dell [Type the company name] Hogyan irányithatjuk álmainkat

Átírás

1 dell [Type the company name] Hogyan irányithatjuk álmainkat

2 A tudatos álom A könyv egyetlen része vagy egésze sem publikálható sem nyomtatott, sem elektronikus formában, - beleértve az internetet is -, illetve semmi egyéb publikálásra alkalmas formában, vagy eszközön, a szerzők vagy a kiadó írásos engedélye nélkül. Szerzők: Mészáros Attila és Kertész Gergely Első kiadás éve: 2013 Cím: A tudatos álom - Kiadás: Első kiadás Terjedelem: 147 oldal Minden jog fenntartva oldal

3 Tartalomjegyzék Előszó a szerzőktől Tudatos álom I. A tudatos álom - Az álomról általánosságban 6 - Alvás és álom 12 - Mi a tudatos álom 21 - A tudatos álom és más tudatállapotok kapcsolata 30 II. Technikák - Technikák kezdőknek 36 - Technikák haladóknak 54 - Technikák az álmon belül 92 - Kiegészítő technikák 104 III. Álomkontroll - Miket csinálhatunk tudatos álomban? A tudatos álom mélységei Álomkarakterek 127 IV. Rémálmok kezelése 128 V. Élménybeszámolók - Tagjaink élménybeszámolói 134 VI. Tudástár - Tudatos álom szótár Források oldal

4 Előszó Az ágyamban feküdtem, a színek körülöttem füstgömb formát öltöttek és rengeteg színben játszottak. Kíváncsi voltam milyen érzés lehet megfogni őket, ezért felnyúltam, és levettem az egyik színt. Lágy, puha érzés volt, mintha folyt volna kezemben, mégis füst állaga volt. Majd megláttam az eget, ami magenta és ciklámen színű volt abból is le akartam venni egy darabot, de amint felnyúltam a lábaim maguktól elindultak az ég felé, majd felébredtem Ez volt életem első tudatos álma, ami annyira meghatározó volt számomra, hogy az óta is lelkes és kitartó híve vagyok, hozzáteszem ezek nélkül nem is érdemes belekezdeni. Azóta, már több mint 2 év telt el és több száz tudatos álmon vagyok túl. Megjegyzem, nem kis időt igényel, de a siker annál életre szólóbb lesz. Látni, érezni, hallani, az álomvilágot, miközben teljes tudatában vagyunk a bent lévő cselekedeteinknek, garantáltan a legjobb szórakozás, amit az ember el tud képzelni. De úgy érzem, sokan akadnak olyanok is, akik nem csak pusztán kedvtelésből szeretnék megismerni az álomvilágot. Számtalan, minket különösen foglalkoztató problémára 4 oldal

5 találhatunk megoldást. A lámpalázat leküzdhetjük, ha álmunkban gyakoroljuk a közönség előtti fellépést. A dadogáson is felülkerekedhetünk, ha gyakoroljuk a folyékony beszédet. Akármilyen sporttevékenységet, művészetet gyakorolhatunk, és meg is tanulhatjuk azt. Rendkívül jól alkalmazható a rémálmok leküzdésében is, és még sorolhatnám. A tudatos álom, a mi belső világunk, ahol bármit kedvünkre megtehetünk, a legcsekélyebb kockázat nélkül és nem utolsó sorban a legjobb önismereti forrás. Ugyanis az álmok világában a tudatos és a tudattalan összeér. Ha irányításunk alatt tartjuk álmainkat, akkor megkérdezhetjük álomalakjainkat, mi a véleményük rólunk ez által önmagunktól kapunk egy saját énképet, esetleg olyan dolgokat is elárulnak, amiket mi nem akarunk beismerni vagy nagyon mélyen elfolytunk, ez később segítségünkre lehet és ez által kulcsfontosságú problémáinkat oldhatjuk meg. 5 oldal

6 I. A tudatos álom Az álomról általánosságban Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti képek és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal. A kutatók még ma sem értik, hogy az emberek egyáltalán miért álmodnak, s jóval kevésbé, miért éppen azt, amit. A kutatás modern módszereivel azonban jó néhány kérdést az álomról sikerült megválaszolni. Mindenki álmodik? Bár sok ember nem emlékszik reggelente az álmaira, a REMalvás-vizsgálatok arra utalnak, hogy azok, akik nem emlékeznek, legalább ugyanannyit álmodnak, mint az emlékezők. Ha olyan emberrel találkozunk, aki megesküszik, hogy sosem álmodik, vigyük be egy álomkutató laboratóriumba, ébresszük fel REM-alvásból és ugyanolyan arányban kaphatunk tőle is álombeszámolókat, mint másoktól. Amikor valaki azt mondja: sosem álmodom, ezen azt érti: nem tudom felidézni az álmaimat. A kutatók több hipotézist javasoltak az emlékezés ilyen különbségeinek a magyarázatára. Az egyik lehetőség az, hogy a nem emlékezők egyszerűen nehezebben tudják 6 oldal

7 felidézni álmaikat, mint az emlékezők. Egy másik hipotézis azt sugallja, hogy vannak olyan emberek, akik könnyebben felébrednek a REM-alvás közepén, és ezért emlékeznek több álomtartalomra, mint azok, akik mélyebben alszanak. Az álomra való emlékezés legáltalánosabban elfogadott modellje azt az elképzelést támasztja alá, hogy ebben az ébredés során történtek játszanak döntő szerepet. A hipotézis szerint, ha nem sikerül elterelés mentes ébredést biztosítani az álmodás után, az álomemlékezeti anyag nem konszolidálódik (Koulack és Goodenough, 1976; Hobson, 1988). Alváshiány, alvásmegvonás: a tartós alvásmegvonás vagy alváshiány halálhoz vezethet. Állatkísérletekkel bizonyították, ha a REM szakaszok részben vagy egészben kimaradnak, az agy egy bizonyos idő után képtelen ellátni feladatát még akkor is, ha egyébként a szükséges alvásidő megvan. Ha a kísérleti alany minden REM szakasz elején fel van ébresztve, - noha az alvásidő megvan, - eleinte enyhe, majd súlyos kialvatlanság jeleit mutatja. Ez később akár halálhoz is vezethet. Mennyi ideig tartanak az álmok? Bizonyos álmok szinte csak pillanatnyi hosszúságúak. Amikor az ébresztőóra megcsörren, egy teljesen bonyolult álomképpel ébredünk, amelyben - mondjuk - tűz ütött ki, és szirénázó tűzoltóautók rohannak. Mivel ekkor az ébresztőóra még javában csörög, azt gondoljuk, hogy valószínűleg annak a hangja hozta létre az álmunkat. A kutatások azonban azt 7 oldal

