Növénytermesztés elméleti ismeretei Szakképesítés: Aranykalászos gazda

Átírás

1 1.Tétel Ismertesse a talajok legfontosabb fizikai tulajdonságait! Válaszában térjen ki a mechanikai összetételre, a fizikai talajfeleslegekre, a kötöttségre, a talajszerkezetre, a hézagtérfogatra és a talajban lévő víz formáira! Mutassa be a talaj kémhatásának jelentőségét, a különböző kémhatású talajokon termeszthető növények körét! Vázolja fel a talajlakó élőlények szerepét a nitrogén körforgalmában! Szemcse összetétel: Talaj szilárd részeinek méret szerinti csoportosítása: - Vázrészek (száraz szitálással szétválaszthatók) Kavics 2mm feletti Durva homok: 2-0,2 mm közötti Finom homok: 0,2-0,02 mm közötti szemcsék - Leiszapolható részek (ülepítéssel választhatók szét) Iszap: 0,02-0,002 mm közötti Agyag: 0,002 mm alatti Talaj szövete: A vázrészek és a leiszapolható részek egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg. Ez alapján 5 talajféleséget különböztetünk meg: o Homok o Homokos vályog o Vályog o Agyagos vályog o Agyagtalaj Talaj kötöttsége A talaj a művelő-eszközökkel szemben kifejtett ellenállását jelenti. Mérésére Arany- féle kötöttségi számot használjuk. Ka meghatározása gyakorlati tétel. Talaj szerkezete: A talajalkotók tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat hoznak létre. Ezek nagyságát, alakját és térbeli elrendeződését vizsgáljuk. Így beszélhetünk: 1. Szerkezet nélküli talajokról: 2. Szerkezetes talajokról: - A szerkezet alak és forma szerint lehet: o Köbös szerkezetű o Lemezes szerkezetű o Hasábos szerkezetű A talaj levegő, hő és vízgazdálkodása Vízformák a talajban: 2. Szabad víz: növények számára felvehető Gravitációs víz (nagyobb hézagokban a lefelé áramló víz) Kapilláris víz (kisebb hézagok a gravitációval szemben visszatartják a vizet) Talajvíz (amely a kapilláris hézagok segítségével táplálja a feltalajt) 3. Holt-víz: a növény nem tudja felvenni Adszorpciós víz: a talajkolloidokhoz nagyobb erővel kötődő vízmolekulák, amit a gyökér szívóereje nem tud fölülmúlni Kémiailag kötött víz: talajkolloidokban kémiailag kötött víz Biológiailag kötött víz: a talajban élő szervezetekben található meg Vízkapacitás: Az a víz, amit a talaj a gravitációs erővel vissza tud tartani. Jele: Vk Hervadáspont: Az az állapot amikor a növények lankadni kezdenek, mert sejtjeikben csökken a nyomás. Talaj hézagtérfogata és jelentősége: A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől függ nagymértékben a talaj hő-, víz-, levegőgazdálkodása. - Nagy hézagtérfogatú homok talajok: könnyen felmelegedő levegős talajok. Vízbefogadó képességük nagy, de vízmegtartó képességük (Vk) kicsi, így vízgazdálkodásuk is gyenge. - Kis hézagtérfogatú kötött agyagos talajok: levegőtlen talajok, amelyek nehezen melegednek fel (hideg talajok). Bennük a levegőtlenség szerves anyag- felhalmozódást eredményez, ami a holt-víz tartalmát növeli. Vízbefogadó képességük kicsi, vízmegtartó képességük nagy, vízgazdálkodásuk is rossz. - Közepes hézagtérfogatú aprómorzsás szerkezetű talajok: Víz: levegő= 70:30. Víz-, levegő- és hőgazdálkodásuk legjobb, ami az aprómorzsák közötti kapilláris hézagoknak köszönhető. Ezek a nagyságú hézagok teszik lehetővé a víz lefelé és felfelé történő mozgását és a legnagyobb szabad-vízforma szolgáltatását a növények részére.

2 2.Tétel Ismertesse a talajvédelem, az erózió és a defláció fogalmát! Mutassa be az eróziót és a deflációt kiváltó és befolyásoló tényezőket! Ismertesse az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségeit! AK- 28. Talajvédelem Fogalma: A talajt érő kedvezőtlen tényezők csökkentése. Eróziót kiváltó tényezők Csapadék - Lejtő Befolyásoló tényezők: Talaj nedvessége,talaj vízgazdálkodása, talaj szerkezete, növény borítottság. Talaj erózió elleni védekezések, eljárások: Állandó növény borítottság (legelő gazdálkodás, erdőgazdálkodás a fasorok szintvonallal párhuzamosan legyenek kialakítva, a fasorok közt köztes növények telepítése.). Szintvonalas talaj-előkészítés (minél tovább maradjon tarlón, szántáskor a barázda szeletet felfelé dobjuk, szántás elmunkálást nem végzünk) Műszaki megoldások (sáncolás, övárok létesítés, teraszos kiképzés). Defláció: Kiváltó tényező: szél (ereje, örvénylése, szélnek kitett terület hossza). Befolyásoló tényező: a talaj összetétele, nedvessége, szerkezete. Védekezési módok: Növénytermesztés szélirányra merőlegesen, általában növénytakarás. Műszaki teendők: mezővédő erdősávokat kell kialakítani a területet uraló szélirányra merőlegesen. Az erdősávok közötti távolság m és legalább három soros. Erősen kitett területeken ez a távolság m Talajjavítás: A talaj termékenységét csökkentő vagy gátló talaj tulajdonságok megszüntetése. Ilyen káros talaj tulajdonságok: Savanyú kémhatás, Szikesség, Túlzottan nagy agyag tartalom, Nagy vízhatás (láposodás, mocsarasodás). Nagy homok tartalom (kolloid szegénység), Felszín közeli tömör képződmény (alapkőzet, mészkőlap stb.). A káros tényezők megszüntetésének módjai: Fizikai módszerek - Kémiai módszerek - Biológiai módszerek. Fizikai talajjavítási módszerek: Altalajlazítás: a felszín alatti tömörödött réteg feltörése. Talajcsövezés: Talaj meliorizáció (drén csövezés). Lecsapolás: Vízelvezetés. Mélyforgatás: Glejes talajok felszínre hozása. Homokrónázás: A deflációs formák elegyengetése. Részleges homokjavítás: Homok talajok altalaj trágyázása ( T/ha szerves trágya mélyen alászántva.). Kémiai talajjavítási módszerek: Savanyú kémhatás: csökkentésére mésztrágyázás. A folyamat során pótoljuk a Ca ot ezáltal elősegítjük a kalcium humátok képződését. Anyagai: Lápi mész, mészkőpor, cukorgyári mésziszap T/ha adag kijuttatása után leszántjuk. Lúgos kémhatás: a lúgos szikes talajok javítására a gipszezést alkalmazzuk a kalcium szulfát savanyúan hidrolizál. Módszere a lignit poros javítás. Biológiai talajjavítási módszerek: Módszere a zöldtrágyázás, mely lényege, hogy a termesztett növényt a legnagyobb zöldtömegben alászántjuk. Előnyei: A növény borítottság csökkenti a deflációt és az eróziót. A növények gyökerei sűrűn behálózzák a feltalajt, javul a vízgazdálkodás. Alászántva szerves anyagban gazdagítja a talajt. A kötött talajt lazábbá, a lazát kötöttebbé teszi a szerves anyag miatt. Ez a szerves anyag, pótlás környezet és költségkímélő. Homoktalajok javítása (Egerszegi-féle réteges, Westsik-féle biológiai javítás, szalmázás) A homoktalajok termőképessége gyenge - Nincs aprómorzsás talajszerkezet - Rossz a víztartó képessége A szerves anyagok gyorsan bomlanak, ki is mosódnak - A szél könnyen hordja a homokot A talajjavítás feladata: a futóhomok megkötése, a kedvező talajszerkezet kialakítása, a jó víz- és tápanyag gazdálkodás elősegítése. Savanyú szikes talajok javításának módja, javítóanyagok A szikes talaj kolloidjain Na kötődik meg Szárazon kőkemény, repedezett Esős időben szétfolyó Vízgazdálkodásuk rossz Tápanyagforgalmuk kedvezőtlen

