Tisztelt Olvasó! SZÁMVITEL ELLENŐRZÉS OLVASÓI KÉRDÉSEK. Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében.

Átírás

1 II. évfolyam 4. szám április Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. SZÁMVITEL - Tartalmi változások az egyes eredménykategóriáknál január 1-jétől II. rész ELLENŐRZÉS - A szabályszerűségi ellenőrzés elmélete OLVASÓI KÉRDÉSEK - Törzstőke emelés önkormányzati tulajdonú cégnél Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta több mint 25 éves szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéd, szakterülete: munkajog; az MKIK választott bírája Honlapunkról a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: március 25. 1

2 SZÁMVITEL Tartalmi változások az egyes eredménykategóriáknál január 1-jétől II. rész Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Egyéb ráfordítások változásai: 843. Különféle egyéb ráfordítások A különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 26. (11) bekezdése alapján: az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan követelés leírt összegét, a térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint más különféle egyéb ráfordításokat Anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete Kötelezett megszűnése miatt behajthatatlanként leírt követelések Más okból behajthatatlanként leírt követelések Térítés nélkül átadott (részesedésnek vagy értékpapírnak) nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke Könyvelési tételek: 1. Térítés nélkül átadott immateriális javak, tárgyi eszközök (bruttó értéken) T Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 11. Immateriális javak K Tárgyi eszközök 2. Anyagok, áruk, késztermékek átadása T Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke K Anyagok, áruk K 23. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok Más különféle egyéb ráfordítások Más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 26. (11a) bekezdése alapján az egységes rovatrend szerint a következőket: - K502. Elvonások és befizetések, - K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre, - K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, - K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, - K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés - államháztartáson kívülre, - K87. Lakástámogatás, - K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak, - K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre és - K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, K 355. Egyéb dologi kiadások, K 4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K 501. Nemzetközi kötelezettségek, K 503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K 507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K 509. Árkiegészítések, ártámogatások, K 510. Kamattámogatások 2

3 K 511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak és K 512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ide értve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is, az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót, az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét, az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor, a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét, és a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak könyv szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több; behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét; a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a 33. (1) bekezdésének figyelembevételével a tartozást átvállalónál. Pénzügyi műveletek tartalmi bővülése január 1-jétől 93. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei 931. Kapott (járó) osztalék és részesedés A kapott (járó) osztalék és részesedés között kell elszámolni a tartós és nem tartós részesedések után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó osztalékot, ide értve a kamatozó részvények után fizetett kamatot is, ha az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált Részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek: Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete: Itt kell elszámolni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete Itt számoljuk el a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több Térítés nélkül átvett tartós részesedések Itt kell elszámolni az Szt. 84. (2a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz piaci értékét. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. 3

4 Az Szt. 84. (2a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tartós részesedések Itt kell elszámolni az Szt. 84. (2a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz piaci értékét. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Az Szt. 84. (2a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni Más részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek Itt kell elszámolni az egységes rovatrend szerint a B Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, azaz a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések értékesítéskor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, 933. Befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek Térítés nélkül átvett befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok Itt kell elszámolni a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 27. (2c) bekezdése alapján az olyan befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokat, kölcsönöket, amelyekhez időbeli elhatárolás kapcsolódik. Ilyen a térítés nélkül átvétel, az ajándék, a hagyaték, a fellelt többlet. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) azzal arányosan kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok Itt kell elszámolni a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 27. (2c) bekezdése alapján az olyan befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokat, kölcsönöket, amelyekhez időbeli elhatárolás kapcsolódik. Ilyen a térítés nélkül átvétel, az ajándék, a hagyaték, a fellelt többlet. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként Más befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek Itt számoljuk el az egységes rovatrend szerint a B Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a Sz tv. 77. (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. Így ide tartoznak: a) a kötelezettség elengedés, b) a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök, d) a tartozásátvállalás 4

