EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Kulturális és Oktatási Bizottság IDEIGLENES 2007/2086(INI)

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 IDEIGLENES 2007/2086(INI) JELENTÉSTERVEZET a sport nevelésben betöltött szerepérıl (2007/2086(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Elıadó: Pál Schmitt PR\ doc PE v01-00

2 PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS... 7 PE v /9 PR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a sport nevelésben betöltött szerepérıl (2007/2086(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az EK-szerzıdés 149, 150. és 152. cikkére, tekintettel a helsinki jelentésre és a sport sajátos természetérıl és Európában betöltött társadalmi szerepérıl szóló nizzai nyilatkozatra, tekintettel a Bizottság értékelésére a sporton keresztül történı nevelés európai éve (EYES 2004) programról (COM(2005)0680), tekintettel az Európa Tanács ajánlására a testnevelés és sport fejlesztésérıl a gyermekek és a fiatalok számára Európa összes országában (Rec(2003)6), tekintettel a Bizottság Zöld Könyvére Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység promóciója: a túlsúly, az elhízottság és a krónikus betegségek megelızésének európai dimenziójáról (COM(2005)0637), tekintettel az Európai Parlament által publikált, A testnevelés jelenlegi helyzete és kilátásai az Európai Unióban címő tanulmányra, tekintettel Az Európai Unió szerepe a sport terén címő június 13-i állásfoglalására 1, tekintettel Az európai hivatásos labdarúgás jövıjérıl címő március 29-i állásfoglalására 2, tekintettel az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés (Alkotmányszerzıdés) I- 17. és III-282. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság és a Munkaügyi és Szociális Bizottság véleményére (A6-0000/2007), A. mivel az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történı felkészítés, és amelynek középpontjában a gyermekek teljes körő, testi, szellemi fejlesztése áll, valamint olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék, B. mivel a mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozásból fakadó túlsúlyosság, amely elırevetíti a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, az Európai 1 HL C 200., , 244. o. 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0100. PR\ doc 3/9 PE v01-00

4 Unió lakosságának egyre nagyobb hányadát, ezen belül a gyermekek mintegy negyedét érinti, C. mivel az iskolai testnevelés és sport a társadalmi integráció egyik legfontosabb eszköze, azonban egyes kisebbségi és vallási közösségek, valamint a fogyatékkal rendelkezı gyermekek teljes értékő részvétele a testnevelésben számos megoldatlan problémát vet fel, D. mivel a testnevelésre fordított tanórák száma az elmúlt évtizedben mind az általános-, mind pedig a középiskolákban csökkent, valamint a létesítmény- és felszerelés-ellátottság terén rendkívül nagy különbségek mutatkoznak a tagállamok között, E. mivel a tagállamok testnevelıtanár-képzési programjai között jelentıs különbségek vannak, illetve elterjedt az a gyakorlat, hogy a testnevelést hiányos szakképesítéssel rendelkezı tanárok oktatják az iskolákban, F. mivel nincs megfelelı koordináció az iskolai és iskolán kívüli sporttevékenység összehangolására, a meglévı létesítmények jobb kihasználására, és mivel e kapcsolat a tagországok vonatkozásában változó, G. mivel a szülık szerepe meghatározó a partnerségi hálózatokban, illetve a gyermekek sporttevékenységének szülıi támogatása létfontosságú, hiszen ık biztosítják a létesítményekhez és a programokhoz való hozzájutást, H. mivel a testnevelés és a sport, valamint e tevékenységek uniós szintő finanszírozásának jogi keretei egyaránt tisztázatlanok, Általános intézkedések 1. felkéri a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy az egészségfejlesztés kerüljön kiemelt helyre az iskolák pedagógiai programjában, és biztosítsanak a testnevelés számára a többi tantárggyal azonos státuszt a tantervben; 2. ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassanak tájékoztatási kampányokat az egészséges életmód, a testedzés és a táplálkozás kapcsolatáról az iskoláskorú gyermekek és szüleik számára; 3. felkéri a tagállamokat, vizsgálják meg, és ha szükséges, végezzenek módosításokat a testnevelés tantárgy orientációjában, figyelembe véve a gyermekek szükségleteit és elvárásait, 4. felkéri a tagállamokat, fogadjanak el olyan elveket, amelyek szerint a tanterv legalább heti 3 tanórát biztosít a testnevelés számára, az iskoláknak pedig törekedniük kell e meghatározott minimum lehetıség szerinti meghaladására; 5. várakozással tekint a sportról szóló fehér könyvre, amelyet a Bizottság a közeljövıben készül kiadni; 6. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy fehér könyvet kíván kiadni a táplálkozás és a testmozgás kapcsolatáról; PE v /9 PR\ doc

5 7. üdvözli a sporton keresztül történı nevelés európai éve (2004) program eredményeit, amely hangsúlyozta a sport szerepét az oktatásban, és felhívta a figyelmet a sport sokrétő társadalmi szerepére; 8. felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a testnevelésben meghatározott minimális óraszám betartásának feltételeit, figyelembe véve, hogy a rendszeres testmozgás jelentısen hozzájárul az egészségügyi kiadások csökkentéséhez; 9. ösztönzi a tagállamokat, hogy erısítsék a testnevelıtanár-képzési programok közötti konvergenciát, valamint biztosítsák a testnevelık folyamatos szakmai továbbképzését, és a minıség biztosítása érdekében dolgozzanak ki független felülvizsgálati rendszert; 10. felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen és támogasson a sport és a testnevelés terén multidiszciplináris kutatást, és terjessze el a bevált gyakorlatokat, valamint javasolja, hogy dolgozza ki a testnevelési elvekre és gyakorlatra vonatkozó páneurópai felmérés azon alapelveit, amelyeket az Európa Tanács prioritásként fogalmazott meg; 11. felkéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a szubszidiaritás elvének teljes körő figyelembe vételével, dolgozzák ki a megfelelı jogi kereteket és eszközöket, amelyek elısegíthetik a fiatalok sporttevékenységére fordított beruházások és anyagi eszközök növelését; 12. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan egyértelmő iránymutatásokat az állami támogatásokra vonatkozó szabályokról, amelyek tartalmazzák, hogy milyen típusú állami támogatás minısül elfogadhatónak és szükségesnek a sport társadalmi, kulturális, egészség-megırzési és nevelési funkcióinak sikeres ellátása érdekében, beleértve az állami hatóságok által az iskolai sportlétesítmények létrehozása vagy modernizálására megítélt pénzügyi vagy egyéb támogatást is; 13. javasolja az EU strukturális alapjainak felhasználását a hátrányos helyzető régiókban található, iskolai és egyéb sportlétesítmények létrehozására és fejlesztésére; A testnevelés társadalmi szerepe 14. felkéri a tagállamokat, hogy szüntessék meg a testnevelésben történı részvétel nemi, vallási vagy etnikai alapú korlátait, illetve biztosítsák a fogyatékkal élı gyermekek részére is az elengedhetetlen testi nevelés lehetıségét; 15. ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék elı az együttmőködést az iskolák és az iskolán kívüli sporttevékenységet szervezı sportegyesületek, helyi hatóságok, önkéntes és civil szervezetek között az információcsere javításával; 16. ösztönzi a tagállamokat a családok által végezhetı testedzési formák aktív támogatására, valamint a szülık, a testnevelık és az iskolán kívüli sportegyesületek közötti jobb párbeszéd kialakítására; 17. hangsúlyozza a sportszövetségek és sportklubok nevelési szerepének és felelısségének fontosságát, miként az a nizzai nyilatkozatban is elismerésre került; PR\ doc 5/9 PE v01-00

