Inj. és inf. pumpák. Altatógép. Az altatógép fő részei. Az altatógép fő részei

Átírás

1 AZ ALTATÁS ESZKÖZEI Dr. Dunay Miklós Pál SZIE ÁOTK Sebészet Inj. és inf. pumpák Inj. pumpa (perfuzor) és inf. pumpa (infuzor) pontos, folyamatos gyógyszeradagolás egyszerű kezelés, alacsony költség Ismert adatok állat testtömege ttö (kg) gyógyszer koncentrációja (mg/ml vagy %) kívánt dózis (mg/ttkg/óra) Számítandó beviteli sebesség (ml/óra) Kevésbé pontos módszerek adagolótárcsás infúziós szerelék (pl. Exadrop) infúzió cseppszámlálással (1 ml 20 csepp) Altatógép Feladata megfelelő mennyiségű oxigén biztosítása (l/perc) megfelelő koncentrációjú altatógáz biztosítása (V%) kilégzett széndioxid eltávolítása A körlégző rendszer felépítése (Paddleford: Anästhesie bei Kleintieren) 1+2: keverő rsz., 1: nagy nyomású rsz., 2: kis nyomású rsz., 3: légzőkör, 4: gázforrás, 5: nyomáscsökkentő szelep, 6: oxigén-bypass, 7: áramlásmérő, 8: párologtató, 9: légzőballon, 10: abszorber, (11: párologtató), 12: belégző egyenirányító szelep, 13: bordás tömlők és Y -darab, 14: kilégző egyenirányító szelep, 15: túlnyomás-szelep, anesztetikum-filterek vagy elszívórendszer Az altatógép fő részei 1. : gázforrás (gázpalack/ok vagy kompresszor) nyomáscsökkentő szelep (reduktor) és manométer áramlásmérő (rotaméter) oxigén-bypass párologtató (vaporizer) Az altatógép fő részei 2. : Y -darab és bordás tömlő légzőballon CO 2 -abszorber (elnyelőszóda) túlnyomás-szelep filterek, gázelvezető csövek egyenirányító szelepek 1

2 Gázforrás Gázpalack vagy központi gázellátó rsz. Manométer jelzi a primer nyomást teli O 2 palack nyomása: 150 bar EU szabvány gázpalackok, zárókupakok, csövek, csatlakozószelepek: eltérő színjelzés és alak pl. O 2 = kék, sűrített levegő = szürke Reduktor (nyomáscsökk.) Állandó szekunder nyomást biztosít az altatógép irányába 2-5 bar nyomás Rotaméter (áramlásmérő) Minden felhasznált gázhoz külön áramlásmérő Elhelyezés a nyomáscsökkentő szelep és a párologtató között A gázáramlás sebessége beállítható (l/perc) A modern altatógépek N 2 O/O 2 gázkeverék esetén min. 21% FiO 2 szintet garantálnak Oxigén-bypass A tiszta O 2 megkerülheti az áramlásmérőt és a párologtatót 70 l/perc sebességgel közvetlenül juthat a rendszerbe Vészhelyzetben gyorsan csökkenthetjük az inhalációs anesztetikum koncentrációját Vaporizer (párologtató) A legtöbb inhalációs anesztetikum folyékony (volatilis) a párologtatóban pára-állapotban pontosan adagolható A párolgás hőmérsékletfüggő (magasabb hőmérsékleten erősebb) energiaigényes (a környezettől hőt von el) a különböző anesztetikumok gőznyomása eltérő (specifikus párologtatók szükségesek) Vaporizer (párologtató) A jó párologtató anesztetikum-leadását nem befolyásolja a gázáramlás mértéke a környezeti hőmérséklet a légköri nyomás a párologtatás alatti hőmérséklet-ingadozás a légzés/lélegeztetés miatti nyomásingadozás Párologtatók típusai porlasztó átáramlásos 2

3 Porlasztó párologtató Anesztetikum-koncentráció beállítása folyékony anesztetikum porlasztása a friss gáz áramlásába a koncentráció a gázáramlással szabályozható Átáramlásos párologtató Anesztetikum-koncentráció beállítása a friss gáz egyik része áthalad a párologtató kamrán és telítődik anesztetikummal ezután keveredik az anesztetikum-mentes másik résszel a párolgást befolyásoló tényezőket kompenzálni kell Átáramlásos párologtató A párolgást befolyásoló tényezők: Hőmérsékleti ingadozások a párolgás hőt von el az anesztetikum hőmérséklete csökken a gázfázis koncentrációja csökken a gázáramlás növelésével kompenzálható (bimetál segítségével) Átáramlásos párologtató A párolgást befolyásoló tényezők: A gázáramlás változásai nagy gázáramlás: anesztetikum-koncentráció csökkenést eredményez (csökken a kontaktidő, a friss gáz nem tud telítődni) a hőmérsékleti változások kifejezettebbek (hőmérséklet-csökkenés, még nagyobb gázáramlás a bimetal által) Átáramlásos párologtató Modern párologtatók 15 l/perces gázáramlásig 10%-os pontosságúak különböző párologtatók, különböző tulajdonságok elhelyezés a légzőkörön kívül Az anesztetikum-felhasználás függ a gázáramlástól az anesztetikum-koncentrációtól Y -darab és bordás tömlő Bordás tömlő rövid, vastag: kis ellenállású bordás: nem tud megtörni 3

