Szerelési segédlet. IEC LEGRAND teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések SZABVÁNY SZERINTI ÖSSZESZERELÉSE ÉS TANÚSÍTÁS

Átírás

1 Kövessen minket Legrand Kereskedelmi Iroda 1097 Budapest, Gubacsi út 6/B Tel.: 06-1/ Fax: 06-1/ Legrand Zrt Szentes, Ipartelepi út 14., Pf. 10. Tel.: 06-63/ Fax: 06-63/ EXB október Szerelési segédlet IEC LEGRAND teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések SZABVÁNY SZERINTI ÖSSZESZERELÉSE ÉS TANÚSÍTÁS Szakmai vevőszolgálat zöldszám: 06-80/ A katalógusban található esetleges nyomdai hibákért, illetve a kiadást követő, termékekkel kapcsolatos változásokért felelősséget nem vállalunk. szaktanacsadas.hungary@legrandgroup.hu A VILLAMOSSÁGI RENDSZEREK ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK VILÁGSZINTŰ SZAKÉRTŐJE

2 Tartalom Elosztóberendezések összeállítása... 2 Összeszerelési szabályok fém elosztószekrények esetén... 2 Összeszerelési szabályok teljesen szigetelt elosztószekrények esetén... 6 Elosztószekrények kiválasztása és összeállítása... 8 Merev rézsínek alkalmazása Hajlékony rézsínek alkalmazása Kábelek és vezetékek Nullavezetők és védővezetők Készülékek bekötése Elosztószekrényen belüli elválasztás Nyomógombok és jelzőkészülékek IP védettségi fokozatok Elosztószekrények szállítása Elosztóberendezések tanúsítása Az IEC és 2 szabványok Az eredeti gyártó által elvégzendő konstrukció-igazoló ellenőrzések A konstrukció-igazoló ellenőrzés 13 pontja részletesen Az ellenőrzések dokumentálása és kiértékelése A berendezésgyártó által elvégzendő mérések Példa a megfelelőségi nyilatkozatra Vizsgálati tanúsítvány Vizsgálati jegyzőkönyv (minta) Elosztóberendezésekre vonatkozó melegedéshatárok. 66 Melegedéshatár vizsgálata az IEC szabvány szerint Vizsgálati módszerek Hőmérleg Hűtőberendezések Mellékletek XL 3 elosztószekrények disszipált teljesítményei DMX 3 légmegszakító teljesítményveszteségek DPX 3 disszipált teljesítmény Dokumentumtár IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 1

3 elosztó- Berendezések összeállítása Összeszerelési szabályok fém elosztószekrények esetén Az alábbiakban részletezett szabályok öszszefoglalják az IEC , IEC , IEC és IEC 1140 szabványok követelményeit és az általános gyakorlatban elterjedt ajánlásokat. Minden olyan fém alkatrészt, amely közvetlenül hozzáférhető a felhasználó számára, megérinthető vezető résznek kell tekinteni, még akkor is, ha festék vagy fedőréteg található rajta, kivéve ha ezek olyan, bizonyítottan szigetelő tulajdonsággal bírnak, amelyek közismertek és az alkalmazott rétegvastagságban bevizsgáltak (példa: az alkatrészre ragasztott filmréteg). A megérinthető vezető rész vélelme a továbbiakra is kiterjed: Minden olyan fém alkatrész, amely nem hozzáférhető a felhasználó számára, de hozzáférhető a szerelő számára, (még akkor is ha szakképzett szerelő), beleértve a szétszerelés utáni állapotot, mivel az elrendezésük, vagy a méretük miatt fennáll az érintés jelentős kockázata (példa: sínek, szerelőlapok, berendezés tartók stb.). Minden közbenső fém alkatrész, amely nem hozzáférhető, de mechanikus kapcsolatban van a megérinthető vezető részekkel, mivel azok képesek feszültség átadására (példa: mechanikai áttétek). Azok az alkatrészek, melyek teljesen hozzáférhetetlenek (az azokat felhasználó vagy szerelő alkalmazottak számára), a megérinthető vezető részek, melyek kis méretük (kisebb, mint mm) miatt nem léphetnek érintkezésbe az emberi testtel (kivéve ha kézzel, vagy ujjal meg lehet érinteni), relétekercsek, elektromágnesek, stb. nem tekintendők megérinthető vezető résznek, és nem kell őket védővezetőhöz kötni. Megérinthető vezető részek bekötése EPH vezeték (földelő) Védővezető gyűjtősín A megérinthető vezető részek folytonosságának biztosítása a konstrukció segítségével Megérinthető vezető rész helyi felhasználása védővezetőként Berendezések csatlakozása FŐ CSATLAKOZÁSI PONT Betáplálás védővezetője Védővezetők elosztott áramkörökhöz 2

4 A védővezető bekötése A szimbólummal jelölt védővezető sín a burkolathoz vagy a fő szerkezethez van bekötve. Ennek a sínnek van egy bekötési pontja, amely a betáplálás védővezetőjének csatlakoztatására szolgál. Ezt a bekötési pontot úgy kell méretezni, hogy a lenti táblázatban meghatározott keresztmetszetű vezető bekötésére alkalmas legyen. A terhelő áramkörök védővezetői szintén ugyanerre a sínre csatlakoznak. Átfedésük ugyanazon a bekötési ponton nem megengedett. Betápláló kábel védővezetőjének védőföld sorkapcson történő fogadása megengedett. Védővezető közvetlen csatlakoztatása a szekrény vázszerkezetén kialakított furaton vagy forrasztólemezen keresztül nem megengedett, beleértve a festék vagy fedőréteg eltávolításával létrehozott csatlakozó furatot is. A védővezető minimális keresztmetszete (IEC , 8.8 fejezet, 5. táblázat) A megérinthető vezető részek egyenpotenciálra hozása A megérinthető vezető részeket kötelező elektromosan összekötni egymással, hogy ne keletkezhessen veszélyes feszültség azon vezető részek között, amelyek egyidőben hozzáférhetők. Ezt a folytonosságot a megfelelő konstrukció, vagy egyenpotenciálra hozó vezetők segítségével kell elérni. A megérinthető vezető részek folytonosságának biztosítása a konstrukció segítségével A berendezés különböző alkatrészei közötti összeköttetést hatékonyan meg kell óvni a mechanikai és kémiai behatásoktól. A fémek elektrokémiai kompatibilitását is ellenőrizni kell. Egy alkotóelem eltávolítása nem jelentheti a folytonosság megszakadását. A megérinthető vezető részeket tehát nem szabad sorba kötni. Amennyiben lehetséges, az elektromos összeköttetést úgy kell megoldani, hogy függjön a mechanikai összeköttetéstől (például közös csavar) oly módon, hogy a második funkció ne teljesülhessen az első nélkül. A bekötési pontok redundanciája ajánlott. Előlapok, szerelőlemezek és hasonló alkatrészek számára a fém rögzítőelemek, azaz csavarok, csapok és szegecsek megfelelnek a célnak, ha minden festéknyomot eltávolítottak róluk és ha nincs más elektromos alkatrész rájuk csatlakoztatva (kivéve a saját védővezetőjüket). Az olyan rendszereket, melyek klipszei, csavarjai, alátétjei vagy szegecsei áthatolnak a felületi fedőrétegen, meg kell vizsgálni a folytonossági tesztnek megfelelően (lásd 55. oldal). A fázis vezetők keresztmetszete S ph (mm 2 ) A megfelelő védővezető minimális keresztmetszete S PE (mm 2 ) S ph < 16 S ph 16 < S ph < < S ph < 400 S ph /2 400 < S ph < S ph < 800 S ph /4 Az XL3 berendezések konstrukciójukból adódóan biztosítják a megérinthető részek folytonosságát. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 3

5 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) A megérinthető vezető részek folytonossága EPH vezetők segítségével Abban az esetben, ha a megérinthető vezető részekkel (ajtó, nyitható előlap, stb.) nincs ekvipotencilis kapcsolat, a megérinthető vezető rész egyenpotenciál bekötését biztosítani kell egy vezető segítségével, melynek minimális keresztmetszete 2,5 mm² amennyiben mechanikusan védett (pl. többeres kábel egyik vezetéke, szigetelt vezető védőköpenyben, ahol a mechanikus védelem a vezető teljes hosszában fennáll stb.). A keresztmetszetet 4 mm²-re kell növelni, ha az összekötő védővezető nem védett a mechanikus behatásoktól, vagy ha ismétlődő műveleteknek van kitéve (pl. ajtónyitás, emelés). A vezető csatlakozási pontjait úgy kell kialakítani, hogy az megbízható legyen (festék eltávolítva, korrózióvédelemmel és kilazulás elleni védelemmel ellátva). A folytonosságot az 55. oldalon leírtaknak megfelelően kell ellenőrizni. Megj.: A vezetők segítségével megvalósított egyenpotenciál kapcsolatok általában függetlenek a mechanikai funkcióktól, ezért előfordulhat, hogy karbantartás után elfelejtik visszakötni. Hogy csökkentsük ennek kockázatát, az EPH csatlakozást közel kell tenni a rögzítésekhez, és egyértelműen jelölni kell: zöld/sárga vezeték felhasználásával, vagy mindkét végénél a bekötésekhez közel zöld-sárga színek alkalmazásával és a szimbólum feltüntetésével. Az EPH vezeték minimális keresztmetszete (IEC ) Névleges üzemi áramerősség (A) Az EPH vezető minimális keresztmetszete (mm 2 ) Ie 25 2,5 25 < Ie < Ie < Ie < Ie < Ie < Ie Berendezések csatlakoztatása Abban az esetben, ha berendezések vagy készülékek vannak rögzítve a megérinthető vezető részekre, főként ha ezek az alkatrészek eltávolíthatók (ajtók, panelek, lemezek, stb.), a rá rögzített berendezésbe közvetlenül kell a védővezetőt bekötni, amennyiben van erre a célra kialakított csatlakozása. Ezen védővezetők keresztmetszetét az érintett berendezést betápláló fázis vezetők függvényében kell megválasztani, az előző oldalon található táblázat segítségével. A védővezető csatlakozókat tilos más célra felhasználni (például mechanikai rögzítésre). EPH összekötés a tető és a szekrényváz között egy XL szekrény esetében A megérinthető vezető részek felhasználása védővezetőként Ez a felhasználási mód akkor alkalmazható, ha számos elővigyázatossági intézkedést megtettünk, és mindenképp meg kell különböztetni a módszer helyi és egyedi alkalmazását az általános vagy rendszeres alkalmazástól, annak függvényében, hogy milyen széleskörű a használata. A védővezetőként felhasznált megérinthető vezető rész vezetőképessége legyen megfelelő és egyenértékű azzal, ami réz vezeték használatával lenne elérhető. Ezt a tulajdonságát az 55. oldalon leírt vizsgálatokkal kell igazolni (a megérinthető vezető részek folytonossága és túlárammal szembeni szilárdsága). A különböző alkatrészek közti összeköttetéseket meg kell védeni a mechanikus, kémiai és elektrodinamikus behatásoktól. Korlátozni kell annak a kockázatát, hogy egy alkatrész eltávolítása a védőáramkör megszakadásához vezessen: vagy azáltal, hogy kombináljuk az egyik nélkülözhetetlen funkciót és az elektromos összeköttetést, úgy, hogy anélkül, hogy a berendezés vagy készülék ne üzemelhessen rendeltetésszerűen, vagy úgy, hogy a szemrevételezés során egyértelműen befejezetlennek tűnjön vagy (a módszer helyi alkalmazása esetén) azáltal, hogy egyetlen egyre korlátozzuk a védő áramkörben részt vevő ilyen alkatrészek számát vagy (a módszer általános alkalmazása esetén) azáltal, hogy csak a berendezés vagy eszköz szerkezetét, keretét vagy házát használjuk fel. A megérinthető vezető rész védővezetőként történő felhasználása helyi módon Ezt a módszert általában akkor alkalmazzák, amikor egy vagy több olyan készülék, melynek nincs külön védővezető-csatlako- 4

6 zása (pl. fém alapra szerelt kijelzők, fém mechanizmusok, stb.) vagy egy olyan alkatrészre van rögzítve, mint előlap, szerelőlap, ajtó stb. Az előzőekben megfogalmazott általános szabályokon felül még a következő elővigyázatossági intézkedéseket kell megtenni: - A tartóelem és a készülék közti elektromos kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy megbízható legyen (festék eltávolítva, korrózióvédelemmel és kilazulás elleni védelemmel ellátva). A tartóelem és a fő védőáramkör közti kapcsolatot (akkor is, ha ez utóbbi megérinthető vezető részeket is tartalmaz) a maximális áramerősségre kell méretezni, amely megegyezik a csatlakoztatott összes berendezés áramerősségének összegével, a 28. oldalon található táblázattal összhangban. A független zárlati áram értékét (lást 24. oldal) korlátozni kell úgy, hogy megfeleljen a csatlakoztatott legnagyobb teljesítményű berendezés betáplálásának. A megérinthető vezető részek felhasználása védővezetőként általános jelleggel Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy elég nagy méretű és folytonos vezető szerkezet áll rendelkezésre, hogy összekössük vele a többi megérinthető vezető részt és az EPH vezetőket. Ennek megfelelően csatlakozó berendezéseket vagy bekötési pontokat kell szabványosan kialakítani, beleértve a jövőben telepítendő berendezések számára készítendőket is (mint például kapcsolószekrények sorolásának esetében). Az S egyenértékű keresztmetszetnek biztosítania kell bármely lehetséges zárlati áram elvezetését, amit a berendezés betáplálását védő készülék által korlátozott maximális zárlati áram és a megszakítási idő alapján kell kiszámítani. Amennyiben a lehetséges zárlati áram, vagy a védő készülék nem ismert (ami gyakran előfordul üres elosztószekrény vagy kapcsolószekrény esetén), ellenőrzéssel biztosítani kell, hogy a felhasznált anyag ekvivalens keresztmetszete legalább egyenlő legyen a telepített teljesítményhez megkövetelt réz védővezetőével (lásd a táblázatot a 30. oldalon). A gyakorlatban a felhasznált anyag keresztmetszete az alábbi képlet segítségével ellenőrizhető: S anyag = n S réz Ahol: n: 1,5 alumínium esetén n: 2,8 acél esetén n: 5,4 ólom esetén n: 2 sárgaréz (Cu Zn 36/40) esetén S: a védővezető keresztmetszete mm²-ben (kizárólag hasonló hőmérsékletre és telepítési körülményekre érvényes) A rögzítősínek (DIN sínek) használhatók védővezetőként is, abban az esetben ha azok az elosztószekrény tartóbordáira vannak szerelve és a Viking 3 sorkapcsok segítségével csatlakoztatják a védővezetőt. A védővezetők számára gyártott Viking 3 sorkapcsokat kifejezetten erre a célra tervezték és tesztelték. Megfelelnek az IEC szabványnak. A felhasznált sínek egyenértékű vezetőképessége megfelel az IEC és IEC szabványok tervezési szabályainak. Tanúsításuk a LCIE jegyzőkönyv szerint történt. Sín típusa az IEC szabványnak megfelelően Az egyenértékű réz védővezető keresztmetszete (mm²) TH 35 5, TH 35 7, TH Legrand (1,5 mm vastag) TH standard (2 mm vastag) G IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 5

7 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Összeszerelési szabályok teljesen szigetelt elosztószekrények esetén Kizárólag a szigetelő anyagból készített elosztószekrények esetében használható a védelem teljes elszigeteléssel kifejezés. Ez nem zárja ki azt, hogy fém elosztószekrények is elérhessék az ezzel egyenértékű védelmi szintet az IEC szabványnak megfelelően. TELJESEN SZIGETELT ELOSZTÓSZEKRÉNYEK ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI SZABÁLYAI A készülékek alapszigetelése és az elosztószekrények burkolata együttesen kettős szigetelést alkot. Lehetővé kell tenni, hogy a két szigetelés fizikai szeparációját külön-külön lehessen vizsgálni. A fém alkatrészek nincsenek védővezetőhöz csatlakoztatva. A védővezetőket aktív résznek kell tekinteni. Meg kell akadályozni, hogy a védővezetők a környező fém alkatrészekhez érjenek abban az esetben, ha véletlenül szétkapcsolódnának. Szerelési szabályok A szekrényt úgy kell megépíteni, hogy a külső részei ne kerülhessenek feszültség alá. A készülékeket teljesen zárttá kell tenni a szigetelő kiegészítőkkel. A szimbólumnak kívülről is láthatónak kell lennie. Az elosztószekrényt olyan szigetelő anyagból kell gyártani, amely ellenáll az elektromos-, mechanikus- és hőterheléseknek, valamint ami nem öregszik el és tűzálló. Az elosztószekrényen sehol sem lehet olyan furat, melyen vezető halad át, megelőzendő, hogy feszültség alá kerülhessen az elosztószekrény külső része. A mechanikus részeket, mint például vezérlő készülékek mechanizmusai, tekintet nélkül a méretükre, az elosztószekrényen belül el kell szigetelni. Meg kell akadályozni, hogy szigetelő (műanyag) csavarok helyére fém csavarok kerüljenek, ha ez hátrányosan befolyásolja a védettséget. 6

8 Az elosztószekrénynek legalább IP 3XD védettséggel kell rendelkeznie a telepített állapotban. A vázat és a belső fém alkatrészeket tilos a védőáramkörhöz csatlakoztatni. Ez érvényes a PE bekötési ponttal rendelkező készülékekre is. Egy jelölést kell elhelyezni a szekrény külső és belső oldalára is. Ajánlott a kábelezéskor különös figyelemmel eljárni, beleértve a vezetők rögzítését a bekötések közelében, vagy még jobb, ha szigetelt védőcsőben vezetjük őket, mely optimális biztonságot nyújt, ha a berendezésen szerelési, karbantartási munkát kell végezni. Amennyiben egy védővezetőnek a szekrényen keresztül kell futnia, az erre a célra kialakított kapcsokra kell csatlakoztatni, egyértelműen jelölni kell és le kell választani az elosztószekrény többi részétől. Ezeket a vezetékeket a feszültség alatt lévő vezetékekkel megegyezően kell kezelni. Amennyiben az elosztószekrény ajtaja, vagy előlapjai szerszám vagy kulcs használata nélkül is eltávolíthatók, egy olyan szigetelő anyagból készült takarólapot kell beépíteni, amely nem távolítható el szerszám nélkül, és megakadályozza, hogy véletlenszerűen hozzáérjenek a berendezés aktív és vezető részeihez. Ezenkívül a falra rögzítéshez használt csavarok nem érintkezhetnek a belső vázzal (szigetelt alátét) és védve kell, hogy legyenek bármilyen érintéstől (rápattintható szigetelősapka a csavar fején). Néhány nemzeti előírás szerint az elosztószekrényeket részleges szigeteléssel kell ellátni, hogy megvalósuljon a teljes szigetelés abban az esetben is ha a betáplálás olyan készülékre érkezik, melyben nincs hibaáram-védelem. Alkatrész teljes elszigeteléssel Alkatrész az alapszigeteléssel A berendezést a teljesen elszigetelt berendezéssel megegyezően kell összeállítani, egészen az áram-védőkapcsoló elmenő kapcsáig, amely megfelelő védelmet nyújt a közvetett érintéssel szemben. Főmegszakító hibaáram-védelem nélkül Átvezetés szigetelő anyagból készült tömszelencével Főkapcsoló, kiegészítő, szigetelő kapocstakaróval Elosztóblokk, kiegészítő szigeteléssel Áram-védőkapcsoló a kalapsínen, kiegészítő szigeteléssel Elosztóblokk Másodlagos moduláris készülékek (védelem, vezérlés, leválasztás) Szekrény földelés bekötési pont [1 Megerősített szigetelésű sínrendszer [2 A vezetők csatlakoztatása a fázistávolság növelőhöz [3 Burkolt vagy védett kapcsok (legalább IP 2XX) amennyiben a szekrény kinyitható szerszám használata nélkül IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 7

9 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Elosztószekrények kiválasztása és összeállítása Az elosztószekrény kiválasztása elosztó berendezés összeállításához elsősorban a beépítendő készülékektől és azok mennyiségétől, az elosztás típusától (gyűjtősínek, elosztóblokkok, optimalizált vagy IS (megnövelt biztonságú) elosztási rendszerek) és ezek kapcsolódásaitól függ. A kiválasztás megkönnyítése érdekében a Legrand XL 3 (köb) termékcsaládot a normál üzemi körülmények között beépíthető legnagyobb áramértékű készülék szerint csoportosítottuk. A normál üzemi körülményektől kedvezőtlenebb feltételek esetén szükséges lehet a melegedésszámítás elvégzése. Kiviteltől és a telepítés módjától függően a készülékek vagy készüléksorok helyigényét az előlapjuk magassága határozza meg. Az elosztószekrény befogadóképessége tehát közvetlenül függ az előlapok magasságától. A bekötések helyigényét is figyelembe kell venni, főként a főkapcsoló esetében (meg kell felelni a betápláló kábel és ereinek hajlítási sugarának). A belső- (36 modulos elosztószekrény esetén) és külső kábeltokok elősegítik a hő elvezetését és jelentősen megkönnyítik az elosztószekrények vezetékezését. Emellett lehetővé teszik az oldalra szerelt sínrendszer beépítését kevésbé mély elosztószekrénybe is. Az XL³ termékcsalád minden modellje normál vagy optimalizált elosztási megoldások széles kínálatát nyújtja, amelyek illeszkednek a szekrény méretéhez. Az elosztószekrények széleskörű választéka az XL³ 160 teljesen moduláris szekrénytől XL³ 6300 elosztószekrényekig Az XL³ elosztószekrények műszaki jellemzői XL³ 160 Kivitel Fém Süllyesztett A készülék maximális áramerőssége 160 A 160 A Rövididejű határáram Icw 1s - - Lángállóság az IEC szerint 750 C/5 s 750 C/5 s Szilárd és folyékony anyagok elleni védelem Mechanikus behatás elleni védelem Ajtó nélkül IP 30 IP 30 Ajtóval IP 40 IP 40 Ajtóval és tömítéssel IP 43 - Ajtó nélkül IK 07 IK 04 Ajtóval IK 08 IK 08 Berendezés szélessége (modulok száma) Teljes szélesség (mm) Moduláris sorok száma vagy előlap magassága (mm) Teljes magasság (mm) Teljes mélység (mm) Szín RAL

10 Az XL³ 4000/6300 elosztószekrények esetében a beépítésre kerülő gyűjtősín rendszer nagyban befolyásolja a tokozat mélységét. Az elosztószekrények továbbá felszerelhetők belső elválasztókkal (a 2a kialakítástól a 4b kialakításig), így megfelelnek minden követelménynek. Amikor a telepítési körülmények kivételesen szélsőségesek (kültéri telepítés, nedves vagy korrozív közeg stb.) elosztószekrény az Atlantic, Marina vagy Altis termékcsaládból válasszunk. A Legrand által az elosztószekrényeken, berendezéseken és készülékeken elvégzett teljeskörű vizsgálatok biztosítják, hogy azok a megadott teljesítményt nyújtsák, valamint egyszerűbbé teszik a berendezések tanúsítását. A Legrand XL³ elosztószekrényeket úgy tervezték, hogy 6300 A-ig megfeleljen minden energiaelosztási követelménynek. Az XL³ 160 szekrénytől a XL³ 6300 elosztószekrényig mind optimális teljesítményszintet és könnyű telepítést biztosítanak. Az XL³ elosztószekrényeket öt csoportra bontottuk az elosztószekrénybe beépíthető fejkészülék maximális áramértéke szerint: XL³ 160, XL³ 400, XL³ 800, XL³ 4000 és XL³ Mindegyik csoportban széles méret- és típusválaszték áll rendelkezésre (műanyag, fém, IP30 IP55). XL³ 400 XL³ 800 XL³ 4000 XL³ 6300 Műanyag Fém IP 55 Fém IP 55 Fém Fém 400 A 400 A 250 A 800 A 630 A 4000 A 6300 A 25 ka 25 ka 25 ka 25 ka 25 ka 110 ka 110 ka 750 C/5 s 750 C/5 s 750 C/5 s 750 C/5 s 750 C/5 s 750 C/30 s 750 C/30 s IP 30 IP 30 - IP 30 - IP 30 IP 30 IP 40 IP 40 - IP IP 43 IP 43 IP 55 IP 43 IP 55 IP 55 - IK 04 IK 07 - IK 07 - IK 07 IK 07 IK 07 IK 08 IK 08 IK 08 IK 08 IK és és , 725, , 725, 975 RAL 7035 RAL 7035 RAL 7035 RAL 7035 IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 9

11 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Az XL³ 400 mérettől a Legrand elosztószekrényeket lapra szerelve szállítjuk, és azokat a berendezésgyártónak kell összeszerelnie. A vázat és a berendezéseket a termékekkel együtt átadott szerelési útmutatóknak megfelelően kell összeállítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csavarok előírt meghúzási nyomatékaira Az elosztószekrényeket az előírt Legrand tartozékokkal kell egymáshoz erősíteni. Az XL 3 (köb) ek tartalmazzák az összeszerelési utasításokat és további információkkal segítik a szekrényelemek, kiegészítők, illetve az elosztás típusának kiválasztását, telepítését. A ek letölthetők: A lista a melléklet 107. oldalán található. 10

12 XLPro³ A felhasználóbarát XLPro³ szoftver kis- és nagy teljesítményű elektromos szekrény tervezéséhez is hatékony segítséget tud nyújtani. Adatbázisa tartalmazza az összes Magyarországon forgalmazott Legrand energiaelosztás terméket a kapcsolódó elosztási kiegészítőkkel együtt, valamint azok műszaki jellemzőit és árait. A beépítendő készülékek és elosztási megoldások, valamint széleskörű állítható paraméterek alapján automatikusan kiválasztja a szükséges elosztószekrényt és javaslatot tesz a szekrény belső elrendezésére. Grafikus felhasználói felülete és moduláris kialakítása különösen megkönnyíti a használatát és lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon a különböző munkastílusokhoz. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 11

13 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Merev rézsínek alkalmazása Nagy áramerősségek esetében az energia elosztására merev rézsín rendszereket alkalmaznak. Ez a rendszer jobb hűtést eredményez, mint a szigetelt vezetékek alkalmazása, és nagyobb áram szétosztását teszi lehetővé, viszont hátránya, hogy az aktív részek szigeteletlenül maradnak, és elkészítése összetett, időigényes. A sínek gyártásához szükséges gépi megmunkálás, hajlítás és alakítás szaktudást igényel, hogy elkerüljük a sínek elvékonyodását vagy a felületi feszültségek keletkezését. A sínek közti érintkezés minősége függ az érintkező felületek nagyságától, állapotától és az érintkezőnyomástól. Javasoljuk, hogy a nullavezető sínt a sínezés elülső oldalára helyezze. Ezáltal: nagyobb biztonságot ér el könnyebbé teszi a megtáplált áramkörök nulla vezetőinek bekötését megkönnyíti a nulla vezető azonosítását csökkenti a kialakuló mágneses mezőt. Az érintkező felületek mérete Az érintkező felület nagysága (Sc) legalább a sín keresztmetszetének (Sb) ötszöröse legyen. Sc > 5 Sb Érintkező felület (Sc) Keresztmetszet (Sb) A fő gyűjtősínezés folytonossági csatlakozásaihoz ajánlott a sín teljes szélességét lefedő csatlakozást létrehozni az optimális hővezetés biztosítása végett. Fő gyűjtősín Vízszintes Függőleges A fő gyűjtősínről leágazó sínek csatlakoztatásánál az érintkező felület mérete csökkenthető, az Sc > 5 Sb szabály betartása mellett. Készülékek csatlakozó sínes bekötésénél, névleges áramerősség melletti használat esetében az érintkezést a csatlakozó sín teljes felületére kell kialakítani. Helyes Sc Sb Átvezetés Helytelen A SÍNEZÉS TERMÉKVÁLASZTÉKA ÉS MÉRETEZÉSE Lásd az XL³ 4000/ oldalát és az XLPro³-at A sínek egymás melletti álló elrendezése kedvezőbb az egymás feletti lapos (fekvő) elrendezésénél, mivel elősegíti a természetes hőelvezetést. Lapos elrendezés esetén az áramterhelhetőséget csökkenten. Csatlakozó sín bekötése, adapterrel vagy fázistávolság növelővel. 12

