Kontextus. Oktatás és kutatás integrációja természeti erőforrás menedzsment projektekben

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kontextus. Oktatás és kutatás integrációja természeti erőforrás menedzsment projektekben"

Antal Magyar
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Oktatás és kutatás integrációja természeti erőforrás menedzsment projektekben Kulcsár J. László Kansas State University Kontextus Az Egyesült Államokban a legtöbb tradicionális kutatást országos alapítványok (NSF, NIH) finanszírozzák és egyetemi kutatóhelyek végzik pályázati rendszerben Az utóbbi években a pályázatok sikerességét három alapvető faktor határozza meg Gyakorlati probléma és alkalmazhatóság Interdiszciplináris szemlélet Kutatás és oktatás integrációja 1

2 Az esettanulmány: a középnyugati alföld A High Plains (Ogallala) víztározó 2

Farmok száma Farmok átlagos mérete 8/28/2012 A víztározót használó kutak (Kansas) Farm konszolidáció, 1950-2000 (Kansas) 160000 140000

3 Farmok száma Farmok átlagos mérete 8/28/2012 A víztározót használó kutak (Kansas) Farm konszolidáció, (Kansas) Farmok száma Farmok átlagos mérete (hold)

4 Kansas népességeloszlása 1900-ban és 2004-ben Agrárfüggőség, népességfogyás, szegénység 4

Az egyes tudományterületek mind másként látják a problémát,

regionális elméletek Társadalomtudományok Diszciplináris csőlátás

bírják a szárazságot? Genetikai kísérletek.

5 Az egyes tudományterületek mind másként látják a problémát, éppúgy mint a megoldást Ökológia Agrártudományok Tájszervezés, regionális elméletek Társadalomtudományok Diszciplináris csőlátás Vízmérnökök Hogyan biztosítható a megfelelő mennyiségű víz az öntözéshez? Új öntözőrendszerek. Agronómusok Hogyan nemesíthetünk olyan növényeket amelyek jobban bírják a szárazságot? Genetikai kísérletek. Közgazdászok Hogyan érhetjük el, hogy a farmerek piacot találjanak a terményeiknek? Szabályozás, szubvenciók, farm menedzsment. Szociológusok Hogyan állíthatjuk meg a vidéki területek népességvesztését? Helyi gazdaságfejlesztési politikák, népességtartó kapacitás. 5

Interdiszciplinaritás: a siker titkai Valós interdiszciplinaritás Természettudományok + társadalomtudományok Valós feladatmegosztás Minden terület megfelelő súlyt kell kapjon Kölcsönös tisztelet

6 Interdiszciplinaritás: a siker titkai Valós interdiszciplinaritás Természettudományok + társadalomtudományok Valós feladatmegosztás Minden terület megfelelő súlyt kell kapjon Kölcsönös tisztelet Hosszú távú együttműködés Időbe telik legyőzni a diszciplináris gátakat Időbe telik egy közös szókészletet kialakítani Adminisztratív akadályok megfelelő kezelése A kansasi modell [GRoWE: Global Research on Water-Based Economies] 6

7 De mit tettek értünk valaha is a rómaiak társadalomtudósok?! Az elméleti háttér Útfüggés (path dependence) David, 1985 Arthur, 1989 Hathaway, 2003 Johnson, 2006 White, 2008 Boomtown irodalom Malamud, 1984 Black et al, 2005 Smith et al, 2001 Közös/osztott erőforrások (common pool resources) Ostrom, 1990 Opie, 1992 Kromm and White, 1993 Popper and Popper

8 Útfüggés (Path dependence) Egyes gazdasági ágak térbeli koncentrációja egy adott fejlődési útvonalat határoz meg Ez a fejlődési útvonal kizár számos alternatív gazdasági lehetőséget, és tehetetlenségi nyomatékot hoz létre Leggyakrabban valamilyen természeti erőforrás kiaknázására épül (bányászat, öntözés, erdészet, turizmus stb.) Mihelyst a természeti erőforrás kimerül és az eredeti gazdasági aktivitás már nem fenntartható, az egész régió gazdasága összeomlik Boomtown irodalom Boomtown települések rendkívül gyors népességnövekedést élnek át (gyakran éves szinten 100%), melynek egyedüli oka egy adott természeti erőforrás kiaknázására épülő gazdasági robbanás A népességnövekedést minden esetben népességcsökkenés követi, mihelyst az erőforrást maximálisan kiaknázták vagy az arra épülő piac visszaesik A legtöbb esetben a boomtown jelenség számos szociális és gazdasági problémát hagy maga után, mely problémákat a gazdasági szereplők externalizálták a profit növelése érdekében 8

