Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 74-25/2014. Ea: Vida Ildikó Tárgy: Előzetes vizsgálat elbírálása A Lengyel és Társa Bt. (5100 Jászberény, Lövész u. 1.) által benyújtott Jászberény 0427/58 hrsz. alatt létesített a Jászberény- V. védnevű homokbánya vertikális bővítésre vonatkozó előzetes vizsgálat során a következő döntést hoztam: Határozat A Lengyel és Társa Bt. (5100 Jászberény, Lövész u. 1.) által benyújtott, a Jászberény V. védnevű homokbánya vertikális bővítésre vonatkozó tevékenység november 13-i kelttel elkészített, majd február 7- kelttel kiegészített - előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Szakhatóságok előírásai: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve JNR/062/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága JNF/03/5699-1/2014.számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: A beruházás a környező termőföldek minőségében kárt nem okozhat, a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak. A bővítés során a bányatelek horizontális kiterjedése nem változhat, újabb termőföld igénybevételére nem kerülhet sor. Mivel a - végleges más célú hasznosítási engedéllyel rendelkező - tárgyi bányateleknél a megjelölt újrahasznosítási cél szántó, a más célú hasznosítás megszüntetése után az illetékes bányakapitányság újrahasznosítási engedélyezési eljárást folytat le, melyben a talajvédelmi hatóság - újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi terv jóváhagyásával - szakhatóságként működik közre. A talajvédelmi tervet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.5 pontja alapján kell elkészíteni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN-07B/EH/ /2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság KÖTIVH /2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: A tervezett bányászat során figyelembe kell venni azt, hogy teljesüljenek a

2 2 vízgyűjtőgazdálkodási tervben, a vizek jó mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A bányászati tevékenység a felszíni- és felszín alatti vízkészletekre káros hatást még közvetett módon se gyakorolhat. A kitermelést a vízügyi hatóság vízgazdálkodási okból korlátozhatja. A bányászati tevékenység során keletkezett, de annak befejezése után is fennmaradó bányatavakra és azok partjára - a külön jogszabályban foglaltak mellett - a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Körzeti Földhivatal /3/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: A tervezett tevékenység/létesítmény a szomszédos termőföld ingatlanok megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet 19. pontja szerinti Ft igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 2. d) pontja, valamint a 18. (1) bekezdése alapján a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését járó Ft eljárási díjat megfizette. A 63/2012. (VII.2.) VM rendelet alapján a termőföld minőségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködésért járó Ft eljárási illetéket lerótta. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Lengyel és Társa Bt. (5100 Jászberény, Lövész u. 1.) megküldte felügyelőségünknek a Jászberény-V. védnevű homokbánya vertikális bővítés előzetes környezeti vizsgálatát. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 37. (3) bekezdésben rögzített kötelezettségemnél fogva ellenőriztem és megállapítottam, hogy a kérelem megfelelt a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, csak a szakhatóságok eljárási díjait nem fizették meg /2013. sz. hiánypótlásra felhívó levelemre a díjfizetés megtörtént.