5 934. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek Itt kell elszámolni az egységes rovatrend B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket: az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott, illetve az értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét, az adott kölcsön, a visszatérítendő támogatás, a váltón alapuló követelések, valamint az éven túli lejáratú lekötött bankbetétetek kivételével a pénzeszközök után kapott kamatot a késedelmi kamat kivételével, a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén az eszköz vételára és viszonteladási ára közötti különbözetet a viszonteladás megtörténtekor, valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt, a lezárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségét Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei Lekötött bankbetétek mérleg for dulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége Egyéb pénzeszközök mérlegfordu lónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége Pénzügyi műveletek más egyéb eredményszemléletű bevételei - Itt számoljuk el az egységes rovatrend B Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket: a) a nem tartós részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár között nyereségjellegű különbözet, b) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, értékesítésekor kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett az eladási ára, illetve a névértéke és a könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet, c) a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott bevétel összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból, vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetétben realizált bevételt, valamint a nem tartós részesedések között kimutatott kockázati tőkealap-jegyek után kapott bevétel összegét, d) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, e) a vásárolt követelések könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt bevételt, valamint a követelés értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet f) év közben a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamnyereséget g) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó realizált árfolyamnyereséget az egységes rovatrend és B 83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a nem fedezeti célú határidős, opciós ügyeletek és swap ügyletek pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetének a 5

6 tárgyévre időarányosan járó összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódóan a költségvetési évben realizált árfolyamnyereséget. 85.Pénzügyi műveletek ráfordításai Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni - a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 27. (5) bekezdése alapján: 851. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete Itt kell elszámolni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete Itt kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; Térítés nélkül átadott tartós részesedések Itt kell elszámolni a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét Egyéb részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Itt kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Itt kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, Térítés nélkül átadott befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok Itt mutatjuk ki a térítés nélkül átadott, befektetett v pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok összegének nyilvántartás szerinti értékét Egyéb befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Itt kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illeme névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetét Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Itt kell elszámolni az egységes rovatrend K 353. Kamatkiadások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon 6

7 a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vásárlásakor a vételáron kívüli felhalmozott kamat összegét, a felvett hitelek, kapott kölcsönök, visszatérítendő támogatások, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásból fennálló tartozások és az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek, a váltótartozások után fizetett kamatot, a lezárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) veszteségét, a pénzügyi lízing a keretében beszerzett eszközök után a lízingszerződésben kikötött tőkerészen felül teljesített törlesztéseket, és a Kincstár által vezetett fizetési számlákon tartott pénzeszközök után fizetett kamatokat Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége Egyéb pénzeszközök mérlegfordu lónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége Pénzügyi műveletek más egyéb ráfordításai Itt kell elszámolni a) az egységes rovatrend szerint a K 354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásait, b) az egységes rovatrend szerint a K 93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásait, c) az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet, d) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor a kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, e) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet, f) nem fedezeti célú határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek pénzügyileg is realizált veszteségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént g) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó, a költségvetési évben realizált árfolyamveszteséget, h) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig. ELLENŐRZÉS A szabályszerűségi ellenőrzés elmélete Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az államháztartási törvény (Áht.) 45/A fejezete tartalmazza a kincstári ellenőrzés szabályait. Ennek kapcsán egyértelműen rögzíti a jogszabály, hogy a kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének, az adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének, és az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára terjed ki. 7

8 A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetése kapcsán az államháztartási törvény jelentősen bővítette a Magyar Államkincstár ellenőrzési feladat és hatáskörét és január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végez a helyi önkormányzatok körében. A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakította ki, melyet a végrehajtási kormányrendelet (Ávr.) 115/A-115/F -okban találunk. A Kincstár a kincstári ellenőrzést az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket. A kincstári ellenőrzésben résztvevők képesítési követelményeit és az összeférhetetlenségre vonatkozóan a szabályokat a kormányrendelet részletesen meghatározza. A kincstári ellenőrzést részben adatbekérés útján, részben pedig a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával folytatják le az ellenőrök. A helyszíni vizsgálatot a várható megkezdés előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kincstári ellenőrzés várható időtartamáról. A kincstári ellenőrzés módszerét a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rögzítette A szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés módszertana a helyi önkormányzatokra, nemzetiségi önkormányzatokra, társulásokra, térségi fejlesztési tanácsokra és az általuk irányított költségvetési szervekre című anyagban. Az ellenőrzés lényege és módszertana nem ismeretlen a szakmában, hiszen szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésről van szó. Mit jelent a szabályszerűségi ellenőrzés? Lényegében a szabályszerűségi ellenőrzés a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és vezetői rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálja, ezen kívül azt, hogy a szabályzatok megfelelően támogatják-e a szervezet által kitűzött feladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását. Ezzel összefüggésben vizsgálja a hatékonyságot, eredményességet és jövedelmezőséget. A 3 E követelménye: a hatékonyság, eredményesség és gazdaságosság megvalósulása. A hatékonyság: annak követelménye, hogy az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat. Az eredményesség: annak, követelménye, hogy a kitűzött célok az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. A gazdaságosság: annak követelménye, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett. A Kincstár által elvégzett szabályszerűségi ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy az önkormányzati alrendszer által elkészített éves költségvetési beszámolók megbízhatóak, a valóságnak megfelelnek és lényeges hibát nem tartalmaznak. 8

