Országos tanfelügyelet

Átírás

1 Oktatási Hivatal Országs tanfelügyelet KÉZIKÖNYV SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA NEGYEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 1

2 ORSZÁGOS TANFELÜGYELET A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP / Átfgó minőségfejlesztés a közktatásban c. kiemelt prjekt keretében készült. A kézikönyv elektrnikus frmában az webldaln kerül közzétételre. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 2

3 Tartalmjegyzék Oktatási Hivatal... 1 Tartalmjegyzék... 3 Előszó a módsíttt tanfelügyeleti kézikönyv használatáhz... 5 BEVEZETÉS... 7 A tanfelügyelet mint pedagógiai-szakmai ellenőrzési mdell... 7 A tanfelügyeleti rendszer felépítése A tanfelügyeleti rendszer szereplői és feladataik, az ellenőrzés flyamata I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE SZAKKÉPZŐ ISKOLA Bevezetés Az ellenőrzés területei és módszertana A pedagógus tanfelügyeletének területei A pedagógus tanfelügyeletének módszerei Az ellenőrzés szakaszai Előzetes felkészülés Helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzés lezárása II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE SZAKKÉPZŐ ISKOLA Bevezetés Az ellenőrzés területei és módszertana A vezető tanfelügyeletének területei A vezető tanfelügyeletének módszerei Az ellenőrzés szakaszai Előzetes felkészülés Helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzés lezárása III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Bevezetés Az ellenőrzés területei és módszertana Az intézmény tanfelügyeletének területei Az intézmény tanfelügyeletének módszerei Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 3

4 3. Az ellenőrzés szakaszai Előzetes felkészülés Helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzés lezárása MELLÉKLETEK számú melléklet: Jegyzőkönyvminta (pedagógusellenőrzés esetén) számú melléklet: Intézkedési terv számú melléklet: Fejlesztési terv számú melléklet: A pedagógusellenőrzés adatgyűjtő lapja DOKUMENTUMELEMZÉS ÓRALÁTOGATÁS PEDAGÓGUSINTERJÚ INTERJÚ A VEZETŐVEL A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁRÓL Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 4

5 Előszó a módsíttt tanfelügyeleti kézikönyv használatáhz A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a tvábbiakban: Nkt.) elrendelte a köznevelési intézmények egységes szempntk alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az ellenőrzés és értékelés célját, eszközeit és a szereplők feladatait a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a tvábbiakban: EMMI rendelet) részletezi. Az Oktatási Hivatal szakértői csprtja a 2012/2013. évben megalktta a jgszabályban meghatárztt célk alapján és a kívánt tartalmnak megfelelően a pedagógus, a vezető és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szlgáló pedagógiai-szakmai ellenőrzési (a tvábbiakban tanfelügyeleti) standardkat, majd 2015 tavaszára megszülettek a külső ellenőrzéshez szrsan kapcslódó egységes önértékelési standardk. A 2015/2016-s tanévben megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai és a kapcslódó jgszabályváltzásk tükrében szükségessé vált a standardk és az azkat rögzítő kézikönyvek módsítása, amelyet az EMMI rendelet előírásainak megfelelően szintén az Oktatási Hivatal készített el, ennek eredménye a tanfelügyeleti kézikönyv jelenlegi, negyedik kiadása. Mi a standard? Az rszágs tanfelügyelet egységes és nyilváns szempntkra épülő ellenőrzési és értékelési mdell. A standard ennek a mdellnek a pnts leírása, amely tartalmazza: az ellenőrzés és értékelés flyamatának ismertetését; a módszertanát; az alkalmaztt eszközrendszert; meghatárzza a tanfelügyelő szakértők feladatait; összefglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusk és a vezetők feladatait. A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pnts infrmációt kaphat az rszágs tanfelügyelet mdelljéről. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 5

6 KÉZIKÖNYV ELŐSZÓ A TANFELÜGYELETI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ Kinek szól ez a kézikönyv? A standard tartalmának ismertetését többféle szempntból lehet csprtsítani, súlyzni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján. Ez a tanfelügyeleti kézikönyv elsősrban azk számára ismerteti az ellenőrzés lebnylításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógusként vagy intézményvezetőként vesznek majd részt az eljárásban, de a szakértők felkészítésének, felkészülésének és az eljárásk szervezésének is kiemelt kiegészítő frrásaként szlgál. Hl érhetőek el tvábbi infrmációk? Az Oktatási Hivatal elektrnikus felületet alakíttt ki, amelyet az ellenőrzésben részt vevők a nekik szóló jgsultság alapján tudnak használni. A felület publikus részén elérhetőek a kézikönyvek mellett egyéb, az rszágs tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcslódó anyagk, tájékztatók, illetve a pedagógusminősítési rendszerhez hasnlóan működő saját ldalakn ki-ki hzzáférhet a neki rendelt eljárással kapcslats infrmációkhz. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 6

