KÖZÉPISKOLAI FIZIKA ÁLTALÁNOS TANTERV
|
|
- Anikó Biróné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖZÉPISKOLAI FIZIKA ÁLTALÁNOS TANTERV Az általános fizika tantervet alapvetően a középiskolák 9., 10. és 11. osztályai számára készítettük, mindhárom évben heti 2 órás keretben, ami összesen 3 74 =222 tanítási órát jelent. Az iskolák helyi tantervei alapján ettől mind a korosztályokat, mind az óraszámokat illetően lehetséges eltérni. A tananyagot összesen hat témakörre bontottuk, minden tanévben két témakör kerül feldolgozásra: 9. osztály: 1. témakör: Mozgások (44 óra) 2. témakör: Energia (30 óra) 10. osztály: 3. témakör: Elektromosság (50 óra) 4. témakör: Környezeti fizika (24 óra) 11. osztály: 5. témakör: Kommunikáció, információ, sugárzás (50 óra) 6. témakör: Csillagászat (24 óra) Minden témakört számozott fejezetekre bontottunk, és az egyes fejezeteket alfejezetekre, melyeket nevezzünk tanítási egységeknek (ezeket már nem számoztuk külön). Egy tanítási egység jelenthet egy tanítási órát, de a tanulóktól, illetve a tanár elképzelésétől, lehetőségeitől függően egy tanítási egységet kettő-három órában is meg lehet valósítani. Az általános tantervre (a humánnal megegyezően) jellemző, hogy a tanítási egységek ugyan logikus sorrendet alkotnak, de közöttük sokszor nincs alapvető egymásra épülés, ezért egyes tanítási egységeket tanári döntés alapján elhagyhatunk, illetve a humán és a reál tantervből más alfejezeteket átvehetünk, és az általános tantervbe beépíthetünk. Az általános tanterv felépítése majdnem pontosan megegyezik a humán tantervvel, egyetlen új fejezet került csak be új anyagként (sztatika: A mozdulatlanság feltételei címmel a mechanika anyagba, vagyis a Mozgások témakörbe került). A humán tanterv témaköreiből megőrzött fejezetekben a tartalom csak kismértékben bővült. Mindezzel lehetségessé válik az átjárhatóság a humán és az általános tanterv szerint tanuló csoportok között, ha az iskola az órarendi és csoportszervezési egyéb feltételeket ehhez lehetővé teszi. A lényeges különbség az általános tanterv és a humán tanterv között az, hogy a magasabb óraszám az általános tanterv szerint tanulók számára biztosítja, hogy megfelelő mennyiségben számítási feladatokat is elvégezhessenek, vagyis a legtöbb témakörben nemcsak kvalitatív ismeretekre tegyenek szert, hanem tudásukat kvantitatív módon is elmélyíthessék. A megfelelő szintű matematikai alapozás lehetővé teszi az általános tanterv szerint tanulók számára azt, hogy a siker reményében jelentkezzenek a középszintű fizika érettségi letételére. Az általános tanterv önmagában nem készít fel a középszintű fizika érettségire, csak megalapozza ehhez a tanulók tudását, a sikeres középszintű érettségihez külön érettségi felkészítő foglalkozásokra van szükség. Az általános fizika tanterv magasabb óraszáma lehetőséget biztosít arra is, hogy a diákokkal csoportmunkában áltudományos tévképzeteket oszlassunk el. Ezek a javasolt tevékenységek között szerepelnek. 137
2 9. osztály: A 9. osztály tananyaga két témakörre oszlik ( Mozgások és Energia ), melyek tárgyalását hat, illetve öt fejezetre osztva javasoljuk. A feldolgozott tartalmakat és kompetenciafejlesztési célokat az egyes témakörök előtt adjuk meg részletesen. 1. témakör: Mozgások (44 óra) 1. fejezet: Közlekedés 2. fejezet: A tömegvonzás 3. fejezet: Tájékozódás égen-földön 4. fejezet: Munka, energia, teljesítmény 5. fejezet: A mozdulatlanság feltételei 6. fejezet: Rezgések, hullámok 2. témakör: Energia (30 óra) 1. fejezet: Energia nélkül nem megy 2. fejezet: A Nap 3. fejezet: Energia-átalakító gépek 4. fejezet: Atomenergia 5. fejezet: Hasznosítható energia 138
3 1. témakör: Mozgások (44 óra) Feldolgozott tartalmak és fejlesztendő kompetenciák: A témakörben feldolgozott ismeretek, jelenségek lefedik a mechanika: tömegpont kinematikája, dinamikája, munka, energia, statika, mechanikai rezgések, hullámok területeket. A mechanika segít az oksági gondolkodás kialakításában és megerősítésében. Ez a fejezet alapozza meg a jelenségek időbeli lefolyásának függvényekkel való leírását. A mindennapjainkban előforduló jelenségek (közlekedés, sport stb.) vizsgálatából kiindulva vezetjük be a fizikai fogalmakat, fogalmazzuk meg a törvényeket. A mindennapi életünkből vett modern technikai eszközök (ABS, GPS stb.) megismerése is segíti a helyes fizikai világkép kialakulását. A bevezetett fizikai fogalmak, leírt természeti jelenségek, megismert törvényszerűségek, megértett alkalmazások is hozzájárulnak a természettudományos kompetencia fejlesztéséhez. A javasolt tevékenységek között kiemelt helyen van az internet, ami a digitális kompetenciák fejlődését segítik. A világhálón tanári útmutatás alapján a legkülönbözőbb problémákhoz keresnek a diákok leírásokat, adatokat. Az adat- és információkeresés több területet céloz meg: fizika, technika, sport, biológia stb. A munka közben a diákok kritikai képességei fejlődnek, a projektmunkák elkészítése során az anyanyelvi kompetenciájuk erősödik. A csoportmunkák során a diákok vitakultúrája, empátiája nőhet. A közlekedéssel kapcsolatos problémák felvetése alternatív megoldások megismerését teszi lehetővé, egyéni álláspontok kialakításra ösztönöz. A sok, életközeli kérdésfelvetés a tanulókat közelebb viszi a technikai eszközökhöz. A környezettudatos, a természet épségét óvó magatartás kialakítása a cél. A feldolgozás módja segíti a diákokat abban, hogy a modern technológiákat a környezet lehetőségeivel összhangban használhassák, és így a gazdasági élet tudatosabb szereplőivé váljanak. A tananyagban található számolási feladatok, valamint adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatok fejlesztik az elemző, előítélet-mentes és kritikus gondolkodásmódot, támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. A hétköznapjainkban megjelenő technikai eszközök működésén túl olyan természeti jelenségeket is megismernek a diákok, amelyek várhatóan nagy érdeklődést keltenek. Ennek kapcsán az önálló tanulás is motiválva van. Témák, problémák, fogalmak Követelmények, fejlesztendő Javasolt tevékenységek Kapcsolatok 139