9 Az ellenőrzések április 1. és a következő év március 31. között zajlanak, de természetesen a kiválasztott költségvetési szervek esetében az ellenőrizendő időszak megegyezik a költségvetési évvel, vagyis január 1. és december 31. közötti időtartamot foglalja magába. Minden ellenőrzött szerv esetében az ellenőrzés magában foglal egy időközi költségvetési jelentés, egy időközi mérleg jelentés és az éves költségvetési beszámoló vizsgálatát. A kiválasztás alapegysége a helyi önkormányzat, mely egységet alkot mindazon költségvetési szervekkel, amelyekkel összefüggésben iránytói jogokat gyakorol, valamint idetartoznak az azonos székhelyű nemzeti önkormányzatok és társulások, valamint az általuk alapított költségvetési szervek is. A kockázat elemzésen alapuló kiválasztási szempontok a következők voltak: lakosság szám, költségvetési kiadási adatok (korábbi tényszámok alapján), a teljesített adatszolgáltatások főkönyvi kivonati alátámasztottsága, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírságok, jelentős késedelem miatti bírságok, elegendő kapacitás a könyvelési feladatok ellátására, megfelelő kapacitás a könyvelési feladatok ellátására, közös hivatal székhelye vagy tagja. Az ellenőrzési folyamat elemei: az ellenőrzési célok és feladatok pontos meghatározása jogszabályi előírások alapján, a lényegesség megállapítása és az ellenőrzött szerv kockázatainak felmérése, az ellenőrzési célok, területek alapján megfelelő ellenőrzési eljárások kiválasztása, az elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték(ok) megszerzése az ellenőrzés megállapítások és a következtetések alátámasztásához, az ellenőrzési munka megfelelő dokumentálása, szükség esetén javaslatok megfogalmazása, intézkedési terv elkészíttetése, a végrehajtás ellenőrzése. Az ellenőrzés lépései a jogszabály előírásai alapján 1. Ellenőrzési program elkészítése 2. Megbízólevél átadása 3. Nyilatkozat az összeférhetetlenségről 4. Ellenőrzött szerv értesítése az ellenőrzésről (14 nappal a nyitó megbeszélést megelőzően) 5. Felkészülés az ellenőrzésre rendelkezésre álló dokumentumokból (Alapító Okirat, SZMSZ, adatszolgáltatások, főkönyvi kivonat) vezérlapok kitöltése (főkönyvi kivonat és adatszolgáltatások alapján) költségvetési rendeletek, szabályzatok könyvelési program dokumentációja 6. Nyitó megbeszélés 7. Ellenőrzési minták kiválasztása a főkönyvi karton alapján 8. Adatbekérés alapján végzett vizsgálat 9. Helyszíni vizsgálat bejelentése 10. Helyszíni ellenőrzés 11. közbenső ellenőrzési jelentés (évközi adatszolgáltatásról) 12. Ellenőrzési jelentés (éves költségvetési beszámolóról) 13. Jelentési tervezet egyeztetése, teljességi nyilatkozat megküldése 14. Intézkedési terv elkészítése, megküldése A kincstári ellenőrzési jelentésre vonatkozó szabályok A Kincstár az ellenőrzési jelentés tervezetének az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításait és a javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan az ellenőrzési jelentéstervezet javaslatot tartalmaz. 9

10 Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kincstárnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályi helyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják. Ha a meghatározott határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik az ellenőrzési jelentésre észrevétel, azt úgy kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért. Az észrevétel elfogadása esetén a Kincstár az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően, az észrevétel benyújtásától számított 8 napon belül módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet haladéktalanul tájékoztatja. A jelentés jogszabály által előírt tartalma: az ellenőrzött szerv megnevezését és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők neve, beosztása, a kincstári ellenőrzést végző vizsgálatvezető és kincstári ellenőrök neve, a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölése, a kincstári ellenőrzés tárgya és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszak, a kincstári ellenőrzés során alkalmazott ellenőrzési módszerek és eljárások, az ellenőrzési megállapítások és javaslatok, az ellenőrzési jelentés elkészítésének dátuma és a Kincstár elnökének aláírása. Az ellenőrzési jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell készíteni, és szükség szerint javaslatokat megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében. Az Áht. 91 alapján a zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/A. szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését. A Kincstár a lezárt ellenőrzési jelentést a kincstári ellenőrzés befejezésétől számított három munkanapon belül megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek. A szabályszerűségi ellenőrzés az ÁSZ által a hazai viszonyokra adaptált, megfelelő bizonyosságot adó - folyamat ábrája: Forrás: A központi költségvetési szervek elemi beszámolójának pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének módszertana május ÁSZ 10

