2.) február 11. A nemzetközi politikai viszonyok tudományának fejlődése

Átírás

1 Tematika I. A nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata 1.) február 4. Bevezető előadás - Mi a nemzetközi politika? A bevezető előadásban a nemzetközi politikai viszonyok hálózatát térképezzük fel. Megvizsgáljuk a szereplőket, a szereplők leggyakoribb motivációit és a nemzetközi politika két szélsőséges állapota, a háború és a béke közötti lehetséges kapcsolatokat. Keretet hozunk létre, amelyen belül a félév alatt hallgatott előadások és szemináriumok alapkoncepcióit, témáit elhelyezzük. Az előadás nem csak a nemzetközi politikai viszonyok tárgyát vizsgálja, hanem a módszereket is. A társadalomtudományok területén a tények vizsgálatának és a vizsgálat szerepének vitája befolyásolja a nemzetközi politikai viszonyok rendszerszerű elemzését is. Szeminárium: Óramegbeszélés, feladatok kiosztása A szemináriumvezető ismerteti az értékelés módját és az órák általános felépítését. A szemináriumok az alábbi menetet követik: katalógus, röpdolgozat írás, az esszék begyűjtése, órai munka, a következő szemináriumi anyag ismertetése. A szemináriumok során 30 pontot lehet gyűjteni. 10 pont az előadás, 5 pont az esszék, 10 pont a röpdolgozat és 5 pont az órai munka értéke. A szemináriumok látogatása kötelező, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. A hallgatók a tanulmányokat az Intézet honlapjáról, a oldalról tölthetik le. A hallgatók ezen az órán kapják meg órai feladataikat. 2.) február 11. A nemzetközi politikai viszonyok tudományának fejlődése A nemzetközi politikai viszonyok tudománya az I. világháború után vált akadémiai tudományterületté, ekkor kezdett intézményesülni. Mindez azonban nem jelenti, hogy az intézményesülést megelőzően ne foglalkoztatta volna a kutatókat, hogy mi mozgatja a nemzetközi politikát, lehet-e törvényszerűségeket felállítani az egyes szereplők viselkedésére. Az előadás a nemzetközi politikaelmélet tudományának fejlődését tekinti át az ókortól napjainkig. A tudományterület történetének megismerése segít a tudomány elhelyezésében, a jelenlegi kutatási kihívások jobb megértésében. Az előadás hangsúlyt fektet a diszciplína a nemzetközi rendszerben beállt változások tükrében történő vizsgálatára. Esszékérdés: Létezik-e objektív társadalomtudomány? Szeminárium: A világpolitika vizsgálatának módszerei 1

2 A szemináriumi munka alapja az elmélet és a világpolitika viszonyának körülírása. Megvizsgáljuk mire való az elmélet, miért van egyáltalán elméletre szükség. Mivel a társadalom, a társadalmi valóság folyton változó jelenségek sora, azok vizsgálata a természettudományoktól eltérő vizsgálati módszereket kíván. Számos ilyen módszer létezik. A szemináriumon megismerünk három olyan társadalomtudományi módszert a játékelméletet, a Thomas Kuhn féle paradigma-elméletet, és a Lakatos féle racionális rekonstrukciót, amelyek a nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata előszeretettel használ. Carr, E.H.: Egy tudományág születése, in: A húsz éves válság, Carr, E.H.: Utópia és realitás, in: A húsz éves válság, Kuhn, Thomas: Forradalmak és a tudományos haladás, in: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, o. Zagare,: Játékok ábrázolása: extenzív és normál forma, in: Játékelmélet Fogalmak és alkalmazások, Helikon Kiadó, Budapest, 2006, o. Zalewski, M.: Itt van ez a sok elmélet, miközben a holtak meg csak tornyosulnak elmélet, kutatók és paradigmák, A játékelmélet Kuhn paradigma elmélete Lakatos féle racionális rekonstrukció II. Az állam 3.) február 18. Mi az állam? államfogalmak a nemzetközi politikában Az állam, mint tipikus társadalomtudományi fogalom nehezen definiálható. Amikor az államról beszélünk, mindannyian tudjuk, hogy miről van szó, mégis az egyik legrégebben és leghevesebben vitatott fogalom. Nincs olyan definíció, amely maradéktalanul lefedné a fogalmat. Mára egyetlen politikai közösség vált legitimmé és elfogadottá, a modern állam, vagy annak valamely változata. Mindannyian államokban élünk. Az előadáson az állam definiálásának nehézségeit játjuk körbe, azzal a három nagy államfelfogással ismerkedünk meg mélyebben, amely az állam meghatározásának alapját adja. Esszékérdés: Ön szerint a modern állam elsősorban emberek közösségeként vagy politikai intézményt fogható fel? Szeminárium: Platón és Weber az államról 2

