HIBRIDNAPRAFORGÓ VETÕMAG AJÁNLATA

Átírás

1 A BÁCSALMÁSI AGRÁRIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI HIBRIDNAPRAFORGÓ VETÕMAG AJÁNLATA KIVÁLÓ MINÕSÉGÛ VETÕMAGOK, ÚJDONSÁGOKKAL KIBÕVÜLT SZÉLES VÁLASZTÉKBAN ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE. Új! Új! Ige korai: MAGÓG, NOVA Korai: U-55 E, RESIA Új! Új! Új! Középérésû: ZOLTÁN, ZSUZSA, ÁRPÁD, IHNK-173 Étkezési: MARICA-2 Madáreleség célú: IREGI SZÜRKE CSÍKOS ÚJDONSÁGAINK AZ ÚJ ÉVEZRED TOP-HIBRIDJEI: ZOLTÁN: egydülálló termés- és olajhozam ZSUZSA: ÁRPÁD: kimagasló hozama a Diaporthe heliathi-val szembei egyedülálló szátóföldi reziszteciával párosul gazdasági értéke extra olajtartalmába rejlik MAGÓG: a korai fajtacsoport új éllovasa kiegyelített agroómiai tulajdoságai révé É RDEKLÕDNI LEHET: BÁCSALMÁSI AGRÁRIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefo: 79/ Fax: 79/ bart@mail.dataet.hu

2 Tisztelt Olvasó! Ahogy építkezik évmilliók óta a természet, s aak részekét az utóbbi éháy ezer éve a szellem. Szervese. Az írás ismeretrögzítés, godolkodásmód továbbítás. Korosztálytársakak, s egybe az utókorak. Az olvasás ismeretszerzés, godolkodáscsiszolás. Töpregésre késztetõ. Naphosszat, élethosszat izgató. Kéyszerít a szervességre: elõdeik, utódaik megbecsülésére. A tudás megbecsülésére. (Glatz Ferec) Nem azt kell ézi, ami va, haem ami lehete. (Németh László) Az évezred küszöbét átlépve feladatok sokasága áll az átalakulóba lévõ magyar mezõgazdaság elõtt. E feladatok és az EU-csatlakozással járó kötelezettségek teljesítését azoba csak mide eddigit meghaladó összefogással lehet eléri. Ellekezõ esetbe em sikerülhet belépésük az EU-ba olya hátráyok élkül, amelyeket éppe elkerüli igyekszük. Évek óta tudjuk, hogy jelelegi birtokszerkezetébe és tõkehiáyos állapotába a magyar mezõgazdaság em verseyképes, azaz verseypiaci körülméyek között em tudja megálli a helyét. A mostai helyzetet tovább ehezíti, hogy a tárca élé változás törtét, miközbe agy várakozás elõzi meg az idei agrárgazdasági évet, s az új miiszter személyét is. A tárca vezetésével megbízott miiszter úr megkezdte mûködését. Megszületett az agrárágazat évi támogatási redszere. Az idei támogatásra szát összeg 191 milliárd forit, ami reálértéke az elmúlt évhez képest 30%-os övekedést jelet. Más források is mozgósíthatók a külöbözõ fejlesztések fiaszírozására. Ilye a SAPARD-program beidítása is, ami hozzájárulhat a tervezett vidékfejlesztési elképzelések megvalósulásához. Felkészítõ tafolyamok is kezdõdek, aak érdekébe, hogy a támogatások elyeréséhez szükséges pályázatok eredméyesek legyeek. Az elszáás tehát megva. Midez szükséges, de em elégséges az EU-csatlakozási feltételek teljesüléséhez. A csatlakozás idõpotja viszot gyorsa közeledik. Ideje, hogy a téyek és a követelméyek tükrébe megszabaduljuk éháy téves ézettõl is. Csodára ugyais em számíthatuk! Az Európai Uió itézméyredszerébe bekapcsolódi csak felkészülte lehet és érdemes. Az EU érdektudatos, céltudatos közösség, ahol em oldják meg sem a magyar gazdaság, sem a magyar mezõgazdaság problémáit. Ezeket ekük kell megoldai! Ehhez megfelelõ tervek, stratégia és felkészültség szükséges. Saját szûkebb házuk tájá maradva, az agrárértelmiség iráyító szerepe és felelõssége e tére fokozott. Ezek a megszívleledõ godolatok a Magyar Professzorok Világtaácsa februári redezvéyé hagzottak el. Csak egyetértei lehet, s tei midezek érdekébe. Az év kezdeté már több olya szakmai redezvéye is részt vettem, ahol a szakmai felelõsségérzet erõsödése tapitható volt, így a VII. Növéyemesítési Tudomáyos Napoko is, ahol többször hagzott el az a felszólítás, hogy érdemi összefogásra va most már szükség ahhoz, hogy a magyar övéyemesítés a globalizációs hatások elleére femaradjo. Reméykeltõ volt az új köryezetvédelmi miiszter, Turi-Kovács úr sajtótájékoztatója is, ahol kiemelt hagsúlyt kapott a Nemzeti Agrárköryezetvédelmi Program. A mezõgazdaság jövõje és a köryezettudatos szemlélet ugyais elválaszthatatla. Szaklapuk hasábjai midkét agy kérdéskörre redszerese visszatérük majd. Lapzártakor kezdõdtek az idei Bólyi Mezõgazdasági Napok. E térségbe magas szívoalú övéytermesztési, itegrátori tevékeység folyik, amely kiemelt támogatást érdemel, mikét a fehérje övéyek kérdésköre is. Örvedetes még az is, hogy szeptemberbe újra megredezik a Bábolai Nemzetközi Gazdaapokat. Évek óta februárba ismét megredezik a Mezõgazdasági Köyvhóapot, az agrárszakköyv kiadás üepét. A kitüõ, szívoalas szakköyv kíálat mellett a szaklapok közöttük a MAG bemutatkozása is biztosított e jeletõs, jól szervezett redezvéysorozato. A év szép jubileumot is tartogat számukra. A Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem az idé üepli alapításáak 15. évfordulóját. Az elmúlt másfél évtizedbe, ha egy szaklap fe tudott maradi, már az is eredméyek volt tekithetõ. Céluk a megmaradás mellett továbbra is az, hogy szolgáljuk a magyar agráriumot, eze belül fotossági sorredbe a vetõmagszakmát, a magyar övéyemesítést, övéytermesztést. Ehhez kérjük Tisztelt Olvasóik, Elõfizetõik, a szaklapukba redszerese publikáló szerzõik, a magyar mezõgazdaság vezetõiek, iráyítóiak, valameyi szereplõjéek támogatását. Az Olvasás Évébe szereték méltó megüepeli jubileumukat. Dr. Oláh Istvá K Ö S Z Ö N E T N Y I L V Á N Í T Á S Szaklapuk évi támogatásáért köszöetüket fejezzük ki a szakhirdetéseket közzétevõ partereikek, szakcikkeik szerzõiek, elõfizetõikek, olvastótáborukak! A VETMA Kht. és a Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem Szerkesztõsége FEBRUÁR

3 A fehérjeövéyek termesztésérõl az ezredforduló Újabb esély vagy ismételte elszalasztott lehetõség? Nem midég az a helyes ami helybe hagyatik, haem amiek oka helyes, s következése haszos. Lassa, de úgy tûik, feltartóztathatatlaul Magyarországot is elérte az utóbbi évtizedek eddig ismert egyik legagyobb, mára hisztérikus felhagoktól sem metes élelmiszerbotráya. Várható kimeetelét illetõe pro és kotra egyarát bizoytalaságok kísérik, azoba az már ma is érzékelhetõ, hogy valami visszavohatatlaul véget ért. Ha más em, akkor az elmúlt két évtizedbe több súlyos sebet kapott fogyasztói bizalom az élelmiszerelõállítókkal, -feldolgozókkal, -forgalmazókkal szembe. Az elvesztett jóhiszemûség, optimizmus visszaszerzése válaszlépéseket követel a termék-elõállítási lác valameyi szereplõjétõl. A BSE kapcsá többek között azt, hogy a takarmáygyártók mellõzzék a betegséggel összefüggésbe hozható állati eredetû takarmáylisztek és más állati fehérjehordozók felhaszálását. Ez esetbe az egyéb fehérjehordozók elsõsorba a övéyi eredetûek felértékelõdek, egyre ikább a valódi jeletõségükek, értékükek megfelelõ helyre kerülek, amit az elmúlt hóapok tõzsdei árai igazolak. Ebbe a helyzetbe új, példa élküli esély kíálkozik a hazai fehérjeövéy-termelés és -felhaszálás fejlesztésére, amelyhez tekitettel az elmúlt közel három évtized e területe elért eredméyeire megfelelõ alapokkal redelkezük. Az 1970-es évek elejé az akkori földmûvelésügyi kormáyzat az OMFB-vel karöltve fehérjeprogramot hirdetett azzal, hogy mérsékelje, ellesúlyozza az ország (az állatteyésztés) fehérjetakarmáy függõségét, kiszolgáltatottságát. Az évi eergia árrobbaást követõ USA szója embargó (melyek hatására a szója világpiaci ára elérte a soha em tapasztalt 560 USD/toa árszitet) ráébresztette az agrárországokat a fehérje stratégiai fotosságára és eek következméyekét arra, hogy azo államok, amelyek em képesek saját fehérjeszükségletük (vagy aak egy részéek) megtermelésére, a midekori piaci viszoyok kiszolgáltatottjává válak. A agy létszámú állatállomáy fehérje-ellátásáak ilye mértékû függõsége olya em vállalható kockázatot jelet, ami az állatállomáy fehérje szükségletét agyba veszélyezteti. Magyarországo a fehérjeövéyek közül hagyomáyosa a borsóak és az utóbbi közel egyedszázadba a szója termeléséek vaak hagyomáyai. Másképpe fogalmazva az étkezési és abraktakarmáy hüvelyesek közül a borsó és a szója tölthet be meghatározó szerepet a fehérjehiáy eyhítésébe. A szójatermelés irát az érdeklõ- A BÓLY RT. ÉS AZ ÁLTALA INTEGRÁLT TERMELÕK SZÓJATERMESZTÉSI ADATAI ÉVEKBEN 1. táblázat Év Parterek Terület Termés- Átlagtermés száma (ha) meyiség (t) (t/ha) Bóly Rt ,754 Itegráció ,165 Összese ,307! Bóly Rt ,970 Itegráció ,320 Összese , Bóly Rt ,570 Itegráció ,166 Összese , Bóly Rt ,040 Itegráció 370! ,257 Összese ,329! Bóly Rt ,941 Itegráció ,086 Összese , FEBRUÁR 4