6 18. felkéri a Bizottságot, hogy használja fel az Európai Tanács luxemburgi elnöksége által kezdeményezett sportbarát iskola program tapasztalatait, és a tagállamokkal együttmőködve dolgozza ki e védjegy viselésének egységes feltételrendszerét, valamint egy, az újszerő kezdeményezések elismeréseként odaítélendı európai sportdíj feltételeit; 19. felkéri a Bizottságot, hogy a sporton keresztül történı nevelés európai éve (2004) tapasztalataira építve, az Élethosszig tartó tanulás, az Ifjúság, valamint az Európa a polgárokért programok keretein belül dolgozzon ki új kezdeményezéseket a sport és a testnevelés oktatási és kulturális, valamint a társadalmi beilleszkedésben és egészségmegırzésben játszott szerepének erıteljesebb megnyilvánulásához és társadalmi tudatosításához; ο ο ο 20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak, az Európa Tanácsnak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. PE v /9 PR\ doc

7 INDOKOLÁS I. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK E jelentés fı témája az iskolai sporttevékenység és a testnevelés. A testnevelés alatt az az iskolai tantervben meghatározott tevékenység értendı, amelynek fı célja a tanulók fizikai kompetenciáinak és magabiztosságának fejlesztése, valamint azon képesség fejlesztése, hogy ezeket egy sor más tevékenység során fel tudják használni. A testnevelés célja a készségek elsajátítása, a fizikai tevékenységekben való részvételhez szükséges megfelelı mentális kondíció és elméleti felkészültség fejlesztése, a saját testünk ismeretének fejlesztése, továbbá a testmozgáshoz és az egész életen át tartó, egészségmegırzést szolgáló sporttevékenységekhez szükséges mozgáskultúra és állóképesség fejlesztése. A sport kifejezés ezzel szemben sokkal tágabb jelentéskörrel bír, lévén egy rendkívül sokrétő társadalmi jelenség, amely magában foglalja a fizikai tevékenységek legkülönbözıbb formáit a magas szintő versenysporttól kezdve az iskolák, egyesületek vagy közösségek által szervezett programokon át a spontán és informális fizikai tevékenységekig. Az iskola ideális kereteket nyújt a fizikai tevékenység és a rendszeres testmozgáshoz való pozitív hozzáállás ösztönzéséhez. Az iskolában minden gyermek és kamasz szociális háttértıl függetlenül élete eszmélı szakaszában legalább tizenegy éven keresztül rendszeresen jelen van. Az iskola egyik legfıbb funkciója általános értelemben a tanítás. A tanulás elsı idıszakában szerzett tapasztalatok kulcsszerepet játszanak a fizikai tevékenységekben való rendszeres részvétel terén, és a gyermekek számára az iskolában tantervi keretek között vagy azokon kívül nyújtott sportolási lehetıségek döntı fontosságúak. Ma azonban sok esetben megállapítást nyer, hogy a testmozgás ösztönzése terén az iskolák nem aknázzák ki a bennük rejlı lehetıségeket. A központi kérdés ezért nem az, hogy hasznose az iskolai testnevelés, hanem hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a testnevelés meghozza a kedvezı eredményeket. Ez a jelentés fıként ezzel a kérdéssel foglalkozik 1. Egészségügyi vonatkozások Az elhízás különösen a fiatalok körében egyre növekvı európai elterjedése riasztó jel és egyben súlyos közegészségügyi probléma. Az Európai Unióban a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma a becslések szerint évente több mint rel nı, növelve a már túlsúlyos európai népesség tizennégymilliós táborát (akik közül legalább 3 millió