7 BEVEZETÉS A tanfelügyelet mint pedagógiai-szakmai ellenőrzési mdell A magyar köznevelési rendszer minőségének hatéknysági, eredményességi és méltányssági mutatóinak javítása érdekében az ktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatt, irányítási és ellenőrzési mdellt vezetett be. Az Európai Unió legtöbb tagállamáhz hasnlóan Magyarrszágn is működik egy egységes, nyilváns szempntsr alapján kialakíttt, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az intézményi ellenőrzés és értékelés fntsságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közktatás intézményei számára új kihívást jelent, a szakfelügyeletet megszüntetésével 1985 óta nem működik külső kntrll. Az 1990-es évek elején a közktatási törvény kijelölte ugyan a fenntartók számára feladatként a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módn és minőségben valósult meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és pedagógusait az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a flyamats, kiegyenlített, magas színvnalú pedagógiai munkában segíti. Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógusk önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jgi előírásknak megfelelő eszközök, módszerek és nrmák nyilváns rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik rá, hgy az intézmény legfntsabb alapdkumentumait, valamint a pedagógusk helyi ellenőrzési gyakrlatát az rszágs külső ellenőrzés eszközrendszerének szempntsrával összehasnlítsák, és szükség szerint ahhz közelítsék. Sk intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakrlattal. A köznevelésben krábban már bevált ellenőrzési elemeket például az önértékelést, elégedettségmérést figyelembe veszi az rszágs tanfelügyelet, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárásk, eszközök bevezetését kiemelkedően fntsnak tartja. Az egységes külső értékelés az intézmények önértékelési rendszeréhez kapcslódva képes bjektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fnts, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasnlításra alkalmas szempntsr szerint végzett külső ellenőrzést. Az új rendszer szakmai alapját az általáns pedagógiai szempntk, a Nemzeti alaptantervben megjelenő értékrendszer, és az egyes intézmények saját értékrendszere adják. Nem Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 7

8 szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk. A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. Az EMMI rendelet a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fgalmazza meg: ( ) a nevelésiktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusk munkájának általáns pedagógiai szempntk alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általáns pedagógiai és vezetéselméleti szempntk szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, tvábbá az intézményi önértékelés eredményeire alapzva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támgatást ad. Az intézmények saját céljaikat a pedagógusk, intézményvezetők és intézmények értékelési területein megfgalmaztt általáns elvárásk mentén, az intézményi önértékelés előkészítéseként fgalmazzák meg. Az egységes külső ellenőrzési standardk rögzítik az értékelés területeit, és azkn belül lyan elváráskat, amelyek különböző hazai és nemzetközi kutatási eredményeknek megfelelően írják le a jó pedagógus, intézményvezető és intézmény jellemzőit. Az általáns elvárásk értelmezése lehetőséget biztsít az intézményeknek, hgy az egyes elvárásk mögé lyan knkrét az eredeti elvárás tartalmát tvább pntsító, értelmező elváráskat fgalmazzn meg, amelyek levezethetők az adtt intézményre jellemző sajátsságkból, támgatják az intézményi célk teljesülését. Az ellenőrzés a pedagógus munkájának legfntsabb területeire vnatkzik: a tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibntakzásának segítése, a felzárkóztatás, a pedagógiai flyamat tervezése, a pedagógiai flyamatk és a tanulók személyiségfejlődésének flyamats értékelése, a tanítási-tanulási flyamatban alkalmaztt módszerek megfelelősége vagy épp a kmmunikáció és a szakmai együttműködés. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés srán vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a váltzásk, önmaga, másk és az intézmény stratégiai vezetését és peratív irányítását. Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusk, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti kapcslatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfntsabb területei az említetteken túl a pedagógiai prgram megvalósítása, az együttműködés, a munkamegsztás, a tanulói eredmények és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkr az intézményellenőrzés a pedagógusk ellenőrzésére épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hgy az tt dlgzó pedagóguskat krábban hgyan értékelték. Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jgkövető megszervezése, ha szükséges, az óra- és fglalkzáslátgatási, dkumentumellenőrzési intézményi gyakrlat megújítása. A pedagógusk felelőssége abban áll, hgy az óra- és fglalkzáslátgatás, az azt követő interjú, valamint a dkumentumellenőrzés srán úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kmpetenciájukat, hivatásszeretetüket biznyítsák, hiszen az Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 8

9 egész intézményről alkttt kép az egyes pedagógusk és a vezetés összteljesítményét mutatja. A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógusk minősítése, ugyanakkr a munkáltató a pedagóguskkal kapcslats döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízáskról, tvábbképzésről fnts szempntkat kaphat a fejleszthető által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyzása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a nevelési-ktatási intézmények szakmai fejlődésének támgatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jgalktó. A nevelő-ktató munka, egységes és nyilváns standardk alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni pedagógiai arculatát, erősíteni a gyermekközpntú nevelést és a minőségi pedagógiai munkát, tvábbá elősegíteni a mindezekhez való egyenlő hzzáférést. Hsszú távú célként jelenik meg a pedagógusk és az intézmények körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakrlatk elterjesztése és végső srn egy egységesen jó szakmai színvnalú köznevelés biztsítása. Olyan intézményrendszer megteremtése, ahl a tanulók lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibntakztatására, és amelyből értékes, alktóképes és a társadalm számára haszns felnőttként lépnek ki. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 9