4 dést midig a szükség, a válságos idõk kéyszerítették ki. Így volt ez az elsõ és a második világháború idejé és az 1950-es évek elejé is. A termelés feltételei em mide esetbe voltak megalapozottak, egyegy felledülést redszerit visszaesés követett. Az elõzõekbe említett embargó is agy szerepet játszott abba, hogy az akkori földmûvelésügyi kormáyzat át, illetve újragodolja a hazai takarmáybázis biztosítására voatkozó elképzeléseit. Így 1972-be Magyarországo is újjáéledt a szójatermesztés, akkor amerikai fajtákra és techológiára alapozva. Az eltelt egyedszázad alatt a termelés változó agyságú területe és eredméyességgel folyt, attól függõe, hogy a gazdaságpolitika azt mikét támogatta. A támogatások megszûtével, a termesztés jövedelmezõségéek fokozatos romlásával a vetésterület folyamatosa csökket, s az a szója esetébe az utobbi évekbe szite kizárólag a Bóly Rt. által itegrált területre korlátozódott. Ugyaakkor és ezt is az utolsó évek eredméyei támasztják alá az is teljese egyértelmûvé vált, hogy a szójatermesztés ez idõ alatt meghoosodott Magyarországo, s bebizoyosodott, hogy lehet szóját termeli az arra alkalmas termelési körzetekbe (1. sz. táblázat). Ez azoko a helyeke valósult meg, ahol a hosszú távra való gazdálkodás lehetõségei megvoltak. A szójatermelõkek és általába a fehérjeövéy termelõkek elõtt és utá is azzal az ökoómiai megállapítással kellett szembesüli, hogy Magyarország éghajlata a gaboatermesztésre predesztiált, ezért a mi viszoyaik között jó miõségbe, sikerrel termelhetõ mezõgazdasági termékeket, gaboaféléket kell termeli és értékesítei. Az ebbõl yert devizafedezet biztosíthatja az import fehérje behozatalt. Nos, ez a tétel hosszú távo em tartható. A mezõgazdálkodás em lehet csak ökoómiai szemléletû, haem abba elsõsorba az ökológiai szemléletek kell érvéyesülie, mert ez biztosítja a fetartható fejlõdést. A fetartható fejlõdés alappillérei a helyes agyságredek és aráyok biztosítása a övéytermelési, állatteyésztési ágazatokba és az eze ágazatokra épülõ, olya miõségorietált piaci igéyeket kielégítõ feldolgozó ipar, amely a vidék fejlesztéséek és a köryezetvédelmi követelméyekek is eleget tesz. Ezek az elvek teljes mértékbe összecsegeek a Nemzeti Agrár-köryezetvédelmi Program, vagy Magyarország SAPARD terve dokumetumok voatkozó fejezeteivel, azok mitegy kipróbált, már megvalósított megjeleési formája, amely eddigi eredméyei alapjá refereciakét szolgálhat. A agymagvú hüvelyesek termeléséek elõyeit a Bóly Rt. és a bólyi itegrációba termelõ gazdaságok több, mit egyedszázados termelési és gazdálkodási eredméyei is bizoyítják. Ebbe a felfogásba em az a kérdés, hogy miek a rovására termeljük a fehérje-övéyeket?, ugyais az abrak hüvelyesek em verseytársai a gaboafélékek, haem azok jól ismert agroómiai elõyeit kihaszálva magasabb szitû gaboatermesztést teszek lehetõvé. A fehérjeövéyek köryezetre gyakorolt kedvezõ hatását és agrotechikai elõyeit em lehet elégszer hagsúlyozi, ugyais termelésük eredméyekét: javul a talajszerkezet gyarapodik a talaj szervesayag és itrogé tartalma. Az általuk megkötött légköri itrogé meyisége átlagosa hektárokét kg. Az így megkötött atmoszférikus itrogé köryezetbarát, em savayítja, haem gyógyítja a talajt. érvéyesül a vetésforgó hatás: a termésövekedés agyobb mit ami a itrogészolgáltatás alapjá becsülhetõ. eergia- és víztakarékos talajmûvelés valósítható meg elkerülhetõvé válik a herbicidrezisztecia kialakulása. Lehetõség teremtõdik a gaboaszakaszba felszaporodott, eheze írtható gyomok visszaszorítására. A szójatermelés ökológiai elõyök mellett gazdasági elõyöket is biztosít. A redszerváltozás óta a piaci viszoyok érvéyesülésével a kiszámíthatatlaság, bizoytalaság is õtt, ugyaakkor a emzetközi fehérjepiaco az árak erõsödtek és a progózisok szerit erõsödi fogak. Magyarország fehérje importõr (hosszú távo is az marad), ugyaakkor az öellátásra való törekvéssel a kiszolgáltatottságukat csökketei, mérsékeli lehete. A fehérjeövéyek termelésfejlesztéséek külöleges aktualitást ad a geetikailag módosított szervezetek megjeleése, az ismert dioxiprobléma, és a legutóbbi idõkbe a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbátalma körül kialakult helyzet. Eze eseméyeket és folyamatokat elemezve em juthatuk más következtetésre, mit arra, hogy a em traszgéikus szójababból elõállított full-fat szója, extrahált szójadara és a humá célú szójatermékek komoly értéket képviselek, amelyet a piac elismer, s hajladó magasabb áro hooráli. A termesztés megítéléséhez fotos tudi azt, hogy a szója hazai piaci felhaszálása biztosított, takarmáyozási gyakorlat a full-fat szója feldolgozása és felhaszálása. A szójafeldolgozás a foglalkoztatottságot öveli, a magas szitû állatteyésztés megvalósítását, a vidék fejlesztését, végsõ soro a ré FEBRUÁR

5 gióba való godolkodás megvalósulását segíti. Az ökológiai és ökoómiai elõyök csak hosszabb távo hozhatak eredméyeket, amelyek végsõ soro egy magasabb szitû és stabil gazdálkodásba testesülek meg. A fehérjetermelés hosszú idõtartamra kialakított agrárstratégia része és ezért mit szemléletet kell elfogadi és elfogadtati. A szójatermesztés hazai lehetõségei tisztázottak és kidolgozottak: a biológiai háttér biztosított (az elmúlt húsz évbe közel 40 szójafajtát emesítettek, hoosítottak, amelyek képesek a legkülöfélébb termesztõi igéyeket kielégítei). A évi termeléshez toa fémzárolt vetõmag biztosítja az alapot. a termesztéstechológia kidolgozott és bevált a techikai háttér biztosított a szója itegrációs termeltetése, a termelés fiaszírozás, a megtermelt áru feldolgozása, piaci helyzete redezett. Magyarország EU-csatlakozása apirede va, s agyo fotos, hogy hazák milye általuk is elfogadott agrárstruktúrával redelkezik. A pozíciót a fehérje övéyekét is most kell megteremteük úgy, hogy az számukra is kedvezõ legye, hisze közismert, hogy az Európai Közösség országai ettó fehérje importõrök. Ezért is támogatják a fehérjeövéyek termelését, részbe az öellátási szitjük övelésére, részbe a gaboa-túltermelési válságok kezelésére. Ez utóbbi megközelítés áluk is idõszerû és fotos, aál is ikább, mert a gaboaágazat fejlesztését a hüvelyesek agyobb aráyú termesztése hatékoya támogatá. A közölt táblázat és az eltelt majd három évtized adatai is a vetésterület évekéti jeletõs igadozását mutatják, elsõsorba attól függõe, hogy e övéyek termeléséek támogatása mikét alakult. A termelési kedv csökkeése egyees következméye a hüvelyes övéyek folyamatosa romló közgazdasági pozíciójáak. Az elõzõekbõl egyeese következik, hogy a hüvelyesek termelése, termeltetése állami támogatás élkül em lehet verseyképes. Ugyaakkor azt is világosa láti kell, hogy a szója jó, godos gazdát kívá, aki képes a techológiai fegyelem potos betartására. Ezt a bólyi itegrációba hosszú évek óta részt vevõk tapasztalatai, az ismeretterjesztõ kiadváyok, szakmai elõadások, kofereciák és a szaktaácsadás fejlesztése segítei képes. A fehérje öellátás vagy legalábbis az import korlátok közé szorításáak godolatát az elmúlt évtizedekbe több szakmai szervezet és a kormáyzati körök is megfogalmazták, de a szakmailag jól megidokolt programok külöbözõ megfotolásokból a legtöbb esetbe csak tervek maradtak. Az elmúlt évekbe bár az állati terméktermelés ige jeletõse csökket, a fehérjeprobléma em szût meg. Ezzel a kérdéssel a midekori kormáyzatak komolya számolia kell. Az állatteyésztés apjaikba is évete ezer toa fehérjét (túlyomórészt szójadarát) igéyel és importál, ami éves szite millió USD (54 60 milliárd Ft!) kiadást jelet. A legutóbbi évekbe a gaboa- és az ipari övéyek termesztésébe kialakult helyzet elodázhatatlaul ráiráyította a figyelmet az étkezési és abraktakarmáy hüvelyesek termesztéséek tovább em halogatható szükségességére. A termesztés feltételei adottak, illetve a bólyi itegráció tapasztalataira alapozva fokozatosa és folyamatosa megteremthetõk. Az egyik legfotosabb eléredõ cél az, hogy a fehérjeövéyek termelése, felhaszálása a gazdálkodás szerves részét képezze, és mit szemlélet valósuljo meg. Ha így lesz, az a legteljesebb összhagba va a köryezet megóvásával, tágabb értelembe a fetartható fejlõdés követelméyeivel. A támogatást mit ahogy azt már többször megfogalmaztuk hosszú távo kell biztosítai, mert hiáyába amit erre is volt példa az elmúlt két évtizedbe a szója visszaszorul azokra a területekre és termelõkre, akikél a termelés már szemléletté, a gazdálkodás szerves részévé vált. Dr. Balikó Sádor vezérigazgató helyettes Bóly Mg Rt. IX. VETÕMAGBÖRZE ÉS KONFERENCIA március 13. Helyszí: Gödöllõ, Szet Istvá Egyetem, Aula Redezõ: Gödöllõi Agrárközpot Kht Gödöllõ, Postafiók: 163. Iformáció: 06/ ; 06/ FEBRUÁR 6

