Feketefenyvesek természetvédelmi megítélésének ökológiai alapjai
|
|
- Zita Ráczné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Feketefenyvesek természetvédelmi megítélésének ökológiai alapjai doktori (PhD) értekezés tézisei Cseresnyés Imre Gödöllő 2013
2 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető: Környezettudományi Doktori Iskola Környezettudomány Dr. Heltai György egyetemi tanár, MTA Doktora, tanszékvezető SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet Kémia és Biokémia Tanszék Dr. Csontos Péter tudományos tanácsadó, MTA Doktora MTA, Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet. Az iskolavezető jóváhagyása.. A témavezető jóváhagyása 2
3 1. A kutatás háttere és céljai Magyarország területén a XIX. sz. második felétől kezdve telepítenek tájidegen feketefenyőt (Pinus nigra Arn.). A fenyvesítés elsődleges célja a középhegységekben (főként a dolomitvidékeken) a talajerózió megakadályozása, az Alföldön a homokterületek fásítása és a homok megkötése volt, a fatermesztési célok csak később kerültek előtérbe [TAMÁS 2003]. A feketefenyvesek a hazai erdőterület mindössze 3,7%-át (67200 ha) teszik ki, ennek ellenére komoly természet- és tájvédelmi problémák okozói. Az állományok jelentős részét a középhegységi dolomit-, valamint az alföldi homokvidékek fajgazdag, védelemre érdemes élőhelyeire telepítették. A fenyvesítés hatására fellépő erős árnyékolás és a felhalmozódó tűavar az őshonos flóra jelentős elszegényedését és számos növényfaj lokális kipusztulását váltotta ki, gyakran nudum típusú feketefenyő állományok kialakulásához vezetve [BORHIDI 1956, BÓDIS 1993, HORÁNSZKY 1996, CSONTOS et al. 1998]. A feketefenyő fájának ipari értéke csekély, a szuboptimális élőhelyekre telepített, emiatt fiziológiailag gyorsan legyengülő fenyveseket pedig gomba- és rovar-kórokozók kiterjedt epidémiái is pusztították, ezért fenntartásuk erdőgazdasági szempontból is indokolatlanná vált [KOLTAY 1999]. A sűrű monokultúrákban nagy mennyiségben halmozódott fel a gyorsan kiszáradó, gyantás tűavar [CSERESNYÉS et al. 2006], amely egyre gyakrabban vezetett pusztító erdőtüzek kialakulásához [GHIMESSY 2003, PAPP 2010]. Az alacsony diverzitású, fragmentált, rossz fiziológiai állapotú telepítések kiváló lehetőséget biztosítottak számos invazív növényfaj térhódításához [TÖRÖK et al. 2003], súlyosbítva a feketefenyő természetes flórára gyakorolt negatív hatását. Az elmúlt évtizedekben a monokultúrás fatermesztés háttérbe szorulása mellett a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat terjedt el, melynek célja a gazdaságitársadalmi és természetvédelmi szempontból is előnyös, természetes fajösszetételű, mikrohabitatokban gazdag, nagy diverzitású erdőállományok létrehozása és fenntartása [VAHID és KÓBORI 2005]. A feketefenyvesek őshonos erdőállományokká alakítása, illetve az őshonos gyepvegetáció helyreállítása ennek következtében is elengedhetetlenné vált [KESZTHELYI et al. 1995]. A feketefenyvesek területe ennek ellenére sem csökkent jelentősen, sőt további telepítések is folynak. Az állományok egy részét technogén területek (főként felhagyott külszíni fejtések) erdészeti rekultivációja során létesítik, kihasználva a feketefenyő csekély víz- és tápanyagigényét, valamint jó eróziógátló képességét. A feketefenyő hazai telepítése és a meglévő állományok kezelése jelenleg is az erdészek és a természetvédő botanikusok, ökológusok ütközőpontja, melynek objektív megítélése sok szempontból nehézkes. Munkánk során a fenyvesítés néhány ökológiai hatását elemeztük, így segítve a feketefenyő természetvédelmi szempontú értékelését és az állományok eredményes kezelését. Vizsgálataink eddig kevéssé kutatott területekre a feketefenyvesek tűzveszélyességére, az invazív fajok talajmagbankjára és a feketefenyővel rekultivált külfejtések növényzetének elemzésére irányultak. 3
4 Célkitűzések: 1. A felhalmozódott éghető anyag mennyiségének meghatározása különböző korú és égtáji kitettségű elegyetlen feketefenyvesekben, kiegészítve a vizsgálatokat a lombelegyes állományok avartömegének meghatározásával. 2. Tűzveszélyesség modellezése a különböző korú és kitettségű elegyetlen, valamint lombelegyes állományokban: a tűzgyulladási valószínűség és a tűz terjedésének vizsgálata különböző meteorológiai, topográfiai és szárazsági viszonyok mellett. 3. Az alkalmazott McArthur-féle empirikus tűzveszélyességi modell eredményeinek, így a modell hazai alkalmazhatóságának értékelése saját eredményeinknek szakirodalmi forrásokból nyert adatokkal történő összehasonlításával. 4. A feketefenyvesekben megfigyelt invazív fajok közül az országszerte jelentős fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és selyemkóró (Asclepias syriaca L.), valamint az egyelőre csak lokálisan problémákat okozó lepényfa (Gleditsia triacanthos L.) perzisztens talajmagbankjának tanulmányozása. 5. A magbank-vizsgálatok alapján az özönfajok potenciális veszélyességének becslése az őshonos társulások regenerációja, illetve a fenyvesített terület egyéb jövőbeni hasznosítása szempontjából. 