10 A tanfelügyeleti rendszer felépítése A tanfelügyelet célja A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését az Nkt. 78. (1) bekezdésének f) pntja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény a rögzíti. A 87. (3) bekezdése szerint: Az rszágs pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusk munkájának külső, egységes kritériumk szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. A jgszabályk alapján egyértelműen kijelenthető, hgy az ellenőrzés a pedagógusk, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a tanfelügyelet egy lyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határzza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támgatása mellett az ellenőrzés másik fnts célja a pzitív visszacsatlás, vagyis a kiemelkedő területek aznsítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vnatkzóan. A mdell célja: a megerősítés és a fejlesztés. A tanfelügyelet alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusk, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azn, hgy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidlgzásakr fnts szempntként merült fel, hgy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a flyamatban részt vevő kllégákra, pedagóguskra és szakértőkre egyaránt. Ennek figyelembevételével, tvábbá a szakmai knszenzusra törekedve a kidlgzás az érintettek bevnásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai knferenciák előzték meg. Az ellenőrzés intézménytípusnként egységes kritériumk szerint, egységes és nyilváns módszerrel történik. A tanfelügyeleti rendszer kidlgzásakr az alábbi területekre készültek standardk: óvda általáns iskla gimnázium szakképző iskla kllégium alapfkú művészeti iskla gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszlgálatk pedagógiai szakmai szlgáltatók Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 10

11 A standardk kidlgzásánál a visznyítási alapt a pedagógiai szaktudmányk általáns szempntjainak való megfelelés, a Nemzeti alaptanterv általáns elveinek betartása, tvábbá az intézmény saját pedagógiai prgramja alktták. Ezek mentén és az értékelés tudmánys alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatárzása, valamint az egységes eszközök kidlgzása, amelyek mindenki számára elérhetők a webldaln. Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a tanfelügyeleti mdell bevezetésében A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény meghatárzta a tanfelügyelet kereteit. Nem rendelkezik aznban az ellenőrzés részleteivel kapcslats szabályzásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az ktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. Az EMMI rendelet részletesen tartalmazza a tanfelügyelet szabályait, pntsítja a szakértők és az Oktatási Hivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályzza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebnylítás kereteit. Az EMMI rendelet szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dlgzza ki, és az ktatásért felelős miniszter hagyja azkat jóvá. A TÁMOP kiemelt prjekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidlgzása. A prjekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határzta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatlásának módját. A kidlgztt standardkat a Hivatal a működési tapasztalatk alapján évente felülvizsgálja, és szükség szerint tvábbfejleszti. A rendelet az Oktatási Hivatal hatáskörébe utalta a tanfelügyelet tervezését, szervezését, valamint a működés infrmatikai támgatását is. Ennek megfelelően a Hivatal kifejlesztette azt az algritmust és a teljes tervezést, szervezést és lebnylítást támgató infrmatikai eszközt, amellyel adtt knfiguráció mellett a mindenkri szabályzásnak megfelelően működtethető a tanfelügyelet rendszere. A működtetéshez szükséges háttér-infrmációk, valamint az ellenőrzések eredményének, dkumentációjának tárlását, az érintettek számára való hzzáférés biztsítását szintén az Oktatási Hivatal végzi, mint ahgy a Hivatal szervezi a szakértői képzéseket és az ellenőrzések minőségbiztsítását is. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 11

12 A tanfelügyeleti rendszer szereplői és feladataik, az ellenőrzés flyamata Tervezés A tanfelügyeleti ellenőrzések tervezésének és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sr. Az Oktatási Hivatal minden év július 20-ig összeállítja a következő naptári évre vnatkzó tervezést és ütemezést. A Hivatal az ellenőrzési terv elkészítésénél figyelembe veszi, hgy ötévente minden intézmény minden pedagógusának részt kell vennie tanfelügyeleti ellenőrzésen. A tervben szereplő intézmények, intézményvezetők és pedagógusk július 31-ig a Hivatal által működtetett infrmatikai támgató rendszeren keresztül értesülnek a tervezett ellenőrzésekről. Ugyanezen infrmatikai támgató rendszeren keresztül értesíti a Hivatal nvember 30-ig az ellenőrzésben érintett feleket a pnts időpntról, az ellenőrzésre kijelölt szakértőkről, valamint a vezető szakértő személyéről. Váratlan, előre nem látható események miatt előfrdulhat a tervezések átütemezése, ilyenkr haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt az akadályzó körülményről. A szakértők kirendelésekr a Hivatal figyelembe veszi a jgszabályban meghatárztt feltételeket úgy, mint: - az ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámkat, melynek megfelelően egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3 5 szakértő végzi; - pedagógusellenőrzés esetén a pedagógus intézménytípusát és munkakörét, melynek megfelelő intézménytípusban és munkakörben ötéves gyakrlattal rendelkező szakértőket rendel az adtt pedagógushz; - intézményvezető-ellenőrzés esetén az adtt intézménytípusban szerzett ötéves gyakrlatt és intézményvezetői tapasztalatt, mellyel legalább az egyik szakértőnek rendelkeznie kell; - intézményellenőrzés esetén az adtt intézménytípusban szerzett ötéves gyakrlatt és biznys tvábbi speciális feltételeknek (egyházi intézmények, gyakrló intézmények, alternatív nevelés-ktatást flytató, nemzetiségi, illetve szakképző intézmények esetén) való megfelelést 1 ; - összeférhetetlenséget, mely szerint nem jelölhető ki a szakértő lyan intézménybe, ahl jelenleg, vagy az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közeli hzzátartzóját pedagógusként alkalmazták; - a szakértők intézményvezetői által rögzített szakértői napkat 2 ; - az ellenőrzés helyszínét, melyet ptimalizáló elvként használ a szervezésben; - a szakértők felhasználható kapacitását, amely a pedagógusminősítésekkel együtt öszszesen legfeljebb 25 alkalm lehet. 1 ld. az EMMI rendelet át. 2 A munkahét azn napját, amelyen a szakértőt vezetője a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 12