3 A szemináriumon két, az állam szempontjából alapvető gondolatmenettel ismerkedünk meg. Platón számára az állam emberek közössége, Weber számára politikai üzem, azaz intézményrendszer. A két államfelfogás jelentőségét a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásakor a külpolitikai kapcsolatrendszer adja. A közösség formális és informális kapcsolatrendszere jóval tágabb, mint az intézményrendszer formális kapcsolatai. A szeminárium során a Platón féle városállam és a Weber féle legitim erőszakmonopólium szervező elveit, működését és külkapcsolatait hasonlítjuk össze. Platón: Állam, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984, válogatás, Első könyv: 32.o., o., o, 42.o., o., 57.o., o., o., o., Második könyv: o., Nyolcadik könyv: o., o., o., o. Weber, Max: Politikai szociológia Politikai közösségek. Az uralom, 1. fejezet, 1., 3-5., 2. fejezet, 1.., Helikon Kiadó, Budapest, 2009 Előadások: Hogyan működik a tipikus hellén városállam, mint politikai intézmény? A Weber-i állam, mint intézmény: a hivatalnok és a politikus 4.) február 25. A modern és a posztmodern állam és államrendszer az állam, mint történeti intézmény Az állam, mint politikai intézmény közel sem állandó és változatlan képződmény. Az előadáson az ember által alkotott politikai közösségek, az állam történeti alakváltozásait ismerjük meg. Az emberiség történelmének nagy részében birodalmakba szerveződött. A birodalmitól eltérő, a modern állam irányába mutató fejlődés a gazdasági, ideológiai és a politikai hatalom szétválása tipikusan az európai civilizatorikus fejlődésben gyökeredzik. A nyugati fejlődési út nem egyetlen, monolit politikai formát hozott létre. Az állam történeti fejlődése során a liberális demokráciái és totalitárius államai, vagy az abszolútista monarchia a modern állam egymástól erősen különböző politikai alakulatok. Az előadáson az állam történeti alakváltozásait vesszük sorra. Esszékérdés: Ön szerint van-e ma alternatívája a modern államnak, mint történeti intézménynek? Szeminárium: A modern és a posztmodern állam kialakulása Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában A szemináriumon Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáján keresztül megvizsgáljuk a modern szuverén állam kialakulását. Az előadók a szemináriumvezető által megadott szempontok alapján készülnek, a csoport pedig összehasonlítja az eltérő államfejlődési modelleket a térségben. Az óra második felében a kiadott tanulmányok és az előadók segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy a modern államok hogyan alakultak át a transzatlanti térségben posztmodern államokká. Strange, Susan: A nyugati államrendszer bukása, 3

4 Tilly, Charles: Európa és a nemzetközi államrendszer, Rosecrance, Richard N.: A virtuális állam kialakulása, Nagy-Britannia modern állammá válása Franciaország modern állammá válása Németország modern állammá válása 5.) március 4. Az állam, mint társadalmi konstrukció a modern állam politikai alapelvei: szuverenitás és territorialitás Az állam nem csak a történelem haladása miatt változik, hanem az állam a társadalom folyton változó kapcsolatrendszerét tükröző intézmény, azaz a társadalom által létrehozott fogalom. A modern állam létrejöttével egybeforrva született meg két politikai alapelv: a szuverenitás és a territorialitás. Az előadás a mindkét alapelv definícióját, fejlődését és kihívásait tekinti át. Az alapelvek mellett a politikai közösségek születését, feladatait vizsgáljuk meg a társadalmi szerződés koncepcióján keresztül. Az emberek feladatok ellátására hoznak létre politikai közösségeket, ezt rögzíti a társadalmi szerződés. A legfontosabb feladat az egyének biztonságának biztosítása. Az államnak nincsennek olyen jogai és kötelezettségei, amelyet ne az emberek közössége delegált volna rá. Az államok születésével megszületett a nemzetközi rendszer is, amely hasonlóan rendezetlen anarchikus állapotban (természeti állapot) van, mint az állam létrejötte előtt az emberi közösségek voltak. Esszékérdés: Ön szerint szükség van-e világállamra? Szeminárium: A társadalmi szerződés: az állam jogai és kötelezettségei A szemináriumon a Felvilágosodás három nagy alakjának a társadalmi szerződéssel kapcsolatos írásait ismerjük meg. A nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata mindháromra épít. Hobbes és Rousseau a realizmus, Locke a liberalizmus nemzetközi rendszer felfogásának az alapjait vázolta fel. A szemináriumon a három társadalmi szerződés összehasonlításával megnézzük az állam és a nemzetközi rendszer keletkezésének, annak működésének közös és eltérő pontjait. A természeti állapot és a nemzetközi rendszer közötti analógiával korunk nemzetközi rendszerét magyarázzuk. A szemináriumon a kiselőadások segítségével rávilágítunk, hogy a három szerző korának konfliktusos nemzetközi politikai viszonyai hogyan hatottak a három társadalmi szerződésre. Hobbes, Thomas: Leviatán, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2001, o., o. Rousseau: Társadalmi szerződés, Phönix-Oravetz Kiadó, Budapest, 1947, I. könyv, 1-10., II. könyv 1-4., Locke: Értekezés a polgári kormányzatról, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986, o., o., o., o. 4