11 A évtől bevezetett önkormányzati alrendszert érintő szabályszerűségi ellenőrzés alapjai ugyanezek az összefüggések. Az ellenőrzés sorrendjében első helyen áll a belső kontroll rendszer értékelése, a kockázatok megállapítása, a lényegességi küszöbértékek rögzítése, mintavételes eljárások kiválasztása. 1. A vizsgált szervezet tevékenységének megismerése Külső: irányítási szabályozási gazdasági környezet Belső: a szervezet sajátosságai, feladatai: szakfeladatok, kormányzati funkciók, szabályozottsága, belső kontroll rendszere, tranzakciók, ügyletek, költségvetés nagyságrendje, pénzügyi helyzet, szerződések, partnerek. 2. Számviteli, belső-irányítási rendszer megismerése A belső kontroll rendszer vizsgálata Kontroll környezet A kontroll környezetet a szervezeti struktúra, a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, a szervezet minden szintjén meghatározott etikai elvárások, a humánerőforrás-kezelés alkotja. Kockázatkezelés A költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában és működésében rejlő kockázatok a kockázatelemzés során kerülnek feltárásra, megállapításra és besorolásra. A költségvetési szerv vezetője kockázatkezelési rendszert az azonosított kockázatok alapján kialakítja és működteti. Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője szervezeten belül kontrolltevékenységeket alakít ki, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A kontrolltevékenységek szabályzatokban, előírásokban, ügyrendekben jelennek meg: engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az információkhoz való hozzáférés, fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), beszámolási eljárások, FEUVE. Információ és kommunikáció Az információ és kommunikáció rendszere biztosítja, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Monitoring A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. 3. Lényegességi küszöb megállapítása Azon értékhatár megállapítása, amely figyelmen kívül hatása félrevezető döntést eredményez/ne. 4. Kockázatok, bizonyosság Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, ami befolyásolhatja a szervezet működését, a célok elérését (explicit vagy implicit). Minden kockázatnak két jellemzője van: A bekövetkezésének valószínűsége A bekövetkezés hatása Az ellenőrzés során nem a 100% bizonyosság megszerzése a cél, hanem elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni, hogy a megbízható és valós kép nem sérül. 11

12 5. Ellenőrzési eljárások tervezése, mintavétel Elemző eljárások (dokumentumok vizsgálata, elemzése, esettanulmányok, összehasonlító elemzések, költség-haszon elemzések) Tételes tesztelés Egyedi tesztelés Statisztikai elemzési módszerek Kérdés felvetések OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez IN- GYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTA- TÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését címen várjuk. Törzstőke emelés önkormányzati tulajdonú cégnél Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 16. -a (5) bekezdésének az előírása szerint a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét tőkeemeléskor a számviteli törvény 49. -a (4) bekezdésének előírása szerint kell meghatározni (azaz a Korm. rendelet erre az esetre speciális elszámolási szabályt nem tartalmaz). A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke tőkeemeléskor a létesítő okirat módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. Mivel az önkormányzati tulajdonú kft a törzstőke emelését eredménytartaléka terhére hajtotta végre, így a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan az önkormányzatnak, mint tulajdonos nem kellett pénzbeli és/vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenie, ezért az önkormányzatnál a számviteli törvény hivatkozott szabálya alapján a részesedés bekerülési értéke nem változhat meg, így az önkormányzatnál a kft jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan nem kell semmit sem könyvelni. Kérdés 100%-ban Önkormányzati tulajdonú Kft. végrehajtotta a kötelező törzstőke emelést. A cég a következőképpen könyvel: T413- K41. Hogyan könyveli az Önkormányzat a részesedés értékének növekedését? T1 K9? Rendkívüli bevétel? Válasz Közpénz-gazdálkodási tanácsadó II. évfolyam, negyedik szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest. Váci út. 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12