RAKTÁROZÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány RAKTÁROZÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ Készítette: Orvos Kinga Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 5 I. Bevezetés... 6 II. Logisztikáról röviden... 9 II. 1. A logisztika meghatározása... 9 II. 2. A logisztika feladata, avagy a 7 M... 9 II. 3. A logisztikai ellátási lánc II. 4. Logisztika, mint tudomány III. Logisztikai funkciók III. 1. Logisztikai funkciók csoportosítása III. 2. A logisztikai funkciók technikai háttere III. 3. Csomagolás, mint logisztikai funkció III A csomagolás fogalma III A csomagolás megjelenési formái III. 4. Komissiózás, mint logisztikai funkció III A komissiózás meghatározása III Komissiózási stratégiák III. 5. Raktározás, mint logisztikai funkció III A raktározás és a raktár definíciója III A raktár pozitív és negatív tényezői III Raktárak csoportosítása III A raktározás funkciói III Készletgazdálkodás III A raktározás költségei III Raktártechnológia III Raktározási technikák III Számítógépes raktárirányítás

3 III Raktározás a gyakorlatban III A NANORB Kft. raktározásának bemutatása III Egy termelő vállalat raktározása IV. Befejezés Felhasznált irodalom

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása az árubeérkezés után Forrás: A III fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 2. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás alatt Forrás: A III fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 3. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás után Forrás: A III fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 1. sz. ábra: A logisztikai funkciók modellje Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., p. 2. sz. ábra: A logisztikával kapcsolatban lévő főbb szakterületek Forrás: dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, p. 3. sz. ábra: Raktártípusok a logisztikai folyamatban Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., p. 4. sz. ábra: Tárolás-technikai változatok Forrás: Telek Péter: Korszerű raktározási technikák Letöltés dátuma: november

5 I. Bevezetés A logisztikai folyamat magába foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt a beszerzéstől, a termelés kiszolgálásán keresztül, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áruelosztást és az értékesítést is. 1 A raktározás szerepe a logisztikai ellátási láncban folyamatosan nő, hiszen az ellátási lánc egymást követő szakaszai éppen a közöttük lévő raktárakban kapcsolódnak egymáshoz és a raktárak gócpontját képezik az áru-és az információáramlásnak egyaránt. Ez a kiemelkedő szerep kihívást jelent a raktárak számára, amelynek csak akkor tudnak megfelelni, ha technológiájukkal, technikáikkal és szervezési módszereikkel az ellátási lánc stabil tagjává válnak. A raktárak azért is fontos szerepet töltenek be a logisztikai folyamatban, mert a vállalatok logisztikai költségeinek jelentős része itt képződik. Fokozott figyelmet kell ezért fordítani a raktározási tevékenység gazdaságosságára. Logisztika szakirányos hallgató lévén, szakdolgozatom témájával tanulmányaim során két tantárgy (Szállítmányozáslogisztika és Logisztikai rendszerek) keretében is találkoztam, ahol felkeltette az érdeklődésemet. Témaválasztásomban az is meghatározó szerepet játszott, hogy a szakmai gyakorlatomat egy vállalat logisztikai részlegében töltöttem, ahol napi kapcsolatban voltunk a raktárral. Ott döntöttem el, hogy szeretnék jobban belelátni a raktározás bonyolult szerkezetébe. Szakdolgozatom célja a raktározást, mint logisztikai funkciót elméleti és gyakorlati szempontból is bemutatni. A raktározással kapcsolatban rengeteg szakirodalom és internetes forrás áll rendelkezésre, ami sokat segített az elméleti rész megírásában. 1 Némon Zoltán: Raktárgazdálkodás, MLBKT tanfolyami anyaga,

6 A logisztikai funkciók operatív folyamatok, amelyek révén az áruáramlási folyamatok megvalósulnak. A logisztikai folyamatokat csoportosíthatjuk fő-, mellék-, és kiegészítő funkciók szerint. A raktározás a diszpozíciós tevékenységek (pl.: megrendelés) és az anyagmozgatás (fuvarozás, rakodás) mellett a főfunkciók közé sorolható. A mellékfunkciók amelyek a főfunkciók támogatására szolgálnak közé tartozik például a csomagolás és a komissiózás. A kiegészítő funkciók pedig a fő-és mellékfunkciók kiegészítésére szolgálnak (pl.: reklamáció, vevőszolgálat). Mivel a raktározás egy nélkülözhetetlen logisztikai funkció, ezért diplomamunkám elején a logisztikáról írok, annak feladatáról valamint a logisztikai ellátási láncról. A következő részben a logisztikai funkciókat és technikai hátterüket ismertetem. Logisztikai funkciók közül röviden a csomagolásról, a komissiózásról majd bővebben a raktározásról esik szó. A raktározás fejezeten belül kiemelten foglalkozom a raktárak csoportosításával, raktártechnológiával, a raktározási technikákkal, a raktározás során felmerülő költségekkel és a számítógépes raktárirányítással. A raktározást elméleti megközelítését követően a gyakorlatban is szemléltetem. A gyakorlati rész elkészítéséhez a primer kutatási módszerek közül, az interjút választottam. Kutatásom során azonban kisebb akadályokba ütköztem. Szakdolgozatom készítése közben ugyanis több céget felkértem, hogy szakmai tapasztalataikkal segítség munkámat. Szomorúan vettem tudomásul, hogy sok vállalat nem hajlandó semmiféle adatot kiadni magáról vagy éppen időhiányra hivatkozva utasítottak vissza. Ebből kifolyólag szeretném külön megköszönni a Nanorb Kft.,ezen belül is Nagy Attila, valamint a III fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának támogatását. A velük folytatott interjú segített a gyakorlati rész megírásában. 7

7 Az utolsó alfejezetben (III ) két vállalat raktározását mutatom be. A Nanorb Kft. faipari vállalat raktározását követően egy termelő vállalat raktározását taglalom. (A termelő vállalat nevét az interjúalany kérésére nem szeretném megnevezni.) Szakdolgozatom végén szeretném bemutatni egy példán keresztül azt, hogy miképpen változnak az adatok a számítógépes nyilvántartási rendszerben a raktározási folyamatok során. Ezt táblázatok segítségével illusztrálom. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a belső konzulensemnek Némon Zoltánnak és külső konzulensemnek Tüske Krisztiánnak, akik információikkal és tanácsaikkal hozzájárultak a dolgozatom sikeres elkészítéséhez. 8

8 II. Logisztikáról röviden II. 1. A logisztika meghatározása A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése. 2 II. 2. A logisztika feladata, avagy a 7M Az ún. 7M-elv szerint a logisztika feladata, hogy a megfelelő dolog; a megfelelő minőségben; a megfelelő állapotban (mennyiségben); a megfelelő helyen; a megfelelő időben; a megfelelő információkkal, okmányokkal; a megfelelő áron (költségekkel) álljon rendelkezésre. Ebben a felfogásban maga a megbízó, tehát a vevő vagy felhasználó áll a logisztikai tevékenység középpontjában. Ebből az következik, hogy ha egy cég sikeres akar lenni, akkor megbízóinak, potenciális vevőinek igényeit minél magasabb színvonalon törekszik kielégíteni. Akár szolgáltatási körének bővítésével, akár egyéb más tevékenységek alkalmazásával is. A vevők, megbízók megfelelő kielégítése, a legmegfelelőbb alkalmazkodás igényeikhez tette a logisztikát a vállalatok számára stratégiai fontosságú területté. 2 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, p. 9

9 II. 3. A logisztikai ellátási lánc Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóig bezárólag. A négy fő folyamat a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a kiszállítás, amely az ellátási láncot meghatározza, magában foglalja a kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok és alkatrészek beszerzését, a gyártást, az összeszerelést, a készletezést, a rendelésfeldolgozást, a disztribúciót és a végső fogyasztóhoz való kiszállítást. 3 A 1. sz. ábra azt mutatja, hogy az ellátási lánc folyamata túlnyúlik a vállalat határain. A logisztikai folyamat ugyanis magába foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt a beszerzéstől, a termelés kiszolgálásán keresztül, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áruelosztást és az értékesítést is. Az ellátási lánc egymást követő elemei, mint alrendszerek helyezkednek el, melyek kapcsolódásainak zavartalan megvalósítása a logisztika egyik legfontosabb feladata. Az alrendszerek mindegyikéhez szorosan kötődik az informatika és az adatgyűjtés, kezelés és feldolgozás. Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű. 3 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, p. 10

10 1. sz. ábra A D A T O K K E Z E L É S E ELLÁTÁSI LÁNC = BESZERZÉS + ANYAG-ÉS KÉSZLETGAZDÁL-KODÁS + TERMELÉS + ÁRUELOSZTÁS + ÉRTÉKESÍTÉS I N F O R M A T I K A OPTIMUMKERESÉS A logisztikai funkciók modellje Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., p. 11

11 II. 4. Logisztika, mint tudomány 4 A logisztika számos szakterülettel áll közvetlen vagy közvetett kapcsolatban. Az anyagáramlási (mozgatási, szállítási) folyamatok szervezése, irányítása, ellenőrzése során pl. az anyagmozgató- és szállítórendszerek, valamint az informatika és a kommunikációtechnika játszanak fontos szerepet. Ezen szakterületek fejlődése ugyanúgy hatással van a logisztika fejlődésére, mint ahogy a logisztika fejlődésének is mérhető következményei vannak ezen tudományágak alakulásában. A logisztikához kapcsolódó főbb szakterületekről a 2. sz. ábra áttekintő képet mutat. 2. sz. ábra Gyártástechnika Szállításés rakodástechnika Közlekedéstechnika lllg Dr. LOGISZTIKA Prezenszki József Üzem-és vállalat gazdaságtan Marketing Csomagolástechnika Raktározástechnika Kommunikációstechnika Informatika A logisztikával kapcsolatban lévő főbb szakterületek Forrás: dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, p. 4 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet,

