Vége az alacsony kőolaj áraknak

Átírás

1 Vége az alacsony kőolaj áraknak Dr. Kovács Attila, ügyvezető, Első Magyar Biogáz Kft. ( Fuchsz Máté, projekt menedzser, Első Magyar Biogáz Kft. ( Az előző két kőolajár robbanást néhány év elteltével az árak jelentős csökkenése követte. Így lesz ez most is? A 2008 július 3-i 147,27... WTI * árral szemben szeptemberre USD/bbl szintre csökkentek ugyan az árak, a visszatérés a januári 70 USD szint alá azonban szinte kizárt. Képzeljünk el egy reggelt a következő hírekkel: aláírták a Közel-Keleti békeszerződést... megkötötték az USA-Irán kölcsönös meg nem támadási megállapodást... a nemzetközi pénzpiacokon nyugalom és egyensúly van...a világ fontosabb kőolajtermelő országaiban sehol sem sztrájkolnak... nem fenyegeti terrorista támadás az olajipari létesítményeket... hurrikánok és egyéb természeti jelenségek nem gátolják az olaj-és gáztermelést... Azon a napon lesz a kőolaj ára újra 70 USD/bbl alatt! A magas kőolaj (és ehhez kapcsolódó egyéb energiahordozó) árakhoz tehát hozzá kell szokni, a következő évtizedben a 100 USD/bbl feletti árszint valószínűsége magasabb, mint a 100 USD/bbl alatti. A kőolaj árára ható számtalan geopolitikai, devizapiaci és egyéb - tényezőt tekintve reális árprognózist persze nem lehet adni, de biztosan kijelenthető, hogy 70 USD/bbl alatti árak nem lesznek, Miért? Erre keressük a választ ebben a cikkben. Az energiapiaci elemzés előtt azonban még ide kívánkozik 2 megjegyzés: - Változatlan USD-ban számolva 95 USD/bbl megfelel az 1980 évi kőolaj árszintnek; a világ teljes olajszámlájának és bruttó hazai termékének hányadosa ma kisebb, mint a 80-as években volt; - Az olajtőzsdéken a csak papíron megvalósuló kereskedelem mostanra már napi 3 milliárd barrelre emelkedett, szemben a 67 millió barrel/nap fizikai árumozgással a papír forgalom a ténylegesnek 45-szöröse! * Július 11-én a West Texas Intermediate (WTI) tőzsdei jegyzett ára 147,27 USD/bbl volt. Izraelben iráni nukleáris létesítmények elleni támadási gyakorlatot tartottak...irán nagy hatótávolságú rakéta kísérletet hajtott végre... az USA kijelentette, hogy az Irán elleni katonai lépések lehetségesek... Irán a hormuzi szoros lezárásával fenyegetőzött, amelyen a világ kőolajellátásának 40%-a halad át minden nap.

2 A világ primer energiafogyasztása 2007-ben 11,1 milliárd tonna olaj egyenérték (toe) volt, 2,4%-al magasabb, mint a megelőző évben. Ez 1,85 toe egy főre eső energiafogyasztásnak felel meg. Az átlag elképesztő szóródást takar: Az USA-ban ez az érték 7,74 toe/fő, míg Indiában 0,36. Az energiafogyasztás ugyan enyhén csökkenő tendenciát mutat az EU-ban (2007-ben -2,2%) és az USA energiafogyasztása is elkezdett csökkenni 2008 első félévében, azonban Kínában, Indiában és az olajtermelő országokban az energiafogyasztás tovább növekszik ben Kína 7,7%-al fogyasztott több energiát, mint 2006-ban, ez a világ energiafogyasztása növekedésének felét adta. India 2007 évi energiafogyasztás növekedési rátája 6,8% volt. Az 1. Táblázatban és az 1. Grafikonnal érzékeltetjük a primer energiafogyasztási arányokat ill. aránytalanságokat. USA/Kína 5,5 USA/India 21,8 USA/Kína + India 8,4 USA/Oroszo. 1,6 Japán/Kína 2,9 USA/EU 2,1 EU/Magyarország 1,5 Ausztria/Magyarország 1,6 1. Táblázat: Primer energiafogyasztás arányszámai 1. Grafikon Egy főre eső primer energiafogyasztás, toe/fő

3 Forrás: BP Statistical Yearbook 2007 A primer energiafogyasztás elmúlt 10 évi alakulását a 2. Grafikon mutatja be. 2. Grafikon: A világ primer energiafogyasztásának alakulása (toe) Ha Kína és India energiafogyasztása elérné az EU mai szintjét, akkor ez önmagában 84%-os emelkedést jelentene a világ mai primer energiaszükségletéhez viszonyítva! Földünkön ma még vezető energiahordozó a kőolaj (lásd 3. Grafikon), azonban ez előbb-utóbb meg fog változni. Mind a földgáz, mind a szén termelése nagyobb ütemben nő, mint a kőolajé, mindkét másik fosszilis energiahordozó magasabb készlet/termelés hányadossal rendelkezik (4. Grafikon) és a szén mellett szól különösen az, hogy a készletek alapvetően a fogyasztó országokban vannak. A klímavédelem híveinek meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy a szén kitermelése és felhasználása növekedni fog az erőfeszítéseket a környezetkímélő széntechnológiák továbbfejlesztésre kell összpontosítani.

4 3. Grafikon: A világ energiamérlege 2007-ben Az energiafogyasztási szintet az eddig feltárt készletek nem határolják be. A kőolaj-és gázipar óriási technológiai fejlődése és beruházásai révén a kőolaj készlet/termelés hányados 25 éve 40 év felett van, a földgázra ez a mutató 20 éve 60 év feletti, miközben a földgáz termelési szint megkétszereződött. A probléma lényege azonban ismert módon abban van, hogy a készletek elhelyezkedése nem esik egybe a fő fogyasztó körzetekkel.