3 3. Tétel Ismertesse az istállótrágya, almos trágya és hígtrágya fogalmát! Mutassa be az almos trágya alkotóit, kezelését, erjesztését es kijuttatásának szabályait! A tarló es gyökérmaradványok trágyaértéke, a káros szénhidráthatás kiküszöbölése,a zöldtrágyázás. Trágya: azok a szerves és szervetlen anyagok, amelyekkel a növényi tápanyagokat pótoljuk, és a talaj termőképességét fokozzuk. Az istálló trágya: a szerves trágyák csoportjába tartozik Alkotó elemei: Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve. Napi mennyisége: Szarvasmarha: kg/állat Ló: kg/állat Sertés: 1,2-1,5 kg/állat Juh: 1,5-2,5 kg/állat Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istálló trágyának. Napi mennyisége: Szarvasmarha: kg Ló: 4 6 kg Sertés: 2,5 4 kg Juh: 0,6-1 kg Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja, jól keveredik a bélsárral, megkönnyítve ezzel a trágya kezelését és kiszórását. Napi mennyiség állatonként: 4-8 kg Trágya érlelés: 1. Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát. 2. Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre. Kijutatás ideje: Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel forgatással ( nyári szántás, őszi mélyszántás) a tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk ( kivétel: deflációs homokterületek). Kijuttatás módja: Robbantásos - Kézi (platóról) - Trágyázó gépekkel - Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni Hígtrágya olyan szerves trágya, amely iparszerű állattartó telepeken keletkezik, ahol a gazdasági állatokat alomanyag nélküli rácspadlós tartásmódban helyezik el. Összetétele: Bélsár Vizelet - Lemosó víz. Mennyiségét legfőbbképpen a trágya lemosására használt víz mennyisége határozza meg, de függ továbbiakban az állat fajától (sertés, baromfi, szarvasmarha), korától és a tartástechnológiától. A hígtrágya a trágyalé csatornán keresztül a trágyalé aknába ( trágyalé-telepre) kerül, ahol elkezdődik annak kezelése. Kétféle trágyakezelési eljárás alakult ki: - Fázisbontás nélküli: amelyben a hígtrágya alkotóelemeit összekeverik (homogenizálják) és alkalmassá teszik arra, hogy szippantó kocsikkal a trágyázandó területre injektálják, vagy öntöző-berendezéssel kiöntözik. Napjainkban a komposztok érlelésére is felhasználják. - Szétválasztásos kezelés: Lényege, hogy a szilárd és a folyékony fázist külön választják: o Ülepítéssel Szűréssel - Szikkasztással A hígtrágya környezetterhelő hatása miatt nagy gondot kell fordítani a hígtrágya-telepek elhelyezésével és kijuttatásával szemben. A hígtrágya magas fehérje és ásványianyag-tartalma miatt veszélyes környezetszennyező anyag. Minél hamarabb a talajba kell juttatni, ahol a talajbaktériumok hasznosítják, ezzel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához. Zöldtrágyázás: Az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan szervestrágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció, erózió). Legértékesebb zöldtrágyanövények: - Csillagfürt: savanyú homoktalajokon - Somkóró: meszes homokon - Napraforgó: szárazabb területeken, N műtrágyával kiegészítve. Zöldtrágya bedolgozása: Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Ezsköze: megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük hengerrel. Mélysége: cm.