6 A övéytermesztési kutatások szerepérõl és helyzetérõl Vidéki övéytermesztési redezvéyeke, tapasztalatcseréke vagy beszélgetések közbe gazdálkodókkal, gyakra szóba kerül, hogy egyik-másik övéy vagy fajta em sikerül, kevesebbet terem a vártál vagy pedig em váltotta be a hozzá fûzött reméyeket. A gyegébb termések vagy kudarcak számos oka lehet. Ezek közül egyik az agrárkutatásokhoz tartozó termesztési, kísérleti lehetõségek jeletõs csökkeése, leépítése, amiek az is következméye lett, hogy aprakész, széles látókörû kutató szakemberbõl kevesebb va és az említett redezvéyeke alig találkozi ilye szakemberekkel. Ez késztet arra, hogy több mit 50 éves kutatói és oktatói tapasztalatom éháy részletét a teljesség igéye élkül feleleveítsem, rámutatva a termesztési kísérletek és kutatások szerepére. A övéytermesztési módszerek fejlesztései és a termesztés-módszertai kutatások az 1950-es és 60-as évekbe élték féykorukat. Ezek alapját többek között Bittera, Gyárfás, Gráber és még soka mások a század elsõ felébe teremtették meg. A 50-es évekbe a kísérleti állomásokból, valamit számos kísérleti egységbõl kutató itézetek létesültek. Ezekbe az itézetekbe emesítési és fajtafetartási feladatoko túl övéytermesztési és tájkutatási feladatokat is ellátó osztályokat szervezett a földmûvelésügyi kormáyzat. Téli gazdasági iskolák, uradalmak stb. földterületé és a tagosított szátóko kiváló lehetõség yílt szabadföldi kísérletekre, bemutatókra, a helyi adottságokra alapozott szaktaácsadásra. A kísérleti-kutató muka összehagolására országos témacsoportok témakollektívák alakultak. Ilyeek voltak többek között a tartam-kísérleteket összefogó vetésforgó, a takarmáyövéyek termesztésfejlesztését koordiáló takarmáybázis, a trágyázás módszereiek kidolgozását elõsegítõ egységes mûtrágyázási, stb. témakollektívák. Kiemelt kutatások kezdõdtek a szikes és a homoktalajok javítására, valamit az agrokémiai problémák megoldására. A Magyar Tudomáyos Akadémia is fotos szerepet vállalt azzal, hogy a Talajtai és Agrokémiai Itézetet is átvette, a martovásári Mezõgazdasági Kutató Itézet mellett. Az ezekbe a tudomáyos mukákba résztvevõ kutatók a redszeres kapcsolattartáso túl mide évbe beszámoltak eredméyeikrõl itézetekbe, vidéki redezvéyeke, Georgiko Napoko stb. A kutatási eredméyek elterjesztését több, hetete vagy havota megjeleõ szaklap vagy folyóirat, továbbá miisztériumi és itézeti kiadváyok is segítették. A Termelési Redszerek megalakulása 1970 körül hozott fordulatot, így az amerikai mitára meghoosított bábolai IKR, a ádudvari KITE és a többi, kisebb területet átfogó szervezett redszer. A Termelési Redszerek legtöbbje kísérleti telepet létesített többyire fajták bemutatására, övéyvédõszerek kipróbálására, elterjesztésére. Kiadásra kerültek Redszer Techológiák és elevezésükkel a termesztéstechológia szó terjedt el. Ez a szóhaszálat ipari techológiára egyszerûsítette és megkötötte a övéyek termesztési módszereit. A kutató itézeteket is átszervezték 1970-be, elõtérbe helyezve a övéyemesítést. Ezzel egyidõbe az itézetek termesztési és a tájkutatási osztályai gyakorlatilag megszûtek. Fokozatosa jeletõségét veszítette a termesztés-módszertai kutatás és éháy kivételtõl eltekitve az egyidõbe több övéyes tartamkísérlet. Midezek maguk utá voták a létszámcsökkeéseket, a kísérleti telepek leépítését, a támogatások csökkeését. A termesztési témakollektívák is megszûtek, mert kész techológia lépett helyébe. Még az a szerecse, hogy az akkoriba az egyetemrõl a termelésbe kikerült jól képzett szakemberek agyobb része az elõírtakhoz kellõ rugalmassággal viszoyult, s összességébe ezekek is betudható, hogy a övéytermesztés az 1970-es és 80-as évekbe elérte azokat a terméshozamokat, amikre határaiko túl is felfigyeltek. Az utóbbi évtizedekbe a emesítõ az új fajtáról szóló ismertetõjébe zömmel az állóképesség, a teyészidõ, a termõképesség, és a miõség jellemzõit, a fajta kórtai tulajdoságait írja le. A fajta termesztését sok esetbe a techológiára bízza, modvá, hogy az a techológus feladata. Akadak kivételek is, ahol az itézetek adott kísérleti talajaihoz igazodó fajtaspecifikus techológiát is kidolgozak egyes fajtákhoz vagy fajtatípusokhoz. A teyészkertek, a szuperelit, az elit vagy az azt követõ továbbszaporítások jó termõhelyi adottságok között jó talajokra kerülek. Gazdaságos techológiába godolkodik és tervez FEBRUÁR

7 az üzemszervezõ is, figyelme kívül hagyva számos termésalakító téyezõ kölcsöhatását és szerepét vagy a köryezetgazdálkodás elvárásait. Véleméyem szerit a termesztéstechológia, illetve a fajtaspecifikus techológia általáosító hatása sorvasztotta el azt az igéyt, hogy a termesztési kutatásokat tudomáyos értékû és szívoalú alkotó mukáak tekitsék. Az Országos Mezõgazdasági Miõsítõ Itézet a emesítõ vagy a hoosító által leírt, illetve bejeletett fajta jellemzõket a stadard fajtákkal összehasolítva ismeri el. Tájakét ha-os tábláko vizsgálja és mutatja be a fajtákat a gyakorló szakemberekek, ami sok szempotból fotos és élkülözhetetle. Viszot a legtöbb esetbe a fajták alkalmazkodó képességére ics adat. A gyege termõhelyi adottságú szátóföldekre is alkalmas fajtákról emegyszer csak a termelõ gazdáál, illetve gazdaságba derül ki, hogy egyik-másik fajta em odavaló. A redszerváltást követõe fokozatosa bekövetkezett változásokkal, eszközök és ayagiak hiáyába a szakszerû, a talajt és köryezetet kímélõ számos kis és agyobb gazdaságba több hibát is elkövetõ talajhaszálattal találkozuk. A szakszerûtle megoldás is hoz termést ideig-óráig, de sokáig em lesz tartható. Meg kell találi és kísérletekkel is alá kellee támasztai a külterjes vagy a középterjes gazdálkodási szit okszerû talajhaszálatát, az új és korszerû fajtákhoz a szakszerû termesztési módszerek változatait. A kutató itézetek és az egyetemek termesztés-módszertai kutatásaihoz kevés az a korszerû kísérlet, az az ayagi ellátmáy, amivel folyamatos és kiegyesúlyozott tudomáyos értékû muka végezhetõ. Néháy fõ övéyük kivételével csak kevés kísérletrõl talaj-övéy kapcsolatról, termésalakító téyezõk kölcsöhatásairól, termesztés módszertai megállapításokról találuk folyóirataikba elemzõ, értékelõ megállapításokat. A talaj szakszerûtle haszálata, a talaj-övéy kapcsolat összefüggéseiek hiáya, a talaj tulajdoságaihoz alkalmazkodó termesztési módszer hiáyosságai, a termõföld kultúrállapotát veszélyeztetõ vagy károsító egyoldalúság mid arra figyelmeztet, hogy a megalapozott termesztéstai kutatások em mellõzhetõk. Szükséges midezek érdekébe a kutató itézetek, egyetemek, fõiskolák övéytermesztéstai itézeteiek és taszékeiek termesztési kutatásaihoz a fetartási alapokat (kísérleti telepek, laboratóriumok, létszám stb.) biztosítai. A termesztési kísérleti módszerek korszerûsítése is szükséges a pályázatokkal elyert kutatási témák és az új fajták termesztési módszeréek megoldásához, kidolgozásához. Célszerû lee már a termesztési kísérletek sorá is figyelemmel lei arra, hogy adott szátóföldi termõhelye: a külöbözõ övéyfajok tápayag adagja igazodjo a termõhelyhez; csak ayi tápayagot adjuk, ameyi reálisa el- várható és a terméssel fel vesz a övéy a talajból; agyobb adagot adi egy agyobb termés reméyébe csak abba az esetbe érdemes, ameyibe az a talajra, a talaj kultúrállapotára és a köryezetre em káros. A övéyfajokak és az új övéyfajtákak legalább a teyészidõ, a termõképesség és a miõségi fajtacsoportok szerit meg kell állapítai az alkalmazkodó képességét és igéyét a fõ szátóföldi termõhely szerit. A övéy igéye más és más a középkötött mezõségi vályog vagy erdõ talajoko, más a kötött réti, a homok, a szikes vagy a sekély termõrétegû talajoko. Ezért szükségesek azok a kísérleti telepek, melyek jól mûködtek az 1950-es, 60-as évekbe. Az alkalmazkodó képesség vizsgálatához elegedhetetleek azok az egyidõbe több övéyfajos tartamkísérletek és mellette olya parcellás részkísérletek, melyek a külöbözõ kölcsöhatásokat vizsgálja. A külöbözõ elõveteméyek, a talaj fizikai és biológiai kultúrállapota, az optimális tápayag adag meghatározása, s még számos termésalakító téyezõ és ezek kölcsöhatásáak megállapításához kultúrövéy-ökológiai kutatásra is szükség va. Csak így tartható fe az a miõségi szívoal mid a köryezetgazdálkodás, mid a talaj- és köryezetvédelem oldaláról, amely eurokoformmá teszi szátóföldi övéytermesztésüket. Ehhez a folyamatos és magas szitû mukához magyar agráregyetemi és fõiskolai végzettségû szakemberekre va szükség a gyakorlatba. A szakemberképzések eze szitjéhez biztosítai kell a földmûveléstai és övéytermesztéstai diszcipliáris kutatás feltételeit is. Csak így hozható fel arra a szívoalra a tudomáyos kutatás, amivel fetartható az egyeragú parteri kapcsolat Európával, és a világ más fejlett országaival. Ehhez azoba em a emesítõ és a emesítés közvetle haszából, haem mit állami feladatot, a földmûvelési és a felsõoktatási kormáyokak kell a szitetartó feltételeket megteremtei. Prof. Dr. Atal József Gödöllõ FEBRUÁR 8