5 Hobbes: felségjogok az instituált államban és a különböző államformák Rousseau: a főhatalom és a hatalom gyakorlása Locke: a munka, annak értéke és szerepe a társadalomban 6.) március 11. Mi motiválja a modern államokat? Hatalom és biztonság Az államok legfőbb feladata a nemzetközi rendszerben az államérdek érvényesítése. A legfőbb államérdek pedig a biztonság. Mivel a nemzetközi rendszer anarchikus, minden állam saját biztonságának biztosítására törekszik. Minél nagyobb egy állam hatalma, annál eredményesebben érvényesítheti érdekeit. Az előadás áttekinti a hatalom definiálásának és mérésének a nehézségeit. A hangsúlyt a hatalom, mint erőforrás és a hatalom, mint kapcsolatrendszer eltérő koncepcióira helyezzük. A hatalom mérésére Morgenthau, Waltz és Dahl munkáira alapozunk. A biztonság, mint legfőbb államérdek az állam viselkedésének egyik mozgatórugója. A biztonság biztosításának lehetséges külpolitikai lépéseit térképezzük fel az eltérő elméleti iskolák (realizmus, liberalizmus és konstruktivizmus) és a változó nemzetközi környezet (ellenséges/baráti) tükrében. Esszékérdés: Változott-e valamit a nemzetközi politika természete Thukididész óta? Szeminárium: A hatalom fényében meghatározott államérdek a biztonság biztosítása A szemináriumon Thuküdidész méloszi párbeszédének segítségével arra keressük a választ, hogy mi határozza meg az államok viselkedését, milyen törvényszerűségek korlátozzák a külpolitika mozgásterét a nemzetközi porondon. Kiemelt figyelmet fektetünk az államérdek, a hatalom és a biztonság fogalmának vizsgálatára. A szeminárium első felében az előadáson megismert módszerekkel (erőforrás és multidimenzionális hatalom-koncepció) megkíséreljük mérni Athén és Spárta hatalmát. A második részben a biztonság biztosításának lehetséges lépéseit vesszük sorra Spárta és Athén esetében. A méloszi párbeszédet a jelenre alkalmazzuk: hogyan hat a magyar külpolitikai döntéshozatal elveire Athén érvelése. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború, Ötödik Könyv, fejezet, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, o. vagy Morgenthau, H.J.: A politikai realizmus hat alapelve, Athén és Spárta hatalmi erőforrásai A biztonság biztosításának lehetséges lépései Spárta és Athén esetében a peloponnészoszi háború alatt Magyarország: hatalmi erőforrások és a lehetséges biztonsági kihívások 7.) március 18. A modern államok külkapcsolatai: külpolitika és diplomácia 5

