Dízel motorok füstölésmérése

Átírás

1 Dr. Lakatos István Dízel motorok füstölésmérése A követelménymodul megnevezése: Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A műhelybe érkező dízelüzemű autón füstölésmérést kell végeznie. Ennek célja lehet a hatósági műszaki vizsgára előkészített autó környezetvédelmi ellenőrzése, illetve a motor keverékképző rendszerének vizsgálatához tartozó diagnosztika. Mindkét esetben tisztában kell lennünk a méréstechnikai alapismeretekkel és a mérési technológia lépéseivel. A vizsgálatokat minden esetben alaposan, műszakilag helyesen kell elvégeznünk, hiszen eredményüktől függően kell elvégezni a motor esetlegesen szükséges javítását/beállítását. Milyen dízel befecskendező rendszerrel ellátott járműveket ismer? Milyen információkat tud kiolvasni az OBD-vel ellátott dízel járművekből? Milyen mérési eljárással mérhető meg a dízel motorok füstölése? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A FÜSTÖLÉSMÉRÉS ALAPJAI Napjaink diagnosztikai gyakorlatában elsősorban a fényelnyelés (opacitás, azaz átlátszatlanság) mérés elvén működő füstölésmérő műszerek terjedtek el. Ezek közül is azokkal találkozunk, amelyek a mintavételes elvet használják, azaz a kipufogócső végénél mintavevő szondával vett kipufogógázt elemeznek. A klasszikus motortechnika dízelfüst és korom fogalmai tulajdonképpen a részecske tárgykör leszűkített megfogalmazásai. A dízelmotorok füstölését, különösen annak színét (kék, fehér, fekete) és intenzitását már évtizedek óta használják a motorban lezajló égésfolyamat jellemzésére. A fekete füstöt a kipufogógázban található korom, a kéket elégetlen tüzelőanyag, a fehéret pedig vízcseppecskék alkotják. Mindkét eset közös azonban abban, hogy tulajdonképpen részecskékről van szó. 1

3 A dízelmotorok által emittált részecskék tehát szilárd és illó összetevőkre bonthatók: - A szilárd rész koromból és amorf szénből, valamint kisebb mennyiségben salakból, olajadalékokból, korróziós termékekből és kopadékokból áll. - Az illó rész a tüzelőanyag és az olaj oldható szerves részeiből (elégetlen magas forráspontú szénhidrogének), szulfátokból és vízből áll. A részecske-emisszió emberre és környezetre káros hatását főként a koromhoz kötődő kénvegyületek, ciánok, ammónia és a többgyűrűs aromás szénhidrogének okozzák. Az utóbbiak közül is főként a benz(a)pirén káros, feltételezett rákkeltő hatása miatt. Az egészségkárosító hatás szempontjából a részecskeméret is alapvető jelentőségű: a dízel erőforrások által kibocsátott szilárd anyagok nagy része (mintegy 80%-a) 0,3 μm alatti, amelyek nem rakódnak le a tüdőben, mivel kilélegezzük azokat. Azt is lényeges tudni, hogy a mérgező hatás szempontjából nem az emissziós értékek a meghatározók, hanem a koncentrációk és a tartózkodási idők, azaz az imisszió. A szulfát-emisszió tekintetében világszerte fontos hatást gyakorolt a dízel tüzelőanyag kéntartalmának csökkentése. Az EU országaiban től 0,05 tömegszázalék lehet a maximális kéntartalom. A részecske-kibocsátás csökkentése szempontjából fontos volt az a felismerés, hogy a kenőolajból származó részecskék még mechanikailag kifogástalan állapotú motoroknál is jelentős hányadot képviselnek az összes emittált részecskemennyiségben. Az NO x-kibocsátás szempontjából lényeges, hogy ezek a tényezők egyben a tüzelőanyagfogyasztás csökkentése szempontjából is meghatározók. A korom, illetve szilárd anyag akkor képződik, ha a tüzelőanyag elpárolgása az égési fázisba nyúlik. Ennek oka a tüzelőanyag-levegő keverék és az áramlási viszonyok inhomogenitásában keresendő. A koromképződés az égési folyamat végén abbamarad. A koromképződéssel egyidejűleg mindig koromkiégési folyamat is lejátszódik. A hőfelszabadulás során azonban a képződés mindig gyorsabb. A koromkiégés viszont addig tart, amíg elegendő oxigén és elegendően magas hőmérséklet áll rendelkezésre. A szilárdanyag-kibocsátás tehát mindig ugyanazon okokra vezethető vissza: - léghiány, - gyulladási határ alatti folyamathőmérséklet, - nagy kenőolaj-részarány a kipufogógázban. 2