8 Ökológiai viszoyokhoz alkalmazkodó új fajtákkal a tájtermesztés sikeréért A szátóföldi övéytermesztést az elmúlt évtizedekbe komoly kihívás érte: az ipari eredetû ayag- és eszközárak övekedése a övéytermesztésbe folyto emelkedõ ököltséget eredméyezett. Azokba az országokba, ahol a mezõgazdaság támogatottsága (az ipari iputokkal elvot jövedelmekbõl törtéõ állami visszajuttatás szitje) alacsoy, a miimális jövedelem (az egyszerû újratermelés szitjéek) elérése is komoly, szakszerû dötéseket igéyel. A moderizáció kulcsa: a tradíciók, illetve adottságoko yugvó termelés fejlesztése. A komparatív elõyök idõbe és megfelelõe alkalmazva a kedvezõtle mezõgazdasági adottságú országokat, illetve kistájakat a fejlõdés élvoalába emelhetik (pl. Dáia, Holladia, Izrael). Ahogy az USA-ba Iowa a kukorica, Virgiia a doháy és Kaliforia a gyümölcstermesztés közpotjává vált és ezek a régiók em felcserélhetõk, úgy Magyarország kistájaiak ökológiai viszoyaihoz is ki kell alakítai a megfelelõ geetikai alapokat úgy ez egyes esetekbe már a múltba is kialakult. (A doháy és alma Szatmár Heveshez, a kukorica Tola, Baraya és Vas megyékhez, a sörárpa Borsod Heves Nógrád, illetve Gyõr- Sopro és Komárom megyékhez kapcsolva jeleik meg a köztudatba.) A övéytermesztés regioális optimalizálása és szelektív fejlesztése a biológiai alapok és a techológia korszerûsítése szempotjából is közpoti jeletõségû. A kis eergia- és ipari ayag-iput igéyû termesztéstechológiák a övéybiológia, a fajta iráti igéyek megváltozását eredméyezik: a termésátlag-övelés elsõ számú célja mellett a gazdaságos övéyi produkció, a klíma-, betegségés kártevõ-elleállóság, a bio-miõség, évelõkél a hoszszabb gazdaságosa termesztésbe tarthatóság (perzisztecia) is hagsúlyt kap. Növekszik a szerepe az olya új fajok termesztésbe vételéek, amelyek termésproduktumai új piacokat jelethetek és az adott térségekbe a termesztésük, illetve feldolgozásuk mukahelyteremtõ is lehet. Napjaikba a takarmáy- és gaboaövéyek fajtaelõállításába kiemelt szerepet tulajdoítuk az extezív, betegségelleálló típusokak. Fajtajelöltjeik, fajtáik vaak a hosszú életciklusú évelõ takarmáyfajokból. A miõségjavítás (alacsoy szapoi- illetve fehérjetartalom, magas morfitartalom) eredméyes fajtáik új haszosítási lehetõségét teremtik meg. Az alacsoy mûtrágya igéyû fajok (pl. árpa, lucera, baltacim, tarka koroafürt) termesztése a szuboptimális termõhelyi gazdálkodókat segítik. Az új fajták ökológiai alkalmazkodóképességét megfelelõ helye törtéõ szaporítással is öveli lehet. Törekszük arra, hogy fajtáik fetartását, az egyes szaporítási lépcsõket lehetõleg Heves, Borsod és Pest megye gazdálkodó egységeibe végezzük. Itézetükbe jeletõs kutatási kapacitást fordítuk a takarmáyfajok fajtáiak elõállítására. A takarmáybázisba a pillagósok ige jeletõs szerepet tölteek be, úgy is, mit tiszta telepítésû szátóföldi fehérjetakarmáyok, s úgy is, mit gyepkeverékek pillagós (fehérje) kompoesei. Szerepük az elmodottako túl a talaj- és tájvédelembe is kiemelt, a köryezetkímélõ övéytermesztési redszerek kialakításába, valamit a maapság redkívüli fotossá váló légköri N-gyûjtésbe pedig élkülözhetetleek. ÉVELÕ PILLANGÓSOK A legagyobb vetésterületet a lucera foglalja el. Itézetük 6 fajtával redelkezik (VERKO, SZAPKO, ALEXANDRA, KM-NORBERT, KM-AGRO, KM-MARA- TON). Midegyik fajtára jellemzõ a fõbb gombabetegségek ellei szátóföldi toleracia. A Verko Verticillium elleállósága a csapadékos évekbe agyobb túlélési esélyt ad a fajtáak, amely kiválóa megterem az alacsoy humusz- és itrogétartalmú, gyegébb tápayag- és vízszolgáltatóképességû tábláko is, és vetõmagja révé ott biztosít bevételt, ahol már egyéb itezív kultúrák (kukorica, cukorrépa, malmi búza stb.) kevésbé sikerese termeszthetõk. Magtermõképessége a legagyobb az elismert fajták közül. Az Alexadra a hivatalos miõsítéskor jó szátóföldi toleraciát mutatott a Fusariumok által okozott hervadásos betegségekkel szembe. Ebbõl a fajtából az elterjesztéséhez még agyobb meyiségû vetõmagot kell elõállítai. A fajta hosszabb gazdaságos életbe tartása (perziszteciájáak a övelése) volt a fõ célkitûzés Itézetük legújabb fajtajelöltjéél, amelyet a Fajtamiõsítõ Taács 1998-ba KM- Norbert éve államilag elismert. A fajtáak emcsak a takarmáybázisba, de a talajvédelembe is agy jeletõséget tulajdoítuk, mert az egész éves teljes talajborítottság révé hosszabb idõ keresztül biztosítja a talajerózió ellei védelmet. Termeléséek kicsi az eergiaszükséglete (4 5 éve át em szükséges forgatásos talajmûvelést végezi stb.), és a termesztéséek gazdaságosságát javítja az a téy is, hogy a fajta termesztésébe csökkethetõ a lucera telepítés egyébkét magas költségéek egy évre esõ háyada. A magyarországi egy-gyomrú állatok takarmáyozásáak jövõjébe a szapoi-metes Szapko fajta jelethet eddig még em kellõe kihaszált lehetõségeket. Az erre az állatcsoportra em hemolitikus, kiváló beltartalmú fajta be Olaszországba kapott állami elismerést, így a fajtával javítható a térség exportpiacáak a agysága FEBRUÁR