8 sugallják, hogy az óra csörgése vagy valamilyen más hang csupán feléleszti valamelyik korábbi összetett emlék- vagy álomképünket. Ennek az élménynek megvan a megfelelője az ébrenléti állapotban is, amikor egy apró jelzés egy olyan gazdag emlékanyagra utal, aminek az elmondása hosszú időt vesz igénybe. A tipikus álom hossza olyan REM-vizsgálatból következtethető ki, amelyben a vizsgálati személyeket a felébresztés után arra kérik, hogy játsszák el, amit álmodtak (Dement és Wolpert, 1958). Az álmok lejátszásához szükséges idők megegyeztek a REM-szakaszok hosszával, ami arra utal, hogy az álomban zajló események nagyjából ugyanannyi időt vesznek igénybe, mint a való életben. Tudják az emberek, hogy mikor álmodnak? Erre a kérdésre a válasz: olykor igen. Az emberek megtaníthatók arra, hogy felismerjék azt, mikor álmodnak, és ez a tudatosságuk nem gátolja meg álmaik spontán lezajlását. Például kísérleti személyeket arra tudtak megtanítani, hogy fordítsanak el egy kapcsolót, amikor azt észlelik, hogy álmodnak (Salamy, 1970). Néhány ember álmai annyira élénkek, hogy a bennük zajló események valóságosnak tűnnek (nélkülözik a legtöbb álom bizarr és illogikus jellegét), és az álmodó azt érzi, hogy ébren és tudata birtokában van. Csak felébredéskor veszi észre, 8 oldal

9 hogy valójában álmodott. Az élénken álmodók különböző, álmukban végzett kísérletekről számolnak be annak kiderítésére, hogy álmodnak-e vagy ébren vannak. A holland orvos, van Eeden (1913) az elsők között volt, aki úgy próbálta a kérdést eldönteni, hogy élénk álmaiban olyan cselekvéseket kezdeményezett, amelyek normálisan nem végezhetőek el. Egy későbbi beszámolóban Brown (1936) írt le egy standard kísérletet, amely során felugrott és a levegőben tartotta magát. Ha ez sikerült neki, akkor biztos lehetett benne, hogy álmodik. Brown és van Eeden egyfajta hamis felébredésről számolt be az álomban. Brown egyik álmában például felfedezte, hogy álmodik, és úgy határozott, hogy taxit hív, hogy ellenőrizhesse az eseményeket. Amikor a zsebébe nyúlt, hogy megnézze, van-e pénze, azt gondolta, hogy felébredt. Végül pénzét az ágyában szétszórva találta. Ezen a ponton valóban felébredt, más helyzetben találta magát az ágyában, és természetesen a pénz sem volt sehol. Képesek-e az emberek befolyásolni álmaik tartalmát? Pszichológusok kimutatták, hogy az álomtartalom bizonyos fokig befolyásolható, ha elalvás előtt valamilyen szuggesztiót adunk, majd megvizsgáljuk az ezt követő álom tartalmát. Egy nagyon alapos vizsgálatban, amely során úgynevezett implicit alvás előtti szuggesztiót alkalmaztak, a kutatók azt 9 oldal

10 vizsgálták, hogy az elalvás előtt felvett piros szemüveg befolyásolja-e az álmot. Bár a vizsgálatvezetők nem adtak tényleges szuggesztiót, és a kísérleti személyek nem tudtak a vizsgálat tényleges céljairól, sokan arról számoltak be, hogy képi álmaik vörös színezetűek voltak (Roffwarg, Herman, Bowe-Anders és Tauber, 1978). Egy alvás előtti nyílt szuggesztiót alkalmazó tanulmányban a kísérleti személyeket arra kérték, hogy olyan személyiségtulajdonságokról álmodjanak, amilyenekkel szívesen rendelkeznének. A legtöbb kísérleti személynek volt olyan álma, amelyben a szándékolt személyiségvonás megjelent (Cartwright, 1974). Az álomtartalom befolyásolásának másik módja az úgy nevezet alvás előtti poszt hipnotikus szuggesztió. Az e módszert alkalmazó egyik alapos vizsgálatban részletes álombeszámolót sugalltak hipnotikus szuggesztióra érzékeny személyeknek. A szuggesztió után a kísérleti személyek addig aludhattak, amíg REM-alvásból fel nem ébresztették őket. Az álmok egy részében a szuggesztió tematikus mozzanatai a nélkül tükröződtek, hogy annak specifikus elemeit is tartalmazták volna, míg más álmok a szuggesztió specifikus elemeit is tartalmazták (Tart és Dick, 1970). Álomtartalom: 10 oldal

11 Freud elmélete az álmokról, mint megérthető és értelmezhető szellemi tartalmakról, az egyik legkorábbi és legátfogóbb kísérlet volt az álomtartalmak olyan magyarázatára, amely nem folyamodott természetfeletti erőkhöz. Freud az Álomfejtés (1900) című könyvében mutatta be azt az ellentmondásos elképzelését, amelynek értelmében az álmok a vágyteljesítés rejtett kísérletei. Ez alatt ő azt értette, hogy az álmok az egyén ama elfogadhatatlan vágyait és szükségleteit fejezi ki, amelyek elfojtás révén kikerültek a tudatából. Ezek a vágyak azután szimbolikus formában látens (rejtett) álomtartalmak jelennek meg. Freud a cenzor metaforáját használta annak leírására, hogyan alakulnak át a látens álomtartalmak manifeszt (nyílt) álomtartalommá (vagyis az álom tényleges cselekményét alkotó szereplőkké és eseményekké). Freud szerint valójában éppen a cenzor óvja meg az alvót, lehetővé, hogy szimbolikusan fejezze ki elfojtott impulzusait, és hogy elkerülje azt a bűntudatot és szorongást, amelyet ezeknek a leplezetlen tudatos megjelenése eredményezne. A látens álomtartalom manifeszt álomtartalommá való alakítását az álommunka végzi, az a folyamat, amelynek tudattalan rejtett tartalmát úgy kell átkódolnia, hogy az elérhesse a tudatot. Az álommunka azonban néha kudarcot vall, és az álmodót felébreszti a szorongás. Az álom 11 oldal

12 lényegében olyan vágyak beteljesülését fejezi ki, amelyek túl fájdalmasak vagy bűntudatébresztőek ahhoz, hogy tudatosan beismerjük azokat (Freud, 1933). Az álom kognitív oldalát - azaz a problémamegoldásban és gondolkodásban játszott szerepét - is kezdjük egyre jobban megismerni. Bár a kognitív pszichológusok többnyire elutasítják Freud legtöbb elképzelését, azt elismerik, hogy Freud elméletének vannak kognitív vonatkozásai. Freud azzal, hogy a gondolatok szabad asszociáción keresztüli transzformációját hangsúlyozta, messze túlment azon a túlegyszerűsített, de népszerűvé vált elképzelésen, hogy az álomban minden átalakítás a vágyteljesítést szolgálja. Alvás és álom Az ébrenlét és az alvás között sok a közös kapcsolat ennek ellenére, mégis azt hinnénk, hogy egymás ellentétei. Álmunkban is gondolkodunk, bár ez a fajta gondolkodás mód sokban eltér az ébrenléti gondolkodástól. Képesek vagyunk álmunkban emlékképek kialakítására, ezt onnan is tudjuk, hogy néha emlékszünk álmainkra. Alvásunk során azonban akadnak olyan akadályok, ami miatt nem lesz zavartalan az éjszakánk. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alvó ember kapcsolatban áll a környezetével alvás közben is: A szülők azonnal felriadnak gyermekük sírására. Ha netalán éjszakai 12 oldal

