beszúrandó pontot követő pontra, majd kattintsunk a beszúrás gombra. Adjuk meg a pont számát, majd üssünk ENTER-t. Megtekintés, nyomtatás: a vonalak számításának eredményéről készült teljes számítási jegyzőkönyv megtekintése és nyomtatása végezhető el. Abban az esetben ha egy pontot másik vonalból számolunk akkor a számított magasság mindig felülíródik az éppen számított magasságra. Adott magasságú pont értelemszerűen nem íródik felül. #Trigonometriai magassági vonalak számítása 39

40 40

41 # Részletmérés számítása A részletpontok koordinátáinak és magasságainak a számítását tudjuk elvégezni ezen a munkalapon. A program alapértelmezésben felkínálja az összes álláspont számítását, ha azonban valamelyik álláspontot nem akarjuk számolni akkor végezzük el a Számítandó álláspont(ok) listában a törlést a piros színű keresztvonással. Ezt követően jelöljük ki az Álláspontok listából a számítandó álláspontot vagy álláspontokat és hagyjuk jóvá a kijelölést a kék nyíllal. A kijelöléseket követően a részletpontok koordinátáinak és magasságainak a számításához kattintsunk a Részletpontok számítása gombra. #Részletmérés számítása 41

42 # Munka koordináta-jegyzék A számítások befejeztével lehetőségünk van egy végleges koordináta jegyzéket készíteni hagyományos nyomtatott formában. A koordináták és magasságok kiírásához megadhatjuk azok élességét is. A koordináta jegyzék borítóján szereplő adatok a parancsikonnal elmenthetők. Az ellenőrzéssel mért részletpontokról külön kimutatás is készül. #Munka koordináta-jegyzék 42

43 # Koordináta export Minden pont adata, amelyek az elvégzett számítások során fel lettek használva kiírható egy szöveges állományba, így azok a térképszerkesztő programokba könnyen beolvashatók. Az egyes rekordokon belüli mezők vesszővel vannak elválasztva. #Koordináta export 43

44 # Koordináta kezelő parancsikonra kattintva egy koordináta kezelőt tudunk elindítani. A szerkesztés lépései a követke- A zők: - a Mező(k) listában válasszuk ki, hogy milyen adatokat akarunk kiírni, amelyikre nincsen szükségünk azt jelöljük ki, majd töröljük a piros vízszintes vonallal, - a Mező jellemzők listában állítsuk be az egyes mezők hosszát, a koordináták élességét és az elválasztás módját. Nézzük a következő példát: Pontszám, 16, 0, ',' Y, 10, 2, ',' X, 10, 2, ',' M, 8, 3, ',' Jelleg, 16, 0, ',' Jelentése: pontszám kiírása 16 karakter hosszúságban vesszővel elválasztva, Y koordináta kiírása 10 karakter hosszúságban két tizedes élességgel, vesszővel elválasztva, stb. - kattintsunk az SQL lekérdezés gombra, - kattintsunk a Export gombra és írjuk ki az adatokat. Bővebben #Koordináta kezelő 44

45 # Adatrögzítő A munkalapon tudjuk beolvasni az adatokat a beállított adatrögzítő típus szerinti formátumból, vetületi redukciókat számolni, mérési jegyzőkönyvet nyomtatni, a mérési adatok konverzióját elkészíteni. Az adatrögzítőből nyert nyers mérési adatok beolvasásához ki kell választani a megfelelő Adatrögzítő típus-t, és egy új munkaterületre a gomb, hozzáfűzni pedig a gomb segítségével lehet. Az adattáblán a színek jelentése a következő: sárga álláspont (például a 23 és 27 sor) fehér irányzott pont (pl ) piros a feldolgozásból kimaradó adat (pl ) szürke a feldolgozásból kimaradó adat (pl. 25) A munkalapon az alábbi műveleteket lehet elvégezni: Az adatrögzítőnek megfelelő adatok beolvasása # Adatrögzítő 45

46 Az adatrögzítőnek megfelelő adatok hozzáfűzése Mérési jegyzőkönyv Mérési jegyzőkönyv nyomtatása. Kihagyott mérés ismételt felhasználása. Ha többször aktiváljuk a gombot, akkor a kiválasztott mező szürke színű lesz. Mérés kihagyása. Ha többször aktiváljuk a gombot, akkor a kiválasztott mező szürke színű lesz. Vetületi redukció átvétele, ha a számításokat külső program segítségével végeztük el. További információ a Beállítások munkalap Távolságredukció fejezetében. Vízszintes vagy vetületi távolság számítása a beállítástól függően. Magasságkülönbség számítása. Munkaterület adatainak mentése GeoCalc GMJ szöveges formátumba. GeoCalc v2.5 konverzió. GeoCalc-ADJ konverzió. A munkaterület táblázatában lehetőség van javításra. Ezt a lehetőséget figyelmesen használjuk, mert a mérési adatokat is át lehet vele írni! Ha véletlenül ez mégis megtörténik, akkor ajánlatos elvégezni a nyers mérési eredmények ismételt beolvasását. 46

