HÍD programok a szakképző iskolákban

Átírás

1 100 Mayer Andrea HÍD programok a szakképző iskolákban A 2016/2017-es tanévtől bevezetendő Szakképzési Hídprogram közvetlen előzményét a Köznevelési HÍD I. és II. program szolgáltatja, jogszabályi alapját pedig a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 14. -a biztosítja. Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelent meg a közoktatásban a (bizonyos szempontból hiánypótlónak bizonyuló) HÍD programok szerinti képzésforma, melynek keretei között fejlesztő értékelés, vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata leginkább az egyéni fejlődés támogatásában fejeződik ki: itt egyéni, differenciált fejlesztési programban vesznek részt a tanulók, ami erősíti önbizalmukat, motivációjukat. E program segíti őket abban, hogy bennmaradjanak, vagy (mint már korai iskolaelhagyók) visszataláljanak a nevelés-oktatás-képzés világába. A Köznevelési Hídprogram azoknak a fiataloknak kínál esélyt, akiknek a tanulás korábban sikerélmények helyett csakis kudarcélményt adott. Már betöltötték ugyan a 16. életévüket, de a sorozatos eredménytelenség miatt nem tudták befejezni az általános iskolát (ők csatlakozhattak a valamely változatához), illetőleg az alapfok elvégzése után nem vették fel őket egyetlen középfokú intézménybe sem (ők a HÍD I. osztályaiba iratkozhattak be). A programba való bekapcsolódásukat követően a személyre szabott fejlesztő nevelés-oktatás sok esetben visszaadta a tanulók önbecsülését. Megszerezhették egyrészt a továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges, ám hiányzó alapkompetenciákat, alapismereteket; másrészt a szakképzésbe való bekapcsolódásukkal majd az ott elsajátított élet közeli ismeretekkel lehetővé is vált számukra a szakmatanulás aminek révén megtalálhatják helyüket az életben. A programra kijelölt szakközépiskolák, szakiskolák és speciális szakiskolák többségében korábban is folyt felzárkóztató oktatás. Ezek a nyitott, befogadó intézmények általában a megelőző időszakokban egy olyan programot jellemzően a Dobbantót valósítottak meg, amely a tanulmányaiban társaitól lemaradt, általános iskolában motiválatlanná és nehezen kezelhetővé vált éves, csupán 6. vagy 7. általános iskolai osztályt végzett tanulók nappali iskolarendszerben tartását, valamint a középfokú oktatásba való átvezetését célozta meg. A program nagy előnye az alacsony osztálylétszám, ami hatékonyabbá teszi-teheti az oktató-nevelő-képző munkát. A szakképző iskolák óraterveikbe a szabad időkeret terhére szocializációs és tanulás-módszertani foglalkozásokat építettek be. Ezek elősegítik a tanulók beilleszkedését és reintegrációját, valamint a megfelelő tanulási szokások és munkakultúra kialakítását. A program célja tehát segíteni a tanulókat a képességeiknek megfelelő szintű eredmények elérésében. A későbbi foglalkoztathatóság érdekében tehát elsődleges cél a munkavállalásra felkészítés