13 teendőnk akad, agyunk programozásával képesek leszünk felkelni egy számunkra kijelölt időpontban. A kutatók számos vizsgálatot végeztek már alvás terén. Megfigyelték az ébrenlét és az alvás normális ritmusát, azt is milyen mélyen alszunk az éjszaka egyes szakaszaiban, valamint a környezeti és egyéni tényezőket, amik alvásunkat, befolyásolhatják. Alvásminták: A csecsemők ébrenléti és alvási állapotukat gyakran váltogatják. A szülők nagy örömére azonban az éjszakai hosszabb alvás hamar kialakul. Az újszülötteknek a napi 16 órás alvás 13 órára csökken fél éves korukra. Felnőttként azonban a napi 7 és fél óra alvás bőven elegendővé válik, azonban ez az idő széles skálán mozog. Akadnak olyan emberek, akik 3 óra alvással, sőt ennél kevesebbel is beérik. Az alvásminták is személyenként változó lehet. Vannak, akik korán fekszenek és korán kelnek, és olyanok is, akik későn alszanak el és későn is kelnek. Anyagcserénk, vérünk, testhőmérsékletünk és több testi funkciónk ciklikusan változik a nap 24 órájában. Ezek az értékek valamikor a nappal folyamán érik el a tetőpontot, éjszaka pedig a minimumot. Az ilyen ciklikus mintázatok az 13 oldal

14 úgynevezett biológiai óránkat képezik, melyet napszaki ritmusnak hívunk. Azonban, ha olyan kritériumok adódnak, ahol képtelenek vagyunk érzékelni az éjszaka és nappalok váltakozását ezeknek a ciklusoknak a periódusideje kitolódik 25 órára. Ennek az okára azonban a mai napig nem tudjuk a választ. Annyi biztos, hogy a külső jelzések (leginkább a napszakok váltakozása) elengedhetetlenek a belső óránk rendes működéséhez. Tudósok egy vizsgálattal bebizonyították, hogy egy születésétől kezdve vak ember napszaki ritmusa 24.9 óra volt. A nappal-éjszaka ritmusa a folyamatos eltolódás miatt minden második hétben megfordult. Ahhoz, hogy rendesen dolgozhasson és normálisan tudjon aludni nagyadag gyógyszereket kellett szednie, és még a körültekintő alváslaboratóriumi terápiákkal sem tudták megváltoztatni alvásciklusát. Sokaknak nagy problémát okoz átrepülni egyik időzónából a másikba, ugyanis ilyenkor következik be az úgynevezett jet lag -nek nevezett jelenség, amely felborítja az addig normálisan működő napszaki ritmusunkat. Az időeltolódás miatt van, akinek napokba tart az átállás, pont azért mert ilyenkor a belső időzítőnk, ami az anyagcseréért és az alvásért felelős felborul. 14 oldal

15 Az alvás mélysége: Egyeseket még felkelteni is nehéz, míg mások szemvillanás alatt képesek felébredni körül kezdték kutatni azt, hogy mikor kezdődnek el az álmok és mennyire mély is az alvás. Ezekre akkoriban olyan speciális eszközt használtak, ami lehetővé tette az alvás alatti szemmozgás és az agyi elektromos jelzések mérését. Ezeknek a jeleknek a grafikus rögzítését elektroencefalográfiának, vagyis EEG-nek nevezzük. Az alvás öt szakasza: Az EEG segítségével megállapították, hogy alvás során 5 féle szakaszon megyünk keresztül: négyfajta mélységi és egy gyors szemmozgásos részen, amit rapid-eye-movementnek azaz REM-szakasznak neveztek el. Ebben az ötödik szakaszban, azaz a REM-fázisban jelennek meg javarészt az álmok. Szemünk lecsukásakor agyunk elektromos hullámai 8-10 Hz-es értéken mozog, ezek az úgynevezett alfa-hullámok. Ezt követi az: 1. szakasz: Ahol az alfa-hullám csökken, majd teljesen megszűnik. 15 oldal

16 2. szakasz: Az EEG-n alvási orsók jelennek meg, amik az alfa-hullámnál sűrűbbek és agyunk elektromos hulláma a Hz-es tartományba kerül. A szakaszt a delta hullámok jellemzik (1-2 Hz) ahol az alvó embert a legnehezebb felébreszteni, bár gyereksírásra vagy egy ismerős név hallatára felébredhet, de nem feltétlenül kel fel, ha erős zajokat hall. Az alvás 5. szakaszában megközelítőleg 1 óra után különös változások lépnek fel. Az alvó személynél ekkor gyors szemmozgásokat figyelhetünk meg, ami annyira intenzív, hogy akár a csukott szemén keresztül is észrevehetővé válik. Ezt a szakaszt hívják REM-alvásnak a többit pedig nem REM vagyis NREM-alvásnak. A REM és NREM-szakaszok többször váltogatják egymást éjszaka. Alvásunk az NREM-szakasszal kezdődik, mely több alvásciklusból tevődik össze és mindegyikük tartalmaz néhány REM és NREM szakaszt. Egy átlagosnak mondható 8 órás alvás folyamán 4 vagy 5 REM-periódust élünk át. Alvásciklusunk természetesen az életkor alapján változik. Egy csecsemő alvásidejének a felét REM-szakaszban tölti. 5 éves korra azonban ez az arány százalékra csökken, 16 oldal

17 és végig kitart egészen az idős korig, amikor a REM-fázis tovább csökken 18 százalékra vagy esetleg még kevesebbre. Öreg korára az ember alvásidejének szakasza akár teljesen el is tűnhet. Hosszabb időre és gyakrabban fel is ébredhet, ami azt jelenti, hogy az idős korral egyfajta természetes álmatlanság is párosul. A NREM és REM-alvás nagyban eltér egymástól, sőt igazán a REM-fázist nem is igazán nevezik alvásnak egyes kutatók, inkább az ébrenlét és az NREM alvás melletti másik létállapotként tekintenek rá. NREM alvás alatt a szemmozgás szünetel, izmaink teljesen ellazulnak légzésünk és a szívritmusunk lelassul, agyunk anyagcsere sebessége pedig százalékkal mutat kevesebb aktivitást az ébrenléti állapothoz képest. Ezzel ellentétben a REM-fázisban gyors szemmozgások figyelhetőek meg másodperces hosszúságú szakaszokban anyagcsere sebességünk és szívverésünk pedig az ébrenléti állapotéhoz képest felgyorsul. REM-alvás alatt azonban majdhogynem teljesen bénák vagyunk, csak a simaizmok, a szem izmai, a szív és rekeszizmok maradnak mozgásban. 17 oldal

18 Összességében tehát REM-alvásban látszólag ébren vagyunk egy bénult testben, míg NREM-alvást követően üres aggyal fekszünk egy ellazult testben. Érdekesség még, hogy egy kutatás során elvégzett kísérletben a REM-fázisból felkeltett alanyok kivétel nélkül arról számoltak be, hogy éppen álmodtak, míg az NREMszakaszból felkeltettek csupán 30 százaléka állította ugyanezt. A REM-alvásban álmodott álmok azonban vizuálisan élénkek, de logikátlanok és furcsák, addig az NREM-szakaszban átélt álmok nem annyira élénkek, érzelem dúsak, és jobban összefüggenek a nappal történt eseményekkel. Alvászavarok: A felnőttek 90 százaléka napi 6-9 órát alszik, túlnyomó részük 7 és fél 8 órát. Akik azonban 6-7 órát alszanak megfigyelhetőek az álmosság jelei, annak ellenére, hogy ők magukon nem tapasztalják ezt: Tehát az embernek 8-9 óra alvásra van szüksége, ahhoz, hogy ne legyen álmos napközben. Akkor beszélünk alvászavarról, ha alvásképtelenségünk kihat az aznapi tevékenységünkre és túlzott álmosságot okoz. 18 oldal