9 Magtermesztésre Pest megye teljes, Nógrád megye déli, délyugati dombvidéke kiválóa alkalmas. Sokéves átlagba Pest megye magtermési átlagai kiemelkedõe jók. A megyébe (Dömsöd, évek) a VERKO vetõmagszaporításába ige kedvezõ tapasztalatokat szereztük: a legagyobb termésátlagot Dömsödö évekbe értek el (1 t/ha), Tura egy égyéves ciklusba 0,3 t/ha feletti éves termésátlaggal termelte a fajtát, Cegléde 100 ha-os agyságredbe szerepel a fajta az áruövéyek vetésterületé. A magtermesztés fotos feltétele a melléktermékkét jeletkezõ elsõ övedéket haszosító állatfajok létszámáak a övelése. Az évekét immár tedeciózusa csökkeõ csapadékmeyiség következtébe a lucera mellett kisebb jeletõsége lett az elmúlt 30 évbe a vörösheréek. Hugarotetra fajták, amely 1985-be kapott állami elismerést, egyedülálló tulajdoságú fajta: rezisztes a lisztharmattal szembe. Az éghajlat csapadékosabbá válásával, vagy az ötözési lehetõségek bõvülésével a fajta sikeres áruövéyé válhat, amire biztosíték a vetõmagpiaco tapasztalt övekvõ érdeklõdés. Termesztéséek a Bodrogközbe, a Hegyaljá, Zemplébe, a Sajó-Herád völgybe, valamit a Tisza borsodi- és hevesi árterébe vaak hagyomáyai. A tarka koroafürtek a lucerával szembe elõye, hogy jobba elviseli a talajok savayúságát és kevésbé kell arakafertõzéstõl tartai ezért az arakával erõse fertõzött térségekbe (Szolok, Békés, Pest megyék) helyettesítheti a lucerát. Általába kevés övéyvédelmi beavatkozással megtermelhetõ, mert betegségei, kártevõi alig ismertek. Termõképességbe csak a lucera elõzi meg a pillagós szálastakarmáyok közül. A lucerától eltérõ fejlõdési ritmusa miatt jól illeszthetõ a zöldetetési lácba az elsõ övedéke a lucera elsõ és második kaszálása között takarítható be. Kiváló szárazságtûrõ, ige jó tél- és fagyálló övéy. Általába a szárazságra hajló, magasabb fekvésû, eyhé lejtõs talajok övéye, de ige jól fejlõdik a mezõségi talajoko is. Laza talajoko (1 1,5 %-ál kisebb humusztartalom alatt) már em ajálott termesztei. A mészbe gazdag sekély termõrétegû dombvidékek takarmáyövéye a baltacim. Kiváló lótakarmáy. Fajtáik a Kompolti és a Mátra, mely közül a Mátra felkerült a émet (és egybe az EU) fajtalistára is. Újabba a térség gazdálkodói is felismerték a jeletõségét, s fokozódott a kereslet a vetõmagja irát. EGYÉVES PILLANGÓSOK Magyarország, a Kárpát medece a mezõgazdasági termelésre kiváló adottságokkal redelkezik. A klíma, a változatos talajok sokcélú termelésre alkalmassá teszik, eek elleére a gaboafélék túlsúlyát mutató szerkezet jellemzõ a övéytermesztésre. Eek sebezhetõségét jól mutatták az év eladatla takarmáybúza és -kukorica készletei. Más oldalról megközelítve Magyarország évete még midig ezer toa szójadarát importál, melyek értéke millió USD. Az 1997/98. év jól szemlélteti a helyzet tarthatatlaságát: egyik oldalról gaboa (kukorica, búza) feleslegek, másik oldalról jeletõs szójadara-import. Növelhetõ-e a hazai övéyi fehérjetermelés, és milye esélye va ebbe a szójáak? Az abrakhüvelyesek között elsõ helye va a borsó. A szójával együtt a szátóföldi övéytermesztésbõl 1,5 %-ba (65 70 ezer ha) részesülek. A vetésterületük 400 ezer hektárra való övelésével az import teljes egészébe kiváltható lee, s termesztésükek számos további elõyét is élvezheté az ágazat. A talajadottságok alapjá a kukorica övezet övéye, így a Tiszától keletre, Debrecetõl délre, a Duától yugatra, a Balatotól illetve Székesfehérvártól délre esõ térségekbe optimálisa termeszthetõ. Eek sikere elsõsorba a talajok jó kultúrállapotához kötõdik, ezért emcsak a cserozjom, de a bara erdõtalajoko is jó eredméyel termeszthetõ. Elõyös a mélyrétegû, jó vízgazdálkodású, üde talajokba veti. Mivel a folyóvölgyek mikroklímája még szárazabb évekbe is biztosítja az éjszakai hajali agyobb relatív páratartalmat, a agy folyók (Dua, Tisza) körzeté túl az észak-magyaroroszági folyóvölgyek is alkalmasak a termesztésére. A fajták a legjobb eredméyel olya ökológiai (termõhelyi) adottságok mellett termelhetõk, ahol azokat emesítették. Míg a kedvezõtleebb klimatikus- és talajviszoyok között (pl. hûvösebb, rövidebb vegetációjú emesítõ helye) elõállított fajta az optimális közeli déli országrészbe agyobb termést ad, a hosszabb teyészidejû típusokál szuboptimális termõhelye a vártál kisebb terméssel és bizoytala beéréssel kell számoluk. A fajta megválasztásáál arra is tekitettel kell lei, hogy a fajták eltérõe reagálak a appalhosszúságra (fotoperiódikus érzékeységük eltérõ). A fajták többsége észak-magyarországi kísérletekbe májusi vetésbe %-kal kevesebbet termett mitha április elejé elvetették vola. Észak-Magyarország kistájaiak ökológiai viszoyaihoz jól alkalmazkodik a kompolti Kutatóitézetbe emesített, és a REGIOCON Kft. által kizárólagosa forgalmazott TARNA szója, amely 1994-be kapott állami elismerést. A korai éréscsoportú fajta augusztus végé vegyszeres lombtalaítás élkül betakarítható termése száraz mûvelésbe is eléri a 2 toát. A jó fajtamegválasztás mellett fotos szempot az, hogy a biológiai termõképességet csak akkor tudjuk kihaszáli, ha a techológiát szigorúa betartjuk. A saját termelés emcsak a piaci kiszolgáltatottságot szûteti meg, haem a emzetgazdasági szitû elõyö FEBRUÁR 10

10 kö kívül a felhaszálóak is olcsóbb, mert az ököltség csak a téyleges kiadások (mûtrágya, övéyvédõ szer, a szükséges külsõ szolgáltatások, hatósági díjak stb.) összegébõl áll, és em övelik azt közvetítõi többlet-kiadások. A száraz évjáratokba az egyyári pillagósok közül a csicseriborsó termesztése javasolható cm-es gyökérzetével homoktalajoko (kivéve a lepelhomokot) is sikerrel termelhetõ. Étkezési típusú a Pax, takarmáytermesztésre a szíes magvú Kompolti bordót ajáljuk. Hazai- és exportpiaci értékesítésük is lehetséges. IPARI NÖVÉNYEK A keder gazdasági jeletõsége ige megõtt az utóbbi 3 évbe. Felhaszálását fotossági sorredbe a következõk szerit csoportosíthatjuk: textilipari alapayag; cellulóz papíripari felhaszálás; pozdorja bútorgyártás; olaj kozmetikai ipar; autóipar ( recyclig ayagok): belsõ kárpit, kuplugtárcsák, ferodolok; gyógyszer alapayag; eergiaövéy: 8 10 t/ha. A rostipari felhaszálás bõvülésé túl a kedermagpiaco is élékülés tapasztalható. A mag emcsak mit szaporító, haem mit ipari alapayag (olaj) és mit madáreleség is keresett. A korábbi felfogás szerit elsõsorba a lápi kotu-talajok számítottak magtermesztésre alkalmasak, mert a agy szervesayag- és itrogékészlet gyorsította a övekedést, s a Szabolcs-Szatmár-Beregi síkságo tapasztalt meleg, hosszú és száraz õsz kedvezett az érések. A területi kocetráció veszélyét szereték mérsékeli azáltal, hogy a szaporítások egy részét ásváyi talajokra, más tájakra akarjuk áthelyezi. Jó miõségû ásváyi talajoko (cserozjom, réti agyag, ötés, stb.) tapasztalataik szerit kg hektárokéti magtermés is elérhetõ. A keder a hidegre em érzékey, 1 2 C o -o megidul a csírázása és 2 3 C o felett a övekedése. Átvészeli a talajmeti -5 6 C o -os fagyot 1 2 lombleveles állapotba. KALÁSZOSOK Az adott gazdaság vetésszerkezetéek kialakításakor a tavaszi- és õszi árpa, valamit a kukorica és búza verseytársak, illetve egymás kiegészítõi. Az õszi búza és õszi árpa aráyát az határozza meg, hogy áruövéykét keyérgaboát vagy sertéstakarmáykét saját felhaszálású abraktakarmáyt tervezük megtermeli. Ez utóbbi esetbe az õszi árpa kerül elõtérbe árbevételét az állatteyésztés szívoala, jövedelmezõsége határozza meg. A két kalászos közül a sertéstartásba kétségteleül az õszi árpa az értékesebb: kedvezõbb beltartalma és agyobb (akár 100 %-os is lehet premixekkel kiegészítve) aráyú felhaszálhatósága következtébe. Az õszi árpa agresszívabb tápayagfelvevõ képessége miatt a gyegébb talajoko is sikeresebbe termeszthetõ. Egyértelmûe õszi árpát érdemes termeli: sekély termõrétegû, rossz vízgazdálkodású talajoko, ahol a búza az aszálytól megszorul és szite csak ocsút terem, a koraibb õszi árpa viszot elkerülheti a júius végi július eleji aszályokat. a búza mookultúrából eredõ terméscsökkeés mérséklésére is. Ha a kalászos termesztésére vaak meg a techikai és techológiai feltételek, a harmadik évbe már elõyösebb õszi árpát veti. A kukoricával összehasolítva a takarmáyozásba betöltött szerepük hasoló. A kukorica kocetrált eergiaforrás jellegét az itezív tartásba kell kiemelük, viszot az árpa étredi hatása kedvezõbb, em kell Fusarium-toxikózissal számoli, magasabb fehérjetartalma révé jobb lesz a húsmiõség. A AK-s földeke a kukoricatermesztés általába veszteséges, mert a termelés költségei 5 6 t/ha termésszitél kezdeek visszatérüli. Az õszi árpa léyegese gyegébb tápayagellátottságú és vízgazdálkodású talajoko is gazdaságosa termeszthetõ. A tavaszi árpát elsõsorba sörárpáak termesztik. Az alacsoy fehérjetartalom miatt fõleg a hûvösebb, csapadékosabb körzetekbe (Észak- és Ny-Magyarország) termesztik. Mivel az õszi árpára mit takarmáyra elmodottak a tavaszi árpára is érvéyesek, egyes térségekbe a késõ betakarítható kultúrák (pl. cukorrépa) utá a tavaszi árpa természetes utóövéy. Ki kell még emeli, hogy a termelési költségei kisebbek, mit az õszi árpáé, megtérülési ciklusa pedig rövid (vetéstõl a betakarításig ap). A kalászosok között meg kell még említeem az õszi búzát. Az Itézet 82 éves feállása óta több-kevesebb itezitással midig volt Kompolto búzaemesítés. Jelelegi célkitûzéseik között a kiváló miõség elérése került az elsõ helyre. Az Itézetük agy figyelmet fordít fajtáiak miõségi vetõmagszaporítására. Megbízható parterei körébe bázisgazdaságokat alakít ki, ahol a kiváló szakemberek a szigorú termesztéstechológiához megfelelõ eszközredszerrel is redelkezek. Céluk közös: A termelõ olya fajtaigazolt, kiváló haszálati értékû, fémzárolt vetõmagot kapjo, amely a fajtára jellemzõ tulajdoságok révé többletjövedelmet és övekvõ exportpiacokat biztosít részére. Dr. Nagy Béla tudomáyos fõmukatárs SZIE Gyögyösi Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kara Fleischma Rudolf Kutatóitézete, Kompolt FEBRUÁR