13 Szervezés A tanfelügyeleti ellenőrzések srán kulcsfntsságú szerep jut az ellenőrzéseket leflytató szakértőknek, vagyis a tanfelügyelőknek. Tanfelügyelő azn pedagóguskból válhat, akik a pedagógusk előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést sikeresen elvégezték és szerepelnek az Országs szakértői névjegyzék pedagógiaiszakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületén. A tanfelügyelők feladatukat Mesterpedagógus besrlásban, órakedvezmény igénybe vétele mellett látják el, de ha az Oktatási Hivatal nem tud megfelelő szakértőt kirendelni, akkr a Pedagógus I. és Pedagógus II. fkzatt elért pedagógusk is megbízhatók tanfelügyelőként, természetesen csak abban az esetben, ha a képzés feltételeit teljesítették. Az egyes ellenőrzésekhez rendelt szakértőket, tanfelügyelőket az Oktatási Hivatal a fenti feltételek figyelembevételével választja ki, minden esetben kijelölve az ellenőrzést vezető szakértőt, akinek feladata az eljárásra vnatkzó adminisztráció elvégzése és az adtt ellenőrzéshez kapcslódó knkrét szervezési feladatk ellátása is. A kijelölést az értesítéstől számíttt 10 napn belül a szakértők a pedagógusminősítési kijelöléshez hasnlóan az infrmatikai felületen keresztül fgadják el, vagy kizárólag indklt esetben kérvénnyel kezdeményezhetik a visszautasítás jóváhagyását A Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Közpntjától. A Hivatal újabb 5 napn belül bírálja el, majd értesíti az érintetteket az eredményről. A visszautasítás elfgadása esetén az eljárást a Hivatal újraszervezi, ami akár a kitűzött dátum módsítását is maga után vnhatja. Előkészítés Az önértékelés alapját az önértékelési kézikönyvben szereplő általáns elvárásk értelmezését követően kialakíttt intézményi saját elvárásk alktják, amelyeket az intézmények rögzítenek az infrmatikai rendszerben. A tanfelügyeleti ellenőrzés a tanfelügyeleti kézikönyvben szereplő általáns elvárásk szerint történik, figyelembe véve az azns elvárásrendszer alapján készített intézményi saját elvárásrendszert. Az intézményi önértékelés srán az intézmények az intézmény sajátsságait és a saját pedagógusértékelési rendszerüket figyelembe véve értelmezik az önértékelési kézikönyvben található általáns elváráskat és összeállítják saját intézményi elvárásrendszerüket. Ennek megfelelően az intézményi dkumentumk és egyéb figyelembe vehető beszámlók, mérések tanulmányzása után - az intézmény egyes értékelési szempntk esetében kevesebb elvárást is meghatárzhat, illetve azkat a saját önértékelési rendszeréhez igazítva fgalmazhatja át. Fnts hangsúlyzni, hgy az rszágs pedagógiai-szakmai ellenőrzés értékelése minden esetben a tanfelügyeleti kézikönyvben meghatárztt valamennyi elvárás alapján, egységesen történik (figyelembe véve a fenti módn elkészített intézményi elvárásrendszert is). A tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett intézmények az ellenőrzési tervben szereplő pedagógusk, vezető, vagy intézmény vnatkzásában elvégzik az intézményi önértékelés feladatait, és rögzítik az önértékelés eredményét az infrmatikai rendszerben. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 13