12 III. Logisztikai funkciók III. 1. A logisztikai funkciók csoportosítása 5 A logisztikai funkciók operatív folyamatok, amelyek révén az áruáramlási folyamatok megvalósulnak. A logisztikai funkciókat csoportosíthatjuk fő-, mellék- és kiegészítő funkciók szerint. Főfunkciók: A logisztikai főfunkciók a következők: diszpozíciós tevékenységek: 6 megrendelés utasítás lehívás; anyagmozgatás: rakodás (berakodás, kirakodás, átrakás) fuvarozás; raktározás. Mellékfunkciók: A főfunkciók támogatására szolgálnak, azzal a céllal, hogy ne keletkezzen fennakadás vagy veszteség az áruáramlás során. 5 Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, szeptember Diszpozíciós tevékenységek: szervezési ill. tervezési jellegű tevékenységek 13

13 A logisztikai mellékfunkciók az alábbiak: csomagolás; egységrakomány-képzés; jelölés (az azonosíthatóság szempontjából fontos); manipulációk: komissiózás finishing 7 ; információ-és adatcsere; tájékoztatás. Kiegészítő funkciók: A fő-és mellékfunkciókat kiegészítő funkciók a következők: hatósági kezelések; reklamáció; kockázatkezelés (biztosítás); vevőszolgálat. A vevőszolgálat alatt azokat a szolgáltatásokat értjük, amelyeket a piac résztvevői az értékesítés eredményesebbé tétele érdekében nyújtanak. A vevőszolgálati tevékenység a marketing egyik legfontosabb és legsokoldalúbb eszköze, ami meghatározhatja egy vállalkozás piaci pozícióit, árait, ügyfélkörét, kommunikációs stratégiáját és a disztribúciós politikáját. 7 Finishing funkciók: végszerelés, végcsomagolás, árazás, címkézés 14

14 III. 2. A logisztikai funkciók technikai háttere 8 A logisztikai funkciók megvalósításához természetesen szükség van megfelelő technikai háttérre, azaz szükséges az infrastruktúra és különböző eszközök megléte. Infrastruktúra: A térbeli különbségek kiegyenlítését szolgáló közlekedési infrastruktúra elemei a közúti, vasúti, vízi, légi úthálózatok; építmények, berendezések valamint az átrakó létesítmények (pl. pályaudvarok, kikötők). Az időbeli különbségek kiegyenlítését szolgáló tárolási infrastruktúra létesítményei az átmeneti tárolásra szolgáló raktárak; a disztribúciós központok; az áruforgalmi központok továbbá a logisztikai szolgáltató központok. Az integrált anyag-és információáramlást biztosító kommunikációs, informatikai infrastruktúra összetevői a távközlési hálózatok és a számítógépes hálózatok (Internet, EDI). Eszközök: Az áruáramlás megvalósítását a következő eszközök teszik lehetővé: egységrakomány-képző eszközök (pl. raklap, konténer); rakodóeszközök (pl. targoncák, futószalagok, daruk); fuvareszközök (normál és különleges építésű); azonosító, jelölő eszközök (pl. vonalkódok); irányítás eszközei (számítógépes programok pl. járattervezés, raktári folyamatok vezérlése). 8 Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, szeptember

15 III. 3. Csomagolás, mint logisztikai funkció A csomagolás a logisztikai főfunkciók mindegyikéhez szorosan kapcsolódik. A fuvarozás, rakodás és raktározás megfelelő színvonalú ellátása megköveteli a csomagolás praktikus kezelhetőségét és egyértelmű jelöléseit is. A jelölések a csomag rendeltetésére, és kezelésére vonatkozó információkat, előírásokat hordozzák (pl. törékeny, halmozni tilos stb.). Kötelező jelöléseket írnak elő a veszélyes-áru szabályzatok, fuvarozók üzletszabályzatai (pl. gyorsan romló áruk esetén). A csomagolás, mint logisztikai mellékfunkció jelentős szerepet játszik az áruáramlási folyamatok zavartalanságának és a vevőkiszolgálás kívánt színvonalának biztosításában. III A csomagolás fogalma Csomagoláson egyrészt a terméket védő burkolatot, másrészt az azt létrehozó műveletek összességét értjük. A csomagolás a kultúrált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme, amely szoros egységet képez az áruval. A jó csomagolás jó minőségű és minőségvédő, megfelel az egészségvédelmi szempontoknak, alkalmas az elosztásra, a gépi árumozgatásra, megfelel az ökológiai profilnak, társadalmilag elfogadott módon újrahasznosítható vagy elhelyezhető, környezetkímélő, gazdaságos, a vásárlók számára biztosítja a termékazonosítást, megteremti a piacon az áru imázsát, problémamentesen kezelhető, vevőbarát. 9 A csomagolás rendkívül jelentős szerepet tölt be az ellátási láncban, hiszen különböző megjelenési formákban végigkíséri az árut az előállítástól a végső felhasználóig. 9 Medvéné dr. Szabad Katalin dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, p. 16

16 III A csomagolás megjelenési formái 10 A fogyasztói csomagolás az a csomagolási forma, amelyben az árut a fogyasztó megvásárolja. A csomagolás ezen megjelenési formája a leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban, hiszen az árut a termeléstől a fogyasztói felhasználásig közvetlenül körülveszi. Feladata az áruvédelem mellett a marketing-munka elősegítése, azaz a reklám, az esztétikus megjelenés, a könnyű kezelhetőség és a megfelelő tájékoztatás. A gyűjtőcsomagolás bizonyos mennyiségű azonos termék vagy a fogyasztói csomagolás ideiglenes védőburkolata. Célja az elosztási logisztika támogatása. Lehetőséget ad különféle termékek ismételt kezelés nélküli eljuttatására a gyártótól a felhasználóig. Fő feladata az árunyilvántartás, az árukezelés és a tárolás elősegítése. A gyűjtőcsomagban lévő áruk jellemzői, adatai a külső burkolaton azonosítva kell hogy legyenek. A szállítási csomagolás az elosztási logisztika valódi eszköze. Célja a folyamatos és zavartalan mozgás biztosítása. Elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben, a külső károsító tényezőktől az áru megóvása. Információhordozó szerepe van, ugyanis szöveggel, ábrával, vonalkóddal megadja a termékre, a súlyra, a kezelésre vonatkozó lényeges tudnivalókat. A szállítási csomagolás tehát az áru egységbe foglalását jelenti, megkönnyítve az áru mozgását, tárolását, szállítását és nyilvántartását. Egységrakomány a legnagyobb kezelési egység. Tartalma lehet valamilyen termék, továbbá fogyasztói, gyűjtő-, illetve szállítási csomagolás. Információk közlésére használható maga az egységrakomány-képző eszköz (pl. rekesz, rakodólap), illetve ha nem zárt (pl. sík szállítólap) akkor pedig a csomagolás. 10 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet,

17 III. 4. Komissiózás, mint logisztikai funkció A komissiózás a logisztikai mellékfunkciók közé tartozik. A tárolás után, a csomagolást és a rakodást megelőzően a komissiózás a raktározási folyamat szerves részét képezi. Ahhoz, hogy a vevői igényeket kielégítsük, a komissiózás elengedhetetlen logisztikai funkció. Ugyanis ennek a folyamatnak kell biztosítania a megrendelők igényeinek pontos, rugalmas és gyors kielégítését. A komissiózási folyamat hátránya, hogy nagy élőmunka ráfordítást igényel. III A komissiózás meghatározása A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás az ellátó-elosztó raktárak sajátos folyamata, amelynek során több árufajtából (árucikkből) álló rendelési (kiszállítási) egységet kell összeállítani A kigyűjtésre kerülő áru előkészítési módja lehet statikus vagy dinamikus: A statikus áruelőkészítési rendszer azt jelenti, hogy a vevő által igényelt árukat a tárolótérben összegyűjtik. Az így kigyűjtött termékeket szükség esetén osztályozzák, ellenőrzik, majd kiszállításra előkészítik. A statikus rendszer tehát tárolótéren belüli komissiózást jelent, azaz az ember megy az áruhoz rendszer. 11 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, p. 12 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó,

18 Dinamikus áruelőkészítési rendszer esetén a megrendelő által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják. Itt a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ezután az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba. Ebben az esetben tárolótéren kívüli komissiózásról van szó, azaz az áru megy az emberhez. III Komissiózási stratégiák 13 Három alapvető komissiózási stratégiát különböztethetünk meg, amelyek a következők: megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia; megrendelésenkénti párhuzamos stratégia; zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős stratégia. A megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia esetében a komissiózó dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyűjti ki, függetlenül attól, hogy az áru a tárolótér melyik részében található. Ha egy adott megrendelői igény kielégítésre került, következik egy újabb igény szerinti termék kigyűjtése. A megrendelőlap tehát egyben kigyűjtési jegyzék is lehet, csak a kigyűjtési sorrendet kell azon külön feltüntetni. A megrendelésenkénti soros egylépcsős stratégia előnyei az alábbiak: egyszerű szervezési és irányítási munkát igényel; a sürgős igények könnyen kielégíthetők; gyorsan összegyűjthetők egy-egy megrendelés árui; az előforduló tévedések gyorsan és egyszerűen kijavíthatók. 13 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó,