2 101 a szakképzésbe történő bekapcsolódás által, illetőleg legalább egy, a munkaerőpiaci igényeket tekintve hasznosítható részszakképesítés megszerzése. A Hídprogram szakiskolai képzésbe való integrálása egyértelműen jó döntésnek bizonyult, mivel a tanulók korukat tekintve sokkal közelebb állnak a szakiskolás kortársaikhoz, így közöttük jóval motiváltabbak, kevésbé érzik magukat kirekesztettnek, kívülállónak, mint az általános iskolai társaik között. A programba felvett tanulók létszáma a 2014/2015-ös tanévben az egyes képzési formákban (a HÍD I-ben, és hónapos egy vagy két tanéves formáiban, valamint felnőttoktatás keretében) mindösszesen fő volt. A belépő tanulók száma így az előző tanévihez viszonyítva közel 50%-kal emelkedett. Sajnos a 16 éves tankötelezettségi korhatár sok tanuló esetében (a fenti célok, eszközök ellenére) szintén vízválasztónak bizonyult, mivel az erőfeszítések ellenére a lemorzsolódás aránya rendkívül magas mutatókat (50%) eredményezett a közel két és fél ezres populáció körében. Ennek oka az elméleti órákon a fiatalok részéről tanúsított hatalmas mérvű passzivitásban, valamint az újabb pedagógiai módszerek erőteljes háttérbe szorulásában keresendő. Ugyanakkor kivételt képeztek a szakmai órák, és itt is kiemelten a gyakorlati foglalkozások. Ezeken a gyakorlatba ágyazott ténykedéseken még a nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küzdők is előbb-utóbb találtak kedvükre való elfoglaltságot. Szívesen vettek részt az alkotó, kézzel fogható, azonnali produktumokat felmutatni tudó folyamatokban. A jelen tanévig a program elvégzéséről az ott tanuló diák alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, a sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt szerezhet. A programok eddig elért eredményeit a következőképpen összegezhetjük: a HÍD programba bekapcsolódók a korai iskolaelhagyás helyett tudták-tudják tankötelezettségüket teljesíteni; a számos kudarcot átélt fiataloknak újra célok adhatók, amelyek révén a kirekesztettség érzésével ellentétben a társadalom fontos tagjának érezhetik magukat; a szocializációs és alapkompetencia-hiátusok pótlása által a továbbtanulás lehetősége kézzelfogható közelségbe kerülhet; az alacsony osztálylétszámból adódóan eredményesebben megvalósítható az egyénre szabott támogatás, megsegítés; a szakképzésbe való bekapcsolódás által a munka világára való felkészítés is megtörténik; egyéni fejlesztéssel a motiváció erősítése, a szakképzettség nélküli réteg újratermelődésének lassítása valósul meg; a munkakultúra megalapozása-kialakítása a minél teljesebb integráció hatékony eszközének bizonyul; az elmúlt tanévek tapasztalata rávilágított arra, hogy kizárólag gyakorlatorientált oktatással lehet jobb és tartósabb eredményeket elérni. A két tanév gyakorlati és elméleti hidas tapasztalatainak feldolgozása, a hatékonyabb szakképzés megvalósítása, a lemorzsolódás mértékének csökkenése (és ezáltal a korai iskolaelhagyók számának mérséklése) további feladatokat generált. Ilyen feladat a jogszabályi környezet, vala-