11 1. BEVEZETÉS Burgoya tájkísérleti eredméyek 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Az elmúlt évbe a Debrecei Egyetem Agrártudomáyi Cetrum Növéytermesztési és Tájökológiai Taszéke a DE ATC Debrecei Tagazdaság és Tájkutató Itézet Pallagi Kertészeti Taüzemi és Kísérleti Telepé végzett burgoya tájkísérletet. A tájegységbe (Hajdúság, Nyírség) jeletõs szerepet tölt be a burgoya, így a taszéke e övéyfaj kutatása is itezívebbé vált. Fotos, hogy Magyarország külöbözõ ökológiai adottságú tájai ahol a burgoya számára a klimatikus és talajadottságok megfelelõek eredméyes és köryezetkímélõ, a tájegység ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó techológiát dolgozzuk ki, egyre agyobb jeletõséget tulajdoítva a termésmeyiség mellett a miõségek és a köryezetvédelmi szempotokak. A tájkísérletbe céluk volt meghatározi a táj ökológiai adottságaihoz legjobba alkalmazkodó és így optimális termést adó fajtákat. A Pallagi Kísérleti Telep a Hajdúság és Nyírség határá helyezkedik el és talajadottságai is átmeetet képezek a Nyírségre és Hajdúságra jellemzõ talajtípusok között. A kísérleti területrõl a kísérlet beállítása elõtt talajmitát vettük, amely az alábbi tulajdoságokkal jellemezhetõ Talajjellemzõk: ph-h2o 6,53 ph-kcl 6,40 Ka 28 Al-P2O (mg/kg) 329 Al-K2O (mg/kg) 222 Al-Ca (mg/kg) 1277 Al Mg (mg/kg) 100 Humusz (%) 1,26 A talajadatokból látható, hogy gyegé savayú kémhatású, tápayagokkal jól ellátott, humuszos homoktalaj jellemzõ a kísérleti területre. Ez a burgoya számára kedvezõ Meteorológiai adatok: HAVI CSAPADÉK (mm) (2000. március szeptember) 1. táblázat Hóap Március Április Május Júius Július Augusztus Szeptember Havi összes: éves átlag: 33,5 42,4 58,8 79,5 65,7 60,7 38,0 Eltérés: + 11,5 + 35,6-8,8-66,5 + 21,3-59,7 0 HAVI ÁTLAGHÕMÉRSÉKLET ( o C) (1999. október szeptember) 2. táblázat Hóap Okt. Nov. Dec. Ja. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jú. Júl. Aug. Szept. Közép 10,7 3,7 0,7-3,3 2,5 5,0 14,1 18,1 20,9 20,2 22,1 14,6 Sokévi átlag: - 2,6 0,2 5,0 10,7 15,8 18,7 20,3 19,6 15,8 Eltérés -0,7 +2,3 0 +3,4 +2,3 +2,2-0,1 +2,5-1,2 A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA (1999. október szeptember) 3. táblázat Hóap Okt. Nov. Dec. Ja. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jú. Júl. Aug. Szept. Össz. 140,4 57,9 64,5 54,8 134,1 132,1 196,9 303,1 347,4 232,1 310,1 194,2 Sokévi átlag: 58,6 85,0 153,3 196,4 249,4 263,2 294,1 270,9 206,1 Eltérés -3,8 +49,1-21,2 +0,5 +53,7 +84,2-62,0 +39,2-11, FEBRUÁR 12

12 HAVI ÁTLAGOS RELATÍV LÉGNEDVESSÉG (%) (1999. október szeptember) 4. táblázat Hóap Okt. Nov. Dec. Ja. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jú. Júl. Aug. Szept. Közép Sokévi átlag: 86,9 82,7 75,3 69,4 69,3 71,0 69,2 71,9 75,5 Eltérés +2,1 +5,3 +12,7-1,4-5,3-6,0 +8,8-6,9 +10,5 A meteorológiai adatokból megállapítható, hogy yáro (július kivételével) csapadékhiáy (aszály) volt a jellemzõ. Súlyosbította a helyzetet a sokévi átlagál 2 3 C o - kal magasabb átlaghõmérséklet, az 1,5 6 %-kal alacsoyabb relatív páratartalom, amelyek együttese redkívül kedvezõtleül hatottak a burgoya fejlõdésére és gumóképzõdésére. (1 4. táblázat) 2.3. A kísérlet elredezése, kezelések, fajták: A kísérlet elredezése: Kisparcellás kísérlet (10m 2 /parcella), egy parcella 4 sor, 4 ismétlésbe, véletle blokk elredezésbe. A kísérletbe szereplõ fajták: 1. Cleopatra 2. Impala 3. Kodor 4. Agria 5. Victoria 6. Desiree 7. PO Hópehely 9. Góliát 10. Százszorszép Techológiai elemek a kísérletbe: Mide fajta parcelláiak 4 sorából a bal oldali 2 sor (5m 2 ) ültetésekor a gumókat kezeltük Maxim 0,25 FS csávázószerrel. Így mide fajta 2 sora kezelt, 2 sora pedig kotrollkét szerepelt. Csávázási oldat kocetrációja 0,2 l Maxim 0,25 FS/100 l víz. A 4 ismétlésbõl mide fajta elsõ 2 ismétlése (I. II vetõburgoya termesztési techológia szerit é szártalaításra került. A III. és IV. ismétlés parcelláit étkezési burgoyakét hagytuk a teyészidõszak végéig fejlõdi aak érdekébe, hogy a burgoya étkezési termésmeyiségét is méri tudjuk fajtákét és kezelésekét Termesztéstechológiai adatok: Mûtrágyázás (április 13.) N 200 kg/ha (ammóium-itrát) P2O5 100 (Komplex (0:10:24,5) P, K mûtrágya) K2O 245 (Komplex (0:10:24,5) P,K mûtrágya) Talajfertõtleítés (április 13.) Couter 5G 25 kg/ha Talajmûvelés (április 13.) Kombiátor 2-szer Ültetés ( április ) 75 cm-es sortávra és 30 cm-es tõtávolságra egységese mide parcellát. Töltögetés (május 2.) Ötözés Május mm Május mm Júius mm Növéyvédelem Júius 02. Cuproxat + Calipso Júius 25. Cuproxat Július 15. Ridomil plus Július 25. Tatoo Szártalaítás (július 14.) A vetõburgoya parcellák (I. II. ismétlés) szárfelhúzással (kézzel) lettek szártalaítva. Betakarítás (szeptember ) Egysoros parcellafelszedõ géppel. Az ökológiai téyezõk közül 2000-be a klimatikus téyezõk kedvezõtleül hatottak a burgoya fejlõdésére és gumóképzõdésre (aszály, magas hõmérséklet, alacsoy relatív páratartalom). Ezeket a kedvezõtle klimatikus hatásokat a burgoya számára kedvezõ talajadottságok (tápayaggal jól ellátott, humuszos homoktalaj) és az ötözés mérsékelték. 3. A KÍSÉRLET EREDMÉNYEI 3.1. Terméseredméyek Az étkezési burgoya kísérleti eredméyei: A vetõgumó csávázás élküli kísérlet eredméyei: A kísérletbe az 5. táblázatba és az 1. ábrá bemutatott terméseredméyeket mértük. Megállapítható, hogy a PO 2000 fajtajelölt, a korai érésû Cleopatra és Desiree ige jó termést adott több mit 50 t/ha a legkevesebb termést a Százszorszép fajta adta. Ezek az eredméyek csak tedeciát mutatak, mivel szigifikás külöbség ics a fajták között FEBRUÁR

13 Csávázott vetõgumóval ültetett kísérlet eredméyei: A vetõgumót ültetéshez Maxim 0,25 FS csávázószerrel kezeltük úgy, hogy az M10-es mûayag rekeszekbe lévõ vetõgumókat 0,2 %-os kocetrációjú csávázószeres oldatba merítettük. A kísérletbe a PO 2000 fajtajelölt kimagasló eredméyt adott (70,2 t/ha), de ige jó termést adtak (több mit 40 t/ha) a Desiree, Kodor, Impala és Cleopatra fajták is.(1. ábra) A legkevesebb termést itt is a Százszorszép fajta adta. A PO 2000 fajtajelölt termése szigifikása több volt az összes fajtáál. A Százszorszép termése szigifikása kevesebb volt a fetebb felsorolt jó termést adó fajtákéál. Megállapítható, hogy a csávázott kezelésekbe a fajták átlagába a termés 4,3 t/ha-ral kevesebb volt, viszot az ismétlések között kisebb szórás mutatkozott, és így a fajták közötti terméskülöbségek szigifikásak. A fajták terméseit boitálással bíráltuk, és em találtuk külöbséget a csávázott és kotroll kezelések között a betegségek elõfordulásába, vagyis sem burgoyahimlõ (Rhizoctoia solai) és más gombás betegségek (Phytophthora, Fusarium), sem baktériumos betegségek (Erwiia, Streptomices) elõfordulását a gumóko em észleltük. Voltak viszot olya fajták, amelyek a csávázás hatására magasabb termést adtak. Ilyeek: Impala, Agria, PO 2000 és Góliát. 5. táblázat BURGONYA KISPARCELLÁS KÍSÉRLET TERMÉSEREDMÉNYEI (t/ha) (Debrece Pallag 2000.) Fajták Étkezési Étkezési Vetõ Vetõ Étkezési Vetõ csávázott csávázott csáv+ csáv+ kot kot Cleopatra 54,8 40,7 31,4 25,2 47,8 28,3 Impala 38,0 44,4 49,8 32,5 41,2 41,2 Kodor 49,6 45,8 21,4 24,4 47,7 22,9 Agria 28,5 33,1 32,8 17,0 30,8 24,9 Victoria 46,0 32,7 26,6 23,4 39,4 25,0 Desiree 52,5 46,3 27,2 33,6 49,4 30,4 PO ,7 70,2 40,3 37,6 63,5 39,0 Hópehely 35,4 29,5 24,6 21,6 32,5 23,1 Góliát 31,7 31,8 24,4 27,9 31,8 26,2 Százszorszép 28,5 20,6 14,1 13,3 24,6 13,7 Átlag: 43,8 39,5 29,26 25,64 40,87 27,47 SZD 5% 33,462 13,278 11,932 14,112 21,586 11, A vetõburgoya termesztési kísérlet eredméyei: Csávázás élkül ültetett vetõburgoya kísérlet eredméyei: Ige magas termést adtak a korai kórtai szártalaítás elleére az Impala és PO 2000 fajták (40t/ha felett), de jó vetõgumó termése volt még a Cleopatra és Agria fajtákak (30t/ha felett). Az Impala termése a PO 2000 fajtajelöltet kivéve szigifikása több volt a többi fajtáéál. A Százszorszép fajta vetõgumótermése volt a legkevesebb, és ez a termés a Kodor, Hópehely és Góliát fajták kivételével szigifikása kevesebb a többiél. (2. ábra) Csávázott vetõburgoya kísérlet eredméyei: A kísérletbe a PO 2000 fajtajelölt adta a legagyobb vetõgumótermést (37,6 t/ha). Jó termést adtak továbbá a Desiree és Impala fajták is (30 t/ha felett) is. A legkisebb termést a Százszorszép fajta adta (13,3 t/ha), amelyek a termése szigifikása kevesebb a fetebb felsorolt jó termést adó fajtákéál. (2. ábra) Megállapítható, hogy az étkezési burgoya kísérletbe tapasztaltakhoz hasolóa a csávázott kezelésekbe a fajták átlagába a termés csökket. A terméscsökkeés 3,62 t/ha. Viszot voltak fajták, amelyek a csávázott kezelésbe több termést adtak. Ilyeek: Kodor, Desiree és Góliát. 4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4.1. A fajták értékelése: Megállapítható, és az 5. táblázatba és a 3. ábrá megfigyelhetõ, hogy ha a fajták közötti külöbségeket értékeljük a csávázott és kotroll parcellák terméseit összevova mide fajtáál, akkor az étkezési kísérletbe szereplõ fajták átlagtermése 40,87 t/ha, a vetõ célú kísérletbe pedig 27,47 t/ha. Ezek a termések jóak ítélhetõk meg az adott ökológiai téyezõk ismeretébe. A kísérletbe szereplõ fajták közül amelyek a legjobb hollad és magyar fajták kimagasló étkezési termést (63,5 t/ha) adott a PO 2000 fajtajelölt, és kimagasló vetõtermést (41,2 t/ha) a korai érésû Impala fajta. A PO 2000 fajtajelölt a terméseredméyek alapjá mid étkezési, mid vetõburgoya termesztésre alkalmas lehet a tájegységbe. Ezeke kívül eredméyes termesztés folytatható a Desiree, Cleopatra, Kodor és Impala fajtákkal. Érdekes új iformációt adott az Impala korai érésû fajta, amelyek FEBRUÁR 14