4 1. fejezet: Közlekedés Mozgó járművek kompetenciák A tanuló ismerje a kinematikai és dinamikai alapfogalmakat és törvényeket! A természettudományos világkép fejlesztése az oksági, valamint a kölcsönhatásban való gondolkodással kezdődik. Ismeretterjesztő DVD megtekintése a fejezet legfontosabb tartalmaival kapcsolatban. (Autó haladása, gyorsítása, fékezése, kanyarodása. Közlekedésbiztonsági és kényelmi eszközök.) az általános iskolában megismert kinematikai fogalmak. Technika: közlekedési eszközök. Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Hány másodperc alatt éri el az autó a 100 km/h sebességet? Kinematikai alapfogalmak: tömegpont, vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség, gyorsulás. Mozgásgrafikonok készítése, elemzése. Hogyan függ a fékút hossza a kezdősebességtől, illetve az útviszonyoktól? Egyszerű példákon tudja értelmezni a mozgás viszonylagosságát! Ismerje a sebesség és a gyorsulás fogalmát, jelentését. Ismerje a sebesség különböző mértékegységeit és átváltásait. Legyen képes út-idő és sebesség-idő grafikonokat készíteni, elemezni, abból a mozgás lefolyására következtetni. Ki tudja számítani az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében a sebességet, az utat, illetve a mozgás idejét a többi mennyiség ismeretében. Ismerje a sebesség és a gyorsulás fogalmak közötti különbséget. Képes legyen gyorsuló mozgások elemzésére a fogalmak helyes használatával. Ismerje a gyorsulás mértékegységét. Ismerje a féktávolság függését a sebességtől. Járművek mozgásának megfigyelése, leírása. Érdekes sebességadatok gyűjtése az interneten, számolása: autók, focilabda, teniszlabda, jégkorong, sportolók. Gyűjtőmunka: érdekes sebességek az állatvilágban. Mérés Mikola csővel. Megfigyelés: ejtőzsinór. A négyzetes úttörvény vizsgálata. Sebességrekordok gyűjtése. Út-idő és sebességidő grafikonok készítése, elemzése. Egyszerű számításos feladatok megoldása. Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Internet: gyűjtőmunka. Technikai eszközök: járművek legnagyobb sebességei. Testnevelés, sport: érdekes sebességadatok. Biológia: élőlények mozgása, sebességei. Közlekedési szabályok. 140
5 Közlekedjünk takarékosan, kényelmesen, biztonságosan! Milyen hosszú legyen a közlekedési lámpa sárga jelzése? A reakcióidő és féktávolság kapcsolata. Melyik a takarékos közlekedés: egyenletesen haladni vagy maximálisan felgyorsulni, azután vészfékezni? Közlekedjünk kényelmesen, biztonságosan: a tempomat, a távolságtartó radar, a tolató radar leírása. A közlekedésbiztonság növelése: gyűrődési zóna, légzsák. Az energiatakarékos közlekedés egyben a környezettudatos, a természet épségét óvó magatartást is kialakítja. Képes legyen féktávolság kiszámítására. Tudja alkalmazni, hogy a sebesség-idő grafikon alatti terület számértéke a megtett utat adja. Ismerje a takarékos közlekedés technikáit! Tudja eldönteni, hogy melyik vezetési stílus a gazdaságosabb. Képes legyen egyszerű számításokat elvégezni az adott témakörben. Legyen képes megnevezni a közlekedésbiztonsági eszközöket. Interneten való adatgyűjtés után vitassák meg, hogy legfeljebb mekkora lehet egy sikeres teniszező reakcióideje? Projektmunka: a közlekedési lámpa sárga jelzése. Közlekedéstechnikai eszközök működési elvének megismerése. Egyszerű számításos feladatok megoldása. Mozgásgrafikonok vizsgálata. kinematikai ismeretek alkalmazása. Internet: adatgyűjtés. Biológia: reakcióidő. Közgazdaságtan: takarékosság. Környezetvédelem. Közlekedési szabályok: közúti sebességhatárok. Technikai eszközök. Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Gyorsítsuk az autót! (erők világa) Az erő fogalma, mérése. Newton törvényei Inercia-rendszer. Milyen erők hatnak a járműre az egyenes úton? Milyen erők hatnak a jármű utasára? Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő) Súlytalanság állapota. Ismerje fel a mechanikai kölcsönhatásokban fellépő erőket! Ismerje az erő egységét! Tudja megfogalmazni Newton törvényeit! Tudjon példát és ellenpéldát inerciarendszerre! Tudjon eredő erőt szerkeszteni, számolni. Ismerje a test súlya és a tömege közötti különbséget. Ismerje a súrlódás Tudománytörténeti kutatómunka: Galilei és Newton munkásságának megismerése. Mérési feladat: a rugóban ébredő erő függése a rugó feszítettségétől. Tapadási és csúszási súrlódási együttható mérése egyszerű eszközökkel. 141 Egyszerű számításos feladatok megoldása. Internet, könyvtár: adatgyűjtés. Matematika: vektorok, művetek vektorokkal, egyenletrendezés. Technikai eszközök kinematikai ismeretek alkalmazása.
6 hatását mozgásoknál. Ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket. Értse a tapadási és a csúszási súrlódási erők közötti különbséget. Kísérlet: A súlytalanság állapotának létrehozása egyszerű eszközökkel a tanteremben. Vigyázz, kanyar! Mekkora sebességgel érdemes egy kanyarba behajtani? A forma1-es autózás érdekességei: miért vastagok a kerekek, miért alacsony az autó, miért fárad el a sofőr nyaka? A közlekedésbiztonság növelése: ABS, kipörgésgátló. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. 2. fejezet: A tömegvonzás Tudja, hogy kisebb sugarú kanyarban, illetve csúszósabb úton csökkenteni kell a jármű sebességét! Ismerje az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzőket: pályasugár, kerületi sebesség, (fordulatszám, keringési idő, szögsebesség), centripetális gyorsulás. Legyen ismerete arról, hogy a technikai sportok eredményeinek hátterében a tudomány áll! Ismerje a közlekedésbiztonsági eszközöket. Csoportmunka: A tapadás és a kanyar kinematikai és sugarának birtokában dinamikai ismeretek tegyünk ajánlást a mélyítése. legnagyobb, még biztonságos sebességre! Matematika: Milyen lehetőségek egyenletrendezés. vannak a sebesség növelésére? Kutatómunka: ismerjük meg a forma1-es műhelyeket, technikákat. Egyszerű számításos feladatok megoldása. Csoportmunka: Állandó nagyságú sebességgel mozog egy jármű, vízszintes úton, völgy aljában, dombtetőn. Mekkora a jármű súlya a három esetben? Milyen feltétel mellett lesznek a jármű utasai a súlytalanság állapotában? A tömegvonzási Ismeretterjesztő DVD törvény megismerése megtekintése a tovább mélyíti az fejezet legfontosabb oksági gondolkozást, tartalmaival fejleszti a kapcsolatban. természettudományos kompetenciát. 142 Technika: közlekedésbiztonsági eszközök. kinematikai és dinamikai ismeretek. Földrajz: a Föld forgástengelye, a
7 Eső testek hosszúsági és szélességi körök rendszere. Ejtési kísérlet (tanulói mérés): Kisméretű és nagyméretű labdák esési idejének mérése különböző magasságokból. A mérési adatok egyszerű elemzése. A nehézségi gyorsulás: g. A g függ a helytől! Az ejtőernyős mozgása a közegellenállási erő. Newton tömegvonzási törvénye. Legyen képes időtartamok mérésére, adatok rendszerezésére! Ismerje a szabadesés fogalmát. Ismerje a nehézségi gyorsulás közelítő értékét! Ismerje a nehézségi gyorsulás nagyságát meghatározó tényezőket. Ismerje, hogy a közegellenállási erő mitől függ. Ismerje a két test között ható Newtonféle tömegvonzási törvényt! Videofilm: acélgolyó és tollpihe esése vákuumcsőben, illetve a Holdon. Tanulói mérés: ejtési kísérlet Mérjük meg társunk reakcióidejét egy vonalzóval! Tudománytörténeti kutatómunka: Eötvös Loránd tevékenysége. Verseny a diákok közt: Alakítsunk minél lassabban, illetve gyorsabban eső struktúrát egy adott méretű papírlapból. Projektmunka: különböző méretű golyók esési sebességének elméleti és gyakorlati vizsgálata. Melyik golyónak nagyobb az állandósult esési sebessége? Egyszerű számításos feladatok megoldása. kinematikai fogalmak és a dinamika törvényeinek mélyítése. Matematika: egyenletrendezés; táblázat, grafikon készítése. Biológia: reakcióidő. Internet, könyvtár: tudománytörténeti kutatás. Földrajz: a Föld forgástengelye, a hosszúsági és szélességi körök rendszere. 143