14 Érintkezőnyomás A sínek közti megfelelő érintkezőnyomást csavarok biztosítják, melyeknek méretét, minőségét és számát, valamint meghúzási nyomatékát az összekötésre kerülő sínek mérete és a terhelő áram függvényében határozták meg. Ha túl nagy az éritkezőnyomás, a sín rugalmas határfeszültségét is meghaladhatja. A hőmérséklet emelkedés okozhatja az anyag folyását, amely visszahűléskor csökkenteni fogja ezt a nyomást. Ezért tanácsos a nyomást eloszlatni a csavarok számának növelésével, széles alátétek, vagy lemezalátét alkalmazásával. Árulkodó jel Festékjel vagy lakkozás segítségével jelölést tehetünk a csavarra, amely jelzi az esetleges kilazulást és lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a meghúzást megfelelően hajtották végre. A túl nagy meghúzási nyomaték vagy túl kevés csavar a sínek deformációjához vezethet, ami csökkenti az érintkezési felületet. Csatlakozás sínek esetén (4000 A). Kettős csatlakozás: sínek (3200 A) és 80 x 10 sínek (2500 A) rákötése 120 x 10 közös sínekre. IRÁNYADÓ ÉRTÉKEK a csavarok műszaki tulajdonságaihoz és a meghúzási nyomatékokhoz Sín I (A) Sín szélessége Csavarok minimális száma osztály nyomaték (Nm) Minőségi Meghúzási Csavar Ø (mm) vastagsága 1 sín 2 vagy több sín (mm) 1,5 < 25 1 M /20 < 400 < 32 1 M /35 2 M /15 1 M /65 < 630 < 50 2 M /35 2 M /20 5 mm 4 M / < 80 4 M / < M /50 2 M / < M / < 80 3 M /85 10 mm 3200 < M / < M /85 Ha túl nagy a meghúzási nyomaték, a csavarok rugalmas határfeszültségét is meghaladhatja és deformálhatja a síneket. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 13

15 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Megoldások a kilazulás megelőzése Önzáró Önzáró anya anya Amikor kábelsaruval rendelkező vezeték csatlakozik C-profilú sínre, rézlapot kell közbeiktatni. Hajlékony rézsínek csatlakozatása esetén javasolt ellenőrizni, hogy a hajlékony sín és a C sín között megfelelő-e az érintkezés. Amennyiben az érintkezés nem megfelelő, itt is rézlapot kell közbeiktatni. RÉZSÍNEK darabolása és fúrása A rézsíneket általában szárazon alakítják, de nagysebességű darabolás vagy fúrás ese-tén kenés alkalmazása szükséges. Anya Anya Lapos, széles alátétek Körmös vagy rugós alátét Réz érintkező lap, legalább 5 mm vastag M8 vagy M12 kalapácsfejű csavar Kat. szám /65 Darabolás fűrésszel (8D közepes fogú), betéttel ellátott pofájú satuba szorítva. Anya Anya Lapos, széles alátét Kúpos alátét Az érintkező felületek állapota Ha nincs látható jele az oxidációnak (jelentős feketedés, rézkarbonát jelenléte zöld és szürke színben) a rézsínek nem igényelnek különösebb előkészítést. Tilos savas vízzel lemosni, mert az egyéb kockázatok mellett ez semlegesítést és gondos leöblítést igényelne. 120 Lehetséges acél fúrására tervezett fúróval furatot készíteni, de kedvezőbb, ha van speciális fúrószár (hosszított hornyokkal a forgácsok könnyebb eltávolításához). Lapos, széles alátét A felület előkészítése csiszolással lehetséges (240/400-as szemcsemérettel), ha a csiszolási irányt a fent bemutatott módon vesszük fel, hogy a keletkező barázdák egymásra merőlegesek legyenek. Hidraulikus lyukasztó is használható pontos furatok készítésére forgács nélkül. 14

16 RÉZSÍNEK hajlítása Erősen ajánlott, hogy a rézsínekről készüljön teljes léptékű rajz, főként azokon a helyeken, ahol meg van hajlítva vagy ahol a leágazás kialakításához több párhuzamos sínt alkalmazunk. A sínek közti távolságot e -vel jelöljük. A hajlítás előtti középvonal teljes hosszúsága a deformációtól mentes szakaszok hosszának (L1 + L2) és a hajlított szakasz semleges szálának, l-nek (elméletben a fém vastagságának a közepénél) az összege, tehát L1 + L2 + l. A számítást az alkalmazott szerszám és az r hajlítási sugár függvényében kell elvégezni. Hajlítás hajlítógép segítségével: r = (1-től 2-ig)e e r e Hajlítás padon: r min. = e r Sínek csavarása A csavarás L hosszúsága legalább a kétszerese legyen a sín l szélességének. l L L 1 l e e L 2 Az l hosszúság kiszámítása 90 -os hajlítás: 10 mm vastag rézsín hajlítása hordozható hidraulikus hajlítógép segítségével. l = 2pR = p (2r+e) 4 4 Használandó képlet: l = R 1,57 l r R O e Példa három egymáson fekvő sín hajlítására betáplálás kialakítása céljából. A DMX³ számára előregyártott csatlakozó készletek, melyek darabolt, hajlított és kifúrt rézsíneket és csavarokat, alátéteket is tartalmaznak, nagyban megkönnyítik a szabványoknak megfelelő elosztóberendezések gyártását. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 15

17 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Hajlékony rézsínek alkalmazása Hajlékony rézsínekkel könnyű a készülékek bekötését vagy olyan csatlakozásokat kialakítani, amely megfelel bármely követelménynek. A hajlékony rézsíneket általában 100 amper feletti áramerősség esetén használják. Csakúgy, mint a merev rézsínek, a hajlékonyak is közvetlenül beköthetők készülékek csatlakozó lemezére. Eközben garantálják a biztonságot és a csúcsminőségű megmunkálást, esztétikus kialakítást is nyújtanak. A hajlékony rézsín áram terhelhetősége nagyobb, mint a hasonló keresztmetszetű kábel vagy merev sín, köszönhetően a lemezes struktúrának (ami korlátozza az örvényáramot), az alakjának (jobb hőelvezetés) és magas hőmérséklettűrésének (105 C PVC szigetelés). Az érintkező felületek állapota Mint minden más vezető esetében, a hajlékony rézsíneknél is változik az áramterhelhetőség az alábbiak függvényében: környezeti hőmérséklet (az elosztószekrényen belül), üzemi periódus (folyamatos vagy ciklikus terhelés), egyedülálló vagy csoportban szerelt hajlékony rézsínek (érintkezve vagy távtartókkal), szellőzés: természetes (IP < 30), szellőztetett (ventilátor) vagy nem (IP > 30), függőleges vagy vízszintes vezetés. A fenti feltételek változékonysága igen sokféle áramterhelhetőséget eredményez (1-2 közötti, vagy még nagyobb szorzó). A Legrand hajlékony RÉZSÍNEK MEGENGEDETT ÁRAMTERHELHETŐSÉGE Kat. szám Keresztmetszet (mm) I e (A) IP < 30 I the (A) IP > A helytelen használat melegedéshez vezethet, amely nem egyeztethető össze a szigeteléssel és zavarhatja, sőt károsíthatja azt és a hozzá csatlakoztatott, vagy környező berendezéseket. Ie (A) és Ithe (A) áramerősségek hajlékony RÉZSÍNEKHEZ I e (IP < 30): megengedhető maximális állandó áramterhelhetőség nyitott vagy szellőztetett elosztószekrényekben. A sínek pozíciója és relatív távolsága lehetővé teszi a megfelelő hűtést. Az elosztószekrény belsejében mérhető hőmérsékletnek hasonlónak kell lennie a külső hőmérséklethez. I the (IP > 30): megengedhető maximális állandó áramterhelhetőség tömített elosztószekrényekben. A síneket egymáshoz közel is telepíthetik, de nem érintkezhetnek. A tokozat belsejében a hőmérséklet elérheti az 50 C-ot. 16

18 hajlítás és fúrás A hajlékony rézsíneket szerszám nélkül, kézzel is lehet alakítani, bár némi kézügyesség kell a tökéletes kialakítás eléréséhez. Amikor több csatlakozást kell megvalósítani (a pólusok számától függően), kezdje a leghosszabb sínnel. Így az ezt követő bekötéseknél, melyek az első mintájára készülnek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy túl rövidek lesznek. Amennyiben lehetséges, kompenzálja az egyik irányba elvégzett hajlítást a másik irányba megtett hajlítással, hogy kiegyenlítse a rézlemezek relatív elmozdulását. A végeket tilos lyukasztani vagy lecsupaszítani az alakítás befejezése előtt. A furatok kialakításánál előnyben kell részesíteni a lyukasztást (kevesebb deformáció és semmi forgács). Használjon fém ellendarabot, ha fúró segítségével alakít ki furatot. Példák a hajlításra os hajlítás (párhuzamos síkok) Bajonett (párhuzamos síkok) Telepítési módok A hajlékony rézsínek telepítési módja jelentős hatással van a hűtésük hatékonyságára és az elektrodinamikus behatásokkal szembeni ellenállóképességükre zárlat esetén. Tekintve a lehetséges konstrukciók nagy számát, nehéz általános szabályokat megfogalmazni arra vonatkozóan, hogyan kellene a hajlékony rézsíneket rögzíteni a zárlati szempontokat is figyelembe véve. Az alábbiakban három általános elrendezést mutatunk a legkedvezőbbtől a legkedvezőtlenebbig: A: sínek egymás mellett laposan, 10 mm távolságban B: sínek egymás mellett állítva, 10 mm távolságban Csatlakozás DPX3 250-re 24 5 hajlékony rézsínekkel C: sínek egymás mellett állítva, egymással érintkezve IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 17

19 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Az alábbi táblázatban található irányadó távolságok nem egyenértékűek a felhasznált tartók mechanikai szilárdságával, melyet jelentős erőhatások érhetnek. Általában az alábbiakat alkalmazzuk: Az A verzió esetén méretre szabott tartóelemek (megmunkált csavarok és alátétek). Távtartó alátétek a B verzió esetén (vigyázat, néhány alátét csak a hőleadás miatt szükséges távtartóként szolgál, és a szükséges mechanikai tartóerő megvalósításához külön rögzítés kell). A C verzió esetén pedig bilincsek, amelyek megfelelnek egy feltételezett, 15 ka-t meg nem haladó zárlati áram terhelésnek. D Irányadó értékek a hajlékony RÉZSÍNEKET rögzítő tartóelemek közti minimális D távolsághoz (mm-ben) Sín keresztmetszet(mm) Konstrukció (1) A B C A B C A B C A B C A B C A B C Ipk (kâ) (1) A: sínek egymás mellett laposan, 10 mm távolságban B: sínek egymás mellett állítva, 10 mm távolságban C: sínek egymás mellett állítva, egymással érintkezve Hajlékony sínek rögzítése bilinccsel. Amikor nagyon nagy a zárlati áram (> 25 ka), a hajlékony rézsínek deformálódhatnak. Ebben az esetben szigetelés jelenléte csökkenti annak kockázatát, hogy érintkezés lépjen fel megérinthető vezető részekkel. Az igen nagy zárlati áramok esetén (50 ka körül) a fő kockázat a csatlakozások szétválása, ezért a síneken átmenő csavarkötés alkalmazása ajánlott. 18

20 csatlakozás A hajlékony rézsínek további előnye, hogy közvetlenül, saru nélkül a merev sínekre vagy készülékek csatlakozó kapcsaira köthetők. A hajlékony rézsínek csatlakozó lemezeit a keresztmetszetüknek megfelelően kell kiválasztani. A hajlékony rézsíneket úgy kell rögzíteni, hogy legyen meg a megfelelő érintkezési felület és ne monzduljanak ki a helyükről. Ezért ajánlott méretre szabott széles alátéteket vagy alátét lemezeket alkalmazni. L lg 5 mm vastag hajlékony rézsín rögzítése két merev rézsín között ugyanezzel a távolsággal. Az átfedés L hossza legyen legalább egyenlő vagy a sín lg szélességével, vagy a vastagságának ötszörösével, amelyik a nagyobb érték. 10 mm vastag sín esetében legalább 75 mm hosszú átfedés és 2 csavaros rögzítés ajánlott. Csatlakozás es sínhez két, kat. számú, integrált alátétes, M12-es csavar segítségével. Sín szélessége Csavar Csavar Ø 13 mm M6 20 mm M6/M8 25 mm M8 32 mm M10 50 mm (1) M12 (1) 10 mm vastag sínek esetén használjon két M12-es csavart es hajlékony rézsín rögzítése alátét lemezzel. A hajlékony rézsíneket kalapácsfejű csavarral kell rögzíteni a C keresztmetszetű sínekhez. Kat. számok: /92 (M8/ M12). Előfordulhat hogy alátét lemezt kell közbeiktatni, ha az érintkezés nem megfelelő. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 19

21 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Kábelek és vezetékek A konstrukciók, teljesítmény osztályok, a helyi gyakorlat és szabályozások nagy változatossága miatt nincs általános modell a szekrények kábelezésére. A vezetőknek számos típusa létezik. Kiválasztásuk annak függvénye, hogy milyen célra alkalmazzák őket, ami pedig világosan meghatározott a berendezések tekintetében. Ezzel szemben az elosztóberendezések esetében ez nem mindig egyértelmű. Az áramterhelhetőségen felül a szekrénnyel szemben támasztott követelmények, a névleges feszültség, a telepítés módja, a szigetelés típusa, valamint az alkalmazás módja is befolyásolja a választást. A vezetők keresztmetszete a berendezéseken belül A berendezéseken belüli vezetőknek és azok keresztmetszetének kiválasztása az eredeti gyártó feladata. A vezetőknek legalább az IEC szabványnak megfelelő keresztmetszettel kell rendelkezniük. A következő táblázatban néhány példa található a szabvány gyakorlati alkalmazására, melyet az IEC H mellékletéből vettünk (kizárólag tájékoztató jelleggel) A vezetőknek két típusa van: A PVC a poli(vinil-klorid) vagy gumi szigetelésű vezetékeket jelöli, általában 35 mm² alatti keresztmetszetű kábeleknél alkalmazzák. A PR a polietilén vagy elasztomer szigetelésű vezetékeket jelöli A gyakorlatban ezeket a 35 mm² feletti keresztmetszetek esetén alkalmazzák. Kábelezési és hűlési viszonyok az elosztószekrény IP védettsége szerint: IP < 30 a jó hűlési viszonyok mellett telepített vezetékek esetére (nyitott vagy természetes úton szellőztetett elosztószekrény, kis vagy közepes kábelezési sűrűség, a tokozat belső hőmérséklete hasonló a környezeti hőmérséklethez, ami nem haladja meg a 35 C-t). IP > 30 a rossz hűlési viszonyok mellett telepített vezetékek esetére (tömített elosztószekrény, nagy kábelezési sűrűség, többeres kábelek, a szekrény belső hőmérséklete elérheti az 50 C-ot). Irányadó értékek a minimális keresztmetszethez (mm 2 -ben) Legalább a kábel átmérőjével megegyező távolság A gyártó által alkalmazott konstrukció Vezetők keresztmetszete (mm 2 ) Egyeres kábelek szabad térben vagy perforált kábeltálcában. 6 kábel (2 háromfázisú áramkör) állandó terheléssel. Egyeres kábelek vízszintesen vezetve és szétválasztva a szabad térben. 35 C 55 C 35 C 55 C Maximális üzemi áramterhelhetőség Imax a Maximális üzemi áramterhelhetőség Imax b A A 1, , a Áramterhelhetőség I 30 háromfázisú áramkör esetén az IEC :2009, B táblázat, 5. oszlop alapján (telepítési mód: a B.52.1 táblázat F pontja szerint). Az értékek a 25 mm 2 -nél kisebb keresztmetszetek esetén az IEC szabvány D Melléklete szerint lettek kiszámítva. k 2 = 0.88 (a B táblázat 4. pontja alapján, két áramkör esetén) b Áramterhelhetőség I 30 háromfázisú áramkör esetén az IEC :2009, B táblázat, 7. oszlop alapján (telepítési mód: a B.52.1 táblázat G pontja szerint). Az értékek a 25 mm 2 -nél kisebb keresztmetszetek esetén az IEC szabvány D Melléklete szerint lettek kiszámítva. (k 2 = 1) 20

22 Az 1. oszlop akkor alkalmazandó, ha különböző áramkörökhöz tartozó kábeleket egymással összeérő módon telepítenek és csoportosítanak (például kábelcsatornában) A 2. oszlopot akkor kell figyelembe venni, ha a kábelek és vezetők a nyitott térben szétválnak (lásd az 1. képet). A védővezetők (PE) szokásos keresztmetszete a 30. oldalon található. A berendezéseken belüli kábelezéshez alkalmazandó kábelkeresztmetszetek nincsenek meghatározva egyetlen szabványos dokumentumban. Az IEC szabvány az ajánlja, hogy a 31-es és 32-es telepítési módszerek függvényében legyenek meghatározva a vezeték-keresztmetszetek. A gyakorlatban ezt a módszert nehézkes az előírtak szerint alkalmazni, mert olyan korrekciós tényezők ismeretét igényli, melyek csak a telepítés után lesznek megállapíthatók, például hogy mely kábelek futnak majd függőlegesen és melyek vízszintesen, mi lesz a csoportok, rétegek száma, lesznek-e elkülönített vezetők vagy kábelek, illetve mi lesz az elosztószekrényen belüli hőmérséklet stb. Az IEC szabvány nem javasol keresztmetszeteket, de áramerősségtartományokat jelöl ki a melegedési vizsgálatokhoz. Az itt figyelembe vett kábel PVC szigeteléssel rendelkezik és a környezeti hőmérséklet nincs meghatározva. Ezért ezek a feltételek nem vonatkoznak minden esetre. Nem érintkező vezetők, kábelvezető gyűrűkkel rögzítve: telepítés a 2. oszlop alapján. Több áramkör, illetve minden függőleges és vízszintes vezeték kábelcsatornában vezetve: telepítés az 1. oszlop alapján. Vízszintes vezetékezés a szabadon, és csak a függőleges vezetékek vannak kábelcsatornába csoportosítva: telepítés a 2. oszlop alapján Amennyiben a függőleges kábelcsatornának nagy a kitöltési tényezője: telepítés az 1. oszlop alapján. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 21

23 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) vezetők bekötése (LEGRAND AJÁNLÁSOK) Vezetők tömör réz érrel Ez a vezetéktípus, amelyet a legszélesebb körben alkalmaznak, nem igényel semmilyen előkészületet, mivel a csatlakozó, amibe be lesz kötve, a szükséges keresztmetszetre és áramerősségre van méretezve. A csatlakozások minősége és tartóssága a megfelelő szerszámok használatától és az előírt meghúzási nyomatékok betartásától függ. A kisméretű vezetékek bekötése csavaros kapcsokba néhány elővigyázatossági intézkedést igényel. Ne forrassza meg a vezetékvéget, mert ez a vezető törését vonhatja maga után. Ne húzza túl a csavart, hogy megakadályozza az elnyíródást. A jobb érintkezés végett vissza lehet hajlítani a kábelvéget. A DX³ moduláris készülékek és a Viking3 sorkapcsok közvetett csavaros kapcsokkal vannak felszerelve, melyekben lemezek találhatók: a vezetőt egy lemez szorítja a helyére, ami eloszlatja a nyomást és lehetővé teszi a teljes meghúzást. Viking3 sorkapcsok: megbízható megoldás hajlékony vezetékek csatlakoztatására. VezetŐK hajlékony réz érrel Mivel az ereket alkotó szálak viszonylag törékenyek, a hajlékony vezetők bekötésénél néhány elővigyázatossági intézkedést be kell tartani. A csavar túl erős meghúzása elnyírhatja a szálakat. A nem megfelelő keresztmetszet a szálak szétválását és nem megfelelő érintkezést eredményez. A kilazulást, valamint a szálak szétválását elkerülendő ajánlott az ereket az eredeti iránnyal megegyezően megsodorni, általában balra. Ne forrassza meg a hajlékony vezetők ereit a bekötés előtt, mert ez az idő elteltével a kontakt korrózió jelensége miatti károsodáshoz vezethet. A dielektromos szakadás kockázata miatt nem tanácsos a kontakt kenés alkalmazása sem, főleg párás vagy elektromosan vezető közegben. Ajánlott érvéghüvelyeket, zsugorcsöveket és sarukat használni, ha az üzemeltetési körülmények kedvezőtlenek. Az erek elnyíródásának és szétválásának kockázata, mely főleg a közvetlen csavaros bekötéseknél jelentős, elkerülhető a Starfix érvéghüvelyek használatával. A Starfix termékcsalád tagjaival (hagyományos vagy racsnis fogók, és S kombinált szerszámok, valamint 0,5-től 25 mm2-ig érvéghüvelyek) teljesen megbízható csatlakozás készíthető hajlékony vezetőkre. A Starfix S kombinált szerszám segítségével, egyetlen eszközzel elvégezhető a vágás, csupaszítás és érvéghüvelyezés. elágazó vezetők Két megegyező keresztmetszetű, merev vezető egyidejű csatalakoztatása nem mindig valósítható meg a betáplálási oldalon. Két különböző keresztmetszetű vagy vezetőjű kábel csatlakoztatása erősen ellenjavallt. Az elmenő oldalon lehetséges a bekötés. Ebben az esetben a kapacitások, vezető típusok vagy kombinációk vagy a készüléken vannak jelölve, vagy a hozzá tartozó dokumentációban. Védővezetők (PE) Védőáramkörök esetén tilos ugyanabba a bekötési pontba másik védővezetőt csatlakoztatni. Szintén tilos üzemelő készülékekre csatlakozni (kivéve a csatlakozó aljzatokat, a világítást, a világítóegységeket, stb. amenynyiben arra megfelelő bekötési pontot alakítottak ki). 22

24 Sok áramkör bekötését igénylő kábelezést csak a megfelelő és biztonságos készülékek használatával szabad megvalósítani. Hozzáadott elosztókapocs a nullavezető számára a kat. számú elosztóblokkon. Átkötés Viking3 sorkapcson /01/ 03/04 kat. számú egyenpotenciálra hozó átkötőfésűkkel. Vezetők alumínium erekkel Az alumínium nagyon jó vezető, és kedvező tömeg/vezetőképesség arányt nyújt nagy keresztmetszetek esetén. Széles körben alkalmazzák energia ellátó rendszereknél, de lassanként elterjed az energiaelosztáshoz a energiaellátás területén is. Az alumínium vezetők használatához kapcsolódó nehézségek alapos ismerete elengedhetetlen az alábbi problémák elkerülése érdekében: Szabad levegőn az alumíniumot gyorsan befedi egy vékony, szigetelő filmréteg, az alumínium-oxid. Csupaszítás után tehát azonnal be kell kötni, és szükség esetén abrazív felületkezeléssel kell ellátni. Az alumínium hőtágulása sokkal nagyobb, mint a többi általánosan használt fémé (acél, réz, sárgaréz stb.) és ez a bekötések elkerülhetetlen meglazulásához vezet. Az alumínium vezetők csatlakozó elemeit ezért szintén alumíniumból, vagy alumínium ötvözteből kell készíteni, vagy elasztikus kötőelemeket (alátétek, szalagok) kell alkalmazni a hőtágulás ellensúlyozására. Az alumíniumnak erős negatív potenciálja van (-1,67 V) és ezért hajlamos az oxidációra, ha érintkezésbe lép más fémmel. Ez a fogyó anód viselkedés párás vagy elektromosan vezető környezetben felerősödik. Mindenképp szükséges elkerülni az alumínium és a rozsdamentes acél, ezüst vagy réz közti érintkezést. Az olyan fémek viszont, mint a cink, az acél és az ólom kompatibilisek az alumíniummal. Minden esetben ajánlott, hogy néhány nap elteltével a csatlakozásokat újra meghúzzuk az előírt nyomatékkel. Amikor a fémeket megfelelően választják ki és a környezet is száraz, az elektrolitikus korrózió kockázata alacsony. Ez a kockázat nő párás környezet esetén (a víz elektrolitként viselkedik a létrejövő galvánelemben) Semleges zsír használata (általában szilikon alapú) korlátozza ezt a jelenséget. víz fém - fém + Az áramkör zárt: a fém korrodált fém - fém + kenés Az áramkör nyitott: nincs korrózió Minden DPX³, DPX-IS és Vistop készülékre lehetséges alumínium/réz bimetál saruval csatlakozni, amely magas szintű megbízhatóságot nyújt. Az ajánlott méretek (keresztmetszet és furat) a műszaki adatlapokon és ekben találhatók. Szintén lehetséges a külön kapható bekötőkapcsok segítségével bekötni az alumínium vezetőket. A /81 kat. számú csatlakozódobozok az alumínium vezetőket tartalmazó betáplálási áramkörök bekötésére és átkötésére is használhatók. Két alumínium vezető (pólusonként 185 mm2) csatlakoztatása DPX³ 630-ra kat. számú bekötőkapcsokkal. DPX³ 630 közvetlen bekötése bekötőkapcsokkal kat. szám: Az alumínium/réz vezetők egyenértékű keresztmetszetei Réz keresztmetszet (mm 2 ) Alumínium keresztmetszet (mm 2 ) Ugyanakkora melegedés esetén Ugyanakkora feszültségesés esetén IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 23

