E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályfigyelő. Tisztelt Előfizetőnk! február XIII. évfolyam 2. szám. 1. Jogszabályfigyelő. 5.
|
|
- Gabi Kozmané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 E-Munkajog Szakmai folyóirat február XIII. évfolyam 2. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Jogszabályfigyelő A Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépett módosításai 1) Üzemi tanács Az üzemi tanács véleményezési joga kibővült január 1-jétől a 2010/18/EU-irányelvnek megfelelően a következővel: Mt. 65. (3) A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: i) a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: január Jogszabályfigyelő A Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépett módosításai 5. A hónap témája Az új Munka Törvénykönyve A szabadság 6. Így döntött a Legfelsőbb bíróság Próbaidő alatti munkaviszonymegszüntetés! 8. OLVASÓI KÉRDÉSEK Prémiumévek programban részt vevő munkavállaló jogviszonyának megszűnése A munkaidőkeret Szabadság pénzbeli megváltása Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon ( letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db595 Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
2 2) Munkaviszony létesítése A törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Cselekvőképtelen személy foglalkoztatása Változatlanul a cselekvőképtelen személy nevében csak törvényes képviselője tehet jognyilatkozatot, és létesíthet munkaviszonyt. Az Alkotmánybíróság 39/2011. (V. 31.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának december 31-ig tegyen eleget. A törvényalkotók e felhívást teljesítették az Mt. kiegészítésével. Az Mt. 129/B. -a értelmében a cselekvőképtelen személy csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelynek tartós ellátására egészségi állapotánál fogva alkalmas. A munkáltató köteles folyamatosan felügyelni munkavégzését és az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását. Munkakörét és az ahhoz tartozó feladatokat részletesen meg kell határozni. Egészségügyi alkalmassági vizsgálatának ki kell terjednie a részletes munkaköri feladatok ellátására. Kártérítési felelősség nem terheli sem objektív, sem vétkességi, melynek indoka a belátási képesség hiánya. 3) Nyugdíj fogalma A nyugdíjas fogalma január 1-jétől módosul, tekintettel arra, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény értelmében december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíjat nem lehet megállapítani január 1-jétől az Mt. 87/A. -a alapján a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság); az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj illeti meg így a korhatártól függetlenül öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő, továbbá a 1954-ben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül. Munkáltatói felmondás esetén nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül. Az a munkavállaló jogosult emelt összegű végkielégítésre, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megelőző öt február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
3 éven belül szűnik meg a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt. Az előrehozott öregségi nyugdíj helyett korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, ezért a munkáltató felmondását indokolni köteles, és végkielégítésre, sőt ha az öregségi nyugdíjra való jogosultságának feltételeit öt éven belül szerzi meg, akkor emelt összegű végkielégítésre is jogosulttá válik, kivéve, ha korábban már kapott emelt öszszegű végkielégítést. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. -a értelmében, ha a biztosítással járó jogviszonyában a jövedelme az éves keretösszeget eléri, akkor a korhatár előtti ellátását szüneteltetni kell. Amennyiben a munkaviszony december 31-ét követően szűnik meg, de a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást január 1-jét megelőzően közölte, akkor a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltak szerint minősül nyugdíjasnak [Mt. 211/B. ]. Például: ha a munkáltató a 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személynek január 1-jét megelőzően mondott fel, akkor felmondását nem kellett indokolni, és a munkavállalót végkielégítés sem illeti meg. 4) Gyermek után járó pótszabadság Az Mt a (2) bekezdésének módosítása szerint január 1. napjától kezdődően a gyermek utáni pótszabadság 16 év alatti gyermeke után minden munkavállalónak jár (2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A továbbiakban nincs szükség a szülők nyilatkozatára, ha mindkét szülő munkavállaló, akkor mind a ketten jogosultak a pótszabadságra. A törvény a jogosultság feltételeként nem írja elő a gyermek saját háztartásban történő nevelését, ezért álláspontom szerint a gyermek utáni pótszabadság az elvált vagy külön élő szülőt is megilleti. Csak emlékeztetőül: A jogosultság első ízben a gyermek születésének évben, utoljára pedig abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor gyermeke a 16. életévet betölti. A pótszabadság arányosításának (csökkentésének) azon a jogcímen, hogy az év mely hónapjának melyik napján született a gyermek, sem a születésének évében, sem a 16. életévének betöltésekor nincs helye. Pl. egy gyermek esetén azt a munkavállalót is két nap pótszabadság illeti meg, akinek gyermeke január 7-én született vagy akár december 30-án fog megszületni. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. Az előző példánál maradva, ha a munkavállaló évben május 1-jén tér vissza a gyesről, akkor erre az évre arányosan csak egy nap pótszabadság illeti meg (2 nap: 12 hó 8 hó). Míg ha a munkavállaló december 1-jén tér vissza a munkába, akkor pótszabadságra az arányosítás miatt nem lesz jogosult (2 : 12 1 = 0). Akkor is csak arányosan illeti meg a pótsza- 3 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