4 Légzőballon (reservoir) Feladata térfogatváltozás kompenzálása (rezerv-volumen) belégzéskor összeesik, kilégzéskor megtelik, a felesleges gáz a túlnyomás-szelepen távozik ballonmozgás: légzés vizuálisan felügyelhető Méret légzésvolumen 5x (kisállatok: 0,5-5 l, ló: kb. 30 l) Elhelyezés a légzőkörben az abszorber előtt Manuális lélegeztetés túlnyomás-szabályozott túlnyomásszeleppel Abszorber (CO 2 elnyelő) Félig zárt- és zárt rendszerben a kilégzett levegő egy része visszajut a beteghez a visszalégzés előtt a CO 2 -elnyelő szóda kémiai úton eltávolítja CO 2 -ot CO 2 -elnyelő szóda érdes felületű granulátum, Na- és Ca- (esetleg Ba-) hidroxidot és színindikátort tartalmaz az abszorpció folyamán hő szabadul fel (a gáz hőmérséklete emelkedik) az abszorpciós kapacitás a szóda fontos jellemzője Túlnyomásszelep Elhelyezés a légzőkörben az abszorber fölött lehet nyitott, túlnyomás-szabályozott és zárt állapotban Meggátolja a rendszer túlzott nyomásemelkedését félig zárt rendszer nyomáshatára 2 H 2 Ocm; (nagyobb nyomás esetén a szelep nyit) mesterséges lélegeztetésnél általában 20 (-30) H 2 Ocm felső nyomáshatárt állítunk be Gázelvezető csövek Túlnyomás-szelepen távozó gázok elvezetése a műtő terhelése csökken csatlakoztatható központi elszívó rendszerhez vagy filterhez Egyenirányító szelepek Feladata áramlási irány fenntartása a légzőkörben a bordástömlő be- és kilégzőszárán be- és kilégzőszelepek Narkózisrendszerek Rendszerek Visszalégzés Légzőballon Abszorber Nyílt Nincs Nincs Nincs Félig nyílt Részleges Van Nincs Félig zárt (körlégzés) Zárt (körlégzés) Részleges Van Van Teljes Van Van 4

5 Narkózisrendszerek Nyílt rendszerek A vivőgáz légköri levegő, nincs visszalégzés, nincs légzőballon, nincs abszorber csepegtetés Schimmelbusch dobozban open-drop technika maszk Narkózisrendszerek Félig nyílt rendszerek Friss gáz transzportálja és hígítja az altatógázt, részleges visszalégzés, nem szükséges CO 2 - elnyeletés Bain, Mapleson-D 8 kg-os testtömeg alatt javasolt Felépítéséhez szükséges áramlásmérő, párologtató, belégzőcső, kilégzőcső, légzőballon Előnye kis ellenállás, csekély mechanikai holttér, gyors koncentráció-változtatás lehetősége Hátránya nagy anesztetikum-fogyasztás Narkózisrendszerek Félig zárt és zárt (körlégző) rsz. A be- és kilégző szelepek egyenletes körkörös gázáramlást biztosítanak belégző szelep - belégzőcső (bordás tömlő) - Y - darab - páciens légutai - Y -darab -kilégzőcső (bordás tömlő) - kilégző szelep -légző ballon - abszorber - belégző szelep - A visszalégzett gázhányad a friss gáz áramlásától függ a felesleges gáz a túlnyomás-szelepen távozik A mai párologtatók a légzőkör előtt (azon kívül) helyeződnek A körlégző rendszer felépítése (Paddleford: Anästhesie bei Kleintieren) 1+2:keverő rsz., 1: nagy nyomású rsz., 2: kis nyomású rsz., 3: légzőkör, 4: gázforrás, 5: nyomáscsökkentő szelep, 6: oxigén-bypass, 7: áramlásmérő, 8: párologtató, 9: légzőballon, 10: abszorber, (11: párologtató), 12: belégző egyenirányító szelep, 13: bordás tömlők és Y -darab, 14: kilégző egyenirányító szelep, 15: túlnyomás-szelep, anesztetikum-filterek vagy elszívórendszer Narkózisrendszerek Félig zárt (körlégző) rendszerek A túlnyomásszelep nyitott, a gázkeverék egy része elhagyja a rendszert A belégzési térfogat nagy részét a légzőballon fedezi Mesterséges lélegeztetés: a túlnyomásszelep felső nyomáshatárának beállítása után a kilégzett levegő a légzőballonba jut, a rendszerbe jutó friss gáz folyamatosan növeli a nyomást, a beállított nyomáshatár elérésekor a felesleges gáz a túlnyomásszelepen távozik A félig zárt rendszer működése (Larsen: Anästhesie) 1: a túlnyomás-szelep nyitott 2: a túlnyomás-szelep zárt (beállított határértékig) I: belégzés E: kilégzés 5