25 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Elosztóberendezésen belüli kábelezési SZABÁLYOK: A vezetékeket semmilyen mechanikai erő vagy hőhatás nem károsíthatja. Ezek a lehetséges károsodások: Zárlat okozta elektrodinamikai hatások Melegedés okozta tágulás és összehúzódás A terhelő áram által keltett elektromágneses hatások A szekrény alkatrészeinek mozgása stb. A többeres kábeleket arra tervezték, hogy ellenálljanak a vezetők között esetlegesen fellépő erőknek. Ezzel ellentétben az egyeres kábel esetén egyéb óvintézkedéseket is be kell vezetni. A lenti táblázatban található információ célja, hogy felhívja a figyelmet a vezetők megfelelő rögzítésének fontosságára, de ez önmagában nem garantálja a zárlati árammal szembeni ellenálló képességet, amely csak vizsgálatokkal ellenőrizhető. Míg a sínek telepítési feltételei rendszerint pontosan meg vannak határozva a zárlati áramokat is figyelembe véve (távolság a tartók között), addig a szekrényeken belül kábelek esetében ez nem általános. Ezért ezek gyakran a károsodás forrásai, amit mindenképp szem előtt kel tartani. Szintén fontos biztosítani az alábbi pontok megvalósulását: Kerülje a kábelek és éles sarkok, vagy mozgó alkatrészek érintkezésbe lépését Legyen megfelelő a kábelek hajlítási sugara (ezeket az értékeket a kábel gyártója adja meg) Ellenőrizze, hogy a vezetékek nincsenek kitéve húzásnak vagy csavarásnak Ellenőrizze, hogy a berendezés levehető részeire (ajtó, levehető előlap, stb.) szerelt készülékek hajlékony kábelekkel vannak bekötve és ezek a vezetők az elektromos bekötéseken kívül egyéb elemekkel is rögzítve vannak. Zárlati áramok hatása elleni védelem Kétféle káros hatás érheti a vezetőket zárlat esetén: Hőterhelés, amely ellen általában a túláram védelemmel rendelkező készülékek (olvadóbiztosító, megszakítók) védenek Elektrodinamikus igénybevétel, mely magában foglalja a vezetők között fellépő erőket is Amikor két feszültség alatt lévő vezető között lép fel zárlat (ez a legvalószínűbb eset), a vezetők, melyeken keresztül a zárlati áram áthalad, taszítani fogják egymást az áramerősség négyzetével arányos erővel. Amennyiben nem megfelelően vannak rögzítve, fenn áll a veszélye, hogy az elektrodinamikus erők hatására helyükről elmozdulnak, bekötésük szétválik és ezzel érintkezésbe léphetnek más vezetőkkel vagy megérinthető vezető részekkel, újabb rövidzárakat és igen káros villamos ívet okozva. Független zárlati áram (k p ) KÁBELEZÉSI SZABÁLYOK: Kábelek, vezetékek elosztószekrényen belüli rögzítése k p < 10 ka Nem szükséges különösebb óvintézkedés (az IEC szabvány nem ír elő semmilyen rögzítési módot) 10 ka < k p < 25 ka A vezetőket kábelkötegelővel kell rögzíteni. Csoportosíthatók, ha ugyanahhoz az áramkörhöz tartoznak. 25 ka < k p < 35 ka Ugyanannak az áramkörnek a vezetékeit egymástól elválasztva kell vezetni és egyenként rögzíteni. Amennyiben csoportosítva vannak, növelni kell a kábelkötegelők számát (minden 50 mm-nél egy) 35 < k p < 50 ka ugyanannak az áramkörnek a vezetékeit kell egyenként rögzíteni merev tartón (kereszttartó, profil) aminek nem lehet éles széle. Egymástól fizikailag elkülönítendők. Minden rögzítést két, egymást keresztező kábelkötegelővel kell megvalósítani. k p > 50 ka Ilyen zárlati áram esetén a fellépő erők olyan nagyok, hogy egyedileg tervezett rögzítőelemek szükségesek, mint például menetes orsóval rögzített méretre szabott keresztpántok. Néhány kivételes esetben a Legrand rozsadamentes acél profilok és peremek használhatók. 24

26 védelem az elektromágneses hatások ellen A vezetőkön átfolyó nagy áram képes a környező vezető fémből készül alkatrészekben elektromágneses hatást kelteni. Ezek a hatások elfogadhatatlan melegedéshez vezethetnek a berendezés anyagában. Ezért elengedhetetlen, hogy néhány óvintézkedést bevezessünk a kábelezés során. A környező anyagok mágneses telítettségét kísérő hiszterézis-veszteség jelensége a környező szerkezeti elemek alkotta gyűrűkben jelentkezik a vezetők körül (pl. elosztószekrény szerkezete, váz, tartókeretek). Az indukció csökkentése végett a vezetőket úgy kell elrendezni, hogy a lehető leggyengébb legyen az elektromos mező. Amennyiben ferromágneses alkatrész (például a készüléktartók, kábelbevezető lapok, távolságtartók) nélkül nem lehetséges minden vezetőt ugyanabban a kábeltálcában vezetni, nem mágnesezhető tartókon kell őket vezetni (pl. alumínium, réz, rozsdamentes acél vagy műanyag). Ez ajánlott a vezetőnkénti 400 A áramerősség felett és kötelező 630 A felett. Amenynyire lehetséges, a vezetőket háromszög alakban vezessük az indukált mágneses mező csökkentése végett. Eltávolítandó részek A Legrand alumíniummal merevített síntartóival alkalmazásával elkerülhető a mágneses gyűrűk létrejötte. Hogy csökkentsük a mágneses hurkokban létrejövő indukciót, mindig javasolt az azonos áramkörhöz tartozó összes vezetőt (fázisok és nulla) ugyanabban a fém (acél) keretben vezetni. Mivel az áramok vektoriális összege nulla, a generált mezőké szintén nulla. N 12 3 A különböző vezetők kábellétrán történő rögzítése szintén igényel néhány óvintézkedést. Hogy elkerüljük a jelentős melegedést, tanácsos eltávolítani azokat a részeket, amelyek a kábelek körül zárt gyűrűt képeznek. A zárt mágneses gyűrűk megszakítása néhány összetevő eltávolításával szintén lehetséges. Minden esetben ellenőrizze, hogy a mechanikai szilárdság elfogadható maradt-e. Az XL3 4000/6300 elosztószekrények sarokelemeit úgy tervezték, hogy a szerkezetükön ne jöjjön létre mágneses gyűrű. Ebből kifolyólag a berendezéseket igen nagy teljesítmény mellett is alkalmazhatjuk anélkül, hogy ellenőrizetlen mágneses indukciós jelenségek keletkeznének. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 25

27 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) TÚLÁRAM VÉDELEMMEL RENDELKEZŐ KÉSZÜLÉKEK BEKÖTÉSE A túláram védelemi készülékek (TN vagy IT földelő rendszerek) vagy az áram-védőkapcsolók (TT rendszer) betáp oldalán az esetleges (fázisok és fémből készült vezető aktív alkatrészek közti) hibák következményei ellen nincs védelem. Ezért a közvetett érintkezés kockázatát más eszközzel kell megszüntetni: a gyakorlatban ennek kompenzálására az egyetlen mód a kettős szigetelés. Ezt védőkészülékek közvetlen használatával, vagy a berendezésre szerelt többlet szigeteléssel oldhatjuk meg. A II. szigetelési osztály alkalmazása az túláram védelemmel rendelkező készülékek megtáplálása felcsatlakozó ágára az alábbi alapelvekre építhető: Olyan vezetőket vagy kábeleket kell beszerelni, melyek kialakításuknál fogva kettős szigetelésűek (lásd 32. oldal). Az olyan vezetékek köré, melyek nem rendelkeznek kettős szigeteléssel, plusz szigetelő réteget kell alkalmazni (például szigetelt kábeltokban, szigetelt csatornában, vagy szigetelt elosztószekrényben vezetni). A szabadon álló vezetők (pl. sínek) rögzítésére olyan szigetelő alkatrészeket kell alkalmazni, melyek a szokásos szigetelő távolság kétszeresét biztosítják. A névleges feltételes zárlati árammnak megfelelő rögzítőelemmel kell rögzíteni a vezetőket olyan módon, hogy ha véletlenül A vezető elemek pozíciója a fémből készült vezető alkatrészekhez képest 500 V-os szigetelési feszültség példája Kettős szigetelésű vezetékek + vezeték min. 90 C (lást táblázat lent) Egyszeres szigetelésű vezeték min. 10 mm-es távolság vagy 2500 V-os szigetelés min. 0 Csupasz vezeték min. 20 mm-es távolság vagy 4000 V-os szigetelés Ezek az elrendezések feltételezik, hogy a minimális távolságokat kábelrögzítők segítségével folyamatosan fenntartják, beleértve a meghibásodások esetét is (elektrodinamikus erők). A biztonsági távolságok helyettesíthetők olyan vékonyabb szigetelő réteggel (árnyékoló, tartók, elválasztók), melynek mechanikai szilárdsága megfelelő, és minimálisan 2500, vagy 4000 V-os dielektromos szilárdsága. KETTŐS SZIGETELÉSSEL rendelkezőnek tekintett kábelek U 0 : 500 V U 0 : 250 V U-1000 R12N H05 RN-F U-1000 R2V H05 RR-F U-1000 RVFV (1) H05 VV-F H07 RN-F A07 RN-F H05 VVH2-F FR-N05 VV5-F FR-N1 X1 X2 A05 VVH2-F (1) FR-N1 X1 G1 H07 VVH2-F (1) A felhasználási körülményeknek megfelelően. kioldódnak vagy szétkapcsolódnak, akkor se léphessen érintkezésbe a környező vezető alkatrészekkel. A hajlékony rézsínek szigetelési feszültsége 1000 V. Az U 0 üzemi feszültség 500 V-ra korlátozásával kettős szigetelésű vezetőnek tekinthetők (mivel így a szigetelés megerősített szigetelésnek tekinthető) vagy még kedvezőbb, ha a sínek szigetelését mechanikusan (kábelrögzítőkkel, tartókkal és a saját merevségükkel) a megfelelő távolságra tartjuk a fém részektől (10 mm). Vezetékek kiválasztása és telepítési követelmények (IEC fejezet) Vezeték típusa Csupasz kábelek vagy egyeres kábelek normál szigeteléssel, például az IEC nak megfelelő kábelek Egyeres, normál szigetelésű kábelek és legalább 90 C-os megengedett maximális üzemi hőmérséklet, például IEC szerinti kábelek, vagy PVC szigetelésű termoplasztikus kábelek, IEC szerinti hőszigeteléssel. Normál szigetelésű kábelek, például az IEC nak megfelelő vezetékek, melyek plusz szigetelő réteggel vannak ellátva, például olyan kábelek, melyeket egyenként tokba helyeznek vagy műanyag kábelcsatornában vezetnek. Nagy mechanikai szilárdsággal rendelkező szigeteléssel, például etilén-tetrafluoretilén (ETFE) szigeteléssel védett kábelek, vagy dupla szigeteléssel ellátott kábelek, megerősített külső kábelcsatornában 3kV-ig, például az IEC nak megfelelő kábelek Egy- vagy többeres kábelek kábelcsatornában vezetve, például az IEC nek vagy az IEC nek megfelelő kábelek Előírások Az egymás közti, illetve vezető alkatrészekkel történő érintkezést meg kell akadályozni, például elválasztók alkalmazásával. Az egymás közti, illetve vezető alkatrészekkel történő érintkezés megengedett, amennyiben külső nyomás nem éri őket. Az éles élekkel történő érintkezést kerülni kell. Ezeket a vezetőket úgy kell terhelni, hogy az üzemi hőmérséklet ne haladja meg az adott vezetőre megengedett legnagyobb üzemi hőmérséklet 80%-át. Nincs további előírás 26

28 állandóan feszültség alatt lévő áramkörök Néhány mérő, jelző vagy érzékelő áramkört a berendezés főkapcsolója elé, a betápláló ágba kell kötni. A közvetett érintéssel szembeni védelmen felül néhány különleges óvintézkedést is be kell vezetni ezeknél az áramköröknél: Védelem a zárlati áramok jelentette kockázatok ellen. Védelem annak kockázatai ellen, hogy az áramkör a főkapcsoló lekapcsolása után is feszültség alatt marad. A megérinthető vezető részekkel való érintkezés kockázatát csökkenteni kell a kettős szigetelésnek megfelelő védelem biztosításával, így a zárlati áram előfordulása sem lesz valószínű. Ezeket a védelem nélküli áramköröket a lehető legbiztosabb módon kell bekötni. A vezetők mechanikai szilárdságát figyelembe kell venni a védelem nélküli áramkörök kialakításánál: Az egyetlen szigeteléssel (H07 V-U/R vagy H07 V-K) ellátott vezetőket meg kell védeni még egy külön burkolattal is vagy kábelcsatornában kell vezetni, ha fennáll a veszélye annak, hogy olyan alkatrészekkel lép érintkezésbe, melyek megsérthetik. A nagy mechanikai szilárdságú vezetők (PTFE szigeteléssel) közvetlenül is használhatók. Az egy- és többeres kábeleket többlet burkolat nélkül is lehet alkalmazni, amennyiben nem áll fenn a sérülés veszélye például éles élek jelenléte miatt. A gyakorlatban a nem védett áramkörök vezetőinek keresztmetszetét, melyet a betáplált áramkör függvényében határoznak meg, nem szabad túl kicsire választani, hogy elég mechanikai szilárdságot biztosítson. Általában legalább 4 mm2-es keresztmetszetet alkalmaznak. Az állandóan feszültség alatt lévő berendezések túláramvédelmi készülékeit természetesen a védendő áramkör áramerőssége és a berendezés betáplálási oldalán a független zárlati áram függvényében kell kiválasztani. A nagyon nagy áramerősségek esetén gyakran alkalmazzák a hengeres olvadóbiztosítókat. Példa a különálló réz lapokra történő csatlakozásra. A csavarokat kilazulást gátló körmös alátéttel látták el. Soha ne csatlakozzon csavarfejekre: a menet kifúrása gyengíti még a legnagyobb átmérőjű csavarokat is. ne csatlakoztasson kábeleket a saru és a készülék csatlakozó lemezei közé: a kábel elszakadhat, az érintkező felület pedig károsulhat ne csatlakoztasson nagy keresztmetszetű betáplálási kábeleket közvetlenül a készülék bekötési pontjaira: bizonytalan a tartása A folyamatosan feszültség alatt lévő, védelem nélküli kábeleknek nincs különösebb jelölése (IEC 60364). Azonban javasolt egyértelműen jelölni őket az alábbi szöveg felhasználásával: Vigyázat, állandó feszültség alatt lévő áramkör, melyet a főkapcsoló nem szakít meg amit lehetséges továbbá kiegészíteni az érintett áramkör megnevezésével (például feszültség figyelő elosztószekrény világítás érzékelő csoport stb.) Az IEC szabvány (gépek biztonsága) előírja, hogy ezeket az áramköröket fizikailag is elkülönítsék a többi áramkörtől és/vagy alkalmazzanak narancs színű külső szigeteléssel ellátott kábeleket a megvalósításukra. A narancs színű Viking3 sorkapcsokat kifejezetten ezek fogadására tervezték. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 27

29 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Nullavezetők és védővezetők A nullavezető kezelése Alapelvek Alapelvként a nullavezetőt aktív vezetőnek kell tekinteni. Ebből kifolyólag ugyanúgy kell méretezni, mint a fázis vezetőket, védeni kell a túláramtól, és lehetővé kell tenni a leválasztását. Vannak kivételek a fenti szabályok alól, de ezek alkalmazásának feltételeit jól kell ismerni. Méretezés Egy 16 mm2-nél (alumínium esetében 25 mm2-nél) nagyobb S keresztmetszetű háromfázisú áramkörben a nullavezető keresztmetszete S/2-re csökkenthető. Ha a betáplált terhelések nincsenek többékevésbé egyensúlyban, és a nullavezetőben az áram nagyobb, mint a fázisvezetőkben lévő 30%-a, vagy a terhelések egymással fázisban vannak, a nullavezető keresztmetszetének csökkentése nem ajánlott. Ha a teljes harmadrendű harmonikus torzítás nagyobb, mint 33%, a nullavezetőt túl kell méretezni. Ebben az esetben a nullavezető keresztmetszetét a fázisok névleges áramerősségének 1,45-szeresére kell méretezni. Leválasztás Lehetővé kell tenni az összes, feszültség alatt lévő vezető, beleértve a nullavezető leválasztását a berendezés kezdőpontjánál és minden fő áramkör kiinduló pontjánál kivéve, ha a nullavezető egyben PEN vezető is (lásd a 33. oldalt). Túláram védelem Amennyiben a nullavezető keresztmetszete (TT vagy TN rendszerben) megegyezik a fázisvezetők keresztmetszetével, a nulla pólus nem rendelkezhet túláram érzékelővel (nem védett pólus). Megszakítók független nulla megszakítóval Bekapcsolás előtt mindig ellenőrizze a nullavédelem beállítását. A védővezetők kezelése A védővezetők keresztmetszete egy olyan berendezésben, ahol külső vezetőket is csatlakoztatni kell, kétféle módon határozható meg: számítással vagy anélkül. Meghatározás számítás nélkül A vezetők keresztmetszetét úgy választják ki, hogy csökkentsék az összes kockázatot, függetlenül a zárlati körülményektől. Ez a legegyszerűbb és legbiztonságosabb módszer, viszont valószínűleg a védővezető túlméretezéséhez vezet. Az alkalmazandó értékek a jobb oldali táblázatban láthatók. A keresztmetszet méretezésének általános szabályai (IEC ) Fázis vezetők keresztmetszete Sph (mm 2 -ben) Sph < 16 A megfelelő védővezető minimális keresztmetszete SPE (mm 2 -ben) Sph 16 < Sph < < Sph < 400 Sph/2 400 < Sph < Sph > 800 Sph/4 Egy egyedülálló PE vezető keresztmetszete 2,5 mm2 legyen ha a PE vezető mechanikusan védett (például kábelcsatornában) és 4 mm2 legyen ha a PE vezető nem védett mechanikusan. Ezek a keresztmetszetek réz védővezető esetére érvényesek. Más fémek esetére az alábbi egyenértékűségi szorzók érvényesek: Alumínium: 1.5 SPE Sárgaréz: 2 SPE Acél: 2.8 SPE Ólom: 5.2 SPE TN-C rendszrekben a PEN vezető minimális keresztmetszete réz esetén 10 mm2, alumínium estén 16 mm2. Meghatározás számítással A keresztmetszeteket számítás segítségével határozzák meg, ami biztosítja, hogy a vezetők és bekötéseik ellenálljanak a maximális zárlati áram okozta igénybevételnek. Ez a módszer lehetővé teszi a vezetők keresztmetszetének optimalizálását, de a független zárlati áram értékének, valamint a túláram védelmi készülékek műszaki jellemzőinek pontos ismeretét igényli. 28

30 A keresztmetszetet ezután az 5 másodpercnél rövidebb megszakítási időre méretezik az alábbi összefüggés segítségével: S PE = I 2 t K SPE: a védővezető keresztmetszete (mm2- ben) I: a hibaáram négyzetes középértéke (If; A-ben) t: a túláram védelmi készülék működésbe lépésének időtartama (s-ban) K a megengedett hőmérséklettől, a felhasznált fémtől és a szigeteléstől függő tényező, amelynek értékei az alábbi táblázatban találhatók. A védővezetők folytonossága és tartóssága A védővezetőket meg kell óvni a mechanikai és kémiai igénybevételektől, valamint elektrodinamikus erőktől. Eltekintve azoktól a bekötésektől, melyeket csak szerszámmal lehet kioldani, semmilyen készülék nem csatlakoztatható a védővezetőkhöz, beleértve a folytonosság figyelő készülékek tekercselését is. A megérinthető vezető részek nem köthetők sorba, kivéve, ha védővezetőként használják. Egyetlen áramkör szétkapcsolása nem eredményezheti a többi áramkör megszakadását, ami azt jelenti, hogy a védőveze- tőknek egyedinek és különállónak kell lennie. Ezeknek a csatlakozásoknak hozzáférhetőnek kell maradniuk ellenőrzés és mérés esetére. Amikor a közvetett érintés ellen a túláramvédelmi berendezés nyújtja a védelmet (IT vagy TN rendszerek), a védővezetőket az aktív vezetékkel egy kábelezési rendszerben, vagy azokhoz közel kell vezetni. A K értéke az aktív vezetők vagy a védővezetők számára Szigetelés PVC PR/EPR Gumi 60 C Gumi 85 C Szilikongumi Nincs szigetelés θ max ( C) 160/140 (2) /150 (1) Az ér típusa Cu Al Acél Cu Al Acél Cu Al Acél Cu Al Acél Cu Al Acél Cu Al Acél A védővezető nincs a kábelbe integrálva vagy a vezetők nincsenek egymáshoz csoportosítva (2) (2) (2) (1) 91 (1) 50 (1) Az aktív vezető vagy védővezető egy többeres kábel vagy csoportban lévő vezetők tagja (2) (2) (1) Különleges tűzveszély esetén (2) 300 mm2-nél nagyobb keresztmetszet vagy csoportosított vezetők esetén IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 29

31 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Az alábbi táblázat összefoglalja a PE vezetők általános esetben alkalmazott keresztmetszetét (csak tájékoztató jelleggel). Ezek az értékek a telepítési körülmények függvényében változhatnak. A védőveztők általánosan használt keresztmetszetei az áramerősség függvényében I (A) S PE (mm 2 ) 10 1,5 16 2, (1) vagy (2) (1) vagy (2) (1) vagy (2) > 1600 S PE /4 Fő védővezető bekötési pont Ez a bekötési pont lehet bekötőkapocs, gyűjtősín, bekötőkapcsokkal rendelkező sín vagy rézsín a berendezés teljesítményétől függően. Gyakran védővezető gyűjtőnek is nevezik. Ehhez a bekötési ponthoz a következők csatlakoznak: A fő védővezető Opcionálisan a transzformátor védővezetője A terhelő áramkörök védővezetői Az EPH (egyen potenciálra hozó) vezetékek Csakúgy, mint a védővezetők esetén, ennek a bekötési pontnak a méretezését is nagy gondossággal kell elvégezni. Rézsínből készült fő bekötési pont az elosztószekrény alján. Amikor nagyszámú védővezető csatlakozik, szükségessé válhat kettő (vagy több) gyűjtősín alkalmazása. A zöld/sárga vezetékezés helyett ajánlott ezeket a vezetőket egymáshoz csatlakoztatni egy olyan vezető alkatrészszel, amelyet nem lehet roncsolás nélkül eltávolítani. Praktikus bekötési megoldások Lásd a szerelési útmutatókat (1) SPh/4 értékek az IEC szabvány 11. táblázata szerint (2) SPh/2 értékek az IEC szabvány szerint 30

32 Megoldások bármely teljesítményre és bármely szekrényre Elosztószekrény típusa A berendezés maximális árama Védővezető bekötőkapcsok vagy gyűjtősínek Katalógusszám Hőterhelés I 2 t (1) A rézből készült fő védővezető keresztmetszete S PE (2) (A) (A 2 s) (mm 2 ) XL (3) 80 Elosztókapcsok 12 2 lapos sínen (4) /03/04/30/32/ Viking sorkapcsok /02 univerzális sínen (4) / Elosztókapcsok /03/05/06/ lapos sínen (4) /03/05/06/ Rézsín (4) , XL XL XL Perforált 12 4 rézsín + csatlakozók (4) Viking sorkapcsok /02 univerzális sínen (4) /73/74/75/ rézsín + kapcsok (4) / /61/ rézsín rézsín rézsín rézsín rézsín rézsín rézsín (5) vagy rézsín (5) rézsín (5) (1) A védővezető bekötési pontokat vagy gyűjtőket ugyanarra a zárlati áram hőterhelésre méretezik, mint a fő védővezetőt.. (2) TT rendszerben a fő védővezető keresztmetszetét 25 mm2-re lehet korlátozni, ha a nullavezető földelése és a megérinthető vezető részek elkülönültek. (3) Az XL3 160 szekrényeket rézsínnel szállítjuk. (4) Kettős vagy megerősített szigetelésű berendezésekben használható. (5) Az IEC szabvány értelmében a sín keresztmetszete 50 5 (S/4)-re korlátozható. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 31

33 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) a megérinthető vezető részek felhasználása védővezetőként Váz Az XL3 szekrények és tokozatok váz elemekből lévő megérinthető vezető részei védővezetőként használhatók, melynek a különböző elemekhez való összeköttetései automatikusan az IEC szabvány fejezete és a IEC szabvány fejezete szerinti egyenpotenciálú összekötést kínálnak. Érdemes viszont a védővezető funkciót a váznak csak az oszlopaira korlátozni, és különösen oda kell figyelni arra, nehogy a mechanikai szétszerelés a védővezető áramkör megszakadását jelentse. Amennyiben oszlopokat használunk a védővezető funkció ellátására, annak ekvivalens keresztmetszetei a következők: 50 mm2 az XL3 160, az XL3 400 és az XL3 800 esetén 70 mm2 az XL elosztószekrény esetén A berendezés vázának megengedhető hőterhelése: Elosztószekrények: XL3 160, XL3 400 és XL3 800: A 2 s XL3 4000: A 2 s Rögzítősínek A 2-es típusú készülékek rögzítősínjeit használhatjuk védővezető gyűjtőként is, feltéve, ha a bekötéseket a Legrand által speciálisan erre a célra tervezett sorkapcsainak felhasználásával alakítjuk ki: Kat. számok: /73/74/75/79. Az XL3 elosztószekrények megérinthető vezető részeinek egyenértékű keresztmetszete lehetővé teszi, hogy EPH csatlakozásként használják a áram-védő kapcsoló földelő csatlakozásaihoz. Hogy elkerülje a félreérthetőséget, soha ne használja a megérinthető vezető részeket ugyanarra a védelmi (PE vezető) és funkcionális célra. A megérinthető vezető részeket tilos PEN vezetőként használni. TELJES SZIGETELÉSSEL ELLÁTOTT berendezés Az IEC szabvány fejezete szerinti teljes szigeteléssel ellátott berendezésben a védővezetőket feszültség alatt lévő alkatrésznek kell tekinteni, és a fém alkatrészek nem köthetők össze ezekkel a védővezetőkkel. Emiatt a fő védővezető bekötést szigetelni kell. Ehhez az XL3 elosztószekrénybe beszerelhető, megfelelő eszközöket kínálunk. XL3 160 szigetelt bekötőkapcsok fésűs sínek vagy lapos rézsínek fogadására elosztókapcsoknál. a PEN vezetők kezelése Ugyanannak a vezetőnek a használata egyszerre nullavezetőként (N) és védővezetőként (PE) is elősegíti a berendezések optimalizálását gazdaságossági szempontból., főként azokét, melyek 3 pólusú készülékeket is tartalmaznak. Általános előírások A PEN vezetők használatát egyedi előírások szabályozzák. A védő funkció kritikus, és a PEN vezetőt ezért zöld/sárga színnel kell jelölni, vagy ennek hiányában rátekercselt kábeljelölővel. Tanácsos PEN címkézéssel is ellátni. A PEN vezetőt tilos leválasztani vagy elvágni, és semmilyen készülék nem köthető a védő áramkörre. A PEN vezető minimális keresztmetszete réz esetén 10 mm2, alumínium esetén 16 mm2. A PEN vezetők használata különleges óvintézkedéseket igényel: A PEN vezető megszakadásának minden kockázatát meg kell szüntetni. Ebből kifolyólag nem javasolt a keresztmetszetük csökkentése a fázis vezetőkéhez képest. A PEN vezető szigetelését az elosztóberendezés névleges feszültségének megfelelően kell méretezni. Ez a szigetelés nem kötelező a berendezések belsejében, és a PEN vezetőt közvetlenül a szerkezetre lehet kötni, de a vezető fémből készült alkatrészek (váz, univerzális sínek stb.) nem használhatók PEN vezetőként. A PEN sínt a fázis sínekhez közel kell telepíteni, ferromágneses alkatrészek (vázelemek, kereszttartók, stb.) közbeiktatása nélkül. A nullavezetőnek és a védővezetőnek külön bekötő furatokat kell biztosítani. KETTŐS VAGY MEGERŐSÍTETT SZIGETELÉSŰ BERENDEZÉS KÁBELEZÉSE Lásd 20. oldal 32