6. Feketefenyő-telepítéssel rekultivált dolomit és bauxit külfejtések növényzetének cönológiai vizsgálata és természetvédelmi szempontú értékelése. 7. A rekultivált külszíni fejtések vegetációjának összehasonlítása a területek potenciális vegetációját jelentő, természetes állapotú társulásokkal (molyhos tölgyes karsztbokoredő vagy cseres-tölgyes), valamint tűz után vagy tarvágást követően regenerálódó társulásokkal; a fenyvesítés szukcesszióra gyakorolt hatásának vizsgálata. 8. Végül a kapott eredmények alapján a feketefenyő hazai jelenlétének értékelése, valamint javaslatok megfogalmazása a meglévő állományok kezelésével és az esetleges új telepítésekkel kapcsolatban. 2. Anyag és módszer 2.1. Feketefenyvesek tűzveszélyességének vizsgálata A feketefenyvesek tűzveszélyességének vizsgálatát a Budai-hegység dolomitra telepített állományaiban végeztük el, európai fenyvesekre elsőként alkalmazva McArthur empirikus (statisztikai) modelljét. Az ausztrál modell több száz természetes erdőtűz terepi vizsgálata alapján készült, először új-dél-walesi eukaliptusz-erdőkre [NOBLE et al. 1980]. Későbbi, átdolgozott formái egyéb lomberdő-típusokban és fenyvesekben is alkalmazhatóak voltak. Egyszerű gyakorlati 4
5 felhasználhatósága miatt európai fenyvesekben való alkalmazási lehetőségeit többen felvetették, kiemelve a kapott eredmények ellenőrzésének szükségességét [PASTOR et al. 2003]. A modell a hőmérséklet, a relatív légnedvesség, a szélsebesség, az éghető anyag mennyisége, a szárazsági faktor és a lejtőszög ismeretében prediktálja a tűzgyulladás valószínűségét (Tűzveszélyességi Index = TVI), a lángmagasságot, az üszökvetési távolságot és a terjedési sebességet (1. ábra). A szárazsági faktor a Byram Keetch Szárazsági Index (BKDI) értékéből, valamint az utolsó csapadék mennyiségéből és idejéből számítható ki. A modellezéshez elsőként az éghető anyag tömegének és a szárazsági faktor ismeretére volt szükség. Az éghető anyag mennyiségét különböző égtáji kitettségű (észak, dél, plató) és korcsoportú (20 40, 40 60, év és 80 év felett) feketefenyvesekben határoztuk meg, mintaterületenként 5 db 2 2 m-es kvadrátban. Mivel a McArthur-modell szerint a tűzveszélyességet a 6 mm-nél nem nagyobb méretű éghetőanyag-frakció határozza meg, ezért a fenyvesek talaján felhalmozódott avart három frakcióra osztottuk fel: 1) tűavar (+ a 6 mm-nél nem vastagabb ágavar); 2) ágavar (6 mm-nél vastagabb); és 3) tobozavar. A három frakció száraztömegét kg/ha egységben határoztuk meg minden mintaterületre vonatkozóan. Meteorológiai adatok felhasználásával kiszámítottuk a BKDI, majd ez alapján a szárazsági faktor napi értékeit az közötti időszakra [KEETCH és BYRAM 1968]. Meghatároztuk a szárazsági viszonyok jellemző éves változását és a tűzveszélyesség szempontjából kritikusan száraz időszakokat. 1. ábra: A McArthur-féle tűzveszélyességi modell felépítése 5
6 Az éghetőanyag-mennyiség és a szárazsági faktor ismeretében modelleztük a különböző meteorológiai és topográfiai tényezők hatását a tűzveszélyességre és a tűz jellemzőire. Ez esetben a modell hat bemenő paramétere (1. ábra) közül egyet-egyet kiválasztva, értékét egy meghatározott intervallumban változtattuk, és a többi öt tényezőt állandó értéken tartva vizsgáltuk ennek hatását a négyféle eredményre (TVI, lángmagasság, üszökvetési távolság, terjedési sebesség). A kapott eredményeket szakirodalmi forrásokból nyert kísérleti adatokkal vetettük össze annak érdekében, hogy megbízhatóságukat, valamint a modell hazai alkalmazhatóságát igazoljuk. Az avar mennyiségi meghatározását, valamint a tűzveszélyességi viszonyok modellezését lombos fákkal különböző mértékben (6 79%) elegyes feketefenyő állományokban is elvégeztük, hogy az elegyedés avartömegre és tűzveszélyességre gyakorolt hatását kimutassuk Invazív fajok magbankjának vizsgálata Az akác, a lepényfa és a selyemkóró talajmagbankját homokterületek (Kisalföld, Gödöllői-dombság, Csévharaszt) feketefenyveseiben mértük fel. A talaj két (0 6 cm és 6 12 cm) rétegéből vett mintákból mosással vagy szitálással nyertük ki a vizsgált özönfaj magvait. Az akác és a lepényfa esetén a magokat mechanikai úton szkarifikáltuk a fizikai dormancia (keményhéjúság) megtörése érdekében. A magokat laboratóriumban csíráztattuk, majd számuk és csírázási arányuk ismeretében meghatároztuk az invazív fajok magbankjának denzitását (db/m 2 ) az egyes fenyőállományokban. Emellett felmértük a lepényfa csemetebankjának denzitását is. Megvizsgáltuk az akác és a lepényfa magbank-mérete és a faegyedek kora (bazális területe) közötti kapcsolatot, a selyemkóró esetén pedig a magbank nagysága és a selyemkóró-állomány denzitása között kerestünk összefüggést Feketefenyővel rekultivált külfejtések aljnövényzetének vizsgálata Elvégeztük három-három, feketefenyővel rekultivált dolomit (Keszthelyihegység: Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás) és bauxit (Bakony: Szőc és Sáska; Gerecse: Nagyegyháza) külfejtés vegetációjának cönológiai felvételezését. Mintaterületenként 5 db m-es állandó kvadrátban határoztuk meg az aljnövényzet minden fajának százalékos borítását három alkalommal. A feketefenyő borítását, valamint az aljnövényzet összes fajszámát, borítását és Shannondiverzitását is meghatároztuk az egyes kvadrátokra és mintaterületekre vonatkozóan. Vizsgáltuk a feketefenyő borításának hatását a kvadrátban lévő aljnövényzet borítására, fajszámára és diverzitására. Minden fajhoz hozzárendeltük annak Raunkiaer-életformáját, valamint szociális magatartás típusát és cönoszisztematikai besorolását [BORHIDI 1993]. A fajok borításai alapján elkészítettük minden mintaterületre a három attribútum szerinti csoporttömeg-eloszlást, és a vegetációt 6
