HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. évfolyam. A tantárgy óraszáma:18. Ennek felosztása:

Átírás

1 HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. évfolyam A tantárgy óraszáma:18 Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Műveltségterület Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Hon-és népismeret 0 0 0, Célok és feladatok Egyik központi rendező elv a hagyományismeret. Ennek témaköreiben részletezett példák általában a 19. század végén és a 20. század első felében élt gazdálkodó parasztcsalád életéből valók. Ezek szemléltetése a szakirodalom, a múzeumok, a szabadtéri néprajzi múzeumok és a tájházak alapján. A hagyományismeret tanításának célja: a hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítása. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól. Fontos az érdeklődés felkeltése a hétköznapi történelem, a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A történelem és a néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól. Kiemelt közös követelmények Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza, a magyarság, a határon túli magyarság megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő népcsoportok, nemzetiségek értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezetben. A hagyományismeret kapjon szerepet a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai fejlődésében, munkára nevelésében, a felnőtté válásban, segítse elő a társadalomba való beilleszkedésüket. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet és a hazaszeretetet. Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Fedezze fel a tanuló, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyományok összekötnek a múlttal, és segítik a jelenben való eligazodást. A hon- és népismeret tanítása és tanulása késztessen a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére, a szokásgyakorlásra. Törekedni kell arra, hogy a tanulóknak minél több alkalma legyen az élményszerű megismerésre, a cselekvő és alkotó részvételre, az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, a néprajz, mint tudomány megismeréséig. Fejlesztési követelmények A bemutatott példák, a tevékenységek és az olvasmányélmények alapján váljanak világossá a természeti környezet, a gazdálkodás, a társadalom, a tárgyi és a szellemi kultúra kölcsönhatásai és összefüggései. Váljon egyértelművé, hogy a hagyományismeret tárgykörben tanult, megismert tárgyak, jelenségek is változnak az

2 időben, ugyanakkor a népművészeti alkotásoknak tájankénti eltérései vannak. Azaz tudatosodjon, hogy másképpen éltek az emberek az egyes történelmi korszakokban és az egyes földrajzi tájakon. A tárgyi kultúra (a ház külseje, a szoba berendezése, a használati tárgyak, a gazdasági épületek száma és nagysága) alapján a tanuló tudja megkülönböztetni a szegény és módosabb rétegeket, valamint a szobában lévő képek és dísztárgyak alapján a katolikus és a protestáns felekezetűeket. Ismerjen néhány népművészeti motívumot, és azokat tudja térben elhelyezni, illetve ismerje azok díszítési technikáit is (szövés, hímzés, nemezelés, faragás, festés stb.). Ismerjen néhány fontos népszokást, azok vallási tartalmát és hátterét, a hozzá kapcsolódó szövegfolklórt (dramatikus játékot, kántálást, éneket stb.) és a szokáshoz kötődő hiedelmeket. Értékelés Az alapkövetelményeknek megfelelően, egyéni fejlődések nyomon követése, órai munka értékelése osztályzattal. A tananyag feldolgozása során a kimagasló hozzászólások értékelése. Az egyes témakörök lezárása után a tanulói és a tanítást-tanulást segítő eszközöknél felsorolt feladatlapok közül a megfelelő lap kitöltetése és értékelése. A témakörökhöz kiadott gyűjtőmunkák (családi fényképek, régi használati tárgyak, stb.) teljesítésének értékelése. Az aktuális jeles napokhoz tartozó élményanyag gyűjtésének értékelése. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Nagyon fontos, hogy az iskolák hon-és népismeretet tanító pedagógusai vegyék fel a kapcsolatot a környezetükben lévő szabadtéri néprajzi múzeum (skanzen), néprajzi gyűjtemény, tájház munkatársaival, hiszen a néprajzkutatók által készített kiállítás-vezetők, foglalkoztató munkafüzetek, feladatlapok jól hasznosíthatóak az oktatásban, a számonkérésnél és az értékelésnél. A hon-és népismeret oktatásában leginkább a szabadtéri néprajzi gyűjtemények (skanzenek), a múzeumokban látogatható néprajzi kiállítások lehetnek a pedagógusok segítségére. Ezek pontos címét, nyitvatartását a Magyarország múzeumai című kiadvány tartalmazza (Kulturtrade Kiadó Kft. 1996, Főszerkesztő: Balassa M. Iván). A hon-és népismeret tananyagának oktatásában nagy szerepe van a szemléltetésnek, bemutatásnak. Erre a célra jól használhatók a különböző témakörökhöz kapcsolódó térképek, diasorozatok, videofilmek,