19 A stratégia hátrányai: viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el; az emberi munka hibalehetőséget ad a tevékenységnek. A megrendelésenkénti párhuzamos stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik. Alkalmazása során a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy minden egyes igény tételeit tárolási zónák szerint csoportosítják. Az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyűjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el. A tárolóterület különböző zónáiból érkező, de egy adott megrendelői igényhez tartozó termékeket a rendelés-összeállító helyen összegyűjtik. Ennek a komissiózási stratégiának az előnyei: a komissiózásnál használt eszközöket, gépeket jobban kihasználják; nagyobb komissiózási teljesítmény. A stratégia hátrányai: külön szervezési munkát igényel a rendelések összeállítása; a sürgős (soron kívüli) igények nehezen érvényesíthetők. A zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős komissiózási stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik. A stratégia megvalósítása esetében a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a különböző megrendelésekben szereplő azonos árukat gyűjtőjegyzékben összesítik, tárolási zónánként csoportosítva. A tárolási zónákból a gyűjtőjegyzékben szereplő mennyiségeket a gyűjtőhelyre szállítják (első lépcső). A gyűjtőhelyen rendelésenként válogatják össze a kiszállítási egységeket (második lépcső). 20

20 A zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős komissiózási stratégia előnye: Megvalósításával érhetők el a legnagyobb komissiózási teljesítmények, azaz egyszerre nagyobb egységeket lehet a tárolótér és a gyűjtőhely között mozgatni. A stratégia hátránya: Az utólagos csoportosítás miatt bonyolultabb a folyamat megszervezése (gyűjtőjegyzék-összeállítás, megrendelések szerinti kiszállítási egység összeállítása). 21

21 III. 5. Raktározás, mint logisztikai funkció A raktározás a diszpozíciós tevékenységek illetve az anyagmozgatás mellett a fő logisztikai funkciók közé sorolható. Napjainkban már nyilvánvalóvá vált, hogy bár a logisztikai fejlesztések egyik fő célkitűzése a raktári készletek csökkentése, a raktári rendszerek továbbra is fontos, kiegyenlítő szerepet töltenek be a logisztikai ellátási láncokban. A logisztikai ellátási lánc egyes elemei között fontos szerepet játszanak azok az érintkezési pontok, ahol a rendszer folyamatos mozgása valamilyen ok miatt megszakad. Vagyis egyes logisztikai folyamatokban az anyagáramlás bizonyos helyeken hosszabb-rövidebb ideig megáll. Ezeken a pontokon gondoskodni kell az anyagok elhelyezéséről, tárolásáról, kezeléséről és megóvásáról. Tehát megfelelő helyet kell biztosítani számukra. Ezeket a helyeket nevezzük raktárnak. A raktárakban biztosítják az áruk raktári be- és kirakodását, osztályozását, megrendelések előkészítését, valamint számítógépes, vonalkódos nyilvántartó rendszerrel az áruk raktári nyilvántartását és az elszámolások elkészítését. A raktárak fontos szerepet töltenek be a logisztikai folyamatban, hiszen a vállalat logisztikai költségeinek jelentős része itt képződik. Fokozott figyelmet kell fordítani tehát a raktározási tevékenység gazdaságosságára. 22

22 III A raktározás és a raktár definíciója 14 A raktározás sajátos szerepet tölt be a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex folyamatrendszerben. A raktárak a részfolyamatok összekötő elemei, amelyek a megelőző és a követő részfolyamatok anyagáramlás intenzitás változásának kiegyenlítése céljából árukészleteket gyűjtenek, majd tovább adják. A raktározás tehát valamely folyamatrendszer meghatározott technológiájú, technikaiés munka-erőigényű alrendszere, amely felszereléseivel a folyamatrendszer igények szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározás fogalmából következően a raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik, befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást. A raktárak nem épületek, hanem komplex létesítmények, amelyeknek van sajátos kapcsolatrendszerük és belső folyamatuk. III A raktár pozitív és negatív tényezői 15 A raktár pozitív tényezői az alábbiak lehetnek: a raktár a termelés folyamatosságát rendelkezésre állásával biztosítja; kiegyenlítő szerepe van abban az esetben, ha a termelési és elosztási folyamat működési sebessége különböző; a belföldi, sőt a nemzetközi kereskedelmi mobilitást fokozza; a nyers, félkész vagy késztermékek minőségét, megfelelő építészeti és egyéb körülmények kialakítása segítségével megőrzi. 14 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.,

23 A raktár negatív tényezői lehetnek: a raktár általában jelentős beruházási és üzemeltetési költséget igényel; a logisztikai folyamat ezen a területen történő megállítása az átfutási időt növelheti; az építmény, illetve tárolótér megfelelő mértékű kihasználása nem minden időszakban biztosítható. III Raktárak csoportosítása 16 A logisztikai folyamatban a raktárak különféle alrendszerekhez kapcsolódhatnak, ezért elhelyezkedésüket és jellegüket sajátos funkciójuk határozza meg. Ennek alapján a főbb raktártípusok a következők: alapanyag-, alkatrész-, részegység-raktár, mely általában a termelő-, illetve szerelőüzem bemeneti oldalán található, ezért a beszerzési logisztika részének is tekinthető; közbenső (félkészáru)-raktár, egy termelési folyamat műveletei között, mely tehát szorosan a termelési logisztikához tartozik; készáruraktár a termelés vagy az összeszerelés befejezése után, mely létesülhet a termelőüzem területén, de lehet teljesen önálló létesítmény, akár vállalat is; ha a készáruraktárnak közvetlen kapcsolata van az értékesítés helyeivel, elosztóraktárnak is tekinthetjük, ekkor az elosztási logisztika szerves része. 16 Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.,

24 Ezeknek a raktártípusoknak a teljes logisztikai rendszerben való elhelyezkedését mutatja a 3. sz. ábra. 3. sz. ábra FOGYASZTÓK elosztási logisztika ELOSZTÓRAKTÁR KÉSZÁRURAKTÁR üzemen belüli logisztika FÉLKÉSZÁRU-RAKTÁR beszerzési logisztika ALAPANYAGRAKTÁR BESZÁLLÍTÓK Raktártípusok a logisztikai folyamatban Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., p. A raktárak kialakításuk szerint a következőképpen csoportosíthatók: tömbös tárolású; polcos tárolású; magasraktári tárolású. Az áru elrendezése a raktárban lehet: helyhez kötött (előre meghatározott módon); részben helyhez kötött (az áruk forgási sebessége alapján); kaotikus elrendezésű (tetszés szerinti elrendezés). 25

25 III A raktározás funkciói 17 A raktározás két alapvető funkciója a tárolás és az ellátás. A tárolási funkció a raktározást megelőző fázisban létrehozott termékek állagmegőrző elhelyezését, míg az ellátási funkció a következő felhasználási fázis igényei szerinti áru rendelkezésre bocsátását jelenti. A logisztika alapvető követelménye a mindenkori vevő igényeinek minőségi kielégítése. Ez azt eredményezte, hogy az ellátási funkció előnyt élvez a tárolási funkcióval szemben. A raktározás azonban csak akkor lehet hatékony, ha a két funkció összhangban áll egymással. A tárolt készleteknek az a feladatuk, hogy tegyék lehetővé az ellátási tevékenység minőségi lebonyolítását. A logisztikai követelményrendszernek megfelelő raktározási tevékenységet tehát két dolognak kell jellemeznie, amelyek az alábbiak: a megrendelések igény szerinti kielégítése, gyors átfutási idővel, nagy pontossággal és rugalmassággal; a megrendelések megfelelő szintű kielégítéséhez szükséges minimális készletek tárolása. A raktározás szerepe a logisztikai ellátási láncban folyamatosan nő, hiszen az ellátási lánc egymást követő szakaszai éppen a közöttük lévő raktárakban kapcsolódnak egymáshoz és a raktárak gócpontját képezik az áru-és az információáramlásnak egyaránt. Ez a kiemelkedő szerep kihívást jelent a raktárak számára, amelynek csak akkor tudnak megfelelni, ha technológiájukkal, technikáikkal és szervezési módszereikkel az ellátási lánc stabil tagjává válnak. 17 Némon Zoltán: Raktárgazdálkodás, MLBKT tanfolyami anyaga,

26 III Készletgazdálkodás 18 A raktározás a készletezéssel összefüggő folyamat. A raktártervezés kulcskérdése, hogy a raktározási feladatnak megfelelő méretű kapacitást hozzanak létre, és hogy a működtetésük megfelelő költségszint mellett valósuljon meg. A raktári tárolókapacitás meghatározásának alapját az áruforgalom lebonyolításához szükséges készlet nagysága adja. A raktárak nagyságát a tárolandó áru jellemzői (mit, mennyit, meddig, hol illetve hogyan kell tárolni) határozzák meg. Az anyagi folyamatok során a termékek mozgásai megszakadhatnak. A megállás során mindig megjelenik egy bizonyos mennyiség. Ezt a mennyiséget szokták készletnek nevezni. A vállalat célja, hogy az ellátási láncban az elemek optimálisan kapcsolódjanak egymáshoz, vagyis hogy meglegyen a folyamatos belső mozgás. A váratlanul fellépő problémákra való rugalmas reagálás biztosítja a vállalat versenyképességét, amihez viszont elengedhetetlen egy bizonyos nagyságú készletszint. Ha készletekről beszélünk, meg kell említeni egyrészt, hogy a készletek lekötött pénzeszközöket jelentenek, így jelenlétük költségesebbé teszi a termelést. Másrészt a készletek termelési zavarokat, problémákat takarnak el, ezért a szükségesnél magasabb készletek nem fedik fel a termelési folyamat azon pontjait, ahol fejlesztésre van szükség, hogy a termelési folyamat olcsóbb és jobb minőségű legyen. A készlet nagyságát gazdasági és fizikai tényezők egyaránt befolyásolják. A vállalatnak a következő okokból van szüksége készletre: a termelési folyamatok zavartalanságának biztosítása miatt (változó vevői igényekre való gyors reagáló képesség); a termelési folyamatokban gyors változások következnek be (ugyanazon a soron többféle terméket váltakozva, de nem előre rögzített ütemezésben gyártanak); szezonális cikkek időszakosan előzetes, vagy utólagos tárolása 18 Radvánszki István, A Remy Automotive Hungary Kft. ellátási lánc menedzsmentjének vizsgálata, különös tekintettel a beszerzés gyakorlatára, Szakdolgozat, (Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 27