8 Készítsünk rakétát! Rakéták készítése, működtetése. Rakéták működési elve. Mire használhatók a rakéták? Miért költ olyan sok pénzt űrhajózásra néhány ország? A lendület fogalma, a lendület-megmaradás törvénye, zárt rendszer. Legyen ötlete arra, Ismeretterjesztő film hogyan lehet egyszerű megtekintése a rakétát készíteni! rakétákról. Ha a lehetőségek megengedik, akár Gyakorlati feladat: projektmunkaként vizes rakéta készítése készítsen és és kilövése a működtessen rakétát! szabadban. Rakéta Ismerje a lendület készítése kólából, fogalmát, valamint a teafilterből, lendület-megmaradás szódapatronból stb. törvényét! Ismerje a rakéták A rakétahatás alkalmazási területeit! elemzése konkrét Legyen ismerete arról, hogy egyes gazdag országok sok pénzt áldoznak az űrhajózásra. Egyszerű számításos feladatok megoldása. példákon keresztül. A medúza úszása. Gyűjtőmunka az internetről: rakéták alkalmazásai. Kutatómunka: Milyen jellegű űrmissziók voltak eddig az emberiség történetében? Gagarin, Farkas Bertalan szerepe. Mikortól számítható az űrkorszak? Mik a további tervek? Technikai eszközök: rakéták, harcászati rakéták alkalmazása. Biológia: állatok mozgásának elemzése (pl.: medúza). Űrkutatás: az űrhajózás célja. Matematika: egyenletrendezés. 144
9 Műholdak Mi a műholdak szerepe a mindennapjainkban? Geoszinkron (geostacionárius) műholdak szerepe a távközlésben, televíziós csatornák működésében. Nem geostacionárius műholdak (kémműholdak). Milyen pályán mozoghatnak a műholdak? Mekkora sebességgel mozognak a műholdak? Kozmikus sebességek: körsebesség, szökési sebesség. Tudja, mit nevezünk műholdnak! Legyen ismerete arról, milyen típusú műholdak könnyítik meg életünket? Tudja, hogy különböző célú műholdak vannak, ezeket fel tudja sorolni, mint csillagászati, felderítő, időjárásjelző, helyzetmeghatározó (GPS), távközlési stb. A műholdak vizsgálata kapcsán képes legyen kiszámítani az egyenletes körmozgás jellemző mennyiségeit. Kutatómunka: Milyen típusú műholdak könnyítik meg életünket? Gyűjtőmunka az internetről: konkrét műholdak pályáinak jellemzői. Milyen távol vannak a Földtől? Mely országok rendelkeznek műholddal? (Mekkora ezekben az országokban az egy főre jutó GDP? Mely égitestek körül vannak műholdak? Milyen céllal?) A körmozgás kinematikai és dinamikai leírásának elmélyítése egyszerű számításos feladatok megoldásán keresztül. egyenletes körmozgás kinematikája, dinamikája. Technika: távközlés. Földrajz: a Föld forgástengelye, a hosszúsági és szélességi körök rendszere, 1 nap hossza. Matematika: egyenletrendezés. 3. fejezet: Tájékozódás égenföldön Hol vagyunk a Földön? A navigációs lehetőségek megismerése elősegíti az eligazodást az információs társadalomban. A tanuló rendszerben való gondolkozásának erősítése történik. Ismeretterjesztő DVD megtekintése, ami áttekinti a fejezet lényegét. Földrajz: a hosszúsági és szélességi körök rendszere. Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk. Miért hasznos a Föld hosszúsági és szélességi köreinek rendszere? Földrajzi helymeghatározás a Ismerje a hosszúsági és szélességi körök rendszerét, nevezetes hosszúsági és szélességi köröket! Tudja, Európa hol helyezkedik el a Földön, hazánk hol helyezkedik el Európában? Térképek, illetve földgömb tanulmányozása. Kontinensek, nevezetes nagyvárosok, földrajzi helyek meghatározása a földrajzi 145 Földrajz: a hosszúsági és szélességi körök rendszere. kinematikai alapfogalmak. Csillagászat:
10 Nap segítségével Mérjünk GPS-szel helyet, időt, sebességet! Tájékozódás égenföldön Hogy jutunk el A-ból B-be? Mit látunk az égbolton? A Google Earth és a Google Sky bemutatása, használata Képes legyen a koordináták alapján helyek megtalálására a térképen! Képes legyen a földgömb két pontja közötti távolságot a koordináták ismeretében kiszámolni! Ismerje a földrajzi helymeghatározás egyszerű módját a Nap segítségével! Legyen képes a kinematikai alapfogalmak (hely, koordináták, sebesség) alkalmazására egyszerű számításos feladatok megoldásában. Legyen elképzelése a GPS működéséről! Tudja értelmezni a GPS adatait! Legyen elképzelése arról, hogy mire használhatók a Google Earth, Google Sky programok! Legyen jártas a koordinátarendszerek használatában! Ismerjen néhány csillagászati alapfogalmat! Tudja, hogy a Sarkcsillag helye miért nem változik az égbolton! (Milyen koordinátarendszerben (pl.: csoportmunka vagy vetélkedő időre) Kiscsoportos projektmunka: Függőlegesen álló pálca (gnómon) árnyékának segítségével a Nap helyi delelésének szöge és ideje meghatározható, amiből következtethetünk az adott hely szélességi és hosszúsági körére. Projektmunka: Eratoszthenész mérésének megismétlése, a Föld kerületének meghatározása. Távolságmérés a Google Earth segítségével a földrajzi koordinátákból. Egyéni vagy csoportos mérési feladat: mérjünk, helyet, időt, sebességet GPSszel! a Naprendszer szerkezete. Matematika: alapműveletek számokkal, szögekkel, egyenletrendezés. Technikai eszközök: GPS. Tanulói projektmunka: Földrajz: A Google Earth és a térképismeret. Google Sky programok Csillagászat: segítségével: nevezetesebb Keressen meg adott csillagképek. helyeket, és olvassa le a helyek Matematika: koordinátáit! alapműveletek. Tervezzen egy hosszabb körutazást! Készítsen erről prezentációt! Keresse meg az ismertebb csillagképeket. 146
11 Égitestek mozgása a Naprendszerben periódusok jellemzik a Föld tengelyének Otthoni megfigyelés: pozícióját az ekliptika Ha lehetőség van rá, síkjához képest?) a szabad égbolton is Ismerjen néhány figyeljük meg, amit a csillagképet (Kis Google Sky-on látott. Medve, Orion, Cefeusz, Hattyú, stb.) Hol a helyünk a Naprendszerben? A Naprendszer bemutatása. Hogyan mozognak a bolygók a Nap körül? A Naprendszer felfedezése. Hogyan mozog a Hold, miért látjuk mindig ugyanazon oldalát? Mi a fogyatkozások (bolygófedések, Nap előtti átvonulások) oka? Hogyan mozognak az üstökösök, meteorok? A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. Miért vannak a napszakok, évszakok? A mozgásból származó jelenségek az égitesteken. Tudja felsorolni a Naprendszer bolygóit! Ismerje a bolygók mozgását a Földről nézve. Ismerje a mozgást értelmező legfontosabb modelleket: geocentrikus világkép (Ptolemaiosz modellje), heliocentrikus világkép (Kopernikusz), a nagy csillagász megfigyelései (Tycho de Brahe), Kepler modellje. Ismerje az egyes elképzeléseket megalapozó legfontosabb feltevéseket, azok tudománytörténeti vonatkozásait. Tudja megfogalmazni és értse a bolygómozgás Kepler-féle törvényeit! Legyen képes megmagyarázni a Hold Föld körüli mozgása alapján a Hold fázisait, a fogyatkozásokat. A Hold tengelykörüli forgásának és keringésének kapcsolatát. Legyen ismerete arról, hogy az üstökösök és Planetárium meglátogatása. Érdekes sebességértékek kiszámítása: a Föld sebessége a Nap körül, Hold sebessége a Föld körül, a Föld tengelyforgásából származó sebessége az Egyenlítő mentén és Budapesten stb. Más bolygók érdekes mozgásadatainak tanulmányozása (keringési idő, sebesség, a Naptól mért távolság), kapcsolatok keresése. A Nap körüli bolygómozgás modellezése gumilepedővel. Egyszerű égbolt készítése gömblombik segítségével. Kutatómunka: Hell Miksa és Sajnovics János Vardö-szigeti expedíciója Vénuszátvonulás, a teljes napfogyatkozások szerepe a történelemben. A meteorrajok és az 147 kinematikai alapfogalmak. Csillagászat: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása. Földrajz: a Föld forgása. Technikai eszközök: távcső.