34 A négypólusú síntartókat általában használhatjuk TN-C típusú elosztásra is a berendezés belsejében. A nulla sín(ek) hiánya nem változtat ezeknek a tartóknak a jellemzőin. Ezek használhatók négypólusú berendezésekben, a PEN vezető pedig szigetelt és megfelelően közel van a fázis sínekhez. Ez lehetővé teszi, hogy keresztmetszetüket S/2-re csökkentsék, például egy sín alkalmazásával kettő helyett, feltéve, ha a nullavezető funkció és a védővezető funkció által igényelt minimális keresztmetszetnek is eleget tesz. Javasolt a sínt (PE, N vagy PEN) a berendezések hozzáférhető oldalához közel telepíteni, hogy: csökkentsük az áramütés kockázatát. azonosítható legyen a semleges földelő rendszer. csökkentsük a mérőberendezések felé sugárzott elektromágneses mező erejét. Szigetelési ellenállás mérés és PEN vezető A PEN vezető leválasztását tiltó szabály zavaró lehet a szigetelés mérésekor, különösen a KÖF/KIF (HV/LV) transzformátor esetében. Valójában a védővezető megszakítása nem választja le teljesen a tekercseket, melyek még mindig csatlakoznak a PEN vezetőhöz, ami önmagában földelve van a védővezetőin vagy a berendezés egyenpotenciálú csatlakozásain keresztül. A PEN vezető gyors leválasztását ezért meg kell oldani. Erre két lehetőség adódik, melyek közül a második a kedvezőbb. 1 Telepítsen egy bontható áthidalást vagy szétkapcsolható bekötést a fő leválasztó kapcsoló közvetlen közelébe. Kizárólag szerszám segítségével lehessen elvégezni a leválasztást, és legyen figyelmeztető jelzés rajta: Vigyázat, TN-C rendszer. A PEN vezető megszakítása tilos, kivéve feszültségmentesítés utáni mérések végzése esetén. 2 Telepítsen 4 pólusú leválasztó készüléket (vagy még inkább 3P + különálló N) A PEN vezető pólusát a vezetőével megegyező keresztmetszetű zöld/sárga kábel segítségével zárjuk rövidre. Ezt a vezetéket a leválasztás után távolítsuk el a mérések elvégzéséhez. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a PEN vezető folytonossága fizikailag biztosított a feszültség visszakapcsolása után. PEN L1 L2 L3 TN-C és TN-S rendszerek együttes alkalmazása Ha ugyanazon berendezésen belül mindkét rendszer együttesen be van szerelve, a TN-C rendszert a TN-S rendszer betáp oldali ágába kell telepíteni. Áram-védőkapcsolókat tilos a TN-C rendszerekbe telepíteni. Ha áram-védőkapcsolókat arra használják, hogy védjék a kimeneti ágat betápláló másodlagos elosztó berendezéseket, akkor a PEN vezetőt tilos ezen berendezések elmenő oldali ágában telepíteni, és a PE vezetőt a készülékek betáp oldali ágába kell szerelni. A nullavezetőt és a védővezetőt tilos a szétválasztási pontjuk után ismét egyesíteni. A szétválasztási pont után mindegyik fogyasztói áramkört külön-külön kell csatlakoztatni (saru, bekötőkapocs stb.) a N és a PE sínekhez. R PEN TNC Általános szabály, hogy a fogyasztói áramköröket TN-S rendszerben kell szerelni (különálló nullavezető és PE vezető). Amennyiben ezeket TN-C rendszerben telepítik, (betartva a szükséges keresztmetszeteket), és szükség van a leágazások bekötéséhez különálló nulla és PE vezetőkre, úgy a nulla és PE síneket a PEN vezetőhöz kell csatlakoztatni. TNS L1 L2 L3 N PE IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 33

35 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) TÚLFESZÜLTSÉG-LEVEZETŐ KÉSZÜLÉKEK TELEPÍTÉSE TOKOZATOKBA VAGY SZEKRÉNYEKBE (LEGRAND AJÁNLÁSOK) Az L1, L2 és L3 vezetők a lehető legrövidebbek legyenek (optimális esetben nem hoszszabbak összesen 0,5 m-nél, lásd a lenti szabványokat). Egy kiegészítő vezető lemezt A kell az XL³ elosztószekrény fém szerkezetére B erősíteni olyan közel a túlfeszültséglevezető készülékhez, amennyire csak lehet. Az L3 és a vezető fémlemez közti bekötési pont nem lehet ugyanaz, mint a lemez A mechanikai rögzítési pontja A az XL³ elosztószekrény B fém szerkezetén. További kiegészítő vezető lemez C illeszthető a vezető fémlemez A és a fő földelő sín D közé. Ez a kiegészítő csatlakozás javasolt annak érdekében, hogy megfeleljünk a helyi gyakorlatnak. Ebben az esetben a csatlakozás C keresztmetszete legyen nagyobb vagy egyenlő az L3-al való csatlakozáséval. Ez megvalósítható rézsín (ajánlott) vagy kábel felhasználásával is. HOGYAN ALKALMAZZA A LEGRAND AZ IEC SZABVÁNYOKAT fejezet: Az optimális túlfeszültség-védelem megvalósításához a túlfeszültség-levezető készülék vezetőit a lehető legrövidebbre kell venni. A Legrand túlfeszültség-levezető készülékek szerelésénél ajánlott teljes hossz X+Y+Z 0.5 m. Ezek az ajánlások a telepítési segédletekben is olvashatók. 34

36 L2 B A L1 L3 C Védővezető bekötése kiegészítő vezető lemez (A) segítségével, az XL 3 elosztószekrény fém vázára erősítve. Példa az XL³ elosztószekrény felépítésére a túlfeszültség-levezető készülékhez kapcsolódó védelem betáplálásának alsó bevezetésével. Javasolt kiegészítő információkkal ellátni, például jelölni a betáp vezetőt a készüléken és az előlapon is (lásd 36. oldal). Másik példa az L1, L2 és L3 bekötések megvalósítására. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 35

37 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Készülékek bekötése Kábelbevezetők A vezeték nyomvonal kialakításának gyakorlati szempontjai miatt a betáp kábelek esetén egyre inkább elterjed, hogy azokat a készülékek tetején vagy alján lévő kapcsokba kötik, az igényeknek megfelelően. Ehhez két óvintézkedést kell megtenni: A csatlakoztatandó készüléket megfelelően kell kiválasztani (megfordítható betáp). A betáplálási irányt jelölni kell, főként az alsó bekötő kapcsokba csatlakoztatott kábelek esetén. A DPX³ készülékek a felső és az alsó bekötő kapcsokon keresztül is betáplálhatók, beleértve azt az esetet is, amikor földzárlat védelem modullal vannak felszerelve. Üzemelhetnek függőleges és vízszintes helyzetben is. Lehetséges, hogy a készülék betáplálására van preferált irány a piaci vagy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően. Amennyiben az alkalmazott elrendezés ettől eltér, javasolt kiegészítő információkkal ellátni, például jelölni a betáplálási irányt a készüléken és az előlapon is. Példák a jelölésre: Vigyázat: betáplálás az alsó bekötő kapcsok felől vagy jelölhető még így: készülékek pozíciója A balesetek elkerülése végett az általános gyakorlat azt diktálja, hogy a készülékek nyitási és zárási iránya legyen azonos az adott elosztószekrénynél, és főként egy mezőben (pl. balról jobbra, alulról felülre) a készülékek pozíciójának megfelelően. Ebből kifolyólag a vízszintesen telepített készülékek esetében különös gondossággal kell eljárni. Az IEC szabvány, melyre hivatkozik az IEC is, kijelenti, hogy el kell kerülni minden tükör-effektust (vagyis két készülék ellentétes nyitási irányát). Minden DPX³ vízszintesen szerelt készülék kétféleképpen pozícionálható: O > I jobbra vagy balra. A szimmetriát egyszerűen a készülék megfordításával érhetjük el. Különböző betáp elrendezések a vízszintesen szerelt készülékek esetében Betáplálás felső kapcsokra O I I bekapcsolás jobbra O kikapcsolás balra Betáplálás alsó kapcsokra Ajánlott elrendezés abban az esetben, ha a betáp bekötési pontok jelölve vannak. Betáplálás alsó kapcsokra O I I bekapcsolás balra O kikapcsolás jobbra Betáplálás felső kapcsokra Megengedett elrendezés abban az esetben, ha a betáp bekötési pontok jelölve vannak. O I Betáplálás felső kapcsokra I bekapcsolás jobbra O O kikapcsolás balra I Betáplálás felső kapcsokra I bekapcsolás balra O kikapcsolás jobbra Nem ajánlott elrendezés: a készülékeket felülről táplálják be, de az üzemelési irány fordítva van. Kimeneti kapcsok Betáp kapcsok 36

38 Betáplálás felső kapcsokra O I I bekapcsolás balra O kikapcsolás jobbra Betáplálás felső kapcsokra Ajánlott elrendezés, amennyiben van előírás a betáplálás irányára vonatkozóan. Betáplálás felső kapcsokra O I I bekapcsolás balra O kikapcsolás jobbra Betáplálás felső kapcsokra Ajánlott elrendezés a sínek és kábelek vezetésének megkönnyítésére (sín tokok bal oldalon, kábel tokok jobb oldalon). A nulla pólus jelölése A nulla pólusnak nincs általános pozíciója. Ez a helyi gyakorlatnak megfelelően változhat. A nullavezetőt világoskék színnel kell jelölni. Ha ebben a színben nem kapható kábel (pl. ipari kábelek), javasolt színes kábelgyűrűket tenni a bekötésekhez közeli végekre. DPX³ nulla pólussal a bal oldalon jelölve. ÁRAM-VÉDŐRELÉ GYŰRŰK VEZETÉKEZÉSE Az áram-védőrelék gyűrűinek vezetékezése néhány különleges óvintézkedést igényel: Csökkentse a gyűrű és a relé közti öszszekötő kábelek hosszát, amennyire csak lehet. A kábeleket inkább a gyűrű és a nullavezető középvonalába helyezze, mint a fázis vezetők középvonalába. Tartson 90 -os szöget a kábel és a gyűrűk között. Ha szükséges, használjon árnyékolt kábeleket. Igazán nagy áramerősségek esetén a mérést inkább a transzformátor nulla és védővezetői között végezze el, mint a fázisok között. Ha szükséges, szereljen fel egy nem mágnesezhető tokot, melynek magassága legalább a gyűrűk átmérőjének kétszerese. Ellenőrizze, hogy a gyűrűre írt jelzés a telepítés után is látható maradt-e. Amikor a gyűrűket sínre rögzítik, a fenti óvintézkedéseken kívül még az alábbiakat is be kell tartani: Helyezze a gyűrűket lépcsőzetes sorokba, hogy ne kelljen túl nagy távolságokat tartani. Ha egy fázishoz több sín tartozik, az azonos fázishoz tartozó sínek közé tegyen távtartót. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 37

39 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Elosztószekrényen belüli elválasztás Az IEC szabvány az elosztószekrényen belüli elválasztás formai kialakítását szerint 4 típusba sorolja, és mindegyik típust két csoportra osztja, a és b jelűre. A belső elválasztást fém vagy műanyag elválasztó falak vagy rekeszfalak segítségével valósítják meg. Céljuk, hogy a szekrényt zárt, védett funkcionális egységekre bontsák, hogy: Védelmet nyújtsanak a veszélyes részek közvetlen érintkezése ellen. A védettségi fokozat legalább IP XXB legyen. Védelmet nyújtsanak szilárd testek behatolása ellen. A védettségi fokozat legalább IP 2X legyen (ami lefedi az IP XXB-t). A fő cél az, hogy fenntartsuk az elosztóberendezés folyamatos üzemét a szekrényen végrehajtott hibaelhárítás vagy karbantartás esetére. Az elválasztások továbbá korlátozzák az elektromos ív és szikra terjedését. Ezzel egyidőben viszont csökkentik a szekrény természetes átszellőztetettségét, ami melegedéshez vezethet. Ebből kifolyólag javasolt ellenőrizni a hőmérleget. A rekeszelések elkerülhetetlenül megnövelik a szekrény méretét és árát, mind munka, mind pedig anyagköltség tekintetében. Elosztószekrényen belüli elválasztás TÍPUS szerinti csoportosítása 1. típus Nincs belső elválasztás 2a típus A gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől. A külső vezetők bekötési pontjait nem kell elválasztani a sínektől. 2b típus Az XL3 4000/6300 rendszerrel bármely kialakítás megvalósítható, a katalógusban szereplő alkatrészek felhasználásával. A gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől. A külső vezetők bekötési pontjai el vannak választva a sínektől. Kialakítások Lásd a ek utasításait 38

40 Elosztószekrényen belüli elválasztás típus szerinti csoportosítása (folytatás) 3a típus Gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől és az összes funkcionális egység elválasztása egymástól. A külső vezetők bekötési pontjait nem kell elválasztani a sínektől. Funkcionális egység Ez a fogalom a berendezésnek egy olyan szerkezeti egységét takarja, amely elektromos és mechanikai alkatrészekből áll, és egyetlen funkciót lát el. Elosztószekrények esetében a funkcionális egység majdnem kizárólag a védőberendezést és segédberendezéseit takarja, kivéve a kihúzható egységeket. 3b típus 4a típus 4b típus Gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől és az összes funkcionális egység elválasztása egymástól. A külső vezetők bekötési pontjai el vannak választva a sínektől, de nincsenek elválasztva egymástól. Gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől és az összes funkcionális egység elválasztása egymástól, beleértve a külső vezetők azon bekötési pontjait, melyek a funkcionális egység szerves részét képezik. A külső vezetők bekötési pontjai ugyanabban a térfogatban vannak, mint a funkcionális egység. Gyűjtősínek elválasztása a funkcionális egységektől és az összes funkcionális egység elválasztása egymástól, beleértve a külső vezetők bekötési pontjait. A külső vezetők bekötési pontjai nincsenek ugyanabban a térfogatban, mint a funkcionális egység, de egy külön térfogatban találhatók. IS (megnövelt biztonságú) elosztás Amennyiben igény, hogy a szekrény karbantartását vagy bővítését feszültségmentesítés nélkül is el lehessen végezni, a HX³/VX³ IS elosztási rendszer kifejezetten alkalmas ennek megvalósítására, és a fenti rekeszelési kialakításokat is helyettesíti. Dugaszolható vagy kihúzható szerkezetek Sínek védelme Bekötőkapocs takarók Munkabiztonság Üres dugaszolható vagy kihúzható szerkezet Biztonságos bővítés A 3a, 3b, 4a és 4b típusú kialakítások esetén nem szükséges elválasztót tenni a funkcionális egységek közé. A DPX³ készülékek IP 2X védettségi fokozata lefedi az IP XXB követelményt. A rekeszelés megvalósítható az aktív alkatrészek szigetelésével, vagy az érintett készülék beillesztésével egy integrált egységbe, például az IEC szabvány fejezete szerinti műanyagházas megszakítóba. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 39

41 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Nyomógombok és jelzőkészülékek A színek és fényjelzések hatékony vizuális eszközei a figyelemfelkeltésnek. Csak jól körülírt célra használhatók fel, elkerülve a félreértéseket. Az IEC szabvány meghatározza a nyomógombok és jelzőfények esetében használható színeket. Javasolt a színek számát a valóban szükséges mennyiségre korlátozni. A szokásos színek a piros, sárga, zöld, kék, fehér, szürke és fekete. A színekhez a következő elvnek megfelelően az alábbi sorrendben kell társítani a jelentést: Személyek és vagyontárgyak biztonsága Folyamat állapota berendezés állapota színek jelentése Piros = veszély, vészhelyzet vagy hiba Sárga = figyelmeztetés, vagy abnormális állapot Zöld = biztonságos vagy normál üzemelés Kék = kötelező beavatkozás Fehér, szürke vagy fekete = jelzés, információ Osmoz termékcsalád: nyomógombok és jelzőfények széles választéka Nyomógombok és jelzőfények Biztonság Folyamat Állapot Piros Veszély Vészhelyzet Hiba Sárga Figyelmeztetés Abnormális üzem Abnormális állapot Zöld Biztonságos Normál üzem Normál üzem Kék Fehér, szürke, fekete Kötelező beavatkozás Jelzés, információ 40

42 IP védettségi fokozatok A védettségi fokozat (IP) határozza meg a személyek védelmére, valamint a szilárd test behatolása elleni, a közvetlen érintés elleni (első szám) és a folyadékok behatolása elleni (második szám) védelemre való képességet. A hozzáadott betűjel a veszélyes aktív részek elleni védelmet jelöli. A Legrand XL3 termékcsaládja ideális vá- lasztás, mely megfelel bármely telepítési környezetnek. Az XL3 160 IP 30 elosztószekrénytől az XL3 4000/6300 ipari elosztószekrényekig szinte minden védelmi szint megvalósítása lehetséges. Az IP30 védettségű Legrand elosztószekrények esetében az IP fokozat emelése gyári kiegészítők alkalmazásával érhető el. IP védettségi fokozatok az IEC és EN szabványoknak megfelelően 1. szám: védelem szilárd test behatolása ellen Hozzáadott betűk, pl. IPXX (ABCD): védettség a feszültség alatti, veszélyes részek közvetlen érintésével szemben 2. szám: védelem folyadék behatolása ellen IP teszt 0 Nincs védelem IP teszt IP teszt védelem 0 Nincs védelem Ø 50 mm 1 Védelem függőlegesen csöpögő víz ellen (kondenzáció) 1 Ø 50 mm Ø 12,5 mm 50 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem A d 12 mm A veszélyes részek nem érhetők el kézfejjel Védelem a függőleges iránytól max. 15 -ig eltérő irányból csöpögő víz ellen Védelem a függőleges iránytól max. 60 -ig eltérő irányból csöpögő esővíz ellen 2 12,5 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem B A veszélyes részek nem érinthetők meg ujjal 4 Védelem a minden irányból szóródó víz ellen 3 Ø 2,5 mm 2,5 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem C A veszélyes részek nem érhetők el szerszámmal (pl. csavarhúzóval) 5 6 Védelem a minden irányból érkező vízsugár ellen Teljes védelem az erős, hullámverés-szerű vízsugarak ellen 4 Ø 1 mm 1 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem 7 1 m 15 cm mini Védelem az alámerülés hatásai ellen 5 Por behatolása elleni korlátozott védelem D A veszélyes részek nem érhetők el huzallal 8 m Védelem a hosszan tartó alámerülés hatásai ellen, meghatározott körülmények között 6 Por behatolása elleni teljes védelem 9 Védelem a nagynyomású és magas hőmérsékletű vízsugarak ellen IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 41

43 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK összeállítása (folytatás) Elosztószekrények szállítása Elosztószekrények emelése Az elosztószekrények hevederekkel történő emelésére vonatkozó előírásokat és biztonsági óvintézkedéseket csak tájékoztató jelleggel közöljük, mivel nagyban függ a rakodó és a darukezelő kompetenciájától. Emelőeszközök Az XL³ emelőgyűrűk a 2 m-nél nem szélesebb egységek emelésére alkalmasak. Amennyiben az emelni kívánt egység 2 m- nél szélesebb, vagy különösen nehéz, hajlított profilt kell alkalmazni. Ez a módszer érvényes az XL³ 4000/6300 és az XL³ 800 IP 55 elosztószekrényekre, de az XL³ 800 IP 43-ra nem. A hevederek kiválasztása A rakodó felelőssége a megfelelő heveder kiválasztása a megemelendő teher súlyának és az emelőberendezés típusának függvényében. A teher súlyát illetően mindig fölfelé becsüljünk. Amennyiben nem áll rendelkezésre pontos adat, a megengedhető terhet kell figyelembe venni. Határozza meg a szükséges heveder kapacitást. A biztonságos üzemi tehernek (SWL, a hevederen jelölve kell lennie) meg kell felelnie az emelés nagyságának. A minimális SWL értékek az elosztószekrények kézikönyvének emelési diagramjaiban találhatók (értékek egyetlen hevederre vagy egy többszörös heveder egy ágára) Ellenőrizze az emelhető terhet az M emelési mód szorzó figyelembe vételével, ami a heveder ágak számától és szögétől függ. Az emelendő teher gyakran nincs kiegyensúlyozva. Ilyenkor az ágak nincsenek egyenletesen terhelve és a hosszuk sem azonos. Ennek következménye a teherbírás csökkenése. Belógó heveder kg 90 Emelés gyűrűkkel Emelés hajlított profillal Végtelenített hevedereket nem ajánlott emelőgyűrűkbe fűzni kg 700 kg kg A heveder ágak közti szöget javasolt 90 alatt tartani és soha nem szabad átlépni a 120 -ot, mert a rögzítési pontok így jelentős oldalirányú terhelésnek lennének kitéve, és lényegesen csökken a megengedett teherbírás. A teherre rögzített hevederek ágai közötti szög. 42

44 A gyűrűk, hevederek és horgok elrendezése Az eszközöket a maximális meghúzási nyomaték figyelembe vételével kell a berendezésbe csavarni. Forgassa úgy a gyűrűket, hogy egy vonalban legyenek a hevederekkel. Ha szükséges, igazítsa meg az irányt a csavar meglazításával. A helytelenül pozícionált gyűrűkön fellépő keresztirányú terhelések töréshez vezetnek. Alátétek Használjon olyan eszközöket, amik megelőzik a kioldódást, például biztonsági horgok, vagy kengyelek (távtartó gyűrűkkel középen tartható a kötélszem). Szigorúan tilos egyszerre két emelőgyűrűn áthúzni a végtelenített hevedert. A gyűrűkre és a hevederre ható erő meghaladhatja a megengedett értékeket. Hosszú terhek emelése A jelentősen hosszú terhek emelése különleges óvintézkedéseket igényel a teher egyenletes elosztása és a belengés elkerülése érdekében. Kiegyenlítő heveder alkalmazása Ez a módszer a tehereloszlás pontos ismeretét igényli. Ha kétség merül fel, inkább használjon emelőgerendát. Emelőgerenda használata A hevedereket trapéz alakban húzza át a belengés elkerülése végett. Ne használjon lapos hevedereket. Anyagmozgatás raklapemelő vagy villás targonca segítségével A raklaphoz rögzített berendezések raklapemelő, görgős kézikocsi vagy villás targonca segítségével is mozgathatók. Az XL³ elosztószekrények akkor is mozgathatók, ha lekerültek a raklapról. A tokozatok lábazata elég erős ahhoz, hogy a villás targonca villáját kibírja, még abban az esetben is, ha már a kábelezés tartozékaival is fel van szerelve. A levehető oldallapokat el kell távolítani a lábazatról a szállítás előtt. ELOSZTÓSZEKRÉNYEK léptetése Minden XL³ elosztószekrényt lehet léptetni a talajon, akár fel van szerelve lábazattal, akár nincs. Az alaplemez sarkai megfelelően meg vannak erősítve a folyamatos léptetéshez szükséges felület biztosítása végett. Ezt a témát a műszaki dokumentációban ki kell részletezni, hogy biztosítva legyen a szekrény megfelelő mozgatása a végleges telepítés előtt. A horgokat mindig úgy állítsuk be, hogy a nyílásuk felfelé nézzen. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 43

45 elosztó- BERENDEZÉSEK TANÚSÍTÁSA IEC és 2 szabványok A kisfeszültségű elosztó berendezések tanúsítását az IEC , IEC és IEC nemzetközi szabványok határozzák meg. Az IEC szabványokkal kapcsolatos változások Az MSZ EN es szabványsorozat a következő műszaki módosításokat tartalmazza az MSZ EN utolsó kiadásához képest: Az MSZ EN nek kettős szerepe van: egyrészt egy különálló termék szabvány, másrészt egy általános szabálykönyv azokhoz a berendezésekhez, amelyek részei az MSZ EN sorozatnak. Az MSZ EN egyedi berendezésekre vonatkozó követelményeit az MSZ EN tartalmazza (teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések). Az új szabvány már nem tesz különbséget a típusvizsgált és részlegesen típusvizsgált berendezések között. Ehelyett ellenőrzött és nem ellenőrzött berendezéseket ismer. A törzs: egy általános szabványkönyv, az alapszabály, amely a sorozat 1-es lapja. Az eredeti gyártóra nézve kötelező a konstrukció-igazoló ellenőrzés (13 ellenőrzés, melyek történhetnek vizsgálattal, referenciakonstrukcióval való összehasonlítással és értékeléssel). tisztázásra kerültek a hőmérséklet emelkedésre vonatkozó követelmények. Átfogóbban van tárgyalva a névleges egyidejűségi tényező. A Legrand által gyártott üres elosztószekrények megfelelnek az IEC ban támasztott követelményeknek, így az IEC szabvány alkalmazható rajtuk. Az MSZ EN új szabványsorozat struktúrája: A törzs: egy általános szabálykönyv, az alapszabály, amely a sorozat 1-es lapja. Az ágak az egyedi berendezésszabványok, a sorozat többi lapja. Csak együtt elfogadhatók. Az MSZ EN szabvánnyal ellentétben a megfeleltetésnek nem lehet az általános szabály az alapja (MSZ EN ). IEC RÉGI SZABVÁNYSOROZAT IEC Tipizált és részlegesen tipizált berendezések IEC Elosztótáblák IEC Felvonulási helyszínek berendezéseinek egyedi követelményei IEC Közcélú hálózat energiaelosztó berendezéseinek követelményei IEC Tokozott síncsatornás rendszerek IEC Általános szabályok IEC Teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések IEC Elosztótáblák IEC Berendezések építkezésekhez IEC Felvonulási helyszínek berendezéseinek egyedi követelménye IEC Tokozott síncsatornás rendszerek IEC Elektromos járművek 44 IEC ÚJ SZABVÁNYSOROZAT

46 A berendezéseknek specifikus szabványoknak is meg kell felelniük; jelen esetben MSZ EN , MSZ EN , stb. Ez a dokumentum csak a szakképzett személyek általi használatra tervezett elosztószekrények és tokozatok tanúsítására vonatkozik, vagyis az új szabvány 1. és 2.-ik részére. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések (PSC-berendezés): Olyan kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezés, amelyet minden fajta terhelés esetén energia elosztására és vezérlésére használnak, és amely ipari, kereskedelmi és hasonló alkalmazásokra való, ahol a szakképzetlen személyek általi működtetést nem tervezik. Példa: irodaépület főelosztó Berendezésgyártó: Az a szervezet, amely a felelősséget vállalja a kész berendezésre. Példa: szekrényszerelő cég Eredeti Gyártó Az a szervezet, amely a berendezés eredeti konstrukcióját kivitelezte és a hozzá kapcsolódó igazoló ellenőrzést elvégezte a vonatkozó berendezésszabvány szerint Példa: Legrand. A berendezésgyártó és az eredeti gyártó lehet ugyanazon szervezet. Példa: Legrand által összeállított vezetékezett elosztó. Az egyes szervezetek szerepei és kötelességei Az eredeti gyártó előállítja vagy megnevezi az elosztó szekrény különböző alkotóelemeit: védelmi készülékek, elosztószekrény, elosztó rendszer, stb. Minden egyes alkotóelemnek rendelkeznie kell termék megfelelőségi tanúsítvánnyal. Az ezekre a termékekre alapozott jellemző konstrukciókat egy sor mérésnek kell alávetni: ezek a típus tesztek. A berendezésgyártó összeszereli a kisfeszültségű kapcsolóberendezést, telepíti a berendezést és elvégzi a külső kábelek bekötését, megfelelve a termékek kiválasztását és telepítését leíró szabályoknak, illetve azoknak a módszereknek, melyeket az eredeti gyártó, valamint a szabványok, az előírások és a bevált gyakorlat határoz meg. A berendezésgyártó felel a kész berendezés tanúsításáért és a műszaki dokumentáció kiadásáért. Az egyes vizsgálatok (szigetelés, a falon kívüli vezetők folytonossága) és a végső ellenőrzés eredményeit mind külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni (lásd a mellékletben szereplő példát). A vizsgálati folyamatnak való teljes megfelelőséget ezután lehet megfelelőségi nyilatkozattal tanúsítani (lásd példa, 62-es old.) és a kész elosztóberendezést megjelölni. Az IEC szabványnak való megfelelés lehetővé teszi a CE jelölés alkalmazását. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 45