27 Az ideális eset persze az lenne, ha készlet nélkül működhetne a vállalat. Ez rengeteg lekötött pénzösszeg megtakarítását eredményezhetné. Mivel a készletek nagyságának jelentős hatása van a vállalat gazdálkodására, elengedhetetlen egy pontos és friss készletnyilvántartás. A vállalatok informatikai rendszere lehetővé teszi, hogy bármely pillanatban friss és naprakész tájékoztatást kaphassanak az érintett személyek az aktuális állapotról (pl.: alapanyag készletről, késztermék készletről). Az iparágban elfogadott készletnagyság kettő legfeljebb három hónapi felhasználásra elegendő készletmennyiség. Az ezen felüli mennyiségek egyrészt foglalják a helyet a raktárakban, másrészt emberi erőforrást vonnak el más fontosabb feladatoktól. Bizonyos tételeknél előfordulhat, hogy éven túli készlet is van belőlük, amelyeknek a magas értéke nagy problémát jelent. Az éven túli készleteknek a kialakulásához több forrás is vezethet: bizonyos alkatrészek nem kerülnek termelésbe, mert a mérnökök által készített darabjegyzékben megadott új termékbe történő beépülési aránya eltér a valóságtól; a vevői rendelések teljesítéséhez szükséges beszerzések után történő vevői rendelés törlése; nem megfelelő odafigyeléssel végzett beszerzési rendelések; a különböző időpontokra esedékes beszerzési rendelések összevonása; a beszállítóktól beérkezett, de a rendelt mennyiségeket meghaladó termékek; a beszerzési rendelés esedékessége előtt beérkező tételek; túl magas biztonsági készlet. Az éven túli készletek csökkenésének egyik gátló tényezője, hogy ezek nagy része már hónapok óta nem került és előreláthatólag nem is fog termelésbe kerülni. Így a vállalatnak, hogy készletet tudjon csökkenteni új vevőket kell keresnie, hogy értékesíteni tudja nekik az érintett alkatrészeket. Megoldást jelenthet még, ha a termék beszállítójával köt visszavásárlási megállapodást a cég. 28

28 III A raktározás költségei 19 A raktározási költségek mindazon költségeket jelentik, melyek a termékek tárolásával kapcsolatban merülnek fel. A raktározás során felmerülő költségek a logisztikai összköltségeknek nagy hányadát teszik ki. A raktározás költsége függ a raktározott áru értékétől, tömegétől, méretétől; a raktározásban résztvevő dolgozók bérétől; a raktári berendezések értékétől (épület, állvány, géprendszer). A raktározási költség csökkenése legkönnyebben úgy érhető el, ha a termelésiszolgáltatási-ellátási folyamatban lecsökkentjük a tárolók számát, a tárolt mennyiséget és a tárolási időt. A készletek csökkentése viszont nem eredményezhet anyag vagy áruhiányt, hiszen az a termelési-szolgáltatási folyamat zavarát, időszakos leállását okozhatja. A raktározási költség egyenesen arányban nő az áru értékével, mert tárolása forgóeszköz lekötöttséget jelent. A forgóeszköz lekötöttség úgy számítható ki, hogy ha az árukban lekötött tőke a bankba kerülne, akkor az érte kapott kamatnak felelne meg. Vagy ha a nevezett pénzösszeg hiányzik, akkor a bankból felvett ezen pénzösszegért fizetett kamat jelenti a forgóeszköz lekötöttséget. A nagy értékű tőkelekötés elkerülésének érdekében minél nagyobb értékű az áru, annál rövidebbnek kell lennie a raktározási folyamaton való átfutási időnek. A tárolás is költségnövelő tényező. A nagy térfogatú és különleges kezelésű, a nagyobb és különleges tárolókapacitás igény eredményezhet nagy raktározási költséget. 19 Prof. Dr. Cselényi József: Raktározás, tárolás és a kapcsolódó tevékenységek költségei I. Letöltés dátuma: november

29 Az a költségcsökkentő elv, hogy csökkenteni kell a raktári berendezések értékét, csak korlátozottan érvényesíthető, mert a tárolási folyamatnak egyidejűleg több követelményt kell kielégíteni: A raktár alapterületének minimálisnak kell lennie a kisebb költség eléréséhez, azonban a kis alapterület igény nagy magasságú, csak géppel kiszolgálható állványos tároló rendszert követel meg. A raktározás során az áru be-és kitárolását rövid idő alatt kell megoldani, ami gépesített-automatizált kiszolgálást igényel. Biztosítani kell az áruvédelmét a tárolási idő alatt, ez alatt az idő alatt az áru nem sérülhet meg, nem romolhat meg, nem keveredhet, ehhez megfelelő segédeszköz és számítógépes raktárnyilvántartás alkalmazása szükséges. A raktározási költségek csökkentése érhető el, ha sikerül a termelési-logisztikai feltételeit megteremteni a "percre kész" beszállításnak, ill. a "percre kész" kiszállításnak. Ez esetben elmarad az alapanyag- és készáru raktározás, közvetlenül a gyártósor elején történik a beszállítás, ill. szerelősor-csomagolósor végéről kerül sor a kiszállításra. 30

30 III Raktártechnológia 20 A logisztika követelményrendszerének megfelelő raktár mindig jól meghatározott feladat ellátására létesül. Ez a feladat az, amely alapvetően meghatározza a raktár kialakítását, munkafolyamatait, technikai és irányítási rendszerét. A raktártechnológia az az átfogó fogalom, amely magába foglalja a raktár működésének összes körülményét, amelyek a következők: A raktárban zajló folyamatok: Alapvető folyamatok közé sorolhatjuk a raktári betárolást, a készletezést (tárolást) és az árukiadást, kitárolást. Az irányítási rendszer: Az irányítási rendszeren belül, mindig az adott raktár jellegéhez igazodóan kapcsolódik, illetve a raktárban tárolt áruféleségek jellegéhez igazodik az irányítási folyamat. Kisebb raktár esetében ez az egyszerű manuális vagy iratokkal történő nyomon követés (bevételezési bizonylat, raktározási bizonylat, kiadási bizonylat). Azonban általában egy raktárban több olyan folyamat kapcsolódik egymáshoz, amely modernebb eszközökkel (számítógépek, vonalkódos nyomon követés, stb.) sokkal rugalmasabban és hatékonyabban történik. A tárolási rendszer: A tárolási rendszer jellemzően és ideális esetben a raktárban tárolt áruféleségek alapján alakul ki. Ezek lehetnek a legegyszerűbb raktározási módoktól (pl. tömbtárolás) egészen a teljesen automatizált magasraktári állványrendszerek kialakításáig. A komissiózási rendszer: Itt a hagyományos értelembe vett raktározáson kívül valamilyen előkészítő vagy kitárolási folyamat is a raktárban valósul meg. Komissiózó állványrendszerek a statikus (polcos rendszer), dinamikus (görgős állvány rendszerek), valamint az ezekhez tartozó görgős pályák, egyéb kiegészítők optimális keveréke. 20 Kubicsek Zoltán Dián István: A raktár szerepe letöltés dátuma: november

31 A technikai eszközrendszer: A raktár működtetéséhez szükséges eszközrendszert jelenti (maguk a tárolóállványok, az anyagmozgató eszközök és az adott raktárépület infrastruktúrája). A mai piaci életben ezt teljesen az adott raktár jellege határozza meg. A munkaerő szükséglet: Szintén az adott raktár jellege és technikai felszereltsége határozza meg. Minél korszerűbb technikai eszközökkel van felszerelve egy raktár, annál kvalifikáltabb, de létszámban előfordulhat, hogy kevesebb munkaerő szükséges. Értelemszerűen az adott raktár mérete és területe is meghatározza a szükséges emberi erőforrás mértékét. A raktár külső kapcsolatrendszere: Jelentős mértékben meghatározza a kapcsolatrendszert a piacon betöltött szerep (gyártó cég raktára, logisztikai cég elosztó központja), illetve a ki és bemenő áruvolumen mértéke. A raktártechnológiával kapcsolatban két tényezőt kell szem előtt tartani: A technológia elsőbbsége a technikával szemben: Az eszközök a raktározási technológia igényei szerint kerülnek kiválasztásra, vagy egy eleve kiválasztott technikai eszközhöz igazítják utólag a technológiát. Az utóbbi ritkán eredményez optimális megoldást. Ma már a tervezőnek olyan hatalmas eszközválaszték áll a rendelkezésére, hogy azokból a működtetés követelményeinek legmegfelelőbbet tudja kiválasztani. A raktártechnológia mindig egyedi: Nincs két egyforma raktártechnológia. Bizonyos részfolyamataiban, műszaki megoldásaiban elképzelhető hasonlóság vagy azonosság, de összességében mindig van valami különbség. Ezért nem létezik az ún. típustechnológia, amelyet minden változtatás nélkül lehet alkalmazni különböző helyeken (különféle árutípusok raktározásához más-más technológiai eljárás tartozik). Az, hogy milyen árut raktároznak, valóban meghatározza azt, hogy milyen technológiai eljárást alkalmaznak, milyen raktárakra van szükség, milyen anyagmozgató eszközre stb. Ez a tény a III pontban is megnyilvánul. 32