19 Inszomnia: Inszomniának nevezzük az alvás minőségével és mennyiségével fellépő panaszokat. Az inszomnia egyik legérdekesebb jellemzője, hogy az emberek túlbecsülik az alváskiesésüket. Egy vizsgálatban kimutatták, hogy a magukat inszomniásnak valló betegek csupán fele volt ébren 30 percnél többet. A gond az lehetett, hogy a nyugtalan felszínes alvást is ébrenlétnek érzékelték, vagy az alvásról nem maradt emlékük így csak az ébren töltött időt jegyezték meg, ezért azt gondolhatták azt, hogy nem aludtak. Narkolepszia és apnoé: Két elég súlyos ám annál ritkább alvásbetegségről beszélünk. A narkolepszia azaz a kóros aluszékonyság és az apnóé vagyis az alvási légzészavar kialakulása az alvás feletti irányítás zavarával függ össze. A narkolepsziás beteg képes akár az utcán sétálva vagy autóvezetés közben is bármikor elaludni. 19 oldal

20 Gyakori álmosságroham jellemzi melynek következtében tényleg bárhol és bármelyik pillanatban elalhatnak. Naponta többször, pár másodperctől akár a perc hosszúságú alvás sem kizárt. A súlyos esetek száma ezer emberből egyet érint ám a nem diagnosztizáltak enyhébb tünetekkel jellemző esetek száma ennél jóval magasabbra rúghat. A narkolepszia valójában a REM-szakaszok hirtelenszerű megjelenése a nappal időszakok folyamán. Egy roham bekövetkeztekor a REM-szakasz betörése olyan gyorsan jön, hogy a beteg teljesen elveszti az izmai feletti irányítást és összecsuklik még azelőtt, hogy lefekhetne aludni. Ezt követően a valóságot élénk REM-alvás váltja fel, melynek végén az esetek többségében hallucinációkról is beszámoltak. Az apnoés betegek légzése alvás során teljesen megáll, aminek két oka lehet: 1. Az agy nem küld jelet a légző és rekeszizmoknak, hogy levegőt vegyen, így a légzés leáll. 2. A torok felső részének izmai annyira ellazulnak, hogy a légcső részben elzáródik, melynek következtében a légző 20 oldal

21 izomzat nagyobb levegőt akar venni és így a légutak teljesen elzáródnak. Az apnoé bekövetkeztekor vérünk oxigénszintje gyorsan csökken, ami a veszélyhormonok elválasztásához vezet. Ennek köszönhetően felébredünk, hogy újra levegőt vehessünk. A súlyos apnoés betegeknél a tünetek egy éjszaka alatt akár több százszor is előfordulhatnak. Az áldozatok minden egyes apnoé esetén felébrednek, hogy légzésüket visszaállítsák, ám ezek az ébredések lehetnek annyira rövidek is, hogy észre sem veszik, amikor felkelnek. Az Álom: A tudósok a mai napig nem értik, hogy az emberek miért álmodnak azt pedig végképp nem, hogy miért azt, amit. Az álom valójában egy olyan módosult tudatállapot, ahol a képzeleti képek és az emlékképek ideiglenesen összekeverednek a külső valósággal. Kutatások során azonban jó néhány kérdésre sikerült választ találniuk a tudósoknak. 21 oldal

22 Mi a tudatos álom? A tudatos álmodás az álmodás egy fajtája, melynél az alvó személy tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően bármely elemét befolyásolhatja vagy meghatározhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán, vagy szándékosan előidézett élmény. Akkor beszélünk tudatos álomról, ha: 1. Tisztában vagyunk tudatállapotunkkal (Tehát pontosan tudjuk, hogy ébren vagyunk-e vagy álmodunk) 2. Tisztában vagyunk azzal, hogy szabadon dönthetünk (Például nem kell elmenekülnünk rémálmaink álomalakjai elől, más döntési lehetőségünk is van.) 3. A tudatállapot tisztasága (Megszűnik az álom tipikus zavarossága, a tudatállapot homályossága.) 4. Az érzékelések tisztasága (Ugyanúgy szagolunk, ízlelünk, hallunk, látunk és érzünk, mint ébren.) 5. Tisztában vagyunk éber életünkkel (Tudjuk, kik vagyunk, mit csináltunk az előzőnap, sőt, még azt is, hogy mit akartunk ettől az álomtól.) 6. Tisztán emlékszünk álmainkra (Normális emlékezetünk ugyanúgy funkcionál, mint ébren, tehát emlékszünk álmainkra, de különösen a tudatos álmokra. 22 oldal

23 A tudatos álom háttere A második világháborút megelőző időszakban Kilton Stewart tanulmányozta a malajziai őserdőkben élő szenoi törzs kultúráját, amely tulajdonképpen öt csoportosulást a Semait, a Teimar-t, a Mah Meri-t, a Jah Hut-ot, a Sema Berisi-t, és a Che Wong-ot foglalja magában akik mind a szenoi nyelvet beszélik, és Malajzia őserdőiben folytatnak vadászógyűjtögető életmódot. Majd Stewart 1935-ben Dream Theory in Malaya címen közzétette rendkívüli ismertetőjét. A szenoi törzs vélhetőleg az antropológiai irodalom legdemokratikusabb népcsoportja. Társadalmuk mind a család, mind a kereskedés, mind pedig a vezetés szintjén a szerződés, megállapodás, demokratikus konszenzusra épül. Számukra ismeretlen a rendfenntartó erő, a börtön, az elmebetegség fogalma. Minden jel arra mutat, hogy a szociális és fizikai kooperáció magas szintjét az általuk felfedezett, kifejlesztett és alkalmazott sajátos álompszichológia révén valósították meg.... olyan magas fokon kezelik az interperszonális kapcsolati rendszereket ami talán a nyugati világ technológiai és nukleáris fizikához kapcsolódó eredményeihez hasonlítható... ( Stewart, 1935) A törzsről szóló beszámolók meglehetősen ellentmondásosak, az bizonyosnak tekinthető azonban, hogy 23 oldal

24 a tudatos álmodás egy formáját tökélyre fejlesztették. A szenoi kultúrában az álomértelmezés képezi az oktatás egyik alappillérét. A törzs minden tagjára jellemző, hogy családja és barátai körében széles skálán gyakorolja az álomértelmezés pszichoterápiáját. A szenoi családi reggeli a pszichoanalitikus önismereti csoportélményekhez hasonlatos: a családtagok meghallgatják egymás álmait és együtt elemzik azokat. A családi klinikai élmény után a falu bölcsei összeülnek és megvitatják az arra érdemesnek tartott álmokat. A szenoik által alkalmazott álom technikák rendkívül széles skálán mozognak. Íme, a legfontosabb elképzelések, amelyek szerint a szenoik eltöltik életüket (Tholey és Utecht nyomán): Az ellenséges álomalakokat az álom-én köteles megtámadni és megölni. Ebben más álomalakok segítségét igénybe lehet venni. Az álomalakokat csak akkor éljük át negatívan, ha félünk tőlük. Az álom-én kérje a barátságos szellemek tanácsát és segítségét. A szexuális álmokat végig kell vinni egészen az orgazmusig. Befejezésül álombeli partnerüktől ajándékot kell kérni, pl. egy dalt, egy táncot, egy költeményt, vagy valami olyasmit, ami eltanulható. A gazdag szerelmi élet az álomban azt jelenti, hogy az álom szellemei jóindulatúak az álmodóval szemben. Az álmodó a kapott ajándékot ébren adja tovább a törzs többi tagjának. 24 oldal