7 ezek segítségével jellemeztük. Az eloszlásokat homogenitásvizsgálattal hasonlítottuk össze. Kiszámítottuk az aljnövényzet természetességi értékének kvázi-átlagát a szociális magatartás típus szerinti csoporttömegek és a fajok természetességi értékének [BORHIDI 1993] figyelembe vételével. Vizsgáltuk a feketefenyő borításának hatását az aljnövényzet fenti mutatók szerinti csoporttömeg-eloszlásaira. Ehhez a hat mintaterületen felvételezett összesen 30 kvadrátot a feketefenyő borítása szerint három csoportra osztottuk oly módon, hogy minden csoportba kvadrát kerüljön. Így alacsony (10 30%), közepes (40 65%) és magas (70 90%) fenyőborítású kvadrátokat különítettünk el. A kvadrátok mindegyikére külön-külön meghatároztuk a csoporttömeg-eloszlásokat a benne lévő növényfajok borításaiból. Az azonos csoportba tartozó kvadrátok eloszlásait összevontuk, majd a három fenyőborításhoz tartozó eloszlást egymással statisztikai úton összehasonlítottuk. A feketefenyő flórára gyakorolt hatásának megismeréséhez tanulmányoztuk, milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetők meg a külfejtések növényzete és egy olyan vegetáció között, amely (1) az adott vizsgálati terület potenciális klimax vegetációját alkotja, illetve (2) hasonló élőhelyen regenerációs szukcesszióval alakul ki feketefenyő hatása nélkül. A potenciális vegetációtípus megállapítása egyrészt Magyarország Első ( ) és Második ( ) Katonai Felmérése során készült térképszelvényekről (M = 1:28800), másrészt a termőhelyi viszonyok és a rekultivált területet övező vegetáció jellemzőinek megfigyelése alapján történt. Potenciális vegetációként a dolomitfejtőknél Cotino Quercetum pubescentis, a bauxitfejtőknél Quercetum petraeae cerris társulást határoztuk meg. Szakirodalmi forrásokban közölt cönológiai felvételek [SZODFRIDT és TALLÓS 1964, FEKETE 1966], valamint BARINA [ined.] adataiból elkészítettük e két társulás természetes állományainak hasonló csoporttömeg-eloszlásait, majd ezeket a saját adatainkból felvettekkel vetettük össze. Hasonló összehasonlítást végeztünk regenerációs szukcesszió során kialakult vegetációtípusok cönológiai felvételeinek felhasználásával. Ez esetben dolomitsziklagyep feketefenyves leégését követő, valamint cseres tölgyes aljnövényzet ernyős felújító vágást követő szukcessziójának tanulmányozása során rögzített cönológiai adatokat használtunk fel [CSONTOS 1996, TAMÁS és CSONTOS 2006]. A csoporttömeg-eloszlások mellett a fajkészletek különbségeire is figyelmet fordítottunk Feketefenyvesek tűzveszélyessége 3. Eredmények és következtetések Az elegyetlen feketefenyvesekben felhalmozódott avar tömege független az égtáji kitettségtől, azonban korfüggő változást mutat. A tűavar mennyisége fokozatos emelkedés után a éves állományokban éri el maximumát (17560 kg/ha), majd az idősebb fenyvesekben szignifikánsan csökken. Hasonló trendet figyeltünk meg az ág- és tobozavarnál is, a különbségek azonban csak az ágavar tömegének 7
8 növekedésénél voltak szignifikánsak. Az idős telepítésekben az avarmennyiség csökkenése az állomány produkciójának hanyatlására utal, melynek oka a fás biomassza és az avar felhalmozódásából eredő tápanyag-limitáció, valamint az egyedek fiziológiai leromlása [GOWER et al. 1996]. A feketefenyvesekben akkumulálódott éghető anyag mennyisége a lassú lebomlás miatt jelentősen meghaladja az őshonos erdő- és gyepvegetációra jellemző értékeket [JÁRÓ 1958, MOLNÁR 1975] emiatt a fenyvesek fokozottan tűzveszélyes vegetációtípusok. Az éghető anyag mennyiségéből következően a éves állományok tűzveszélyessége a legnagyobb. A szárazsági viszonyok alakulására a jelentős évek közötti variabilitás jellemző. A vizsgált 25 éves ( ) időszakot tekintve a BKDI jellegzetes éves trend szerint változik: értéke januártól márciusig egyenletesen alacsony, majd augusztus végéig folyamatos emelkedést, ezt követően januárig monoton csökkenést mutat. Az index alapján a leginkább tűzveszélyes időszaknak augusztus és szeptember hónapok tekinthetők. A szárazsági faktor számítása során hasonló éves változást mutattunk ki. A szárazsági faktor nyáron átlagosan 7-es érték, csapadékhiányos periódusokban azonban hosszabb időn keresztül is a maximális 10-es értéket mutatja. Fokozott tűzveszélyre aszályos években nemcsak augusztus szeptemberben, hanem a tavaszi vagy késő őszi időszakban is számítanunk kell. A McArthur-modell használatával