47 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) Az eredeti gyártó által elvégzendő konstrukció-igazoló ellenőrzések A teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések (PSC) tanúsításához az IEC szabvány 13 műszaki jellemző ellenőrzését írja elő. Ezek az ellenőrzések a kész berendezésre vonatkoznak és nem helyettesítik az alkotóelemek termék szabványokban előírt megfelelőségi vizsgálatait. Az ellenőrzés, a jellemzőktől függően, három különböző módszer szerint végezhető: Vizsgálattal: A berendezés egy mintadarabján, vagy a berendezések részein végzett vizsgálat, amely garantálja, hogy a kialakítás kielégíti a berendezéssel szemben meghatározott szabványos követelményeket. Összehasonlítással: A berendezés, vagy a berendezés részeinek összehasonlítása egy már konstrukció igazoló ellenőrzéssel vizsgált referencia (vele egyenértékű) konstrukcióval. Értékeléssel: A berendezés egy mintadarabjára, vagy a berendezések részeire alkalmazott ellenőrzés a tervezési szabályok vagy számítások útján. Ha több módszer is lehetséges ugyanazon ellenőrzés elvégzésére, a módszerek egyenértékűnek tekintendők, és a megfelelő módszer kiválasztása az eredeti gyártó felelőssége. Eredeti gyártóként, a Legrand konstrukcióigazoló vizsgálatokat reprezentatív mintákon egy elismert laboratóriummal végeztette. Amennyiben a berendezésgyártó az elosztószekrény összeszerelése során valamennyi, a Legrand által megadott követelménynek és utasításnak teljes mértékben megfelelt, úgy nem kell ezeket az ellenőrzéseket megismételnie a kész berendezésen. Ha a berendezésgyártó a saját, az eredeti gyártó ellenőrzésében nem szereplő méréseit használja fel, akkor ezen mérések tekintetében eredeti gyártóvá válik és ezért meg kell ismételnie ezeket az ellenőrzéseket. 46

48 Sorszám Ellenőrzött jellemző Fejezet és bekezdés A konstrukció-igazoló ellenőrzések Rendelkezésre álló ellenőrzési lehetőségek Ellenőrzés Összehasonlítás Értékelés 1 Anyagok és a részek szilárdsága: 10.2 Korrózióállóság IGEN NEM NEM Szigetelő anyagok tulajdonságai: Termikus stabilitás IGEN NEM NEM Szigetelő anyagok belső villamos hatásainak IGEN NEM NEM tulajdonítható, rendellenes hővel és tűzzel szembeni ellenállása Ellenálló képesség ultraibolya sugárzással (UV) IGEN NEM IGEN szemben Emelés IGEN NEM NEM Mechanikai hatások (ütések) IGEN NEM NEM Jelölések IGEN NEM NEM 2 A burkolatok védettségi fokozata 10.3 IGEN NEM IGEN 3 Légközök 10.4 IGEN NEM NEM 4 Kúszóáramutak 10.4 IGEN NEM NEM 5 Áramütés elleni védelem és védőáramkörök 10.5 épsége: A berendezés megérinthető vezető részei és IGEN NEM NEM védőáramkörei közötti hatásos föld folytonosság A védőáramkör zárlati szilárdsága IGEN IGEN NEM 6 A kapcsolókészülékek és az 10.6 NEM NEM IGEN alkatelemek beépítése 7 Belső villamos áramkörök és összekötések 10.7 NEM NEM IGEN 8 Külső vezetők csatlakozókapcsai 10.8 NEM NEM IGEN 9 Dielektromos tulajdonságok: 10.9 Üzemi frekvenciájú feszültségállóság IGEN NEM NEM Lökőfeszültség-állóság IGEN NEM IGEN 10 A melegedés igazoló ellenőrzése IGEN IGEN IGEN 11 Zárlati szilárdság IGEN IGEN NEM 12 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) IGEN NEM IGEN 13 Mechanikai működés IGEN NEM NEM IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 47

49 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) A konstrukció-igazoló ellenőrzés 1 3 pontja részletesen 1. ELLENŐRZÉS ANYAGOK ÉS SZERKEZETI RÉSZEK SZILÁRDSÁGA: A szerkezeti elemeknek és részeknek ellen kell állniuk a korrózióknak, hőmérséklettel kapcsolatos hatásoknak, rendellenes hőnek, tűznek, UV-sugárzásnak, felemelésből adódó igénybevételeknek, mechanikai hatásoknak (ütéseknek). 2. ELLENŐRZÉS A BURKOLATOK VÉDETTSÉGI FOKOZATÁNAK (IP) ELLENŐRZÉSE Az IP-kóddal jellemzett védettségi fokozat egyik alapvető feladata, hogy biztosítsa a személyek védelmét a burkolaton belüli veszélyes részek érintésével szemben. Az IP kód első száma a szilárd testek, a második száma a víz behatolása elleni védelemre utal, amelyet a villamos berendezés burkolata nyújt a burkolaton belüli részek számára. A kiegészítő betűk a veszélyes részek érintés elleni védelmére vonatkozó szigorúbb követelmények teljesítésére utal. 3. ELLENŐRZÉS légközök A légközök számítási módszereit az MSZ EN es szabvány F függeléke tartalmazza, ami az IEC ből származik. Ezen távolságokat két vezető rész között mérik, amely légköz esetén a köztük lévő legrövidebb utat jelenti. 4. ELLENŐRZÉS kúszóáramutak A kúszóáramutak számítási módszereit az MSZ EN es szabvány F függeléke tartalmazza, ami az IEC ből származik. Ezen távolságokat két vezető rész között mérik, amely kúszóáramút esetén a legrövidebb távolság a köztük lévő szigetelőanyag felületén. 5. ELLENŐRZÉS áramütés ELLENI VÉDELEM ÉS A VÉDŐÁRAMKÖRÖK ÉPSÉGE A biztonság szempontjából a védővezető folytonossága és zárlati szilárdsága kritikus fontosságú. A védővezető folytonosságának vizsgálata során az MSZ EN szabványban leírt 10 A-es mérőáramot kapcsoljuk a védővezető kapcsa és az érintésnek kitett részek közé. A védővezető zárlati szilárdságának vizsgálata során azt ellenőrizzük, hogy a megengedett hibaáram nem okozza a védővezető leválását. 6. ELLENŐRZÉS A KAPCSOLÓKÉSZÜLÉKEK ÉS ALKATELEMEK BEÉPÍTÉSE Ezek olyan szabályok, melyek a berendezésben lévő készülékek beépítésére vonatkoznak akár fixek vagy kikocsizhatók, melynek belső vezetékezése a megrendelő igénye alapján kerül kialakításra. Ez érinti a készülékek vezérlését, újraindítását, tövábbá mindenféle kijelzőt (LED, számlapok, stb.). 48

50 7. ELLENŐRZÉS belső VILLAMOS ÁRAMKÖRÖK ÉS ÖSSZEKÖTÉSEK Az erőátviteli és a vezérlő áramkörök tervvel való összehasonlítása. Ez a rész tartalmazza például a vezetékek és gyűjtősínek helyes méretezését és a vezérlő áramkörök földelését is. Továbbá itt találhatjuk a vezetékek színjelölésére és az áramkörök kialakítására vonatkozó előírásokat. 8. ELLENŐRZÉS külső VEZETŐKHÖZ VALÓ CSATLAKOZÓKAPCSOK Ennél a pontnál ismerni kell a végfelhasználói igényeket arról, hogy milyen keresztmetszetű, anyagú (réz vagy alumínium) vezetékek kerülnek bekötésre. Továbbá az összes kapcsot ellenőrizni kell, amit a vezetékek fogadására lehet használni. 9. ELLENŐRZÉS DIELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK A dielektromos mérések a szigetelés minőségét hivatottak ellenőrizni a legnagyobb üzemi feszültségen. Ezeket az 50 Hz-es hálózati frekvencián végzik és a feszültséghullám alakja a villámcsapást szimulálja*. 10. ELLENŐRZÉS MELEGEDÉSI HATÁROK A mérés során a szélsőséges üzemi körülmények között (maximális áram, készülékszám, tömeg) tesztelik az elosztót. A cél az, hogy a melegedési határok ne lépjék túl a szabvány 6. táblázatában felsorolt értékeket. 11. ELLENŐRZÉS zárlati SZILÁRDSÁG Ez a teszt garantálja, hogy a gyűjtősínek, a tartóik, a kapcsolókészülékek (Vistop/ DPX-IS), a védelmi készülékek (DMX 3 / DPX 3 /DX 3 ) és a tokozat kibírja a zárlati áramok keltette termikus és elektrodinamikus hatásokat. 12. ELLENŐRZÉS ELEKTROMÁGNESES ÖSSZEFÉRHETŐSÉG (EMC) Ez a teszt az elosztó által keltett elektromágneses interferenciát méri a beépítés helyén. A cél az, hogy a berendezés ne keltsen elektromágneses zavarjelet ELLENŐRZÉS MECHANIKAI MŰKÖDÉS Ezek a tesztek a szabvánnyal összhangban olyan alkatrészeket érintenek, amikkel szemben semmilyen speciális követelmény nincs. 200 működési ciklust végeznek el a kikocsizható szerkezetekkel, ajtókkal, előlap rögzítésekkel, stb. * Ezen ellenőrzés keretében az eredeti gyártó igazolja, hogy a légközök és a kúszóáramutak a szabványban megadott értékűek. Amennyiben ez ellenőrzéssel nem végezhető el, az eredeti gyártó különböző a szabványban megadott jelalakú, frekvenciájú és tulajdonságú vizsgálófeszültséggel vizsgálja a készülékek szigetelésének megfelelőségét. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 49

51 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) Az ellenőrzések dokumentálása és kiértékelése A összeállítás ellenőrzését a berendezés mintadarabján vagy berendezések részein végezzük annak bizonyítására, hogy a tervezés megfelel az alkalmazható szerelési szabványnak. Ezeket az ellenőrzéseket hivatalosan független tanúsító szervezetek végzik az általában szokásos kábelezési konstrukcióval és szerkezeti elrendezésekkel jellemzett berendezéseken (lásd következő oldalon). Minta megfelelősségi nyilatkozatra 50

52 ELLENŐRZÉS TÁRGYA Anyagok és alkatrészek szilárdsága A burkolatok védettségi fokozata Légközök Kúszóáramutak EREDETI GYÁRTÓ (LEGRAND) LOVAG 10.2 tanúsítvány LOVAG 10.3 tanúsítvány LOVAG 10.4 tanúsítvány LOVAG 10.4 tanúsítvány Áramütés elleni védelem és védőáramkörök épsége A kapcsolókészülékek és alkatelemek beépítése Belső villamos áramkörök és összekötések Külső vezetők csatlakozókapcsai LOVAG 10.5 tanúsítvány Tesztelt konfiguráción ellenőrizve Legrand 10.6 Tesztelt konfiguráción ellenőrizve Legrand 10.7 Tesztelt konfiguráción ellenőrizve Legrand 10.8 Dielektromos tulajdonságok LOVAG 10.9 tanúsítvány (idő 5 s) A melegedés igazoló ellenőrzése Zárlati szilárdság Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Mechanikai működés LOVAG tanúsítvány LOVAG tanúsítvány LOVAG tanúsítvány LOVAG tanúsítvány IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 51

53 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) A berendezésgyártó által elvégzendő műveletek és ellenőrzések Az IEC szabványban megadott és meghatározott egyedi darabvizsgálatokat, melyeket berendezés vizsgálatnak is nevezünk, a berendezésgyártónak kell elvégeznie az összeszerelés és vezetékezés után. A rendszeres darabvizsgálatok általában szemrevételezéssel történnek; csak a villamos szilárdság ellenőrzése jelent tényleges műszeres vizsgálatot (50 Hz üzemi frekvenciájú feszültségállóság és lökőfeszültség-állóság). Ezek az ellenőrzések az alkatrészek anyagés gyártási hibák kiszűrését és a berendezés megfelelő működésének ellenőrzését szolgálják. A rendszeres darabvizsgálatokat nem szükséges a konkrét készülékeken és különálló alkatrészeken elvégezni, ha azok az összeszerelési útmutatásoknak megfelelően vannak beszerelve. Ebben az esetben Legrand elosztószekrényeket, áramkör megszakítókat és elosztórendszereket kell használni. A 10 EGYEDI DARABVIZSGÁLAT ELLENŐRZÉS TÁRGYA BERENDEZÉSGYÁRTÓ (Partner) A burkolatok védettségi fokozata Szemrevételezés 11.2 Légközök Szemrevételezés 11.3 Kúszóáramutak Szemrevételezés 11.3 Áramütés elleni védelem és védőáramkörök épsége A kapcsolókészülékek és alkatelemek beépítése Szemrevételezés / szúrópróbaszerű ellenőrzés 11.4 Szemrevételezés 11.5 Belső villamos áramkörök és összekötések Szúrópróbaszerű ellenőrzés 11.6 Külső vezetők csatlakozókapcsai Szemrevételezés 11.7 Dielektromos tulajdonságok 250 A névleges áramig elég szigetelés ellenállás mérés Mechanikai működés Hatékonyság ellenőrzése 11.8 Vezetékezés, üzemi működés és funkció Egy kiegészítő művelet a szemrevételezéshez Szemrevételezés, funkcionális vizsgálat

54 VÉDETTSÉGI FOKOZAT (IP) (11.2 SZABVÁNYPONT) A berendezés védettségi fokozata jelzi, mennyire képes megvédeni a személyeket az aktív részektől, illetve megakadályozni a szilárd testek és folyadékok behatolását. Ezt az IP jelzéssel adják meg, az IEC szabványban leírt méréseknek megfelelően (lásd lejjebb). A berendezés számára előírt IP védettségi szint a telepítési feltételektől és az azt érő külső hatásoktól függ. A védettségi fokozat minden esetben legalább IP 2X legyen. A nyitott berendezések védettségi fokozata legalább IP XXB kell legyen. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie Amikor valamennyi alkatrész összeszerelése elkészült, a berendezésgyártónak szemrevételezést kell végeznie, hogy ellenőrizze, az elosztószekrény és az alkatrészek megfelelnek-e az előírt védettségi fokozatnak. Például, ha a vezérlő- és jelzőkészülékek ajtókra vagy előlapokra vannak telepítve, ezek IP jelzésének és beépítésének meg kell felelnie az előírt IP védettségi szintnek. Ebben az esetben nincs szükség kiegészítő intézkedésre. IP jelzés az IEC szabvány szerint 1. szám: védelem szilárd test behatolása ellen Hozzáadott betűk, pl. IPXX (ABCD): védettség a feszültség alatti, veszélyes részek közvetlen érintésével szemben IP teszt IP teszt védelem Ø 50 mm Ø 12,5 mm Nincs védelem 50 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem 12,5 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem A B Ø 50 mm d 12 mm A szerelési szabályoknak való megfelelés biztosítja, hogy az XL 3 tokozatok IP védettségi szintje megfelel az előírásoknak. A veszélyes részek nem érhetők el kézfejjel A veszélyes részek nem érinthetők meg ujjal 2. szám: védelem folyadék behatolása ellen IP teszt 0 Nincs védelem Védelem függőlegesen csöpögő víz ellen (kondenzáció) Védelem a függőleges iránytól max. 15 -ig eltérő irányból csöpögő víz ellen Védelem a függőleges iránytól max. 60 -ig eltérő irányból csöpögő esővíz ellen Védelem a minden irányból szóródó víz ellen Legrand ELOSZTÓSZEKRÉNYEK védettségi fokozata Elosztószekrények típusa Ajtó nélkül Ajtóval XL³ 160 IP 30 IP 40 XL³ 400 IP 30 IP 40 1 XL³ 400 IP 55 - IP 55 XL³ 800 IP 30 IP 40 1 XL³ 800 IP 55 - IP 55 XL³ 4000 IP 30 IP 55 XL³ 6300 IP 30 IP 55 1: Tömítőkészlettel IP 43 3 Ø 2,5 mm 2,5 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem C A veszélyes részek nem érhetők el szerszámmal (pl. csavarhúzóval) 5 6 Védelem a minden irányból érkező vízsugár ellen Teljes védelem az erős, hullámverés-szerű vízsugarak ellen 4 5 Ø 1 mm 1 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása elleni védelem Por behatolása elleni korlátozott védelem D A veszélyes részek nem érhetők el huzallal 7 8 m 1 m 15 cm mini Védelem az alámerülés hatásai ellen Védelem a hosszan tartó alámerülés hatásai ellen, meghatározott körülmények között 6 Por behatolása elleni teljes védelem 9 Védelem a nagynyomású és magas hőmérsékletű vízsugarak ellen IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 53

55 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) A berendezésgyártó által elvégzendő műveletek és ellenőrzések (folytatás) LÉGKÖZÖK ÉS KÚSZÓÁRAMUTAK (11.3 SZABVÁNYPONT) Két vezető rész között a legrövidebb úton kifeszített zsinórtávolság.amennyiben olyan üzemzavar történik, amely megbontja a levegő jelentette szigetelést, az elektromos ív ezt az utat fogja követni. A légköz minimális értékét az Uimp lökőfeszültség-állóság szerint határozzuk meg a készülékegyüttesen. legrövidebb távolság két vezető rész között a szilárd szigetelőanyag felületén. A kúszóáramutak minimális értékeit a berendezés előírt Ui szigetelési feszültsége és a telepítési környezet szennyezettségének mértéke alapján határozzuk meg. Általános szabály, hogy lakossági és kereskedelmi berendezéseknél 2-es, míg ipari berendezéseknél 3-as szennyezettségi fok alkalmazható. Névleges szigetelési feszültség (Ui) (V) 1 (Ui Ue) Légköz Kúszóáramút Vezető rész Tömör szigetelt rész LÉGKÖZÖK MINIMÁLIS ÉRTÉKEI AZ IEC SZERINT Névleges Uimp impulzus áramú lökőfeszültségállóság (kv) Minimális légköz (mm) 2,5 1, , Minimális kúszóáramutak az IEC szabvány SZERINT (mm) Szennyezettségi fok Összes Anyagcsoport 2 Anyagcsoport 2 anyagcsoport 2 I II IIIa IIIb I II IIIa IIIb 250 1,5 1,5 1,8 2,5 3,2 3, ,5 1,6 2,2 3,2 4 4, ,5 2 2, ,6 6,3 6, ,5 2,5 3,6 5 6,3 7,1 8,0 8, ,8 3,2 4,5 6, ,4 4 5, , ,2 5 7, , ,2 6,3 9 12, , : Az alacsonyabb szigetelési feszültség értékeiről lásd az IEC szabvány 2. táblázatát 2: Az anyagcsoportokat a következők szerint osztályozzuk, a kúszóáramutak összehasonlító mutatójának értéktartománya (CTI) alapján. I. Anyag csoport 600 CTI II. Anyag csoport 400 CTI < 600 III.a Anyag csoport 175 CTI < 400 III.b Anyag csoport 100 CTI < 175 Az áramellátás névleges feszültsége és a névleges lökőfeszültség-állóság (Uimp) közti összefüggés az IEC G1 táblázatában szerepel. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A légközöknek és kúszóáramutaknak való megfelelés nagyban függ az előírások betartásától és a berendezés alkatrészeinek gondos összeszerelésétől. A berendezésgyártó felelőssége tehát a kész berendezés ellenőrzése szemrevételezéssel vagy fizikai ellenőrzéssel, amennyiben a szemrevételezés nem megfelelő. A légközök és kúszóáramutak mérése a különböző polaritású áramütés-veszélyes részek, valamint az áramütés-veszélyes részek és a falon kívüli vezetők között történik. A mérési módszerek leírása az IEC szabvány F mellékletében található. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legnagyobb kockázatot a vezetékezés jelenti (lásd 24. old.). Az alkalmatlan csatlakozók, a csavaros bekötések, kapcsok és fém tartóelemek lecsökkenthetik a légközöket. Különös figyelemmel kezelendő: - A készülékek csatlakozói közötti távolságok (kábelsaruk, kábelsarus bekötési pontok, stb.) és a közeli megérinthető vezető részek (szekrényváz, készülékrögzítő lemezek, stb.) - A csatlakozások közötti távolságok - Csavarkötések és csatlakozások a gyűjtősíneken (más gyűjtősínektől való távolságok és a megérinthető vezető rész között) Szükség esetén, elválasztókat vagy szigetelt válaszfalakat lehet alkalmazni a távolságok növelésére. Amennyiben a légközök értékei alacsonyabbak, mint a szemközti táblázatban szereplő értékek, lökőfeszültség-állósági mérést kell végezni (lásd 60. old.) HX³/VX³ OPTIMIZÁLT ELOSZTÁS Amennyiben a HX³/VX³ elosztási rendszer eszközei a megadott feltételek szerint vannak telepítve, garantált, hogy a rendszerben a minimális légköz és a szigetelési feszültség is megfelelő. 54

56 ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉS VÉDŐÁRAMKÖRÖK ÉPSÉGE (11.4 SZABVÁNYPONT) A zárt elosztóberendezések áramütés elleni fő védelmét fém vagy műanyag elosztószekrény (szekrény vagy ház) biztosítja. Ezen felül minden egyes elosztószekrényt be kell kötni a védővezetőbe, a szekrényen belül vagy kívül keletkező hibaáram levezetése érdekében. akár a berendezésben akár a berendezés külső áramköreiben keletkezett hiba esetén. Ennek a védővezetőnek ellen kell állnia a zárlati áram okozta igénybevételnek, amely a berendezés telepítési helyén fordulhat elő. Az alkalmazandó bekötési szabályok és óvintézkedések a 4. oldalon vannak megadva. A berendezés minden fémből készült vezető alkatrészét egymáshoz és a védővezetőhöz kell csatlakoztatni. A teljesen szigetelt elosztószekrények felépítésére speciális óvintézkedések vonatkoznak (lásd a 6. oldalt). Az XL³ elosztószekrények összeállítása biztosítja a megérinthető vezető részek folytonosságát. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie Ellenőrizni kell, hogy a berendezés különböző megérinthető vezető részei csatlakoztatva vannak-e a betáplálás oldali védővezető bekötési pontjára. Az ellenőrzést olyan ellenállásmérő műszerrel kell elvégezni, amellyel a védővezető ellenállását legalább 10 A vizsgálati árammal (váltó- és egyenáram) mérhetjük. Ezt az áramot az összes megérinthető vezető rész és a betáplálás oldali védővezető bekötési pontja közé táplálják be. A mért ellenállás nem haladhatja meg az 0,1 Ω-ot. A csavarral és csavarkötéssel rögzített berendezéseknél a csavarok meghúzását szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell. A meghúzási nyomatékok adatai a műszaki adatlapokon és a szerelési útmutatókban találhatók. Tesztelt berendezés Ajánlatos korlátozni az ellenőrzés időtartamát akkor, amikor a vizsgálat kis hálózati feszültségű berendezésekre is hatással lehet. I V A földelés folytonosságának biztosítása Védővezető földelése Védőburkolat Védőáramkörök folytonossági ellenőrzésének alapelve A mérést 10 A vizsgálati árammal kell elvégezni, az ellenállás pedig nem haladhatja meg a 0.1 Ω-ot. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 55

57 elosztóberendezések TANÚSÍTÁSA (folytatás) A berendezésgyártó által elvégzendő műveletek és ellenőrzések (folytatás) A KAPCSOLÓKÉSZÜLÉKEK ÉS ALKATELEMEK BEÉPÍTÉSE (11.5 SZABVÁNYPONT) A berendezésbe beépített minden komponensnek használatra alkalmasnak kell lennie, valamint meg kell felelnie a vonatkozó IEC szabványoknak. A készülékek villamos jellemzőinek (feszültség, áramerősség, névleges frekvenciák, megszakító és bekapcsolási képesség, zárlati szilárdság, szigetelési feszültség, névleges lökőfeszültség-állóság stb.) összhangban kell lenniük a berendezés specifikációival és telepítési feltételeivel. Ha a kisfeszültségű elosztó berendezés üzemi feszültségét például Ue 400 V-ra határozták meg, akkor 400 V-os rendszereken való használatra alkalmas. Az ilyen típusú berendezésben nem lehet olyan alkatrész, amelynek szigetelési feszültsége kisebb, mint Ui 400 V. Hasonlóképpen a főkapcsolót is, egyéb előírások mellett, a zárlati áramhoz kell méretezni. A védelemre vonatkozó összes információt az adattáblán és a műszaki dokumentációban kell részletezni. A vezérlő és nyugtázó készülékekhez, valamint a készülékek bekötési pontjaihoz könnyű hozzáférhetőséget kell biztosítani. A gyűjtősíneket úgy kell tervezni és méretezni, hogy azok ellenálljanak a zárlati áram okozta igénybevételnek. A vezetőket az IEC szabványban foglaltakkal összhangban kell méretezni a berendezéseken belüli körülményeknek megfelelően (lásd a 20. oldalt). Minden készüléket a gyártó utasításainak megfelelően kell használni. A jelen útmutató első része a berendezések építésére vonatkozó, fontos ajánlásokat és óvintézkedéseket tartalmaz. A Legrand XL 3 elosztószekrényekre, elosztó rendszerekre és készülékekre vonatkozó egyedi ajánlásokat a ek és a szerelési útmutatók tartalmazzák. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A berendezés gyártójának ellenőriznie kell, hogy a készülékek és azok jelölése megfelel-e a berendezésre vonatkozó előírásoknak, valamint azt, hogy a készülékek beszerelése összhangban van-e az eredeti gyártói utasításokkal. Az ellenőrzést szemrevételezéssel kell elvégezni. A berendezés gyártójának biztosítania kell, hogy a műszaki dokumentáció összhangban legyen az eredeti gyártói utasításokkal és kézikönyvekkel. Keresse einket a letölthető dokumentumai között. Az XL³ e tartalmazza az összeszerelési utasításokat, valamint további információkat szolgáltat a elosztószekrények, tartozékok és elosztási rendszerek kiválasztására és telepítésére vonatkozóan. A ek innen letölthetők: mentumok A lista a melléklet 107. oldalán található. 56

58 BELSŐ VILLAMOS ÁRAMKÖRÖK ÉS CSATLAKOZÁSOK (11.6 SZABVÁNYPONT) A gyűjtősíneket és a betápláló áramköröket a berendezés betáplálási kapcsain számított a független zárlati áramnak megfelelően kell méretezni és beszerelni. A gyűjtősínek választéka és méretei aktuális katalógusainkban, XL 3 elosztószekrények eiben, vagy az XLPro 3 szoftver segítségével tekinthetők meg. A vezetők kiválasztásakor meg kell felelni az IEC szabvány előírásainak (lásd a 12. oldalt). Bizonyos feltételek mellett a nullavezetők keresztmetszete csökkenthető (lásd a 28. oldalt). Lehetővé kell tenni a nullavezető szín alapján történő azonosítását. A segédáramköröket védeni kell a zárlati áramok hatásai ellen, vagy oly módon kell beállítani őket, hogy ne legyen lehetőség zárlati áram kialakulására. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A csavarral rögzített csatlakozások meghúzását szúrópróbaszerű ellenőrzés alá kell vetni. Az elkészült berendezés ellenőrzését szemrevételezéssel kell elvégezni. A vezetékezési tervnek való megfelelőség biztosítása a berendezés gyártójának a feladata. Példa: meghúzási nyomaték ellenőrzése A Legrand HX³/VX³ optimalizált elosztási rendszerek használata (gyűjtősínek, áramellátás és bekötőkészletek, sorelosztók) megkönnyíti a kábelezést és a szabványnak való megfelelőség ellenőrzését. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 57