25 A törzs szociális életében egyformán fontos szerepet játszik az álomélet és az ébrenlét. Viszont Sue Jennings írását olvasva főpontokban kitűnik, hogy a reggeli családi álomelemzések egyszerűen nem léteznek, szintúgy a gyerekek tudatos álmodásra nevelése, hiszen a szenoik alapvetően a gyerekek bármilyen nemű nevelését károsnak tartják. Valóban egy eléggé erőszakmentes nép, amelyben azonban leginkább az játszik központi szerepet, hogy alapvetően az összes hevesebb érzelmi kifejezést elfojtják. Mindazonáltal az álomkultúrájuk létezik, ha nem is a Stewart által ismertetett formában, valóban megtalálható náluk a tudatos álmodás, és a többi primitív népnél is szorosabb kapcsolatot ápolnak az álmaikkal. Hozzá kell azonban tenni, hogy Stewart és Jennings látogatása között eltelt 30 év és közben történt egy második világháború, ami alatt a szenoi népeket részben kiirtották, részben hadba állították, részben elhurcolták rabszolgának, amelyek minden bizonnyal igen erős negatív hatást gyakoroltak az álomkultuszukra. Akárhogy is volt vagy van, Stewart Szenoi álomelmélete kitörölhetetlenül megváltoztatta mind a szakmai, mind a laikus körök gondolkodását az álmokról. A Magyarországon szinte teljességgel ismeretlen holland irodalom egyik legsokoldalúbb alakja Frederik van Eeden: 25 oldal

26 ( ) volt. Még Freud előtt felfedezte a tudatalatti létezését és hatását az emberi személyiségre. Küzdött a hipnózis terapeutikus alkalmazásának elismertetéséért, és ő fektette le a pszichoterápia alapjait. Nem utolsó sorban az ő nevéhez fűződik a lucid dream kifejezés, azaz világos álom. Sigmund Freud, aki nem a tudatos álmodás, hanem az álmok terén való munkásságáért került ide május 6- án született a morvaországi Freibergben. Álomfejtés című könyvében, melyet az 1900-as években írt kifejti, hogy az álomképek csupán tudattalan tartalmakkal rendelkeznek. Úgy vélte, hogy az emberek agresszív és szexuális jellegű tudattalan gondolatai, kezelhetővé válik azzal, hogy a felszínre hozza őket. Ezt az eljárást nevezte el pszichoanalízisnek. Freud és kollégája kezdetben hipnózissal dolgozott. Ám mint később kiderült nem minden ember hipnotizálható és tartós eredményekre sem képes a művelet. Felfedezte, hogy az elfojtott emlékeket, gondolatokat az álmok felidézésével is elő lehet hozni. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek különösen a szexuális és agresszív jellegűek neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a 26 oldal

27 neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Kezdetben Freud kollégája, Breuer nyomán hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociációrévén is felszínre hozhatóak. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető via regia -nak, királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani, s a terápiában fel tudta használni az elvétéseket. Európa egyik legfontosabb tudatos álmodással foglalkozó kutatója Paul Tholey ( ) volt. Egyetemi évei alatt matematikát és pszichológiát hallgatott, később a Frankfurti Egyetem pszichológia professzora, és a Braunschweigi Műszaki Egyetem sportpszichológia professzora volt. Tudatos álomról szóló tanulmányai mellett 1987-ben megszervezte az első tudatos álom-kutatás kongresszust, és tagja volt több tudattal foglalkozó szervezetnek is. Legfontosabb könyve a témában az Alkotó Álom. Stephen LaBerge aki 1947-ben született. Világhírű tudós és az éber álom kutatója. Tanulmányait a Stanford egyetemen végezte, majd ott is doktorált pszicho fiziológiából, valamint most a Pszichológia Tanszék munkatársa. Az elmúlt 20 évben azt kutatta, hogy hogyan taníthatja meg az 27 oldal

28 embereknek a tudatos álmodás technikáját. Ő a szerzője a Lucid Dreaming, valamint társszerzője az Exploring the World of Lucid Dreaming című könyveknek ban megalapította a Lucidity intézetet, melynek még most is igazgatója. Filozófiája: LaBerge az elme és a test közti kapcsolatot kutatja, hogy ezzel is bővítse a tudatos álom széles skáláját. Különböző eszközöket talált fel, ilyen pl.: a Dreamlight, amivel tanulmányozza a fizikai és az álomvilág közti összefüggéseket, ingereket. Ezen kívül EEG segítségével feltérképezte agyunkat, tudatos álmodás közben, valamint mindent megtesz azért, hogy a nagy közönség elé tárja, technikáit és az eszközöket, amivel az éber álmodás lehetséges. Az embereknek rengeteg kérdése van a tudatos álmodással kapcsolatban: Mi az a tudatos álom? Mindenki álmodik? Miért akarsz tudatosan álmodni? És végül, Hogyan kell tudatosan álmodni? LaBerge úgy gondolta, mivel mindenki álmodik nem lehetne-e irányítani magát az álmot. Ezért felnőtt éveit a kutatásnak szentelte és kísérleteiről számos könyvet is írt a témában: The Lucidity Research Past and Future; Prolonging Lucid Dreams; The Limits of Controll Dreams: The Light and Mirror. Lucidity Resarch Past and Future (A tudatosság kutatása, múlt és jövő): LaBerge a Múlt és Jövő cikkében elmagyarázza, 28 oldal

29 hogy a tudatos álmodás milyen fontos a világnak. Kifejti, hogy miközben álmodsz, annak teljes tudatában vagy így lehetővé teszi elérni az emberek céljait. A tudatos álmodás a REM szakaszban történik, ami a mély-alvás egy része, itt élhetjük ki kreativitásunkat, ami lehetővé teszi számunkra a sikeres jövőt. Az álomban ugyanis begyakorolhatjuk azt, amit el szeretnénk majd érni és így hibátlanul kivitelezni a mindennapi életben. Tehát a tudatos álmodás segíthet elérni céljainkat. Kísérletei során bebizonyította, hogy az éber álom magas agyi aktivitást mutat. LaBerge ezért mindenki számára elérhetővé akarja tenni, mert úgy gondolja így a világ jobb lehet, ugyanis lehetővé teszi az emberek számára, hogy megtanuljanak élni oly módon, hogy életük egy elképzelt világon keresztül kedvezőbbé váljon. Prolonging Lucid Dream (Tudatos Álom Meghosszabbítása): LaBerge Saját maga az élő példa arra, hogy az emberek felébrednek a tudatos álom bekövetkezte előtt vagy közben, pár másodperccel. Ennek érdekében kísérletezte ki, hogy meghosszabbítsa és elérje a teljes tudatosságot az álomban. LaBerge első gondolata az volt, hogy pihenteti álmában az izmait, de ezzel nem tudta meghosszabbítani a tudatosságot. Úgy találta, hogy a pörgés meghosszabbítja az álmot, és igaza is volt. Az ok pedig, hogy a pörgés közben összpontosítunk a fizikai mozgásra, így az agyunk kiélesíti a képet. 29 oldal

