H a t á r o z a t. jóváhagyja.

Átírás

1 Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: Varga András ( : 46/ ) Ügyintézés helye: Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5., tel.:46/ , mbk@mbfh.hu) Ügyfélfogadás: Kedd: ; Péntek: OGD Nádudvar Koncessziós Kft Budapest, Lövőház utca 39. Tárgy: A Nádudvar" megnevezésű szénhidrogén koncessziós kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása. H a t á r o z a t A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (továbbiakban: Bányafelügyelet) az OGD Nádudvar Koncessziós Kft. (1024 Budapest, Lövőház utca 39., továbbiakban: Bányavállalkozó) által beterjesztett Nádudvar" megnevezésű szénhidrogén koncessziós kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi tervét az alábbi megállapításokkal és feltételekkel jóváhagyja. 1. A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni. 2. A kutatásra engedélyezett időszak: a jelen kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat végrehajthatóvá válásától számított, a kutatási jogosultság érvényességi idejének végéig, de legfeljebb négy évig érvényes. 3. A jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kell kérelmezni, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges, a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell a Bányafelügyelethez benyújtani. 4. A kutatás időszakban, a kutatási műszaki üzemi terv keretében az alábbi tervezett tevékenység kivitelezése végezhető el: 4.1. A 2D szeizmikus mérés: Mérési vonalak száma: 7 db Mérési hossz: 66,3 km Terítési és gerjesztési paraméterek: Csatorna távolság: 20 m Forráspontok távolsága: 40 m Vibrátorok száma/forráspont: 1-3 Sweepszám /forráspont: 1-4 Jelfrekvencia: Hz Sweephossz: 8-20 sec Lyuk/robbantópont : 1-3 Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) Fax: (36-46)

2 Robbantási mélység: Töltet: Jelgerjesztés: m 0,1-0,5 kg vibrátoros, vibrátorral nem megközelíthető helyen robbantásos A 2D szeizmikus mérési vonalak koordinátái EOV vetületi rendszerben: 2D vonal neve Kezdőpont koordináták Végpont koordináták Vonal hossza EOV Y EOV X EOV Y EOV X km Ebes Ebes Ebes Ebes Ebes Ebes Ebes A 3D szeizmikus mérés: Mérési terület nagysága: 70 km 2 Terítési és gerjesztési paraméterek: Csatorna távolság: 20 m Forráspontok távolsága: 40 m Vibrátorok száma/forráspont: 1-3 Sweepszám /forráspont: 1-4 Jelfrekvencia: Hz Sweephossz: 8-20 sec Lyuk/robbantópont : 1-3 Robbantási mélység: 2-5 m Töltet: 0,1-0,5 kg Jelgerjesztés: vibrátoros, vibrátorral nem megközelíthető helyen robbantásos A 3D szeizmikus mérés sarokpont koordinátái EOV vetületi rendszerben: Nádudvar 3D Sarokpont EOV Y EOV X Mélyfúrási tevékenység: Kutató fúrások száma: Tervezett mélység (TVD): VSP mérés: rétegvizsgálat: információszerző termeltetés: 2 db m 2 db a kút teljes hosszában 2 db igen A mélyfúrások pontos helye, paramétere még nem ismert, mivel az a tervezett 2D, 3D mérés kivitelezése, feldolgozása és értelmezése után válik lehetővé. A fúrások lemélyítése különkülön építési engedélyezési eljárás keretében fog megtörténni.

3 A kutatási program ütemezése: 1. év kutatási programja: Az elérhető archaikus adatok begyűjtése, feldolgozása, adatbázisba rendezése és a beszerzett adatok újraértelmezése (6 hónap). A korábban mért Ebes 3D szeizmikus mérés terepi felvételeinek szakcég általi újrafeldolgozása (6 hónap). A korábban mért Bucsa-Püspökladány 3D szeizmikus mérés terepi felvételeinek szakcég általi újrafeldolgozása (6 hónap). Megközelítőleg 500 km rendelkezésre álló, már lemért 2D szeizmikus mérés terepi felvételeinek szakcég általi újrafeldolgozása (6 hónap). Medence modellezés a Jászsági medencére (6 hónap). Ebes és Hajdúszoboszló környékén 7 db új 2D szeizmikus vonal lemérése összesen megközelítőleg 60 km hosszúságban ( Ebes 2D ) (6 hónap), elsősorban vibroszeiz módszer alkalmazásával. A tevékenység magába foglalja az engedélyek beszerzését, a geodéziai pontkitűzéseket, geofonok elhelyezését, a jelgerjesztést és az adatok feldolgozását. 2. év kutatási programja: Nádudvar közelében új, megközelítőleg 70 km 2 3D szeizmikus mérés kivitelezése (6 hónap), elsősorban vibroszeiz módszer alkalmazásával. A tevékenység magába foglalja az engedélyek beszerzését, a geodéziai pontkitűzéseket, geofonok elhelyezését, a jelgerjesztést és az adatok feldolgozását. Az első, megközelítőleg 1500 m mélységű kutatófúrás kivitelezése (6 hónap). A tevékenység magába foglalja a fúráspont előkészítését, berendezés beszállítását, felszerelését majd a fúrás lemélyítését. A fúrás során alkalmazott alap geofizikai módszerek: természetes és spektrális gamma szondák, ellenállásmérő eszközök, természetes potenciálmérő, lyukbőségmérő, mélységi iszapellenállás/hőmérsékletmérő, mélységi feszültségmérő eszköz, talpi hőmérsékletmérők, kompenzált sűrűség-szonda, kompenzált neutron szonda, kompenzált szónikus mérőszonda. A sikeres fúrás befejeztével a berendezést leszerelik, a kútkiképző berendezést felszerelik, majd kiképzik a kutat, amit egy rövid rétegvizsgálat követ. 3. év kutatási programja: Az első kutatófúrás tesztelése (6 hónap). A tevékenység során kútgeofizikai méréseket végeznek. Béléscsövezett fúrólyuk teszteres vizsgálata lehetséges kábeles teszterrel, vagy megfelelő rétegvizsgálatra alkalmas szerelvény beépítésével. A perforálást lehetőleg alulegyensúlyozott nyomásviszonyok között végezzük termelőcsővel (TCP), vagy kábellel beépített perforátorokkal. A kútbeindításhoz szükség lehet nitrogén egység és felcsévélhető termelőcső alkalmazására. Ezt követi a mérések kiértékelése, rezervoár értékelés. A második, megközelítőleg 1500 m mélységű kutatófúrás kivitelezése (6 hónap). A tevékenység magába foglalja a fúráspont előkészítését, berendezés beszállítását, felszerelését majd a fúrás lemélyítését. A fúrás során alkalmazott alap geofizikai módszerek: természetes és spektrális gamma szondák, ellenállásmérő eszközök, természetes potenciálmérő, lyukbőségmérő, mélységi iszapellenállás/hőmérsékletmérő, mélységi feszültségmérő eszköz, talpi hőmérsékletmérők, kompenzált sűrűség-szonda, kompenzált neutron szonda, kompenzált szónikus mérőszonda. A sikeres fúrás befejeztével a berendezést leszerelik, a kútkiképző berendezést felszerelik, majd kiképzik a kutat, amit egy rövid rétegvizsgálat követ. A második kutatófúrás tesztelése (6 hónap). A tevékenység során kútgeofizikai mérések elvégzése. Béléscsövezett fúrólyuk teszteres vizsgálata lehetséges kábeles teszterrel, vagy megfelelő rétegvizsgálatra alkalmas szerelvény beépítésével. A perforálást lehetőleg alulegyensúlyozott nyomásviszonyok között végzik termelőcsővel (TCP), vagy kábellel beépített perforátorokkal. A kútbeindításhoz szükség lehet nitrogén egység és felcsévélhető termelőcső alkalmazására. Ezt követi a mérések kiértékelése, rezervoár értékelés. 4. év kutatási programja: A kutatás során kapott eredmények értelmezése és feltételes további fúrások létesítése sikeres kutatási program alapján (12 hónap)

4 4 5. Ha a Bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély nem terjeszthető ki olyan ásványi nyersanyagra, amelynek szempontjából a kutatási terület zártnak minősül. 6. A Bányafelügyelet a kutatási munkaprogram időarányos részének teljesítését ellenőrizheti. Ha a Bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja, vagy a miniszternél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. 7. A Bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a Bányafelügyelethez. A kutatási zárójelentést két példányban kell benyújtani, amelyet földtani szakértőnek kell ellenjegyezni. A határidő elmulasztása esetén a Bányavállalkozó kutatási joga megszűnik. 8. A kutatásra engedélyezett időszakon belül a Bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A Bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat jogerőre emelkedése napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti. 9. A Bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányafelügyelet részére írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén bányászati szabálysértési bírság róható ki a bejelentés elmulasztójával szemben 10. A Bányavállalkozóra vonatkozó, a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget teljesíteni kell. 11. A Bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 12. A koncessziós szerződés alapján meghatározott biztosíték fedezeteként a Bányavállalkozó által, a koncessziójában lévő szénhidrogén-kutatási területhez igazolt, kedvezményezettként a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt megjelölő ,- Ft, azaz egymilliárd Forint bankgarancia szolgál. A pénzügyi biztosítékok érvényességi ideje amennyiben nem fedi le a kutatásra engedélyezett időszakot, a bankgaranciák meghosszabbításáról szóló igazolást, azok lejártát 30 nappal megelőzően a Bányafelügyeletnek meg kell küldeni. 13. A Bányavállalkozó rendelkezik a koncessziós szerződés teljesítésével, megszegésével vagy tevékenység végzésével kapcsolatosan ,- Ft, azaz kétszázmillió Forint értékben felelősségbiztosítással, amelyet a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell tartani. Amennyiben a Bányavállalkozó a felelősségbiztosítással nem rendelkezik a szerződés időtartama alatt vagy annak igazolását elmulasztja, úgy a miniszter a koncessziós szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. 14. A koncessziós szerződésben vagy a kutatást engedélyező határozatban megállapított kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és kitermelés szénhidrogén esetében is csak bányatelken folytatható. 15. A kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. 16. A Bányafelügyelet az eljárásába bevont szakhatóságok ill. szakkérdés vizsgálatok előírásait az alábbiak szerint érvényesíti: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály: A kutatási tevékenységet környezetkárosítást kizáró módon kell végezni. A földtani közeg esetleges szennyeződése esetén a szennyeződés mértéke nem okozhatja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet 1. és 3. számú mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot A robbantásos jelgerjesztéshez készített fúrólyukakat teljes vertikumában el kell tömedékelni, az eltömedékeléshez kizárólag szennyeződésmentes anyagot lehet használni A kutatás befejeztével a terület, illetve a fúrólyukak rekultivációjáról gondoskodni kell.

5 A tevékenység során megfelelő műszaki állapotú szállító járművek és munkagépek használhatóak. A környezetszennyezés elkerülése érdekében a munkagépek rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. A munkagépek tankolása és esetleges javítása során megfelelő kapacitású és méretű kármentő tálcát kell alkalmazni A hulladék termelőjének a tevékenység során keletkező hulladékokat típus és jelleg szerint kell besorolni A hulladék birtokosának a keletkező hulladék további kezeléséről gondoskodnia kell. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént A keletkező hulladékokat a kezelőnek történő átadásig üzemi gyűjtőhelyen kell tárolni, hulladék típusonként elkülönítve A tevékenység végzése során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni és adatot kell szolgáltatni a Főosztály felé Havária helyzet esetén, amennyiben a környezet szennyezésének veszélye vagy szennyezése fennáll, haladéktalanul intézkedni kell a veszélyhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetésére és egyidejűleg értesíteni kell Főosztályt A munkálatok megkezdése előtt 5 nappal fel kell venni a kapcsolatot a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes őrszolgálatának vezetőjével, aki az aktuális természetvédelmi helyzethez igazodóan korlátozásokat tehet. Nádudvar nyugati rész: Hoffmann Károly 06/ Nádudvar keleti rész: Dr. Végvári Zsolt 06/ Hajdúszoboszlói rész: Patalenszki Norbert 06/ Hajdúszováti rész: Simai Gábor 06/ A megkereséshez mellékelt hatásbecslésben szereplő megelőző illetve esetlegesen szükséges terület helyreállítást előíró szempontrendszert be kell tartani! Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály: A nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyek (halom/kurgán) területén állapotromlással járó tevékenység nem végezhető A robbantópontok és mélyfúrások pontos helyét az örökségvédelmi hatósággal egyeztetni kell Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Tudomásul kell venni, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles Tudomásul venni, hogy tilos felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) A tevékenység során esetlegesen előforduló havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak, azonnal gondoskodva a szennyező tevékenység befejezéséről, azonnali beavatkozást igénylő esetben a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, a károsodott környezetet helyre kell állítani A tevékenységet úgy kell végezni, hogy biztosított legyen a 219/2004. (VIL 21.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése szerint a felszín alatti vizek jó minőségi állapota. A tevékenység nem okozhatja a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (W. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát, A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csakúgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát (219/2004. (Vll. 21.) Korm. rendelet 8. ).

6 A vízbázis védelmi védőövezet területén tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, illetve tilos olyan lebomló anyagot juttatni a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz károsodását okozza (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. ) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/ (III. 14.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés és (3) bekezdés értelmében a belvízelvezető csatorna parti sávját szabadon kell hagyni, a fenntartási, belvíz védekezési munkák zavartalan lebonyolítása érdekében. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bányafelügyelethez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a ( Ft). A fellebbezés díját a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pénzforgalmi jelzőszámára kell átutalni és az átutalás igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A014 kódszámot fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó a Nádudvar megjelölésű kutatási területre május 13 -án nyújtotta be a kutatási műszaki üzemi tervét a Bányafelügyeletre az /2015. számon, amely megfelel a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 22. (8) bekezdésében előírtaknak. A Bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzésére a Nemzeti fejlesztési Minisztériummal kötött, február 23. napján hatályba lépő koncessziós szerződés alapján jogosult. A Bányavállalkozó egymilliárd forint összegű (UniCredit Bank Hungary Zrt Budapest, Szabadság tér 5-6.) által nyújtott, garanciaszámú bankgaranciával rendelkezik. A pénzügyi biztosítékok érvényességi ideje amennyiben nem fedi le a kutatásra engedélyezett időszakot, a bankgaranciák meghosszabbításáról szóló igazolást, azok lejártát (2019. augusztus 10.) 30 nappal megelőzően a Bányafelügyeletnek meg kell küldeni. A kutatási tevékenységgel összefüggésben esetlegesen felmerülő károk rendezésére szolgál a június 30-ig szóló (évente megújításra kerülő) Bányavállalkozó felelősségbiztosítása is (Kötvényszám: B0713ENGLO ; Biztosító: AIG Europe Limited, Székhely: AIG Building, 58 Fenchurch Street, London EC3M 4AB, Egyesült Királyság; Kártérítési limit: USD/káreseményenként és a biztosítási időszak alatt kombinálva az összes káreseményre. A Biztosítás tárgyi hatálya: Általános felelősség, termékfelelősség, környezetszennyezési felelősség és munkáltatói felelősség). A Bányafelügyelet továbbá megállapította, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a Bt ában, illetve a Vhr. 6. és 6/C. -ában foglalt tartalmi követelményeknek, valamint csatolták hozzá az előírt mellékleteket. A Bányafelügyelet a rendelkező rész 1. pontja esetében Bt. 22. (3) bekezdése, a rendelkező rész 2. pontja esetében a Bt. 22. (5) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6/E. (5) bekezdése, a rendelkező rész 3. pontja esetében a Vhr. 6/E (2), a 15. és a 14. (4) bekezdése, a rendelkező rész 4. pontja esetében a Bt. 22. (6) bekezdése, a rendelkező rész 5. pontja esetében a Bt. 22. (7) bekezdése,, a rendelkező rész 6. pontja esetében a Bt. 22. (9) bekezdése, a rendelkező rész 7. pontja esetében a Bt. 22. (13) és a Vhr. 8. (1) bekezdése, a rendelkező rész 8. pontja esetében a Bt. 22. (1), a rendelkező rész 9. pontja esetében a Vhr. 6/E. (4) bekezdése, a rendelkező rész 10. pontja esetében a Bt. 25. (1) bekezdése, a Vhr. 10/B. (1) (4) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete, a rendelkező rész 11. pontja esetében a Bt. 37., a rendelkező rész pontja esetében Bt. 22/A. (8) (9) bekezdése,

7 a rendelkező rész 14. pontja esetében Bt. 23. (1a) bekezdése,. a rendelkező rész 15. pontja esetében Bt a alapján határozott. 7 A Bányafelügyelet a rendelkező rész 16. pontjában az eljárásába bevont szakhatóságok, és szakkérdés vizsgálatok előírásait érvényesítette az alábbiak szerint: A rendelkező rész 16.1 pontja a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály HBB/17/ /2015. számú szakkérdés vizsgálatán alapul. Indoklásuk a következő: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától szakkérdés vizsgálatát kérte az O&GD Central Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) részére a Nádudvar szénhidrogén koncessziós terület kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásával kapcsolatos bányászati szakigazgatási eljáráshoz. A szeizmikus mérésekhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslést a Zöldvonal 2000 Kft. (5000 Szolnok, Ponty u. 27.) készítette el, a kutatási műszaki üzemi tervet pedig az O&GD Central Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 39.). A földtani közeg védelmével kapcsolatos előírást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés c) pontja és a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EÜM-FVM együttes rendelet 1., és 3. számú mellékletei alapján adtuk meg. A hulladékokat a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 3. számú melléklete szerint kell besorolni. A hulladékok további kezeléséről a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 31. -ának megfelelően szerint kell gondoskodni. A hulladék birtokosának a Ht szerint adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettsége van, amelyet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. Az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozóan be kell tartani az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet aiban foglaltakat. Tárgyi területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján - Hortobágy HUHN20002 azonosítóval rendelkező kiemelt jelentőségű természetmegőrzési illetve Hortobágy HUHN10002 azonosítójú különleges madárvédelmi - a Natura 2000 hálózat részét ingatlanok. Ezen túlmenően az Országos Területrendezési Tervrő szóló évi XXVI. törvény alapján a Nemzeti Ökológiai Hálózat pufferterületének és ökológiai folyosójának illetve a magyarországi bioszféra-rezervátumokról szóló 7/2007. (III.22.) rendelet értelmében a Hortobágyi bioszféra-rezervátum pufferterületének és átmeneti zónájának részét képezik. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a rendelet 1-3. sz. mellékletében meghatározott fajok és a rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot illetve a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 43. (1) bekezdés alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság /2015. iktatószámú belföldi jogsegélyében az érintett területen a lenti táblázatban található védett fajok jelenlétéről tájékoztat: Név: Tudományos név: Természetvédelmi érték: karvaly Accipiter nisus Ft kanalas réce Anas Clypeata Ft csörgő réce Anas crecca Ft böjti réce Anas querquedula Ft szürke gém Ardea cinerea Ft erdei fülesbagoly Asio flammeus Ft kuvik Athene noctua Ft kontyos réce Aythya fuligula Ft cigányréce Aythya nyroca Ft bölömbika Botaurus stellaris Ft

8 8 vörösnyakú lúd Branta ruficollis Ft egerészölyv Buteo buteo Ft gatyás ölyv Buteo lagopus Ft pusztai ölyv Buteo rufinus Ft kis lile Charadrius dubius Ft fattyúszerkő Chlidonias hybrida Ft fehér gólya Ciconia ciconia Ft fekete gólya Ciconia nigra Ft kígyászölyv Circaetus gallicus Ft barna rétihéja Circus aeruginosus Ft kékes rétihéja Circus cyaneus Ft hamvas rétihéja Circus pygargus Ft európai szalakóta Coracias garrulus Ft holló Corvus corax Ft vetési varjú Corvus frugilegus Ft haris Crex crex Ft nagy kócsag Egretta alba Ft mocsári teknős Emys orbicularis Ft kerecsensólyom Falco cherrug Ft kis sólyom Falco columbarius Ft vörös vércse Falco tinnunculus Ft kék vércse Falco vespertinus Ft sárszalonka Gallinago gallinago Ft daru Grus grus Ft rétisas Haliaetus albicilla Ft túzok Otis tarda Ft gólyatöcs Himantopus himantopus Ft nyaktekercs Jynx torquilla Ft nagy őrgébics Lanius excubitor Ft kis őrgébics Lanius minor Ft nagy goda Limosa limosa Ft nagy szarvasbogár Lucanus cervus Ft kékbegy Luscinia svecica Ft európai vidra Lutra lutra Ft gyurgyalag Merops apiaster Ft barázdabillegető Motacilla alba Ft hermelin Mustela erminea Ft menyét Mustela nivalis Ft nagy póling Numenius arquata Ft nagy kárókatona Phalacrocorax carbo Ft pajzsos cankó Philomachus pugnax Ft kanalas gém Platalea leucorodia Ft hósármány Plectrophenax nivalis Ft aranylile Pluvialis apricaria Ft gulipán Recurvirostra avosetta Ft közönséges ürge Spermophilus citellus Ft réti cankó Tringa glareola Ft szürke cankó Tringa nebularia Ft gyöngybagoly Tyto alba Ft búbos banka Upupa epops Ft bíbic Vanellus vanellus Ft pettyegetett őszirózsa Aster sedifolius Ft erdélyi útifű Plantago schwarzenbergiana Ft A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a tervezett beruházás megvalósításának nincs akadálya.

9 9 Az állásfoglalás kérés június 9-én érkezett, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő 30 nap. A kérelemmel kapcsolatban belföldi jogsegélykérés történt (HBB/17/ /2015.) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felé. A belföldi jogsegély (HNPI ikt sz.: /2015) június 30-án érkezett meg a Főosztályra. A természetvédelmi kezelő belföldi jogsegélyben foglalt nyilatkozata a szakkérdés vizsgálata során figyelembe lett véve. A jogorvoslati utat a (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján került megállapításra. Az eljárási költség a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III.31.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 6.2. pontja alapján ,- Ft, amelyet a kérelmező megfizetett. A szakkérdésben történő állásfoglalás a Ket. 44. (1) bekezdés alapján, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a 71/2015. (III.30.) Kormányrendeletben biztosított jogkör alapján került megadásra. A rendelkező rész 16.2 pontja a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály HB-03D/1818-2/2015. számú szakkérdés vizsgálatán alapul. Indoklásuk a következő: A benyújtott kérelmet és a mellékelt dokumentációt megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakkérdés vizsgálatát az alábbi szempontok szerint folytattam le: A kérelem, a benyújtott tervek és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység jórészt beépítetlen, örökségvédelmi szempontból bolygatatlan területen történik, és a lelőhely központi vagy szélső periférikus részét érinti. A beruházással érintett régészeti lelőhelyet szakirodalmi adatokból, topográfiai kutatásokból és az elmúlt évek építkezéseihez kapcsolódóan elvégzett régészeti feltárások eredményeiből ismerjük. A lelőhelyen még szisztematikus régészeti kutatás, teljes felületű feltárás nem történt, ezért nem ismerjük a lelőhely vertikális és horizontális kiterjedését, állapotát és intenzitását, illetve a korábbi tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértékét. A tevékenység során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyrészeket. A nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyek (halom/kurgán) területén állapotromlással járó tevékenység nem végezhető. A robbantópontok és mélyfúrások pontos helyét - a régészeti örökség elemeinek megóvása érdekében - az örökségvédelmi hatósággal egyeztetni kell. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 9. és 10. (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv. 19. (1)-(2) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet 4. (1) bekezdése előírja, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető. A Kormányrendelet 4. (2) bekezdése alapján nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. A Kormányrendelet 4. (3) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházással el kell kerülni: b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet. A szakkérdés vizsgálata során a Kormányrendelet 64. (1) bekezdésében felsorolt szempontokat vettem figyelembe. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a véleményemben előírt feltételek mellett felel meg. A szakkérdés vizsgálatára hatáskörömet és illetékességemet a Kormányrendelet 3. a) pontja és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. bekezdése és 3. melléklet B. táblázat 7. pontja állapítja meg. A rendelkező rész 16.3 pontja a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/4498-4/2015. számú szakhatósági állásfoglalásán alapul. Indoklásuk a következő: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály a /2015. számú június 26. napján érkezett - megkeresésévél az OGD Nádudvar Koncessziós Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 39.)

10 10 Nádudvar elnevezésű szénhidrogén koncessziós terület kutatására vonatkozó, évekre szóló műszaki üzemi terv" jóváhagyására vonatkozó engedély iránti kérelmére indult eljárásában a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 7. pontja alapján a műszaki üzemi terv irányuló eljárásban vízvédelmi és vízgazdálkodási szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés, hogy biztosítható-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése, valamint a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményei. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok, valamint az eljárásban megismert adatok, tények alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: A kérelem mellékletét képezi az OGD Nádudvar Koncessziós Kft. által készített Kutatási műszaki üzemi terv. A kutatás célja a Nádudvar kutatási területen esetlegesen előforduló, még feltáratlan műrevaló szénhidrogén telepek azonosítása és termelésbe állítása. A kutatás során szeizmikus méréseket végeznek, valamint 2 db kutatófúrást mélyítenek. A szeizmikus kutatások érintik Nádudvar vízmű B" hidrogeológiai védőterületét. A kutatás vízvédelmi érdekeket és a vizek hasznosítási lehetőségeit a rendelkező részben foglalt előírások-betartása, ill. feltételek teljesítése mellett nem sérti. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalás megkeresés június 26-án érkezett. A szakhatósági eljárásra irányuló ügyintézési határidő harminc nap a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. alapján. Az ügyintézési határidő betartásra került. Az igazgatási szolgáltatási díj a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. melléklet 7. pontja alapján ,- Ft. melyet a kérelmező megfizetett. Jogorvoslati eljárásban fizetendő díj a 2. meíiéklet 7. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási halósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény fa továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. Az Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 9. pontja és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 7. pontja, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdés és 2. melléklet 9. pontja állapítja meg. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHI/3140-1/2015., a Nádudvar Önkormányzat Jegyzője5308-4/2015., Hajdúszovát Önkormányzat Jegyzője a /2015., Ebes Önkormányzat Jegyzője /2015., Balmazújváros Város Önkormányzat Jegyzője a /2015. számú szakhatósági állásfoglalásában a a kutatáshoz feltétel nélkül hozzájárult. Debrecen Önkormányzat Jegyzője IGAZ /2015. számú végzésében hatáskör hiánya miatt - a szakhatósági eljárást megszüntette. Az engedélyezési eljárásba bevont Hortobágy Önkormányzat Jegyzője, Hajdúszoboszló Önkormányzat Jegyzője, mint szakhatóságok a jogszabályban előírt határidőn belül nem nyilatkoztak. A Bányafelügyelet a Bt. 43/A. (4) bekezdése alapján hozzájárulásukat megadottnak tekinti. Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (1) bekezdés alapján, figyelemmel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (11) bekezdésére: 30 nap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Bányafelügyelet az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el. Az ügyintézési határidő leteltének napja: július 30. A Bányafelügyelet a kutatási engedélyezési eljárást a Bt ában meghatározott hatáskörében folytatta le, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében és az 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el.

11 11 A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98. (1) bekezdésén, valamint a 99. (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás igazgatási-szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése határozza meg. A MOL Nyrt KT. esetében az igazgatási-szolgáltatási díj rendezett. Miskolc, július 16. Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Süttő István főosztályvezető

12 Kapják: 12 HKP: 1. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4025 Debrecen, Hatvan u Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 4024 Debrecen, Piac u Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4001 Debrecen, Pf Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1885 Budapest, Pf Hajdúszoboszló Önkormányzat Jegyzője 4201 Hajdúszoboszló, Pf Debrecen Önkormányzat Jegyzője 4024 Debrecen Piac u. 20. Posta: 7. OGD Nádudvar Koncessziós Kft Budapest, Lövőház utca 39.+ számla 8. Balmazújváros Város Önkormányzat Jegyzője 4060 Balmazújváros, Kossuth tér Hortobágy Önkormányzat Jegyzője 4071 Hortobágy, Czinege J. u Nádudvar Önkormányzat Jegyzője 4181 Nádudvar, Fő u Ebes Önkormányzat Jegyzője 4211 Ebes, Széchenyi tér Hajdúszovát Önkormányzat Jegyzője 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1.