32 III Raktározási technikák 21 Ahogy az ipar minden területén, a raktározásban egyre újabb és újabb technikai megoldások tűnnek fel. Ennek alapvető oka, hogy a termelési és szolgáltatási folyamatokban jelentős változások zajlottak le a közelmúltban illetve zajlanak még manapság is. A változások legfőbb okai a globalizáció és a fogyasztási igények jelentős módosulása és az egyre inkább a minőségre való törekvés a mennyiséggel szemben. A minőségre, vevői igények minőségi kiszolgálására törekvés alakítja az egyre elterjedtebb számítógépes megoldásokat, például a számítógépes raktárirányítást. (Erről bővebben a III pontban). Ezeknek a tényezőknek köszönhetően az alkalmazható raktározási technikák is jelentősen módosulnak. A módosulások alapvetően a következő területeken jelennek meg: bizonyos raktározási technikák háttérbe szorulnak, mások előtérbe kerülnek; az egyes raktározás-technikai változatok paraméterei módosulnak; egyre nagyobb teret kap a raktározás-technikában is az automatizálás; újszerű tárolási feladatoknál újszerű tárolás-technikák is megjelennek (pl.: automatizált tároló rendszerek, stb.). A raktározás-technikában a tárolandó áru kezelhetősége szerint megkülönböztetünk darabárukat és ömlesztett anyagokat, melyeknél a technikai megoldások jelentősen különböznek. A 4. sz. ábra mutatja a raktározási rendszerekben alkalmazható darabáruk elhelyezésére szolgáló tárolás-technikák általános felosztását. 21 Telek Péter: Korszerű raktározási technikák Letöltés dátuma: november

33 4. sz. ábra TÁROLÁSI MÓDOK Statikus tárolási módok Dinamikus tárolási módok Állvány nélküli tárolás Soros állványos tárolás Tárolás anyagmozgató berendezésen Körforgó állványos tárolás Átjárható állványos tárolás Átmenő görgős tárolás Eltolható állványos tárolás Tárolás-technikai változatok Forrás: Telek Péter: Korszerű raktározási technikák Letöltés dátuma: november. 15. A hagyományos tárolás-technikai változatokat a következőképpen lehet jellemezni: Az állvány nélküli tárolás esetén a tárolási egységek közvetlenül egymásra kerülnek elhelyezésre. Soros állványos tárolás esetén a tárolási egységek egy állványrendszer rekeszeiben kerülnek elhelyezésre. 34

34 Át-, illetve bejárható állványos tárolásról akkor beszélünk, ha a tárolóállványokat közvetlenül egymás mellé helyezzük és a be-, illetve kitárolás az állványokon keresztül, megfelelő méretű kiszolgálóeszköz segítségével történik. Ennél a tárolási módnál a tárolás nem tároló-felületen (polcon), hanem tároló-peremeken történik. Utántöltő állványos (átmenő görgős) tárolásnál a tárolási egységek adott lejtési szöggel kialakított görgős csatornákba kerülnek elhelyezésre. A betárolás a lejtő magasabb, a kitárolás az alacsonyabb végén történik, a tárolási egység a gravitációs erő segítségével kerül a betárolási pontról a kitárolási pontra. Eltolható állványos tárolásnál az egységeket tartalmazó állványok a tárolási síkra merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan elmozdíthatók, csökkentve ezzel a kiszolgálások helyszükségletét. Tárolás anyagmozgató berendezésen: Mozgó tárolásról akkor beszélünk, ha a tárolási egységek valamely anyagmozgató berendezésen kerülnek tárolásra. Ebben az esetben a tárolást az adott anyagmozgató berendezés végzi. A körforgó állványos tárolás olyan dinamikus tárolási módot jelent, ahol a tároló, egy (vagy két) adott tengely körül körbeforgatható, aminek következtében a tárolóhelyek vízszintes vagy függőleges síkban elmozdulnak a be- és kitárolási munka és időszükségletének csökkentésére. Egy adott raktározási rendszerben alkalmazható tárolás-technika megválasztásánál két tényezőt kell figyelembe venni: a tárolni kívánt termékek jellemzői; a raktározást kiszolgáló folyamat jellemzői. 35

35 A termékjellemzők közül a raktározási technika megválasztását befolyásoló legfontosabb tényezők: a tárolandó termékféleségek fajtája (milyen termékről van szó, mekkora helyet foglal el); a tárolandó termékféleségek forgási sebessége (pl.: milyen gyakran van rájuk megrendelés); a tárolandó áruk mennyisége. A raktározási rendszerek kiszolgálását tekintve a következő típusú raktárak a jellemzőek: manuális kiszolgálású raktárak (csak emberi erőforrás szükséges); gépi működtetésű, általában mobil eszközökkel kiszolgált raktárak; automatizált működtetésű, mobil eszközökkel kiszolgált raktározás. A raktározás-technikában egyre inkább szükségszerű folyamattá válik a tároló magasság növelése, ami az automatizált magasraktárak elterjedését eredményezte. A magasraktárak a darabáruk elhelyezésére szolgáló olyan állványos tárolási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. A magasraktárak elterjedésének oka tehát a tároló magasság növelésén kívül a raktártechnológia fejlődése és a terület kihasználásra való törekvés. 36

36 A raktározási technikák egyre korszerűbbekké válnak. A korszerű raktározási folyamatok legfontosabb jellemzői a következők: teljes körű számítógépes nyilvántartási rendszerrel rendelkeznek; a raktári forgalomhoz leginkább igazodó, hatékony ki- és betárolási móddal, eszközzel történik a kiszolgálásuk; a kiszolgáló személyzet, illetve eszközök irányítása optimalizált; a tároló helyek geometriai kialakítása illeszkedik a tárolt egységek geometriájához; a raktárak helyszükséglete kicsi, alapterület kihasználtsága nagy, nagy kapacitású tárolók esetén elterjedt a magasraktárak alkalmazása, stb. Természetesen a korszerű raktározási rendszerek tervezése, működtetése és irányítása nem egyszerű feladat, sok esetben bonyolult matematikai módszerek, számítógépes megoldások alkalmazását igényli. A korszerű raktározási rendszerekben alkalmazott tárolás-technikák általában a következők: állvány nélküli tárolás; soros állványos tárolás; körforgó állványos tárolás; átmenő görgős tárolás; speciális esetekben alkalmazott tárolás-technikák. Az állvány nélküli tárolás egyike a legrégebben alkalmazott tárolási módoknak, de a korszerű gyártási folyamatokat kiszolgáló raktározási rendszerekben is elterjedt, hiszen egyszerűen és olcsón megvalósítható. Felhasználási céljától függően különböző elrendezési változatok fordulhatnak elő, melyek közül a legelterjedtebbek: soros elrendezésű; tömbös elrendezésű; blokkos elrendezésű. 37

37 A soros elrendezést elsősorban inhomogén termékstruktúra, a tömbös elrendezést homogén termékstruktúra, a blokkos elrendezést olyan inhomogén termékstruktúra esetén alkalmazzák, ahol az egyes termékekből nagyobb mennyiség kerül elhelyezésre. A tömbtárolás egyik jelentős hátránya, hogy a FIFO (First-In-First-Out) elvet nehezen lehet betartani. Ez azt jelenti, hogy nehezen megoldható, hogy az először raktározásra került árut szállítsák először. Számítógépes, zónánkénti nyilvántartás esetén ez orvosolható, hiszen ha kódszámot kapnak az áruk, könnyebben megkereshetők. A korszerű raktározási rendszerekben általában egységrakomány-képző eszközben helyezik el a termékeket, amelyek a halmozhatóság miatt általában nagy teherbírású, vagy önhordó egységrakomány-képző eszközök. A soros állványos tárolás a leggyakrabban alkalmazott tárolási mód, mind a hagyományos, mind a gépesített tárolás, mind pedig a magasraktárak esetén. Gyakorlatilag mindenfajta darabáru illetve egységrakomány tárolására alkalmassá tehető. Ebből kifolyólag mind homogén, mind pedig inhomogén termékstruktúra esetén hatékonyan alkalmazható, sőt az állvány szerkezete állítható. A soros állványos tárolás esetében az egyes polcrendszerek mérete illetve szerkezete széles határok között változtatható, többféle teherbírási változattal. A polcok és az állványrendszer variálhatóságán kívül fontos tényező az állványok között kialakított kiszolgáló folyosó mérete és száma, ami függ a kiszolgáló eszközök paramétereitől és a tárolórendszer funkciójától is. A soros állványos tárolás kiszolgálását tekintve is univerzális. Kiszolgálható manuálisan, mobil eszközökkel, vagy speciális raktári felrakógépekkel is. 38

38 A körforgó állványos tárolás célja a kiszolgálási munka csökkenése, amit az egyes tárolócellák mozgatásával érnek el. Mivel a kiszolgálás során a cellákkal együtt a tárolt egységek is mozognak, a rendszer működése jelentős energia befektetést igényel. Ebből kifolyólag a körforgó állványos tárolás alkalmazhatósága elsősorban kisméretű, nagy értékű termékek, alkatrészek és szerszámok esetén gazdaságos. A körforgó állványos tárolók közül leggyakrabban a vízszintes, illetve a függőleges irányban mozgó megoldásokat alkalmazzák, ahol a tárolócellák két párhuzamos síkban (vízszintes, vagy függőleges) helyezkednek el. A vízszintesen körforgó állványt mozgó állványnak (hossza m), a függőlegesen körforgó állványt páternoszter tárolónak (több emelet magas is lehet) nevezik. A működtetéskor valamennyi egység megindul a pályán, és mindaddig mozgásban marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrekesz az átadóhelyre nem érkezik. Korszerű raktározási folyamatokban elsősorban a homogén csatornák használata előnyös, inhomogén esetben a ki- és betárolási munka, illetve a kiszolgálások időigénye számottevően nagyobb lehet. Az átmenő görgős tárolást magasraktárak esetén is gyakran alkalmazzák. A speciális esetekben alkalmazott tárolási technikák közé olyan tárolási módok tartoznak, amelyek általában csak bizonyos tárolási feladatoknál fordulnak elő. Ezek előfordulása nem túl gyakori, de a termelési folyamatok igényelhetik alkalmazásukat. A speciális esetekben alkalmazott tárolási technikák például a következők: átjárható állványos tárolás; eltolható állványos tárolás; anyagmozgató gépen történő tárolás, stb. 39