kimutattuk, hogy átlagos időjárású nyári napokon a feketefenyvesekben nagyon magas tűzveszélyességgel kell számolnunk (TVI = 24), és a kiemelten tűzveszélyes, éves állományokban közel 10 m lángmagasság, 1,5 km üszökvetési távolság, és 30 -os hegyoldalon felfelé 4,3 km/h terjedési sebesség várható. A tűzveszélyességre leginkább a szélsebesség van hatással, a tűzveszély nagy szélsebesség (60 km/h) esetén az extrém fokozatot is elérheti. Fokozott tűzveszély elsősorban a szeles, alacsony relatív légnedvességű, nyári napokon áll fenn. Saját eredményeinket szakirodalmi adatokkal összevetve megállapítottuk, hogy McArthur modellje több más széles körben alkalmazott modellhez hasonlóan írja le az avartömeg, a meteorológiai és szárazsági viszonyok, valamint a lejtőszög kapcsolatát a tűzveszélyességgel és a tűz jellemzőivel [VIEGAS 1998]. Konkrét eredményeink szintén összhangban állnak az avarégetéses kísérletek publikált eredményeivel [SANTONI és BALBI 1998, MORANDINI et al. 2001, MORVAN és DUPUY 2001]. Tapasztalataink alapján a McArthur-modell hazai viszonyok között alkalmazható a tűzveszélyességi viszonyok előrejelzésére, de az eredmények hitelességének ellenőrzése szükséges lehet. A lombelegyes állományokban a lombosfák arányának növekedésével lineárisan csökken a felhalmozódott avar tömege (50%-os elegyaránynál mintegy 30%-kal), ami a tűzveszélyesség mérséklődésével jár. A kedvező hatáshoz jelentősen hozzájárul a kevert avar tűavarénál lassúbb kiszáradása [SONG et al. 2010], mely alacsonyabb szárazsági faktort eredményez. 8
9 3.2. Invazív fajok magbankja Mindhárom vizsgált invazív növényfaj (akác, lepényfa és selyemkóró) talajmagbankját kimutattuk a feketefenyvesekben. Az akác magvai az alsó és felső talajrétegben egyaránt jelen voltak, csírázási arányuk az alsó rétegben magasabb volt (95,6%), mint a felsőben (93,1%); ennek oka vélhetően a mélyebb talajrétegben a magtúlélés szempontjából előnyösebb környezet kialakulása és az életképtelen magvak gyorsabb korhadása [FENNER és THOMPSON 2005]. A magbank denzitása jelentősnek tekinthető: fenyőállományonként db/m 2 között változott, átlagosan 1400 db/m 2 volt. Az egyes akácpéldányok alatti magbank nagysága, valamint az alsó talajréteg magtartalmának teljes magbankhoz viszonyított aránya pozitívan korrelált a fa bazális területével; e megfigyelések az idősödő akác példányok növekvő magprodukciójával, a magvak hosszú távú akkumulációjával és az eltemetődés időigényével magyarázhatók [MASAKA et al. 2010]. A lepényfa átlagosan 1168 db/m 2 denzitású magbankja szintén mindkét talajrétegben jelen volt, a csírázási arány e fajnál is magasabbnak bizonyult az alsó rétegben (98,2%), mint a felsőben (96,5%). A magbank nagysága a fák bazális területével nem korrelált, melynek oka a lepényfa magprodukciójának egyes évek között vagy többéves ciklusokban jelentkező nagyfokú ingadozása [MARCO és PÁEZ 2000]. A fenyvesekben megtaláltuk a lepényfa inváziójában fontos szerepet betöltő csemetebankot is, ennek denzitása 1,44 egyed/m 2 volt. A selyemkóró átlagosan 73 db/m 2 nagyságú magbankját csak a talaj felső rétegében mutattuk ki. A magvak 15%-a bizonyult csírázóképesnek; az alacsony csírázóképesség az életképes magvak jelentős részének a magszórást követő tavaszi kicsírázásával függ össze [CSONTOS 2001]. A magbank nagysága pozitívan korrelált a selyemkóró állománysűrűségével. A feketefenyvesek leégését vagy kitermelését követően, illetve leromlásukkal párhuzamosan az invazív fajok magbankból történő (esetleg évtizedekig is elhúzódó) felújulása várható, amely jelentősen gátolja az őshonos flóra regenerálódását vagy az érintett terület egyéb tervszerű használatát. A lepényfa korlátozott elterjedése miatt egyelőre csak kis területeken okozhat problémát, az akác és a selyemkóró inváziója azonban mára országos jelentőségűvé vált. A homokterületek feketefenyvesei a selyemkóró számára stepping stone habitatként funkcionálva elősegítik az özönfaj számára újabb fátlan területek meghódítását Feketefenyővel rekultivált külfejtések aljnövényzete A feketefenyővel rekultivált dolomit- és bauxitfejtőkön egymástól jelentősen eltérő vegetációtípusok alakultak ki; a különbség a domináns fajokban, a Shannondiverzitásban és a vizsgált csoporttömeg-eloszlások (szociális magatartás típus, Raunkiaer-életforma, cönoszisztematikai besorolás) szignifikáns különbségeiben is megnyilvánult. A közel egy időben (21 24 évvel a vizsgálat előtt) rekultivált dolomitfejtők két mintaterületén (Balatongyörök és Vonyarcvashegy) a természetes dolomitvegetáció fajai uralkodtak, a zavarástűrő, őshonos ruderális és tájidegen fajok csekélyebb aránya mellett, így a növényzet viszonylag magas természetességi 9