14 Az ellenőrzés vezetésére kijelölt szakértő az ellenőrzés időpntja előtt legalább 15 nappal felveszi a kapcslatt az érintett intézmény vezetőjével, szakértőtársával, társaival és egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával kapcslats részleteket. Pedagógusellenőrzés esetén az egyeztetésbe az érintett pedagógust is be kell vnni. Adatgyűjtés Az értékelés alapját képező intézményi elvárásrendszer, a szükséges intézményi dkumentumk, valamint a tvábbi infrmációkat tartalmazó önértékelési eredmények kialakítása és feltöltése a felületre az intézmények feladata. Az ellenőrzést megelőző dkumentumelemzést mindegyik szakértő elvégzi, mint ahgy mindkét szakértő jelen van az óralátgatásn és az azt követő óramegbeszélésen, de a tvábbi feladatk (interjúkészítés, helyszíni dkumentumelemzés) az előzetes egyeztetés szerint megszthatók. Az adatgyűjtő lap (4. számú melléklet) az ellenőrzés egységes szempntjai mentén történő tapasztalatgyűjtés javaslt eszköze, amely lehetőséget biztsít a szakértő számára a dkumentumelemzés, óralátgatás és megbeszélés, valamint az interjúk tapasztalatainak előre megadtt szempntk szerinti rögzítésére. A szakértő a kitöltött adatgyűjtő lap, vagy egyéb saját feljegyzései (amelynek követnie kell a kézikönyvben meghatárztt tartalmakat, vagyis az ellenőrzés szempntjain az interjúkérdések kivételével a szakértő nem váltztathat) alapján vizsgálja figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az általáns elvárásk teljesülését, és végzi az értékelést. A pedagógus értékelése srán az értékelő felületen a tapasztalatkra alapzva szakmailag indklja is a fejleszthető területekhez kapcslódó 0 vagy 1 értéket kaptt elvárásk értékelését. Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményellenőrzés esetén a fejleszthető területekhez kapcslódó, alacsny szinten teljesített elvárásk értékelését szükséges a szakértőnek szakmailag indklni. A szakértő, az értékelő felületen történő értékelés lezárása után (amelyet a látgatást követő 15. napn belül kell elvégezni), a kitöltött adatgyűjtő lapt vagy az értékelés srán készített egyéb jegyzeteit haladéktalanul meg kell, hgy semmisítse. Értékelés Az értékelés célja az egyes kmpetenciákhz, értékelési területekhez kapcslódó erősségek és fejleszthető területek meghatárzása. Az értékelést megelőzően a szakértők megvizsgálják az adatgyűjtő lapn található infrmációkat és egyeztetik az ellenőrzés tapasztalatait. Az értékelést a szakértők együtt végzik, az eredmény a szakértők közös álláspntját kell, hgy tükrözze. Az értékelés srán a szakértők figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az egyes általáns elvárásk teljesülésének mértékét vizsgálják, ezt is figyelembe véve határzzák meg a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Pedagógusellenőrzés esetén ennek eredményét elvárásnként számszerűen a pedagógusminősítésben alkalmaztt skála szerint is megjelenítik, valamint lehetőségük van az egyes elváráskhz szöveges megjegyzést, indklást fűzni a kmpetenciánkénti fejleszthető és kiemelkedő területek meghatárzásáhz. A 0, 1 értéket kaptt elvárásk esetében a szöveges indklás kötelező az értékek alátámasztására. Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményel- Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 14

15 lenőrzés srán csak szöveges értékelésre van mód az egyes elvárásk teljesülésének értékelésekr. Egy-egy elvárás esetében előfrdulhat, hgy az adtt eljárásban nem adódtt lehetőség, nincs elegendő infrmáció annak vizsgálatára, de azknál az elvárásknál, amelyek teljesülése vagy nem teljesülése indklja a kmpetencia értékelésében megjelenő kiemelkedő vagy fejleszthető területek megjelölését, fnts az adatkra való hivatkzás. A szakértőkkel szemben elvárás, hgy az értékelés eredménye levezethető legyen az adatgyűjtés srán rögzített tapasztalatkból, tényekből, ezért az indklásból ki kell derülnie, hgy mire hivatkzva tekinthető kiemelkedőnek, vagy javaslható fejlesztésre egy kmpetencia adtt részterülete. Az ellenőrzés lezárása Az eljárás részleteit, az esetleges rendkívüli eseményeket, azk kezelésének módját és az érintettek megjegyzéseit az érintettek a látgatási nap végén jegyzőkönyvben rögzítik, aláírják és az ellenőrzést követő 15 napn belül a vezető szakértő feltölti az infrmatikai felületre. (1. számú melléklet) Az adatgyűjtés és az értékelés módszereiről, eszközrendszeréről a következő fejezetek szólnak részletesebben, a teljes flyamatt az alábbi ábra fglalja össze: Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 15

16 Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 16

17 I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE SZAKKÉ PZŐ ISKŐLA Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 17