4 4. Tétel Ismertesse a nitrogén, foszfor, kálium szerepét a növények életében! Sorolja fel legfontosabb nitrogén, foszfor, kálium tartalmú műtrágyákat! Csoportosítsa a műtrágya kijuttatási Iehetőségeit, azok módja és ideje szerint! AK-22. Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti Hiányában: a levelek zöldes sárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz, lerövidül a tenyészidő Túlzott mennyisége: buja fejlődést és megdőlést okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt, fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot Kedvező nitrogén ellátás mellett a növények üde zöld színűek, zavartalanul fejlődnek Nitrogén műtrágyák: - Pétisó( mészammon- salétrom) : 27-28% minden talajtípusra jó - Ammonium-nitrát: 34% nitrogén, a talajt kissé savanyítja, nyílt lángtól óvni kell, tűz és robbanás veszélyes - Karbamid: 46% nitrogén a savanyú talajok kivételével minden talajra jó, kiszórás után rövid időn belül a talajba kell munkálni, vetéskor nem szabad adagolni, a csírázást gátolja Foszfor: A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotórésze, részt vesz az anyagcsere folyamatban a sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, a termésképződében van nagy szerepe, szilárdítja a szárat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és ezzel javítja a növények szárazságtűrését Hiányában: a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás- vöröses színűek lesznek P műtrágyák: - Szuperfoszfát: 18% P, por és szemcsés formában kapható, lassabban oldódik, mint a N műtrágyák - Triple- foszfát: 45% O, hatása azonos az előzővel. Alaptrágyaként jutatjuk ki az egész mennyiséget, mert nehezen szívódik fel Kálium: Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást, szilárdítja a szárat, javítja az eltarthatóságot, javítja a termés minőségét, fagyállóbbak lesznek, jobban ellenáll a betegségeknek Hiányában: a levéllemez a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak. Betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, minősége romlik K műtrágyák: - Káliumklorid (kálisó): 40-60%- os K, szemcsézett, kristályos és por alakban kapható, vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba dolgozni, mert a klórtartalmukkal károsítják a csírázó magvakat - Kénsavas kálium: 50% K, olyan növények alá adjuk, amellyek érzékenyek a klórra Pl.: burgonya, paradicsom, dohány A K műtrágyák savanyítják a talajt. A túlzott adagolásuktól óvakodni kell. Nehezen szívódik fel, alaptrágyaként jutatjuk ki. Műtrágyák: olyan szervetlen anyagok, amelyekkel a termesztendő növények tápanyag-szükségletét elégítjük ki (közvetlen trágyák). A talajra savanyító hatásuk miatt károsan hatnak. Műtrágyázási módok: Kijuttatás ideje szerint: Alaptrágyaként: vetés előtt, alapműveléssel bedolgozva (P és K teljes mennyisége, N 1része) Kiegészítő trágyázás: - Starter: vetéssel egy időben, - Fejtrágyázás: tenyészidőben, a talajra juttatjuk - Lombtrágyázás: tenyészidőben, lombon felszívódó szerekkel Kijutatás módja szerint: Függ a műtrágya halmazállapotától: -Szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatása: a. Szántóföldi gépekkel: Felszínre szórással: - mechanikus, vagy- pneumatikus szórószerkezettel. Felszín alá:- kultivátorozással, vagy - vetéssel, talajlazítással egymenetben. b. Légi úton: - merevszárnyú, - forgó szárnyú gépekkel. -Folyékony halmazállapotú műtrágyák a. A felszíni kiszórás változatai: Szántóföldi permetezéssel. Légi permetezéssel. Csepegtetés szórókerettel és ejtőcsövekkel. Öntözőberendezésekkel.(csepegtető, esőztető) b. A felszín alá juttatás módjai: A művelőtest mögé szerelt ejtőcső alkalmazása (gravitációs kijuttatás).

5 5.Tétel Ismertesse a vetőmagok értékmerő tulajdonságait! Ismertesse a vetés idejét, mélységét, és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a vetési módokat! A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék alkalmával, illetve utólag, a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik. Néhány faj egyes fajtái bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is meghatározhatók. A vetőmag tisztaságán az ép, fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. A tisztasági vizsgálat során nemcsak a tiszta anyag részarányát állapítják meg, hanem az idegen kultúr- és gyommagvakat, továbbá a hulladék (törött, sérült mag, föld stb.) mennyiségét is meghatározzák. Az előforduló karantén gyommag (pl. arankamag) a vetőmagtétel újratisztítását, vagy ha az nem lehetséges, kizárását vonja maga után. Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között megadott időn belül fejlődött, normális, egészséges, ép csíranövények darabszázalékát értjük. A vizsgálatkor el kel különíteni a beteg, törött, abnormális (pl. nincs gyököcskéje) csírákat, mert ezek csak látszólagos állapotot tükröznek, a szántóföldön nem fejlődhet belőlük egészséges növény. Van olyan vizsgálati eljárás (pl. a Cold-teszt), amelyben a szántóföldi körülményekhez hasonló környezeti feltételeket teremtenek a csírázó vetőmagmintának, így a vetéshez szükséges magmennyiség meghatározásához jobban használható értéket kapunk. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma, a csírázóképesség-vizsgálat határnapjánál rövidebb idő alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka. Az ezermagtömeg ismerete a vetőmagmennyiség-számításhoz elengedhetetlen. Az osztályozottság azt mutatja meg, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a megadott határértékek (vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. A legtöbb faj azonos méretű magból kelt növényegyedeinek fejlődési ideje, termésmennyisége kiegyenlítettebb. A vetőmagtétel osztályozottsága, kalibráltsága ezért különösen ott fontos, ahol követelmény az egyszerre érés (pl. a vegetatív részükért termesztett fajok hajtatásában vagy szabad földön, egymenetes betakarítás esetén). A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató, mert a vetéskor szükséges tényleges magmennyiség kiszámítását teszi lehetővé. A használati érték azt mutatja meg, hogy egy vetőmagtételnek hány tömegszázaléka a vetéskor értékes rész, amely tehát normális, ép, egészséges csírát fejleszthet. Ebből a számból és az ezermagtömeg értékéből ismerve az 1 ha-ra előírt csíraszámot meghatározható a szükséges vetőmagmennyiség. A használati érték (Hé) kiszámítása: Vetési módok: 1. szórva vetés: kézzel vagy géppel 2. sorba vetés: sortávolság adott, folyóméterenkénti magszámot állítjuk be. - Sűrűsoros: 6-8 cm - Gabona sortávú: 12 cm - Két vagy háromszoros gabona sortávú:borsó: étkezési 24cm, vető 36cm - Kapás sortávú: cm (pl. kukorica) 3. helyre vetés: sortávot és a tőtávot is be tudjuk állítani. Pl.: kukorica, napraforgó Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők: - Növény fajtája - Vetőmag minősége - Vetési mód - Talaj szerkezete Vetés mélységét meghatározó tényezők: - Milyen nagyságú a vetőmag: - Apró magvaknál: (1-2g/1000szem): 0,5-2 cm a vetésmélység - Gabona magvaknál: (25-50 g/1000 szem): 5-7 cm a vetésmélység - Nagy magvaknál ( g/1000szem): 7-9 cm a vetésmélység - A talaj kötöttsége: - Kötött talajnál sekélyebbre vetjük, laza talajnál pedig mélyebbre vetjük. - A talaj hőmérséklete - A talaj nedvességtartalma Fontosabb szántóföldi növények vetésideje Őszi árpa, rozs: szeptember Őszi búza: október Mák, borsó, tavaszi árpa, cukorrépa: március Kukorica, napraforgó: április közepe- május eleje Lucerna: nyár vége vagy március Őszi káposzta: augusztus, szeptember