10 értékkel rendelkezett. A gyenesdiási állományban azonban a ruderális elemek (főként Calamagrostis epigeios és Solidago gigantea) dominanciája volt jellemző, a természetes fajok visszaszorultak; emiatt a vegetáció természetességi értéke jelentősen elmaradt az előző két területétől. Az eltéréseket a propagulumforrások különbségei és az eltérő mértékű humán zavarás is okozhatta. A 6, 15, illetve 20 éve rekultivált bauxitfejtők különböző szukcessziós stádiumoknak tekinthetőek. A legfiatalabb állományt (Szőc) még a zavarástűrők uralták (itt is főként C. epigeios és S. gigantea), a 15 éves telepítésben (Nagyegyháza) ezek már részben visszaszorultak, a legidősebb feketefenyvesben (Sáska) pedig szerepük alárendelt volt. E fajok arányának csökkenésével párhuzamosan növekedett a természetes vegetáció fajainak részesedése, a vegetáció diverzitása és természetességi értéke. A feketefenyő borításának növekedése csökkentette az aljnövényzet borítását és fajszámát, valamint a dolomitfejtőkön a Shannon-diverzitást is. Jól megfigyelhető volt egyes fajok eltűnése a magasabb fenyőborítású kvadrátokból. A sűrűbb fenyves alól erőteljesebb a természetvédelmi szempontból kevéssé értékes vagy káros fajok kiszorulása, mint a potenciális vegetáció fajaié, amely a vegetáció természetességi értékét kissé növeli. A bauxitfejtők nagyobb fenyőborítású kvadrátjaiban magasabb a természetes lomberdei fajok relatív borítása, mely azzal is magyarázható, hogy a sűrűbben záródott erdőrészletek főként az idősebb állományokban találhatók, ahol hosszabb idő állt rendelkezésre az erdei fajok térhódításához. A rekultivált külfejtések növényzete szignifikánsan eltér mind a területek potenciális vegetációjától, mind az erdőtűz vagy ernyős felújító vágás után regenerációs szukcesszióval kialakult társulástól. A dolomitfejtők aljnövényzete kisebb természetességű: e területeken magasabb a természetes karsztbokorerdőből általában hiányzó zavarástűrő és társulásközömbös fajok (leginkább az őshonos és az adventív kompetitorok) csoporttömege, ugyanakkor a természetes dolomitfajok (főként a specialisták) aránya lényegesen alacsonyabb. Az értékes, gyakran védett dolomitnövények jelentős része a rekultivált területeken nem található meg. A bauxitfejtők vizsgálatakor a dolomitfejtőkön tapasztaltakhoz hasonló különbségeket mutattunk ki: a bauxitfejtők növényzetében a ruderális fajok aránya meghaladja a természetes cseres tölgyesre jellemző értéket, a természetes (általában lomberdei) fajok csoporttömege viszont messze elmarad attól. Ugyanilyen eltérések mutatkoznak, ha a bauxitfejtők növényzetét a regenerációs szukcesszió korban megfelelő stádiumával vetjük össze. A gyom jellegű fajok kiszorulása és a természetes fajok elterjedése lassúbb a feketefenyő alatt; a tölgyesek geofita fajai, valamint a védett fajok még a legrégebben rekultivált helyszínről is hiányoznak. A feketefenyő szukcesszió szempontjából kedvezőtlen hatásához valószínűleg hozzájárul a rekultivált területek propagulumhiánya is. A fenyvesítés következményeinek alaposabb megismeréséhez a rekultivált területek hosszú távú ökológiai monitorozására lenne szükség, feketefenyőtől mentes kontrollterületek bevonásával. 10
11 4. Új tudományos eredmények 1. Meghatároztuk a különböző korú és égtáji kitettségű elegyetlen feketefenyvesekben felhalmozódott tű-, toboz- és ágavar mennyiségét. Megállapítottuk, hogy a frakciók tömege éves állományokban a legmagasabb. Az éghető avar mennyiségéből eredően a feketefenyvesek tűzveszélyessége jelentősen meghaladja a hazai természetes erdő- és gyeptársulásokét. Igazoltuk, hogy lombelegyes feketefenyvesekben a felhalmozódott avar tömege lineárisan csökken a lombosfák elegyarányának növekedésével, maga után vonva a tűzveszélyesség mérséklődését. 2. Kvantifikáltuk az éghető anyag várható szárazságának mértékét a Byram Keetch Szárazsági Index (BKDI) és a szárazsági faktor segítségével. Kimutattuk a szárazsági viszonyok jellegzetes éves változását és az augusztus szeptemberi időszak kiemelt tűzveszélyességét. Megállapítottuk, hogy McArthur empirikus modellje alkalmas a hazai feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak előrejelzésére. 3. Konkrét adatokat szolgáltattunk a feketefenyvesek tűzveszélyességéről (Tűzveszélyességi Index, lángmagasság, üszökvetési távolság, terjedési sebesség) különböző meteorológiai, topográfiai és szárazsági viszonyok mellett. 4. Kimutattuk az invazív fehér akác, lepényfa és selyemkóró perzisztens magbankját a feketefenyvesek talajában. Az akác magbankjának denzitása és a mélyebb talajrétegbe jutott magvak aránya egyaránt növekedést mutatott a fa bazális területének (korának) függvényében. A selyemkóró magbankjának nagysága a selyemkóró állománysűrűségével összefüggően emelkedett. 5. Az invazív fajok magbankjának kimutatásával felhívtuk a figyelmet arra, hogy a feketefenyvesek leégését vagy kitermelését követően (esetleg az állományok spontán pusztulásával párhuzamosan) az érintett területeken az özönfajok felújulása és elterjedése várható, megnehezítve az őshonos flóra regenerálódását vagy egyéb tervszerű területhasználatot. 6. Feketefenyő telepítésével rekultivált külszíni dolomit- és bauxitfejtések aljnövényzetének vizsgálatával megállapítottuk, hogy a feketefenyő borításának növekedésével csökken az aljnövényzet borítása, fajszáma és Shannon-diverzitása. Kimutattuk, hogy a rekultivált területek vegetációja jelentősen alacsonyabb természetességi értékkel bír, mint a területek potenciális növénytársulása (karsztbokorerdő vagy cseres tölgyes), illetve egy olyan növényzet, amely hasonló élőhelyen, tűz vagy tarvágás után regenerációs szukcesszióval alakul ki fenyőtelepítése nélkül. 7. A rekultivált területeken jellemző a tájidegen fajok inváziója és a ruderális fajok elszaporodása, ugyanakkor a potenciális vegetáció fajainak jelentős része (ide értve a konstans fajokat is) hiányzik vagy szerepe alárendelt, védett fajok pedig csak elvétve fordulnak elő. A jellemző szukcessziós folyamatok (gyom jellegű, zavarástűrő fajok kiszorulása, természetes kompetitorok 11