59 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK TANÚSÍTÁSA (folytatás) A berendezésgyártó által elvégzendő műveletek és ellenőrzések (folytatás) KÜLSŐ VEZETŐKHÖZ VALÓ CSATLAKOZÓKAPCSOK (11.7 SZABVÁNYPONT) Külső vezetők esetén a bekötési pontok számának, típusának és jelölésének ellenőrzését a berendezés gyártási útmutatás alapján kell ellenőrizni. A vezetők nem lehetnek kitéve olyan igénybevételnek, amely csökkentheti a berendezés normál működés mellett várható élettartamát. A berendezésgyártónak jeleznie kell, hogy a bekötési pontok réz, alumínium, vagy mindkét típusú vezető fogadására alkalmasak-e. A bekötési pontokat oly módon kell kialakítani, hogy a külső vezetők csatlakoztatásánál (csavarok, csatlakozók stb.) biztosított legyen a szükséges érintkezőnyomás, ami megfelel a készülék névleges áramának és zárlati árammal szembeni szilárdáságának. A külső vezetők bekötési pontjait az IEC szabványnak megfelelően kell jelölni. Példa: egyenpotenciál vezető csatlakoztatási pontjai (föld) jelzéssel ellátva. Példa: a fázisokat a végükön és a bekötési pontoknál legalább N, L1, L2, L 3, jelöléssel kell ellátni. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A berendezés gyártójának ellenőriznie kell minden típusú csatlakozást, amelyet kábel be- és kivezetéseknél (nulla, PEN stb.) alkalmaznak, valamint azt, hogy ezek megfelelőek-e réz, alumínium, vagy mindkét típusú vezető csatlakoztatásához. A külső vezetők bekötési pontjait jelölni kell. Az elkészült berendezés ellenőrzését szemrevételezéssel kell elvégezni. 58

60 MECHANIKAI MŰKÖDÉS (11.8 SZABVÁNYPONT) A mechanikus vezérlő berendezések, reteszek, zárak, ideértve azokat is, amelyek a kivehető részekhez kapcsolódnak, hatékonyságát ellenőrizni kell. Nem kell ellenőrző vizsgálatot végezni azokon a készülékeken (például kihúzható megszakítókon), amelyeken már korábban elvégezték az alkalmazott termékszabványnak való megfelelőségi típusvizsgálatokat, ha a beszereléssel nem változott a berendezés mechanikus működése. Azoknál az eszközöknél, ahol igazoló ellenőrzés szükséges, a megfelelő működést a berendezésbe való beszerelést követően kell ellenőrizni. 200 (nyitási/zárási) működési ciklust kell elvégezni. Ezzel egy időben ellenőrizni kell a mechanikus reteszek mozgását is. Példa: ajtókon, előlapokon, reteszeken stb., végzett üzemi próba. Ellenőrzések,melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A zsanérokra szerelt ajtók és előlapok helyes mechanikai működését, a vezérlő berendezéseket, reteszeket, zárakat, ideértve azokat is, amelyek a kivehető részekhez kapcsolódnak, ellenőrizni kell. 200 (nyitás/zárás) működési ciklusra alkalmasnak kell lenniük. A vizsgálat akkor tekinthető kielégítőnek, ha a vizsgált eszköz és a mechanikus reteszek megfelelően működnek, a meghatározott szintű védelmet nem befolyásolják és a működtetésükhöz szükséges erő ugyanakkora, mint az ellenőrzés megkezdése előtt. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 59

61 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK TANÚSÍTÁSA (folytatás) A berendezésgyártó által elvégzendő műveletek és ellenőrzések (folytatás) DIELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK (11.9 SZABVÁNYPONT) A villamos szilárdsági mérések a szigetelés hatékonyságát ellenőrzik maximális üzemi feszültség mellett. Az ellenőrzés 50 Hz üzemi feszültségen, valamint villámcsapást szimuláló lökőfeszültség formájában történik. Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie A villamos dielektromos szilárdsági ellenőrzést a berendezésre vonatkozó utasítások és előírások szerint kell elvégezni. Adott szigetelési érték (Ui) üzemi feszültségen történő ellenőrzése. A lökőfeszültség ellenőrzése az adott érték (Uimp) lökőfeszültségre (1.2/50 µs hullámhosszon). Az ellenőrizni kívánt berendezést feszültségmentesíteni kell, és tilos külső berendezést rákötni. Minden megszakító készüléknek I (ON) bekapcsolt pozícióban kell lenniük. A vizsgálati feszültséget a következő sorrend szerint kell alkalmazni: Minden áramkör (fő-, vezérlő, segéd-) minden pólusa, valamint a berendezés megérinthető vezető részei között, A főáramkör minden pólusa és egyéb pólusok között (minden fázis és minden fázis és nulla vezető között), Minden áramkör között, ha azokat nem csatlakoztatták (például: SELV, vagy különálló vezérlő áramkör és főáramkör), II. érintésvédelmi osztályú berendezések esetén a védőáramkör és a szabadon álló alkatrészek között, A kihúzható, vagy a különálló alkatrészek szigetelésének ellenőrzése. 8. TÁBLÁZAT A fő áramkörök üzemi feszültség ellenállása (10.9.2) Névleges szigetelési feszültség U i (Váltóáram vagy egyenáram a fázisok között) Szigetelés vizsgálati feszültség négyzetes középértéke váltóáramnál A károsodás, vagy megsemmisülés elkerülése érdekében, minden elektronikus komponenst le kell Váltakozó áramú szigetelés vizsgáló feszültség b V V V U < U i < U i < U i < U i < U i 1500 a a csak egyenáramnál b A vizsgálati feszültségeket az IEC szabvány , 5. bekezdései határozzák meg Példa: villamos szilárdsági ellenőrzés üzemi feszültségen. választani. A földzárlat védelmi modulokat, a földzárlat elleni védelemmel ellátott DPX³ készülékeket és az MP6 védelmi egységeket dielektromos teszt választókapcsolóval látják el, amely lehetővé teszi az elektronikus komponensek védelmét. Alternatívaként, olyan elosztószekrények esetén, ahol a névleges betáplálási áram értéke 250 A vagy ennél alacsonyabb, a szigetelési ellenállást szigetelési ellenállás mérő műszer használatával ellenőrizhetjük legalább 500 V egyenfeszültségen. Ebben az esetben akkor kielégítő az ellenőrzés, ha az áramkörök közötti szigetelési ellenállás és a megérinthető vezető részek szigetelési ellenállása 1000 Ω/V az áramkörök tápfeszültség földelésének függvényében. 9. TÁBLÁZAT SEGÉD- ÉS VEZÉRLŐ EGYSÉGEK áramköreinek üzemi frekvenciájú feszültségállósága (10.9.2) Névleges szigetelési feszültség U i (a fázisok között) V Szigetelés vizsgálati feszültség négyzetes középértéke váltóáramnál b V U < U i < U i Lásd a 8. táblázatot Névleges lökőfeszültségállóság U imn kv 10. TÁBLÁZAT LÖKŐFESZÜLTSÉG-ÁLLÓSÁG (10.9.3) Vizsgálati feszültségek és a vonatkozó tengerszint feletti magasságok U i 2/50' Váltóáram, csúcsérték és egyenáram kv Tengerszint 200 m 500 m 1000 m 2000 m Tengerszint Váltóáram négyzetes középértéke kv 200 m 500 m 1000 m 2000 m 2,5 2,95 2,8 2,8 2,7 2,5 2,1 2,0 2,0 1,9 1,8 4,0 4,8 4,8 4,7 4,4 4,0 3,4 3,4 3,3 3,1 2,8 6,0 7,3 7,2 7,0 6,7 6,0 5,1 5,1 5,0 4,7 4,2 8,0 9,8 9,6 9,3 9,0 8,0 6,9 6,8 6,6 6,4 5,7 12,0 14,8 14,5 14,0 13,3 12, ,9 9,4 8,5 60

62 VEZETÉKEZÉS, MŰKÖDTETÉSI ÉS FUNKCIÓ PRÓBÁK (11.10 SZABVÁNYPONT) Ellenőrizni kell a megadott információk és jelölések teljességét. A berendezés gyártójának minden berendezést el kell látnia adattáblával, tartós jelöléssel, amit a berendezésen úgy helyeznek el, hogy beszerelés után és működtetés alatt is jól látható és olvasható legyen. A berendezés komplexitásától függően szükséges lehet megvizsgálni a kábelezést és üzempróbát végezni. A vizsgálati eljárás és a próbák száma attól függ, hogy a berendezésben találhatóak-e reteszelők, bonyolult vezérlési műveletek stb. Bizonyos esetekben szükséges lehet elvégezni, vagy megismételni ezt a próbát a telepítés helyszínén is az üzembe helyezés előtt. Az oldalon felsorolt műszaki információknak, ahol csak lehetséges, összhangban kell lenniük a berendezéshez mellékelt gyártói dokumentációban, vagy műszaki leírásban foglaltakkal. A berendezés gyártójának meg kell határoznia a berendezés és az abba beszerelt eszközök kezelésének, beszerelésének, működtetésének és karbantartásának feltételeit. A következő oldalakon (62. és 63. oldal) található megfelelőségi nyilatkozat, vizsgálati jegyzőkönyv és tanúsítvány minták nyújtanak segítséget a műszaki specifikációknak való megfelelőséghez. TD01-RDC Gyártó neve: msz EN és 2 Példa adattáblára Ellenőrzések, melyeket a berendezés gyártójának el kell végeznie Az információkat és jelöléseket ellenőrizni kell. A berendezés üzembe helyezése előtt működési próbát kell végezni. A következő információkat kell az adattáblán feltüntetni: A berendezés gyártójának megnevezése, vagy védjegye (aki a kész berendezésért felel), például a berendezésgyártó cégneve. Típusjelölés, vagy azonosítási szám, például: TD01-RDC vagy g Gyártási dátum, például: 2015 vagy vagy 12W09 MSZ EN X (az X-el a vonatkozó szabványt jelöljük), például: MSZ EN és 2. A következő kiegészítő információknak benne kell lenniük abban az összefoglaló műszaki dokumentációban, amit a berendezés mellé adnak (dosszié vagy műszaki kiadvány) A berendezés névleges feszültsége (Un), pl. Un = 400 V A névleges feszültségtől eltérő leágazások névleges feszültsége (Ue), pl. Ue = 230 V Lökőfeszültség-állóság névleges értéke (Uimp), pl. Uimp = 6 kv Névleges szigetelési feszültség (Ui), pl: Ui = 800 V A berendezés névleges árama (Ina), pl. Ina = 3100 A Egy áramkör névleges árama (Inc), pl. Inc = 250 A Megengedhető névleges csúcsáram (Ipk), pl. Ipk = 140 ka Megengedhető névleges lökőáram (Icw), pl. Icw = 50 ka 1 s Névleges feltételes rövidzárlati áram (Isc), pl. Isc = 70 ka Névleges frekvencia (fn), pl. fn = 50 Hz Névleges egyidejűségi tényező (RDF), pl. RDF = 0.7 IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 61

63 ELOSZTÓBERENDEZÉSEK TANÚSÍTÁSA (folytatás) Példa a megfelelőségi nyilatkozatra MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT - MSZ EN ALAPJÁN Cégnév: Cím: Címzett: Dokumentum szám: Berendezés szám: Dátum: Dátum: MSZ EN /MSZ EN A berendezésgyártó ezáltal a dokumentum által tanúsítja, hogy a fent nevezett kisfeszültségű kapcsoló és vezérlő berendezések az MSZ EN /MSZ EN szabvánnyal összhangban készültek. Az elosztóberendezés az eredeti gyártó készülékeinek felhasználásával és előírásai alapján lett összeszerelve. A következő terméksorozat volt használva: n A DPX, DPX 3 és DMX 3 megszakítók megfelelnek az IEC szabványnak n DX, DX 3 másodlagos kismegszakítók megfelelnek az IEC szabványnak n Elosztóblokkok és gyűjtősíntartók Az MSZ EN szabvány alapján végzett konstrukció-igazoló ellenőrzésekre való hivatkozással: n Melegedési határok ellenőrzése n Dielektromos jellemzők ellenőrzése n Zárlatvédelem és zárlati szilárdság ellenőrzése n Légközök és kúszóáramutak ellenőrzése n Mechanikai működés ellenőrzése n Védelmi szint ellenőrzése n Anyagok és szerkezeti részek szilárdságának ellenőrzése beleértve: n mechanikai behatásokkal szembeni ellenállás ellenőrzése n korróziióvédelem ellenőrzése n hő és tűzállóság ellenőrzése n az emeléshez szükséges szerkezeti elemek ellenőrzése Az egyes tesztek tárgyát képező darabvizsgálatokról készült jelentés száma... beleértve a szabványnak való megfeleléssel: n Berendezések szemrevételezése n Szigetelés ellenőrzése n A védővezető folytonosságának ellenőrzése Nyilatkozattevő: Aláírás: 62

64 Vizsgálati tanúsítvány Berendezés megnevezése: Rendelésszám: A berendezésgyártó által az IEC szabvány szerint elvégzendő műveletek Egyedi vizsgálatok 1 - Berendezés vizsgálata Teljesítve Nem teljesítve 1.1. Az egy-, háromvonalas kapcsolási rajz és az elosztószekrényben megvalósított készülék beépítések és vezetékezések közötti egyezés 1.2. A beszerelt készülékek és a komponensek listája közötti egyezés 1.3. Az elosztószekrény védettségi fokozatának szemrevételezése (11.2 pont) 1.4. Légközök ellenőrzése 50Hz vizsgálati feszültséggel (11.3 pont) 1.5. eltérő potenciálú vezetők felületen mért távolsága (Kúszóáramutak) fizikai méréssel, vagy szemrevételezéssel (11.3 pont) 1.6. A készülékek helyes összeállításának ellenőrzése (11.5 pont) 1.7. Elektromos csatlakozások szúrópróbaszerű ellenőrzése (11.6 pont) 1.8. Külső vezetők csatlakozókapcsainak ellenőrzése (11.7 pont) 1.9. Helyes mechanikai működés ellenőrzése (11.8 pont) 2 - Védőáramkörök folytonosságának ellenőrzése (11.4) 2.1. Összekötések szemrevételezése 2.2. Hallható jelzőkészülék ellenőrzése 2.2. Vizuális jelzőkészülék ellenőrzése 3 - Villamos szilárdsági és szigetelési ellenőrzések (11.9) V négyzetes középértékű és 50 Hz vizsgálati feszültség 1 s ideig történő alkalmazása V vizsgálati feszültség, ahol az ellenállás nagyobb, mint 1000 Ω/V (a tápfeszültségre vezetve) 4 - Kábelezés és megfelelő működés (11.10) 4.1. Főáramkör a segédáramkörök komplett bekötésével 4.2. Fázis szekvencia 4.3. Segédáramkörök bekötve a berendezésbe 4.4. Vezérlőegységek működése 4.5. Áram-védőkapcsolós készülékek ellenőrző vizsgálata 4.6. Műszerek olvasása és vezérlése 5 - Végső ellenőrzés 5.1. Elhelyezett címkék ellenőrzése 5.2. A csatolandó dokumentumok megléte és csatolása Dátum: Ellenőr neve: Az ellenőrzésnél jelen lévő személy: Aláírás: Az ellenőrzésnél jelen lévő személy: IEC szabvány szerinti összeszerelés 63

65 Vizsgálati jegyzőkönyv (minta) Száma ÁLTALÁNOS ADATOK Berendezésgyártó megnevezése Cím: Projekt megnevezése: Projekt száma: 64 Elosztószekrény típusa: Elosztószekrény azonosítója: Összeállítás éve: MŰSZAKI ADATOK elosztószekrény méretei:... x... x... mm súly: Un: vac Frekvencia: Hz (Ue): vac Földelés típusa: tt/tn-c/s/it* Szigetelési feszültség (Ui): v szennyezettségi fok: 1/2/3/4* Uimp (lökőfeszültség-állóság): v Beszerelés: beltér/kültér/rögzített/mobil* Un (vezérlőfeszültség) 230 VAC Divergens vezérlőfeszültség:... VAC 24 VAC védettségi index: IP... Ina: A Ütésállóság: IK... Inc: A elektromágneses összeférhetőség: A/B* Isc/Icw* (zárlati áram négyzetes középértéke): ka Formátum: 1/2/3/4 - A/B* Isc tápoldali védelmi berendezéssel: ka Névleges egyidejűségi tényező (RDF) Ipk (zárlati csúcsáram): ka szolgáltatási index:... A fő gyűjtősín rendszer keresztmetszete: 3P/3P+N... x... x... mm A másodlagos gyűjtősín rendszer keresztmetszete: 3P/3P+N... x... x... mm Földelő sín keresztmetszete: x... x... mm PEN vezető keresztmetszete: mm² A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS Ellenőrzés az IEC /2 szabvány és a Legrand irányelvei szerint Ellenőrzési pont Megnevezés Jóváhagyva 2 Szemrevételezés 2.01 DB (1) elosztószekrény a rajz szerint összeállítva 2.02 Nincs sérülés / sérült festék / karcolások / idegen testek, stb DP (1) elosztópanel kívül és belül is tiszta 2.04 Megfelelő típusú és kielégítő számú tömszelence lett felszerelve 3 Fő/másodlagos gyűjtősín rendszer (IEC szabvány 11.6 szabványpontja) 3.01 Megfelelő meghúzási nyomatékok alkalmazása 3.02 Védelem négyzetes középértéke (rms) 3.03 Jelölések a síntartón 3.04 A síntartók közötti távolságok 3.05 Megfelelő síntartók alkalmazása 3.06 Megfelelő CU keresztmetszet alkalmazása 3.07 Kábelvezetés/elosztás megléte 3.08 Földelősín megléte 3.09 PEN vezető megléte 3.10 Az áramerősségnek megfelelő elosztók megléte 3.11 Az légközök és a kúszóáramutak megfelelnek az Legrand előírásainak és az IEC szabványnak 4 Vezetékezés 4.01 Vezetékek keresztmetszete 4.02 A légközökkel szerelt vezetékek a sínrendszereknél 4.03 Kábel színek 4.04 Kábelek jelölése 4.05 A vezetékeket helyesen, az élektől megfelelő távolságban helyezték el 4.06 Nincs sérült vezeték 4.07 A vezetékeket gondosan szerelték be 4.08 A vezetékeket a sorkapocs terv alapján kötötték be os vezetékek alkalmazása 4.10 Figyelmeztető jelzések a betápláló áramkörök átkötésére 5 Komponensek 5.01 Beszerelés a beszállító tervei és előírásai alapján 5.02 Mechanikus működés ellenőrzése Nem alkalmazható Visszautasítva Javítva Megjegyzés

66 Ellenőrzési pont Megnevezés Elfogadva 5.03 Komponensek zárlati szilárdsága 5.04 Komponensek megfelelő beállítása 5.05 Betápláló PLC-k beállítása 5.06 Motor védőkapcsolók beállítása 5.07 Minden komponenst kikapcsolt állapotban szállítottak le 5.08 A beszerelés megfelel az elektromos specifikációknak 5.09 A nyomógombok színe és a világító jelzőfények megfelelőek 5.10 A reteszelők helyesen működnek 5.11 A reteszelőket az előírások alapján alakították ki 5.12 Sorkapcsok csavaros csatlakozásainak megléte 5.13 Megfelelő meghúzási nyomatékok alkalmazása 6 Szerelőkeret 6.01 I. érintésvédelmi osztály esetén az elosztószekrény teljesen csatlakozik a védővezetőhöz 6.02 Ha az ajtókat U 50 V komponensekkel látták el, akkor az ajtók földelve vannak 6.03 A DIN síneket megfelelően csavarozták 6.04 A szerelőlapokat helyesen rögzítették 7 Ellenőrzések 7.01 Szigetelés vizsgálat 7.01a Szigetelési ellenállás L1-L2 7.01b Szigetelési ellenállás L2-L3 7.01c Szigetelési ellenállás L3-L1 7.01d Szigetelési ellenállás L1-N 7.01e Szigetelési ellenállás L2-N 7.01f Szigetelési ellenállás L3-N 7.01g Szigetelési ellenállás L1-PE(N) 7.01h Szigetelési ellenállás L2-PE(N) 7.01i Szigetelési ellenállás L3-PE(N) 7.02 Nagyfeszültségű vizsgálat (vizsgálat váltakozó áramú feszültségen) Nem alkalmazható Visszautasítva Javítva Megjegyzés Szigetelési ellenállás > 0,5 MΩ Umin. = 500 V Csak < 250 A elosztóblokkon engedélyezett (Minimum 1 s)/(..<ui<60 V) vizsgálati feszültség 1 kv/(60<u<300 V) vizsgálati feszültség (300<Ui<690 V) vizsgálati feszültség 1890 V 7.02a Nagyfeszültségű vizsgálat L1-L2 7.02b Nagyfeszültségű vizsgálat L2-L3 7.02c Nagyfeszültségű vizsgálat L3-L1 7.02d Nagyfeszültségű vizsgálat L1-N 7.02e Nagyfeszültségű vizsgálat L2-N 7.02f Nagyfeszültségű vizsgálat L3-N 7.02g Nagyfeszültségű vizsgálat L1-PE(N) 7.02h Nagyfeszültségű vizsgálat L2-PE(N) 7.02i Nagyfeszültségű vizsgálat L3-PE(N) 7.03 Földfolytonossági vizsgálat Ellenállás < 100 mω U = 6-24 V (csak 7.03a esetén érvényes) 7.03a Földfolytonossági vizsgálat 10 A árammal 7.03b Földfolytonossági vizsgálat jelvizsgálóval + szemrevételezés 7.04 Hibaáram-védő eszközök vizsgálatai 7.05 Villamos működés a sorkapocs tervek alapján 8 Elosztószekrény 8.01 Emelőgyűrűk megfelelően beépítve 8.02 Ajtók és elülső panelek megfelelően záródnak 8.03 A szükséges kulcsok megvannak 8.04 Megfelelő védettségi fokozat 8.05 Az elválasztás megfelel az elrendezésnek 8.06 Védővezetők és egyenpotenciálra hozó vezetők a dokumentációnak megfelelően beépítve 8.07 Az elosztószekrény tömege 9 Kialakítás 9.01 Adattábla felszerelve 9.02 Öntapadó CE-jelölés a helyén 9.03 Elülső panelek felszerelve és rögzítve 9.04 A komponensek és csavaros sorkapcsok jelölése 9.05 Dokumentumtartó megléte 9.06 Telepítési rajz megléte 9.07 Sorkapocs-rajz megléte 9.08 Alkatrészek kézikönyvei csatolva 9.09 Az elosztószekrény általános fotói és részletes fotók elkészítve * A nem megfelelő rész törlendő. (1) DP = elosztószekrény JÓVÁHAGYTA ÉS ALÁÍRTA Telepítő neve: Aláírás: Dátum: Ellenőr neve: Aláírás: Dátum: Vállalkozás bélyegzője: IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 65

67 elosztóberendezézésekre VONATKOZÓ melegedési határok Melegedéshatár vizsgálata az IEC szabvány szerint A berendezés melegedési vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a berendezések a legkedvezőtlenebb feltételek mellett (áram, eszközök száma, elosztószekrény térfogata) megfelelően üzemelnek-e. Lehetővé teszi a hőmérleg adatok környezeti hőmérsékleten való meghatározását, amely nem haladhatja meg a +40 C-ot. A Legrand eredeti gyártóként ezt a vizsgálatot reprezentatív konstrukciókon végeztette el egy elismert laboratórium által. Ezek a konstrukciók megtekinthetők LOVAG-tanúsítványainkban (lásd 51. oldal) LOVAG TANÚSÍTVÁNY A berendezésgyártónak nem kell ezeket az ellenőrzéseket megismételni a kész berendezésen, ha a Legrand által megadott követelményeknek és utasításoknak teljes mértékben eleget tettek. Ha a berendezésgyártó a saját konstrukcióit vezeti be, akkor eredeti gyártóvá válik és ezért meg kell ismételnie ezeket az ellenőrzéseket. 66

68 Vizsgálati módszerek Az IEC szabványban meghatározott melegedésvizsgálat három különböző módon végezhető: VIZSGÁLATTAL ( FEJEZET) A teljes berendezésre az IEC szabványban vagy eredeti gyártó által meghatározott névleges áramú terhelést kapcsolnak. Amint a hőmérséklet emelkedés állandósul üzemi körülmények mellett, azt az elosztószekrényen belül előre meghatározott pontokban megmérik. A mért értékeket ezután összehasonlítják a megengedett értékekkel (kivonat a szabványból a 68. oldalon). A berendezés megfelel a vizsgálatnak, ha a mért értékek kisebbek mint a megengedett érték, vagy egyenlők azzal. ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL ( FEJEZET) Hasonló vizsgált elrendezésből való származtatással igazolt berendezéseknek meg kell felelniük a következő feltételeknek: A funkcionális egységeknek összevethetőnek kell lennie egy hasonló termikus viselkedésű egységgel (azonos kapcsolási rajzok, ugyanolyan méretű készülékek, azonos elrendezések és rögzítések, azonos berendezésfelépítés, azonos kábelek és vezetékezés), A szerkezet típusa azonos a vizsgálatnál alkalmazottéval, A külső méretek a vizsgálatnál alkalmazottal megegyezőek vagy nagyobbak, A hűtési körülmények a vizsgálatnál alkalmazottal megegyezőek vagy megnöveltek (mesterséges vagy természetes hőáramlás, azonos vagy nagyobb szellőzőnyílások), A belső elválasztás a vizsgálatnál alkalmazottal azonos vagy csökkentett méretű, Az ugyanabban a mezőben keletkezett teljesítményveszteség a vizsgálatnál alkalmazottnál nem lehet magasabb. KÉSZÜLÉK CSERÉJE Egy készüléket akkor lehet kicserélni egy hasonló készülékre az eredeti ellenőrzésnél felhasznált készüléktől különböző termékcsaládból, ha a szabvány szerinti vizsgálata során mért teljesítményvesztesége és a bekötési pontjainak melegedése kisebb az eredetinél, vagy egyenlő azzal. Ezen felül a funkcionális egység belső fizikai elrendezésének és névleges karakterisztikájának változatlannak kell maradnia. XL³ elosztószekrény melegedési határainak mérése. IEC szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 67