6 6.Tétel Mutassa be az öntözés szerepét, feltételeit, az öntözés módjait! Ismertesse a vizmegőrzésre alkalmas technológiákat, technológiai elemeket és eljárásokat! AK-34. A növények fejlődésükhöz elsősorban fényt, hőt, levegőt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek közül legkevésbé a fényt és a hőt tudjuk befolyásolni. A többi tényező okszerű agrotechnikával befolyásolható. Ezek közé tartozik az öntözés. A növényállományok vízigényét a következő tényezők befolyásolják: - faji és fajtatulajdonságok - a növények gyökérzete - a fejlődés szakaszai - éghajlati viszonyok - tápanyagellátás - talajművelés Az öntözés gyakorlata: A víz beszerzése történhet ásott vagy fúrt kutakból, folyóvizekből, nagyobb öntözőrendszerek csatornáiból és különböző víztározókból. Különös gondot kell fordítani az öntözővíz minőségére! A víz szállítását szivattyúkkal vagy a terület leejtését használva csatornák segítségével oldhatjuk meg. Szennyvízzel csak szűrés után öntözhetünk. Az árasztó öntözés: Előkészítése tereprendezéssel kezdődik. a csaknem vízszintes felületű táblát gátakkal kisebb egységekre - kalitkákra - osztjuk. A kalitkák mérete a terep egyenletességétől és lejtésétől függ. "Nyugtalan" terepen és nagyobb lejtés esetén kisebb méretű kalitkákat kell készíteni. Az árasztás a terület legmagasabb pontján húzódó csatornából történik. Először a legmélyebben fekvő kalitkákat árasztjuk el, közeledve a csatorna felé. az árasztást addig folytatjuk, amíg a talajt a szükséges mértékig be nem áztatta. Árasztással öntözzük a rizstelepeket, réteket és legelőket. Az árasztás történhet vetés előtt, vetés után és a tenyészidőben. A sávos csörgedeztető öntözés: A gondosan elegyengetett, enyhe és egyenletes lejtésű táblán az öntözővíz mozgó vízlepel formájában folyik végig. Az öntözőcsatornából kikerülő víz egyenletes szétosztása terelőgátak segítségével történik. A terelőgátakat a tábla lejtésirányának megfelelően kell elkészíteni. Alapjuk cm széles, magasságuk cm, egymástól való távolságuk a terep egyenletességétől függően 8-12 m. Hosszúságukat a domborzat és a talaj vízbefogadó-képessége határozza meg. Általában m hosszúak. A barázdás öntözés: A széles sortávolságra vetett növények öntözési módja. Az öntözéskor az évenként elkészített ideiglenes csatornákból kerül a víz a barázdákba és onnan szivárog a növények gyökereihez. A barázdákat a kelés után gépi erővel készítjük el. A barázdák között a tenyészterület és a gépesítés igényei szerint 1-3 növénysort vetünk. A barázdák egymástól való távolsága: - homoktalajon cm - vályogtalajon cm - kötött talajon cm A barázdák hossza a terep lejtésétől és a talaj vízvezető képességétől függ. Kötött talajokon m, lazább talajokon m. A gyakorlati tapasztalatok szerint az öntözővíz elosztása akkor a legegyenletesebb, ha addig adagoljuk, amíg a víz a barázda aljáig nem ér. Barázdásan öntözhető a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó. Az esőszerű öntözés: Az öntözővizet zárt rendszerben, nyomás alatt juttatjuk el az önözendő területre. A víz a szórófejeken keresztül apró cseppek formájában esőszerűen hull a talajra. A berendezés szivattyúkból, különböző átmérőjű csővezetékekből és szórófejekből áll. Az esőszerű öntözés ott is alkalmazható, ahol a felületi öntözés a terepviszonyok miatt nem lehetséges. Napjainkban az öntözés csaknem teljes egészében esőszerűen történik. Az eredményességet meghatározza a szórófejek elhelyezése, az általuk létrehozott vízcseppek nagysága és az egységnyi idő alatt kijuttatott vízmennyiség. Fontos teendő a szórófejek vízszállításának és a talaj víznyelőképességének összehangolása. Lejtős területeken kisebb intenzitású szórófejeket kell használni, a víz lefolyásának megakadályozására. A jó minőségű öntözés egyik feltétele a cseppméret. akkor jó, ha a vízcseppek átmérője 1-1,5 mm-nél nem nagyobb. A nagy átmérőjű cseppek rombolják a talaj szerkezetét, kis átmérő esetén nagy a párolgási veszteség. A csepegtető öntözés: Az öntözővíz kis nyomással, esetleg ejtőtartály segítségével jut az öntözőcsöveken keresztül a csepegtető testekbe vagy perforált műanyag tömlőkbe, onnan pedig a talajra. Laza talajokon 6-7, kötött talajokon 5-10 órán keresztül folytatható az öntözés, ami 3-4 naponként megismételhető. Csepegtetéssel öntözhetők a fóliasátrak, üvegházak. Az öntözővíz mennyisége: Az öntözővíz mennyiségét mm-ben fejezzük ki. Egy mm vízborítás egy m2 felületen egy liter vizet jelent. Az öntözővíz mennyisége függ a növény igényétől, időjárástól, talajtól.

7 7. Tétel Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait! Csoportosítsa a növényvédő szereket a felhasználhatóság legfontosabb szempontjai alapján! Ismertesse a növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait! Károsítók: Minden olyan tényező, amely a növény fejlődését, növekedését gátolja vagy csökkenti és ezzel gazdasági kárt okoz a termesztőnek. Élettelen környezeti tényezők (abiotikus): Időjárás: Kifagyás (az őszi vetés hótakaró hiányában télen kifagy) Felfagyás (a talaj felső rétege a fagyás-olvadás miatt változtatja a térfogatát, a növények gyökérzete elszakad a talajtól) Elfagyás (tavaszi és késő őszi fagyok okozzák) Aszály (tartós szárazság) Csapadékbőség (árvizet, belvizet okozhat) Szél (megdőlés, homokverés) Talaj: Tápanyaghiány (lásd korábban) Tápanyagbőség (lásd korábban) Cserepesedés (kelést, csírázást gátolja) Élő környezeti tényezők (biotikus): - Növényi eredetű: gyomok - Állati eredetű kártevők Rovarok: Rágórovarok Szívórovarok Szúró-szívó rovarok Gerincesek: Madarak Emlősök - Mikroorganizmusok: vírusok, gombák, baktériumok - Agrotechnikai növényvédelem - Mechanikai növényvédelem - Kémiai növényvédelem - Biológiai növényvédelem - Integrált növényvédelem Növényvédő szerek csoportosítása biológiai hatásuk szerint: Gombaölő szerek - fungicidek Baktériumölő szerek - baktericidek Állati kártevőket ölő szerek - zoocidek Rovarölő szerek - inszekticidek Atkaölő szerek - akaricidek Levéltetveket ölő szerek - aficidek Fonálféregirtó szerek - nematicidek Rágcsálóirtó szerek - rodenticidek Csigaölő szerek - molluszkicidek Gyomirtó szerek - herbicidek Növekedést szabályozók - regulátorok Lombtalanító szerek - defóliánsok Szárító szerek - deszikkánsok Felhasználás módja szerint Talajfertőtlenítő (talajlakó kártevők ellen) Csávázó (nedves vagy por csávázás) Porozó (a vegyszer por formájában jut a növényre) Permetező (figyelni kell a szórásegyenletességre) Gázosító (gázmester végzi raktári kártevők ellen) Hatásmód szerint: Kontakt: felületen ható pl.: gombák elleni Felszívódó szerek: felületre permetezve felszívódnak