4 De lássuk, mit is értünk részecske-emisszió alatt! A mérési elv megértéshez meg kell határoznunk a dízelfüst fogalmát a mérési eljárásnak megfelelően: Definíció: a dízelfüst alkotóeleme a kipufogógázban található valamennyi olyan szilárd és folyékony összetevő, amely elnyeli, megtöri vagy visszaveri a fényt (1. ábra). 1. ábra. Dízelrészecske felépítése 1 1. Füstölési mérőszámok A füstölés mértéke a fenti definíció alapján jellemezhető a füstoszlopra bocsátott ismert (I 0) intenzitású fény intenzitásának csökkenésével, hiszen ez a közegben lejátszódó elnyelési, megtörési és visszaverési folyamatokkal függ össze. A 2. ábra azt szemlélteti, ahogyan a kipufogógáz mintára (szürke négyzet, benne a fekete körök a füstrészecskék) bocsátott ismert I 0 fényintenzitás értéke az L hosszúságú (optikai úthossz) kipufogógáz-mintán áthaladva I-re csökken. 1 Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet 3

5 A csökkenés mértékét százalékban is kifejezhetjük. Ez adja az átlátszatlanság vagy idegen szóval opacitás értékét, amely a füstölés egyik mérőszáma: N 100 I 0 I 0 I A közegben lezajló fényelnyelés másik mérőszámmal is leírható: az abszolút fényelnyelési együttható (k [m-1]), ugyancsak a füstölés mértékére jellemző. A magyar előírások ebben a mérőszámban határozzák meg a megengedhető füstölés mértékét. 2. ábra. A dízelfüst definíciója 2 A két mérőszám között a Beer-Lambert egyenlet teremt kapcsolatot: N 1 T p 0 k L T p 100 e 0 Eszerint a kipufogógázban lezajló fényelnyelés mértéke az alábbi paraméterektől függ: - az átvilágított füstoszlop hossza (L optikai úthossz) - a füstoszlop termodinamikai állapotjelzői: hőmérséklet (T) nyomás (p) A T 0 és p 0 értékek a szabványos vonatkoztatási állapot termodinamikai állapotjelzőit jelentik. 2 Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet 4

6 A Beer-Lambert törvény alapján láthatjuk, hogy az opacitás [%] és az abszolút fényelnyelési együttható [m-1] egymásnak teljes mértékben megfelelő fogalmak. A kettő között exponenciális függvénykapcsolat van. A Beer-Lambert törvény arra is rámutat, hogy a mérés során ügyelni kell arra, hogy a peremfeltételek (hőmérséklet, nyomás, optikai úthossz) állandóak legyenek, illetve kis mértékben változzanak: ezt a feltételt műszeroldalról kell megoldani. 2. Opaciméterek A fényelnyelési elven működő füstölésmérő műszereket a mintavételi hely és mód szerint rendszerezhetjük: - Teljes áramú (a kipufogócsövön távozó teljes gázáramot elemezzük) InLine, azaz rendszerbe épített (a kipufogócsőbe integrálják az érzékelőjét) End of Line (a rendszer, azaz a kipufogócső végén elemzi a szabadba távozó kipufogógázt) - Részáramú vagy mintavételes Kipufogógáz dinamikus nyomásával töltött (nincs a műszerbe beépített szivattyú) Szivattyúval töltött mérőműszer A hatályos európai és a magyar rendeletek a kipufogógáz dinamikus nyomásával töltött (azaz külön szivattyúval el nem látott) részáramú (azaz mintavételes) opaciméterek használatát írják elő (3. ábra). A részáramú (mintavételes) kifejezés azt jelenti, hogy nem a teljes kipufogógáz mennyiséget vizsgáljuk (világítjuk át), hanem annak csupán egy részét, amelyet mintavevő szondán keresztül vezetünk be a műszer mérőkamrájába. A mintavételes opaciméter útváltó szelepen keresztül tölti fel a mérőkamrát a mérendő kipufogógázzal, illetve öblíti át friss levegővel a mérések között. A mérőkamra szabványosított hossza, azaz az optikai úthossz 0,430±0,005 m. Ennek nagysága az optikákat védő légfüggöny miatt nem pontos, ebből fakad a megadott tűrés. A mérések a fűtőelektronika jóvoltából a mindig 100±5 C mérőkamra-hőmérséklet mellett történnek. 5