69 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) Melegedéshatár vizsgálata az IEC szabvány szerint (folytatás) SZÁMÍTÁSSAL ( FEJEZET) Ez a módszer csak 1600 A-ig terjedő névleges áramú berendezéseknél alkalmazható. Két számítási módszer áll rendelkezésre, a berendezés névleges áramától függően. Mindkét módszer az elosztószekrény hődisszipációs képességét határozza meg és ezt az értéket összehasonlítja a beépített készülékekből és vezetékekből disszipált veszteségek határértékeivel. Berendezés 630 A-ig Az első módszer a 630 A-ig terjedő névleges áramú berendezéseknél alkalmazható. Egy elosztószekrény teljesítményveszteségét fűtőellenállások segítségével határozzák meg, amelyek az elosztószekrény megadott teljesítményveszteségével egyenértékű hőt termelnek. Az állandósult állapot elérése után a levegő melegedését megmérik az elosztószekrények tetejében. A tokozat hőmérséklete nem haladhatja meg a szemben levő táblázatban megadott értéket. Ezt a célértéket összehasonlítják a beépített komponensekből és vezetőkből eredő összes teljesítményveszteséggel, az IEC szabványban megjelölt bizonyos feltételek mellett: Az alkatelemek teljesítményveszteségeit a gyártó adja meg, A belső veszteségek egyenletes eloszlása, Az áramkörök névleges árama nem haladhatja meg a névleges egyezményes szabad levegőjű termikus áram (Ith) 80%-át, A beépített berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a levegő keringését jelentősen ne befolyásolja, A több mint 200 A áramot közvetítő vezetőket úgy kell kialakítani, hogy az örvényáram veszteségek elhanyagolhatók legyenek, Minden vezető minimális keresztmetszete a névleges áram 125%-án alapuljon. A vezetők és sínek teljesítményveszteségeit számítással határozzák meg (lásd a 74. oldalon levő táblázatot). Melegedési határértékek (kivonat az IEC szabványból) Az elosztószekrény részei Alkatelemek, készülékek, alegységek, tápegységek Megengedett melegedés (1) (K) A saját külön specifikációiknak (termékszabványok) megfelelően a berendezések (2) környezeti hőmérsékletének figyelembe vételével Külső vezetőkhöz való csatlakozókapcsok 70 (3) Az XL³, DMX³ és DPX³ tokozatok disszipált teljesítményei a mellékletben találhatók. Gyűjtősínek, gyűjtősíneken levő érintkezők, elosztás Érintkező vagy közeli anyagok függvényében. A Legrand gyűjtősínek névleges áramait többféle használati módra adják meg (4) Vezérlőegységek Elosztószekrények és hozzáférhető külső panelek Fém: 15 (5) Műanyag: 25 Fém: 30 (5) Műanyag: 40 (1) A melegedés értékén a környezeti hőmérséklet feletti emelkedést értjük. A melegedési határ ezért egyenlő a környezeti hőmérséklet és a melegedés összegével. (2) Általános szabályként 40 C-os maximális hőmérséklet ajánlott. Ez alapján körülbelül K melegedést kell figyelembe venni a teljesítményveszteség meghatározásakor. Ezen szint felett szükséges lehet az eszközök által megengedett áramok csökkentése, vagy a berendezés hűtése egy megfelelő rendszerrel, vagy még egyszerűbben egy nagyobb elosztószekrény választása. (3) A Legrand bekötési pontjainak és sorkapocs blokkjainak melegedése nem haladja meg a 65 K-t. (4) A Legrand gyűjtősín és elosztórendszerek áramait 65 K maximális hőmérséklet emelkedésre adják meg. (5) ezek az értékek növelhetők (+10 K), ha az alkatrészeket nem érintik meg gyakran a normál üzemelés során. 68

70 Berendezések 1600 A-ig A második módszer a 1600 A-ig terjedő névleges áramú berendezéseknél alkalmazható. Az XLPro³ erre egy számítási algoritmussal rendelkezik. A módszer az IEC szabványon alapul és laboratóriumainkban elvégzett számos vizsgálatból származó adatot is tartalmaz. A Legrand hőmérleg-elvét részletesen elmagyarázzuk a következő oldalon. A berendezés melegedését az összes veszteség alapján lehet meghatározni, az IEC szabvány számítási módszerének segítségével. Ez a módszer akkor használható, ha a 68. oldalon leírt első módszer feltételei teljesülnek, a következő kiegészítésekkel: szellőzőnyílással rendelkező elosztószekrényeknél: a levegő kivezető nyílásainak keresztmetszetei legalább 1,1-szeresei legyenek a levegő beszívó nyílásainak keresztmetszeténél, A berendezés bármelyik részében nem lehet háromnál több vízszintes elválasztás, Ha a külső szellőzőnyílással rendelkező elosztószekrényt rekeszelni kell, minden belső vízszintes elválasztás szellőzőnyílásainak felülete legyen egyenlő a szakasz vízszintes keresztmetszetének legalább 50%-ával. ELÉRENDŐ EREDMÉNYEK A BERENDEZÉS ellenőrzött, ha a minden eszköz szerelési magasságára kiszámított hőmérsékleti értékek nem haladják meg gyártója által megadott megengedett környezeti hőmérsékletet. A csatlakozó készülékeknél vagy fő áramkörök elektromos komponenseinél ez azt jelenti, hogy az állandósult állapotú terhelés nem haladja meg sem a megengedett terhelést az aktuális számított levegő hőmérsékleten, sem névleges áram 80%- át. Berendezések 1600 A felett. Az 1600 A feletti berendezések melegedési határainak való megfelelőségi vizsgálata nem lehetséges az IEC szabványban leírt számítási módszerek segítségével. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 69

71 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) Hőmérleg Az XLPro³ szoftver rendelkezik egy melegedés számítási modullal. Ezzel a modullal könnyű egy berendezés melegedés határát megvizsgálni az IEC szabványnyal összhangban, és az elosztószekrények méreteihez legmegfelelőbb Legrand hőszabályzó megoldásokkal, ha a térfogatok és szükséges feltételek közvetlenül meghatározhatók. A Legrand (84.. oldalon leírt) számítási módszerei az IEC szabványban megadott berendezésen belüli levegő melegedésnek számítási módszerén alapulnak és laboratóriumainkban elvégzett számos vizsgálat eredményeivel ellenőriztük. A szoftver tartalmazza a Legrand DMX³, DPX³, stb. készülékek (lásd a 101. oldalt a mellékletben) teljesítményveszteségeit és a Legrand elosztószekrényekben megengedett teljesítményveszteségeket (lásd a 86. oldal a mellékletben) különböző beszerelési helyek függvényében a környező elválasztókhoz és falakhoz képest. A következő paramétereket lehetséges még figyelembe venni és adaptálni: Az érintkező oldalfalak figyelembe vétele Külső hőmérséklet A kábelek disszipációs együtthatója teljesítményveszteség kézi bevitele Az átlagos belső hőmérséklet bevitele Az átlagos hőmérséklet az elosztószekrény közepében és tetejében jelenik meg színkódok segítségével (lásd a szemben levő példákat). Ez a színkód mutatja a különféle elfogadható és elfogadhatatlan hőmérsékleteket előre beállított paraméterek alapján. A melegedés számítási modult a Legrand megoldások (levegőkeringtető készletek, légkondicionáló készülék, lásd 79. oldal) beállítására és ajánlására használják a melegedés mértékének függvényében. Ez az eszköz, amely az XLPro³-ban ingyenes, segít abban, hogy a berendezésgyártók leellenőrizzék összeszerelt berendezéseiket. 70

72 Példa egy XL³ 400 elosztószekrény hőmérlegére. Példa egy XL³ 4000 elosztószekrény hőmérlegére. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 71

73 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) A TELJESÍTMÉNYVESZTESÉG MEGHATÁROZÁSA A tényleges teljesítményveszteség pontos becslése a lenti módszer segítségével határozható meg. A tényleges teljesítményveszteség (W-ban) meghatározható a következő képlet segítségével: P = (PA + PC) U M S C E, ahol: Pa: minden eszköz névleges áramerősségen termelt teljesítményvesztesége összesen Pc: a vezetékezés által termelt teljesítményveszteség U: terhelési tényező M: üzemidő tényező S: egybeesési tényező C: kapcsolási tényező E: kibővített kiterjesztési tényező Az egyes készülékek névleges áramerősségén termelt teljesítményveszteségeinek teljes összege (P A ) Az elosztószekrények teljesítményvesztesége elsősorban a megszakítókból és a vezetékezésből származik. Vezérlő és automatizálási rendszerekben a legtöbb hőt termelő berendezések a tokozaton belül a fordulatszám szabályzók, tápegységek és mágneskapcsolók. Itt a vezetékezés teljesítményvesztesége általában alacsony. Hasznos az eszközök gyártói által írt táblázatokra és dokumentumokra támaszkodni, amelyek iránymutatást adnak a figyelembe veendő teljesítményveszteség értékekkel kapcsolatban (lásd melléklet). A vezetékezés teljesítményvesztesége (P c ) Ez az IEC A1 szabvány segítségével határozható meg vagy még egyszerűbben minden egyes vezető megengedett névleges árama, kábelhossza és keresztmetszete figyelembe vételével, a következő képlet segítségével: P = RI 2 av. Vezetők jellemző lineáris ellenállásai keresztmetszetük alapján Hajlékony erű réz 5-ös osztály Keresztmetszet (mm 2 ) Ellenállás (Ω/km) Merev sodrott eres 2-es osztály Keresztmetszet (mm 2 ) réz Ellenállás (Ω/km) alumínium 0,5 36,1 50 0,36 0,59 0, ,25 0, ,18 0,3 1,5 12, ,14 0,23 2,5 7, ,11 0,19 4 4, ,09 0, ,07 0, , ,055 0, , ,043 0, , ,033 0, , ,026 0,043 Megj.: Az egyszerűsítés érdekében a vezetők lineáris ellenállás-értékeit szándékosan csak a vezetők leggyakrabban használt típusaira adtuk meg. Az ellenállás-értéket 40 C-os maghőmérsékletre adtuk meg. Az intenzitás tényező (I2) a mérvadó a számításokban. A különféle vezetők névleges üzemi áramerősségen termelt teljesítményveszteségeit mutató táblázatokra lehet hivatkozni. Tapasztalati szabály a teljesítményveszteség meghatározására: Egy elosztószekrényben a készülékek és a csatlakozó vezetékek teljesítményvesztesége többé-kevésbé arányos a szekrénybe belépő bemeneti árammal. Ha nem állnak rendelkezésre pontos adatok, vagy nem végezhető el az elsődleges becslés, az alábbi számítás végezhető: 400 A bemeneti áramú elosztószekrényeknél használjon 1,25 W/A-t (például egy 63 A tokozatnál, 63 1,25 = 78 W) > 400 A és 1000 A bemeneti áramú elosztószekrényeknél használjon 1 W/A-t > 1000 A bemeneti áramú elosztószekrényeknél használjon 0,8 W/A-t 72

74 Terhelési tényező (U) A tényleges teljesítményfelvétel és a berendezés betáplálási oldalán a névleges teljesítmény hányadosa. Alkalmazzon 0,8-as értéket (amely 0,9 Innek felel meg) 400 A bemeneti áramú szekrényeknél és 0,65-ös értéket (amely 0,8 In-nek felel meg) nagyobb névleges áramú tokozatoknál. Megj.: Az együtthatók a teljesítményre vonatkoznak. Azon együtthatók négyzetének felelnek meg, amelyeket áramerősség értékekre alkalmaznának. Üzemidő tényező (M) A berendezés működési idejének és a leállási idejének hányadosa. Ez 0,3 és 1 között változik az iparban. Használjon 1-et, ha a működési idő hoszszabb, mint 30 perc, valamint minden fűtő és világítási alkalmazásnál. Egybeesési tényező (S) A kimeneti (másodlagos) áramkörök egyidejű terhelésének, és az összes kimeneti áramkör maximális terhelésének hányadosa. Ez leírja az egybeesési tényezőt. Használat: S = 1; 1 áramkör esetén (azaz 100% áram) S = 0,8; 2-3 áramkör esetén (azaz 90% áram) S = 0,7; 4-5 áramkör esetén (azaz 83% áram) S = 0,55; 6-9 áramkör esetén (azaz 75% áram) S = 0,4; 10 vagy több áramkör esetén (azaz 63% áram) Ez az együttható mind a működésben levő áramkörök számát, mind tényleges terhelésüket figyelembe veszi. Az egybeesési tényezőt nem szabad összekeverni az IEC szabványban meghatározott névleges egyidejűségi tényezővel (RDF), amely a fő áramkörök tényleges áramerősségei összegének és a maximális elméleti áramerősségnek a hányadosa. Vizsgálatok elvégzésére határozták meg és áramerősség értékekre vonatkozik (lásd szemben). Ezt meg kell határozni és módosítani kell, ha szükséges, az áramkörök minden egyes csoportjánál (világítási áramkörök csoportja, csatlakozóaljzatok csoportja, motorindítók, légkondicionálás, stb.). Kapcsolási tényező (C) Az az együttható, amely a ciklusok számát vagy kapcsolási műveleteket (nagysebességű automatizálási rendszerek bekapcsolási túláramai) veszi figyelembe. Használat: C = 1,2 gyors ciklusoknál C = 1 más esetekben (elosztás) Kibővített kiterjesztési tényező (E) Ezt minden egyes esetben egyenként kell figyelembe venni. Az 1,2-es érték alkalmazható, ha nem áll rendelkezésre pontos információ. Névleges egyidejűségi tényező (RDF) Az új IEC szabvány bevezeti a névleges egyidejűségi tényezőt, amely lehetővé teszi azon hőhatások jobb meghatározását, amelyek a berendezésben előfordulhatnak. Ez az új tényező, a minden egyes kimeneti áramkörön áthaladó áramokkal kapcsolatos hányados formájában, meghatározza azon áramerősséget, amelyet minden egyes áramkör kibír, figyelembe véve más áramkörök és a környezet kölcsönös hatásait. Ez a megközelítés így lehetővé teszi minden egyes áramkör egyidejű folyamatos üzemi áramerősségének meghatározását, amely nincs kedvezőtlen hatással a berendezésre és nem jelent túlmelegedést. Ez közelebb áll a valós üzemi körülményekhez, ami egy berendezésben a fogyasztókkal megvalósul, minden egyes áramkör működési periodicitásának és terhelési tényezőjének a figyelembe vételével. Ennek a tényezőnek számítási szabályai az IEC szabvány E mellékletében találhatók. Megmutatják, hogy néhány áramkörben a berendezés szokásos működése során nem halad áram, annak ellenére, hogy ezeket az áramköröket egy adott teljesítményre méretezték. Ezt a tényezőt a teljes berendezésre vagy áramkörök csoportjaira lehet meghatározni. Figyelembe veszi a berendezés komponens alkatrészeire jellemző karakterisztikákat, amelyeket az eredeti gyártó bocsátott rendelkezésre. Ezen RDF-ként leírt egyidejűségi tényező rendelkezésre bocsátása a berendezésgyártó feladata. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 73

75 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) Vezetők által disszipált teljesítmény a normál üzemi áramerősségeiken Rézvezetők S (mm 2 ) 0,5 0,75 1 1,5 2, I (A) P (W/m) 0,15 0,4 0,6 1,2 1,9 3 2,9 3,1 2,8 4,4 4,6 7,2 S (W/m 2 ) x x 240 I (A) P (W/m) 5,1 8 5,6 6,4 4,6 7,2 8,7 6,9 8,9 11,2 17,8 22,4 Alumínium vezetők S (mm 2 ) I (A) P (W/m) 3,2 5,1 3,6 5,9 6,8 7,7 5,9 7,6 9,3 7,2 11,4 14,7 Réz gyűjtősínek és csatlakozások Méretek I (A) IP > 30 (W/m) 8,1 7,4 9,6 12,5 14,4 13,1 22, ,7 45, ,5 47,4 50,6 57,7 65,7 66,3 I (A) IP 30 (W/m) 11,3 12,8 15,8 18,8 17,7 19,6 28, ,7 54, ,7 69,8 74, ,4 Hajlékony Méretek x x x x x IP > 30 IP 30 I (A) (W/m) 14,4 14,2 14,2 18, ,5 36,8 40,2 I (A) (W/m) 22, Áramerősségek meghatározása az IEC szabványnak megfelelően, mely a normál üzemi körülmények melletti használatra vonatkozik, ahol a sínek melegedése nem haladja meg a 65 K-t. le: természetes szellőztetésű vagy IP 30 védettségi fokozatú nyitott szekrényeknél figyelembe veendő névleges üzemi áramerősség. lthe: elosztószekrények legkedvezőtlenebb telepítési feltételeinek megfelelő szokásos hőárama. Az elosztószekrény nem teszi lehetővé a természetes légcserét (ip > 30). A W/m-ben jelzett teljesítményeket egy pólusra adják meg. Három fázis esetén meg kell szorozni őket 3-mal. Iránymutatásként az alábbi tapasztalati képlet alkalmazható háromfázisú gyűjtősínek esetén: Teljesítményveszteség = 0,15 W/A 1 m hosszra. 74

76 TOKOZATOK TELJESÍTMÉNY- VESZTESÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Egy elosztószekrény P természetes teljesítményveszteségét (W-ban) a következő képlet segítségével határozzák meg: P = Δt av K S e Δt av : a levegő hőmérsékletének átlagos emelkedése az elosztószekrényben ( C) K: hőátadási tényező a falakon keresztül (W/ C m 2 ) Se: ekvivalens disszipációs felület (m 2 ) A fenti képlet tagjainak mindegyike a teljesítményveszteség átfogó számításának egyszerűsítéséből származik. Az átlagos hőmérséklet emelkedés koncepciója lehetővé teszi különböző értékek az elosztószekrényben levő levegő egyetlen hőmérséklet emelkedés értékében történő bevezetését (hőgradiens). A K hőátadási tényezőt egy vízszintes referencia falon keresztül alulról felfelé történő hőátadására számítják. Az elosztószekrény különböző falait az ekvivalens disszipációs felület jellemzi, amit pedig egy olyan vízszintes felületre vetítenek, melynél a hőátadási viszonyok megfelelnek a K hőátadási együtthatónak és a Δt av -vel egyenlő, a belső és külső felület közötti Δt-nek. Az átlagos melegedés elve (Δt av ) Egy olyan hőforrás, melyet az elosztószekrényben levő eszközök és berendezések alkotnak, a belső levegő hőmérsékletének inhomogén emelkedését okozza. g Elosztószekrény magassága 4/4 3/4 1/2 1/3 1/4 Δt átlag Magasság Hőgradiens Az átlagos melegedésnek az elosztószekrényen belüli különböző magasságokban mért különféle hőmérséklet emelkedések számtani közepét tekintik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az érték mindig az elosztószekrény magasságának egyharmada és fele között helyezkedik el. Habár az átlagos melegedést arra használják, hogy kiszámítsák a teljesítményveszteséget, fontos az elosztószekrény tetején mérhető melegedés ismerete is a berendezés telepítéséhez. A levegő maximális melegedése (az elosztószekrény tetejében) és az átlagos melegedés közötti összefüggést a hőgradiensegyüttható jelenti g: Δt av = g Δt max. Δt max Δt < A hőmérséklet izotermikus rétegek szerint oszlik meg, melyekre hatással van a termikus gradiens 1/g emelkedése a szekrény magasságának függvényében A teljesítményveszteség gyakorlati meghatározása egy meglévő berendezésen 1) Mérje meg a θ amb környezeti hőmérsékletet legalább 1 m-re az elosztószekrénytől és 1,50 m a föld felett 2) Mérje meg a θ max hőmérsékletet az elosztószekrényen belül kb. 10 cm-rel a felső felület alatt 3) Mérje meg a θ av hőmérsékletet az elosztószekrényen belül félmagasságban 4) Számítsa ki a Δtmax = θ max - θ amb és Δt av = θ av - θ amb melegedési értékeket 5) Ellenőrizze a hőgradiens értékét a Δt av = g Δt max egyenlet segítségével 6) Számítsa ki az S e egyenértékű disszipációs területet több súlyozó tényező alkalmazásával (lásd a táblázatot a következő oldalon) 7) Határozza meg a K általános hőátadási tényező értékét a Δt av függvényében 8) Határozza meg a P (W) teljesítményt a P = Δt av K S e összefüggés segítségével IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 75

77 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) A hőátadási tényező a falakon keresztül (K értéke W/ Cm 2 -ben) Ez a tényező jellemzi a hőátadásokat az elosztószekrény falán keresztül. A hőközlés három módját foglalja magában: hővezetés, hőátadás és sugárzás. Az utóbbi két mód a dominánsabb (többékevésbé egyenlő arányban), míg a hővezetés korlátozott hatással (néhány %) bír. Vékony falakon keresztül történő hőátadásnál, mint az elektromos elosztószekrények esetében is, a két felület hőmérsékleteit azonosnak tekintjük (vagyis izoterm), az anyag minőség így csekély hatással bír. Ennek eredménye az, hogy a fém elosztószekrények és a műanyag elosztószekrények teljesítményveszteségei nagyon hasonlók. Ekvivalens disszipációs felület (S e ) Minden hőátadó felület (külső felület) egy együtthatót kap, amely annak relatív térbeli (függőleges vagy vízszintes) helyzetétől és a falakkal vagy padlóval való érintkezésétől függ (szigetelt, ha érintkezik vagy szabad, ha nem). Az ekvivalens felületet több felület összege határozza meg: Se = S1 + S2 + S3 + S4 + S5 + S6 + S7 + S8 + S9 + S10. Korrigált disszipációs felület Sc A Δt max értékének közvetlen meghatározásához az Sc korrigált felület elvét alkalmazzák, ahol Sc = Se x g. A minden elosztószekrényre vonatkozó Sc értékek táblázatát ekkor lehet felhasználni egy egyszerűsített számítás elvégzéséhez. A K ÁLTALÁNOS HŐÁTADÁSI TÉNYEZŐ ÉRTÉKEI AZ ÁTLAGOS MELEGEDÉS FÜGGVÉNYÉBEN K (W/C m 2 ) Fém elosztószekrények Teljesen szigetelt elosztószekrények t av ( C) A tényleges felületekre alkalmazandó hőátadási együtthatók az Se ekvivalens disszipációs felület kiszámításához AZ ELOSZTÓSZEKRÉNY IP védettségi fokozata alapján Felület IP 30 IP > 30 S1: felső szabad vízszintes felület 1 1 S2: felső szigetelt vízszintes felület 0,7 0,5 S3: hátsó szabad függőleges felület 0,9 0,8 S4: hátsó szigetelt függőleges felület 0,4 0,3 S5: oldalsó szabad felület 0,9 0,8 S6: oldalsó szigetelt felület 0,4 0,3 S7: alsó szabad vízszintes felület 0,6 0,6 S8: alsó szigetelt vízszintes felület 0,3 0,2 S9: elülső felület előlapokkal 0,9 0,8 S10: elülső felület előlapokkal és ajtóval 0,6 0,6 76

78 BIZONYOS KONFIGURÁCIÓK ESETÉBEN ALKAMAZANDÓ KORREKCIÓS TÉNYEZŐK Kábelcsatornás elosztószekrények telepítése A már kiszámolt P (W) teljesítményveszteséget az M szorzóval kell növelni. Telepítés két elosztószekrény sorolásával A két elosztószekrény termelt teljesítményvesztesége egyenlő az egyes szekrények teljesítményeinek a közös falra vonatkozó csökkentő együtthatóval módosított összegével. M korrekciós tényezők a kábelcsatornás telepítéshez Kábelcsatorna az elosztószekrények tetején Magasság (mm) Szélesség (mm) Rekeszek száma / ,4 1,6 1, ,5 1,7 - Kábelcsatorna az elosztószekrények tetején és alján Magasság (mm) Szélesség (mm) Rekeszek száma / , ,4 2,4 A két ELOSZTÓSZEKRÉNY sorolásának korrekciós együtthatói Elosztószekrények egymásra Elosztószekrények helyezve egymás mellett P1 P2 P1 P2 A következő számítások bemutatják az elosztószekrényben levő hőközlés elvének két lényeges tételét: 1 A hőközlés konvekciós és sugárzási módjai egyenlő szereppel bírnak a hődisszipációban normál működési hőmérsékleteken. 2) Az elosztószekrény falai rendkívül csekély hatást gyakorolnak a hőáramlásra: belső és külső felületi hőmérsékleteik gyakorlatilag azonosak (izoterm falak) és az anyag típusának, amelyből készültek, szinte egyáltalán nincs jelentősége. Ennélfogva ugyanazon méretű elosztószekrény, legyen az műanyagból vagy alumíniumból, gyakorlatilag ugyanazon hődisszipációs képességekkel rendelkezik. A θ0, θ1, θ2 és θ3 értékek a hőközlés egyes lépéseinek hőmérsékletét jelentik: belső levegő, belső felület, külső felület, külső levegő (környezeti levegő). θ θ 0 θ 1 θ 2 θ 3 A falon keresztüli hőközlést három összetevőre lehet lebontani: 1 A belső közeg (az elosztószekrény belső levegője) és a fal közötti hőátadás: 2. Falon belüli hővezetés: thk: vastagság m-ben Vezetőképes anyagok λ Φ = h 1 (θ 0 θ 1 ) S θ 0 θ 1 = Φ S λs Φ = (θ 1 θ 2 ) θ 1 θ 2 = Φ thk S 3. A fal és a külső közeg (környezeti levegő) közötti hőátadás: Φ Φ = h 2 (θ 2 θ 3 ) S θ 2 θ 3 = S A három egyenlet összeadása tagonként megadja a teljes hőáramlást: θ 0 θ 3 = ( 1 + thk + ) Φ S 1 h 1 λ h 2 Φ d 1 h 1 P = P1 + 0,8 P2 P = 0,9 (P1 + P2) IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 77

79 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) Hőátadás falon keresztül Az egyszerűsített képlet megadásával: 1 1 Φ = K S (θ 0 θ 3 ) ahol + K = thk h + 1 λ 1 h 2 A h1 (belső átadás) és h2 (külső átadás) tényezők magukban foglalják mind a konvekciót (c), mind pedig a sugárzást (r). Ekkor a következőt kapjuk: h 1 = h 1c + h 1r és h 2 = h 2c + h 2r A következő két képletet a h1 kiszámítására használják: h 1c = h S (θ 0 θ 1 ) (Newton törvénye) A h értéke több tényezőtől függ: áramlás, közeg típusa, hőmérséklet, a felületek érdessége. Kiszámítását, amely túl összetett, itt most nem közöljük. h 1r = F S τ θʹ04 4 θ 1 θʹ0 θ 1 F: kölcsönös abszorpciós együttható, amely elosztószekrényben levő készülékek kibocsátó felületeinek és az elosztószekrény belső falai közötti kölcsönhatást (belső sugárzás) jellemzi. F = a 1 a 2 a1 és a2: egymással szemben lévő felületek (berendezés és az elosztószekrény anyaga) abszorpciós együtthatója. S: egymással szemben lévő felületek, kiigazítandók, amennyiben szükséges, a felületek dőlésszögének figyelembe vételével. τ : Stephan-Boltzmann állandó = 5, W/m2 K 4. θʹ04 : kibocsátó felületek (belső berendezés) hőmérséklete, ha különbözik θ θ0-tól (az eszközök felületi hőmérsékletétől, amely általában magasabb, mint az elosztószekrény belső levegőjéé) a h2-t ugyanúgy számítják, mint a h1-et, a kibocsátás kiszámítását leegyszerűsítve az emissziós részre. Az elosztószekrényt magában foglaló helyiség falai által elnyelt kibocsátást elhanyagoljuk: h 2c = h S (θ 2 θ 3) h 2r = S ε τ (θ 4 2 θ 4 3 ) ε: emissziós együttható (0,85 RAL 7035 esetén) a h2r pontos kiszámításához szükséges annak a térnek az ismerete, amelybe az elosztószekrény telepítve lett, így ugyanaz a számítás alkalmazható, mint a h1r-nél. Megjegyzés: A hőátadásokra vonatkozó számos tényezőnek nincs konstans értéke. Így a K általános falon keresztüli hőátadási tényező értéke például függ a hőmérséklettől. Minél nagyobb a hőmérséklet-különbség a belső és külső felületek között (átlagos hőmérséklet emelkedés), annál kedvezőbb ez a hőátadáshoz: K értéke emelkedik. A konvekciós hőátadások nagymértékben függnek a levegő hőmérsékletétől, a falétól, ennek a falnak a magasságától és térbeli helyzetétől. A konvekciós áramlás (Newton-féle törvény) számítása ezért bonyolult. Az Se ekvivalens disszipációs felület elve lehetővé teszi a számítás elvégzését, amely magában foglalja ezeket a elveket is. Festett acéltokozat (például Atlantic) hővezetési ellenállásának kiszámítása Acéllemez, vastagság thk =1.5 mm 1 = 52 λ = Poliészter festék 2 réteg λ 2 = 0.2 λ: hővezetési együttható W/m 2 C-ban thk Rcond = = = λ Ezt az értéket össze kell hasonlítani az összes ellenállással: Rtot = 1/K segítségével K 2 av = 5.5 W/ C m 2 megadja Rtot = 0.18 a fal hővezetési ellenállása az összes ellenállás 0,35%-a. Valójában elhanyagolható a hőátadásban. Szigetelő anyagból készült elosztószekrény hővezetési ellenállásának kiszámítása Erősített poliészter, vastagság thk = 4 mm thk 4 10 Rcond = = -3 = ( C m 2 /W) λ 0.2 Ebben az esetben a hővezetési ellenállás az összes ellenállás 9%-a. Elhanyagolható marad a hőátadásban. Az anyag típusa, amelyből az elosztószekrény készül, rendkívül csekély hatással bír a hőátadási együtthatóra és ezért nem is kiválasztási kritérium a hődisszipációt illetőleg. 78