8 Megelőző szerek( prodikatív) Gyógyító hatású ( kuratív) Eradikatív : teljes elpusztítás Forgalmazási kategóriák szerint: I. forgalmi kategória: felsőfokú növényvédelmi szakképesítés birtokában II. forgalmi kategória: növényvédelmi szakképesítés birtokában III. forgalmi kategória: szabadon vehető, mindenki használhatja Kijuttatás szerint: szilárd: porozó szerek folyékony: permetezéskor gáz: csak gázmester végezheti Növényvédő szerek felhasználásának személyi feltételei BALESETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Egyéni óvintézkedések A megbontott anyag kezeléséhez megfelelő egyéni védőruházatot kell viselni. Takarítás, összeszedés módszerei A felszedett anyagot gépi úton megfelelő tartályokba kell szállítani a további felhasználás, illetve elégetés céljából. Por felverését amennyire lehet, kerülni kell. Környezetvédelmi óvintézkedések A szert a csatornarendszerbe, illetve a természetes vizekbe beengedni tilos. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS Kezelés Megjegyzések a biztonságos kezeléshez: VIGYÁZAT! Az anyagot óvatosan kell kezelni, mintha nagyon mérgező lenne. Gyermekektől távol tartandó. Állati takarmányoktól távol tartandó. Por keletkezését és lerakódását amennyire lehet, kerülni kell. Megjegyzések a tűz- és robbanásveszély elleni óvintézkedésekhez: A termék porrobbanásra hajlamos. Tárolás Tároló helyiségekre és edényekre vonatkozó követelmények: Lásd: Guidelines for the packaging and storage of pesticides (GIFAP, utasítások a növényvédő szerek csomagolásához és tárolásához) A szert csak az eredeti tartályában szabad tárolni. Megjegyzések a tároláshoz: A szer élelmiszerek vagy ivóvíz közelében nem tárolható. A szer állati takarmányok közelében nem tárolható. További információk a tárolás feltételeihez: A tartályt tartsuk jól szellőző helyen. A tárolási hőmérséklet ne legyen 50 C felett Munkaegészségügyi várakozási idő: az az időtartam, amíg a növényvédelmi kezelés után a kezelt területen csak védőfelszerelésben szabad dolgozni. 8 nap után lehet rámenni a táblára. Élelmezés- egészségügyi várakozás: az az időtartam, amelyek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie ahhoz, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több vegyszer- maradványt. 14 nap után lehet betakarítani.

9 8. Tétel Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját! Válaszában térje tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! ki a talaj előkészítésre, Talaj előkészítés: A jó búzatermés egyik alapfeltétele a gondos talaj előkészítés. A talaj előkészítést az elővetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A nyár közepéig lekerülő elővetemények után sekélyen tarlót hántunk. Borsó vagy keverék takarmányok, len után, amelyeknél kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. A vetés előtt kombinátorral magágyat készítünk, 8-10 cm mélyen. Célszerű a szántás után tárcsával és gyűrűs hengerrel a talaj elmunkálása, meggyorsítva ezzel a gyökérzet bomlását. Augusztus végén, szeptember elején tárcsával közép mélyen a talajba keverjük az elbomlott gyökérzetet és gyűrűs hengerrel lezárjuk a talajt. az október lejei vetéskor kombinátorral készítünk magágyat. Tápanyagellátás: A búzához műtrágyákat használunk. a tápanyagok felvétele nem egyenletes. A nitrogén felvétele a tenyészidőben a keléstől az érésig tartó folyamat. A nitrogén azonban könnyen kimosódik a talajból, ezért nem lehet felhalmozni, ezért a folyamatos ellátás céljából több részletben kell kijuttatni. A nitrogén felét alaptrágyaként, a fennmaradó részét a növény fejlettségétől függően fejtrágyaként adjuk. A foszfor és kálium felvétele sem egyenletes, ezek azonban nehezebben mosódnak ki a talajból, ezért alaptrágyaként adhatók. A hektáronkénti 4 tonna búzatermés 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 72 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból. Vetés: A vetés idejét úgy határozzuk meg, hogy a növény a tél beálltáig kelőképpen megerősödhessen. Csakis fémzárolt magot vessünk, ami garantálj a jó minőséget! A búza vetésének optimális ideje október A búzát 5-6 cm mélyre vetjük, 12 cm-es sortávolságra. A vetőmagot a kiszórás után tárcsával 5-6 cm mélyen a talajba dolgozzuk. Kielégítő termést akkor várhatunk, ha területegységenként a fajtára jellemző tőszámot biztosítjuk. A kevésbé bokrosodó fajtákból 5-6 millió csíraszám kell hektáronként, a jól bokrosodóknál 4-5 is elég. A fentiek alapján egy m2-re 500 db csíraképes mag jut, ami folyóméterenként db mag és hektáronként kg vetőmagnak felel meg. Célszerű a munkát forgó vetéssel kezdeni. hogy a tábla végeinek taposása előtt kellő mélységben vethessünk. Fordulás közben a csoroszlyákat ne engedjük le. A vetőgép után magtakaró fogast kapcsolhatunk, a kelés meggyorsítása érdekében gyűrűs hengert járathatunk. Ápolás: A búzát ősszel csak akkor ápoljuk, ha megjelenik a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló. Ellene tarlóhántással és annak ápolásával, megfelelő növényi sorrenddel, és vegyszerekkel védekezhetünk. Télen a jégpáncél megjelenésekor traktorral fel kell törni a felületet, hogy a növény levegőhöz jusson. Tél végén a belvizek levezetésével, az árok tisztántartásával megakadályozhatjuk a növény elpusztulását. Tavasszal megjelennek a gyomok, amiket gyomfésűvel lehet irtani. Betakarítás: Az aratás gondos munkaszervezést kíván. Legfontosabb követelmény a veszteségek csökkentése. A kombájn beállításakor a következőket kell elvégezni: - A motollát a növény magasságához kell állítani úgy, hogy a talajtól számítva a szár 2/3 részénél támassza meg a növényt. - A dob fordulatát és a dobkosár nyílását úgy válasszuk meg, hogy szem ne maradjon a kalászban de ne is törjön. - Ha a szem nagy mennyiségben áramlik a gépen keresztül, a haladási sebességet csökkenteni kell. - Aratni csak a reggeli harmat felszáradása után lehet. - A veszteség megállapítása után a kombájn működő részein állíthatunk, a haladási sebességet változtathatjuk. Az őszi búza hektáronkénti termése4-5 tonna szem és kb. ugyanannyi szalma.