7 3. ábra. Mintavételes opaciméter belső felépítése 3 A mérőkamra belső nyomására nézve az európai előírások megszabják, hogy annak értéke 750 Pa-nál nagyobb mértékben nem térhet el a légköri nyomástól. Ez a kipufogógáz dinamikus nyomásával töltött opacimétereknél a mérőszonda méretének helyes megválasztásával érhető, amelynek alkalmazandó mérete a környezetvédelmi mérések adattábláiból adott motortípusra kiolvasható. Általános szabály, hogy a szonda/kipufogócső keresztmetszet viszony értékének minimálisan 0,05-nek kell lennie. A szondát a mérőcsővel (mérőkamra) összekötő, ún. mintavevő cső nem lehet túlságosan hosszú, mivel ez befolyásolná a kamra feltöltésének idejét, s így a mérés pontosságát. Ezt a gyakorlatban úgy oldják meg, hogy a kiértékelő egységtől külön házba építik a mintavevő csövet (3. ábra) és azt általában a kipufogócső mellé helyezik méréskor. A kiértékelő egységet és a mérőegységet elektromos vezeték köti össze: ennek feladata a jeltovábbítás. A mintavevő szonda ún. dinamikus szonda, amely tulajdonképpen nem más, mint a kipufogócső végébe betolt, a kipufogógáz áramlással szembenéző nyitott csővég (5. ábra, 1. táblázat). 3 Forrás: Editorial staff: Dipl.-Phys. Maria Klingebiel, Dipl.-Ing. Karl-Heinz Dietsche, Dipl.-Ing. Ralf Müller.Emissions-Control Technology for Diesel Engines, The Bosch Yellow Jackets Edition 2005, Stuttgart 6

8 4. ábra. Dízelmotor füstölésmérése 4 5. ábra. Mintavevő szonda 5 A mintavevő szondák méreteit az alábbi táblázat tartalmazza: Szondatípus Kipufogócső belső átmérő mm Személygépkocsi szonda 70 Tehergépkocsi (haszonjármű szonda) 70 4 Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet 5 Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, (131 p. L, H5) 7

9 DÍZELMOTOROK HATÓSÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATA A közúti járművek hatósági műszaki vizsgálatát a 77/2009. (XII. 15.) KHEM IRM - KvVM együttes rendelet a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szabályozza. A vizsgálatokat a vonatkozó előírásoknak megfelelő, hat havonként kalibrált (pontosság ellenőrzött) műszerrel lehet elvégezni. A mérések az alábbi (de legalább a B) mérési móddal rendelkező műszerekkel végezhetők el: - A mérési mód: 430 mm hosszú mérő kamrájú és 0,05 s-nál kisebb elektromos időállandójú készülék, - B mérési mód: 430 mm hosszú mérő kamrájú és ms közötti elektromos időállandójú készülék. Időállandó: A műszer időállandója megmutatja, hogy a bemeneti jelszint (INPUT) mennyi idő múlva jelenik meg a kimeneten (OUTPUT). Az időállandó (vagy reakcióidő) tehát az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a leolvasó műszer mutatója a teljes skálakitérés 90%-át befussa, miután a bemeneten megjelent a jel. A megszólalási idő értéke két összetevőre bontható: az ún. holtidőre és az emelkedési időre. A holtidő definíció szerint addig tart, amíg a kimeneten a bemenő jel 10%-át el nem érjük. Értéke alapvetően a mintavevő vezeték hosszától és keresztmetszetétől és az áramlási térfogatáramtól függ. Az emelkedési idő nagyságát viszont a mérőkamra kialakítása és a járulékos elektronikus folyamatok határozzák meg. Ez pontosan azt jelenti, hogy az emelkedési idő a mérőkamra-kitöltési idő és az elektronikus szűrési időállandó függvénye. A fényelnyelés mérő műszer azon késedelmi ideje, amely a kamrakitöltéshez szükséges, nem lehet több 0,4 s-nál. Mivel az elméleti gázcsere-idő a dinamikus feltöltési folyamat miatt a veszteségek és a dinamikus nyomás változása miatt jelentősen szórna, elektronikus folyamatokkal csökkentik ezt a befolyásoló hatást. A 0 szekundumos időállandójú szűrés azt jelenti, hogy a jel változatlan marad. Az ECE 24 például 1 s (1000 ms) elektronikus szűrési időt ír elő. Így a gázcsere-idő (mivel ez a kisebb érték) kisebb hatást gyakorol az emelkedési időre. Az elektronikus beavatkozás velejárója azonban, hogy az opacitás csúcsérték csökken az elektronikus szűrési idő növekedésével. 8