18 1. Bevezetés A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarrszágn a köznevelés területén. A pedagógusk tanfelügyelete nemcsak a pedagógusk munkájának megismerését célzza, de az ktatásirányítás felé is fnts tapasztalatkat nyújt. Az ellenőrzés kncepciója és szakmai elvárásai ismét előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatk összegyűjtésén túl kijelöli a tvábbi fejlesztési iránykat, mintát ad a pedagógusk számára. Bár ez utóbbit nem szkták külön megjegyezni, mégis fnts kritérium a pedagógusk elégedettsége is, hiszen a nevelő-ktató munkát végző pedagógus számára az anyagi elismerésen túl az egyik legfntsabb tényező hivatásának, elkötelezettségének, speciális társadalmi helyzetének, egzisztenciájának elismerése, szakmai munkájának kiteljesedése, előmeneteli rendszerének kiépítése és biztsítása. Jó isklát csak mtivált, felkészült, gyermekszerető, elkötelezett, etikus pedagóguskkal, mtivált, felkészült és rátermett intézményvezetőkkel lehet elérni. A pedagógusk ellenőrzésében éppen ezért legalább lyan fntsnak tartjuk a mintaadás és az iránymutatás tényezőit, mint magát az ellenőrzési flyamatt. A pedagógusellenőrzés új szakmai kihívás, rszágs szintű innváció. A jól szervezett, magas színvnaln végzett, és az egész rszágra kiterjedő, egységesen alkalmaztt ellenőrzési szisztéma bjektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a pedagógus szakmai alkalmasságát, nevelő-ktató munkájának hatéknyságát; rávilágít a hzzáadtt pedagógiai értékre, megmutatja a pedagógusk munkájának erősségeit és fejleszthető területeit, valamint bjektív összehasnlíthatóságt biztsít. Az ellenőrzés flyamán annak feltárása flyik, milyen módn és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: Az általáns pedagógiai szempntknak való megfelelés. A Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak való megfelelés. Az intézmény pedagógiai prgramjának való megfelelés. 2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1 A pedagógus tanfelügyeletének területei A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakk képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben meghatárztt követelményterületeknek felelnek meg. A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek srán ellenőrzi, hgyan valósulnak meg a gyakrlatban a képzés flyamatában kimeneti követelményként megfgalmaztt kmpetenciák. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 18

19 Ennek megfelelően az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai flyamatk, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhz kapcslódó önreflexiók 3. A tanulás támgatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátránys helyzetű, sajáts nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, ktatásáhz szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csprtk, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitttság a különböző társadalmi-kulturális skféleségre, integrációs tevékenység, sztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai flyamatk és a tanulók személyiségfejlődésének flyamats értékelése, elemzése 7. Kmmunikáció és szakmai együttműködés, prblémamegldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pnt kivételével megegyeznek a pedagógusk előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így a tanfelügyelet eredménye segíti a pedagóguskat a minősítésre való felkészülésre. A megegyező területeken meghatárztt általáns elvárásk a pedagógusminősítésben használt indikátrk, azk bővebb értelmezése és az értékeléshez javaslt szintezése megtalálható a pedagógusk minősítési rendszeréhez készült útmutatóban és kiegészítéseiben. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Szempntk Milyen a módszertani felkészültsége? Elvárásk Pedagógiai tevékenysége bizts módszertani tudást tükröz. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákn és egyéb fglalkzáskn? Ismeri az intézményében flyó pedagógiai munka tartalmi meghatárzására és szervezésére vnatkzóan alkalmaztt, a Krmány és az ktatásért felelős miniszter által kiadtt tantervi szabályzó dkumentumkat és az intézménye pedagógiai prgramjának a saját szakterületére vnatkzó főbb tartalmait. Ismeri és tudatsan alkalmazza a tanulócsprt és a szakma sajátsságaihz igazdó megismerési flyamatkat, nevelési tanítási és képzési módszereket, eszközöket. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 19

20 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Szempntk Hgyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmaztt módszerek a tananyaghz? Elvárásk Ismeri és tudatsan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcslatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal és szakmákkal. Ismeri a szakterülete, tantárgya szempntjából fnts infrmációfrráskat, azk pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását. Fgalmhasználata szakszerű, az adtt pedagógiai helyzethez igazdó. 2. Pedagógiai flyamatk tevékenységek tervezése és a megvalósításukhz szükséges önreflexiók A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 2. Pedagógiai flyamatk tevékenységek tervezése és a megvalósításukhz szükséges önreflexiók Szempntk Milyen a pedagógiai tervezőmunkája: tervezési dkumentumk, tervezési módszerek, nymn követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hgyan visznyul a tervezés a gyermekek/tanulók adttságaihz, igényeihez? A tervezés srán hgyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai prgram nevelési céljait, hgyan határz meg pedagógiai célkat, fejleszthető Elvárásk Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adtt pedagógiai célknak megfelelő stratégiákat, flyamatkat, munkafrmákat, módszereket, eszközöket. Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a tanulók életkri sajátsságaihz és szakmai érdeklődésükhöz igazdó tevékenységek fejlesztése. Terveiben szerepet kap a tanulók mtiválása, mtivációjuk fejlesztése. Tervező tevékenysége srán a tanulási flyamatba illeszti a fglalkzásn, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket, a gyakrlati képzőhelyeken megszerzett ismereteket, tapasztalatkat. Megtervezi a tanulók és a tanulói csprtk értékelésének módszereit, eszközeit. Tervei készítése srán figyelembe veszi az intézménye vnatkzásában alkalmaztt tantervi, tartalmi és intézményi belső elváráskat, valamint az általa nevelt, ktattt tanulók és tanulói csprtk fejlesztési céljait. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 20