10 9. Tétel (AK-61.) Ismertesse az őszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés: A talaj előkészítést az elővetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A nyár közepéig lekerülő elővetemények után sekélyen tarlót hántunk. Borsó vagy keverék takarmányok, len után, amelyeknél kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. A vetés előtt kombinátorral magágyat készítünk, 8-10 cm mélyen. Célszerű a szántás után tárcsával és gyűrűs hengerrel a talaj elmunkálása, meggyorsítva ezzel a gyökérzet bomlását. Augusztus végén, szeptember elején tárcsával közép mélyen a talajba keverjük az elbomlott gyökérzetet és gyűrűs hengerrel lezárjuk a talajt. az október lejei vetéskor kombinátorral készítünk magágyat. Tápanyag utánpótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként -Vetés: - idő: szept-okt eleje - mód: gabonasortáv, 3-5 cm mélység, - mennyiség: fm-enként 45 vetőmag, vagyis 1 ha-ra 4,0-4,5 millió csírát kell vetni, kg/ha vetőmagnak felel meg./ Ezermagtömege g. - Növényápolás: A fedettüszög és a porüszög ellen csávázni kell a vetőmagot. Gyomnövények: apró szulák, repcsényretek, vadzab vagy széltippan, kamillaf Betegségek: gyökér- és csírabetegségek közül legveszélyesebb a helmintospóriumos csírapusztulás az árpatő gombája, emiatt csak 4 évre kövesse önmagát. A fuzáriumos gyökérrothadás és a tifulás vetésrothadás fiatalabb korban pusztíthat. Szár- és lombbetegségei a lisztharmat a levélcsíkosság, a törperozsda és az árpa sárga mozaikvírus, törpesége kalászbetegségek, porüszög és rózsaszínű fuzáriózis. Kártevők, talajlakók: a drótférgek és cserebogárlárvák. A szár és a lomb kártevők: az árpabogarak, a levéltetvek, a gabonalegyek és vetési bagolylepke. - Betakarítás: 4,5 t/ha Szalma betakarítás: ugyanúgy kell végezni, mint a búzánál. A szalmatermés kb. a szemtermés 1,5-szerese, amely általában csak almozásra használható, takarmányozásra nem alkalmas.

11 10. Tétel (AK-63.) Ismertesse az tavaszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítése: Legfontosabb művelet az őszi mélyszántás. Kora ősztől késő őszig végezhetjük. Feladatok: - a talaj vízbefogadó képességének növelése - a tarló- és gyökérmaradványok talajba forgatása - a gyomok és kártevők irtása - a gyökérzet fejlődésének elősegítése - a tápanyagok feltáródásának megkönnyítése A tavaszi munkák az őszi mélyszántások elmunkálásával kezdődnek. Ennek célja: - a talaj nedvességének megőrzése - a talaj felmelegedésének elősegítése és - a kedvező magágy kialakítása Tápanyagpótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként Vetés: A tavaszi árpát is gabona-sortávolságra vetjük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 3-5 cm. Vetőmagmennyiség. A vetendő csíraszám 4-5 millió csíra/ha között váltakozik /ez kb kg/ha vetőmagnak felel meg/. A vetés után magtakaró boronát járassunk és ha szükséges, le is hengerezhetjük a vetést. Ha a pillangósok telepítésénél takarónövényként használjuk a tavaszi árpát, akkor a szokásosnál kevesebb /30-50%/ vetőmagot vessünk, hogy a ritkább állomány kevésbé károsítsa a pillangós takarmánynövényeket. Söripari célra termesztett árpát ne használjunk takarónövénynek Növényápolás: Jó minőségű magágyban a tavaszi árpa gyorsan kikel, de ha a talaj cserepesedésre hajló, a kelést simahengerrel segítsük elő. A tavaszi árpa érzékeny a gyomokra is. Ezért az árpa fontos ápoló munkája a gyomirtás. De hormonhatású herbicidekkel csak a takarmányárpában védekezhetünk. A sörárpában, a fehérjetartalom növekedése miatt, tilos a hormonhatású vegyszerek használata és nagy adagú N műtrágyázást is kerüljük. A sörárpánál, ha csak elkerülhető, ne használjunk vegyszereket, de ha mégis szükséges, akkor választhatunk kontakt hatású szerek vagy modern mikroherbicidek közül, a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél. Leggyakoribb gyomok: apró szulák, repcsényretek, vadzab, kamillafajok, pipitérfajok, mezei acat, vadrepce. Betegségei: árpaporüszög és lisztharmat. Elôforul sárgarozsda és levélfoltosság is. Kártevői közül a vetésfehérítő árpabogár, a drót féreg és a gabonaszipolyok a legveszélyesebbek. Betakarítás: 3,5 t/ha A sörárpa és takarmányárpa aratási ideje eltérő. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. A teljes érést csak akkor várjuk meg, ha kombájnnal aratunk. A sörárpa aratásával meg kell várni a teljes érést, mert a sörárpát - a többi gabonafélétől eltérően - csak teljes érésben takaríthatjuk be, mivel csak így kapunk jó minőségű, fehérjeszegény, keményítőben gazdag termést. A takarmányárpa aratása csak akkor módosul, ha évelő pillangóst vetettünk alá. Ilyenkor az a helyes, ha kétmenetes aratással takarítjuk be a takarmányárpát. A sörárpánál arra is vigyázni kell, hogy meg ne ázzon, mert csak így kapunk jó minőségű, jól csírázó, világossárga színű sörárpát. A minőség megóvása céljából a kombájn beállítására is vigyázni kell, fontos a toklászoló helyes beállítása, mert a túlzottan toklászolt árpa csírázóképessége csökken, ami szintén rontja a sörárpa minőségét. A tavaszi árpa szárítása, tárolása azonos a többi gabonánál leírt irányelvekkel. A szalmatermés a szemtermés 0,8-1,3-szerese. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmányszalma, ezért begyűjtéséről, tárolásáról gondoskodni kell. Begyűjtése és tárolása azonos a többi kalászos gabonánál leírtakkal.