47 # Beállítások A munkalapon lehet a program paramétereit (általános beállítások, vetületi redukciók) beállítani. Ezeket a jobb alsó sarokban lévő Beállítások mentése gomb aktiválásával lehet elmenteni. A beállításokat a program könyvtárban található gcar.ini állományban tárolja, amelyet bármely karakteres szerkesztővel lehet javítani. Általános beállítások Mérési jegyzőkönyv sorainak száma 1 oldalon A beállított értéknek megfelelő sort jelez ki egy oldalon. Külső szerkesztő Az itt beállított program fog elindulni az eredmények megjelenítéséhez. Mivel az eredmények formázott szöveges (TXT), illetve Rich Text (RTF) állományok, célszerű a rendszerhez adott WORDPAD.EXE programot használni. Távolságredukció Nincs # BeállításokAR 47

48 Nincs távolságredukció. A vetületi távolsághoz ilyenkor vagy a mért vízszintes távolságot, vagy a magassági szögből és ferde távolságból számolt vízszintes távolságot adja át. Külső program A redukciót külső programmal számoljuk. A beállított programot lehet meghívni a gomb aktiválásával lehet elindítani. A külső programnak az adatokat a programkönyvtárban található TVET.TXT állományba adja át az Adatrögzítő munkalap gombjának aktiválása után. Az átadott adatok a következők: sorszám, magassági szög, ferde távolság A külső programnak ezt az állományt lehet feldolgozni, illetve ugyanilyen néven kell a programmal számított redukált távolságokat, magasságkülönbségeket visszaadni a megfelelő sorszám szerint, a következő formátumban: sorszám, vetületi távolság, magasságkülönbség Vetületi redukció A vetületi redukcióknál a Magyarországon használt főbb vetületi rendszerek szerinti számításokat lehet elvégezni. Meg kell adni ezekhez az átlagos Y, X és M értékeket akár bebillentyűzve, akár egy koordináta adatállományból, amiből a program a beolvasás után automatikusan kiszámolja az átlagot. Ehhez az állomány választását szimbolizáló ikonra kell kattintanunk. A választott koordináta állomány pontjai, mint ismert pontok bekerülnek a megnyitott adatbázisba. Az átlagos magasság értéke azonban torzított lehet, ha a választott koordináta állományban nulla magasságú pontok is szerepelnek. Ilyenkor ennek átlagos értékét billentyűzzük be külön egy-két tízméter élességgel és pontossággal. Ugyanez igaz lehet természetesen koordinátákra is, ha a betöltött kordináta jegyzékben a munkaterületünktől távol lévő pontokat olvasunk be. Ilyenkor a munkaterületre vonatkozó átlagos koordinákat gépeljük be. Értéküket elegendő km élességgel és pontossággal megadni. A vetületi távolság számításának képlete: M Tvet = ( m )* Tv R EOV vetületnél m 0 = és R= X m = m0 * cosh( ) R * m0 HER, HKR, HDR vetületnél R= X m = cosh( ) R Sztereografikus vetületnél R= m = 1+ 2 X + Y 2 4* R 2 Külső, gyári adatrögzítő programok indítása A Magyarországon használt főbb adatrögzítő kiolvasó programokat lehet elindítani innen. Ez a kiolvasó programok alapértelmezett telepítéséhez van igazítva. Ezek a beállítások a GCAR.INI állományban megváltoztatható. ADJ Munkaterület neve után lévő 2 szürke mezőket a GeoCalc-ADJ program tölti ki adatokkal, amenynyiben a GeoCalc-ADJ programból indítottuk az adatrögzítő programot. az első mező az ADJ munkaterület neve, a második mező az ADB adatállomány neve lesz ilyenkor. 48