3 Szakkönyvek a tantárgyat tanító pedagógusok számára: - A magyarság néprajza I-IV. Budapest, Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Budapest, Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság - Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyar Néprajz III. Kézművesség Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyar Néprajz IV. Életmód Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyar Néprajz VIII. Társadalom Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyar Néprajz II. Gazdálkodás Akadémiai Kiadó, Budapest, Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz Corvina Kiadó, Budapest, Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó, Budapest, Bodnár Zsuzsanna: Évszázadok hétköznapjai, ünnepei Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete és Továbbképző Központja, Nyíregyháza, Páll István-Szabó Sarolta-Bodnár Zsuzsanna-Erdős Jenő-Ratkó Lujza: A megye néphagyományai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értékei Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézete és Továbbképző Központja, Nyíregyháza, Ágh Zsófia: Útmutató a tárgyi és szellemi néprajz tanításához Tárogató Kiadó, Budapest, Videofilmek: Néprajzi értékeink sorozat Televideo Kiadó, MTV, Budapest Örökségünk sorozat Televideo Kiadó, MTV, Budapest Hónapsoroló (Meló-Diák 6303) HON- ÉS NÉPISMERET 6. évfolyamon ÓRATERV Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Kissné Király Piroska: Hon-és népismeret 6. osztály - tankönyv, - munkafüzet (Bíbor Kiadó) Témakör Óra A paraszti gazdálkodás és a gazdasági élet 9 szokásai Közösségi élet a faluban 6 A tavaszi és nyári ünnepkör népszokásai 3 Összesen: 18 óra Továbbhaladás feltételei tudják felsorolni, hogy mit tartottak régen, és mit tartanak ma az éléskamrában ismerjék, hogy milyen eszközöket és szerszámokat tartottak a kamrában ismerjék a legfontosabb földművelési eszközöket ismerjék a legfontosabb háziállatokat és azok hasznát tudják felsorolni az állattartás épületeit ismerjék a kaláka fogalmát, és a fontosabb kalákamunkákat

4 tudjanak felsorolni a régi időkből ismerkedési és párválasztási alkalmakat, helyeket ismerjenek, és tanári segítséggel tudjanak elkészíteni természetes anyagokból gyermekjátékokat tudják felsorolni a lakodalom legfontosabb tisztségviselőit ismerjék a húsvét régi és ma is élő népszokásait tudjanak elmondani egy hagyományos locsolóverset ismerjék a pünkösdikirály-választás szokását

5 Témakör A paraszti gazdálkodás és a gazdasági élet szokásai Óraszám: 9 óra ALTÉMÁK CÍMEI A paraszti gazdálkodás épületei, eszközei: - az éléskamra tárgyai, tárolóeszközei és az azokban tárolt élelmiszerek - a kamra tárgyai (hombár, szuszék, szénagyűjtés eszközei, terményes zsákok, véka, stb.) - a gazdasági udvar épületei - a földművelés épületei és eszközei, - az állattartás épületei és eszközei, a bennük élő háziállatok és azok haszna A paraszti munka éves rendje, a gazdálkodáshoz kapcsolódó népszokások: - a gazdasági év tavasztól őszig - gazdasági tevékenységek (szántástól a betakarításig), és a hozzájuk köthető legfontosabb jeles napok, hiedelmek - a kenderfeldolgozás legfontosabb munkafázisai, eszközei A gazdasági élet ünnepei, szokásai: - aratás, aratóünnep - szüret, szüreti mulatságok - fonó - toll-, kukoricafosztó - disznóölés, disznótor, (maskurázás) - pásztorünnepek TEVÉKENYSÉGEK Bővüljön a tanulók szókincse, fogalomismerete a paraszti gazdálkodás tárgyainak megismerésével. A gazdasági élet ünnepeinek megismerése önálló gyűjtőmunka segítségével (könyvek, szülők, nagyszülők, falusi öregek kikérdezésével). Látogassanak el egy jellegzetes paraszti portára! Minden tanuló készítsen alaprajzot, nevezze meg a rajta található épületeket! Megfigyeléssel, gyűjtőmunkával fedezzék fel a gazdaságban használt eszközöket! Készítsenek a jellegzetes tárgyakról egyszerű, magyarázó rajzokat! ISMERETEK A tanulók a témakör tanulása során ismerjék meg a következő fontosabb fogalmakat: - éléskamra, stelázsi, vakablak, rúd, lisztesputina, kukoricagóré, emeletes kástu, csűr, pajta, verem, abora, présház - eke, borona, szántás, cséplés, nyomtatás, cséphadaró, szekér, vendégrúd - aratókoszorú, Szent György nap, Péter-Pál napja, - szilaj, félszilaj, istállózó állattartás, ól, istálló, járom, zabola, billog, kolomp, tehénvakaró, patkó - aratóbál, szüreti bál, maskurázás, védőszent, baksus - nyüvés, tiló, gereben, rokka, szövőszék (esztováta)