10 6. ábra. Időállandó definíció 6 A füstölésmérést az alapjárati fordulatszámról a leszabályozási fordulatszámig elvégzett teljes terhelésű (padlógáz) szabadgyorsítással kell elvégezni, miközben a sebességváltó üres állásban, a tengelykapcsoló pedig kinyomott állapotban van. A járművek gyári beállítási adatait az alábbi táblázat összegzi: Beállítási adat A motorhőmérséklet ( C) Érték/instrukció A gyártó vagy a forgalmazó által üzemmeleg állapotra megadott legkisebb motorolaj-hőmérséklet, vagy minimum 60 C. Alapjárati fordulatszám min./max. (min.-1). Leszabályozási fordulatszám [min.-1] A gyártó által megadott érték. Gyári adat, vagy az az első gyorsítás során felvett átlagos érték +/- 5% tűréssel. A leszabályozási fordulatszámon való tartás előírt ideje, t x (s) (lásd 6. ábra) Előírt adat hiányában: M1 és N1 kategóriájú járművek esetében ajánlott idő t x =1 s, M2 és M3 valamint N2 és N3 kategóriájú járművek esetében t x 2 s. 6 Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, (131 p. L, H5) 9

11 A megengedett füstölés legnagyobb értéke [m-1] A mérési módhoz tartozó, járműgyártó által adott, a 72/306/EGK tanácsi irányelvnek megfelelő típustáblán jelölt érték, annak hiányában: október 1. előtti első alkalommal forgalomba helyezett járművek esetén maximum 2,5 m-1; október 1. utáni első alkalommal forgalomba helyezett járművek esetén 1,5 m-1. A leszabályozási fordulatszám mérési idejének megadása Gyártó által adott; 1 s t 5 s közötti érték, gyártói adat hiányában 5 s. 7. ábra. Programozott (ütemezett) füstölésmérés 7 A programozott (ütemezett) mérés azt jelenti, hogy a füstölésmérő műszer jelzi a kezelőnek a gázadás és gázelvétel időpontját (a gyári, illetve előírt adatok ismeretében). Ez teszi lehetővé az egymás után végrehajtott gyorsítási ciklusok egyformaságát. 7 Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, (131 p. L, H5) 10

12 A mérés előtt a járművet szemrevételezni kell az alábbi szempontok szerint: - kipufogórendszer-tömítettség, -tömörség; - kipufogógáz visszavezetőrendszer-megfelelőség; - légszűrő-megfelelőség; - a töltésszabályozó-rendszer akadásmentesen működik, véghelyzetbe hozható; - olajszivárgás; - hűtővízszivárgás; - légkondicionáló-megfelelőség; tömörség; - MIL lámpa nem ég (ha van). Kondicionálás: A füstölésmérés előtt, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából, legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni. A jármű környezetvédelmi vizsgálata: 1. A gázpedált gyorsan és határozottan (1 s-nál rövidebb idő alatt), ütközésig kell nyomni és - az automatikus nyomatékváltóval szerelt járművek kivételével - meghatározott ideig (t x) leszabályozási fordulatszámon kell tartani. (Automatikus nyomatékváltóval felszerelt járműveknél a leszabályozási fordulatszám helyett a gyártó által megadott fordulatszámot és a gyártó által megadott technológiát kell alkalmazni a füstölés mérésére.) 2. Legalább három további, ütemezett (lásd 6. ábra) alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítás végrehajtása a jellemző füstölés meghatározására. 3. A járművet jellemző füstölés a feltételt kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértéke (két tizedesre kerekítve), ezt kell összehasonlítani az adott járműre előírt értékkel. FONTOS A programozott mérésre vonatkozó előírás konkrétan megszabja a betartandó mérési programot. A mérési program a gyorsítási folyamatra nézve előírja, hogy annak monotonnak kell lennie. A gyorsítási idő (t B) számított paraméter (az alapjárati fordulatszámról a leszabályozási fordulatszámig történő felgyorsítás időtartama). Ezt követi az ún. mérési időtartam (t X), amely tulajdonképpen a leszabályzási fordulatszámon tartás (azaz a mérés) időtartama. Ez általában a gyártó által előírt érték, amelyet az adattáblák tartalmaznak. Ennek értéke általában 0,5... 2,0 s. A mérés teljes időtartama a gyorsítási idő és a mérési hányad összegeként definiált mennyiség. Helyes értéke nagyon fontos a végeredmény szempontjából, hiszen ha ezt nem tartjuk be, megtörténhet, hogy belemérünk a leszabályozási szakaszba, amelynek során a motor kilőhet egy, a gyorsításit meghaladó füstpamacsot, amely meghamisítja a mérés eredményét. 11