14 1. ábra 2. ábra 3. ábra az eredméyek szerit ige gyors a fejlõdésdiamikája, és már július közepé elérte közel a maximális termését A csávázás hatása: A csávázás hatásakét termésdepresszió figyelhetõ meg a legtöbb fajtáál, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a kísérletet tovább kell folytati, ugyais a korábbi évekbe ötözetle körülméyek között pozitív hatás mutatkozott a termésmeyiségre és gumóbetegségekre is. Dr. Kruppa József Dr. Pepó Péter Dr. Sárvári Mihály Elbakour Emira, Debrecei Egyetem Agrártudomáyi Cetruma Tolle, lege et fac!!! Vedd, olvasd és cselekedd!!! MEGRENDELÕ LAP Megredeljük Öökél az évre a MAG Kutatás Termesztés Kereskedelem c. szaklapot. Elõfizetési díj: 2688 Ft/év Név:... Cím:... Példáyszám:... Dátum: cégszerû aláírás VETMA Marketigkommuikációs Kht Budapest, Rottebiller u. 33. Mobil: 06/30/ FEBRUÁR

15 ALTERNATÍV NÖVÉNYEK RENDSZERTANI HELYE, ALAKTANA A poháka (Fagopyrum esculetum Möch) redszertailag a zárvatermõk törzsébe, a kétszikûek osztályába, a keserûfûfélék családjába, a fagopyrum emzetség fajai közé tartozik. A emzetségre jellemzõ, hogy a lomblevelek háromszög alakúak, a kocsáyoko gyûrûs csomó va, a makkocska háromélû. A virágok levélhóalji és végálló bugás füzérekbe találhatók, yolc porzójuk va. A sziklevelek gyakra szélesek, redõsek. A poháka egy éves, dudvás szárú övéy. Gyökérzete; fõgyökérredszer, orsó alakú gyökértegellyel, mely a talajba cm mélységbe hatol. Gyökérágai cm szélességbe szétágazóak. A hajtásredszer tegelye egyees, felálló, redes körülméyek között ágasodásra hajlamos. A fõtegely általába cm magas. A szár 3 15 mm átmérõjû dudvaszár. Levelei egyszerûek, tagolatla lemezûek, alakjuk szíves-yilas vagy szíves-háromszögû, olykor ötszögletû. Virágzata összetett bogeryõ. Termése 5 6 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, 3 élû makkocska makkocska tömege g. A poháka termése külööse sok keméyítõt tartalmaz, de fehérjetartalma is jeletõs. A hátolatla termés megközelíti a kukorica és az árpaszem keméyítõtartalmát. Szárazayagra voatkoztatva a hátolatla termés keméyítõtartalma 56%, míg a hátolt mag, illetve liszt 70%-a keméyítõ. A termés hátolatlaul 11,4 % yersfehérjét tartalmaz, a liszt csak 8,3 %-ot, mert hátoláskor jeletõs meyiségû fehérje kerül a korpába. A pohákaliszt yersfehérje tartalmáak 94%-a valódi fehérje, a többi fõkét szabad amiosav, savamid, peptid, itrogé tartalmú glikozid. TALAJIGÉNYE, HELYE A NÖVÉNYVÁLTÁSBAN A kötött agyag és az erõse meszes talajok kivételével bármely talajo jól díszlik. A lazább szerkezetû talajok jobba megfelelek az igéyeiek, ha csapadékba ics hiáy homoko is eredméyese termeszthetõ. A savayú kémhatású talajokat is jól tûri. A pohákát fõövéykét és másodövéykét is termesztik. A mi viszoyaik között elsõsorba mit másodövéyt érdemes figyelembe vei, bár fõövéykét léyegese többet terem. Legjobba sikerül a május végé, júius elejé lekerülõ, õsszel vetett, kora tavaszi takarmáyövéyek és a repce utá. A rövidebb teyészidejû õszi árpa, rozs és borsó utá is jól megy, de em célszerû mustár vagy apraforgó utá veti az elõveteméyek árvakelésre való hajlamossága miatt. A poháka TÁPANYAG ÉS ÉGHAJLATI IGÉNYE Az éghajlat irát em külöösebbe igéyes, de a szárazságot em tûri, ezért tarló- és másodvetése fõkét csapadékosabb vidékeike jö szóba vagy ahol az elõveteméy elegedõ edvességet hagy a talajba. A fagyra érzékey, ezért a túl korai vetés és késõi betakarítás kerüledõ. Nitrogébe gazdag talajoko erõteljese fejlõdik, de rosszul köt magot, viszot túl sováy földbe sem számíthatuk jó termésre. Tápayagokba szegéy, külööse sováy homok-talajoko, mérsékelt foszfát és kálium tartalmú mûtrágyák mellett a itrogé tartalmú mûtrágyázást is meghálálja, de a mûtrágyákat célszerûbb a fõövéyek vagy elõveteméyek adi, így azok utóhatását értékesíti. A pohákáak 100 kg mag elõállításához 3,3 kg itrogé, 3,2 kg P2O5, 4 kg K2O és 3,9 kg CaO szükséges. TALAJELÕKÉSZÍTÉS, VETÉS, NÖVÉNYÁPOLÁS A talaj elõkészítése attól függõe változik, hogy fõövéykét vagy másodvetésbe termesztjük. Midkét esetbe elsõsorba a poháka vízigéyére, a talaj edvességtartalmára és edvességmegõrzõ képességére kell tekitettel lei. Fõövéykét vetve mideképp yárvégi vagy õszi, legfeljebb 20 cm mélységû szátásba kerüljö. Tavaszi talaj elõkészítése a vízigéyes tavaszi övéyekéhez hasoló. A másodövéykét vetett poháka talajelõkészítéséél a gyorsaságra, s a mûvelési eszközök és eljárás helyes megválasztására kell a legjobba ügyeli, hogy a talaj kiszáradását miél ikább megakadályozzuk. Vetéséhez mide esetbe gyommetes, kertszerûe elmukált talajt biztosítsuk. A poháka terméseredméyét jeletõse befolyásolja a vetõmag miõsége. A vetõmag csávázást em, de alapos tisztítást és osztályozást igéyel. Fõövéykét április végé, május elejé, másodövéykét július végéig vethetjük. A késõbb vetett poháka beérése bizoytala. A július 15-e utá vetett poháka a korai õszi fagyoko kívül a yári káikula kedvezõtle hatásaiak is kitett. A vetést gaboavetõgéppel végezhetjük, amelyet ugyaúgy állítuk be, mit a búza vetéséhez. A javasolt vetõmag meyisége fajtától, a vetõmag ezermag tömegétõl függ. A La Harpe fajtáál 50 kg/ha, a többi termesztett fajtáál kg/ha. A sikeres termesztéshez a vetéstõl az elsõ õszi fagyokig apra és C hõösszegre va szükség. Kelése 8 10 C-os talajhõmérsékletet igéyel FEBRUÁR 16