80 Hűtőberendezések A LEVEGŐ KERINGETÉSE A TOKOZATON BELÜL Hőgradiens Ha egy plombált elosztószekrényen belül a levegőt egy vagy több ventilátor keringteti, a hőgradiens elve már nem alkalmazható. A levegő hőmérséklete az elosztószekrény egészében homogénné válik. Elosztószekrény magassága 4/4 3/4 1/2 1/3 1/4 Δt av = Δt max és g = 1 K-érték Mivel a falaknál a hőátadás lamináris marad, ugyanazon K-értékeket lehet alkalmazni. Teljesítményveszteség Belső levegőkeringető rendszerrel Természetes gradiens P = Δt K S Ezért az ugyanazon max. megengedett melegedésnél a teljesítmény 1/g-vel megszorozható. 1/g 1,4 és 2 között van, belső keringés hiánya esetén. Δt av = Δt max és g = 1 ventilátorok kiválasztása és elhelyezése Olyan elosztószekrény esetén, amelynél az alkatrészek elrendezése és sűrűsége olyan, hogy az átlagos vízszintes levegőáramlás felülete legalább az elosztószekrény alapterületének fele, a ventilátor (vagy ventilátorok) min. áramlási mennyisége mp-enként az elosztószekrények térfogatának 0,1- szeresének kell lennie. t Például egy 0,5 m 3 -es elosztószekrénynél egy 0,05 m 3 /s (50 l/s vagy 180 m 3 /h) minimális térfogatáramú ventilátort használnak. Alsó harmad A tapasztalat alapján a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a ventilátort az elosztószekrény alsó harmadába helyezik. HŐÁTADÁS LEVEGŐ ÁRAMLÁSÁVAL (MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS) Átvitt teljesítmény (W-ban) P = C ρ D Δt. C: a levegő fajhője J/kg C-ban (C = 1000 J/kg C) ρ: a levegő sűrűsége kg/m 3 -ben a szóban forgó hőmérsékleten D: térfogatáram m 3 /s-ban Δt: a levegő hőmérséklet emelkedése C-ban A C.ρ szorzat összevethető a levegő térfogati fajhőjével (J/m 3 C)-ban, ami egy könnyen alkalmazható együttható, jelölése pedig v, így P = v D Δt A levegő térfogategységre vonatkoztatott hőkapacitását különböző hőmérsékletekre, 0-tól 80 C-ig számolják, 105 Pa légköri nyomáson. A ρ sűrűség változásait a következő képlet segítségével számítják: ρ = ρ 0 t0 t ahol ρ 0 = és t 0= 273 IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 79

81 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) Térfogati fajhő a hőmérséklet függvényében v (J / C m 3 ) t ( C) A P = v D. Δt képletben, a v a hőmérséklet függvényében van megadva, míg Δt jelenti a hőmérséklet emelkedést: Δt = t - t környezeti Látható, hogy a elosztószekrény-hőmérsékletek szokásos tartományában, C között, a ν együttható változása csak 10%-os, ami lehetővé teszi egy átlagos együttható használatát. A ventilátor pozíciója A forró levegő természetes felfelé áramlásának akadályozását elkerülendő, a ventilátorból eredő áramlásnak ugyanazon irányúnak kell lennie. Elméletileg és figyelembe véve, hogy a ventilátor téfogatáram/túlnyomás és áramlási sebesség/nyomásesés görbéi azonosak, a ventilátor helyzete csak a teljesítményveszteséget befolyásolja az υ térfogati fajhő változtatásával, míg a D térfogatáram állandó marad. Ezért a teljesítményveszteség kevéssel alacsonyabb lesz, ha az elosztószekrény csökkentett nyomású. Külső rész Belső rész D1: befúvás D2: elszívás Külső rés A gyakorlatban és szűrőkkel felszerelt axiális ventilátorok esetén az ellenkezőjét tapasztalják: D2 > D1. Gyakorlati szempontból: A túlnyomás elősegíti az elosztószekrény tömítését, a ventilátor környezeti hőmérsékleten dolgozik és kevesebb zajjal jár, de az áramlási mennyiség csökkenhet (lásd fentebb) és a ventilátormotor keltette hő befolyásolja a hőmérleget. Ha az elosztószekrény csökkentett nyomású, a por könnyebben behatolhat, a ventilátor magasabb hőmérsékleten működik (rövidebb élettartam), nagyobb zajjal jár és az áramlási sebesség magasabb lehet. A ventilátorgyártók általában az első megoldást ajánlják. Túlnyomásos elosztószekrény Nyomáscsökkentett elosztószekrény 80

82 A jelleggörbék értelmezése A térfogatáram/nyomás görbéknek az alkalmazott berendezésre kell vonatkozniuk. Egy szűrőkkel ellátott és elosztószekrényre szerelt ventilátor jelleggörbéje rendkívül eltérhet egy önmagában álló ventilátorétól. Ezért a tényleges áramlási mennyiséget a görbe adja meg, levonva a különféle terhelési veszteségeket (rácsok, szűrők és lehetséges eldugulásuk, terelőlemezek, stb.). P (Pa) p a nyomásveszteség miatt Az össz teljesítményveszteség Ez az elosztószekrény falain keresztül disszipált teljesítmény és a levegő áramlása által közvetített hő összege, azaz: P = Δt1 K S + Δt2 v D Δt1: átlagos Δt az elosztószekrényben = g Δtmax Δt2: Δt a levegő beszívás és kivezetés között túlnyomásos elosztószekrényeknél a v-t a környezeti hőmérsékleten, csökkentett nyomású elosztószekrényeknél pedig a tkörnyezeti + Δt2 hőmérsékleten veszik fel. A magasabb hatékonyság érdekében a levegő kivezetéseket általában a tokozat tetejében helyezik el, és a következő megengedhető Δt2 = Δtmax Ekkor a következőt kapjuk: P = Δtmax (g K S + ν D) Hatás a hő gradiensre A meleg levegő elszívása csökkenti annak felgyűlését az elosztószekrény tetejében, ezért ha a Δtmax nem haladja meg a 25 Cot és ventilátor térfogatáram legalább az elosztószekrény térfogatának 0,1-szerese, a g együttható emelhető 0,1-gyel a görbe értékeihez képest és 0,2-vel, ha az áramlási mennyiség eléri az elosztószekrény térfogatának 0,2-szeresét (tapasztalat alapján felállított szabályok). Aktuális áramlási sebesség D (m3/h) több ventilátor használata Ha a teljesítményveszteség vagy a nyomásveszteségek túl nagyok, szükséges lehet több ventilátor felszerelése. Az első esetben a ventilátorokat párhuzamosan kell elrendezni (egymás mellett). Az áramlási mennyiséget megsokszorozza a ventilátorok száma, míg a rendelkezésre álló nyomás ugyanaz marad. A második esetben a ventilátorokat sorban rendezik el (egyik a másik mögött). Az áramlási mennyiség ugyanaz, míg a nyomás növekedik. Ventilátor kat. sz egy pár szellőzőjárattal és mosható szűrővel ellátva. A nyomásveszteségekkel kapcsolatos nyomásesések az áramlási mennyiség négyzetével változnak. Ennélfogva az áramlási mennyiség megduplázásánál a nyomás és nyomásveszteségek négyzetes változását kell figyelembe venni. IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 81

83 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) SZELLŐZTETÉS TERMÉSZETES LÉG- ÁRAMMAL, FÜGGŐLEGES síkban ELHELYEZETT SZELLŐZŐJÁRATOKKAL Habár ez az elosztószekrény védettségi fokozatát csökkenti, a szellőzőjáratok alkalmazása megakadályozza a kondenzáció jelenségét és bizonyos fokig hűti a berendezést. A hőátadás korlátozott. Vizsgálatok kimutatták, hogy a levegő áramlási mennyisége több paraméteren múlik: A szellőzőjáratok magasságai közötti különbség, A levegő beszívási és kifúvási hőmérsékletek közötti különbség: konvekciós hatás és fajhő, A szellőzőjárat szabad áramlási felülete. Egy tapasztalati képlet alkalmazható a levegő áramlási mennyiségének becslésére m 3 /h-ban: D = 0, log h S2 Δt0,6 h: beszívószáj és kifúvócső középpontjai közötti magasságkülönbség cm-ben S: áramlási felület cm 2 -ben Δt: a levegő max. hőmérséklet emelkedése A teljesítményveszteség ugyanúgy számítható, mint a ventilátorok esetén, az alábbi képlet segítségével: P = v D Δt a ν a levegő kifúvási hőmérséklete, ha a beszívási és kifúvási keresztmetszetek áramlási felülete megegyezik. Hatás a hő gradiensre Ha a beszívási és kifúvási nyílások áramlási felülete megegyezik, akkor ugyanakkora térfogatáramot tesznek lehetővé, de tömegáramlási mennyiségeik különbözőek a g együttható hajlamos csökkenni (~ 0,05) és a hőgradiens hajlamos erőteljesebbé válni. Ennek a jelenségnek az elkerülése érdekében a kifúvási keresztmetszetnek nagyobb áramlási felülete kell, hogy legyen, mint a beszívási keresztmetszetnek. A D áramlási mennyiség és P teljesítmény kiszámításához, az S beszívási szellőzőjárat áramlási területét és a térfogategységre vonatkoztatott hőkapacitást kell venni környezeti hőmérsékleten. A szellőzőjáratokon keresztüli hűtés korlátozott. A természetes légáramlatot könynyű akadályozni és forró pontok is keletkezhetnek az elosztószekrényben. Ezért a melegedésre legérzékenyebb alkatrészeket a beszívásokhoz közel kell helyezni, míg a legtöbbet disszipálókat a kifúváshoz közel. HŰTÉS HŐCSERÉLŐVEL Hőcserélőknél a belső levegő nem érintkezik a külső levegővel és semmilyen szenynyezés nem kerül az elosztószekrénybe, nem úgy, mint a szellőzőjáratoknál és ventilátoroknál. A hőcserélők változatos technológiákon (lemez, csöves, fűtőcsöves, stb.) alapulhatnak és hatékonyságuk különböző lehet az alkalmazott technológia függvényében. Az elosztószekrények hűtőközege általában levegő vagy víz. A cserélt hő arányos az elosztószekrényen belüli levegő és a hűtőkörben levő levegő, ebben az esetben a környezeti levegő közötti hőmérsékletkülönbséggel. 82

84 Elvont teljesítmény Ezt a következő alakban fejezik ki: P = Δt Q Δt ( C): a belső levegő hőmérséklet emelkedése Q (W/ C): a hőcserélő fajlagos kapacitása Hatás a hő gradiensre A levegő hőcserélő által keltett belső keringése kiegyenlíti a hőmérsékletet az elosztószekrényben ugyanúgy, mint a belső keringés, és ezért g =1 használatos Így a teljes teljesítményveszteség: Pt = Δtmax K S Q Az elosztószekrény belső hőmérséklete semmilyen körülmények között nem lesz alacsonyabb a környezeti hőmérsékletnél. Annál mindig is magasabb lesz, a hőcserélő hatékonyságának függvényében, amely 0,5 és 0,8 között változik. A hőcserélő Q hőkapacitása több paraméter alapján változhat: A hőmérséklet emelkedés, amelytől a térfogati fajhő és hőátadási tényező függ a hőcserélőben, A szállított légmennyiség, amelytől a nyomásveszteségek és a hőátadási tényező függ, Pontos számításokhoz ezért ajánlott a hőcserélő jelleggörbéit megtekinteni. HŰTÉS LÉGKONDICIONÁLÓ KÉSZÜLÉKKEL Akárcsak a hőcserélőnél, az elosztószekrény belső levegője itt sem érintkezik a környezeti levegővel. Teljesítményveszteség A légkondicionáló készülékek hűtési kapacitását W-ban vagy frig/h-ban adják meg. 1 W = 1,16 frig/h Ezek ezért egy nullához közeli hőmérséklet emelkedést képesek fenntartani az elosztószekrényben disszipált, hűtő kapacitásukkal egyenlő teljesítménynél. Ebben az esetben nincs természetes disszipáció az elosztószekrényből: Δt = 0 a képletben P = Δt K S Legrand légkondicionáló készülék IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 83

85 Elosztóberendezésekre vonatkozó MELEGEDÉSI HATÁROK (folytatás) A hűtési hatékonyság a környezeti hőmérséklet-tartományban (például C) optimális. Csökken, ahogy a környezeti hőmérséklet növekedik. Általában 35 és 50 C-ra adják meg. Hatás a hő gradiensre A levegő légkondicionáló készülék által keltett belső keringés kiegyenlíti a hőmérsékletet az elosztószekrényben ugyanúgy, mint a belső keringésnél. Ha egy bizonyos hőmérséklet emelkedés megengedett a belső levegőnél (a légkondicionáló készülék megfelelő működésének határain belül), az elosztószekrény által disszipált teljesítmény kiszámítható a g = 1 segítségével, azaz: Pe = Δtmax K S Az összes teljesítményveszteség: P = Pe + Pf Pf: hűtési hatékonyság a szóban forgó Δt-nél Egy légkondicionáló készülék hőmérséklet-beállításának kiválasztása rendkívül fontos. A megnövekedett energia-felhasználáson túl a hőmérséklet csökkentése a környezeti hőmérséklet alá csökkenti a teljesítményveszteséget (az elfogott teljesítményt ekkor ki kell vonni a környezeti hőmérsékletből) és növeli a kondenzáció kockázatát (hideg fal hatás). AZ ELOSZTÓSZEKRÉNY belső hőmérsékletének csökkentése a környezeti hőmérséklethez képest: A légkondicionáló készülék működési határain belül (teljesítmény és min. beállítás), az elosztószekrény hőmérséklete a környezeti hőmérséklet alá csökkenthető. Legrand légkondicionáló készülékek 84

86 Hagyományos és gyári elosztás kialakítása részletes nézeti képekkel XLPro 3 ELOSZTÓSZEKRÉNY TERVEZŐ PROGRAM 6300 A-IG Nélkülözhetetlen eszköz minden kialakítási változathoz A tervezési segédlet segítségével rövid idő alatt komplett sínezési nézeti képet, valamint anyaglistát lehet készíteni + főbb előnyök Termékek gyors kiválaszthatósága Egyvonalas rajz elkészítése az elrendezési rajz segítségével Nézeti képek exportálása képként vagy dwg formátumban Kaszkádolás számítása szekrényen belül és azok között egyaránt Anyaglista importálása akár elosztónként is Komplett dokumentum létrehozása pdf formátumban + További információk ÚJ Keresse Legrand kapcsolattartóját az XLPro 3 elosztószekrény tervező szoftver, az XLPro 3 Calcul hálózatméretező szoftver, valamint egyéb tervezői adatbázisokért (pl: CAD rajzok) XLPro 3 tervező szoftver

87 MELLÉKLETEK XL³ elosztószekrények disszipált teljesítményei A következő oldalakon található táblázatok az XL 3 termékcsalád különböző tokozataiban disszipált teljesítményeket tartalmazzák konfigurációjuk (ajtóval vagy ajtó nélkül, tömítéssel, stb.) és telepítési helyük alapján. Telepítési körülmények Az elosztószekrény a földre van helyezve, egyik oldalon sincs érintkezés (pl.: szabadon álló szekrény). A szekrény hátulja egy függőleges felületre fekszik fel (falnak tolt vagy falra szerelt szekrény). Minden más oldal szabad. A szekrény hátulja érintkezik a fallal, ha a szekrény és a függőleges felület távolsága kevesebb, mint 10 cm. A falra szerelhető szekrények esetében a talaj és a szekrény alja közötti minimális távolság 10 cm. A szekrény hátulja és az egyik oldala függőleges felülettel érintkezik (pl.: sarokban). A szekrény hátulja és oldala érintkezik a fallal, ha a faltól való távolsága kevesebb, mint 10 cm. A szekrény hátulja és két oldala függőleges felülettel érintkezik (pl.: csatornában). A szekrény hátulja és oldala érintkezik a fallal, ha a faltól való távolsága kevesebb, mint 10 cm. A szekrény hátulja és teteje függőleges felülettel érintkezik. (pl.: fali, mennyezet alatti elhelyezés). A szekrény érintkezik a fallal, ha a távolság a szekrény teteje és a mennyezet között kevesebb, mint 20 cm. Figyelmeztetés: Tetőbe szerelhető légkondícionáló esetén a szekrény teteje és a mennyezet között 1 méter szabad távolságnak kell lennie! A szekrény hátulja, oldalai és teteje érintkezik függőleges felülettel (falba szerelésnek felel meg). A fenti szabály érvényes legalább 10 cm függőleges felületeknél és legalább 20 cm a szekrény felett. 86

88 XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK Méretek (mm) szél. mag. mély. ajtó nélkül IP30 IP40 IP43 (ajtóval) θ (Κ) (170) (170) (170) (170) (170) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK Méretek (mm) IP30 IP40 IP43 szél. mag. mély. ajtó nélkül (ajtóval) θ (Κ) (170) (170) (170) (170) (170) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK Méretek (mm) szél. mag. mély. ajtó nélkül IP30 IP40 IP43 (ajtóval) θ (Κ) (170) (170) (170) (170) (170) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 87

89 mellékletek (folytatás) XL süllyesztett ELOSZTÓSZEKRÉNYEK Méretek (mm) IP30 IP40 szél. mag. mély. ajtó nélkül θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK Méretek (mm) IP30 IP40 IP43 szél. mag. mély. ajtó nélkül θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig 88

90 XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 89

91 mellékletek (folytatás) XL MŰANYAG ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL MŰANYAG ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig 90

92 XL MŰANYAG ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) IP30 IP40 IP x x = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 91

93 mellékletek (folytatás) XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) IP30 IP40 IP x x XL fém ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) 92 IP30 IP40 IP x x

94 XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtóval) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IP XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtóval) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IP IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 93

95 mellékletek (folytatás) XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély. ajtóval) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig IP XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK IP30 IP55 méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály)

96 XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK IP30 IP55 méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) XL IP55 ELOSZTÓSZEKRÉNYEK IP30 IP55 méretek (szél. mag. mély. ajtó nélkül) θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 95

97 mellékletek (folytatás) XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP 55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás) XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás) 96

98 XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás) XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás) IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 97

99 mellékletek (folytatás) XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP 55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás) XL ELOSZTÓSZEKRÉNYEK 98 méretek (szél. mag. mély.) hasznos IP30 IP55 belső méretek θ (Κ) = csak akkor használható, ha T < 35 C, az elosztószekrényben egészen Tmax = 55 C-ig In max = 630 A, C dobozban (tervezési szabály) In max = 1600 A, B dobozban (számítás)

100 DMX 3 légmegszakító teljesítményveszteségek (W) FIX változat Méret Tokozat DMX DMX DMX DMX Pólusok száma Védelmi egység Elektronikus Elektronikus Elektronikus Névleges áram (A) KIKOCSIZHATÓ változat Méret Tokozat DMX DMX DMX DMX Pólusok száma Védelmi egység Elektronikus Elektronikus Elektronikus Névleges áram (A) IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 99

101 mellékletek (folytatás) DPX disszipált teljesítmények (W) Méret 1 Tokozat DPX Pólusok száma 3-4 Védelmi egység termikus mágneses Névleges áram (A) Csatlakozó sorkapcsok 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 15,4 Saruk 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 24,3 Mellső bekötőkapcsok 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 15,4 Fázistávolság-növelők 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 20,5 Hátsó bekötőkapcsok 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 25,1 Dugaszolható változat 2,8 5,1 5,4 7,5 8,3 13,0 15,6 20,5 DPX disszipált teljesítmények (W) Méret 3 3 Tokozat DPX DPX földzárlat védelmi modullal Pólusok száma Védelmi egység termikus mágneses termikus mágneses Névleges áramerősség (A) Saruk 8,1 15,1 22,8 29,4 9,2 17,4 25,6 37,5 Csatlakozó sorkapcsok 8,1 15,1 22,8 29,4 9,2 17,4 25,6 37,5 Mellső bekötőkapcsok 8,1 15,1 22,8 29,4 9,2 17,4 25,6 37,5 Fázistávolság-növelők 8,1 15,1 22,8 29,4 9,2 17,4 25,6 37,5 Hátsó bekötőkapcsok 8,1 15,1 22,8 29,4 9,2 17,4 25,6 37,5 Dugaszolható változat 10,0 20,5 30,8 41,9 11,2 22,5 33,6 50,0 100

102 1 1 DPX földzárlat védelmi modullal DPX 3 -I 160 DPX MS termikus mágneses nincs védelem csak mágneses ,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 15,4 9,2 0,1 0,2 0,9 1,4 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 24,3 9,2 0,1 0,2 0,9 1,4 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 15,4 9,2 0,1 0,2 0,9 1,4 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 20,5 9,2 0,1 0,2 0,9 1,4 2,8 5,0 5,1 6,7 7,0 11,0 12,5 25,1 9,2 0,1 0,2 0,9 1,4 2,9 5,1 5,4 7,5 8,3 13,0 15,6 20,5 14,3 0,1 0,4 1,4 2, DPX DPX földzárlat védelmi modullal DPX 3 -I 250 DPX MS DPX AB DPX AB földzárlat védelmi modullal elektronikus elektronikus nincs védelem mágneses elektronikus elektronikus ,3 2,0 5,1 12,5 0,5 3,0 7,7 18,8 18,8 3,0 7,7 12,0 18,8 1,6 3,4 5,8 11,5 2,4 5,1 8,7 17,3 0,3 2,0 5,1 12,5 0,5 3,0 7,7 18,8 18,8 3,0 7,7 12,0 18,8 1,6 3,4 5,8 11,5 2,4 5,1 8,7 17,3 0,3 2,0 5,1 12,5 0,5 3,0 7,7 18,8 18,8 3,0 7,7 12,0 18,8 1,6 3,4 5,8 11,5 2,4 5,1 8,7 17,3 0,3 2,0 5,1 12,5 0,5 3,0 7,7 18,8 18,8 3,0 7,7 12,0 18,8 1,6 3,4 5,8 11,5 2,4 5,1 8,7 17,3 0,3 2,0 5,1 12,5 0,5 3,0 7,7 18,8 18,8 3,0 7,7 12,0 18,8 1,6 3,4 5,8 11,5 2,4 5,1 8,7 17,3 0,6 4, ,0 0,8 5,0 12,8 31,3 31,3 3,0 7,7 12,0 18,8 3,2 11,6 11,6 23,0 4,1 8,5 14,5 28,8 IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 101

103 mellékletek (folytatás) DPX disszipált teljesítmények (W) Méret 4 Tokozat DPX Pólusok száma 3-4 Védelmi egység termikus mágneses Névleges áram (A) Pólus Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla A nullavezető névleges árama (A) Csatlakozó sorkapcsok 19,2 19,2 16,4 16,5 25,6 18,9 23,6 28,7 37,3 21,2 DPX disszipált teljesítmények (W) Méret 4 Tokozat DPX Pólusok száma 3-4 Védelmi egység termikus mágneses Névleges áram (A) Mellső bekötőkapcsok 30,7 47,7 40,3 53,7 83,9 DPX disszipált teljesítmények (W) Méret 5 Tokozat DPX 630/800/1000/1250 Pólusok száma 3-4 Védelmi egység termikus mágneses Névleges áram (A) Fix változat: Mellső bekötőkapcsok 30,7 47,7 40,3 53,7 83,9 102

104 4 4 4 DPX DPX 3 -I 400/630 DPX MS elektronikus nincs védelem elektronikus Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Nulla Fázis Fázis Fázis 7,5 7,5 12,3 12,3 19,2 19,2 22,1 22,1 N/A N/A 25,6 25,6 37,3 37,3 12,3 19,2 35,0 4 4 DPX DPX 3- I elektronikus nincs védelem ,7 47,7 40,3 53,7 83,9 32,0 50,8 29,8 47,6 74,4 65, DPX 630/800 DPX 1250/1600 DPX-I 630/800 DPX-I 1250 DPX-I elektronikus elektronikus nincs védelem nincs védelem nincs védelem ,6 18,5 29,8 47,6 74,4 65,3 32,0 50,8 29,8 47,6 74,4 65,3 IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 103

105 DOKUMENTUMTÁR Keresse einket a honlapon Kattintson ide: DOKUMENTUMOK LETÖLTÉSE 104

106 jegyzetek: IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 105

107 106 jegyzetek:

108 jegyzetek: IEC legrand szabvány szerinti összeszerelése és tanúsítás 107

109 108 jegyzetek:

110 Az IEC és az IEC számú új szabványok 2014-ben léptek a régi (IEC ) helyébe. Minden új berendezésnek meg kell felelnie az új szabványoknak. Az IEC szabvány a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Tartalmazza a fogalom meghatározásokat, a felhasználási feltételeket, az összeszerelésre vonatkozó előírásokat, a műszaki jellemzőket és a tanúsításra vonatkozó követelményeket. Az IEC szabvány egy termékszabvány, amely az egyedi követelményeket (összeszerelési szabályokat) tartalmazza. Az új IEC szabványsorozat tehát még részletesebben definiálja a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések összeállításának és felülvizsgálatának szabályait, miközben megjelöli a tevékenységekbe bevont személyek felelősségét, valamint megkülönbözteti az eredeti gyártó (Legrand) és a összeszerelő műhely (berendezésgyártó) szerepét. A Legrand, mint az eredeti gyártó, felelős azért, hogy teljesítse az IEC szabvány D Mellékletében leírt 13 konstrukció-igazoló ellenőrzést, amely feltétele a megfelelőségi tanúsítvány kiállításának. A berendezésgyártónak ebben a ben meghatározott szabályokat betartva kell összeszerelnie a Legrand termékekből összeállított villamos kapcsoló berendezést. A berendezésgyártónak továbbá minden elkészített villamos kapcsolóberendezésen végre kell hajtania azt a 10 egyedi darabvizsgálatot, amely lehetővé teszi számára, hogy kiállítsa a megfelelőségi nyilatkozatot és tanúsítsa a berendezést. Jelen nek a célja, hogy Legrand termékek használata esetén támogassa a berendezésgyártók munkáját azzal, hogy meghatározza az összeállítás fő szabályait és ismertesse az IEC szerinti tanúsítási eljárást. Fedezze fel és töltse le energiaelosztás szakkatalógusainkat: IEC >>> IEC szabványváltozás XL /6300 Kompakt és légmegszakítók IEC Fali és álló elosztószekrények Késes biztosí tós védelmi készülékek XL Kiselosztó szekrények Terheléskapcsolók és ipari mágneskapcsolók XL Practibox 3 kiselosztók Fázisjavítás XL 3 400/800 Plexo 3 kiselosztók Hagyományos és optimalizált elosztórendszerek Transzformátorok és tápegységek Moduláris védelmi készülékek Lexic vezérlő- és mérőkészülékek Segédanyagok Ipari csatlakozórendszerek