Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 12.

Átírás

1 Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 12. Az állam és s a gazdasági gi fejlődés Jövedelem és s boldogság Mi a fejlődés? A fejlődés s emberek által véghez v vitt folyamat, amely a környezettel állandó kapcsolatban áll A gazdasági gi növekedn vekedés és s a szerkezeti változv ltozás együttese, ahol az egy főre f eső jövedelem hosszabb időtávon is emelkedik és s bizonyos normatív v célok c elérésére re van lehetőség. Folyamat lehet: a) Lineáris => optimista b) Ciklikus, vagy spirális => realista További megkülönb nböztetés: a) Korábbiak követk vetése, vagy b) Úttörő folyamat A GDP, GNI A fejlődés s mérésére m re használt első mérőszám m a GDP, GDP/fő GDP: Belföld ldön n egy időszak alatt megtermelt valamennyi termék/j k/jövedelem GNI Problémák: Statikus Jövedelem eloszlást st nem vizsgálja Csak kvantitatív Statisztikai bizonytalanság Közös s valutában kell kifejezni (PPP?) 1

2 Egy főre f eső GNI néhány n ny országban Világbank országcsoportok Legkevésb sbé fejlett országok (LDC( LDC s) Egy főre f jutó GNI 750 alatt Alacsony jövedelmj vedelmű országok (LIC( LIC s) Egy főre f jutó GNI 935 alatt Alsó közepes jövedelmj vedelmű országok (LMIC( LMIC s): Egy főre f eső GNI 936 és s 3705 közöttk Felső-közepes jövedelmj vedelmű országok (UMIC S): Egy főre f eső GNI 3706 és s közöttk Magas jövedelmj vedelmű országok (HIC( HIC s) Egy főre f eső GNI felett A fejlődés s mérésének m problematikája Hogyan mérjm rjük? GDP növekedn vekedés? Szegénys nység g csökken kkenése? Életminőség g javulása? Fejlődő oktatás? Esetleg ezek mind együtt? Amartya Sen Emberi jogosultságok gok kiterjedése (híres könyve: Fejlődés, mint szabadság) A fejletlen országok szegény országok Szegénys nység: valamitől l való megfosztottság értelemben Új j mérőszm számok a fejlődés s mérésérem re Haláloz lozási és s szület letési aránysz nyszámok Napi energiafelhasználás s fejenként nt Szegények száma Szegénys nységi küszk szöbök összehasonlításasa Szegények aránya Orvosok, kórhk rházi ágyak száma Oktatásban részesr szesültek száma Jövedelmi különbsk nbségek (Lorenz-görbe, rbe, GINI) 2

3 Komplex mutatósz számok A fenti mutatók önálló szerepe Ezért komplex mutatósz számok UNRISD-index: 18 különbk nböző mutató Human Development Index (HDI): 3 különbk nböző komponensből GDP, egészs szségügy, gy, oktatás 3

4 Különbözők és s mégis m egyformák? Rendkívül l heterogén n kategória Eltérő kultúrák, k, törtt rténelem, hagyományok Eltérő gazdasági gi fejlettségi szintek Eltérő gazdasági gi szerkezetek Eltérő humán n fejlettségi szintek Eltérő fejlődési pályp lyák Van, ami már m r fejlett: Szingapúr, Dél-Korea, D Tajvan Vannak, amelyek tényleg t fejlődnek: Kína, K India, Indonézia, Malajzia, Brazília Vannak, amelyek képtelenek k fejlődni: Szub-Szaharai Szaharai Afrikai nagy része divergencia Mégis, számtalan közös k s vonással rendelkeznek Közös s vonások 1. 5 év v alattiak haláloz lozási rátájar Tömeges az alacsony életszínvonal Alacsony a termelékenys kenység, humán n tőke t szint Magas a jövedelemi j egyenlőtlens tlenség és s a szegénys nység Népesség g gyors növekedn vekedése Nettó alapfokú beiskolázotts zottság, valamint 1 tanárra jutó diákok száma Korreláci : : anya képzettsk pzettsége és csecsemőhaland halandóság 4

5 Nyers szület letési aránysz nyszámok Közös s vonások 2. Gazdaság és s társadalomszerkezetekt Önellátó mezőgazdas gazdaság g magas aránya Alacsony az ipar aránya Főleg nyersanyagtermelés és s export Migráci vidékr kről l a városokbav Magas munkanélk lküliség Formális és s informális szektorok Fejletlen piacok Rossz informáci áramlás Foglalkoztatottság g egyes szektorokban Közös s vonások 3. Kiszolgáltatotts ltatottság és s függf ggés s a nemzetközi zi kapcsolatokban (péld ldául): Kereskedelem és s szakosodás Tőkeáramlások Segélyez lyezés Eladósod sodás Gyarmati örökség Intézm zmények Etnikai fragmentáci A fejlődésgazdas sgazdaságtangtan története II. világh gháború után n lesz önálló diszciplína Tárgya: a fejlődő országok, a volt gyarmatok gazdaságainak gainak felzárk rkóztatása Fejlett vs. Fejlődő országok Ebben eltér r a neoklasszikus közgazdask zgazdaságtan gtan felfogásától Képviselők: Myrdal, Hirschman,, A. Lewis, Prebisch, Singer, Rosenstein-Rodan Rodan Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan története Fejlődő országok: speciális eset Egyedi külsk lső tulajdonságok Egyedi belső tulajdonságok Emiatt a hagyományos közgazdask zgazdaságtan gtan nem alkalmazható,, mint a fejlett világban Növekedés s vs. Fejlődés Növekedés Kvantitatív Fejlett országok Fejlődés Kvalitatív és s kvantitatív Fejlődő országok 5