12 11. Ismertesse a rozs termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés Kötött talajokon talaj előkészítése hasonló a búzáéhoz. Az elővetemény lekerülése után azonnali tarlóhántás, majd annak ápolása következik. Vetés előtt néhány héttel keverőszántást végzünk, amelyet a nyári melegben a nedvesség megőrzése céljából hengerrel lezárunk. közvetlenül vetés előtt magágyat készítünk. Vetés Ha lehet, a rozs vetését szeptember végéig fejezzük be. A rozsot nem szabad mélyre vetni, kötött talajokon 2-3 cm, laza talajokon 3-5 cm a legkedvezőbb vetésmélység. Folyóméterenként elég szem, vagyis hektáronként 4-5 millió csíra. /Ez kiváló minőségű vetőmag esetén kg/ha vetőmagnak felel meg./ A rozs termésének ezerszemtömege átlagosan g. Az alkalmazott vetési módok közül a szórva vetés nem javasolható. Vetés után homoktalajokon gyűrűshengert is járassunk a szeles erózió mérséklése céljából. Növényápolás A vetést követően gondoskodni kell a tél végi vízállásos területeken a vízelvezető barázdák, árkok elkészítéséről. A tél végi belvizek gyors levezetése is fontos feladat, mert a hőmérséklet 40C fölé emelkedésével a rozs is elpusztul. A sűrű, jól bokrosodott rozs a talajt jól beárnyékolja gyors fejlődése miatt gyomelnyomó. Vegyszeres gyomirtásra ezért általában nincs szükség. Ha a vetés gyengébben fejlett is több káros gyom fordul elő (aprószulák, csormolyfajok, repcsényretek, vadzab), akkor herbicidekkel védekezzünk. A betegségek közül a fuzáriumos gyökérrothadás, a csíkos mozaikvírus, a barnarozsda, a kőüszög, a porüszög, az anyarozs a legyakoribbak. A csávázás fontos preventív védekezés. A leggyakoribb kártevők a drótférgek, pajorok, kendermagbogár, gabona poloskák, gabonalegyek. A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés. Betakarítás és tárolás A rozs június végén, vagy július elején érik. Aratásra legmegfelelőbb érési fokozat a viaszérés vége, illetve a teljesérés eleje; egymenetes aratásnál a teljes érés. A rozs nem pereg annyira, mint a búza, ezért az aratásával jobban lehet várni, de megkésett aratás esetén a rozsnál is fokozódik a pergési veszteség. A rozsot is célszerű egymenetben aratni, de hosszú szalmája miatt a kétmenetes aratásra is sor kerülhet. A rozsnak sok szalmája van, a szemtermés tömegének kb. 2,5-szerese. A szalma betakarítás irányelvei mindenben azonosak a búzánál leírtakkal. Keszthelyi keverék Az őszi káposztarepce és a rozs keveréke. Ez a legkorábban kaszálható őszi keverék. A keszthelyi keverék igényes, termesztése csak jobb talajokon gazdaságos. Trágyázása és talaj-előkészítése, stb. azonos az őszi káposztarepcéével. Vetés. Őszi takarmányozásra augusztus elsô felében, tavaszi takarmányozásra augusztus végén kell vetni. /Vetőmagszükséglete kg/ha rozs, és erre keresztben kg/ha repce./ Betakarítás: Repce bimbós állapotában van, rozs még nem kalászol. Termése: t/ha. Fonnyasztva etessük, puffasztó hatása miatt. Rozsos szöszösbükköny. A rozsos szöszösbükkönyt szeptember elején kell vetni. /A vetőmagszükséglet kg/ha, amelyből 60-65% legyen a rozs és 35-40% a szöszösbükköny./. Betakarítás: Áprilisban, amikor a rozs kalászolni kezd. Termése: t/ha

13 12. Tétel (AK-67.) Ismertesse a zab termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés Fontos az őszi mélyszántás cm mélyen munkáljuk el, hogy tavasszal minél korábban vethessünk. A tavaszi munkálatok azonosak az árpáéval. Vetés Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az időjárástól függően március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zabot is gabona-sortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; szem folyóméterenként, /ez kg/ha vetőmagnak felel meg./ Növényápolás A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval. Betakarítás és tárolás A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján, pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak. Zabosbükköny A zab és a tavaszi bükköny keveréke, amely nemcsak zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas, hanem széna is készíthető belőle. Jó előveteménye a trágyázott kapásnövény, vagy kerülhet két gabona közé is. Trágyaigényes, adhatunk alá istállótrágyát is. Egyébként trágyázása és talaj-előkészítése azonos a zabéval. Kora tavasszal gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. /Vetőmagszükséglete kg/ha, amelynek kb. 60 %-a legyen a bükköny./ Kaszálása június elején van, amikor a zab már kihozta a bugáját. Termése: t/ha Zabos-borsós napraforgó Termesztési igénye, valamint agrotechnikája azonos a zabosbükkönyével. Vetőmagszükséglete kg/ha borsó, kg/ha zab és kg/ha napraforgó. Zöldetetésre június közepén ad jó minőségű tejelő takarmányt.

14 13.Tétel (EK-133.) Ismertesse a szemes kukorica termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen tápanyagellátásra,vetésre, növényápolásra és betakarításra! Ismertesse a silókukorica termesztés eltérő vonatkozásait! ki a talaj előkészítésre, Talaj előkészítés: A kukorica a mély termőrétegű, vízzel kellőképpen ellátott talajokat kedveli. A nyáron lekerülő korai elővetemények után első teendő a tarlóhántás. A tarló ápolása során kultivátorral vagy tárcsával irthatjuk a kikelt gyomokat. A sikeres kukorica termesztés alapja az őszi mélyszántás. Bármilyen növény volt az elővetemény, cm mélyen szántsunk. A korai elővetemények után istállótrágyázhatunk. Ha a betakarító gép nem aprítja fel a szárat, szántás előtt szárzúzót vagy tárcsát használhatunk. A tavaszi talaj előkészítés első művelete az őszi szántás elmunkálása. közvetlenül a vetés előtt készítsünk aprómorzsás és levegős magágyat. Tápanyagellátás: Folyamatos nitrogénellátást igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat legkésőbb az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és a szántással keverjük a talajba. A kukorica 6t/ha terméssel 150 kg nitrogén, 66 kg foszfor és 132 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból. Vetés: A hazánkban termesztett hibrideket 4 csoportba osztjuk: - igen korai - korai - középérésű - középkésői. A fajták tenyészideje befolyásolja a terméshozamokat. A korai fajták kevesebbet teremnek, mint a későbbiek. Csak az időben és megfelelő tőszámmal elvetett kukoricától várhatunk nagy termést. vetés: 9-10 C-os talajba, április közepe. A vetés sortávolsága 70 cm, a tőtávolság a tőszámtól függően 20 cm. A kukoricát szemenkénti vetőgéppel vetjük. A vetés mélysége 5-7 cm. A vetőmag mennyiségét befolyásolja: hektáronkénti tőszám, csírázóképesség, az ezermag-tömeg. A hazai hibridek tőszáma ezer tő hektáronként. A kukorica vetőmagszükséglete hektáronként: kg. Ápolás: A legfontosabb a gyomirtás, ami végezhető kézzel, géppel, vegyszerrel. A mechanikai növényápolás általános eszköze a kultivátor. Kései legyenek élesek. A legáltalánosabb a vegyszeres gyomirtás. Az alapkezelést vetés előtt, vetés után, de még a kelés előtt végezzük. Az előírt vegyszeradagot pontosan tartsuk be, mert a kukorica károsodhat és a környezet is szennyeződhet. - kártevők és betegségek elleni védekezés : kukoricamoly, gombafélék, drótféreg, mocskospajor. - öntözés: a kukorica meghálálja az öntözést, a legtöbb vizet a virágzás idején igényli Betakarítás, tárolás: A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, helytelen elsietni, nem szárad ki rendesen. A betakarítás történhet csövesen, morzsolva vagy zúzva. - csöves: 25-30%-os víztartalomnál kezdhető - morzsolt: 30-33%-os víztartalomnál kezdhető - zúzva: %-os víztartalomnál kezdhető