30 LaBerge és társai találtak egy másik technikát is, amivel meghosszabbítható az álom: ez pedig a kézdörzsölés így a súrlódással ösztönözte magát arra, hogy tudatánál maradjon és éberen maradjon, mielőtt az álom teljesen elhalványul. Testing the Limits of Controll Dreams (a fény és tükör technika): A kísérlet célja, hogy, hogyan vehetjük át az irányítást álmaink felett. LaBerge és társai ezért 65 önkéntest kértek fel a kísérletre. A villanykapcsolós feladatban arra kaptak utasítást, hogy megtalálják a kapcsolót és le, fel kapcsolgassák és az álom után megkérdezték őket tapasztalataikról. A tükrös feladatban az volt a cél, hogy tartsák magukat bent a tükörben, mozgassák a kezüket és arcukat és közben figyeljék meg, hogy tükörbeli énjük, hogyan reagál. Amint felébredtek itt is lejegyezték a tapasztalatokat. A vizsgálat eredményeit összegyűjtötték és lejegyezték, mint később kiderült igen hatékonyan működnek. A tudatos álom és más tudatállapotok kapcsolata Mi is valójában a Tudat? Kezdetben, úgy vélték, hogy a tudat = lélek. Figyelmen kívül hagyták a Pl.: az álmokat, meditációt, hipnózist. A tudat állapotai személyesek, szubjektívek. A tudatnak annyi elmélete van, ahányan megpróbáltak foglalkozni vele, így a definícióját illetően egységes megegyezés nincs. Az ember tudatát alkotják az észleletei, gondolatai, érzései egy adott pillanatban. Módosult tudatállapotról akkor beszélünk, mikor a mentális működés 30 oldal

31 megváltozik vagy eltér a szokásosan átélt élményektől. Pl.: alvás, meditáció, hipnózis. Véleményem szerint a tudatos álom mellett a második legfontosabb tudatállapot a meditatív állapot. Meditáció: A meditáció során az ember bizonyos rituálék és gyakorlatok révén éri el tudatállapota megváltozását. Ilyen gyakorlat például a légzés ellenőrzése és szabályozása, a figyelem nagymérvű beszűkítése, a külső ingerek kizárása jóga pozíciók felvétele és különböző események vagy szimbólumok mentális képeinek létrehozása. Az eredmény egyfajta misztikus állapot, amelyben a személy tökéletesen ellazul, és lekapcsolódik a külvilágról, elveszti öntudatát, és valamilyen szélesebb, bár jól meghatározott tudatállapotra tesz szert. Az ilyen tudatállapot-változást előidéző technikák messzire vezetnek vissza az ókori időkbe, és megtalálhatók szinte minden világvallásban. A buddhista, a hindu, a zsidó és a keresztény vallás irodalmában is fellelhetők a meditatív állapotot létrehozó szertartások. Néhány koncentrációs meditációval nagyban növelhetjük tudatos álmaink számát. Íme, az egyik magam fejlesztett meditációs gyakorlat, amit a nap folyamán bármikor elvégezhetünk (a legjobb lefekvés előtt): Feküdjünk, vagy üljünk, kényelmesen nézzünk ki egy pontot 31 oldal

32 a falon, és azt figyelve lélegezzünk 10 mélyet, majd 10 gyors légzést követően hunyjuk le a szemünket. Képzeljünk magunk elé egy 10 fokból álló lépcsőt és miközben elindulunk rajta lassan lefelé, számoljuk a léptünket. (tehát: "egy lépcsőfok" --"1" második lépcsőfok --2 és így tovább) Amikor elértük a lépcső alját (Nálam ilyenkor már teljesen megszűnnek a külső behatások) Az ajtót kinyitva egy tágas rét tárul elénk teli virágokkal, fákkal, a messze távolban pedig dombok és hegyek. Alaposan nézzük meg a virágok színét, a fák lombjait, próbáljuk meg minél realisztikusabban előállítani a mi kis világunkat. Keressünk magunknak egy szimpatikus helyet, (nálam általában domb teteje egy fa alatt) majd miután kényelmesen elhelyezkedtünk, az ottani világot is szűrjük ki úgy, hogy lehunyjuk szemünket, mélyeket lélegzünk, majd elkezdjük tudatosítani magunkban, hogy emlékezni fogunk az álmainkra és tudatosan fogunk álmodni. Ne a képzelt szánkkal beszéljünk, hanem úgy, mintha az "agyunk" mondaná a szavakat, rögzítsük őket, véssük bele az elhatározásunkat. Ezt ismételjük el magunkban egy párszor, amíg biztos nem rögzül (5-10-szer). Majd nyissuk ki a "képzelt szemünk" és térjünk vissza az ajtóhoz. Induljunk el felfelé a lépcsőn, de 10-től visszafelé számolva 1-ig. Majd miután elértük az 1-et nyissuk ki a szemünket. Jóga nidra: A tantrákból származó jóga nidra rendkívül erős technika, amely arra szolgál, hogy meg tanuljunk tudatosan lazítani. A jóga nidra egy olyan jól felépített módszer, amely a teljes 32 oldal

33 fizikai, mentális és érzelmi ellazulást segíti elő. A többi jógatechnikához hasonlóan tehát a teljes emberi rendszerrel foglalkozik. Ebben az állapotban az elme és a mentális tudatosság elválik az érzékszervek ingereitől. Ebből eljuthatunk a koncentráció magasabb fokaihoz. A jóga nidra kifejezés két szanszkrit szóból tevődik össze: a jóga azt jelenti, hogy egyesítés vagy összpontosított tudatosság, a nidra alvást jelent. Jóga nidra alatt úgy tűnik, mintha aludnánk, de a tudatunk egy mélyebb tudatossági szinten működik. Emiatt a jóga nidrát gyakran úgy emlegetik, mint pszichikus alvást vagy belső tudatos mély relaxációt. Az alvás és az ébrenléti állapot küszöbén kapcsolatba tudunk kerülni a tudatalatti és a tudattalan dimenziókkal, amelyek spontán módon a felszínre törnek. A jóga nidra és a vele járó tudatállapot felhasználható: 1. fizikai pihenésre 2. a tudatalatti programozására 3. a vizualizációs képesség fejlesztésére, 4. információk szerzésére a tudatalattiból, 5. elfelejtett karmikus élmények feldolgozására, 6. magasabb tudatállapotok megtapasztalására, 7. a memória javítására, 8. ismeretek növelésére, 9. a kreativitás fejlesztésére, 10. stressz kezelésére, 11. megbetegedések megelőzésére, 33 oldal

34 12. a koncentrációs képesség javítására, 13. a test és a szellem energiáinak harmonizálására, 14. rossz szokásaink levetkőzésére. Relaxáció: A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A szorongást, mint érzelmi állapotot nem szükséges leírni sem, hiszen minden ember átélte már ezt. Ebben az állapotban veszélyérzetünk, aggodalmaink támadnak, feszültek vagyunk, menekülnénk, vagy türelmetlenek vagyunk, de az is lehet, hogy agresszívekké válunk a szorongástól. A szorongás testi tünetei lényegében megegyeznek a pánikroham tüneteivel, esetleg intenzitásuk alacsonyabb szintű. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Hogy az izomfeszülés és a lelki feszültség közt milyen szoros kapcsolat van, azt bizonyítja az is, hogy a szorongás csökkentő gyógyszerek általában egyben izomlazítóként is használatosak. A relaxáció (és a hipnózis) egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja. Ez természetesen nem megy mindenkinek egyformán, de 34 oldal