6 Belső okokkal magyarázó koncepk Nagy lökés l s koncep Különböző ördögi kör k r koncepk Alacsony termelékenységű, rossz hatékonyságú ipar Szegénység, alacsony jövedelem Beruházások elégtelen mennyisége Alacsony megtakarítási ráta Gazdasági elmaradottság és s dualizmus Gerschenkron Elmaradott országok: nagy késésben k sben a világgazdas ggazdaság g többi t részr széhez képestk Állami beavatkozás Nemzetközi zi összefogás Dualizmus: Lewis Hagyományos és s modern szektor kettőss ssége és s problémája Külső okok Prebisch és Singer (UNCTAD, ÚNGR) Romló cserearányok Nemzetközi zi kereskedelem révén r n az abból származ rmazó többlet a fejlett országokba szivattyúzódik át Fejlődő országok termékeinek ár és jövedelemrugalmassága a fejlett országokban kisebb, mint 1 Pl.: kakó: : 0,5; tea: 0,1 Termelés s növeln velése nem megoldás Prebisch-Singer számp mpélda Két t ország: centrum és s periféria ria Centrum ipartermékeket exportál, periféria ria nyerstermékeket, népessn pességnövekedésük k azonos Centrum GDP növekedn vekedése 3%, importkereslet jövedelemrugalmassága 0,8%, import növekedn vekedési üteme 2,4% (3%*0,8%) Periféria ria importkereslet jövedelemrugalmassj vedelemrugalmassága 1,3%. Ha kiegyenlített fizetési mérleg m az igény, akkor a GDP maximum 1,84%-kal nőhet n (2,4%/1,3%). Ha a GDP növekedn vekedés s a fejlődő országban megegyezik a fejlettével, akkor az import iránti kereslet 3,9%-kal nőne, n ne, miközben az export iránti kereslet csak 2,4%-kal 1970-es évek Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan visszaszorulása sa Importhelyettesítés s kudarca Latin-Amerika: adóss sságválság Kudarc ok: állami beavatkozás Ártorzító hatás Vissza kell térni t a piac elsődleges szabályoz lyozó funkjának nak IMF és s Világbank szerepe Kondícionalit cionalitások Washingtoni konszenzus 1. Államháztartási fegyelem 2. Közkiadási prioritások 3. Adóreform 4. Pénzpiaci liberalizáci 5. Versenyképes valutaárfolyam 6. Külkereskedelmi liberalizáci 7. Külföldi ldi közvetlen k beruházások 8. Privatizáci 9. Dereguláci 10. Tulajdonjog 6

7 Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan újjáéledése Az es évek változv ltozásai Harmadik utas próbálkoz lkozások (fejlesztő állam modellje, majd válsv lsága) Tranzíci,, rendszervált ltás Napjainkra sokban hasonlít t az NPG-re re: módszertan és s célokc Fejlesztő állam Robert Wade Neoliberalizmussal versengő elmélet let Újonnan iparosodott országok (NIC, NIE) fejlődésének magyarázata Állam kiemelt szerepe Fejlesztő állam: Tajvan esettanulmány ny Fejlesztő állam: Tajvan Hangsúly az oktatáson Alapfokú iskolázotts zottság Középfokú iskolázotts zottság Olvasni tudók k aránya Infrastrukturális beruházások Korai és s teljes körűk földreform: jól j l működőm mezőgazdas gazdaság Magas megtakarítási hajlam Korea Tajvan Valós 0,94 0,96 Becsül t 0,57 0,62 Különb- ség 0,37 0,34 Való s 0,27 0,28 Becsült 0,10 0,12 Különb- ség 0,17 0,15 Valós 0,71 0,54 Becsül t 0,31 0,36 Különb- ség 0,40 0,18 Fejlesztő állam: Tajvan Fejlesztő állam Kereskedelemi ötletek szélesk leskörű felhasználása sa A kormányzat hatékony iparpolitikája Piaci ösztönzők Egyéb b tényezt nyezők: Kultúra Globális lis politika Kormányzat jój makrogazdasági gi politikája 7