15 14. Tétel Ismertesse a takarmányborsó termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talajelőkészítés Tápanyagutánpótlás Vetés Növényápolás Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés tavasszal Alaptrágyaként: - P és K teljes mennyiségét - N 1/3- át Ideje: márc. elejétől, 6-8 talajh. Mélysége: 5-8 cm Tőszám: 1-1,5 millió /ha - Gyomirtás: vetés előtt, után és kelés után vegyszerezéssel Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés Kiegészítő trágyázás: - N 2/3- át tavasszal fejtrágyaként és vetéssel egyidőben (starter) - Mikroelemet lombtrágyaként virágzás előtt Sortáv: - tak.borsó: 12cm - étk.borsó: 24 cm - vetőmag b: 36 cm - Kártevők: csipkéző bogarak, borsózsizsik (gázosítással) - Kórokozók: peronoszpóra, lisztharmat (Cu és S- tartalmúszerek) - Zöldtakarmány borsó: járva szecskázóval - Étkezési zöldborsó: két menetben: stabil és mobil rendszerben. Betakarítás Hozam: 10 t/ha - Száraz borsó betakarítása: egy- vagy kétmenetben arató-cséplőg. Hozam: 2,5 t/ha Őszi borsós-keverékek Jobb talajokon, ha a kalászos komponensekhez a bükkönyfajok helyett ôszi mezei borsót /Pisum arvense/ társítunk, őszi borsós keveréket kapunk. Éghajlat- és talajigényük, valamint agrotechnikájuk a pannonbükkönyös keverékével azonos. Őszi árpával szeptember elején, búzával pedig szeptember második felében vessük. /Vetőmagszükségletük kg/ha, amelyből % a borsó és % a támasztónövények aránya./ Betakarításuk mindenben azonos a többi őszi keverékek betakarításával. Termése: t/ha Borsós csalamádé Kukorica és borsó keveréke. Vetésidő: május közepétől. Sortáv: 3x-os gabonasortáv 80 kg kukorica, 100 kg borsó. Betakarítás: jul. eleje( borsó virágzásakor), termés30-40 t/ha Borsós napraforgó Borsó: 120 kg, Napraforgó: 25 kg. Betakarítás: t/ha napra bimbózásakor

16 15. Tétel Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítése: Legfontosabb művelet az őszi mélyszántás. Kora ősztől késő őszig végezhetjük. Feladatok: - a talaj vízbefogadó képességének növelése - a tarló- és gyökérmaradványok talajba forgatása - a gyomok és kártevők irtása - a gyökérzet fejlődésének elősegítése - a tápanyagok feltáródásának megkönnyítése A tavaszi munkák az őszi mélyszántások elmunkálásával kezdődnek. Ennek célja: - a talaj nedvességének megőrzése - a talaj felmelegedésének elősegítése és - a kedvező magágy kialakítása Tápanyagellátás: Hüvelyesek közül a legigényesebb. N túladagolásra érzékeny ( késői érés, újrazöldülés). K igényes növény. Nem szereti a savanyú ph-t, ezért savanyú talajokon mésztrágyázás is szükséges. Vetés: Ápr. végén (8-10 Celsius).Sortáv: cm, folyóméterenként db kg/ha Növényápolás: Gyomokra érzékeny. 2x sorközművelés. Virágzáskor, magképződéskor nagy vízigényű, augusztus közepéig öntözhetünk. Vegyszeres gyomirtás. Vetés elôtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok, a kakaslábfű, a disznóparéj és libatopfélék. Előfordul, hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója. Ilyenkor posztemergens kezelésre, vagy mechanikai gyomirtásra van szükség. A szója betegségei közül vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk, így a négyéves váltás megtartásával és egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával. Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb. Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás, a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Kártevők a bagolylepkék, a bogáncspille, az akácmoly, a rétimoly, az atkák és a levéltetvek, nemcsak károsítók, hanem betegségterjesztők is. Betakarítás: szept. vége- okt. eleje, magok víztartalma12-14%. Egymenetes betakarítás, ha kell deszikkálás. Termés: 1,5-2,5 t/ha Szójás silókukorica vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Vetése: Kukoricával egyidőben kevert vetéssel április közepétől augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica Termése silókukoricához hasonló (30-40 t/ha)

17 16. Tétel Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talajelőkészítés Tápanyagutánpótlás Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás ( mélyítő) - Szántáselmunkálás tavasszal - Magágykészítés tavasszal Alaptrágya: - Szervestrágyát meghálálja alaptrágyázással: 30 t/ha - N : 30-40% - P és K: % Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés Nem igazán jó a burgonya számára a kései elővetemény Kiegészítő trágya: A maradék műtrágya starter és levéltrágyakén való kiadagolása Ültetés - Ideje: márc. vége- ápr. eleje - Mélysége: cm a primer bakháttal - Tőszám:40-50 ezer/ha - Sortáv: cm - Tőtáv: cm - Gumószükséglet: 2-3 t Növényápolás Betakarítás - Szekunder bakhát: 25 cm - Gyomelnyomó képessége jó - Újburgonya betakarítása kézzel - Burgonya betakarítás technológiája: - szártalanítás - gumókiszedés - szállítás - tisztítás, osztályozás, válogatás - tárolás - Hozam:20-40 t/ha - Kórokozók: burgonyavész - Kártevő: burgonyabogár