Közös/osztott erőforrások (common pool resources) A természeti erőforrásokra alapuló gazdasági struktúrák nemegyszer ütköznek környezeti korlátokba A Középnyugat nagy része alkalmatlan lenne

9 Közös/osztott erőforrások (common pool resources) A természeti erőforrásokra alapuló gazdasági struktúrák nemegyszer ütköznek környezeti korlátokba A Középnyugat nagy része alkalmatlan lenne vízigényes növénykultúrák termesztésére ha nem lenne a föld alatti vízkészlet, amely bár jelentős profitot termel de nem fenntartható Számos esetben az erőforrás közös/osztott Egy felhasználónak sincs mérhető egyéni hatása a vízkészletre, ezért mindegyik az öntözés maximalizálására törekszik Nincs motiváció a konzerválásra, hiszen a víz amit egy farmer nem használ fel, felhasználásra kerül valaki más által Az öntözés technológia- és befektetésigényes, ezért a termelők igyekeznek az ebbe befektetett pénzt minél hamarabb visszaszerezni Rövid távú szemlélet, amit a gyors profitszerzés motivál Hipergyors erőforrás kiaknázás Az említett ismérvekkel rendelkező helyi gazdasági struktúrát hipergyors erőforrás kiaknázásnak (hyper-extractive systems) nevezik Ezek sikerének egyik feltétele, hogy a termelés költségeit externalizálják a helyi közösségre, amely a környezetet és a közösséget magára hagyja a profit érdekében 9

vertikális integráció Környezeti és gazdasági aspektus Ogallala

Takarmánykukoricára épülő vágómarha farmok Vágóhidak és húsfeldolgozó

10 Mi zajlik délnyugaton? A legmagasabb történelmi népességszám megyénként A délnyugat-kansasi vertikális integráció Környezeti és gazdasági aspektus Ogallala víztározó Öntözéses mezőgazdaság, takarmánykukorica mint a fő termék Takarmánykukoricára épülő vágómarha farmok Vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek Társadalmi aspektus Megváltozott társadalmi struktúra, öregedő helyi népesség és nagyarányú spanyolajkú bevándorlás 10

11 Oktatás és kutatás integrációja Oktatási elem nélkül csaknem lehetetlen sikeres pályázatot írni Formális oktatási elemek Új kurzus bevezetése Diákok alkalmazása a projektben Nem formális oktatási elemek Szaktanácsadás Döntéshozók képzése Utólagos értékelés Water and Society Kísérleti kurzus mesteri és doktori hallgatóknak Általában 6-8 diák, akik egyben kutatási asszisztensek is az adott projektben Hat professzor (vízmérnök, agronómus, agrárközgazdász, tájtervező, politológus, szociológus) Minden professzor jelen van az összes órán, de csak egy felel az adott óra tartalmáért (felváltva) Elméleti és gyakorlati modulok egyaránt Kézzelfogható produktum a végén (döntéshozatali terv, számítógépes modell) 11

12 Water and Society - nehézségek A tanári oldalon Összhang a professzorok között a tanrend meghatározásánál Egyenlő bánásmód az összes szakterület számára Természettudományok erősebbek a gyakorlati, míg a társadalomtudományok az elméleti modulokban Adminisztratív nehézségek A diákok oldalán Mi történik ha nem minden szakterületről van diák egy adott évben? Hogyan értékeljük a diákokat a szakterületükön kívül eső feladatokban? Összefoglaló Minden természeti erőforrás problémának van természettudományi és társadalomtudományi vetülete Ezt figyelembe kell venni a megoldást célzó projektben is Az interdiszciplinaritás nyitott elmét és tisztelelet kíván Ostobaság a tudományterületeket rangsorolni hasznosságuk szerint Az oktatás és kutatás szimbiózisára van szükség Egyik a másik nélkül legfeljebb féllábú törpe 12

13 Köszönöm a figyelmet! Kérdések? 13

Hasonló dokumentumok

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?