39 Az átjárható állványos tárolás elsősorban nagyméretű, homogén egységrakományoknál, viszonylag állandó termékstruktúra esetén, az eltolható állványos tárolás elsősorban kisméretű, inhomogén egységrakományoknál alkalmazható. Az anyagmozgató gépen történő tárolást olyan folyamatokban alkalmazzák, ahol a tárolás a technológiát kiszolgáló anyagmozgató berendezésen történő elhelyezéssel egyszerűen megoldható. Viszonylag kis mennyiségeknél és rövid tárolási időknél gazdaságos. 40

40 III Számítógépes raktárirányítás 22 A raktári rendszerek rugalmas, hatékony működéséhez a korszerű raktározás-technikai megoldások mellett megfelelő számítógépes raktárirányítási rendszer alkalmazására is szükség van. A számítógépes megoldások tehát fontos szerepet játszanak, amelyek segítségével egyszerűbben végezhetőek el a raktározási tranzakciók irányításai, és amelyekkel mindig aktuális, naprakész információt lehet kapni. A számítógépes raktárirányítás az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. A nagy irányú fejlődést leginkább a minőség okozta. Korábban a mennyiségi növekedés volt a jellemző, amely a minél nagyobb gépesítést és automatizálást preferálta, később a piacok telítődése és az élet minőségének javulása miatt egyre inkább a minőségre való törekvés került előtérbe. A raktározásban a minőség a kiszolgálási minőségre vonatkozik, amelynek két alapvető paramétere a gyorsaság és a pontosság. A nagy mennyiségű áruválaszték nyilvántartása a számítógépen, a nyomonkövethetőség miatt, ezt a két paramétert (gyorsaság és pontosság) el is éri. A korszerű raktári informatikai rendszerek alkalmazásának számtalan előnye van. Például nem megfelelő informatikai támogatottság miatt nem megfelelő mennyiségű áru kerül kiszállításra. Ez esetben utólagos korrekcióra van szükség pl.: pótszámlázás, jóváírás, pótszállítás, visszáru kezelés. Emellett a megrendelőnél elszenvedett anyagi vagy presztízs veszteség is nagy hátrányt jelent. 22 Véry Zoltán: Raktárlogisztika Letöltés dátuma: november. 20. Dr. Illés Béla: Az elosztási logisztikai folyamat tervezésének és működésének stratégiái V. Letöltés dátuma: november Letöltés dátuma: november

41 A számítógépes készletnyilvántartás általában a következőket tartalmazza: az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, kódszám, egységár, tömeg,); a beérkezésre vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylat szám, beérkezett mennyiség); kiadásra vonatkozó adatok; a tárolóhelyre vonatkozó adatok (a tárolóhely megjelölése, kódszáma). A raktárirányításnál és raktárnyilvántartásnál a következő feladatok jelennek meg, amelyeknek számítógépes megoldásai is lehetnek: raktárba történő beérkeztetés folyamata: beérkezett áruk azonosítása; beérkezett áruk raktárhoz való hozzárendelése; beérkezett termékek számára raktári hely kijelölése; beérkezési folyamatban használt anyagmozgató eszközök feletti diszponálás; a beérkezett áru raktárhoz történő szállítása. raktárba történő betárolás folyamata: diszponálás a raktárt kiszolgáló berendezés felett; termék betárolása a raktár adott helyére; a raktári nyilvántartás korrigálása a végrehajtott tevékenység alapján. raktárból történő komissiózás folyamata: a komissiózási igény kielégítéséhez raktár hozzárendelése; a komissiózási igény kielégítéséhez termékek kijelölése a raktárban; komissiózás végrehajtása; diszponálás a komissiózást végző berendezés felett; raktárállapot korrigálása az elvégzett komissiózás alapján. 42

42 raktárból történő kiszállítás folyamata: felhasználói igények alapján készült komissiók hozzárendelése a kiszállító eszközhöz; rakodást végző berendezés feletti diszponálás; a kiszállításhoz szükséges dokumentumok elkészítése (pl.: szállítólevél); szállítóeszköz megrakása, kiszállítás indítása. A logisztikai ellátási láncban a termelő és a felhasználó között egyre több helyen alkalmaznak elektronikus adatcsere (EDI) kapcsolatokat, amely lehetőséget biztosít az elektronikus kereskedelem megvalósítására. A felhasználótól érkező igények kezelésekor a következőket szükséges meghatározni: milyen típusú termékből; milyen mennyiséget; milyen minőségben; milyen határidőre; milyen feltételekkel; kinek a részére kell biztosítani az ellátás folyamán. Mivel a számítógépes raktárirányítás percrekészen ismeri a raktározási folyamatok és a raktárállapot helyzetét, azonnali válasz adható az e-kereskedelem felhasználásával a felhasználói igényekre. A jelentkező igények e-kereskedelemben való kezelése gyorsabb kommunikációs csatornát eredményez, mint a hagyományos megrendelés-feladás, másrészt megoldható a megrendelés percrekész nyomon követése, lehetővé válik a termelő vállalat és a felhasználó vállalat számára átlátható, gyors elosztási folyamat megvalósítása. 43

43 Az EDI kapcsolat bevezetésével az elosztási tevékenységnél a következő előnyök érhetők el: strukturált információ automatikus továbbítása az elosztási tevékenység résztvevői között; megvalósíthatóvá teszi a JIT (Just In Time)-elvű elosztást; nagymennyiségű papírmunkától mentesít; kisebb raktárkészletekkel megoldható az elosztás; kontrollált elosztási tevékenységet eredményez. Az EDI kapcsolat bevezetésének hátránya, hogy a bevezetés a résztvevők körében jelentős tevékenység-átszervezést és költséget igényel. Az EDI azonban hosszútávon kifizetődő az említett előnyök miatt. A következőkben szeretnék röviden bemutatni egy számítógépes szoftvert, az SAP-t. Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere. Integrált vállalatirányítási rendszer alatt egy adott vállalat minden vállalati folyamatát, lefedő programcsomagot értünk. Az SAP ágazatspecifikus megoldásait több, mint 120 országban hozzávetőleg vállalat használja, kis és középvállakozások, nagyvállalatok egyaránt. Az SAP AG 1972-ben alakult Németországban, eredeti neve Systemanalyse und Programmentwicklung, aminek jelentése rendszerelemzés és programfejlesztés. A rövidítését később átértelmezték, az új Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung név jelentése: Rendszerek, alkalmazások és termékek adatfeldolgozásban. Az SAP AG jelenleg a világ harmadik legnagyobb szoftvercége, melynek leányvállalata a SAP Hungary Kft 350 főt foglalkoztat. Szerte a világban 1500 partnercég értékesít SAP licenceket, végzi a rendszerek bevezetését és látja el azok támogatását. Összességében 12 millió felhasználó használ SAP rendszert, mely az üzletviteli megoldások területén kimagasló szám. Az SAP-n keresztül a számítógépes nyilvántartás és raktárirányítás igencsak leegyszerűsödik. 44

44 III Raktározás a gyakorlatban Ebben a részben szeretném kutatásaim eredményét bemutatni. Kutatási módszerek közül a primer kutatást választottam, ezen belül is az interjút. Több céget kerestem meg, hogy segítsenek jobban belelátni raktározásuk folyamataiba, amint a bevezetésben is említettem több-kevesebb sikerrel. Két vállalattal sikerült interjút készítenem, melyek alapján elkészülhetett a szakdolgozat ezen része. Először a NANORB Erdő- és Fagazdasági Termékeket Forgalmazó Nagykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságnál jártam, ahol Nagy Attilával beszélgettem vállalatáról és a raktározás módjáról. Ennek eredményét az pontban foglaltam össze. Az utána következő részben, azaz az pontban, egy termelő vállalat raktározását mutatom be, a vállalat egyik munkatársával folytatott interjú alapján, a vállalat nevét az interjúalany kérésére nem szeretném megnevezni. Ennek a résznek a végén egy példán keresztül bemutatom, hogy hogyan változnak az adatok a számítógépes nyilvántartási rendszerben az egyes raktározási folyamatok során. Táblázatokkal illusztrálom a nyilvántartást az árubeérkezés után, a gyártás alatt illetve a gyártás után. 45

45 III A NANORB Kft. raktározásának bemutatása 23 A NANORB Erdő- és Fagazdasági Termékeket Forgalmazó Nagykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, vagy röviden NANORB Kft. már több mint egy évtizede foglalkozik erdő- és fagazdasági termék forgalmazásával. A cég szeptember 1-jétől kezdte meg működését mint betéti társaság. Fő tevékenységi körük 1996 és 2001 között: faanyag ügynöki nagykereskedelme (rönk, tűzifa, fűrészáru-értékesítés); közúti teherszállítás. A társaság export értékesítésének cél országai Ausztria, Olaszország és Szlovénia július 7.-től integrátorként működik, Zala megye területére vonatkozó működési területtel december 31.-től a cég formája: Korlátolt Felelősségű Társaság. Az integrátorok az FVM-ben (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban) bejegyzett erdőgazdálkodók, akik saját erdőgazdálkodási tevékenységükön túl más magánerdő tulajdonosok erdőgazdálkodásának szakirányítását végzik. Az integráció elsősorban a szaktanácsadásra vonatkozik az integrált erdőgazdálkodók gazdasági, pénzügyi döntési szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett. Az integráltak részére nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztését kiemelt feladatuknak tekintik. 23 Interjú, Nagy Attila Norbert (NANORB Kft.), november óra Letöltés dátuma: november