az elhízott gyermek) 2 ; a teljes, 27 tagúra bıvült Európai Unióban a túlsúly problémája csaknem minden negyedik gyermeket érinti. A Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban végzett felmérések szerint a 7 11 éves korosztály több mint 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúlyos vagy elhízott gyermekek létszámnövekedésének aránya országonként eltérı, de e növekedés Angliában és Lengyelországban a legmeredekebb. Általánosságban megállapítható, hogy a hetvenes-nyolcvanas években felnıtt generációkhoz képest a mai gyerekek fizikai teljesítıképessége romlott. A túlsúly kialakulásának okai nem annyira a 1 lásd még: A testnevelés jelenlegi helyzete és kilátásai az Európai Unióban az Európai Parlament megbízatásából készült tanulmány. Szerzı: Ken Hardman, University of Worcester, Brüsszel, COM(2005)0637, zöld könyv: Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység promóciója: a túlsúly, az elhízottság és a krónikus betegségek megelızésének európai dimenziója. PR\ doc 7/9 PE v01-00

8 megnövekedett kalóriabevitelben, mint inkább a testmozgás hiányában keresendık: a gyerekek nem esznek többet, csupán kevesebbet mozognak. A gyermekkorban felszedett túlsúly a felnıttkor derekára tendenciózusan növekszik. Ezért is fontos lenne egész életünk során törekedni az optimális testsúly elérésére. Az általa okozott emberi szenvedésen túlmenıen az elhízás egyre növekvı elıfordulásának jelentıs gazdasági következményei is vannak. Az EU-ban a becslések szerint az egészségügyi kiadások 7%-a az elhízással függ össze, és az elhízást mérı statisztikák növekvı számait látva ez a szám várhatóan tovább nı. Továbbá, egy sor más felnıtt betegség, mint pl. a csontritkulás vagy a szívkoszorúérbetegségek eredete a gyermekkorra nyúlik vissza, és ezek aránya is csökkenthetı volna a rendszeres fiatalkori testmozgással. Viszonylag egyöntető adatok támasztják alá azt is, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat a gyermekek és fiatalok pszichés egyensúlyára, különös tekintettel a gyermekek önbecsülésére, különösen a tanulási nehézségekkel küzdı vagy alacsony önbecsüléső vagy más hátrányos helyzető csoportok esetében. Társadalmi kompetenciák, erkölcsi nevelés, integráció és a bőnelkövetési statisztikák javítása A sport az olyan alapvetı elvei révén, mint a tisztességes küzdelem és a szabadság jól kiaknázható hátteret kínál a társadalmi-erkölcsi fejlıdés elımozdításához. A sport és a testnevelés hatékony kereteket nyújt a személyes és társadalmi felelısségvállalás fejlesztésére. Bebizonyosodott, hogy kapcsolat van a sporttevékenységben való részvétel és testmozgás, valamint a szociális kapcsolatok és társadalmi beilleszkedés között. A modern társadalmakban a fiatalok kevésbé hagyatkozhatnak tartós társadalmi kapcsolatokra, mint a múltban. Emiatt egyre nagyobb jelentıséggel bírnak a szociális hálózatok, beleértve az iskolát és az osztályt. A csoportból történı kirekesztés és a társadalmi elszigeteltség nagy mértékő stresszt eredményez, a befogadás ezzel szemben kedvez az önbecsülésnek. A testnevelést és általában a sportot az elszigetelıdési hajlam ellen ható fontos eszköznek tekintik, mivel lehetıséget nyújt arra, hogy a fiatal átélje a csapathoz tartozás élményét, megismerje a közösségi szellemet és a szolidaritást. A sporton keresztül az ember olyan szabályokat, értékeket és készségeket sajátít el, melyek más helyzetekben is hasznára válhatnak. Még azt is sikerült perdöntıen bizonyítani, hogy a sport szerepet játszik a bőnözés megelızésében, mind a rehabilitáció, mind a bőnelkövetés megelızése terén. Ez azonban nagyban függ attól, hogyan tanítják és szervezik a sportot és a testnevelést, a sport ugyanis elkülönülést és