3 3 A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A homokbánya vertikális bővítésére az engedélyes dokumentációt Dr. Zentay Tibor november 12-i keltezéssel, a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. számú melléklete alapján készítette el. A tényállás tisztázásához /2013. számon hiánypótlást kértünk, melynek teljesítése után nem volt akadálya a döntésünk meghozatalának. A 2008-as hatástanulmányban a várható talajvíz szintet és a bányatelek alapsíkját felülvizsgálták, melynél a július 27-én létesített kutató fúrások talajvízszintjét vették figyelembe. A 12 db kutatófúrásnál a talajvízszintjét 95,8 és 96,3 mbf állapították meg. A bányatelek alaplapját 97,30 mbf szinten határozták meg. A bányatelek: - neve: Jászberény V. Homok - területe 10,520 ha - fedőlapja: 105,00 mbf - alaplapja: 97,30 mbf - kitermelhető ásványvagyon: maximum m 3. A termelés: - mennyisége m 3 /év, munkanap 250/év, - időtartama 15 év, december 31.-ig. - napi termelés 87 m 3 - létszám: 4fő - napi munkaidő: lefedés, kitermelés 4 óra/ rakodás 1 óra/ rekultiváció 3 óra - szállítási egység: 2x9 db/nap 10 m 3 -es billenőputtonyos tartálykocsi A bánya tervezett vertikális bővítése során az alapsíkot 1m-rel tervezik süllyeszteni 96,3 mbf szinten határozták meg. A tervezett bányabővítés a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének 19. pontjába sorolható: Egyéb bányászat (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet, amely a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Az előzetes vizsgálat alapján újabb fúrásokat a bánya környezetében nem végeztek, ezért a vizsgálat során a bányatelektől D-DK 3,2 km-re elhelyezkedő, a KÖTI-VIZIG kezelésében lévő monitoring kutak (4420 és 2157 kódszámú) vízszint változásait vizsgálták. A kutakban 1998-ig folyamatosan 92,0 mbf szintre csökkent a talajvízszint, majd év végéig 93,5 mbf értékre nőtt, 2002-ig tovább emelkedett 1,5-2,0 m-t, utána csökkenést követően ban ismét emelkedett, majd 2007-től 93,4 mbf körüli érték volt jellemző. A rendkívül csapadékos 2010-es év hatására 2011 tavaszára a 94,8 mbf szintet is elérte, azóta csökkenő tendenciát mutat. Az értékelés szerint 1998-ban átlag feletti csapadék volt, de az előző évek csapadék hiánya miatt alacsony szinten volt a talajvíz, a bánya területén mbf szint alatt a kutatás során a 9m-es fúrásokban sem érték el. A és években a csapadék mennyiség jelentősen meghaladta a sokévi átlagot, így ezeket a szinteket maximumnak, míg a 2010-es év hatását kiugró értéknek tekintik. Így a bánya területén mért értékek és a közeli területek talajvízmozgása alapján a maximális talajvízszintet 96,0 mbf tekintik mértékadónak és a kitermeléshez a bánya alapsíkját 96,3 mbf határozzák meg. Monitoring telepítését nem tartják szükségesnek.

4 4 A felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatásra a trajektória módszerrel a 33-50,4m közötti védendő rétegek elérési idejét évben állapították meg, így a vizsgált rétegvíz tartók hidrogeológiai szempontból védettnek tekinthetők. A horizontális elmozdulás 25 év alatt m-re tehető, DK-i irányú, így a homokbánya üzemeltetése ivóvízbázis védőövezetét nem érinti. A bányatelek környezetében felszíni vízfolyás nincs. A talajvízszint a letermelés hatására közelebb kerül a terepszinthez, a maximális talajvízszint esetén a visszatermelt humuszréteg védi, így megnövekszik a párolgás, amely kismértékben csökkenti a talajvízszintet, de ezzel növeli a védőréteget. A bányatelektől ÉNy-i irányban ~1,25km-re található a Jászberényi II. Vízmű hidrogeológiai védőidoma. A védőidom felülvizsgálatát elvégezték, amely során a védőidomnak nem volt felszíni metszete, ezért a védőidomot kijelölő /2010. számon kiadott határozatban külső védőterület nem került kijelölésre. A kitermeléshez használt gépek tankolását mobil tartállyal, kármentő tálca használatával végzik, a szállító járműveket üzemanyagtöltő állomáson töltik. A szociális ellátást mobil WC telepítésével biztosítják. Az olajos hulladékot acélhordóban, a kommunális hulladékot műanyag zsákban gyűjtik, elszállításáról rendszeresen gondoskodnak. A tevékenység során havária esemény nem történt. A Jászberény, 0427/58 hrsz. a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem áll országos jelentőségű védelem alatt, valamint a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A benyújtott dokumentáció és kiegészítésében elvégzett immissziós számítások szerint a bányában végzett anyagmozgatás és földmunkák tevékenység során kialakuló szállópor (PM10) átlagos koncentrációja nem éri el a szennyező anyagra megállapított levegőterheltségi szint egészségügyi határértékét. A homok kitermelésből származó porterhelés közvetlen hatásterülete 150 m-re adódik. A bányához legközelebbi tanyaépületek 340 m-re találhatóak. A tevékenységhez kapcsolódó járműforgalom a környezeti levegőt minimális mértékben terheli. A Lengyel és Társa Bt. (5100 Jászberény, Lövész u. 1.) Jászberény- V. védnevű homokbánya vertikális bővítésre vonatkozó létesítéssel, üzemeltetéssel, valamint a felhagyással kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a figyelmet: A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: - a külfejtéses bányászat minél kisebb környezetterhelést jelentsen, - a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, - a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, - a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák. A bánya területére hulladékot beszállítani TILOS! A bányaművelés során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat (pl.: gépmeghibásodásból keletkező üzemanyaggal, kenőolajjal, hidraulika olajjal szennyezett talaj/homok stb.) megfelelő műszaki állapotú gyűjtőedényzetek (PE - zsák, fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával haladéktalanul össze kell gyűjteni és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező - ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni a megfelelően kitöltött Sz kísérőjegy alkalmazásával. Az engedély meglétéről a veszélyes hulladék tulajdonos köteles meggyőződni.