46 A NANORB Kft. fő tevékenységei a következők: Erdőgazdálkodás: Az erdőgazdálkodási integrációjuk jelenleg 2700 ha zalai magánerdőt ölel fel. Szakszemélyzete ehhez négy fő erdőmérnök és két erdésztechnikus. Faanyag nagykereskedelem: Két 40 tonnás darus szerelvénnyel szolgálják ki a különböző faválasztékok vásárlóit. Fuvarozás: Az előbb említett kamionokkal elsősorban integrált erdőgazdálkodóiknak fuvarozást is vállalnak, illetve visszfuvarok szervezését is bonyolítják. Erdőingatlanok forgalmazása, értékbecslése: Kezelt erdeik tulajdonosi szerkezete folyamatosan változik. Céljuk, hogy az erdőterületek koncentrálódjanak a gazdaságos üzemméret szintjére. Ingatlanok cseréjében, adás-vételében, értékelésében működnek közre. Erdőgazdálkodási igazságügyi szakértés során eddig már közel 50 ügyben segédkeztek rendőrségi, bírósági eljárásokban. MEGOSZ érdekképviseleti munka, Dunántúli Magánerdős Nap megszervezése október 7-én. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a magyar magánerdő-gazdaság képviselője hazai és nemzetközi téren egyaránt. Tagja az Erdőtulajdonosok Európai Szövetségének (CEPF) és megfigyelőként részt vesz a Páneurópai Erdőtanúsítási Tanács munkájában. A Szövetség a magán erdőtulajdonosok, a magántulajdonon alapuló egyéni vagy társas (magán erdészetek, erdőbirtokossági társulatok, erdőszövetkezetek, szövetkezeti erdészetek, termelői csoportok, gazdasági társaságok, ezek társulásai és közös vállalatai stb.) és a közösségi erdők tulajdonosainak, gazdálkodóinak országos érdekképviseleti szerve. 47

47 A Szövetség célja a tagok gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása, erdeikben a többcélú és tartamos erdőgazdálkodás megvalósítása, erdővagyonuk megőrzése és növelése, az erdővagyon működtetésének segítése tulajdonosainak hasznára. A magánerdőkben az erdészeti és az erdő hasznosításához kapcsolódó szakmai kultúra fejlesztése. A cég saját eszközállománnyal rendelkezik, amely szükséges az összes erdőművelési, fahasználati és az erdőhöz kapcsolódó egyéb munkák teljes körű elvégzéséhez. Eszközállomány összetétele: erdőművelési gépek (ágvágó, szárzúzó, motoros-kasza stb.); fahasználati gépek (pl.: motorfűrész). Erdőgazdálkodási szolgáltatása keretében a NANORB Kft. : Megszervezi az értékesítést: Az erdőtulajdonos ritkán, esetenként a tulajdonos életében egyetlen alkalommal kerül értékesítési helyzetbe, nincs piaci és ár-információja, tájékozatlan a fapiacon. Cégük jól ismeri a fapiacot, így naprakész információkat nyújtanak az integráltaknak vevők, vevői bonitás, fakereskedelmi szokványok, stb. tekintetében. Piaci árakról információt nyújt: Tájékoztatást adnak az egyes értékesítési relációkban elérhető faárakról. Eseti felvásárlási szolgáltatást végez: Igény esetén felvásárolják a faanyagot az integrálttól. Ez esetben az eladó biztos lehet abban, hogy hozzájut áruja ellenértékéhez, hiszen a fapiacon hosszú ideje, korrekt vevőként ismerik cégüket. 48

48 Választékolást intéz: Az erdőgazdálkodás egyik célja a több évtized alatt megtermelt értékből (faanyag) optimális választék- (termék-) összetétel biztosítása, a maximális árbevétel elérése. Szakembergárdájuk képes elvégezni ezt a feladatot az integráltak részére. Helyszíni művezetést biztosít: Szakembergárdájuk képes elvégezni az integráltak részére a vágásszervezés, szállításszervezés, nevelővágások szervezése, felújítás, stb. munkafolyamatokat. Erdőt őriz, felügyel: A legtöbb erdőtulajdonos ritkán jut ki az erdejébe, nem tudja nyomon követni a változásokat. Szakembereik rendszeresen járnak az integráltak erdőterületein, észlelik az erdőt ért beavatkozást, ezt azonnal képesek jelezni az integráltak felé, illetve tájékoztatják a teendő intézkedésekről. Megszervezi a szállítást: Képesek megszervezni a sok esetben speciális szállító gépeket igénylő faanyag-kiszállítást és mozgatást. Saját kamionnal is rendelkeznek, amik megkönnyítik a faanyag szállítását, ezáltal értékesítését is. Erdészeti szolgáltatásokat nyújt: Az erdőtulajdonosok legtöbb problémájára irodájukban (Zalaegerszeg, Mátyás király u. 16. fsz. 1.) tudnak megoldást és segítséget nyújtani. Tájékoztatást adnak a korrekt erdészeti vállalkozókról, vállalkozói díjakról, stb. Speciális munkák kivitelezését végzi: Cégük segítséget nyújt speciális erdészeti gépekkel elvégzendő munkák jó minőségben történő kivitelezésének megszervezésében (tuskófúrás, nehéztárcsás talajelőkészítés, tuskózás, mélyforgatás, aprítás, szárzúzózás, makkvetés, stb.) 49

49 Talaj mintavétel, termőhelyfeltárás terepi munkáit irányítja: Cégük elvégzi az erdőtelepítésekhez szükséges mintavételezést (talajszelvény kiásása, minták levétele) helyszíni talajvizsgálatot, gödrök visszatemetését, minták eljuttatását a talajlaboratóriumba, stb. Állományfelvételezéssel, erdőbecsléssel foglalkozik: Szakembergárdájuk képes elvégezni az integráltak részére a nagy szakmai hozzáértést és gyakorlatot kívánó állományfelvételi, erdőbecslési munkákat. Birtok és erdőrészlethatárok megállapítását, bemérését, kijelölését és kitűzését végzi: Az erdőtulajdonosok egy része különösen az osztatlan közös erdőtulajdonok esetén sokszor nem is tudja, hogy erdeje hol fekszik, melyek a határai. Cégük elvégzi a határok megállapítását, kitűzését, bemérését, állandósítását. Üzemtervi tevékenységek elvégzésének leigazolását végzi: Szakembergárdájuk képes leellenőrizni és leigazolni az üzemtervben szereplő feladatok elvégzésének szakszerűségét. Elkészíti az éves erdőgazdálkodási tervet: Megtervezik az érintett területen a következő évben szükségszerű, szakmai munkákat. Rentábilis erdei munkákat előre finanszíroznak: Pénzügyi segítségnyújtást végeznek az integráltak felé. Erdei vadkárokat mérnek fel: A vadgazdálkodóval való megegyezést, a vadkár elhárításban való aktív részvételben nyújtanak segítséget. 50

50 Ha a fák elérik a vágásérettségi kort és az Állami Erdészeti Szolgálat megadja az engedélyt, akkor kezdődhet a fakitermelés. Erdőterületek mellett erdei rakodókon folyik a faanyag készletezése, rönk, tűzifaanyag, oszlop vagy papírfa formájában. A faanyagot közelítő géppel szállítják a közúthoz, ahol két darus kamion viszi tovább értékesítés céljából. Ha a fának az értéke köbméterenként meghalad egy bizonyos határt (pl Ft-ot), akkor értékesebb faválasztékról van szó. Az értékesebb faválasztékot feldolgozzák és fűrészáruként értékesítik vagy rönkben pár hétig raktározzák, míg a lehetséges vevőkkel megállapodnak. Így a raktározási, tárolási költségeiket minimálisra tudják visszaszorítani. Az is előfordulhat, hogy akár több hónapig is tárolják a raktárban az értékes faanyagot pl. fűrészárut, gerendát. Vegetációs időszak alatt (minden évben márciustól szeptemberig) viszont csak rövid ideig lehet tárolni, mert akkor már nedvkeringés miatt gombásodás és faanyagromlás veszélye áll fenn. A cég raktára Lentiben található és kb m 2 területű. A raktár részben zárt, de van félig nyitott része, hiszen a fának levegőznie kell. Legfontosabb feladatuknak a vevői kapcsolattartást tekintik, hiszen a jó vevőkapcsolatok kialakításával szinte megszűnik a jelentős többletköltségekkel járó raktározás. Vevőik nagybani vevők és megbízhatóak. Ha mégis visszamondaná valamelyik vevő a megrendelést, akkor könnyen és gyorsan találnak rá másik vevőt. 51

51 III Egy termelő vállalat raktározása 24 A cég raktározási részlege a vállalaton belül szinte valamennyi részleggel a logisztikával, a beszerzéssel, a minőségbiztosítással, az árubejövetellel, a kiszállítással és a gyártástervezéssel szoros kapcsolatban áll. Beszerzési osztályuk napi kapcsolatban áll a vevőkkel. A vállalat számára fontos, hogy nyersanyag hiányában is termelni tudjanak. Ehhez folyamatos nyersanyagellátás szükséges, ekkor válik nélkülözhetetlenné a tartalék raktárak jelenléte. Például, ha a beszállító cégek nem tudják teljesíteni az anyagellátást, akkor a tartalék raktárak készleteihez nyúlnak, hiszen a termelés nem állhat meg. A cég legfontosabb feladatának a vevői megrendelések és követelmények kielégítését tartja. A vevői érdekeket mindig szem előtt tartják. A raktározásnak az alapanyag beérkezésétől a készanyag kiszállításáig lényeges szerepe van. Az áru beérkezést követően az árubejöveteli ellenőr három féle minősítést adhat a beérkezett árura: Bevizsgált: Az áru megfelelt az előirt követelményeknek, szabványoknak, ebből következik, hogy az ellenőr a terméket jóváhagyja. Ezután az áru a raktározási rendszerbe kerülhet. Bevizsgálatlan: Az áru ideiglenesen kapja ezt a minősítést. A termék addig a pillanatig számít bevizsgálatlannak, amíg bevizsgálásra nem kerül. Vizsgálatnak nem felelt meg: Az áru az előírt követelményeknek és szabványoknak nem felelt meg (pl.: méreteltérés a nyersanyagnál, deformáció, stb.). Ebből következik, hogy az áru nem kerülhet jóváhagyásra. Ilyenkor reklamáció küldése minden esetben szükséges a beszállító felé. A reklamáció összes költsége a beszállítót terheli (pl.: szállítási költségek). 24 A termelő vállalat egyik munkatársával folytatott interjú alapján, november óra 52