6 Narkózisrendszerek Zárt (körlégző) rendszerek Csak a metabolizmushoz minimálisan szükséges 4-5 ml/ttkg/perc O 2 és a szervezet által felvett anesztetikum-mennyiség pótlódik. A kilégzett CO 2 -t az abszorber megköti, a visszalégzés teljes. Előny csekély gáz- és anesztetikum-felhasználás Hátrány narkózismélység kormányozása nehéz, pontos monitorozás szükséges A zárt rendszer működése (Larsen: Anästhesie) I: belégzés, E: kilégzés Low-flow és Minimal-flow Alacsony, ill. minimális frissgáz-áramlás kisállatoknál félig zárt rendszerben low-flow = max. 1 l/perc O 2 minimal-flow = 0,5 l/perc O 2 Low-flow és Minimal-flow Előny csekély O 2 - és inhalációs anesztetikum-felhasználás belégzett gázkeverék páratartalma és hőmérséklete megfelelő csak kisfokú a környezeti terhelés Hátrány áramlásmérő pontatlansága anesztetikum-koncentráció pontatlansága (20%-os eltérés) folyamatos O 2 - és anesztetikumszint monitorozás Lélegeztetés Indikáció általában hosszú narkózis, légzésdepresszált állapot (centrális légzésdepresszió, hypoventilatio, hypoxia, hypercapnia stb.) Mesterséges lélegeztetés té lehet kézi (manuális) vagy gépi asszisztált vagy kontrollált Lélegeztetés Alkalmazott légzésparaméterek légzéstérfogat ml/ttkg légzésfrekvencia 10-15/perc belégzés/kilégzés időaránya: 1:2 1:3 Max. nyomás H 2 Ocm PEEP: rutinszerűen nincs Célértékek etco 2 : mmhg SpO 2 : % (pao 2 : mmhg) 6

7 Kézi (manuális) lélegeztetés Zárt, félig zárt vagy félig nyílt rendszerben lehetséges a légzőballon periodikus összenyomásával asszisztált (a páciens adja a ritmust) kontrollált (az aneszteziológus adja a ritmust) Belégzési nyomás: 20 H 2 Ocm alatt nagyobb nyomás barotraumát okoz: alveolusfal- és pleurasérülés, PTX Gépi lélegeztetés A légzés fázisait a páciens szabja meg, a lélegeztetőgép csak rásegít (asszisztált lélegeztetés) A légzés fázisait a lélegeztetőgép irányítja (kontrollált lélegeztetés): nyomásvezérelt gépek térfogatvezérelt gépek idővezérelt gépek idő- és nyomásvezérelt gépek Nyomásvezérelt gépi lélegeztetés A belégzési fázis akkor ér véget, ha az emelkedő nyomás eléri a beállított küszöbértéket A küszöbérték elérése után a gázáramlás leáll, passzív kilégzés következik A lélegeztetőgép újrabeállítása szükséges: ha a rendszerben emelkedik a nyomás (nő a légutak vagy a lélegeztetőgép ellenállása) ha csökken a belégzési térfogat Térfogatvezérelt gépi lélegeztetés A belégzési fázis akkor ér véget, ha a beállított térfogatú gáz a tüdőbe jutott (ill. elhagyta a lélegeztetőgépet) A légzéstérfogatot g spirométerrel kell ellenőrizni a gáz elszökhet Idővezérelt gépi lélegeztetés A gáz meghatározott ideig áramlik, a belégzésiés kilégzési időt a tüdőfolyamatok nem befolyásolják Egyes lélegeztetőgépek g idő- és nyomásvezéreltek: nem emelkedhet a rendszer nyomása a beállított nyomásérték fölé Asszisztált gépi lélegeztetés Egyes modern lélegeztetőgépek asszisztált lélegeztetésre is képesek A beteg elégtelen belégzési kísérletei, ill. légzésfrekvenciája irányítja a gépet A gép a rendszer térfogat- ill. nyomásváltozásait érzékeli és a kívánt mennyiségű gázt a beteg tüdejébe juttatja 7

8 Nagyfrekvenciás gépi lélegeztetés HFV (High frequency ventilation) magas frekvencia kis térfogat (TV < anatómiai holt tér) Típusai HF-PPV: 1-2 Hz, pozitív nyomással HF-Jet-V: 2-7 Hz HF-Oscillating-V: 6-40 Hz 8