12 4. fejezet: Munka, energia, teljesítmény Munka, energia meteorok pályája elnyúlt ellipszis. Ismerje a napszakok, évszakok magyarázatát. üstökösök kapcsolata. Nagy meteorhullás megfigyelések a történelemben. Mely bolygókon vannak évszakok. Az energia Ismeretterjesztő DVD fogalmának mélyítése megtekintése, ami a természettudományos kompetenciát lényegét. áttekinti a fejezet erősíti, valamint segít eligazodni a technikai környezetünkben. kinematikai és dinamikai ismeretek. Technika: járművek, gépek. Mechanikai munka fogalma. Milyen formában tárolhatunk mechanikai energiát? A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. A mechanikai energiamegmaradás tétele. Kilowatt és lóerő Tudja, hogy a munka fogalma más a mindennapokban, mint a fizikában! Ismerje a fizikai munka kiszámítási módját, amikor az állandó erő és az elmozdulás egyirányú! Ismerje a munka egységét! Ismerje a mechanikai energia lehetséges formáit, kiszámítási módjait! Ismerje fel azokat a jelenségeket, amikor igaz a mechanikai energia-megmaradás tétele. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás tételét egyszerű számításos feladatokban. Hétköznapi példák alapján a munka fogalmának elmélyítése. Gyűjtőmunka: A hétköznapi életből mechanikai energiák megjelenése (autó, rugós játékpisztoly, lendkerekes játékautó, a magasugró stb.). Tudja elemezni néhány egyszerű példán keresztül a mechanikai energiák átalakulásait: feldobott labda, ugróbéka stb. Egyszerű számításos feladatok megoldása. az erő és elmozdulás fogalmainak felidézése, elmélyítése. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés. Technikai eszközök. Mit jelent az autók teljesítménye? Mitől függ a motor teljesítménye, nyomatéka? Forgatónyomaték fogalma. Mit jelent az, amikor megadják a motorok nyomatékát Ismerje a teljesítmény fogalmát, illetve egységeit, mértékegységeinek átváltását! Ismerje a forgatónyomaték fogalmát, egységét. Legyen elképzelése az autó teljesítménye, Gyűjtőmunka: különböző járművek, élőlények, sportolók teljesítménye. Gépek, élőlények teljesítményének összehasonlítása: hány lóerős egy 148 ember, egy ló, autó Technikai eszközök: autók adatai. Biológia: élőlények mozgása, teljesítménye. Testnevelés, sport: sportolók teljesítménye.
13 valamilyen fordulatszámon? Mekkora a hatásfoka gépeinknek? nyomatéka és fordulatszáma közötti kapcsolatról! Ismerje és alkalmazza a hatásfok fogalmát. stb.? Mérési feladat: lépcsőn felfutó ember teljesítményének meghatározása mérési adatok alapján. Internet: adatgyűjtés. Technikai eszközök: autók, motorok. Autó sebességfokozataihoz tartozó nyomatékgörbék értelmezése, elemzése. 5. fejezet: A mozdulatlanság feltételei Pontszerű és merev test egyensúlya A pontszerű és merev test egyensúlyának vizsgálata a természettudományos kompetencia mellett, a kritikai és elemzőképességet is erősíti. Gyűjtőmunka: különböző járművek hatásfoka. Ismeretterjesztő DVD megtekintése, ami áttekinti a fejezet lényegét. erő fogalma. Matematika: műveletek vektorokkal. Technika: erőátviteli eszközök. Helyzetek, amikor ugyanaz a test egyszer pontszerű, másszor merev. Mi a feltétele egy test egyensúlyának? Hol támasszunk alá egy testet, hogy az egyensúlyban legyen? Hogyan egyensúlyoz a kötéltáncos? Milyen egyensúlyi helyzetek vannak? Legyen képes a tömegpont, illetve a merev test modell alkalmazására a probléma jellegének megfelelően. Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az egyensúly és a nyugalom közötti különbséget, feltételeit. Ismerje a súlyvonal, súlypont fogalmakat. Tudja az egyensúlyi helyzetek közötti különbségeket (stabil, labilis, indifferens, metastabil helyzet). Kísérlet: Azonos hosszúságú fonalak egy-egy végét rögzítsük egy 1-2 kgos testhez. A fonalak másik végét, azonos magasságban, lassan távolítsuk egymástól. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata egyszerű eszközökkel: pl.: az ablakok és ajtók nyitása kilinccsel vagy tapadókorongos erőmérővel. Tanulói kísérletek a különböző egyensúlyi helyzetek szemléltetésére gyufásdobozzal, ceruzával, keljfeljancsival, labdával, pohárral. 149 az erővektor és a forgatónyomaték fogalmak mélyítése Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés
14 Többet ésszel, mint erővel Kettőskúp mozgása a felemás lejtőn. Tudjon egyszerű számítási feladatokat megoldani. Hogyan érhető el, hogy az erő irányát kedvezőbbé tegyük? Kevesebb erővel is lehet munkát végezni? Mi ennek az ára? Miért lehetséges erősíteni 1 kg-os súllyal? 6. fejezet: Rezgések, hullámok Tudja, hogy az egyszerű gépek használatával kedvezőbbé tehető a munkavégzés. Ismerje a következő egyszerű gépeket: egyoldalú és kétoldalú emelő, álló és mozgócsiga, csigasor, hengerkerék, a lejtő, a csavar és az ék. Tudjon minél több példát mondani a hétköznapokból az egyszerű gépek használatára (háztartás, építkezés a történelem folyamán, sport stb.) Értelmezze a különböző egyszerű gépek működését. Gyűjtőmunka: keressen példákat az egyszerű gépek alkalmazására a hétköznapokban. Kutatómunka: milyen egyszerű gépeket készített Arkhimédesz. Tanulói kísérletek a különböző egyszerű gépek szemléltetésére. Tudjon egyszerű számítási feladatokat megoldani. A mechanikai Ismeretterjesztő DVD rezgések és hullámok megtekintése, ami megismerése tovább áttekinti a fejezet fejleszti a lényegét. természettudományos kompetenciákat, valamint alapot ad a későbbi fejezetekben megjelenő alkalmazásokhoz. az erővektor és a forgatónyomaték fogalmának, valamint a statika törvényeinek mélyítése. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés. Sport: kondicionáló gépek. Technikai eszközök. egyenletes körmozgás kinematikája dinamikája. Technikai eszközök: időmérő szerkezetek. Földrajz: földrengések. 150
15 Hogyan mérjünk időt? Periodikus jelenségek megfigyelése: egyenletes körmozgás (ismétlés), rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása. A harmonikus rezgőmozgás jellemzői. A harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata kísérleti tapasztalat alapján. A fázis. Tudja, hogy az idő mérése periodikus mozgás segítségével történik. Ismerje a periodikus jelenségek leírására használt fogalmakat: periódusidő (rezgésidő), frekvencia! Képes legyen a harmonikus rezgőmozgás jellemzőit felsorolni! Értse az egyensúlyi helyzet, a kitérés, az amplitúdó jelentését! Ismerje a kitérés-, sebesség-, gyorsulásidő függvények ábrázolását, kapcsolatát. A tanuló tudjon minél több példát mondani a mindennapi életből, ahol rezgésekkel lehet találkozni! Gyűjtőmunka: az időmérés technikáinak megismerése: ingaóra, rugósóra, kvarcóra, atomóra. Mérési feladat: Különböző tömegű testeket helyezzünk különböző rugókra, majd hozzuk rezgésbe. Mérjük a rezgésidőt! Hogyan függ a rezgésidő a test tömegétől, a rugótól? Mérési feladat: Mérjen különböző hosszúságú fonálingák lengésidejét! Hogyan függ a mért lengésidő a fonál hosszától? Projektmunka: A XVIII. század elején angol flotta egy egész hajóraja szenvedett navigációs hiba miatt hajótörést. A katasztrófa hátterében az ingaóra áll. Miért pontatlan az ingaóra? egyenletes körmozgás kinematikája, dinamikája. Technikai eszközök: időmérő szerkezetek. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, táblázat és grafikon készítése. 151