49 # Manuális adatbevitel A munkalapon lehet táblázatos formában manuálisan feltölteni mérési adatokat. Először ki kell választani a pont típusát: ÁP Álláspont IP Irányzott pont Ezután a mezőket a megfelelő adatokkal kell kitölteni, majd az Adatbevitel gomb aktiválásával az a munkaterületre kerül megfelelő színnel. Természetesen a munkaterületen további javításokat lehet elvégezni, ha szükséges. Ha engedélyezzük a Pontszám automatikusan növekszik gombot, akkor az utána található érték szerint növelve adatbevitel után a beviteli mezőben a pontszám mező értéke a megfelelő értékkel növekszik. A gomb aktiválásával az utolsó adatsort törölni lehet. A Törlés engedélyezése gomb engedélyezése után a teljes munkaterületet törölhetjük. Az Adatok átadása gombra kattintva lehet a manuálisan beírt adatokat Az Adatrögzítő munkalap adattáblájába exportálni. Alapértelmezésben hozzáfűzi az adattáblához, de ha aktiváljuk az Új állományként gombot, akkor előtte törli az adatokat az adattáblában. # Manuális adatbevitel 49

50 # Koordináta kezelő A munkalapon lehet a GeoCalc formátumú adatbázisokban tárolt koordinátákat válogatni, csoportosítani, konvertálni. Első lépésként a gomb aktiválásával be kell olvasni a GeoCalc ADB munkaállományt. Az adatállomány az alábbi mezőket tartalmazza: Név Mezőnév Leírás Pontszám PONTSZAM A pont száma karakteres Y Y Y koordináta X X X koordináta M M Magasság Jelleg JELLEG A pont jellege karakteres RKód RKOD Kiegyenlítés kód (0-ismert pont, 1-számítandó alappont, 2-részletpont) APKód APKOD Álláspont azonosítója # DB 50

51 A beolvasott adatállományból az SQL select parancsának logikája és szintaktikája szerint lehet adatokat leválogatni. A leválogatás lépései a következők: A szükséges mezők megadás Itt lehet a mezők kijelzésének sorrendjét megváltani, mező nevet törölni, illetve a [Mező(k)] gombot aktiválva alapértelmezett helyzetbe lehet állítani az oszlopot. Feltétel megadása 1. A [Feltétel] gomb aktiválásával kell előkészíteni a szűrést. 2. Be kell állítani a kívánt logikai kapcsolatot. Az első feltételnél nincs jelentősége, a szerkesztő mezőben a WHERE kulcsszó fog megjelenni. 3. Ki kell választani a kívánt mezőt. 4. Ki kell választani a megfelelő logikai műveletet. 5. Be kell adni keresett értéket. 6. A [ ] gomb aktiválásával a szerkesztő mezőben megjelenik A szerkesztő mezőbe manuálisan is tudunk értékeket beírni az SQL92 szabvány select utasítás WHERE záradékának szabályai szerint. Mező szerinti sorba rendezés Itt lehet az eredmények mezők szerinti sorrendjét megadni, továbbá lehet mező nevet törölni, a sorba rendezést további sorrendjét pontosítani, illetve a [Sorrend] gombot aktiválva alapértelmezett helyzetbe lehet állítani az oszlopot. Az SQL lekérdezés gomb aktiválása után a beállított paramétereknek megfelelően elkészíti a leválogatást, aminek eredménye a jobb alsó sarokban található lila oszlopban látszik. Az Export gomb aktiválása után lehetőség van elmenteni a szelektált pontok adatait a Mező jellemzők oszlop beállítása szerinti szöveges állományba. Az oszlop sorainak értéke a következő: 1. mezőnév 2. az adat teljes hossza 3. az adat tizedes jegyeinek száma 4. elválasztójel Figyelem! A sorokat ne töröljük és az első paramétert mezőnév ne módosítsuk. Amennyiben a mezők kijelölésénél kihagyunk mezőneveket, úgysem lesz listázandó érték. Lehetőség van AutoCAD DXF exportra, ilyenkor az állomány típusánál ki kell választani a megfelelőt. Ilyenkor csak pontszám, Y, X és M adatok fognak tárolódni. 51

52 # Műszer adatformátumok Adatrögzítő típusok A program által ismert adatrögzítő típusok, formátumok a következők: GeoCalc GMJ Geodimeter UDS GeoProfi MJK Sokkia SDR Alfanumerikus Sokkia SDR31/33 Leica GSI-8 Leica GSI-16 Leica TC-600 Leica TPS-1000 Topcon A program az egyes adatrögzítőkhöz adott gyári adatkiolvasó szoftverek segítségével kinyert szöveges adatformátumokat ismeri fel. Adatrögzítő specialitások Leica TC-600 E műszernél csak egy munkaállományban lehet adatokat tárolni. Ez nem szerencsés megoldás, viszont egy egyszerű adatrögzítési technológia alkalmazásával lehetőség van egy azonosító megadására, amely alapján a program külön tudja válogatni a méréseket úgy, mintha azokat külön állományban tároltuk volna. Ugyanez a gond az álláspont adatainak a kiolvasásával, ha utólagos feldolgozást akarunk végezni. Ezért ennek a műszernek a használata esetén a következőket javasoljuk. Az álláspont számát, a műszermagasságot és egy munkaterület azonosítót adjunk meg CODE blokként a CODE funkciógomb használatával. A Code blokk neveként adjuk meg az álláspont számát, Info1-hez a műszermagasságot, Info2-höz pedig a munkaterület azonosítót, azaz: 1. Code block: álláspont száma 2. Info 1: műszermagasság 3. Info2: munkaterület azonosító. A bevitelt követően rögzítsük a kódblokk adatait. A programba történő beolvasáskor ha kiválasztottuk a Leica TC-600 műszert a listából, majd az állományt a megfelelő helyről, akkor az ezt követően megjelenő boxba írjuk be a terepen megadott munkaterület nevét: A GeoCalc programba csak a megadott munkaterület mérési adatai kerülnek be. # Műszer adatformátumok 52