35 relaxálni mindenki megtanulhat. A képzelet erejét mutatja, amikor egy nagy "ásító" kapu, vagy mások ásításának látványától magunk is ásítani kezdünk. A szorongásos rosszullétek kialakulásának egyik lényeges eleme, hogy a kliens elképzeli azt, amitől fél, és ez által az megvalósul. Jól ismert jelenség, hogy saját légzésünket, saját pulzusunkat sokszor nem tudjuk hitelesen megmérni, mert pusztán attól, hogy megfigyeljük, megváltozik a légzés vagy a pulzus üteme. Ha csukott szemmel állunk, és elképzeljük, hogy előre dőlünk, elkezdhetünk ingani. Relaxációban a kliens a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek, ill. magában kimondott szavak segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében. Erre több rásegítő módszer is van, az egyik legelterjedtebb a progresszív relaxáció, melyben először megfeszítjük izmainkat, hogy aztán, amikor ellazítjuk őket, könnyebb legyen átélni az ellazulást. A másik ismert módszer az autogén tréning, amelyben az izomellazulást a végtagok és a test elnehezülésének elképzelésével érjük el. Természetesen a relaxációs technikák révén nemcsak az izmok feszülését, hanem a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatunk kellő gyakorlás után. Hipnózis: 35 oldal

36 A módosult tudatállapotok közül talán a hipnózis a legproblematikusabb. Noha valamikor a hipnózis az okkultizmus körébe tartozott, manapság szigorú tudományos vizsgálódás tárgya lett. S mint a pszichológiában mindenütt, ezen a területen is fennmaradt némi bizonytalanság, mára azonban jó néhány tényt sikerült feltárni. Kihlstrom hipnózisdefiníciója: A hipnózis olyan társas interakcióként határozható meg, amelyben az egyik személy (a hipnotizált) egy másik személy (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel, emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos akaratvesztéssel társul. (1985) Technikák kezdőknek II. Technikák Még mielőtt neki fogunk gyakorolni valamelyik technikát, tisztában kell lennünk azzal, hogy léteznek az úgynevezett direkt és spontán tudatos álmok. Direkt tudatos álmodásnak nevezzük: Amikor éber tudattal kezdeményezzük az álomba jutást, így már az elejétől kezdve 36 oldal

37 mi irányítunk. Direkt technikák közé tartoznak: KLB technikák (egy-test, két-test, én-pont) WILD. A DEILD és a WBTB technikákat is a direkt technikákhoz sorolnám, de ezek önmagukban nem annyira hatékonyak, mint más technikákkal egyszerre alkalmazva. Spontán tudatos álmodásnak nevezzük azt: Amikor már egy adott álom közben eszmélünk rá, hogy ez egy álom. Spontán technikák közé tartoznak: ADA (egész napos éberség); RC (valóságteszt); LDD (éber álmodozás). Álomnapló: Az álomnapló vezetése rendkívül fontos! Ennek segítségével tudjuk megfejteni az álomjeleinket és rendszeres vezetésével az álmokra való visszaemlékezés is sokkal könnyebb lesz. Ezért lefekvés előtt, mindig legyen az ágyunk mellett toll és füzet. Hogyan vezessük? A legfontosabb, hogy felkelés után NE NYISSUK KI A SZEMÜNKET RÖGTÖN! Tartsuk lehunyva legalább egy 5 percig és próbáljunk visszaemlékezni az álmunkra, álmainkra. Ha beugrik, egy álomkép idézzük fel az azelőtt lévőt és így tovább. Csak ezek után nyissuk ki a szemünket és jegyzeteljük le a naplónkba a történteket. Próbáljunk meg mindent a legapróbb részletekig leírni. Dátumozzuk meg az 37 oldal

38 álmot és adjunk neki címet is. Valamint használhatunk 4 színű tollat is, amit a következőképpen alkalmazzunk: Először is az álombeli történéseket most 4 részre osztjuk: Tudatosság; Akció; Forma; Kontextus. Tudatosság: Amikor te, mint az álmodó, álmában szokatlan és furcsa érzése támad, lehet az egy gondolat, ami az álombeli világra mágikus hatással van, vagy a felfogásunk változik meg benne. Az érzések lehetnek nem odaillőek vagy furcsán nyomasztóak, esetleg okozhatnak bénulást vagy szimplán kilépünk a testünkből és kívülről látjuk magunkat. Ide tartozik még a szexuális izgalom is. Az élmény lehet szokatlanul éles vagy akár nagyon zavaros is, olyan dolog, ami az éber állapottól merőben eltér. Akció: Lehetsz önmagad vagy akár egy élettelen tárgy is. Valami szokatlan dolog, ami nem olyan, mint az éber állapotban. Gyakori példa lehet még ebben a témában a szokatlanul működő tárgyak pl.: a telefon kijelzője stb. Forma: A forma egy olyan jellegű álom, ahol a tárgyak furcsán alakultak ki, eldeformálódtak. Vagy az a hely, amit álmunkban máshogy élünk meg, mint ahogy azt éberen tennénk. Kontextus: Az a helyzet, mikor szociálisan vagy társadalmilag nem odaillő dolgot tapasztalunk. Ahol egy álomkarakter az éber életben máshogy cselekszik. A tárgyak vagy dolgok 38 oldal

39 pedig akár a múltban vagy a jövőben is eltérnek az adott helyzetüktől. Íme, egy példa: A csapat úszóedzésén vagyok 12 évvel ezelőtt. Nincs nálam az úszóruhám. Találok egyet az öltözőben és elteszem. A medencén kívül fel is veszem, de egy fiú bánt engem. Mondom neki, hogy menjen el, mert ő mindig csak bánt engem. Folyton idegesít. Ekkor a medence tengerré változik benne egy vízeséssel, ami olyan, mint egy gát. A fiú pedig öregebb lesz és kevésbé zavaró. Most már érzem, hogy meg tudok szabadulni tőle. A példa alapján össze tudunk hozni egy táblázatot, ami a következőképpen néz ki: A csapat úszóedzésén vagyok: Kontextus Nincs nálam az úszóruhám: Kontextus Találok egyet az öltözőben és elteszem: Akció De egy fiú bánt engem: Akció Ekkor a medence tengerré változik: Forma Vízeséssel, ami olyan, mint egy gát: Forma A fiú pedig öregebb lesz: Forma Meg tudok szabadulni tőle: Tudatosság Az álompéldában is látott aláhúzott részeket más színnel írjuk le. Kontextus: zöld Akció: fekete Forma: piros Tudatosság: sárga 39 oldal