16 Sortávolsága 12 cm. A La Harpe fajtából folyóméterekét 33 db magot vetük. A vetés mélysége homoktalajoko 3 4 cm, kötöttebb talajoko 1 2 cm. Az egyeletes, gyors kelés érdekébe vetés utá ajálatos yomba hegerezi, kapcsolt lácsimítóval. Gyors övekedése és agy lombozata elleére kezdetbe a gyomokat em yomja el, ezért is ige fotos az elõveteméy gyommetese tartása és a talaj-elõkészítés gyomirtó hatásáak kihaszálása. A hazai termesztési gyakorlatba általába övéyápolási mukát em igéyel. A POHÁNKA BETEGSÉGEI, KÁRTEVÕI ÉS GYOMNÖVÉNYEI Rége úgy tartották számo a pohákát, mit betegségektõl, kártevõktõl és gyomoktól metes övéyt, ezért gyakra iktatták be tisztító kultúrakét a övéyváltási sorredbe. Az új, itezívebb pohákafajták azoba fogékoyabbak a betegségekre. A legérzékeyebb veszteségeket a pohákatermesztésbe a szürkepeész, a perooszpóra, a fuzáriumos megbetegedés, továbbá a külöbözõ élettai okok és vírusok által elõidézett leromlás okozzák. A pohákáak speciális állati kártevõje ics, de a polifág rovarok megtámadhatják. Az egyéb kártételek közül számottevõ lehet a madarak és vadak kártétele a vegetációs idõ végé, a betakarítás elõtti idõszakba. A poháka gyors fejlõdésû övéy, sûrû soros vetésbe gyomirtásra ritká va szükség, ami az állomáy 10 cm-es magasságáig végezhetõ el. BETAKARÍTÁS, SZÁRÍTÁS, TÁROLÁS A hosszatartó fokozatos virágzás miatt egyeetleül érik, ami az újabb fajtákra kevésbé jellemzõ. Optimális betakarítási ideje, amely a legmagasabb hozamot biztosítja, akkor va, amikor a virágzás már majdem befejezõdött. A pohákát kombájal takarítjuk be egymeetbe. A gép beállítása ugyaúgy törtéik, mit a búza aratásáál, de a haladási sebesség lassabb. A szakirodalom feltehetõe szórváyos kísérletek eredméyei alapjá 2,5 3,0 t/ha elérhetõ maghozamról tesz említést, de a termesztési gyakorlat ikább 1,5 2,0 t/ha-t valószíûsít. Betakarításkor a poháka edvességtartalma 20% körül va, ezért a magot szárítai kell, hogy elérje a zavartala tároláshoz szükséges 13%-os edvességtartalmat. Leghelyesebb a kombájtiszta poháka mag betakarítást követõ azoali tisztítása. Jeletõsebb magmeyiség, magasabb edvességtartalom eseté, hideg vagy meleglevegõs mesterséges szárítást kell alkalmazi. Meleglevegõs szárítás eseté a hõmérséklet em haladhatja meg a 43 C-ot sem a vetõmag, sem a kereskedelmi tételek esetébe. A poháka mag tárolására az egyéb szemes terméyek tárolásáál is érvéyes követelméyek voatkozak. FAJTÁK, FAJTAJELLEMZÕK Legismertebbek a volt Szovjetuióba létrehozott fajták, a Bolsevik, a Bogatir és az Althause 11. Említésre érdemes fajta a Kaliyiszkaja, amely bõve terem, megdõlésre em hajlamos, géppel jól aratható; a Satilovszkaja 4, amelyek szárazságtûrése a Bogatiréél is jobb. A fajtakísérletekbe kiemelkedõ termést adott, a hidegtûrésre szelektált Bjeloruszkaja, Tuluszkaja 18, és Szibirjacska. Az USA-ba emesített Pequad tetraploid fajta makkocskája agy, ezermag tömege 35 g, megdõléselleálló, ötermékeyülõ. Hasoló fajta a korábba emesített Pelie 10. A kaadai Maca szité agymagvú, diploid fajta. Fajta Hozam 1000 szem tömeg Növéy Teljes virágzásig (kg/ha) (g) magasság (cm) eltelt idõ (ap) Maca , ,7 Maor , ,7 Tempest , ,0 Tokyo , ,8 Forrás: Campbell C. G. Rosearch Statio, Mordé. Caada A La Harpe fracia fajta középkorai, elágazó szárú, sekélye gyökerezõ, külööse magas, 78%-os liszthozamú. Nagyo jól haszosítja a gyegébb talajokat is, termeszthetõ frisse mûvelésbe vot területeke fõövéykét vagy másodvetésbe. Hazákba is jó eredméyeket ad. A La Harpe mellett elismert fajták a Rutia és a Hajalka. TERMESZTÉSÉNEK INDOKAI A poháka vetésterülete a II. világháború utá világviszoylatba jeletõse visszaesett. A termesztés hayatlásáak termesztéstechikai, jövedelmezõségi, társadalmi és szemléletbeli téyezõi voltak, amelyeket most em részletezek. Egészébe véve em tudott kellõképpe alkalmazkodi a moderizálódó mezõgazdaság igéyeihez, pedig számos olya elõyös tulajdosággal redelkezik gazdasági, élelmezési és egészségügyi szempotból, amelyek idokolják a fokozott figyelmet FEBRUÁR

17 Termesztési szempotból külööse jeletõs agy alkalmazkodó képessége. Jól díszlik gyege miõségû talajoko is, eredméyese termeszthetõ gyeptörésekbe, újoa mûvelésbe vett területeke. Ige jó a tápayagfelvevõ képessége, a talaj foszfortartalmát mide más övéyél jobba haszosítja, ezért közvetle tápayag visszapótlást em vagy csak ige szeréy mértékbe igéyel a talaj ellátottságától függõe. Rövid teyészideje alkalmassá teszi olya területek haszosítására, amelyek csak megkésve vehetõk mûvelésbe, illetve másodövéykét is termeszthetõ. Megfelelõ agrotechika alkalmazása eseté övéyápolási mukát em igéyel. Bár betegségei, kártevõi vaak, ezek kártétele általába elhayagolható a poháka elleálló képessége miatt, ezért övéyvédelemre ics szükség. Nics speciális gép, beredezés és eszköz igéye, a gaboatermesztés techikai felszerelésével zavartalaul termeszthetõ. Termése magas beltartalmi értékû, elsõsorba esszeciális amiosav, ásváyi só és vitami tartalma miatt. Magas biológiai értékû, redkívül változatosa haszosítható élelmiszer alapayag. Gyors fejlõdése miatt késõ vetett tömegtakarmáykét is haszosítható silózva vagy kisebb meyiségbe, zölde etetve. Beltartalmi értéke közel áll a legelõfû terméséhez. Nagy övekedési erélye és jeletõs terméstömege miatt (15 20 toa zöldtömeg hektárokét) kiváló zöldtrágya. Szátással aláforgatva zöldtömege gyorsa elbomlik, a belõle képzõdõ humusz javítja a talaj fizikai állapotát és vízmegtartó képességét. Zöldtrágyáak vetve kitûõ, vegyszer élküli gyomirtó is. Sûrû állomáya megfojtja a legerõteljesebb, legszívósabb gyomokat is, ezért alkalmas az elhayagolt, elgyomosodott területek megtisztítására. Itezív gaboatermelõ redszerekbe a övéyváltásba iktatott poháka csökketi bizoyos betegségek elõfordulását. A levelébe lévõ rutit gyógyszer alapayagkét haszosítják, az érredszeri megbetegedések kezelésére. A levelébõl készült tea véryomáscsökketõ hatású. Jeletõs vadgazdálkodást folytató területeke a vadak takarmáy ellátásáak céljára is vethetõ. Korlátozott meyiségbe szemes abrakkét haszosítható, elsõsorba a baromfifélék takarmáyozásába. Kiváló mézelõ övéy, hektárokét a 150 kg-ot is elérõ mézhozammal. A pohákaméz ára elsõsorba szívgyógyászati felhaszálása miatt magasabb, mit az akácmézé. ÉLELMEZÉSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI JELENTÕSÉGE A atúr koyha vagy biotáplálkozás a pohákát a természetese és gazdaságosa elõállítható értékes csírazöldségek között is számo tartja. A kicsíráztatott mag redkívül tápláló élelem. Elõállítása egyszerû, alig éháy apot igéyel. Az év bármely szakába hozzáférhetõ. A kicsírázott magvakból ízletes, a szervezet által köye feldolgozható formává alakított, vitamiokba, ásváyi sókba és fehérjékbe gazdag ételek készíthetõk. Egyes országokba ma is közkedvelt a hajdiakása. A vegetáció végé a poháka övéy száraz súlyáak 6%-áig terjedõ rutit tartalmaz, ami az érfal rugalmasságát öveli és emiatt természetes gyógyszerek tekitik. Fogyasztása kedvezõ hatású az emésztési godokkal küzdõ betegek számára. Ismert a poháka vérszérum koleszteri szitjét csökketõ hatása. Kiváló tulajdosága, hogy még azok is fogyaszthatják, akik más gaboafélékre érzékeyek, azaz lisztallergiába szevedek. Magas káliumtartalma miatt jó hatású a vese, a hólyag, a emi szervek megbetegedése elle, a reuma, a meghûlések, felfázások, fülbetegségek, az úgyevezett hideg betegségek gyógyítására. ÚJABB HAZAI TERMESZTÉSI TAPASZTALATOK Néháy évvel ezelõtt ismét felvetõdött a poháka hazai termesztéséek godolata, elsõsorba a biotáplálkozás igéyeiek kielégítése és az export lehetõségek kihaszálása érdekébe. Néháy gazdaság vállalkozott a termesztésre viszoylag kis területe. Hazákba jeleleg mitegy hektáro termesztik. Átlaghozama 1,4 1,8 t/ha körüli, a termesztésével elérhetõ yereség Ft/ha-ra tehetõ. A pohákatermesztés mellett szól, hogy biztosággal és kedvezõ áro értékesíthetõ a magtermés, sõt a piac a jelelegiél agyobb meyiség felvételére is készek mutatkozik. Dr. Dávid Csaba TISZTELT ELÕFIZETÕNK! Tájékoztatjuk, hogy kiadók terjesztésébe lévõ lapukra szóló elõfizetését folyamatosak tekitjük. Csak akkor kell változást bejeleteie a évre, ha a példáyszámot, esetleg a címlistát módosítja (potos szállítási év- és utcacím megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedje levélbe vagy faxo megküldei: 1077 Budapest, Rottebiller u. 33. Telefo: , fax: Mobil: 06/30/ , vetma@mail.com FEBRUÁR 18

18 E REDMÉNYKÖZLÉS A MAG KUTATÁS-TERMESZTÉS-KERESKEDELEM c. mezõgazdasági szakfolyóirat évi MAG ARANYTOLL díját a VETMA Marketigkommuikációs Kht. és a MAG KUTATÁS-TERMESZTÉS-KERESKEDELEM Szerkesztõsége milleiumi publikációs pályázatá DR. HESZKY LÁSZLÓ A GM NÖVÉNYFAJTÁK VÁRHATÓ HATÁSA A TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁKRA (2000/3) és DR. KERTÉSZ ZOLTÁN A BÚZANEMESÍTÉS ÖT TUSÁJA (2000/5) címmel közölt szakcikkeikkel yerték el. A díjazottakak a MAG ARANYTOLL elyeréséhez szívbõl gratuláluk! A díjak átadásáak idõpotját a késõbbiekbe lapukba közöljük. Budapest, február hó VETMA KHT. A MAG KUTATÁS-TERMESZTÉS-KERESKEDELEM Szerkesztõsége FEBRUÁR

19

20