5 4. Grafikon: Fosszilis energiahordozók készlet/termelés hányadosai (év)

6 5. Grafikon: Fosszilis energiahordozók készleteinek megoszlása Miért állítjuk azt, hogy a magas kőolaj árak fennmaradnak és a nemzetközi kőolajpiacon a belátható jövőben nem várható olyan túlkínálat, amely az árakat letörné? A legfontosabb megfontolások a következők: a) A kőolajárak rendkívüli érzékenysége, a (globális, regionális és helyi) politikai helyzet mindig árfelhajtó tényező marad, mert a teljes nyugalom állapota az emberiség ismert történelme alatt még sohasem állt be, b) A kőolajipar gyakorlatilag (az egyetlen Szaúd-Arábia kivételével) a kapacitás maximum határán dolgozik. Ez hosszú távon egyetlen iparágban sem tartható fenn, a műszaki, időjárás okozta és egyéb termelés hátráltató tényezők bármilyen problémájára a piac idegesen és áremelkedéssel reagál azonnal, amikor a holnapi ellátást bármilyen mértékben veszélyeztetve látja, c) A geológiai kőolajkészletek ugyan világméretekben nézve elegendőek, ezek meghatározó része azonban a politikailag legingatabb Közel-Keleten van. Az új készletek feltárása egyre nehezebb környezetben valósul meg: pl. Kelet-Szibériában, mélyvízi offshore területeken, stb. A kitermelhető készletek kutatása egyre komplexebb műszaki kihívással és egyre magasabb kockázattal és költségekkel jár. Az olaj-és gázipar számos ilyen projektbe csak min. 70 USD/bbl feletti kőolajárszint felett határozza el magát.

7 d) A meglévő készleteket és a potenciális kutatási területeket egyre inkább a nemzeti kormányok (és nemzeti olajvállalatok) ellenőrzik, szemben a korábbi évtizedekkel, amikor a nemzetközi nagyvállalatok voltak a nemzetközi olajipar urai. Bármennyire kívánatosnak is tűnik ez a strukturális átalakulás a nemzeti érdekek szempontjából, a világ kőolajiparának egészére nézve ez negatív, két szempontból is. A döntéseket (beleértve a beruházási döntéseket is) jelentős mértékben meghatározzák a nemzeti kormányok (általában rövidtávú szemléletben hozott) politikai döntései és a gazdaságosság törvényszerűen háttérbe szorul. A másik ismert tény, hogy kevés kivételtől eltekintve az állami tulajdonban lévő és gyakran politikusok által irányított vállalatok hatékonysága alacsonyabb, mint a tisztán üzleti alapokon működő magánvállalatoké. e) A kőolajárak közelmúltban megvalósult emelkedésével párhuzamosan nagymértékben megemelkedtek az iparág által használt gépek, berendezések, szolgáltatások és anyagok árai, ami összességében jelentős önköltség növekedést eredményezett. f) A kőolaj-és gázipar komoly szakember hiánnyal küzd annak következtében, hogy az árak stagnálásának hosszú időszakában a létszámot mindenütt a minimumra csökkentették és alig foglalkoztak a jövő mérnökeinek képzésével. A képzésben elvesztegetett idő miatt a tapasztalt szakemberek hiánya akadályozó lesz legalább a következő 5-10 évben. Érdemes megvizsgálni, hogy miként alakult a másik 2 fosszilis energiahordozó ára a kőolajhoz viszonyítva, azonos fűtőértékre számolva az elmúlt időszakban. Amint a 6. Grafikonból látható, a földgáz és a kőolaj ára között nagyon szoros korreláció van, a földgáz árak kisebb időbeni elcsúszással pontosan követik a kőolaj árakat. Ugyanez nem mondható el a szén árának változásaira. (7. Grafikon).

8 6. Grafikon: Kőolaj és földgáz árak (USD/millió Btu) 7. Grafikon Kőolaj és szén árak alakulása Forrás: BP Statistical Yearbook 2008

9 Ebből a két grafikonból érdekes összefüggés olvasható ki a megújuló energiaforrások termelői számára. Úgy tűnik, hogy a magas kőolaj árak csak abban az esetben eredményeznek magas árakat a megújuló energiahordozóra is, ha utóbbi a kőolaj vagy olajtermékek kiváltására elsősorban az üzemanyagok területén alkalmas. Ebből a szempontból különlegesen kedvező helyzetben vannak/lesznek a bioüzemanyagok, köztük a motorhajtó anyagként felhasználható komprimált, tisztított biogáz (biometán) is. A magas jövőbeli olajárakat jelző prognózis ezeket a beruházásokat alátámasztja. Más a helyzet azokkal a megújuló energiahordozókkal (pl. az égetésre szolgáló biomassza), amelyek csak tüzelőanyagként jöhetnek számításba, ezért áraik a szénhez hasonlóan csak nagyon kismértékben vannak korrelációban a kőolaj árakkal. A megújuló energiaforrások termelőinek szemével nézve tehát csak korlátozottan lehet örülni a magas kőolajáraknak, amelyek ugyan közelebb hozzák azt az időpontot, amikor a megújuló energiahordozók támogatás nélkül is versenyképesek lesznek az olajjal és a földgázzal szemben, azonban középtávon a gazdaságpolitika (adókedvezményekben, ár- ill. beruházási támogatásban megnyilvánuló) hathatós segítsége nélkül, önállóan még nem tudják felvenni a versenyt.