40 (Természetesen használhatunk más színeket is). Önszuggesztió: Egy másik technika, amit nem árt alkalmaznunk előkészítésképpen, az az önszuggesztió. Az önszuggesztió gyakorlati kivitelezése során azonban egy fontos szempontot figyelembe kell vennünk. Ennek lényege, hogy a tudatalattit nem lehet csupán akarattal szolgálatra bírni. Az önszuggesztió módszerének mechanikus gyakorlása nem hoz eredményt, sőt ettől a dolgok még rosszabbra fordulnak. Aki pl. sikerre vágyik, annak nem elég naponta többször gépiesen elismételni, hogy: "tudatosan fogok álmodni, tudatosan fogok álmodni" mert ez önmagában még nem hoz sikert, és az eredménytelenségbe előbb-utóbb belefáradunk. A vágyaink tárgyát kifejező szavak gyakori ismételgetése szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az óhajtott állapotot elérjük. A sikert nem csak akarni kell, hanem el is kell képzelni, képileg minden lehetséges részletében meg kell jeleníteni, át kell élni. Erre azért van szükség, mert ha a vágyaink és az elképzeléseink ellentmondanak egymásnak, akkor mindig a képzelet győz. Ha vágyunk a sikerre, de képzeletünkben a kudarc képe jelenik meg, akkor bármennyire is erőlködünk, nem fogunk sikert elérni, mert a tudatalatti mindig az erősebb javaslatnak engedelmeskedik. Mivel a kép több és ez által meggyőzőbb információt tartalmaz, mint a hang, ezért a tudatalattink a képzeletünk által kialakított javaslatnak veti alá magát. 40 oldal

41 A képzelet pozitív irányú befolyásolásának legtöbbször az az akadálya, hogy vágyainkat a lelkünk mélyén hazugnak érezzük. Irracionális, fizikailag megvalósíthatatlan vágyak esetén a józanész diktálta negatív reakció ellen nem sokat tehetünk, a legtöbb esetben azonban a sikertelenség a hit, a meggyőződés hiányára vezethető vissza. A normális, épelméjű emberek vágyai ugyanis sohasem elérhetetlenek, csak a beléjük vetett hit olyan kicsi, hogy hazugnak érzik a megvalósulás lehetőségét. Vágyaink valóra válása azonban még sikeres vizualizálás esetén sem mindig biztosított, mert nem elég elképzelni a siker beteljesülését, ügyelnünk kell arra is, hogy negatív gondolatok ne mérgezzék a tudatalattinkat. Ha a képzeletünk szabadjára engedése után kétségeink ismét eluralkodnak rajtunk, akkor lerontjuk a már beindult folyamatot. Tehát hessegessük el magunktól a káros gondolatokat, és töretlen hittel higgyünk vágyaink beteljesülésében, ebben az esetben, a tudatos álomban. Aki egyáltalán nem képes arra, hogy az áhított sikert zavartalanul elképzelje, válasszon a vizualizálásra egy olyan időpontot, amikor a kritikus elme, vagyis a bal agyfélteke a legkevésbé aktív. Ez rendszerint lefekvéshez készülődve következik be, így ha mindennap elalvás előtt ellazítjuk magunkat, és 5 percet rászánunk arra, hogy elképzeljük vágyaink beteljesülését, akkor hamarosan megtaláljuk a tudatalattinkhoz vezető utat. Később a kisebb 41 oldal

42 sikerek láttán rohamosan nőni fog a hitünk, amely láncreakciószerű javulást fog előidézni az életünkben. Erőfeszítéseink azonban csak akkor fognak kamatozni, ha a gyakorlati megvalósításban is aktívan közreműködünk, vagyis igénybe vesszük a tudatalattink által megjelölt eszközöket, amelyek kivívják számunkra a kívánt célt. A tudatalatti ugyanis - amint az akarat és a képzelet egyetértésre jut - rögtön nekilát vágyaink megvalósításának. Éjjel-nappal fáradhatatlanul munkálkodik, hogy megtalálja az ideális megoldást. Eközben kihasználja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a szubjektív dimenzió kínál, ha kell, még a Magasabb Intelligenciával is érintkezésbe lép. Az így kapott információkat betárolja az agyba, összeveti a lehetőségekkel, és ettől kezdve jobbnál jobb ötletekkel árasztja el a tudatot. Nekünk semmi mást nem kell tennünk, mint megvalósítani ezeket a briliáns ötleteket. Aki azonban ölbe tett kézzel várja a "sült galambot" vagy nem ismeri fel ezekben az ötletekben az "isteni szikrát" az továbbra sem fog érvényesülni, mert a tudatalattink nem tud helyettünk cselekedni, ő csak irányítani képes bennünket, a megvalósítás ránk vár. Képzelőerőnk rendkívül fontos tulajdonsága még, hogy nem csak erősebb a szavaknál, hanem intenzitása fordított arányban áll az agyfrekvenciával. Mint tudjuk, nyugalmi állapotban agyunk kb. 20 Hz frekvenciájú energiahullámokat bocsát ki magából. Ha idegesek, zaklatottak vagyunk, akkor 42 oldal

43 agyfrekvenciánk tovább nő, és ezzel együtt csökken a képzelőerőnk. Ez azt jelenti, hogy aki kényszerrel akarja rábírni a tudatalattiját akaratának elfogadására, az éppen ellenkező hatást ér el. Az erőszak megnyilvánulásával együtt járó magasabb agyfrekvencia lebénítja a képzeletet, és szinte teljesen megszűnik a kapcsolat agyunk tudatos és tudatalatti tartománya között. Tudatalattink meggyőzésénél tehát elsősorban a képzelőerőnket használjuk, és ne az akaratunkat. Az önszuggesztióhoz használhatsz segítséget is, mégpedig a lakásodban és munkahelyeden papír cetlikre kiírod: Most álmodom, vagy nem? - és ha találkozol egy cetlivel, akkor azt válaszolod magadnak, hogy: Igen, most álmodok! Erről győzd meg magad és hagyd, hogy a papír cetlik furcsa részévé váljanak a napodnak! Így ezt a megszokást megismétled majd az álmodban is: 1. papír cetli, 2. kérdés, 3. igen, álmodom! Valóságteszt: A legegyszerűbb és a kezdők számára leginkább ajánlatos technika, a valóságteszt. Természetesen nem 100%-ig megbízható, ugyanis tudatalattink előszeretettel próbál meggátolni minket a tudatra ébredésben. Ilyenkor általában téves ébredésben lesz részünk, amikor is azt hisszük felébredtünk kimegyünk a konyhába és eszünk valamit, elindulunk dolgozni, és csak később eszmélünk rá, hogy még mindig álmodunk. Tehát valóságnak hisszük az álmot, 43 oldal

44 anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy álmodunk. A valóságteszt, kérdések sorozata, amit naponta fel kell tennünk magunknak, és rutinként kell alkalmaznunk, hogy eredményt érhessünk el vele. Legyünk bárhol, bármikor, ha eszünkbe jut, azonnal kezdjük el kritikusan vizsgálni a környezetünket. Kivéve akkor, ha ez a saját vagy más testi épségét teszi kockára pl.: vezetés közben.(én magát az álom érzését is átvittem a teszteléshez, amihez az önszuggesztiót használtam, ez által jóval hatékonyabb lett a technika) Napi 5-10 tesztelés bőven elegendő, de az sem baj, ha ennél többet végzünk el. A lényeg, hogy alaposak legyünk és ne felületesen végezzük a tesztet, ugyanis akkor álmunkban is majd így teszünk, ezért egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen ébredünk tudatunkra. Az első és legfontosabb kérdés, amit minden alkalommal fel kell tennünk magunknak az az, hogy: Ébren vagyok vagy álmodok? Eközben, mind térben és időben egyaránt keressünk nem odaillő, a szokásostól eltérő dolgot. A tesztelést 2 percig végezzük legalább! Pár kérdés, amit ilyenkor tegyünk fel magunknak: Hogy hívnak? Hol lakom? Mi a mai dátum? Hogy kerültem ide? Hány éves vagyok? 44 oldal