6 Az államrendszerben az államok érdekérvényesítési mechanizmusa intézményes kapcsolatrendszerben fejlődött. Annak ellenére, hogy mind a külpolitika, mint a diplomácia az államok külkapcsolatainak időtálló intézménye, a nemzetközi politikai viszonyok kutatói alig, igen marginálisan foglalkoztak mindkét területtel. Az előadás a diplomácia és a külpolitika-elemzés elméleti kutatásának területeit tekinti át. A diplomácia konceptualizálásának nehézségeivel, tanulmányozásának történetével és gyakorlati aspektusaival (kapcsolattartás és a tárgyalás) foglalkozunk. A külpolitika-elemzés meghatározása után sorra vesszük az eltérő elméleti megközelítéseket (realista, liberális, pszichológiai, bürokratikus, konstruktivista, diskurzus-elemzés) majd a jelenlegi kutatási eredményeket. Esszékérdés: Ön szerint létezik-e az államérdek? Szeminárium: Külkapcsolatok, az államérdek és érvényesítése: Machiavelli Magyarországon A szemináriumon két alapmű, Machiavelli Fejedelme és Callières tárgyalási útmutatója segítségével az államérdek érvényesítésével foglalkozunk. Machiavelli gyakorlati útmutatót írt a hatalomgyakorlás, míg de Callières a diplomácia művészetéről. A szemináriumon az olvasottakat gyakorlati példán keresztül próbáljuk alkalmazni. Először meghatározzuk mi lehet Magyarország államérdeke, majd Machiavelli segítségével jó fejedelem módjára kijelöljük az ereményes érvényesítés irányait. Machiavelli: A fejedelem, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1996 François de Callières: Az uralkodókkal való tárgyalásról, Hogyan határozzuk meg az államérdeket? Mutassa be Magyarország példáján! Az államérdek érvényesítésének eszközei: a magyar diplomácia eszközrendszere 8.) március 25. A modern állam koherenciája: nemzeti identitás és nacionalizmus Az állam, mint modern politikai közösség összetartó erejét a nacionalizmus adja. A modern állam és nemzet fejlődése összefonódott, egymás létezésének feltételei. A nacionalizmus napjainkban is olyan mozgósító erőt képvisel, amely nem csak az államérdek kialakítására, hanem az államok egymás közötti kapcsolataira is hatással van. Az 1990-es években ugyan úgy tűnt, hogy a 19. század nagy, államépítő eszméjének jelentősége csökkent, azonban Jugoszlávia és Ruanda véres konfliktusai megmutatták, hogy a nacionalizmus bár átalakult mit sem veszített erejéből. Az előadás a nemzet és nacionalizmus külpolitikai mozgósító erejére teszi a hangsúlyt. A definíciós problémákon át szó lesz a csoportképzés, a csoportkoherencia kérdéseiről. A nacionalizmus eszméjét és a nemzet fogalmát szoros összefüggésben tárgyaljuk a modernitással, vizsgáljuk, hogy a modernitás változása hogyan hat a két jelenségre. Esszékérdés: Ki az államalkotó politikai közösség, a nemzet tagja? Szeminárium: Mi a nemzet? Magyar nemzeti dentitás 6

7 A szemináriumon a magyar nemzeti identitással nem csak történeti vonatkozásban foglalkozunk, hanem azt vizsgáljuk, hogy napjaink globalizált nemzetközi rendszerében milyen hatással van a külpolitika alakítására. A szeminárium célja a nemzet modern és posztmodern fogalmának körüljárása, külpolitikai vonatkozásainak vizsgálata. Kultúrnemzet és politikai nemzet a magyar polgári nemzeteszme születésétől együttesen vannak jelen, a hidegháború végével bekövetkező rendszerváltás lényegében nem tudott mély történeti gyökerekkel rendelkező nemzeti értékrendszerre támaszkodni. Ugyanekkor Európa nyugati részén is a nemzet újjáértelmezése folyt, a posztmodern fejlődési irányra, a bevándorlás erősödésére, az erősödő európaizálódásra és a regionális szereplők politikai jogainak szélesedésére reagálva. A magyar fejlődést a szélesebb, európai kontextusban helyezzük el. Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről, L Harmattan-Atelier Kiadó, Budapest, 2006 Tom Nairn: Globalizáció és nacionalizmus, Weber, Max: A nemzet, in: Politikai szociológia. Politikai közösségek. Az uralom. Bertalan László Társadalomtudományi Könyvtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2009, o. A magyar kultúrnemzet és a politikai nemzet történeti összefoglalója A magyar polgári nemzeteszme III. A nemzetközi rendszer 9.) április 1. A nemzetközi rendszer és történeti alakváltozásai A nemzetközi rendszer születése az állam / politikai közösségek születésével egyidős. Az államok létrejöttével a nemzetközi rendszer erősen anarchikus Akár csak az állam, a nemzetközi rendszer sem álladó, változatlan. Az előadás sorra veszi a mai nemzetközi rendszer történeti előzményeit: a birodalmi fejlődést, a városállamok rendszerét, az európai államrendszer kialakulását. Az előadáson a hangsúlyt a modern államrendszer történeti alakváltozásaira helyezzük: a klasszikus hatalmi egyensúlyi rendszer, a pentagonális bécsi béke rendszerének és a hidegháborús nemzetközi rendszernek az alapvető jellegzetességeit, működését és átalakulását hasonlítjuk össze. Célunk a változás dinamikájának és természetes voltának a bemutatása. Esszékérdés: Ön szerint a nemzetközi rendszer alakítja az államokat, vagy az államok a nemzetközi rendszert? Szeminárium: Hogyan szervezte meg az Egyesült Államok a II. világháború után a hidegháborús nemzetközi rendszert? 7