marginalizációt is eredményezhet! II. AZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK Az EU-ban számos probléma merül fel a testnevelés kapcsán: A testnevelés általános irányultsága: a létezı tantervek gyakran nem kínálnak az egyén számára felhasználható és társadalmilag is releváns tapasztalatokat és szemben állnak az iskolán kívüli tevékenységekben érvényesülı társadalmi trendekkel és tendenciákkal: túlságosan élsport-orientált, versenyszellemő és teljesítményelvő programokra épülnek. Ha a testnevelést a gyermekkori elhízás és túlsúly leküzdésének eszközeként kívánjuk felhasználni, ösztönözni kell olyan tantervi elemek beillesztését, amelyek a tanulók minden csoportja számára vonzóak. Mivel a számítógépes játékok egyre inkább a PE v /9 PR\ doc

9 gyerekek legkedvesebb szabadidıs játékszereivé lépnek elı, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a gyerekek és fiatalok körében népszerősítsük a tevékeny, egészséges életmódot. A testnevelés hagyományos tartalma már nem felel meg e fiatalkorú csoportok életstílusának; Fenyeget az a veszély, hogy a testnevelés egyre inkább a margóra szorul az iskolai órarendben; az elmúlt években a testnevelésre elkülönített idı az egész EU-ban fokozatosan csökkent: 2002 óta a testnevelésre szánt idıkeret az általános iskolákban heti 121 óráról 109 órára, a középiskolákban heti 117-rıl, 101 órára szőkült 1. A kutatások szerint ugyanakkor ajánlott, hogy a gyerekek és a kamaszok valamilyen formában naponta egy órányi fizikai tevékenységet végezzenek. Arra is utalnak bizonyos jelek, hogy a testnevelésórák hivatalosan bejelentett száma nem felel meg a valóban leadott órák számával, mivel a végrehajtás nem jelent jogi kötelezettséget vagy elvárást. Ezért ellenırizni kell az órák tényleges megtartását! A fenti problémához kapcsolódik a sportlétesítmények alulfinanszírozottsága; a létesítményekre, felszerelésre, sporteszközökre és ezek fenntartására, valamint oktatási anyagokra szánt források elégtelensége különösen Közép-, Kelet- és Dél-Európában jellemzı. a pénzügyi támogatás hiányának következményeit a fogyatékkal élı gyerekek még inkább megszenvedik. A minıségi tanárképzés érdekében felül kell vizsgálni a testnevelı tanárok képzésében használt tanterveket is. Hozzáértı és magabiztos tanárokra van szükség, akik képesek olyan testnevelésórákat tervezni, melyek megfelelıen kezelik az egészségügyi problémákat és minden gyereket részvételre sarkallnak. Az eredményes és sikeres testnevelésórák elıfeltétele azonban a jól képzett, szakértı testnevelı. Szakadék van az iskolai testnevelés és az iskolán kívül vagy iskola utáni tevékenységek között. Meg kellene erısíteni az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek közötti kapcsolatot. Befogadás: az etnikai kisebbségek tagjai különösen alacsony számban vesznek részt a sporttevékenységekben. A részvétel problémája már az iskoláskorban felmerül; A fiatal mohamedán lányok e tekintetben különösen érzékeny csoportot alkotnak. A korlátozott hozzáférés a fogyatékkal élık esetében szintén nyilvánvaló. A fogyatékkal élı fiatalok esetében sokkal kisebb a tanterven, iskolán kívüli sporttevékenységben való részvétel valószínősége. Még mindig kevés a sporthoz, testneveléshez és ezek egészségre és társadalmi trendekre gyakorolt hatásához kapcsolódó területeken összegyőjtött empirikus adat. E megállapítások képezik az alapját azon ajánlásoknak, melyeket az elıadó a jelentésben az illetékes szervek által a sport nevelésben betöltött szerepének fokozása érdekében hozandó intézkedésekre vonatkozóan tett, legyenek ezek európai vagy tagállami szintő intézkedések. 1 lásd: A testnevelés jelenlegi helyzete és kilátásai az Európai Unióban. PR\ doc 9/9 PE v01-00