16 Rezonanciakatasztrófák A rezgő rendszer energiája. Hogyan változik a rugón rezgő, magára hagyott test amplitúdója? Csillapodó rezgések vizsgálata. Kényszerrezgések vizsgálata A rezonancia jelensége Miért dőlt össze a Tacoma-híd? (rezonanciakatasztrófák) La Ola mexikói hullám Ismerje a kitérés-, sebesség-, gyorsulásidő függvények ábrázolását, kapcsolatát. Tudja, hogy a valóságos szabad rezgések amplitúdója időben csökken! Legyen elképzelése arról, hogy mi pótolja működés közben a környezetbe szökő energiát az ingaóránál és a kvarcóránál? Tudjon megemlíteni rezonanciajelenségek et! Csillapodó rezgés megfigyelése. Projektmunka: Milyen a modern autó lengéscsillapítója? Gyűjtsünk olyan jelenségeket, amelyekben a célunk a rezgés fenntartása, illetve csillapítása. Rezonancia-görbe elemzése. Fizikatörténeti kutatómunka: Christiaan Huygens munkássága. Film: A Tacoma-híd katasztrófája. a rezgőmozgás jellemzőinek ismerete. Matematika: grafikonelemzés. Technikai eszközök: hidak, mozgó alkatrészek stb. Internet, könyvtár: fizikatörténeti kutatómunka. Mechanikai hullám Tudjon felsorolni kialakulása: többfajta mechanikai lökéshullám, hullámot! hullámvonulat. Ismerje a Milyen gyorsak a hullámhossz hullámok? fogalmát, a Mechanikai hullámok a hullámhossz, a hordozó közeg térbeli frekvencia és a kiterjedése szerint. terjedési sebesség Hullámtani közötti kapcsolatot. alapfogalmak: hullámhossz, frekvencia és a terjedési sebesség, valamint a közöttük fennálló összefüggés. Hullámjelenségek Projektmunka: Keressünk az interneten olyan filmet, amin stadionban kialakuló mexikói hullám látható. Végezzünk becslést a hullám terjedési sebességére! Gyűjtőmunka: keresünk az interneten hullámok terjedési sebességét. Projektmunka: járjunk utána, hogyan függ a vízhullám terjedési sebessége a vízmélységtől! Esetleg végezzünk méréseket! mechanikai rezgések. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés. Internet: gyűjtőmunka a projektmunkákhoz. Mi történik egy hullámmal, ha egy új közeg határához ér? Visszaverődés, törés Le tudja írni a jellegzetes hullámjelenségeket, mint törés, Kísérletek vizes káddal, kötéllel, nagy rugóval. 152 rezgések.
17 Mindig egyenes vonalban terjed a hullám? Elhajlás. Hullámok találkozása: Interferencia, állóhullám. Földrengések világa visszaverődés, elhajlás, interferencia, állóhullámok. Tudjon példákat mondani hullámjelenségekre a hétköznapi életből. Projektmunka: Hogyan mozognak a vízrészecskék a vízhullámban? (Körkörös mozgás) Gyűjtőmunka: hullámjelenségek a hétköznapi életből. Miért alakulnak ki a földrengések? Hogyan lehet mérni, illetve előre jelezni a földrengéseket? S és P hullámok, felületi hullámok. Hogyan épül a földrengésbiztos épület? Tengerrezgések, cunamik. Hullámfajták az energiaterjedés szempontjából. Legyen elképzelése a földrengés okára vonatkozóan! Ismerje a földrengések eloszlását a Földön! Ismerje a földrengéshullámok fajtáit és hatásait! Legyen tudomása, hogy a földrengésnek lehet másodlagos hatása is. Ismerje a természeti katasztrófák idején helyes magatartást! Meg tudja különböztetni a hosszanti (longitudinális) és keresztirányú (transzverzális) hullámokat! Projektmunka: Járjunk utána, és jelöljük egy térképen hol voltak földrengések az elmúlt 24 órában! Vajon miért a talált helyeken voltak a földmozgások? Film: katasztrófák során bekövetkező pusztításról. Tanulói kísérlet: Hozzunk létre slinkyvel hosszanti és keresztirányú hullámokat! mechanikai hullámok. Földrajz: földrengések, lemeztektonika. Internet: gyűjtőmunka a projektmunkákhoz. 153
18 2. témakör: Energia (30 óra) Feldolgozott tartalmak és fejlesztendő kompetenciák: A témakörben feldolgozott ismeretek, megalapozott fogalmak széleskörűen járják körül az energiával kapcsolatos problémákat. A globális problémákat is érintő témát egy minden embert érintő tevékenységgel, a táplálkozással kezdjük, majd a közlekedésünkhöz használatos járművek energiaigényeinek tárgyalásával folytatjuk. Ezt követően tárgyaljuk a napenergia problémakörét, amit összekapcsolunk a hőterjedés különböző mechanizmusainak leírásához. Ez a téma számos, a mindennapi életben fontos terület kompetencia fejlesztésével jár, hiszen kitérünk a mai korszerű házak építési módjaira, az öltözködésre, a fűtés, hűtés, hajtás, sütés, főzés helyes megoldásaira. Az energia-munka átalakítás gyakorlati kérdéseinek tárgyalása elősegíti az energiamegmaradás törvényének elmélyítését, és így elvezet a termodinamika első főtételének megismeréséhez. A megújuló energiák, illetve az atomenergia felhasználhatóságának megismerése fejleszti a környezettudatos életmód kialakítását, fejleszti a tanulók döntéshozatali kompetenciáját olyan esetekben, amikor sokféle ellentétes érdek ütközik. Ennek a témakörnek a végén a termodinamika második főtételének tárgyalása, a természeti folyamatok irányának megmutatása, a folyamatokban, jelenségekben mindig jelenlévő irreverzibilitás kimutatása nagymértékben fejleszti a természettudományos gondolkodásmódot. A tananyagban található számolási feladatok, valamint adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatok fejlesztik az elemző, előítélet-mentes és kritikus gondolkodásmódot, támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. Törekednünk kell arra, hogy az általános tantervű osztályokban a tanulók a fenti témaköröket ne csak kvalitatív módon, hanem kvantitatívan is tudják tárgyalni, vagyis legyenek képesek egyszerűbb számítási feladatok elvégzésére is, ami a matematikai kompetenciájukat fejlesztheti. 154
19 Témák, problémák, fogalmak Követelmények, fejlesztendő kompetenciák Javasolt tevékenységek Kapcsolatok 1. fejezet: Energia nélkül nem megy A helyes életvitelhez szükséges gondolkodásmód fejlesztése a tudatos, egészséges táplálkozás, valamint a közlekedéshez szükséges energiák megismerésének segítségével. Takarékosságra való nevelés. DVD film megtekintése, amely bemutatja az energiafelhasználás számos módját. Biológia: táplálkozás. Technika: közlekedés, járművek. A korábban megismert energiafajták áttekintése A tanuló lássa egységesebben az eddigi tanulmányaiban megismert energiafajtákat. Csapatverseny Fizika, kémia: keretében gyűjtsék a különböző energia fogalom. energiafajtákat, és minél több információt azokról. Mennyit együnk? Miért kell ennünk? Mire fordítjuk az elfogyasztott élelmiszerekben lévő energiát? A táplálkozással kapcsolatos energiafajták felismerése, ezek átalakulási folyamatainak ismerete. Beszélgetés kis csoportokban, majd a hallottak közös megbeszélése. a mechanikai és elektromos energia fogalom korábbról ismert. A hőközlés és az égéshő fogalma. Milyen mértékegységei vannak az energiának? Az energia fogalmának kvantitatív ismerete. Mértékegységek átváltása. Ismerje a hőközlés, az 155 Adatgyűjtés az élelmiszerek csomagolásán található információk alapján, internetes Kémia: kémiai energiák, a táplálék megemésztése kémiai folyamatokon
20 Mit nevezünk kalóriának? A fajhő fogalma. Az élelmiszerek energiatartalma. égéshő és a fajhő fogalmát. A tanuló legyen képes egyszerűbb kalorimetriai számítási feladatokat megoldani. adatgyűjtés. DVD megtekintése az egészséges táplálkozásról. Biológia: a táplálkozás alapvető biológiai folyamat. Mitől hízunk, mitől fogyunk? Fizikatörténet (Joule): A hő mechanikai egyenértéke, a kalória értelmezése. Mi hajtja a járműveinket? A fajhő mérése: termoszban tárolt meleg víz és jég közös hőmérsékletének kiszámítása, az eredmény összevetése a mérési tapasztalattal. Csoportmunkában oszlassanak el olyan áltudományos tévképzeteket, mint amilyen a π-víz vagy az oxigénnel dúsított víz fogyasztásának esetleges pozitív hatása. Milyen energiaforrásokat használnak a járművek? Mekkora a járművek teljesítménye? Mekkora a járművek hatásfoka? A hatásfok fogalma. Benzin vagy dízel? Az energia átalakulás folyamatainak mélyebb ismerete. A teljesítmény és a hatásfok fogalmának kvantitatív ismerete. A tanuló ismerje az átlagos teljesítmény és a pillanatnyi teljesítmény kiszámításának módját. Járműveket bemutató DVD megtekintése. Internetes adatgyűjtés a járművek leg -jeiről. Kiscsoportos beszélgetés arról, a mechanikai energia fogalom korábbról ismert. Kémia: az üzemanyagok energiája kémiai eredetű. 156
21 Mi az a kerozin? Mi mennyibe kerül? Mennyi az adótartalma? ki milyen autót szeretne magának (ár, fenntartási költségek). Látogatás a Közlekedési Múzeumban. Különleges meghajtású járművek Elektromos autó. Mi az a hibrid hajtás? Hidrogén meghajtás. Mit jelent a tüzelőanyag cellás meghajtás? Napelemes autó és repülőgép. Új járműmeghajtási megoldások ismerete. A tanuló legyen képes ismert adatok segítségével kiszámítani a különböző meghajtású járművek energia-átalakítási hatásfokát. Egyéni projekt munka: a különböző alternatív jármű meghajtási módszerek bemutatása. Kémia: elektrolízis. 2. fejezet: A Nap Legfontosabb energiaforrásunk a Nap A Nap, mint a legfontosabb energiaforrásunk megismerése nemcsak a természettudományos ismereteinket gyarapítja, hanem erősíti a környezettudatos életvitel elsajátítását is. DVD film a Napról, mint legfontosabb energiaforrásunkról. Biológia: élet. Földrajz, csillagászat: a Nap a mi csillagunk. Mi a kapcsolat a különböző energiaforrások és a Nap között? A hősugárzás ismerete. Napenergiáról szóló DVD film 157 Biológia:
22 Hogyan áramlik az energia a Napból a Föld felé? A hősugárzás jellemzői. Mit jelent a napállandó? Mit nevezünk albedónak? A napenergia felhasználása A napállandó jelentésének ismerete. A napenergia felhasználási lehetőségeinek környezettudatos ismerete. Az albedó jelentésének ismerete. A tanuló legyen képes számítási feladatok elvégzésére a Napból felénk áramló energia mennyiségének kiszámításához. megtekintése. Csoportmunka: az egyes csoportok feldolgozzák az egyes energiaforrások kapcsolatát a Nappal, majd közösen megbeszélik a tapasztalatokat. Tanulói kísérlet: napfény fókuszálása papírlapra gyűjtőlencsével. az éltető Nap nélkül nincs élet a Földön. Irodalom, történelem, művészettörténet: a Nap kitüntetett szerepe a mitológiában és a művészetekben. Hogyan és mire tudjuk használni a napenergiát? Napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó. A hősugárzás és hőelnyelődés törvényszerűségei. Az üvegházhatás. Energia átalakítási folyamatok ismerete napenergia esetén. A hősugárzás és hőelnyelődés törvényeinek kvalitatív és kvantitatív ismerete. Az üvegházhatás jelenségének ismerete. Projektmunka: a tanulók mutassák be posztereken a napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó működését. Frontális tanári munka: a hősugárzás, hőelnyelődés törvényeinek megtanítása. Technikai, technológiai, anyagtudományi ismeretek. sugárzások. Tanulói kísérletek a hőkisugárzás és a hőelnyelődés témakörében. A hőterjedés formái 158
23 Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Melyek a jó hővezető anyagok, és melyek a jó hőszigetelők? Hol találkozunk természetes és hol mesterséges hőáramlással? Milyen technikai eszközeinkkel tudjuk láthatóvá, mérhetővé tenni a hősugárzást? A hővezetés, hőáramlás Csoportos vagy és hősugárzás alapvető tanári kísérletezés, különbségeinek és a kísérletek jellemzőinek ismerete. elemzése. A tanuló legyen képes egyszerűbb számítási feladatok elvégzésére a hőterjedés különböző eseteiben. Éjjellátó készülék bemutatása. Projektmunka: A Golf-áramlat működésének magyarázata a hőáramlás alapján. Kémia: anyagok. sugárzások. Biológia: hőháztartás, öltözködés. Hogyan öltözködjünk? Kiselőadások: Milyen a helyes és a helytelen öltözködés? Milyen speciális anyagok jelennek meg a sportolók öltözetében? Milyen házat építsünk? A hővezetés, hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy lakóház működésében. Ökoház. Hogyan építhetünk energiatakarékos lakóházat? A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás tulajdonságainak mélyebb ismerete. A környezettudatos, energiatakarékos gondolkodásmód fejlesztése. A tanuló legyen képes ismert adatok segítségével energiafelhasználási és gazdaságossági számításokat végezni DVD filmeken bemutatjuk, hogy milyenek az energiagazdálkodás szempontjából rosszul megépített, illetve jól megépített házak. Projektmunka: tervezzünk ökoházat! Kémia: anyagok. sugárzások. Közgazdaságtan: takarékosság. 159
24 különböző építésű lakóházak esetén. Tanulói mérések különböző hőszigetelő anyagok segítségével. Épületek külső felületének vizsgálata infrahőmérő segítségével. 3. fejezet: Energia-átalakító gépek A tanulók ismerjék fel, DVD film hogy a társadalmigazdasági fejlődés mai fokán milyen sok energia-átalakító gép szolgálja a kényelmünket. Ennek a témának a tárgyalása fejleszti a környezettudatos életvitelhez szükséges gondolkodásmódot. Csoportmunkában oszlassanak el olyan áltudományos tévképzeteket, mint amilyen például a gravomágneses falszárítás. megtekintése olyan gépekről, amelyek könnyebbé, kényelmessé, kellemessé teszik az életünket. Fizika, kémia, biológia, földrajz, közgazdaságtudomány: az energia fogalma. Fűtés, hűtés, hajtás Fűtő és hűtő rendszerek. Talajszonda, talajkollektor, hőszivattyú. Hőerőgépek a gyakorlatban (Stirling-gép, Az energia-munka átalakítás alapvető törvényszerűségeinek, a hőtan első főtételének, a hasznosítható energia fogalmának ismerete. Egyszerű számolási feladatok elvégzése a Kiselőadások a különféle fűtő, hűtő és meghajtó gépekről. Internetes animációk használata és az energia-megmaradás tétele. Közgazdaságtan: megtérülési idő. 160
25 robbanómotorok). A hőtan első főtétele. Hőerőgépek története. hőtan első főtételének témaköréből. értelmezése. Működő Stirlinggép modell bemutatása. Sütő- és főzőkészülékek a konyhában Hogyan sütöttek és hogyan főztek a régi korokban? Hogyan működnek a mai konyhák sütő- és főzőkészülékei? Milyen változások várhatók a konyhatechnikában a közeljövőben? Megújuló energiák A gáztűzhely és a Kirándulás villanytűzhely ismerete. alkalmával főzés tábortűzön A mikrohullámú sütő bográcsban működésének ismerete. háromláb és Az indukciós tűzhely működési elvének ismerete. bográcsház segítségével (a két módszer összehasonlító elemzése). Biológia: táplálkozás. Kémia: élelmiszerkémia. Vízi energia, szélenergia, árapály energia, bioenergia hasznosítása: vízi erőművek, szélkerekek, víz alatti szélkerekek, biodízel, biomassza, biogáz. Az energia-munka átalakítás alapvető törvényszerűségeinek további elmélyítése. Környezeti-energetikai kérdésekben történő eligazodási képességek javítása. A tanuló legyen képes megadott numerikus adatok segítségével számításokat végezni a megújuló energiák hasznosítása témakörében, különös tekintettel a megtérülési idő kiszámítására. Csoportmunka: a különböző megújuló energiafajták sajátosságainak, előnyeinek, hátrányainak megismerése kisebb csoportokban, amit közös megbeszélés követ. az energia-megmaradás tétele. Közgazdaságtan: beruházás megtérülése. Biológia: ökológiai problémák. 4. fejezet: Atomenergia Tudósi-politikusi felelősség DVD film megtekintése az Történelem, politológia, közgazdaságtan: 161
26 jelentőségének ismerete. Környezettudatos gondolkodásmód fejlesztése. atomenergiáról. az atomenergia felhasználása békés és katonai célokra. Az atommag energiája A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Hogyan számítható ki az atommag átalakulásokkor felszabaduló energia nagysága? A tömeghiány fogalma. Az atomfegyverek típusai, kipróbálásuk, az atomcsönd egyezmény. A tömeghiány fogalmának ismerete. A tömeg-energia egyenértékűségének ismerete. A tanuló legyen képes numerikusan kiszámítani atommagátalakulásokkor a tömeghiányt és a felszabaduló energia nagyságát. DVD filmek megtekintése az atomfegyverekről. Biológia: sugárzások biológiai hatásai, ökológiai problémák. Számítási feladatok elvégzése szaktanári Történelem: segítséggel. a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei. sugárzások. Az atomenergia békés felhasználása Az atomreaktorok típusai, fejlődésük. Mi jellemzi a legújabb atomreaktor generációt? Épüljön-e Magyarországon új reaktor blokk? A biztonság és a kockázat józan megítélésének elsajátítása. A tanuló legyen képes a Paksi Atomerőmű energiatermelő blokkjainak adataiból megbecsülni az erőmű Döntéshozók, társadalmi szervezetek vitájának modellezése a diákok részvételével. Gazdaságföldrajz: energiaforrások. Biológia: ökológiai problémák. 162
27 Radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái. által előállított elektromos energia nagyságát. Atomreaktor működését bemutató számítógépes animáció használata. 5. fejezet: Hasznosítható energia Környezettudatos gondolkodásmód fejlesztése. DVD film megtekintése a Föld energiagondjairól, továbbá a megoldás lehetőségeiről. Közgazdaságtan: energia felhasználás. termodinamikai folyamatok. Energiagondok Mennyi energiára van szüksége az emberiségnek? Hogyan oszlik meg az energia felhasználása az egyes földrészeken, illetve különböző országokban? Milyen módon állítható elő hasznosítható energia? Hasonlítsuk össze a megújuló és a nem megújuló energiákat! Milyen erőművek épüljenek a közeljövőben Magyarországon? Megfordítható és Az energia globális jelentőségének felismerése. A nagy számokkal, prefixumokkal történő számítási műveletek elsajátításának fejlesztése. A tanuló legyen képes megtervezni, hogy a különböző adottságú európai országokban milyen lenne az energiatermelés ideális összetétele. DVD filmek megtekintése, internetes anyagok az energia-megmaradás feldolgozása egyéni tétele. projektmunka keretében. 163 Döntéshozók, társadalmi szervezetek vitájának modellezése a diákok részvételével. Csoportmunkában oszlassanak el olyan áltudományos tévképzeteket, mint az örökmozgók létrehozásának reális lehetősége, a zérusponti energia megcsapolása stb. Gazdaságföldrajz: a Föld energiaforrásai. Biológia: ökológiai problémák.
28 nem megfordítható folyamatok Létezik tökéletesen megfordítható folyamat? Folyamatok sütésfőzés közben. A hőtan második főtétele. Clausius és Boltzmann munkásságának jelentősége az entrópia fogalmának kialakulásában. Rend és rendezetlenség fogalma. Az irreverzibilitás felismerése különböző folyamatokban. A hőtan második főtételének ismerete, a második főtétel legalább kétféle megfogalmazása. Tanulói kísérletek megfordítható és nem megfordítható folyamatokra. Kémia: reverzibilis és nemreverzibilis folyamatok. Biológia: Tanulói az élet, mint speciális projektmunka: Mitől folyamat, ahol a rend nő a rend és mitől növekszik. nő a rendetlenség? 164
29 10. osztály: A 10. osztály tananyaga két témakörre oszlik ( Elektromosság és Környezeti fizika ), amelyek tárgyalását három, illetve négy fejezetre osztva javasoljuk. A feldolgozott tartalmakat és kompetenciafejlesztési célokat az egyes témakörök előtt adjuk meg részletesen. 3. témakör: Elektromosság (50 óra) 1. fejezet: Elektromos töltések világa 2. fejezet: Elektromos áram 3. fejezet: Elektromágneses indukció 4. témakör: Környezeti fizika (24 óra) 1. fejezet: Azért a víz az úr! 2. fejezet: A repülés 3. fejezet: Kölcsönhatásban a környezetünkkel 4. fejezet: A hangok világa 165
30 3. témakör: Elektromosság (50 óra) Feldolgozott tartalmak és fejlesztendő kompetenciák: A témakörben feldolgozott ismeretek, jelenségek lefedik az elektrosztatika, elektromos egyenáram, magnetosztatika, illetve az elektromágneses indukció területeket. Ki kell hangsúlyozni, hogy a korábban külön diszciplínaként kezelt két terület, az elektromosság és a mágnesesség között szoros kapcsolat van. A mindennapjainkban használt modern technikai eszközök (fénymásoló, LED stb.) vizsgálatából kiindulva vezetjük be az új fizikai fogalmakat, fogalmazzuk meg a törvényeket. Rengeteg elektromos készülék vesz minket körül. Működésük megismerése nemcsak intellektuális igényünket elégítik ki, hanem segítik a helyes fizikai világkép kialakulását is. A bevezetett fizikai fogalmak, leírt természeti jelenségek, megismert törvényszerűségek, megértett alkalmazások is hozzájárulnak a természettudományos kompetencia fejlesztéséhez. A javasolt tevékenységek között kiemelt helyen van az internet, ami a digitális kompetenciák fejlődését segítik. A világhálón tanári útmutatás alapján a legkülönbözőbb problémákhoz kereshetnek a diákok leírásokat, adatokat. Az adat- és információkeresés több területet céloz meg: fizika, technika, sport, biológia stb. Munka közben a diákok kritikai képességei fejlődnek, a projektmunkák elkészítése során az anyanyelvi kompetenciájuk is erősödik. A csoportmunkák során a diákok vitakultúrája, empátiája nőhet. A sok életközeli kérdésfelvetés a tanulókat közelebb viszi a technikai eszközökhöz. A környezettudatos, a természet épségét óvó magatartás kialakítása a cél. A feldolgozás módja segíti a diákokat abban, hogy a modern technológiákat a környezet lehetőségeivel összhangban használhassák, és így a gazdasági élet tudatosabb szereplőivé váljanak. A tananyagban található számolási feladatok, valamint adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatok fejlesztik az elemző, előítélet-mentes és kritikus gondolkodásmódot, támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. A hétköznapjainkban megjelenő technikai eszközök működésén túl olyan természeti jelenségeket is megismernek a diákok, amelyek várhatóan nagy érdeklődést keltenek. Ez az önálló tanulást is motiválja. 166
31 Témák, problémák, fogalmak 1. fejezet: Elektromos töltések világa Vigyázz, szikrázik! Követelmények, fejlesztendő kompetenciák Az elektrosztatika fogalmainak megismerése a természettudományos kompetenciát erősíti, valamint segít eligazodni a technikai környezetünkben. Javasolt tevékenységek Ismeretterjesztő DVD megtekintése, ami áttekinti a fejezet lényegét. Látványos tanári elektrosztatikai kísérletek. Kapcsolatok erő, kölcsönhatás törvénye. Kémia, atomfizika: az atom összetétele. Technikai eszközök. Hogyan kerülhetnek elektromos állapotba az anyagok? Milyen a jó szigetelő, illetve vezető anyag? Hogyan tudjuk földelni a testeket? Elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek, az elektromos töltés fogalma. Az elektromos töltésmegmaradás törvénye. Hogyan működik a fénymásoló és a lézernyomtató? Ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatást. Tudjon felsorolni jó szigetelő és jó vezető anyagokat. Ismerje az elektromos állapot kimutatásának lehetőségeit! Legyen elképzelése a dörzselektromosság atomfizikai hátteréről, a földelés lényegéről. Tudja, hogy a földelés fontos biztonsági intézkedés! Tanári, illetve tanulói elektrosztatikai alapkísérletek: Dörzsöléssel hozzon elektromos állapotba testeket. Vizsgálja elektroszkóppal a töltött testeket. Adagoljon, felezzen töltést! Vizsgálja meg hétköznapi anyagaink vezetőképességét. DVD-film megtekintése a földelés hétköznapi alkalmazásáról. Kutatómunka: Elektromosság ismerete a középkorban. erő, kölcsönhatás törvénye. Kémia/atomfizika: az atom összetétele. Technika eszközök. Hogyan másoltak régen, hogyan másolunk ma? Hogyan jut a festékpor a fénymásoló papíron a megfelelő helyre? (Az elektrosztatikusan feltöltött toner-por mozgatásának bemutatása.) Legyen elképzelése a fénymásoló és a nyomtató működéséről! Ismerje a ponttöltésre vonatkozó Coulombtörvényt! Tudja az elektromos töltés egységét. Gyűjtőmunka: fénymásolók és nyomtatók típusai, illetve működési elvük. Kutatómunka: mekkora az elektromos töltése az elemi részecskéknek: neutron, proton, 167 fénytan. Kémia: festékanyagok. Technikai eszközök: fénymásoló, nyomtató.
Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika
3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi
RészletesebbenFizika vizsgakövetelmény
Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek
Részletesebben9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenKÖZÉPISKOLAI FIZIKA HUMÁN TANTERV
KÖZÉPISKOLAI FIZIKA HUMÁN TANTERV A humán fizika tantervet alapvetően a középiskolák 9., 10. és 11. osztályai számára készítettük, mindhárom évben heti 1,5 órás keretben, ami összesen 3 55,5=166,5 tanítási
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
RészletesebbenFIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.
FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenFizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai
Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.
RészletesebbenHelyi tantervünk az alap óraszámú (2-2-1-0) változatnak felel meg 10. évfolyam
FIZIKA A szakközépiskolai fizikatanítás elsődleges célja az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása mellett a természettudományos kompetencia fejlesztése. Olyan tudás építését
RészletesebbenA tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék
FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon
RészletesebbenFizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenTANMENET Fizika 7. évfolyam
TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenLegyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.
Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal
RészletesebbenAz osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály
Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK 2018. Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium 1) A dinamika alaptörvényei Newton-törvények példákkal. A testek tömegének értelmezése. Kísérletek:
RészletesebbenKOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport
KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Fizika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. alapján 9-11. évfolyam 2 Célunk a korszerű természettudományos világkép
RészletesebbenFizika. Fejlesztési feladatok
Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenTANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája
TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú
RészletesebbenRezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye
RészletesebbenKövetelmény fizikából Általános iskola
Követelmény fizikából Általános iskola 7. osztály Bevezetés Megfigyelés, kísérlet mérés A testek mozgása Nyugalom és mozgás Az út és az idő mérése,jele,mértékegysége. Átváltások. A sebesség fogalma, jele,
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenFIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72
FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek,
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)
Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1 Bevezetô szakmódszertani
Részletesebben7-8. évf. Fizika. 72 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kötelező. Szabad Összesen. 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 6 1 7
2.2.09.2 b 2+1 7. évfolyam Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy célja a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság, tudásvágy megerősítése,
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenKÖZÉPISKOLAI FIZIKA REÁL TANTERV
KÖZÉPISKOLAI FIZIKA REÁL TANTERV A reál fizika tantervet alapvetően a középiskolák 9., 10. és 11. osztályai számára készítettük, ami a 9. osztályban heti 3 órával, míg a 10. és 11. osztályban heti 2,5
RészletesebbenTovábbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h
Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika
RészletesebbenBALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013
BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 Tartalomjegyzék Óraszámok... 2 Célok és feladatok... 2 Az ismeretek ellenőrzésének formái és módjai... 2 Nyolc évfolyamos matematika-fizika emelt óraszámú
RészletesebbenHelyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenA 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv
A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv 1. Bevezetés Fizika (gimnázium) 1.1. Kerettantervi bevezető A természettudományos műveltség nemcsak a leendő mérnökök és szaktudósok,
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei
Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,
RészletesebbenÖsszefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenEmber és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam
Ember és természet műveltségterület Fizika 7-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál
Részletesebben6. évfolyam. 7. évfolyam
6. évfolyam Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás értelmezése, fogalma. Olvadás és oldódás közötti különbség. A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének következményei a környezetben. A légnyomás
RészletesebbenTanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem
Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő
RészletesebbenFIZIKA TANTÁRGYI PROGRAM
Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium OM: 033648 Pedagógiai Program Helyi Tanterv FIZIKA TANTÁRGYI PROGRAM Tantárgyi struktúra és óraszámok Képzések megnevezése Heti óraszámok 9/ 9. 10. 11.
RészletesebbenFIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE
Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenHaladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenHELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenFizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenHelyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára
Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Fizika 7 8. ( A központi tanterv B változatából készült a helyi tanterv.) Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
Részletesebben9. évfolyam I. MOZGÁSTAN
9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség
RészletesebbenA mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.
A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen..hu 7 8. évfolyam A
Részletesebben7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra
7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.
RészletesebbenGYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)
GYIK mechanikából 1.1.1. kölcsönhatás: két test vagy mező egymásra való, kölcsönös hatása mozgásállapot: testek azon állapota, melynek során helyük megváltozik (itt fontos a mozgó test tömege is!) tömegmérések:
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenFIZIKA 7-8. évfolyam
FIZIKA 7-8. évfolyam 2 FIZIKA 7-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenTOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Fizika tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9. évfolyam
RészletesebbenFIZIKA HELYI TANTERV Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Szakközépiskola
FIZIKA HELYI TANTERV Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Szakközépiskola A természettudományos műveltség nemcsak a leendő mérnökök és szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A
RészletesebbenTOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Fizika tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9. évfolyam
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenFizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8.
Fizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8. A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő
RészletesebbenHELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 2 2 1 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenPeriódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények
Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periódikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenFizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei
Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás
RészletesebbenMechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások
I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenFizika tantárgy helyi tanterve Szakközépiskola. Óraterv. Tantárgy 9. évf. évf. évf. Fizika 2 2 1
Fizika tantárgy helyi tanterve Szakközépiskola Óraterv Tantárgy 9. évf. 10. 11. évf. évf. Fizika 2 2 1 12. évf. 1 9. évfolyam Heti 2 óra Témakörök-óraszámok Témakör Óraszám Tájékozódás égen-földön 4 A
RészletesebbenFIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA, MAGYAR-TÖRTÉNELEM, MATEMATIKA-TÖRTÉNELEM ÉS ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
FIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9-11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA, MAGYAR-TÖRTÉNELEM, MATEMATIKA-TÖRTÉNELEM ÉS ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE A fizika tanításának... 1 Eszközök és várt eredmények... 2 A tankönyvválasztás
RészletesebbenNT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat
NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként
Részletesebben