5 5 A keletkező hulladékokkal (veszélyes és nem veszélyes) kapcsolatos - hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. A hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Az új műszaki üzemtervhez csatolni kell a hulladékok elszállítására, kezelésére vonatkozó aktualizált szerződéseket, vagy nyilatkozatokat, vagy megállapodásokat. A bányaműveléshez kapcsolódó vízvédelmi intézkedéseket, az aktuális Műszaki Üzemi Terv havária eseményekkel foglalkozó fejezetében kérjük kidolgozni. Kitermelést csak a talajvíz érintése nélküli, száraz rétegből maximum a tervezett alaplap szintig végezhetnek. Tekintettel arra, hogy a bánya alapsíkját a maximális talajvízszintnél határozták meg szükségesnek tartjuk monitoring végzését, amelynek tervét a műszaki üzemi tervben szerepeltetni kell. Az alaplap állapotát a kitermelés során monitoringgal rendszeresen ellenőrizni kell, amennyiben a talajvízszint emelkedésére utaló változást, vizesedést észlelnek, felügyelőségünket értesíteni kell és a kitermelés módját, választott alaplapsíkját felül kell vizsgálni és szükség szerint az engedélyekben szereplő adatokat módosíttatni kell. Naponta, a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45 fokra, illetve annál kisebb dőlésszögben a lerézsűzését. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a rézsűzés és üreglakó madárfajok (gyurgyalag, parti fecske stb.) telepednek meg, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban méter távolságon belül a költési időszakban április 1. és augusztus 15. között, illetve a fészkelő üregek elnéptelenedéséig kitermelési munkát nem szabad végezni. Az üreglakó madarak megtelepedése esetén értesíteni kell a területileg illetékes természetvédelmi őrt (Juhász Tibor, ). A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: Hulladékgazdálkodási szempontból mind a megvalósulás, mind a működés, mind a megszüntetés feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal. A beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból nem indokolja a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. A tervezett beruházás előírásaink betartása esetén sem a létesítés, sem az üzemeltetés során nem jár jelentős káros hatással a Natura 2000 jelölő fajokra, illetve élőhelyre, ez alapján természet- és tájvédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint légszennyezést okoz, így levegőtisztaság-védelmi érdeket nem érint. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint zajvédelmi szempontból mind a működés, mind a megszüntetés feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók.