8 A szemináriumon arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan szerveződött meg a II. világháború utáni nemzetközi rendszer. A dokumentumok segítségével leírjuk az új rend politikai, gazdasági és katonai alapelveit. Az új nemzetközi rendszer kialakulásánál az államoknak eltérő érdekeik voltak. A szeminárium az állami érdekek összecsapására, az érdekérvényesítés folyamatában kialakuló szabályokra helyezi a hangsúlyt. A hidegháborús nemzetközi rendszer politikai alapelveit az ENSZ Alapokmánya rögzítette, az ENSZ BT a kezdeti elképzelésekben egyfajta világcsendőr szerepet töltött be. A hidegháborús politikai rend kialakulásánál az ENSZ BT létrejötte körül kialakult nagyhatalmi álláspontokat, azok érvényesítését nézzük meg. A hidegháború gazdasági rend (a Bretton Woods-i rend) alapjai közül az IMF létrejöttét kísérő vitákat, míg a katonai rendnél a NATO születését vizsgáljuk meg. Kissinger, Henry: Az új világrend, in: Diplomácia, Grafo Panem Kiadó, Budapest, 1996, 9-20.o. Kennan, George: Hosszú távirat február 22., in: Mezei Géza (szerk.) Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése ( ), Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001, o. A II. világháború utáni nemzetközi gazdasági rend alapjai: viták az IMF alapelveiről A II. világháború utáni nemzetközi politikai rend: viták az ENSZ BT jellegéről A II. világháború utáni nemzetközi katonai rend: az amerikai katonai jelenlét intézményesüléséhez kapcsolódó álláspontok 10.) április 8. A posztmodern nemzetközi rendszer felé: internacionalizálódás, transznacionalizálódás és globalizáció Napjaink nemzetközi rendszerét a globalizációs folyamatok, a globális világfalu jelensége írják le a legteljesebben. Az 1990-es évektől önállósult nemzetközi rendszer globalizációs és regionalizációs folyamatai már az 1970-es évektől, az interdependenciák sűrűsödésével megmutatkoztak. Az előadás a nemzetközi rendszerek történeti alakváltozásairól szóló előadás folytatása, napjaink nemzetközi rendszerének jellemzőit veszi sorra. A nemzetközi rendszer kapcsolódási formáiról lesz szó, majd megvizsgáljuk a nemzetközi rendszerben és a szereplőkben okozott változást, a szorosabb kapcsolódás és együttműködás következményeit, illetve a posztvesztfáliai rendszerre jellemző az államot szétfeszítő, a szubnacionális és a szupranacionális szereplőktől kiiinduló erőket. Esszékérdés: Növelheti-e a gazdasági együttműködés a nemzetközi politikai stabilitást? Szeminárium: Szuverenitás, legalitás és teritorrialitás a posztvesztfáliai rendszerben A szermináriumon a vesztfáliai államrendszer három alapelvének az átalakulását vizsgáljuk meg. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy a szuverenitás átalakulásával létrejöhet-e új politikai közösség, milyen hatással van az egyénre az átalakulás, melyek azok a változások, amelyek a nemzetközi rendszer átalakuklásának a mozgatórugói. A mozgatórugók azonosításával a változás lehetséges kimeneteit kutatjuk. 8