12 térhódítása) a feketefenyő jelenlétében lassabban vagy csak részben mennek végbe. 8. Vizsgálataink alapján a feketefenyő természetes szukcessziót gátló hatására következtethetünk, de ennek egyértelmű megítéléséhez hosszú távú vegetációdinamikai monitorozásra lenne szükség kontrollterületek bevonása mellett, figyelembe véve a szukcesszió szempontjából fontos egyéb háttértényezőket is (pl. antropogén zavarás, propagulumok elérhetősége). 5. Javaslatok A feketefenyvesek által elfoglalt területeken az őshonos erdő- vagy gyepvegetáció helyreállítása a cél. Az élőhely-restauráció során elsősorban az őshonos társulások természetes regenerációs képességét kell kihasználni, illetve elősegíteni. Erdőállomány fenntartására alkalmas termőhelyeken a feketefenyveseket fokozatosan lombelegyes, majd lombos erdőkké kell átalakítani. Ezek létrehozása a tűzveszélyességet is mérsékli: mivel csökken az éghető anyag mennyisége és lassul a kiszáradása, ezért csökken a tűzgyulladás valószínűsége, a tűz intenzitása és terjedési sebessége, valamint elhárul a koronatűz kialakulásának veszélye. A tűzveszély szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a éves, sűrű telepítésekre (magas éghetőanyag-mennyiség), a dolomitvidékek meredek lejtőin álló fenyvesekre (gyors tűz-terjedés és nehéz védekezés), valamint azokra az állományokra, melyek védett természeti területeken, illetve lakott területek vagy fokozottan védett természeti értékek közelében találhatók. A nagyobb kiterjedésű, összefüggő fenyvesekben tűzpászták kialakítása és karbantartása szükséges. A tűzveszély szempontjából leginkább kritikus augusztus szeptemberi időszakban (elsősorban a meleg, szeles, alacsony légnedvességű napokon) a tűzgyújtási tilalom betartását szigorúan ellenőrizni kell, és a tilalmat ki kell terjeszteni a fenyvesek környezetében lévő mezőgazdasági vagy egyéb területekre is. A feketefenyvesek kezelése során fokozott figyelmet igényelnek azok az állományok, melyekben özönnövények találhatók, főként, ha e fajok perzisztens magbankkal rendelkeznek. Mivel a magvak talajból való eltávolítása a gyakorlatban kivitelezhetetlen, ezért az invazív fajoktól a terület rendkívül nehezen mentesíthető. A fenyvesekben meg kell kezdeni a magbank-képző özönfajok irtását a magvak talajban történő akkumulációjának megakadályozása, illetve a már kialakult magbank legalább részbeni kimerítése érdekében. Az akác és a lepényfa magbankból vagy csemetebankból történő erőteljes újulására erdőtüzeket követően is számítani kell. A selyemkóró irtása azokban a fenyőállományokban különösen fontos, melyeken át az özönfaj újabb mezőgazdasági vagy gyepterületeket hódíthat meg. A magbank-képzés szempontjából nem vagy csak hiányosan ismert özönfajok magbankjának kutatása is időszerű. Az erdészeti rekultiváció során telepített feketefenyvesek átalakítása szintén szükséges. A dolomitterületeken ez esetben is célravezető lehet a természetes regeneráció elősegítésével kialakítani a terület őshonos vegetációját; a cseres 12
13 tölgyesek helyére ültetett állományokban emellett őshonos állományalkotó és elegyfák telepítése is indokolt. Fontos az invazív, valamint a természetes szukcessziót gátolni képes őshonos, agresszív növényfajok (pl. Calamagrostis epigeios) visszaszorítása vagy eltávolítása. A szukcesszió a területre történő, szakszerűen tervezett, aktív propagulumbevitellel segíthető elő. A feketefenyő újabb rekultivációs célú alkalmazásait lehetőleg mellőzni kell, illetve az eróziónak fokozottan kitett rézsűkre kell korlátozni. A rekultivált területeken a humán károsító hatások (hulladéklerakás, járműforgalom stb.) kiküszöbölésével valamelyest gátolható a természetességi állapotok leromlása. Irodalom BÓDIS J. (1993): A feketefenyő hatása nyílt dolomitsziklagyepre. I. Texturális változások. Botanikai Közlemények 80(2): BORHIDI A. (1956): Feketefenyveseink társulási viszonyai. Botanikai Közlemények 46(3 4): BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 93 p. CSERESNYÉS, I., CSONTOS, P., BÓZSING, E. (2006): Stand age influence on litter mass of Pinus nigra plantations on dolomite hills in Hungary. Canadian Journal of Botany 84(3): CSONTOS P. (1996): Az aljnövényzet változásai cseres tölgyes erdők regenerációs szukcessziójában. Scientia Kiadó, Budapest, 122 p. CSONTOS P., TAMÁS J., KALAPOS T. (1998): A magbank szerepe a dolomitnövényzet regenerálódásában korábban feketefenyvessel borított területeken. In: CSONTOS P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, pp Scientia Kiadó, Budapest. CSONTOS P. (2001): A szamárbogáncs (Onopordum acanthium L.) és a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) magvainak túlélőképessége. Acta Agronomica Óváriensis 43(2): FEKETE, G. (1966): Der xerotherme Flaumeichen-Buschwald des nördlichen Bakony-Gebirges. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 58: FENNER, M., THOMPSON, K. (2005): The ecology of seeds. Cambridge University Press, Cambridge, 260 p. GHIMESSY L. (2003): Az erdőtűz-kárról. Erdészeti Lapok 138(3): GOWER, S. T., MCMURTRIE, R. E., MURTY, D. (1996): Aboveground net primary production decline with stand age: potential causes. Trends in Ecology and Evolution 11(9): HORÁNSZKY A. (1996): Növénytársulástani, erdőgazdálkodási és természetvédelmi kérdések a Kisés Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3 4: JÁRÓ Z. (1958): Alommennyiségek a magyar erdők egyes típusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1: KEETCH, J. J., BYRAM, G. M. (1968): A drought index for forest fire control. USDA Forest Service Research Paper SE-38. USDA Southeastern Forest Experiment Station, Asheville, NC, 32 p. KESZTHELYI I., CSAPODY I., HALUPA L. (1995): Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 3., Budapest, 251 p. 13
14 KOLTAY A. (1999): A hazai fenyőállományok egészségi állapota. Erdészeti Lapok 134(1): MARCO, D. E., PÁEZ, S. A. (2000): Invasion of Gleditsia triacanthos in Lithraea ternifolia montane forests of central Argentina. Environmental Management 26(4): MASAKA, K., YAMADA, K., KOYAMA, Y., SATO, H., KON, H., TORITA, H. (2010): Changes in size of soil seed bank in Robinia pseudoacacia L. (Leguminosae), an exotic tall tree species in Japan: Impacts of stand growth and apicultural utilization. Forest Ecology and Management 260(5): MOLNÁR, E. (1975): A survey of studies on grassland production in Hungary. Acta Botanica Hungarica 21(1 2): MORANDINI, F., SANTONI, P. A., BALBI, J. H. (2001): The contribution of radiant heat transfer to laboratory-scale fire spread under the influences of wind and slope. Fire Safety Journal 36(6): MORVAN, D., DUPUY, J. L. (2001): Modeling of fire spread through a forest fuel bed using a multiphase formulation. Combustion and Flame 127(1 2): NOBLE, I. R., BARY, G. A. V., GILL, A. M. (1980): McArthur s fire-danger meters expressed as equations. Australian Journal of Ecology 5: PAPP M. (2010): Megnövekedett hazánkban az erdőtüzek gyakorisága. Az Európai Unió Agrárgazdasága 15(3): 4 5. PASTOR, E., ZÁRATE, L., PLANAS, E., ARNALDOS, J. (2003): Mathematical models and calculation systems for the study of wildland fire behaviour. Progress in Energy and Combustion Science 29(2): SANTONI, P. A., BALBI, J. H. (1998): Modelling of two-dimensional flame spread across a sloping fuel bed. Fire Safety Journal 31(3): SONG, F., FAN, X., SONG, R. (2010): Review of mixed forest litter decomposition researches. Acta Ecologica Sinica 30(4): SZODFRIDT I., TALLÓS P. (1964): A felsőnyírádi erdő cseres tölgyesei. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2: TAMÁS, J. (2003): The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62(2): TAMÁS J., CSONTOS P. (2006): Dolomitterületek vizsgálata a Budai-hegységben milyen a növényzet erdőtűz után 10 évvel? In: KALAPOS T. (szerk.): Jelez a flóra és a vegetáció. A 80 éves Simon Tibort köszöntjük, pp Scientia Kiadó, Budapest. TÖRÖK, K., BOTTA-DUKÁT, Z., DANCZA, I., NÉMETH, I., KISS, J., MIHÁLY, B., MAGYAR, D. (2003): Invasion gateways and corridors in the Carpathian Basin: biological invasions in Hungary. Biological Invasions 5(4): VAHID Y., KÓBORI J. (2005): Nemzeti Erdőprogram és az EU-csatlakozás. Erdészeti Lapok 140(12): VIEGAS, D. X. (1998): Weather, fuel status and fire occurrence: predicting large forest fires. In: MORENO J. M. (ed.): Large forest fires, pp Backhuys Publishers, Leiden. 14
15 Az értekezés témakörében megjelent publikációk Impakt Faktoros folyóiratban megjelent közlemények: Cseresnyés, I., Csontos, P., Bózsing, E. (2006): Stand age influence on litter mass of Pinus nigra plantations on dolomite hills in Hungary. Canadian Journal of Botany 84(3): [IF: 0.985] doi: /b Csontos, P., Bózsing, E., Cseresnyés, I., Penksza, K. (2009): Reproductive potential of the alien species Asclepias syriaca (Asclepiadaceae) in the rural landscape. Polish Journal of Ecology 57(2): [IF: 0.433] Cseresnyés, I., Szécsy, O., Csontos, P. (2011): Fire-risk of Austrian pine (Pinus nigra) plantations under various temperature and wind conditions. Acta Botanica Croatica 70(2): [IF: 0.702] doi: /v Cseresnyés, I., Csontos, P. (2012): Soil seed bank of the invasive Robinia pseudoacacia in planted Pinus nigra stands. Acta Botanica Croatica 71(2): [IF: 0.702] doi: /v Egyéb lektorált folyóiratban megjelent közlemények: Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. (2003): Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvédelmi Közlemények 10: Cseresnyés I., Csontos P. (2004): Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével. Tájökológiai lapok 2(2): Bózsing E., Cseresnyés I. (2006): Az Asclepias syriaca L. három Pest megyei állományának szaporodásbiológiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 12: Cseresnyés I., Csontos P. (2006): Szárazsági viszonyok változása feketefenyvesekben. Tájökológiai Lapok 4(2): Cseresnyés I. (2010): Az invazív fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) magbankja feketefenyvesek talajában. Botanikai Közlemények 97(1 2): Cseresnyés I., Csontos P. (2012): Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése. Tájökológiai Lapok 10(2):