4 badság a munkavállalót, ha munkaviszonyát év közben szünteti meg, pl. ha június 30-án, akkor egy gyermek után csak a munkaviszonyban töltött fél év alapján illeti meg a pótszabadság, azaz csak egy napra lesz jogosult. A számításnál fél napot elérő töredéket egész napként kell figyelembe venni. 5) Szülési szabadság A szülési szabadság ugyancsak a 2010/18/ EU-irányelvvel összhangban január 1. napjától kezdődően azt a nőt is megilleti, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadság időtartamát a kifejezetten munkavégzéshez kötött jogosultságok kivételével munkában töltött időnek kell tekinteni. A szülési szabadságról visszatérőnek az illetményét az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ha nincs azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés az irányadó [Mt (1) és (1a) bek, 84. ]. 6) Munkaidő-kedvezmény vis maior alapján A 2010/18/EU-irányelvnek való megfelelést szolgálja az Mt ának alábbi (7) bekezdéssel történt kiegészítése: (7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A módosítás azonban nem tartalmaz az igénybevétel feltételeire vonatkozó részletes szabályokat, és nem határozza meg azt sem, hogy e munkaidő-kedvezmény évente hány esetben, és/vagy mennyi időre vehető igénybe. Az irányelv 7. szakaszának 2. pontja felhatalmazta a tagállamokat e részletes szabályok, illetve korlátozások meghatározására, de erre ez idáig nem került sor. 7) A gyed első évére vagy első hat hónapjára jár a szabadság? A augusztus 1-jén hatályba lépett Mt ának (5) bekezdésének módosítása értelmében a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak nem az első évére, csak az első hat hónapjára jár a szabadság. A módosító rendelkezés alkalmazásának időpontjával kapcsolatos bizonytalanságot szüntette meg az Mt a (5) bekezdésének december 1-jével, (5a) bekezdésének december 10- ével, 6a) bekezdésének január 1-jével történt hatályba lépése. A törvényi előírások értelmében a csökkentést a augusztus 1-je után kezdődő fizetés nélküli szabadságra kell alkalmazni; a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság eső hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltására megállapodás a augusztus 1. napja után lejáró fizetés nélküli megszűnésekor köthető; csak az első hat hónapra járó fizetés nélküli szabadság pénzbeli megváltására köthető megállapodás akkor is, ha a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Ez azt jelenti, hogy csak az első hat hónapra járó szabadság pénzbeli megváltásában lehet megállapodni, míg a fennmaradó hat hónapra járó szabadságot természetben kell kiadni február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
5 A hónap témája Az új Munka Törvénykönyve A szabadság Munkából való távollét idejére járó szabadság Új rendelkezés, hogy naptári évenként csak a keresőképtelenség 30 napot meg nem haladó időtartamára jár majd a szabadság és nem a keresőképtelenség egész tartamára. Gyermek utáni pótszabadság A gyermek utáni pótszabadság változatlanul mindkét szülőt meg fogja illetni. Nem lesz szükség a pótszabadság igénybevételéhez a szülők nyilatkozatára. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Az apa pótszabadsága A kispapa gyermeke születése esetén nem munkaidő-kedvezményre, hanem 5 munkanap pótszabadságra lesz jogosult. Ikergyermek születése esetén a pótszabadság mértéke a jelenlegi 5 munkanappal szemben 7 munkanapra emelkedik. Legalább 50%-os egészségkárosodott pótszabadsága Annak a munkavállalónak, akinek legalább 50%-os egészségkárosodását szakértői szerv megállapította, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. A szabadság kiadása A kollektív szerződés a szabadság kiadásával kapcsolatos rendelkezésektől akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Változatlanul a munkáltató adja ki a szabadságot a munkavállaló kérésének meghallgatása után. Eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. Főszabályként a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha az esedékesség évében a szabadság kiadás megkezdődik, és a következő évben kiadott része az öt munkanapot nem haladja meg, akkor azt az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni. Szabadság kiadása munkavállaló kérelme alapján A munkáltató évente az eddigi öt munkanap szabadság helyett hét munkanapot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. A munkavállaló a szabadság kiadása iránti igényét a szabadság megkezdése előtt 15 nappal köteles bejelenteni a munkáltatójának. Szabadság kiadása a munkáltató döntése alapján Az eddigi harminc nap helyett elegendő lesz 15 nappal a szabadság megkezdése előtt