6 régészeti felügyelő 6 A Ket. 29. (6) bekezdés, továbbá a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jászberény Város Jegyzője közreműködésével, a Felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33 (1) bekezdése, valamint az 5. sz. melléklete szerint hatáskörrel rendelkező szakhatóságok a rendelkező részben szereplő előírásokkal, az alábbi indoklással adták meg állásfoglalásukat: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az eljárás során megállapításra került, hogy az NSZSZ-hez folyó év február 18-án érkezett tervdokumentációban foglaltak a népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek, ezért közegészségügyi vonatkozású kikötéseket nem támasztottam. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal: A Lengyel és Társa Bt. előzetes vizsgálati dokumentációja, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. Előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. A fentiek alapján a környezeti vizsgálat lefolytatását a kulturális örökségvédelem szempontjából nem tartom indokoltnak. Ugyanakkor tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -a alapján, amennyiben a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti emlék vagy lelet kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeumot (5000 Szolnok, Kossuth tér 4. 56/ ) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X1.18.) Korra. r.(a továbbiakban: Korra. r.) alapján örökségvédelmi birság kiszabását vonhatja maga után. Szakhatósági állásfoglalásomat a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 3. sz. melléklet A 1 3. pontjában szereplő szempont alapján adtam ki, miszerint az eljárás során azt szükséges vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás jellege és mértéke milyen hatással van a régészeti örökség elemeire. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságara a Gyenes István (5000 Szolnok, Kolozsvári út 16. II./8.)által elkészített tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a kérelemben foglalt tevékenység talajvédelmi érdeket nem sért, ezért a fenti előírásokkal az előzetes vizsgálat jóváhagyása ellen nem emel kifogást. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Körzeti Földhivatal: A szakhatósági állásfoglalás kiadásának jogi akadálya nem volt, döntésemet a vonatkozó

7 7 hatályos jogszabályok, a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hoztam meg. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 11. -a alapján termőföldet más célra csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőterületek igénybevételével lehet felhasználni, átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetve helyhez kötött beruházás céljából lehet más célra hasznosítani. A Tfvt. 8. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tervezett tevékenység/létesítmény a szomszédos termőföld ingatlanok megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja. Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság: A felügyelőség biztosította Gyenes István, tervező által november 12-ei keltezéssel elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció elektronikus elérhetőségét. A Lengyel és Társa Bt március 10-én érkezett levelében megküldte a vízügyi hatóság által kért kiegészítéseket. A kiegészítés kérésre benyújtott irat szerint a Lengyel és Társa Bt., a bányaművelés kezdetén állapodott meg - mely érvényben van - a JÁSZVÍZ Kft.-vel, hogy a bányatelken képződő szennyvizet befogadja. A csapadékvizek elvezetéséről nem kell intézkedni, az a felszínen természetes módon elszikkad. A tervezett homokbánya közvetlen környezetében vízfolyás, illetve állóvíz nincsen, a Zagyva folyó távolsága is eléri az 5 km-t. Szakhatósági eljárásomban - a benyújtott kérelem és mellékletei alapján - megállapítottam, hogy a meglévő homokbánya bővítésének előzetes vizsgálati. engedélyezési eljárása - fenti előírásaim teljesítése esetén - vízgazdálkodási szempontból nem kifogásolható, hatáskörömbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétes. Az eljárás során szakhatóságként megkerestem még a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányságot, aki SZBK/395-4/2014. számú végzésével megszüntette az eljárását hatáskör hiányában, az alábbi indoklással: A Bányakapitányság a benyújtott dokumentációból megállapította, hogy jelen eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2006. (XII.17.) Korm. rendelet 5. mellékletének 10. sorában meghatározott, bányafelügyelet szakhatóságként való bevonásának feltételei nem állnak fenn, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény [Ket.] 45/. A (1) bek. szerint a szakhatósági eljárást megszünteti. Az előzetes vizsgálat elbírálása ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 45 nap, melyet nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóságok eljárási ideje és a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig eltelt idő. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Ket. 45. (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A 481/2013. (XII.017.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség.

8 8 A Rendelet 3. számú melléklet 19. pontja szerint a tervezett beruházás a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 67. (2) bekezdés értelmében A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, április 4. Kónya Károly Igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1. Lengyel és Társa Bt. (5100 Jászberény, Lövész u. 1.) Tértivevénnyel 2. Gyenes István (5000 Szolnok, Kolozsvári út 16. II.2.) Tértivevénnyel 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 5000 Szolnok, Ady E. út Hivatali kapun 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Hivatali kapun 5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Körzeti Földhivatal 5100 Jászberény, Ady E. út 34. Hivatali kapun 6. Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Hivatali kapun 7. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 5000 Szolnok, Boldog S. I krt KÖTI-KTVF Hatósági Osztály/ HNYR 9. KÖTI-KTVF Irattár Azonosító adatok: Ügyfél KÜJ száma: Objektum KTJ száma: