Vagyonadó bevallás (adóköteles vagyononként) 9000

Átírás

1 2009 évi személyi jövedelemadó bevallások elkészítésének árjegyzéke, illetve fontosabb tudnivalói (Áraink a 2008-as bevalláshoz képest nem változtak!) Csak 1 munkáltatótól származó jövedelem, adókedvezmények nélkül munkáltatótól származó jövedelem és adókedvezmények 6000 Több munkáltatótól és/vagy munkaügyi központtól származó jövedelmek 7000 Több munkáltatótól és/vagy munkaügyi központtól származó jöv. és kedvezmények munkáltatótól származó jövedelem és ingatlanértékesítéssel összefüggő bevallások 8000 Több munkáltatótó származó jövedelem és ingatlanértékesítés 9000 Több munkáltatótól származó jövedelem és ingatlanértékesítés, adókedvezmények 9500 Egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmek bevallása (Pl: bérbeadás) 7500 Őstermelésből származó jövedelmek bevallása 7000 Vagyonadó bevallás (adóköteles vagyononként) 9000 Nyugdíj mellett szerzett jövedelmek a fenti kategóriákba tartoznak, úgy, hogy a nyugdíj 1 munkáltatónak számít! (Amennyiben csak nyugdíjat kapott 2009-ben, úgy nincs bevallási kötelezettsége!) Fenti árak a 25% általános forgalmi adót nem tartalmazzák. A fenti felsoroláson kívül eső, vagy összetettebb bevallások árait előzetes konzultáció után tudjuk megállapítani. Fenti áraink 2010 május 10-ig érvényesek. Május 11-től áraink 30%-al növekednek, így érdemes időben fordulnia hozzánk! A bevallások adattartalmáért részleges garanciát vállalunk: az átadott igazolásokban és egyéb okmányokban feltüntetett összegeknek megfelelő bevallásáért teljes felelősséget vállalunk, ám az átadott okmányok adattartalmáért és az át nem adott okmányokból, vagy hiányos információkból származó hibákért természetesen nem áll módunkban felelősséget vállalni. Az elkészült személyi jövedelemadó bevallásokat a mellékleteivel együtt az elévülési idő végéig ingyenesen megőrizzük! Amennyiben irodánk az elévülési idő közben új helyre költözik, azt honlapunkon nyomon követhetik! Az elkészült bevallások leadását is vállaljuk(az ár tartalmazza e szolgáltatást is), ennek feltétele a bevallások díjának készpénzben vagy átutalással történő kifizetése. A személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének illetve leadásának határideje: május 20.

2 Bevallása elkészítéséhez szükséges dokumentumok: személyi igazolvány adókártya igazolások a 2009 évi jövedelmekről (munkáltatói, munkaügyi központ, osztalék, stb) ingatlanértékesítés esetén: adásvételi szerződés és az eladott ingatlan megvételének szerződései önálló tevékenység bizonylatai őstermelői igazolvány, betétlap, felvásárlási jegyek adókedvezményekről igazolások minden olyan dokumentum, okirat, irat, mely a 2009 évi jövedelmekről, adókedvezményekről, levont adókról nyújt tájékoztatást amennyiben Ön nyugdíjas: igazolás a nyugdíjfolyósítótól az éves nyugdíj összegéről (Megjegyzés: ha Önnek a nyugdíjon kívül más adóköteles jövedelme nem származott 2009-ben, úgy bevallást sem kell leadnia, ha azonban volt más adóköteles jövedelme, akkor igen) Részletek a 2009 évi személyi jövedelemadó kitöltési útmutatójából: Általános tudnivalók. A 2009-es évrõl szóló bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, a különadó, az egészségügyi hozzájárulás, az egyes magánszemélyek járulékainak, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának a bevallására szolgál. Ha Ön magánszemélyként munkáltató és a költségvetés felé a kötelezettségeit be kell vallania (az alkalmazottól levont adóelõleg, munkaadói, munkavállalói járulék, társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék), akkor a 0908-as bevallást elektronikus úton kellett beküldenie. Az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló[1] törvény (továbbiakban: Nért.) meghatározza, hogy mely lakóingatlan, vízi jármû, légi jármû, nagy teljesítményû személygépkocsi adóköteles. Az Art január 1. napjától hatályos rendelkezése[2] szerint, az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adót -Ön a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a 3. pontban felsorolt, a bevallásra nyitva álló határidõig a adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Az eltérõ adóéveknek megfelelõen, a fentiek azt jelentik, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 0953-as bevallást, és ha a nagy értékû vagyontárgyakkal összefüggésben adókötelezettség terheli Önt a 1042-es bevallást, együtt kell benyújtania! Ebben az esetben a 0953-as adóbevallása fõlapján Önnek jelölnie kell, hogy a 1042-es bevallással együtt nyújtja be. Ha Ön nem kötelezett a 0953-as bevallás benyújtására, úgy a 1042-es bevallását önállóan kell teljesítenie május 20-ig. A járulékfizetési kötelezettség felsõ határát meghaladóan Öntõl levont egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorainak kitöltésével kérheti vissza akkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felsõ határát meghaladóan Öntõl levont tagdíj visszaigénylésére a 0953-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti. Magánnyugdíjpénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a foglalkoztatótól kérheti vissza. Az egészségbiztosítási járuléknak felsõ határa nincs, ezért ilyen címen visszaigényelhetõ túlvont járulék nem keletkezhetett. A különadó-elõleg esetleges év közbeni túlvonása esetén ennek visszaigénylésére itt van lehetõsége. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania? - Ha Ön február 15-ig a nyilatkozatával az egyszerûsített bevallást vagy január 31-ig a munkáltató által

3 történõ adómegállapítást választotta és megfelel a feltételeknek; - Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet; Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások "mentes" jogcímmel tartalmazzák. - Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt; - Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítési járadékán kívül más jövedelme nem volt, feltéve, hogy már betöltötte az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt; - Ha Ön a bevallás soraihoz fûzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ jövedelemmel rendelkezik, és e jövedelem mellett nem szerzett más bevallásadási kötelezettség alá esõ jövedelmet; (*1) - Ha Önnek bevallásadási kötelezettség alá nem esõ más jövedelme mellett megszerzett értékpapír-kölcsönzésbõl, osztalékból, árfolyamnyereségbõl származó, a vállalkozásból kivont, valamint kifizetõvel kötött szerzõdés alapján ellenszolgáltatás nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg a forintot, és ebbõl a kifizetõ az igazolás alapján, az adót levonta; - Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékû jogát értékesítette ugyan, de ebbõl jövedelme nem keletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt; - Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem esõ más jövedelme mellett ingó értékesítésébõl is vagy csak ebbõl szerzett jövedelmet, és e jövedelme a forintot nem haladta meg; - Ha Ön alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, és az alkalmi munkavállalás során elért jövedelme a forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallásadási kötelezettség alá esõ jövedelme - az adóterhet nem viselõ járandóság kivételével - nem volt; - Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható; - Ha Ön mezõgazdasági kistermelõ, és az ebbõl származó, az õstermelõk részére készült külön útmutató szerint megállapított - a támogatásokkal csökkentett - bevétele a forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá esõ jövedelme nem volt. Ha Önnek a 2009-es évrõl nem kell bevallást benyújtania, de az adóhatóságtól bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie. Ne felejtse el, ha a 2009-es évrõl nem kell bevallást benyújtania, de az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adó miatt bevallást kell benyújtania, azt önállóan a 1042-es bevalláson tudja teljesíteni! (*1) Egyéb jövedelmek Adóterhet nem viselõ járandóságok Az adóterhet nem viselõ járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá esõ adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. Az adóterhet nem viselõ járandóságok adótábla szerinti adóját a 31. sorban kell feltüntetni. Azokban az esetekben, amikor az útmutató a szja-törvény alapján csak egy bizonyos mértékig ismeri el az egyébként egyéb jövedelmek közé tartozó adóterhet nem viselõ járandóságot, úgy a felettes részt a bevallás 22. sorának "d" oszlopába kell beírnia. Ha pl. az Ön által megszerzett szociális gondozói díj, a hallgatói munkadíj összege a szja-törvény szerinti összeghatárt meghaladta, a felettes rész egyéb jövedelemként lesz adóköteles és ez után az adót is meg kell fizetnie. 12. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülõt megilletõ baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék) Ebben a sorban kell feltüntetnie a évben kapott nyugdíj (valamint a nyugdíjban részesülõt megilletõ baleseti járadék és jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Ez utóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj összegérõl igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el a szja-törvény nyugdíjra vonatkozó részét, mivel több olyan juttatást is nyugdíjnak minõsít, amelyet cím szerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére. [46] 13. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelõszülõi díj Ebbe a sorba a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelõszülõi díjat írja be a rendelkezésére álló igazolása alapján. Változás! A április 1-jét követõen született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás is adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül! [47] 15. sor: A Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetõ összeg

4 Feltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származott jövedelme, vagy a belföldrõl származó jövedelme után olyan országban adózott, amely országgal Magyarországnak van a kettõs adóztatás elkerülésérõl egyezménye, és az egyezmény ezen összevonás alá esõ jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldön adóztatható jövedelme utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehetõ. Ez a jövedelme ugyanis adóterhet nem viselõ járandóságként adóköteles. A kettõs adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történõ figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza. Ilyen többek között a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk is. Amennyiben Ön az elõzõekben foglaltaknak megfelelõ jövedelmet szerzett 2009-ben, akkor azt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására a jövedelem megszerzésének jogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza. A külföldrõl származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a megszerzés napját megelõzõ hónap 15én jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolni. Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselõjeként vagy egyéb alkalmazottjaként e jogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektõl bért, fizetést és más hasonló térítést, juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve, hogy az az Európai Közösségeket megilletõ adó hatálya alá tartozik. 16. sor: Felszolgálási díj címén kapott összeg A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nem viselõ járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátó üzlet felszolgálójaként közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetõsége van ez után a jövedelme után nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a es laphoz készült magyarázatban találja meg.) 17. sor: Mezõgazdasági termelõ részére adott gazdaságátadási támogatás A termõföldrõl szóló törvényben meghatározott mezõgazdasági termelõ, annak segítõ családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra esõ összegének a havi minimálbért ( forintot) meg nem haladó része adóterhet nem viselõ járandóságként adóköteles. Ha ezen a címen jutott jövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora a kapott támogatás egy hónapra esõ összege, és ha meghaladja, úgy csak forint tekintendõ adóterhet nem viselõ járandóságnak, a felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles, melyet a 22. sorba kell beírnia. 18. sor: Egyéb, adóterhet nem viselõ járandóság Ha Ön 2009-ben a sorokban feltüntetett adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ jövedelmeken túl egyéb, a következõk szerinti adóterhet nem viselõ járandóságot szerzett, akkor azt ennek a sornak a "b" oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelem adóköteles és része az összevonás alá esõ jövedelemnek (azonban az e jövedelmére esõ adótábla szerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzett adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ jövedelmet, akkor e jövedelmek együttes összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mit tartalmaznak az igazolásai. Adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; a szociális gondozói díj évi forintot meg nem haladó része; a szakképzõ iskolai tanulónak, illetve felsõfokú szakképzésben résztvevõ hallgatónak tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés, valamint szakképzésben tanulószerzõdés nélkül résztvevõ tanulónak a szorgalmi idõ befejezését követõ összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára külön jogszabály szerint kötelezõen kifizetett díjazás, valamint a tanulószerzõdéses tanulót jogszabály alapján megilletõ kiegészítõ pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény[48] alapján a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülõk alkalmazhatja a kedvezõbb szabályt; a felsõoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsõoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megilletõ ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó - lakhatási támogatás, továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékébõl havonta a hónap elsõ napján érvényes minimálbért meg nem haladó része; a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési - oktatási intézmény, a felsõoktatásról szóló törvényben meghatározott felsõoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, az elõzõekben nem említett pénzbeli juttatások; oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység

5 ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap elsõ napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része; a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás; az EGT-államának joga alapján az elõzõekben meghatározott bevételnek megfelelõ jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel; az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belsõ joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelõ adó alól, ha azt az ott illetõséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják); a felsõoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsõoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét; az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része; az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj; a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsõoktatási ösztöndíj.