8 Fejlesztő állam a viták k kereszttüzében Neoklasszikus közgazdk zgazdászok nem hisznek a fejlesztő állam koncepban Világbank World Development Reportja 1991-ben elutasítja tja a fejlesztő állam koncepját Kiemelt részterr szterületek (makrostabilit( makrostabilitás, képzett munkaerő,, exportvezérelt relt növekedési stratégia, magas tőkefelhalmozás) WDR kritikája Nem veszi figyelembe, hogy a fentiekhez nagymért rtékű állami beavatkozás s volt szüks kséges Nem veszi figyelembe a beágyazotts gyazottság g kérdk rdését Nem veszi figyelembe a piaci tökéletlenst letlenségeket: informáci áramlás, növekvn vekvő hozadék, önmegerősítő folyamatok, törtt rténelmi változv ltozók (NPG elmélet let alapjai!) Fejlesztő állam válsv lsága Fejletlen pénzpiaci p viszonyok: hagyományos pénzügyi piacok nem alakulnak ki Állam átvállalja a szerepet: ő allokálja lja az erőforr forrásokat Fejlesztő állam válsv lsága Kelet-Ázsia válsv lsága: intézm zményi hiányoss nyosságok Két t rendszer találkozik lkozik Két t ismérv Intézm zmények viszonylagos fejlettséges Rendelkezésre álló tőke relatív v bőségeb Alacsony tőke/beruházási lehetőség g rátar Fejletlen (1) Fejlesztő intézm zményes állam modellje alapok Fejlett (2) Mindkettő intézm zményes alapok Magas tőke/beruházási lehetőségek rátar (3) Egyik sem (4) Piac által vezérelt vegyesgazdaság 8

9 Poszt-washingtoni konszenzus Mi a rendszervált ltás? Stiglitz (1998) és Kolodko (1999) alapján: 1. Hosszú távon is fenntartható fejlődés 2. Emberhez méltm ltó életkörülmények megteremtése 3. Intézm zményi infrastruktúra folyamatos fejlesztése se 4. Az állam szerepének átértékelése 5. Stabil jogrendszer 6. Dereguláci 7. A civil szféra tevékenys kenységének nek hathatós s támogatt mogatása 8. Igazságosabb gosabb jövedelempolitikaj 9. A versenypolitika intézm zményi hátterh tterének megteremtése 10. A belső pénzügyi rendszer erősítése se 11. Az új j nemzetközi zi pénzp nzügyi architektúra ra kiépítése Átmenet (transici( transin) Zárt folyamat. Kezdő és s végpontja v ismert Diktatúra => demokrácia; kötött k tt gazdaság g => piacgazdaság Szerkezeti alkalmazkodás és s intézm zményi reformok Rendszervált ltó országokban stagnálás Kezelés s szerkezeti reformokkal Rendszerváltoz ltozás: társadalomtudomt rsadalomtudományokban Túlzó várakozások A transzformáci s s válsv lság Az egyes rendszerváltó régiók GDP-je (1990=100) KKE Balti DKE FÁK A KKE+Balti ország gazdasági teljesítménye (GDP 1990=100) Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Lettország Litvánia Észtország Szerkezeti válsv lság: Termelés, foglalkoztatottság, g, fogyasztás: s: KGST megszűnik, termékek nagy része r feleslegessé válik Importliberalizáci termelőket szorít t ki Stabilizáci kiszorító hatása Vállalatok kihullása Új államok, gazdasági gi káoszk Rendszerváltoz ltozás s világgazdas ggazdasági gi hatásai Mértéke KKE: 20% FÁK: 20%+ a szovjet tér t r felbomlásának hatása Nagyon súlyos: s 60% Rendszervált ltás: SLIP Stabilizáci Liberalizáci Intézm zményépítés Privatizáci A FÁK-országok GDP-je (1990=100) Örményország Fehéroroszország Kirgizisztán Oroszország Turkmenisztán Üzbekiztán Azerbaijdzsn Grúzia Moldova Tadzsikisztan Ukrajna A délkelet-európai országok GDP-je (1990=100) Horvátország Bosznia-Herzegovina Bulgária Macedónia Románia Szerbia-Montenegro Átmenetelméletekletek Neoliberalizmus konvergencia-elm elmélete: lete: Piacvezérelt fejlődési modell Átmenet: szüks kséges letisztulása sa a gazdaságnak, gnak, recesszió Kulturális lis örökség g elmélete: lete: Beidegződések lassú átalakulása Etnikai konfliktusok felszínre bukkanása Kormányz nyzás s válsv lsága: Gyors sokkterápia magyarázata Kormányzat gazdagodása, nép n p cserbenhagyása sa Az átmenet Intézm zményi reform: Állam helyett piac Ugyanakkor hiányz nyzó közintézmények, társadalmi t infrastruktúra Privatizáci : Középosztály megteremtésének kísérlete k és s kudarca Korrup Likviditási problémák Áttérés s piaci alapokra: Felügyel gyelő törvények hiánya gyakori Részleges reformok Erős állam igénye 9

10 A fejlesztés célja GDP Egy főre jutó reál GDP Nem-monetáris indikátorok Szegénység csökkentése Jogosultságok és képességek Szabadság Fenntartható fejlődés Állami beavatkozás Tervezés és irányítás Minimális állam A piac és az állam kiegészíti egymást: good A gazdaságpolitika célja governance Szegények mert szegények A rossz politika miatt szegények, get prices right Tegyünk helyre minden politikát Tegyük helyre az intézményeket 10