16 Lektorált magyar nyelvű könyvrészletek: Cseresnyés I., Csontos P., Bózsing E. (2007): Dolomitra telepített feketefenyvesek avartömegének vizsgálata. In: Csontos P. (szerk.): Feketefenyvesek ökológiai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp: (ISBN ) Cseresnyés I., Csontos P. (2007): A feketefenyvesek szárazsági viszonyainak változása. In: Csontos P. (szerk.): Feketefenyvesek ökológiai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp: (ISBN ) Csontos P., Cseresnyés I. (2007): Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése. In: Csontos P. (szerk.): Feketefenyvesek ökológiai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp: (ISBN ) 16
FEKETEFENYVESEK TÛZVESZÉLYESSÉGI VISZONYAINAK ELEMZÉSE McARTHUR MODELLJÉVEL
Tájökológiai Lapok 2 (2): 231 252. (2004) 231 FEKETEFENYVESEK TÛZVESZÉLYESSÉGI VISZONYAINAK ELEMZÉSE McARTHUR MODELLJÉVEL CSERESNYÉS IMRE 1 ÉS CSONTOS PÉTER 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani
Feketefenyvesek természetvédelmi megítélésének ökológiai alapjai
Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Feketefenyvesek természetvédelmi megítélésének ökológiai alapjai doktori (PhD) értekezés Cseresnyés Imre Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Az invazív fehér akác (Robinia pseudoacacia L.)
Bot. Közlem. 97(1 2): 59 68, 2010. Az invazív fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) magbankja feketefenyvesek talajában Cseresnyés Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
Feketefenyveseink kutatása
1 Feketefenyveseink kutatása Csontos Péter (szerk.) MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoport Budapest, 2007. 2 TARTALOM Szerzők címe A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
for a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Élőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
BÍRÁLAT. Dr. Török Péter. Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című
BÍRÁLAT Dr. Török Péter Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című "MTA doktora" cím elnyerésére benyújtott értekezéséről A téma jelentősége Az utóbbi évtizedekben az európai
Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése
Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,
Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
OTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
Fontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj
A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
Erdőtüzek Magyarországon
Debreceni Péter: Erdőtüzek Magyarországon FIRELIFE projekt LIFE13 INF/HU/000827 Erdőtűz-megelőzési és képzési program Magyarországon Az erdőtűz az egyetlen abiotikus erdőkár, ami ellen már rövid távon
Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése!
Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése! Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete Éves közgyűlés Kecskemét 2015. február 26. Debreceni Péter NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Céljaink: FIRELIFE projekt
A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
A Nagy-bugaci erdő természetvédelmi-erdészeti kezelése
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 18 23, 2015 A Nagy-bugaci erdő természetvédelmi-erdészeti kezelése Bolla Bence és Filotás Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
SZÁRAZSÁGI VISZONYOK VÁLTOZÁSA FEKETEFENYVESEKBEN
Tájökológiai Lapok 4 (2): 255 268. (2006) 255 SZÁRAZSÁGI VISZONYOK VÁLTOZÁSA FEKETEFENYVESEKBEN CSERESNYÉS IMRE 1, CSONTOS PÉTER 2 1 MTA Kémiai Kutatóközpont, Biomolekuláris Kémiai Intézet 1025 Budapest,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
A hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban
A hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban Debreceni Péter, MgSzH, Erdészeti Igazgatóság Kaposvár, 2011. március 23. Erdőtüzek Magyarországon Az erdőtűz az egyetlen
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési
Minőségi változók. 2. előadás
Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest
A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest Az előadás tartalmi vázlata Miért érdekes a talajnedvesség? Talajnedvesség definíciója, mértékegységei; Talajnedvesség-mérés
TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában
Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
A magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,