a szabadság kiadását a munkavállalóval közölni. Az év utolsó negyedévében kezdődő szabadság jogszerű kiadását célozza azon rendelkezés, miszerint, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődik, akkor a szabadság a következő év március 31-ig adható ki. A munkáltató az alap- és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát a munkavállalóval történő megállapodás alapján az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Szabadság kiadása az esedékesség évét követően A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a KSZ rendelkezése alapján a szabadság egynegyedét az esedékesség évét követő év március 31-ig kiadhatja. A munkavállaló oldalán felmerült okból az esedékesség évét követően a szabadságot az ok meg- 5 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
6 szűntétől számított 60 napon belül kell kiadni. A munkáltató a szabadság megszakítására, közölt kiadási időpontjának módosítására szintén csak akkor jogosult, ha arra kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt kerül sor, és munkavállaló felmerült kárát és költségeit megtéríti. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szabadság kiadásának elszámolása órákban A főszabály az új Mt.-ben (124. ) is azonos a jelenleg hatályos előírásokkal. A szabadságot munkanapokra, mégpedig a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azonban az új Mt. lehetővé teszi a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, de csak is akkor, a szabadságnak a munkaidő-beosztással azonos időtartamra történő kiadását és a kiadott szabadsággal egyező óraszámban való elszámolást. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. E szabálytól a kollektív szerződés azonban a munkavállaló javára eltérhet. Ha a munkavállalónak 20 nap szabadság jár és a napi munkaideje 8 óra, ám ettől eltérően a munkaidő-beosztása szerinti munkanapon 12 órát kellene dolgoznia, és erre a napra szabadságot kér, akkor a szabadságából 12 órát kell elszámolni és nyilvántartani. Évi 20 nap szabadság esetén 20 x 8 = = 148 óra : 8 = 18,5 munkanap szabadsága marad. A szabadság naprakész nyilvántartására a munkáltató változatlanul köteles, ezért annak elszámolása munkaidő-beosztás változása esetén sem jelenthet problémát. A szabadság pénzbeli megváltása A szabadság pénzbeli megváltására csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, s e szabálytól sem a felek megállapodása, sem a kollektív szerződés nem térhet el. Kimaradt a gyermek gondozása és ápolása céljából kiadott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltásának lehetősége. Fizetés nélküli szabadság Megszűnik a munkáltató kötelezettsége a lakás építése céljából kért fizetés nélküli szabadság biztosítására. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét 15 nappal korábban kell bejelenteni. A lejárta előtt a fizetés nélküli szabadság legkorábban a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Így döntött a Legfelsőbb Bíróság Próbaidő alatti munkaviszonymegszüntetés Veszélyes SMS-ek A munkáltató az új Mt. rendelkezése szerint is megszüntetheti majd indokolás nélkül azonnali hatállyal a munkavállaló munkaviszonyát. Jogellenesnek minősül azonban a munkaviszony megszüntetése, ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató e jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, döntése az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló évi CXXV. törvénybe (továbbiakban: Esélytv.) ütközik. A Legfelsőbb Bíróság alábbi eseti döntése értelmében: február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
7 BH A próbaidő alatt a köztisztviselői jogviszony indokolás nélkül megszüntethető, a munkáltató jognyilatkozata azonban jogellenes, ha annak bizonyított indoka a köztisztviselő szexuális zaklatást elutasító magatartása volt [2003. évi CXXV. törvény 8., 10., 19. -ai, évi III. törvény 206. (1) bekezdés]. A köztisztviselő azért fordult a munkaügyi bírósághoz, mert álláspontja szerint a közszolgálati jogviszonyának próbaidő alatti megszüntetése során a munkáltató a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével járt el, döntése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, és hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Kettő havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. Az irányadó tényállás szerint az ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a jogviszonyának fennállása alatt hétköznap és hétvégeken is a jegyző használatában lévő mobiltelefonról erotikus tartalmú sms-eket kapott, amelyeket visszautasított. Közszolgálati jogviszonyát a próbaidő alatt indokolás nélkül a munkáltató megszüntette. A perben a munkáltató okiratokat csatolt annak bizonyítására, hogy nem volt maradéktalanul elégedett az ügyintéző munkájával. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert nem találta bizonyítottnak, hogy a jogviszony megszüntetésére az ügyintéző elutasító magatartása miatt került sor. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és a keresetnek helyt adva kötelezte a munkáltatót kettő havi átlagkeresetnek megfelelő öszszeg megfizetésére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint zaklatásnak minősül a munkahelyen minden olyan szóbeli, illetve tettleges, nemi kapcsolatra irányuló vagy utaló megnyilvánulás, amely az alárendelt munkavállaló rendelkezési jogát, és azon keresztül az emberi méltóságát sérti vagy veszélyezteti. A jegyző által küldött agresszív hangvételű erotikus sms-ek nem tekinthetők sem jópofának, sem hangulatjavító kedveskedésnek, hanem kifejezetten súlyos szexuális zaklatásnak minősülnek. A munkáltató felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helybenhagyta. Ítéletében kifejtette, hogy a munkáltató határozata az Esélytv. 8. és 10. -aiba ütközik, melyek szerint: 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 10. (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A Esélytv a értelmében a bizonyítás szabályai szerint, a jogsérelmet szenvedett munkavállalónak csak valószínűsítenie kell a hátrányokozást és azt, hogy rendelkezik a védelemben részesített tulajdonsággal. Valószínűsítés esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy e valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, illetve azt nem volt köteles megtartani. Helytállónak tekintette a jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint a munkahelyen minden nemi kapcsolatra utaló magatartás (akár szóban, akár sms formájában vagy tettekkel) alkalmas lehet a munkatárs emberi méltóságának megsértésére. A munkahelyi közvetlen baráti légkör sem teszi az ilyen magatartást jogszerűvé. 7 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
8 Olvasói kérdések 1) Prémiumévek programban részt vevő munkavállaló jogviszonyának megszűnése Hogyan és mikor mehet nyugdíjba az április 15-én született kolléganő, aki október 1-jétől prémiumévesként van foglakoztatva felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom, annak ellenére, hogy prémiumévesként dolgozik, ha még nincs meg a negyven éve? A jogviszony megszűnése A prémiumévek programban részt vevő jogviszonya a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. (1) bekezdésében vagy 4/A. -ában foglalt feltételek megszerzése, illetve megvalósulása esetén megszűnik. Az évben született hölgy esetében ez azt jelenti, hogyha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz a 40 év jogosultsági idő meglétekor öregségi teljes nyugdíjat igényelhet [Péptv. 4. (1) bek. c) pont]; ha nem rendelkezik e feltételekkel, akkor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor, azaz 63. életévének betöltésekor igényelheti azt [Pépt. 4. (1) bek. a) pont és 4/A. ]. A megszűnés nem a közalkalmazott akaratáról függ, az a törvényi rendelkezés folytán következik be. Ennélfogva a dolgozót felmentés, végkielégítés nem illeti meg, a munkáltatónak a megszűnésről szóló okiratokat kell kiállítania. A 4. (5) bekezdés értelmében a prémiumévek programban eltöltött idő a jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek minősül, a számítás alapja a prémiumévek program szerinti illetmény, azaz a 70%. A munkavállaló a Kjt a (3) bekezdése szerinti jubileumi jutalomra azonban nem lesz jogosult, mert jogviszonyának megszüntetésére nem munkáltatói felmentéssel kerül sor. A Kjt. 78. (4) bekezdése alapján sem válik jogosulttá 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után a negyvenéves jubileumi jutalomra, mert a Kjt. 37/B. értelmében nem minősül nyugdíjasnak. 2) A munkaidőkeret Mi a lényege a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak, ha a munkáltató nem rendelkezik kollektív szerződéssel? Hogyan működik ez a gyakorlatban? Hogyan kell nyilvántartani? Hogyan kell értelmezni az Mt (7) bekezdését? Ha a munkaszerződésekben heti 40 óra munkaidők vannak feltüntetve, munkaidőkeret alkalmazása esetén kell-e a munkaszerződéseket módosítani? Hogyan történik a szabadságok kiadása? Kérni kell-e a dolgozók beleegyezését a munkaidőkeret alkalmazása előtt? A munkaidőkeret alkalmazásának lényege és előnye a munkáltató igényei szerinti munkaerő-felhasználás, mely költségkímélő hatású, továbbá sok esetben a munkakör csak munkaidőkeret alkalmazásával látható el. Amennyiben a munkaszerződés szerint a munkavállaló munkaideje heti negyven óra, február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
9 akkor ez azt jelenti, hogy munkaidejük legfeljebb heti munkaidőkeretben osztható be. Hosszabb munkaidőkeretben történő foglalkoztatáshoz a munkaszerződés munkaidőre vonatkozó rendelkezésének közös megegyezéssel történő módosítása szükséges a következők szerint: A munkavállaló napi nyolc óra figyelembevételével teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra, munkarendjét és munkaidőbeosztását a munkáltató állapítja meg. Az irányadó munkarendről, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásról, az Mt ának (7) bekezdése értelmében, a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni kell a dolgozót. A munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak munkaidőkeret alkalmazása esetén foglalkoztatható (Mt ). A munkaidőkeret hosszabb időtartam vonatkozásában állapítja meg a teljes munkaidő figyelembevételével a ledolgozandó munkaórák számát a munkaidőkeret kezdete és vége között. Az Mt a értelmében a munkarend, munkaidőkeret és a napi munkaidő szabályait elsősorban kollektív szerződés határozza meg, és csak kollektív szerződés hiányában, vagy ha az nem határoz meg erre vonatkozólag rendelkezéseket, akkor jogosult a munkáltató a szabályozásukra. A munkaidőkeret tartamát mindig a napi munkaidő tartamának figyelembevételével kell kialakítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról a munkavállalót írásban kell tájékoztatni. Ez történhet a helyben szokásos közzététellel is. A munkaidőkeret tartama Az Mt. 118/A. -a (2) bekezdésének értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. Fiatal munkavállaló esetén azonban a Munka Törvénykönyvének 129/A. -ában foglalt tilalom értelmében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem határozható meg. Fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be [Mt. 72. (3) bek.]. A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató egy-két stb. heti munkaidőkeretben foglalkoztassa dolgozóit. A kollektív szerződés legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkaidőt. A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat a következő esetekben: megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetén. A munkaidő meghatározása munkaidőkereten belül A munkaidőkeret meghatározásánál a napi teljes munkaidőt kell figyelembe venni [Mt. 118/A. (1) bek.]. Alkalmazása nem járhat az Mt. 117/B. -ának (1) (3) bekezdése szerinti teljes munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszásával. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók ledolgozandó munkaóráinak meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy minden munkavállalónak függetlenül attól, hogy milyen munkarendben dolgozik, azonos tartamú munkaórát kell teljesítenie egy adott hónapban. Ennek megfelelően az adott hónapban ledolgozandó órák számát akként kell megállapítani, hogy az adott hónap naptári napjainak számából le kell vonni a szombat és a vasár- 9 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
10 napok számát, valamint a hétköznapra eső munkaszüneti napok számát. (Pl. ez egyhavi munkaidőkeret esetén március 1-jétől március 31-ig a következő: 31 naptári nap (9 pihenőnap + 1 munkaszüneti nap) = 20 ledolgozandó nap x 8 órával = 160 óra [Mt. 118/A. ]. A munkaidő mértékének meghatározásakor és a munkaidőkeret elszámolásakor (teljesítésekor) az Mt. 118/A. -ának (5) bekezdése értelmében: a keresőképtelenség, állampolgári kötelezettség teljesítése, közeli hozzátartozó halála esetén kettő munkanap, kötelező orvosi vizsgálat, véradás időtartama, munkaszüneti nap, szabadság, szoptatási munkaidő-kedvezmény, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés miatti távollétek időtartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató nem dolgoztathatja le a munkavállalót törvény szerint megillető távollét időtartamát, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, s úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló ledolgozta volna, azaz hozzá kell adni a ledolgozott órákhoz. Az Mt. 18/A. -ának (5) bekezdése a munkavállalóra irányadó napi munkaidőről és nem a munkavállalóra irányadó munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőről rendelkezik. A napi munkaidő mértékét az Mt. 117/B. szabályozza, amelynek (1) bekezdése szerint a teljes munkaidő mértéke napi 8 óra, a (2) bekezdés szerint pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén napi nyolc órával kell számolni. Munkaidőkeret alkalmazásakor a munkaidő beosztásánál a napi munkaidő ugyan lehet 12 óra, a heti munkaidő azonban a munkaidőkeret átlagában nem haladhatja meg a negyvennyolc órát [Mt.119. ]. Szabadság kiadása A szabadságot az általános szabályok alapján a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A szabadság megállapítása és kiadása is napokban, nem pedig órákban történik. Az órákban történő szabadság kiadása jogellenesnek minősül. Ugyanígy az Mt ának (1) bekezdésében foglalt előírás a betegszabadságot is munkanapokban határozza meg, ezért az órákban nem, csak munkanaponként számolható el. Az Mt ának (2) és (3) bekezdése értelmében a munkanapok helyett, a dolgozó munkaidő-beosztásától függően kell kiadni a szabadságot akkor, ha az az általános munkarendtől eltérő mértékű szabadnapot biztosít a részére. Itt sincs azonban lehetőség órákban történő szabadságszámításra és -kiadásra! Abban az esetben, ha a dolgozó munkaidőbeosztása heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, akkor a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, kivéve a heti két pihenőnapot és a munkaszüneti napot, azaz a heti kettő pihenőnapon túli szabadnapokra is szabadságot kell kiírni. A betegszabadság kiadásánál az Mt ának (6) és (7) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha azonban a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt men február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
11 tesülne a munkavégzés alól, akkor ezt a napot munkanapként kell tekintetbe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén ettől eltérően a hét minden munkanapja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ha munkavállalónak a heti munkaidő-beosztása szerint négy napon át van munkavégzési kötelezettsége, pl. hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken, és szerdán egy szabadnapja, valamint szombaton és vasárnap kettő pihenőnapja van, ha egész héten szabadságon kíván lenni, akkor annak érdekében, hogy az általános munkarendben foglalkoztatottakkal azonos időre mentesüljön a munkavégzés alól, öt nap szabadságot kell kiírni a részére. Az évi szabadságából öt nap kerül felhasználásra. (Az általános munkarendben dolgozók öt nap szabadság igénybevételével mentesülnek azonos héten a munkavégzés alól.) Az öt munkanap szabadságra 5 napi távolléti díj illeti meg. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének (8 óra) szorzata [Mt (7) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság alábbi elvi döntése értelmében célszerű éves szinten meghatározni azt, hogy a dolgozót megillető szabadságból hány nap kerül kiadásra munkanapon és hány nap szabadnapon. Például, ha az évi szabadságnapok száma 25 munkanap, akkor a következő aránypár felállításával határozható meg, hogy a 25 napból hány kerül kiadásra a munkavállaló munkanapján és hány a szabadnapján: 4 : 5 = X : 25, X = 4 x (25 : 5) 0,8 x 25 = 20 X = 20 ahol egy héten keresztül 4 a munkavállaló munkanapjainak, 5 az általános munkaidő-beosztás szerinti munkanapoknak a száma, X pedig a munkanapon kiadandó szabadságnapok száma, azaz 20 munkanap. Ennek megfelelően a 25 munkanap szabadságnak csak 80%-a kerül munkanapon kiadásra a 20%-a pedig szabadnapon. Felhívom a figyelmet arra, hogy az Mt a (7) bekezdésének e) pontja értelmében a szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól a dolgozót írásban tájékoztatni kell. A változásokról az Mt. 76/B. -ának (2) bekezdése értelmében harminc napon belül kell a tájékoztatást megadni. Munkaidőkeret és a rendkívüli munkavégzés (Mt ). A jogszabályi előírások együttes értelmezése alapján munkaidőkeret alkalmazása esetén is ha a munkáltató a dolgozót a munkaidő beosztásától eltérő időben, például a pihenőnapján munkavégzésre kötelezi, akkor az rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, és ennek megfelelő díjazással kell elszámolni. (Például: a munkaidőbeosztás szerint a dolgozó heti pihenőnapja hétfő, de ezen a napon munkavégzésre berendelik, akkor jogosulttá válik az Mt a szerinti pótlékolt munkabérre.) Ez nem azt jelenti, hogy a munkaidőkeretben történő munkavégzés átalakul napi, illetőleg heti munkarendre, hanem pusztán azt, hogy a konkrét munkavállaló konkrét munkaidőbeosztása révén válik jogosulttá a rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra. Amennyiben a dolgozót a munkáltató a munkaidő-beosztásától (vezénylési rendben meghatározott időtartamtól) eltérő időben munkavégzésre nem utasítja, úgy csak a munkaidőkeretet meghaladóan végzett munkája minősül túlmunkának. A munkavállaló munkaviszonyának a munkaidőkeret letelte előtt történő megszűnése esetén el kell számolni, és járandóságát ki 11 E-Munkajog február, XIII. évfolyam 2. szám
12 kell fizetni [az Mt ának (2) bekezdése alapján]. A le nem dolgozott órák elszámolására csak ez esetben kerülhet sor. 3) Szabadság pénzbeli megváltása A Mt módosítása alapján a gyesről, gyedről munkába visszatérő dolgozó részére a fizetés nélküli szabadságának első hat hónapjára járó szabadságot augusztus 1-jétől pénzben is meg lehet váltani. Jól értelmezem-e a következőt? A mi dolgozónk gyedje november 3-án kezdődött, január 01-jétől munkába áll. Részére nem fizethető szabadságmegváltás, mivel a fizetés nélküli szabadság augusztus 1. előtt kezdődött. Vagy mégis kifizethetjük részére a hathavi szabadságot? A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra járó szabadságnak az első évről az első hat hónapra történt csökkentését előíró törvénymódosítás augusztus 1-jén lépett hatályba. Ezen előírást a hatálybalépését követően, azaz augusztus 1-je után kezdődő fizetés nélküli szabadságra kell alkalmazni, hiszen csak ezután beszélhetünk a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjáról. Ekként rendelkezik az Mt december 1-jével hatályba lépett 211. (5) bekezdése és a december 10-én hatályba lépett (5a) bekezdése. Mt (5) A 130. (2) bekezdés c) pontja szerint a szabadságra jogosító idő szabályait a Módtv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni. (5a) Az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító időt a 130. (2) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. (5) bekezdés] igénybevételét augusztus 1-je és november 30-a között kezdte meg. Dolgozójukat a fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg a szabadság. Az első hat hónapra járó szabadság pénzbeli megváltásában meg lehet állapodni, míg a fennmaradó hat hónapra járó szabadságot természetben kell kiadni. Munkajog XIII. évfolyam, második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft február, XIII. évfolyam 2. szám E-Munkajog
A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Dr. Ember Alex Ügyvéd, munkaügyi szakjogász Habilitált egyetemi adjunktus, PhD Tanszékvezető helyettes, SZTE A SZABADSÁG FOGALMA, FAJTÁI A szabadság fogalma: A munkavállalót
RészletesebbenMunka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.
Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen
RészletesebbenMunkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
RészletesebbenMunkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com
Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti
RészletesebbenA távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok
A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend
RészletesebbenA 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok
Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak
RészletesebbenMIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?
MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
RészletesebbenMunkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.
Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenMUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg
Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
Részletesebbenaz új Munka Törvénykönyvében
Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával
RészletesebbenTájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban
Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban 1. A munkaidő beosztás szabályai Munkarend A munkaidő megszervezésének (beosztásának)
RészletesebbenHÍRLEVÉL ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL
HÍRLEVÉL 2018. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL Hatályos: 2019.01.01-től (de lásd az átmeneti rendelkezések is.) A módosítások a módosító törvény sorrendjében
RészletesebbenDr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász. Munkajog: kérdések-válaszok 1. Kérdés
Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász Munkajog: kérdések-válaszok 1 Jelenleg beosztott óvónőként dolgozom, de hamarosan óvodavezetői feladataim lesznek. Egy két csoportos óvodában dolgozunk hárman, (a kolléganőnek
RészletesebbenA munka- és pihenőidő szabályai
2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenA munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése (63-85. ) A munkaviszony megszűnése A törvény a munkaviszony megszűnése alatt azokat az eseteket szabályozza, amelyeknél a munkaviszony automatikusan, a felek
RészletesebbenAZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ
AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
Részletesebben2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd
2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény
RészletesebbenAz Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. november XIV. évfolyam 11. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta)
8. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára (minta) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. -ban meghatározott kötelezettségemnek megfelelően a következőkről
RészletesebbenT/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenHÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444
1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.
Részletesebben. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás
RészletesebbenJogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia
Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
RészletesebbenA közoktatást érintő munkaügyi változások ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD
A közoktatást érintő munkaügyi változások 2012.02.19. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD Munkaügyi jogszabályváltozások a közoktatásban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) Többlettanítás
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése...7 1.1 A határozott idejű szerződés megszűnésének, megszűntetésének időpontja...9 1.2 Jognyilatkozat közlése...10 1.3 Távolléti
RészletesebbenA munkaviszony létrejötte és megszűnése
A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
Részletesebben2018. évi... törvény. a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról *
2018. évi... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról * 1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény módosítása
RészletesebbenAktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 2. oldal (2) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. (2)-(4) bekez
Magyar joganyagok - 2018. évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 1. oldal 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő
RészletesebbenA MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE
A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenA közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban
A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban A szabadság A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden
RészletesebbenMunkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása
Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása Készítette: Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Igazgató helyettes Greskóné Koller Krisztina Saldo Zrt. Gazdasági tanácsadó Dedákné Németh
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
Részletesebben[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés
RészletesebbenMUNKAJOG Dr. Alpár Erzsébet
MUNKAJOG 2017 Dr. Alpár Erzsébet Munkajogviszony alanyai A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. Jogszabályfigyelő. Tisztelt Előfizetőnk! január XIII. évfolyam 1. szám. 1. Jogszabályfigyelő
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2012. január XIII. évfolyam 1. szám In-house szeminárium! Tartalom Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?
RészletesebbenMunkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenA távolléti díj szabályainak módosítása
A távolléti díj szabályainak módosítása Az összefoglalót készítette: Dr. Rátkai Ildikó ügyvéd, munkajogász A távolléti díj számításának jelenlegi szabálya gyökeresen eltér a régi szabályoktól és ez bizony
RészletesebbenAz Áttv. Kjt. Kttv. Mt. összehasonlítása. Dr. Tánczos Rita
Az Áttv. Kjt. Kttv. Mt. összehasonlítása Dr. Tánczos Rita Kinevezési feltétel állampolgárság Áttv Kttv.: magyar állampolgárság Kjt.: Magyar állampolgárság, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
RészletesebbenÁlláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére
Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért
RészletesebbenIromány száma: T/3628/8. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1MVU7ZRY0004
Iromány száma: T/3628/8. Benyújtás dátuma: 2018-12-07 12:51 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1MVU7ZRY0004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Egységes javaslat
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj
TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása
Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében
RészletesebbenAz ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra
Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.
RészletesebbenBevezető rendelkezések 1.
Murakeresztúr Község önkormányzati Képviselőtestületének 12/2004.(V. 21.) számú rendelete a köztisztviselők munkavégzésének szabályairól, valamint az egyéb juttatásokról Murakeresztúr Község Önkormányzati
RészletesebbenHavasi Ügyvédi Iroda lawfirm Rechtsanwaltkanzlei studio legale
MUNKAIDŐKERET A MINDENNAPOKBAN A munkaidőkeret rugalmas, alapvetően a munkáltató gazdaságilag eredményes működését segítő intézmény. Emellett azonban amennyiben annak meghatározása során a munkavállaló
RészletesebbenMunkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu
Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! december XIII. évfolyam 12. szám. 1 Jogszabályváltozás
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2012. december XIII. évfolyam 12. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?
RészletesebbenKészítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.
Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
RészletesebbenII. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK
30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint
RészletesebbenA 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók
A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év
RészletesebbenMunkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:
Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató
Részletesebben1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.
1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi
Részletesebben1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés
RészletesebbenMagyar joganyagok - 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet - a közszolgálati tisztviselők m 2. oldal 2. (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közs
Magyar joganyagok - 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet - a közszolgálati tisztviselők m 1. oldal 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről,
RészletesebbenLeggyakoribb munkajogi esetek
Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen
RészletesebbenA Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról Az Országgy lés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár el tti öregségi nyugdíjak megszüntetésér l, a korhatár
RészletesebbenMelléklet. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései
Melléklet A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései XI. fejezet A munka- és pihenőidő 46. Fogalmak 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre
RészletesebbenA munkaidő-szervezés új szabályai
A munkaidő-szervezés új szabályai Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat? 2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel) a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések
RészletesebbenA BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása
RészletesebbenÖsszegző módosító javaslat
Iromány száma: T/3628/6. Benyújtás dátuma: 2018-12-06 20:09 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: UVJXJB4W0007 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai
RészletesebbenJogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű
Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem
RészletesebbenBÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA
BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Cím: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Adószám: 15492526-1-42 Törzsszám: 492 522 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. január 01-től
RészletesebbenÜzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László
Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok
RészletesebbenHIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről
HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette
RészletesebbenSzociális és Munkaügyi Minisztérium
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj A korengedményes nyugdíj 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet
Részletesebben1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben
RészletesebbenTájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:
Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)
MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint
RészletesebbenAz apákat megillető pótszabadság
Az apákat megillető pótszabadság Szerző: Dr. Palotay Pálma A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115 126. -ai rendelkeznek a munkavállalók részére járó szabadság intézményéről
Részletesebben2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)
2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási
RészletesebbenIgaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló
Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.
RészletesebbenKérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz
Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,
RészletesebbenKiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén
Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! 2014. január XV. évfolyam 1. szám. 1 Jogszabályváltozás
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2014. január XV. évfolyam 1. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen
Részletesebben