21 2. Pedagógiai flyamatk tevékenységek tervezése és a megvalósításukhz szükséges önreflexiók Szempntk kmpetenciákat? Elvárásk Hgyan épít tervezőmunkája srán a tanulók előzetes tudására és a tanulócsprt jellemzőire? Tervező tevékenységében épít a szciális tanulásban rejlő lehetőségekre. A tanulók ptimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátsságkhz igazdó, differenciált tanításitanulási flyamatt tervez. A tanulók fejlettségére, életkri sajátsságaira is figyelemmel bevnja őket a nevelés-ktatás és tanulástanítás tervezésébe. 3. A tanulás támgatása A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 3. A tanulás támgatása Szempntk Mennyire tudatsan és az adtt helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljáráskat? Hgyan mtiválja a tanulókat? Hgyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hgyan tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hgyan fejleszti a tanulók gndlkdási, prblémamegldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hz létre a Elvárásk Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, lelki állaptát A tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási flyamat szerves részeinek tekinti, és segítő módn reagál. Felkelti és fenntartja a tanulók érdeklődését. Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási flyamat srán tapasztalt megértési nehézségeket. Fejleszti a tanulók tanulási képességeit, megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. A tanulás támgatása srán épít a tanulók egyéni céljaira, szükségleteire és szakmai elkötelezettségére, a tanulócsprt sajátsságaira. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 21

22 3. A tanulás támgatása Szempntk tanulási flyamatra? Hgyan alkalmazza a tanulási flyamatban az infrmációs és kmmunikációs technlógiákra (IKT) épülő eszközöket, digitális tananyagkat? Hgyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagymánys és az IKTeszközök alkalmazása között? Elvárásk Nyugdt és biztnságs nevelési, tanulási és képzési környezetet teremt. Ösztönzi a tanulókat a hagymánys és az IKTeszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulási flyamatban. Az önálló tanuláshz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztsít. Támgatja a tanulók önálló gndlkdását, elismeri, és a tanítás-tanulási flyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátránys helyzetű, sajáts nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, ktatásáhz szükséges megfelelő módszertani felkészültség A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátránys helyzetű, sajáts nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, ktatásáhz szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szempntk Hgyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szciális és erkölcsi állaptát? Milyen hatékny tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hgyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben Elvárásk A nevelési- ktatási flyamatban a tanulók értelmi, érzelmi, szciális és testi sajátsságaira egyaránt kiemelt figyelmet frdít. Tudats értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a tanulókat. Tudatsan alkalmazza a tanulók skldalú megismerését szlgáló pedagógiai-pszichlógiai módszereket. Tudatsan teremt lyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a tanulók kmplex személyiségfejlődését. Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, tudatsan keresi a bennük rejlő értékeket, a tanulókhz felelősen Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 22

23 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátránys helyzetű, sajáts nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, ktatásáhz szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szempntk (egyéni képességek, adttságk, fejlődési ütem, szcikulturális háttér)? Milyen módn differenciál, alkalmazza az adaptív ktatás gyakrlatát? Milyen terv alapján, hgyan fglalkzik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajáts nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal? és elfgadóan visznyul. Elvárásk Megismerteti a tanulókkal az érintett krsztályra a tantervi, tartalmi szabályzókban meghatárztt egyetemes emberi és nemzeti értékeket, és azk tiszteletére neveli őket. Az együttnevelés keretei között is módt talál a tanulók egyéni fejlődési igényeinek és lehetőségeinek kezelésére. Felismeri a tanulók személyiségfejlődési az esetlegesen jelentkező - tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékny segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni. Felismeri a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatsan segíti annak kibntakztatását. 5. A tanulói csprtk, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitttság a különböző társadalmi-kulturális skféleségre, integrációs tevékenység, sztályfőnöki tevékenység A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 5. A tanulói csprtk, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitttság a különböző társadalmi-kulturális skféleségre, integrációs tevékenység, sztályfőnöki tevékenység Szempntk Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárá- Elvárásk A pedagógus az általa vezetett tanulócsprtk fejlesztését a közösségfejlesztés flyamatának ismeretére, és a csprtk tagjainak egyéni és csprts szükségletei- Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 23

24 5. A tanulói csprtk, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitttság a különböző társadalmi-kulturális skféleségre, integrációs tevékenység, sztályfőnöki tevékenység sára? Szempntk Elvárásk re, sajátsságaira alapzza. Hgyan képes lyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfgadttnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfgadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódt igénylő, és a hátránys helyzetű tanulókat is? Hgyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azk a prblémamegldási és knfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Ösztönzi a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kmmunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát. Pedagógiai feladatai srán figyelembe veszi és értékként közvetíti a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátsságait. A tanulókat egymás elfgadására, tiszteletére, kölcsönös támgatására, előítélet-mentességre neveli. Pedagógiai tevékenységében a nevelt, ktattt tanulók életkrából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik. Megteremti az általa irányíttt nevelési, ktatási és képzési flyamat srán az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a knfliktusk megelőzésének és kezelésének módszereit. A tanulók nevelése, ktatása és képzése srán a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 24