53 # GeoCalc adatformátum A program saját mérési jegyzőkönyv formátuma egy sorban 14 egymás után vesszővel (vagy üres helyekkel) elválasztott adatokból épül fel. Itt megadható az álláspont és irányzott pontok adataikkal. # Kód Leírás 1. ADR_ID A mérés egyedi azonosítója 2. PSZ A pont száma 3. HZ Vízszintes szög 4. ZI Magassági szög 5. TF Ferde távolság 6. TV Vízszintes távolság 7. DM Magasságkülönbség 8. PKOD A pont jellege 9. MM Műszermagasság 10. MJ Jelmagasság 11. TVET Vetületi távolság 12. AP1 Álláspont kód AP2 Álláspont kód AP3 Álláspont azonosító kód Minden sor álláspont vagy egy mérési adatot tartalmaz, az ott nem értelmezett adatokat üresen hagyva. Az AP3 kód azonosítja a pont típusát az alábbiak szerint: AP3 kód Típus -1 Álláspont -2 Irányzott pont # Geocalc-AR adatformátum 53

54 # Koordináta jegyzék hozzárendelése munkaterülethez Koordináta jegyzéket a munkaterülethez a következőképpen tudunk hozzárendelni. 1. Meglévő munkaterülethez betölteni vagy hozzáfűzni a vagy ikonokkal, amelyek a munkaterület kiválasztása után aktivizálódnak. 2. Új munkaterület esetén azonban praktikus - elsősorban a vetületi redukciók számítása miatt - a mérési jegyzőkönyv beolvasását követően a Beállítások menüben hozzárendelni. Ekkor kapcsoljuk be a Távolságredukció panelen a Vetületi redukció számítását. Ezt követően a megjelenő panelon válasszuk ki a megfelelő koordináta állományt. Ebben az esetben az 1. pontban leírtakat természetesen nem szükséges elvégezni. A választott koordináta állomány szöveges állomány legyen, amely egy pont adatait egy sorban, pontszám, y, x, magasság, pontjelölés sorrendben tartalmazza. Egyéb megkötés nincsen, ezek az adatok lehetnek szóközel, vagy vesszővel elválasztott adatok. A GeoCalc program nem biztosít lehetőséget ilyen állományok manuális létrehozására tekintettel arra, hogy erre a célra bármelyik egyszerű szövegszerkesztő program (notepad, wordpad) megfelel. Abban az esetben, ha valamely koordináta ál- # Koordináta jegyzék hr 54

55 lományt korábban a GeoCalc programmal hoztunk létre (lásd: Koordináta export, Koordináta kezelő ), akkor értelemszerűen azt is beolvashatjuk vagy hozzáfűzhetjük. 55

56 # Felmérési hálózat számítása Az ábrán látható felmérési hálózat 5 ismert és 16 meghatározandó pontból áll. A hálózat mérésére Székesfehérvár belterületén került sor. Az ismert pontok adatai, amelyek EOV-ban és Balti magassági rendszerben adottak a következők: torony csap torony torony ko Az 52, az 525 és az 521-es tornyok magasságaira a magasságszámítás szempontjából nincs szükségünk. Az 526k jelű pont tulajdonképpen klasszikus értelemben egy külpontos álláspontnak fogható fel, de ennek a ténynek együttes hálózatkiegyenlítéskor nincsen jelentősége, hiszen ezen a ponton végzett méréseket nem központosítjuk. Ennek ellenére ideiglenes pontszámként a klasszikus jelölést alkalmaztuk. A 112-es pontról a 1051-re csak iranymérést végeztünk, de az irányzást magassági értelemben is megfelelően végeztük. Távolságot viszont a 1051-es pontról mértünk a 112-re. Ezt azért kell kihangsú- # Mintapélda 56