3 102 mint a kerettantervek és óraszámok felülvizsgálata; a tanuló képességeinek, életkori sajátosságainak figyelembevételével a megfelelő tankönyvek és munkafüzetek elkészítése; a programok mérési rendszerének kidolgozása, a be- és kimeneti mérések korrekciója; a programban tanulókat, illetve a programban tanítókat anyagilag is ösztönző rendszer kidolgozása; szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyógy- és fejlesztőpedagógus) tartós bevonása. A fentiek érdekében szeptember 1-től hatályba lép a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a Szakképzési Hídprogramról szóló VIII/A. fejezetének 24/A. -a.. Ennek alapján a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű lesz, mely záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával fog zárulni. Újdonság, hogy e képzési forma keresztfélévben is indítható lesz. A belépés és a bennmaradás feltételei is változnak kissé. Az eddigi feltételeken túl új elemként jelennek meg az alábbiak: a belépő már nem tanköteles és a képzésbe történő belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét tölti be; a Szakképzési Hídprogramban évfolyam nem ismételhető; kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével, valamint a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg; a szakképző iskolák közül a Szakképzési Hídprogramban közreműködő iskolákat a honvédelemért, a rendészetért és az agrárpolitikáért felelős minisztériumokhoz tartozók kivételével a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter egyetértésével és az az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg; hangsúlyos elemként jelenik meg, hogy a Szakképzési Hídprogramban tanulók az Szt. 24/A. (6) alapján ösztöndíjat kapnak (e programban a tanulók tankötelezettség utáni megtartása jelenti az egyik legnagyobb nehézséget; a hídprogramos ösztöndíj bevezetése ezt is hivatott kezelni); a Szakképzési Hídprogramban tanító pedagógusok tekintettel az érintett tanulók egyéni képességeihez speciális pedagógiai módszereket alkalmazó tevékenységrendszer megvalósítására pedagóguspótlékra lesznek jogosultak, úgy a tanulói ösztöndíj, mint az utalt pedagóguspótlék mértékét, nagyságrendjét, adhatóságának kereteit a közeljövőben rendelet fogja meghatározni. A tanulók számára az iskolában eltöltött időn túl a közvetlen közelükben, mikrokörnyezetükben lévők jelenthetik a pozitív példát, ezért kiemelten kell kezelni a programban alkalmazott pedagógusok, szakoktatók speciális továbbképzését (stressz- és konfliktuskezelés, stb.), megfelelő kiválasztását, továbbá a személyes találkozók gyakoribb szervezését az iskolában (példának okáért a szülői értekezletek és a családlátogatások szervezése, lebonyolítása). A kollégiumi ellátás biztosításával az eddigi visszahúzó erőt képviselő környezetből való részleges kiemelés is eredményre vezethet. A munkakultúra átadásán, az elméleti ismeretek gyakorlati cselekvésbe ágyazásán túl a Szakképzési Hídprogramba bekapcsolódott fiatalok szabadidejének tartalmas kitöltése is fontos

4 103 feladata szakképző iskoláinknak. Nagy hangsúlyt kell fektetni például a napi testmozgás és a kulturális tevékenységek biztosítására is. Csak mindezek együttes és harmonikus alkalmazása, a lemorzsolódást csökkentő pedagógiai módszerekkel, eszközökkel való azonosulás vezethet el a sikerhez. Ez minden egyes Szakképzési Hídprogramba bekapcsolódó fiatal esetében a záróvizsgák és komplex szakmai vizsgák sikeres letételét jelenti, ugyanakkor a program mellett elkötelezett pedagógusainknak valódi, a munkaerőpiacon kelendőnek számító tudást kell biztosítania. A Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntarto intézmények száma Megye (C) 10 hónapos (A-B) 20 hónapos Bács-Kiskun 5 7 Baranya 3 5 Békés 1 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 4 2 Budapest 6 7 Csongrád 3 2 Fejér 5 4 Győr-Moson-Sopron 0 4 Hajdú-Bihar 0 4 Heves 3 1 Jász-Nagykun-Szolnok 4 3 Komárom- Esztergom 1 3 Nógrád 1 3 Pest 4 5 Somogy 1 6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 5 Tolna 2 3 Vas 2 2 Veszprém 1 5 Zala 1 3

5 104 A Földművelésügyi Minisztérium által fenntarto intézmények száma Megye (C) 10 hónapos (A-B) 20 hónapos Bács- Kiskun 1 Baranya 1 Borsod- Abaúj- Zemplén 1 1 Budapest 1 Csongrád 1 1 Győr-Moson-Sopron Megye 1 Heves 1 Pest 1 Tolna 1 1 A további, nem állami fenntartású intézmények száma Megye Baranya 3 Budapest 1 Jász-Nagykun-Szolnok 1 Pest 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Tolna 1 Veszprém /2016. tanévben HÍD programban résztvevő iskolák száma HÍD I. (10 hónapos) (20 hónapos) Állami fenntartású iskolák száma 35 Nem állami fenntartású iskolák száma 9 Állami fenntartású iskolák száma 60 Nem állami fenntartású iskolák száma 9 Állami fenntartású iskolák száma 89 Nem állami fenntartású iskolák száma 11