9 Waltz, Kenneth N.: Globalizáció és kormányzás, Zacher, Mark W.: A vesztfáliai templom rogyadozó pillérei: gondolatok nemzetközi rendről és kormányzatról, Az uniós szuverenitás Szuverenitás átalakulása Franciaország és Németország példáján keresztül 11.) április 15. A nemzetközi rendszer egyensúlya: háború vagy béke? Háború és béke, mint a nemzetközi rendszer két szélsőséges állapota, a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásának klasszikus területe. A nemzetközi porondról szóló klasszikus művek nagyrészt a háborúról (Thuküdidész, Machiavelli, Clausewitz), kisebb részt a béke fenntartásának lehetőségeiről (Kant) szóltak. Az előadás áttekinti a háború természetéről szóló elméleti megközelítéseket, illteve a nemzetközi rendszer stabilitásának feltételeit. Megvizsgáljuk mikor van egyensúlyben a rendszer, és mitől függ a rendszer stabilitása. Esszékérdés: Ön szerint a multipoláris, vagy a bipoláris nemzetközi rendszerek a stabilabbak? Szeminárium: Mitől stabil a nemzetközi rendszer? A nemzetközi rendszerről már tudjuk, hogy milyen módon szerveződhet meg, de vajon mitől válik működőképessé? Mi adja a rendszer stabilitását? Minden működőképes rendszer stabil? Hogyan határozza meg egy adott régióban (Európában) a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya a nemzetközi rendszert? A szemináriumon azt vizsgáljuk, hogy hogyan működnek egymással a nagyhatalmak, miért alakulhatnak ki nagyhatalmi háborúk. A kiadott tanulmányok nagyon határozott képet festenek a stabilitás okairól, de elképzelhető-e, hogy nem csak az ott leírt motivációk mozgatják a világpolitikai folyamatokat? Leírhatók-e a világpolitika nagy tendenciái a nagyhatalmi lépések összességeként? Mearsheimer, John J.: Vissza a jövőbe Instabilitás a hidegháború utáni Európában, in: International Security, Vol. 15. no.1., 1990, Deutsch, Karl W. és Singer, J. David: A multipoláris hatalmi rendszerek és a nemzetközi stabilitás, A pentagonális nemzetközi rendszer szereplőinek hatalmi erőforrásai és viszonyrendszere Európai nagyhatalmak 21. századi hatalmi erőforrásai és viszonyai 12.) április 22. Nemzetközi rend a nemzetközi rendszerben 9

10 A nemzetközi rendszer kapcsán sok szó esik a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásában a nemzetközi rendről. Minden politikaelméleti megközelítés alapfeltevése, hogy a nemzetközi rendszer anarchikus, konfliktusos rendszer, amelyben nincs olyan legitim erőszakmonopóliummal rendelkező főhalatom, amely kikényszeríthetné a rendet. Az anarchia meghaladása, a rendteremtés így minden irányzat egyik alapkérdése. Az előadás végigveszi a nemzetközi politikaelmélet nagy iskoláinak receptjeit az anarchia lehetséges meghaladására. A realizmus számára a legtöbb amit tehetünk, az óvatos diplomácia és a külső/belső ellensúlyozás. A liberalizmus képes rendet teremteni, ahol a rend alapja a felek szabályozott együttműködése. A konstruktivizmus lehetségesnek tartja a világállam létrehozását. A marxizmuson belül a Wallerstein féle világrendszer hegemóniája teremt egyenlőtlen rendet. Esszékérdés: Ön szerint megvalósulhat-e valaha az emberiség történetében az örök béke? Szeminárium: Az örök béke A szeminárium Kant Örök békéjét dolgozza fel. Kant kérdésfeltevése: hogyan érhetjük el, hogy az államok ne háborúzzanak. A szemináriumon Kant javaslatait kiterjesztjük a modern nemzetközi rendszerre, megvizsgáljuk azok érvényességét. A hallgatók az előzetes és a definitív cikkek a modern államrendszerre való alkalmazásával keresik a párhuzamot Kant kora és a 21. század között. Kant szerint a köztársasági államforma, a béketeremtés kinyilvánítása és a valós kapcsolatrendszer a tartós béke létrejöttének letéteményese. A fenti három definitív cikk érvényességét vizsgáluk meg napjaink nemzetközi rendszerében. Immanuel Kant: Az örök béke, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985 Doyle, Michael W.: Kant, a liberális örökség és a külügyek I., Első definitív cikk Demokrácia export a 20. és 21. században Második definitív cikk A kanti népszövetség a 20. és 21. században Harmadik definitív cikk Gazdasági interdependenciák a 20. század második felében 13.) április 28. A rendteremtés egyik lehetősége: a humanitárius intervenció A nemzetközi közösség humanitárius lépései egyrészt a politikai közösség morális felelősségének kérdését vetik fel, másrészt a rend kiigazításának, az újraelosztásnak a legszélesebb körben elfogadott legális lépései. Az előadáson definiáljuk a humanitárius cselekedeteket, megvizsgáljuk ezek történetét és elvi alapjait, valamint azokat a nemzetközi szervezeteket, akik megtestesítheti a nemzetközi közösséget a humanitárius lépések megtételében. A humanitárius cselekedetek egyik kiemelt területe a humanitárius intervenció. Az előadáson a humenitárius intervenció születő normájának bemutatására helyezzük a hangsúlyt. A humanitárius intervenció kapcsán két kogens, a nemzetközi rendszer alapelveit megtestesítő szabály, az államok belügyeibe való be nem avatkozás és az emberi jogok védelme ütközik egymással. Mikor, és hogyan lehet a nemzetközi közösségnek beavatkoznia? Egyáltalán van-e a nemzetközi közösségnek felelőssége, és ha igen, az mire terjedhet 10

11 ki? Az előadáson összefoglaljuk a 21. században a humenitárius intervenció átalakulását és a R2P jelen kihívásait. Esszékérdés: Ön szerint lehet-e igazságos a háború? Szeminárium: Az igazságos háború A szemináriumon egy választott békemisszió / humenitárius intervenció példáján a nemzetközi közösség beavatkozásának sikerét, a siker lehetőségét vizsgáljuk. Az intervenció kapcsán sok kérdést teszünk fel: lehet-e a háború igazságos? Felvállalhatja-e a nemzetközi közösség egy állam belügyeibe való beavatkozást? Milyen formában? Lehet-e ez hatékony? Mi az, amit a nemzetközi közösségtől elvárhatunk, és mi az, amit nem? Milyen veszélyei vannak egy esetleges beavatkozásnak? Mindig igazságos-e az igazságos háború, vagy lehet-e hogy a nemzetközi közösség egyes tagjainak a befolyása, érdekei érvényesülnek eszközévé válhat? Lehet-e ez a befolyás hasznos a befolyásolt számára? Doyle: Béketeremtés, in: Egy választott békemisszió sikerességének értékelése Magyar felelősségvállalás a nemzetközi közösségben 14.) május 6. Hegemónia A nemzetközi viszonyokban létezik egy állam, amely meghatározza és működteti a fennálló nemzetközi rendszer játékszabályit. Ez a hegemónia legtágabb definíciója. Az előadáson a hegemónia létrejöttét és működését vizsgáljuk, kitérünk az egyes elméleti iskolák eltérő megközelítéseire is. A realizmus hegemónja a közjavak működtetésével saját biztonságát maximalizálja, a liberalizmus hegemónja a hosszú távú együttműködés biztosításával rezsimeket hoz létre, a marxizmusé pedig az egyenlőtlenségeket erősíti, az újraelosztás centrum felé való eltérítésével. A hegemónok születése, működése és megszűnése mutat hasonlóságokat, ez a hegemónia-ciklusok alapja. A ciklikusság nem csak az államokra, de a nemzetközi politikai és a világgazdasági rendszer egészére, annak szerveződésére is kihat. Esszékérdés: Szétfeszíthetik-e Ön szerint az egyenlőtlenségek a fennálló nemzetközi rendszer kereteit? Szeminárium: Van-e első az egyenlők között? Hegemónia a világpolitikában A 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemónia keletkezése, működése és megszűnése(?) számos párhuzamot mutat. Ezeket a párhuzamokat fedjük fel, felállítjuk a két időszak, a Pax Britannica és a Pax Americana hegemónia görbéjét. Az előadások segítségével értelmezzük azokat a politikai és gazdasági folyamatokat, amelyek részt vesznek a hegemón hatalom működésében, majd összehasonlítjuk a 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemónia lefolyását. 11

12 Kindleberger, Charles: A nagy gazdasági világválság magyarázata, Gilpin: Hegemón háborúk, Wallerstein: Globalizáció, vagy az átmenet kora?, Kinek jó a szabadkereskedelem? a szabadkereskedelem előnyei és hátrányai A tőkebefektetések fajtái, azok előnyei és hátrányai 12