25 6. Pedagógiai flyamatk és a tanulók személyiségfejlődésének flyamats értékelése, elemzése A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 6. A pedagógiai flyamatk és a tanulók személyiségfejlődésének flyamats értékelése, elemzése Szempntk Milyen ellenőrzési és értékelési frmákat alkalmaz? Elvárásk A tantervi tartalmakat a tanulók egyéni pedagógiaipszichlógiai szükségleteihez is igazdva eredményesen és adaptív módn alkalmazza Váltzats pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-ktatási-képzési flyamatban célzttan alkalmazza a diagnsztikus, a fejlesztő és összegző értékelési frmákat. Az adtt nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ. Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít. A tanulóknak személyre szabtt értékelést ad. Az intézményi pedagógiai prgrammal összhangban alkalmaztt pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azk szempntjait az általa megkezdett nevelési-ktatási-képzési flyamat elején megismerteti a tanulókkal, a szülőkkel. Mennyire támgató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támgatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak és feladatainak kijelölésében. Az értékelési módszerek alkalmazása srán figyelembe veszi azk várható hatását a tanulók személyiségének fejlődésére. A tanulók számára adtt visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagsak. Elősegíti a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését. Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 25

26 7. Kmmunikáció és szakmai együttműködés, prblémamegldás A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 7. Kmmunikáció és szakmai együttműködés, prblémamegldás Szempntk Szakmai és nyelvi szempntból igényes-e a nyelvhasználata (az életkrnak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség, stb.)? Milyen módn működik együtt pedagóguskkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai flyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hgyan fgadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Elvárásk Tevékenysége srán az intézményi pedagógiai és szakmai prgramhz igazdóan, pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kmmunikál. A tanulók nevelése-ktatása-képzése érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, a szakmai gyakrlati képzőhelyekkel, a szakmai partnerekkel és a szülőkkel. A tanulókkal történő együttműködés elveit és frmáit az alkalmaztt pedagógiai és szakmai prgram, az egyéb intézményi dkumentumk keretei között a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg. Igényli a pedagógiai munkájával kapcslats rendszeres visszajelzéseket, nyittt azk befgadására. Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspntját, képes máskat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A területhez kapcslódó értékelési szempntk és elvárásk: 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Szempntk Saját magára vnatkzóan hgyan érvényesíti a flyamats értékelés, fejlődés, tvábblépés igényét? Mennyire tájékztt pedagógiai kérdésekben, hgyan Elvárásk Tisztában van személyiségének sajátsságaival, és alkalmazkdik a szerepvállaláskhz. Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi. A pedagógiai feladatk megldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelőktató-képző munkát segítő munkatársaival, a tanulók Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 26

27 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Szempntk követi a szakmában történteket? Hgyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Elvárásk fejlődését támgató más szakemberekkel. Fnts számára tudásának, szakmai ismereteinek flyamats megújítása, a megszerzett tudását pedagógiai gyakrlatában eredményesen alkalmazza. Részt vesz szakmai kperációkban, prblémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal. 2.2 A pedagógus tanfelügyeletének módszerei A tanfelügyeleti ellenőrzések srán használt módszerek: dkumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dkumentumelemzés és a megfigyelés szempntjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssrai lyan céllal készültek, hgy az értékelési területenként megadtt szempntk vizsgálatáhz elegendő infrmációt szlgáltassanak. Amennyiben az értékeléshez szükséges infrmációk megszerzéséhez a megadtt szempntk, kérdések kiegészítése szükséges, akkr a tanfelügyeleti ellenőrzések leflytatására felkészített szakértők ezt megtehetik Dkumentumelemzés A dkumentumelemzés célja, hgy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hgy a pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT előírásainak, az intézmény sajátsságainak, pedagógiai prgramjában megfgalmazttaknak, a gyermekcsprt jellegzetességeinek összehanglásával tudatsan végzi-e. Nagyn fnts megjegyezni, hgy a dkumentumk ellenőrzésénél a tanfelügyelet feladata a pedagógiai munka megítélése, mely sem hatósági, sem törvényességi, sem szaktárgyi ellenőrzést nem takar. A dkumentumelemzés tehát nem magának a dkumentumnak, hanem a pedagógusnak az értékelését szlgálja. Ugyanakkr a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző pedagógusellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógus fejlődését az egyes területeken. Ennek érdekében a tanfelügyelet megvizsgálja az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adtt pedagógusra vnatkzó dkumentumait, a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dkumentumait, valamint a kivitelezés segédeszközeit. A dkumentumk és javaslt vizsgálati szempntjaik a következők: Az előző, pedagógusra vnatkzó ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei (az önértékelés srán feltöltött önfejlesztési terv módsítása) és az intézményi önértékelés(ek) adtt pedagógusra vnatkzó önfejlesztési tervei: Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? Az Oktatási Hivatal által módsíttt, az emberi erőfrrásk minisztere által december 9-én jóváhagytt tájékztató anyag. Hatálys január 1. napjától. 27