6 Témakör Óraszám: ALTÉMÁK CÍMEI Közösségi élet a faluban 6 óra A falu közössége: - a falu társadalmi rétegződése (nemes, értelmiségi, gazdagparaszt, summás, stb.) - társasmunkák, kalákamunkák (házépítés, kaszálás, szénagyűjtés, szüret, disznóölés, stb.) - a fonó ideje, helye, az itt végzett munkák, fonóbeli szokások Családi és társadalmi kapcsolatok a falun belül: - kis-, és nagycsalád, rokonság, szomszédság - a falu önigazgatási szervei - a faluban élés a születéstől az öregkorig (gyermekek közös játékai, ismerkedés, párválasztás, stb.) - felnőtt és idősebb férfiak falubeli tisztségei, az asszonyok feladatai a közösségben - vásár és piac Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások: - a születéshez és a keresztelőhöz kapcsolódó szokások és hiedelmek - a házasságkötés szokásai, dramaturgiája - a lakodalom tisztségviselői, vőfélyversek - egy lakodalmas (lehetőleg helyi) megismerése - a halál és a temetés szokásai, hiedelmei TEVÉKENYSÉGEK Az irodalmi, zenei élményeket (Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Arany János, Kodály Zoltán) építsük be az egyes témakörök példái közé. A munkákról, az emberi kapcsolatokról tanultakhoz játsszanak el a gyerekek élethelyzeteket, munkafolyamatokat (fonóbeli játék, komatál küldés). Egy helyi lakodalmas megismerése, egyes jeleneteinek betanulása. Kulcsfogalmak értelmezésekor (ipa, napa) használják a magyar nyelvészeti-irodalmi lexikonokat, végezzenek kutatómunkát a könyvtárban! ISMERETEK A tanulók a témakör tanulása során ismerjék meg a következő fontosabb fogalmakat: - paraszt, kulák, cseléd, summás, kubikus - kaláka, csűrdöngölő, szőlőőrzés, fonóbeli játékok - kisbíró, bakter, mezőőr, harangozó, útkaparó - koma, komatál, legényjáró napok, háztűznéző - jegykendő, kézfogó, vőfély, koszorúslányok, násznép, kásapénz, kontyolás, menyasszonytánc - halottkém, koporsó, sírjel, halotti tor

7 Témakör Óraszám: ALTÉMÁK CÍMEI A tavaszi és nyári ünnepkör népszokásai 3 óra Húsvéti ünnepkör: - a húsvét eredete, időpontjának meghatározása, húsvét a nagyvilágban - a húsvéti ünnepkör népszokásai (virágvasárnapi kiszehajtás, barkaszentelés, villőzés, húsvétvasárnapi pászkaszentelés, zöldágjárás, locsolás, vesszőzés, tojásjátékok, komatál küldése) Pünkösdi ünnepkör és a nyári napforduló népszokásai: - májusfaállítás - pünkösdi népszokások (pünkösdikirály-választás, pünkösdölés, pünkösdikirályné-járás) - Szent Iván-napi tűzgyújtás és tűzugrás (egészség-, szerelemvarázslás), párosító dalok - Péter-Pál napja, aratási szokások, hiedelmek TEVÉKENYSÉGEK A tanulók gyűjtsenek környezetükből helyi szokásszövegeket, locsoló verseket. Gyűjtsenek és rajzoljanak hagyományos tojásmintákat, alkalmazzák a különféle tojásdíszítő eljárásokat! Tanuljanak húsvéti énekes szokásokat! Dramatikus játék keretében játsszák el e zöldágjárást! Sport jellegű népi játékokkal válasszanak pünkösdi királyt! ISMERETEK A tanulók a témakör tanulása során ismerjék meg a következő fontosabb fogalmakat: - nagyböjt, barkaszentelés, passiójáték, villőzés, pászka, sárgatúró, cibere, íróka, mátkálás - pünkösdi királyság, mavagyonolás, májusfaállítás - tűzimádat, tűzugrás, mágikus varázslás - aratási végzés, aratókoszorú, kepebál, aratóbál