13 Az alapjárati stabilizálási idő (a mérési időszakasz utáni visszaállás) szintén nagyon fontos (gyakorlati értéke min. 15 s), mivel ha túl rövidre van választva, nem áll be a biztos alapjárat, míg ha túlságosan hosszú sok korom akkumulálódik a kipufogódobban, a szabadgyorsítási szakasz mért füstölésértékét megnöveli. A korszerű füstölésmérő műszerek a programozott mérésre fel vannak készítve, tehát a mérést vezénylik és az eredményeket kiértékelik. Vizsgálat fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) szerelt járművek esetén Ilyen esetben a felülvizsgálatot az OBD ellenőrzésével és kiolvasásával kell kezdeni: 1. A járműazonosító adatok átvétele vagy bevitele 2. MIL-lámpa állapot ellenőrzése, értékelés 3. Kommunikáció létrehozása a kiolvasó-berendezés és fedélzeti diagnosztikai rendszer között. 4. Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) vizsgálata: - Az OBD készenléti állapotának (Readiness) ellenőrzése - A zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése - Hibatároló kiolvasása - A felülvizsgálat (füstölésmérés, és OBD kiolvasás) eredményének értékelése A füstölésmérést ezután az előbbiekben már leírt módszer szerint kell elvégezni. Munkavédelem: A járművek emisszós vizsgálatánál ügyelni kell a kipufogó gázok elszívására. Ügyelni kell arra is, hogy a műszerek bekötése során a forró és a mozgó/forgó alkatrészek ne okozzanak balesetet! TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Az alábbiakban a fenti kérdésekre adandó válaszadásban segítünk: Miről is tanultunk? Készítsen vázlatot a szakmai információtartalomban olvasottak alapján! 12

14 a) Végezze el a dízelmotoros jármű környezetvédelmi vizsgálat előtti szemrevételezéses vizsgálatát! b) A műhelyben levő dízelmotoros járműveken végezzen környezetvédelmi vizsgálatokat a vonatkozó jogszabályok műszaki mellékletében előírtak szerint! Előtte azonosítsa a jármű keverékképző rendszerét! c) Végezze el az OBD hibakód-kiolvasását! Értelmezze a kiolvasott információkat! 13

15 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, mi a dízelfüst definíciója méréstechnikai szempontból (Gondolja át, hogy ezt hogyan használjuk ki a mérőműszer működése közben.)! 2. feladat Írja le az opacitás definícióját! Mi a jelentősége ennek a méréstechnika szempontjából? 3. feladat Ismertesse a Magyarországon alkalmazott mintavételi szondaméreteket! A szonda betolási mélységére vonatkozóan milyen előírás van? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 14

16 4. feladat Mit jelent a kondicionálás? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 15

17 MEGOLDÁSOK 1. feladat Definíció: a dízelfüst alkotóeleme a kipufogógázban található valamennyi olyan szilárd és folyékony összetevő, amely elnyeli, megtöri vagy visszaveri a fényt. A ma használatos opaciméterek a fényelnyelés elve alapján működnek. 2. feladat A kipufogógáz-mintára bocsátott ismert I 0 fényintenzitás értéke az L hosszúságú (optikai úthossz) kipufogógáz-mintán áthaladva I-re csökken. A csökkenés mértékét százalékban is kifejezhetjük. Ez adja az átlátszatlanság vagy idegen szóval opacitás értékét, amely a füstölés egyik mérőszáma: N 100 I 0 I 0 I A mérőműszerek a füst átlatszatlanságát mérik, ez a motor füstölési jellemzője. 3. feladat A mintavevő szondát minimálisan 200 mm-re kell a kipufogócsőbe betolni. Lásd az alábbi ábrát! 8. ábra 16

18 A szondák méretei: Szondatípus Kipufogócső belső átmérő mm Személygépkocsi szonda 70 Tehergépkocsi (haszonjármű szonda) feladat Kondicionálás: A füstölésmérés előtt, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából, legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni. 17

19 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika). Minerva-Sop Bt., Győr, Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles, AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, (131 p.) Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika I. Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, (132 p.) Dr. Lakatos István dr. Nagyszokolyai Iván (szerk.: Dr. Lakatos István): Gépjárműdiagnosztika (2. átdolgozott kiadás). Tankönyv, Képzőművészeti Könyvkiadó, Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Elektronikus dízelszabályozás. NOVADAT, Győr, (132 p.) 18

20 A(z) modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése Autószerelő Motorkerékpár-szerelő A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 20 óra

21 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) , Fax: (1) Felelős kiadó: Nagy László főigazgató