52 Az árubejöveteli ellenőrzés után a jóváhagyott nyersanyagok a cég nyilvántartási rendszerébe kerülhetnek. Ezek a nyersanyagok kapnak egy kódszámot és egy árubejöveteli számot, ami lehetővé teszi az áru nyomonkövethetőségét. A számítógépes rendszer segítségével az áru helye könnyen beazonosítható. Kódszámok és árubejöveteli számok: Különböző információkhoz lehet jutni ezeken keresztül: megmutatják az áru beérkezésének időpontját; ezeken keresztül a beszállító cég adatai elérhetővé válnak; reklamációkezelésekben kulcsfontosságúak; a beszerzés számára fontos adatokat tartalmaznak (pl.: költségek). A vállalatra a polcos rendszer, azaz a soros, állványos tárolás jellemző. A számítógépes rendszerbe kerül egy ún. polc kód, azaz a polc neve és száma is. A polcos rendszer előnyei a következők: átlátható; kevesebb helyet igényel; a nyomonkövethetőség egyszerűbb. A raktárból a gyártás felé az anyagáramlás a következőképpen történik: a gyártástervező kiállít egy gyártási megrendelést, amit minden esetben logisztikai munkatárssal egyeztet; a gyártástervező a megrendelést továbbítja a raktár felé; a megrendelő alapján a raktáros összeállítja az ehhez szükséges alapanyagokat; 53

53 a raktáros a legelőször beérkezett árut adja ki a termelésnek a FIFO (First-In First-Out) elv szerint, ez az árubejöveteli számok alapján történik; FONTOS: ezen elv betartása elsődrendű szempont a számítógépes nyilvántartási rendszer nyomonkövethetőségének érdekében; az összeállított anyagok a megrendelővel együtt visszakerülnek a gyártás területére elindulhat a gyártósori összeszerelés. Az áru készáruraktárba kerülésétől a kiszállításig: a legyártott készanyagokat a minőségbiztosítási osztály ellenőrzi: Ha a termék minősége megfelelő, akkor az jóváhagyásra kerül a számítógépes rendszerben. Ezt követően az áru a készáruraktárba kerülhet kiszállításig. Ha minősége nem megfelelő, akkor újragyártják és az egész folyamat kezdődik az elejéről. Csomagolási előírások: a készanyagokat különböző méretű kartonokba és ládákba csomagolhatják; a csomagoláson fel kell tüntetni az áru nevét, az áru mennyiségét, nettó és bruttó súlyát, illetve jelölni kell, hogy az áru törékeny e, érheti e csapadék, stb.; a felhasznált csomagolóanyag fontos, hogy óvja a terméket, a termék minőséget; a csomagolás legyen környezetkímélő, gazdaságos; a csomagolásnak meg kell felelnie a vevői és minőségi követelményeknek; fontos a szállítási szabványok betartása: például Európán kívüli országokba fapaletta nem szállítható, csak préselt paletta; a paletta fából, műanyagból, fémből, farostlemezből vagy ezeknek az anyagoknak a keverékéből készült alacsony, hordozható emelvény, mely lehetővé teszi a küldemény targoncával illetve békával történő biztonságos mozgatását; a palettának a földtől legalább 15 cm-re meg kell emelnie az egész rakományt; 54

54 a szabvány europaletta 120 cm hosszú, 80 cm széles és 15 cm magas; az europalettán biztonságosan szállítható maximális súly 1000 kg, a maximális magasság pedig nem lehet több, mint 180 cm; a paletta teherbírásához kell igazítani az árumennyiséget; a csomagolás árumozgatás szempontjából nem okozhat gondot pl.: targoncával mozgatható legyen az áru; a lecsomagolt árut a palettára pántoló szalag segítségével rögzítik. A raktárakban a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat be kell tartani: Munkavédelmi oktatáson minden dolgozónak részt kell vennie. Gépek megfelelőségi tanúsítványai álljanak rendelkezésre, azaz legyenek biztonságosak. Raktározáshoz használt gépeket csak megfelelő személy irányíthatja. Például targoncát az vezethet, akinek meg van az arra megfelelő könnyűgépkezelői vizsgája. A gépek használatához tartozó előírásokat figyelembe kell venni pl.: ha egy gép két tonnát bír, akkor annál nagyobb mennyiséggel nem szabad terhelni. Minden szükséges védőeszközt biztosítani kell a dolgozóknak. A raktár meg kell, hogy feleljen a tűzvédelmi szempontoknak is: Természetesen a dolgozóknak tűzvédelmi oktatáson is részt kell venniük. Kiürítési, eltávozási lehetőséget kell biztosítani az épület elhagyására. Szükséges a raktárban a tűzjelző berendezések megléte. Az épület környezetében tűzcsap vagy fali tűzcsap jelenléte létfontosságú. Fontosak a gépészeti rendszerek (fűtés, szellőztetés, gáz, víz), melyekre sok tűzvédelmi követelmény vonatkozik. Oltóvíz ellátásról kell gondoskodni. 55

55 A következőkben egy példát szeretnék bemutatni arra vonatkozóan, hogy a számítógépes rendszerben hogyan változnak az adatok a raktározási folyamat során. Ezt táblázatok segítségével illusztrálom. Ha az áru beérkezik, beírja a darabszámot az illetékes személy a szabadon felhasználható oszlopba. Példánkban ez legyen ( árubejöveteli számmal ellátott áruból). Az árubejöveteli ellenőr az összes mennyiséget leellenőrizte, tehát a bevizsgálatlan termékek száma. Ezt mutatja az 1. sz. táblázat. 1. sz. táblázat Nyersanyagszám: Az áru megnevezése (nyersanyag/készanyag) Raktár / Árubejöveteli szám Szabadon felhasználható Bevizsgálatlan Lefoglalt (Termelés) Például: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása az árubeérkezés után Forrás: A termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 56

56 Ha a gyártás darabot igényel a készanyag előállításához, akkor a raktár a db-ból levon 2 00-ot, amely átkerül a termelés alatt oszlopba. Ezt a 2. sz. táblázatban láthatjuk. 2. sz. táblázat Nyersanyagszám: Az áru megnevezése (nyersanyag/készanyag) Raktár / Árubejöveteli szám Szabadon felhasználható Bevizsgálatlan Lefoglalt (Termelés) Például: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás alatt Forrás: A termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint Ha a gyártás befejezte a munkáját a készanyag szállításig raktározásra kerülhet, ekkor a raktár leírja a 2 00-ot a rendszerből. Ennek az eredményét a 3. sz. táblázatban láthatjuk. 57

57 3. sz. táblázat Nyersanyagszám: Az áru megnevezése (nyersanyag/készanyag) Raktár / Árubejöveteli szám Szabadon felhasználható Bevizsgálatlan Lefoglalt (Termelés) Például: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás után Forrás: A termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a 2 00 eltűnt, csak azt, hogy átkerült a készanyag raktár nyilvántartásába. Az áru egy új készanyag kódot kap. 58

58 IV. Befejezés Szakdolgozatom abból a célból készült, hogy reális és átfogó képet nyújtson a raktározásról. Dolgozatomban szó volt röviden a logisztikáról, annak feladatáról és a logisztikai ellátási láncról. A logisztikai funkciók közül a csomagolással, komissiózással és természetesen a raktározással foglalkoztam. Ismertettem a főbb raktártípusokat, a raktározás funkcióit (tárolás, ellátás). Bővebben foglalkoztam a készletgazdálkodással, a raktártechnológiával, a raktározási technikákkal, a raktározáskor felmerülő költségekkel és a számítógépes raktárirányítással. Úgy gondolom, hogy ma már elengedhetetlen minden vállalatnál egy számítógépes szoftver alkalmazása. Megkönnyíti a raktározást, gyors és pontos kiszolgálást tesz lehetővé, hosszútávon a költségek csökkentésére szolgál és a folyamatos vevői kapcsolattartás érdekében is fontos. A számítógépes raktárirányítás az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az erősödő piacon egyre inkább a minőségre való törekvés kerül előtérbe a mennyiségi növekedéssel szemben. A vevők minőségi kiszolgálását pedig gyorsan és hiba nélkül kell megvalósítani. A számítógépes nyilvántartással és raktárirányítással ez realizálható. A gyakorlati részben két vállalat raktározását mutattam be. A NANORB Kft. erdő-és fagazdasági termék forgalmazásával foglalkozik. Ahhoz, hogy minél eredményesebben értékesítsék a faanyagokat, több hétig raktározzák őket. A raktározás ideje alatt állapodnak meg a lehetséges vevőkkel. Legfontosabb feladatuknak a vevői kapcsolattartást tekintik. Véleményem szerint ennek köszönhetik kis létszámú cégük ellenére sikeres fennállásukat. 59

59 A III fejezetben szemléltettem egy termelő vállalat raktározási folyamatát az alapanyag beérkezésétől a készanyag kiszállításig. Bővebben taglaltam az árubejöveteli ellenőr szerepét, a kódszámok jelentőségét, a csomagolási előírásokat, a munkavédelmi és balesetvédelmi valamint tűzvédelmi előírásokat. Végül táblázatok segítségével illusztráltam a számítógépes rendszer nyilvántartását az egyes raktározási folyamatok során. Itt mindenképpen kiemelném a kódszámok segítségével történő nyomonkövethetőséget. Bízom benne, hogy teljes képet tudtam adni a raktározásról, mint logisztikai funkcióról. 60

60 Felhasznált irodalom 1) dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, ) Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, ) Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., ) Medvéné dr. Szabad Katalin dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, ) Némon Zoltán: Raktárgazdálkodás, MLBKT tanfolyami anyaga, ) Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, ) Dr. Illés Béla: Az elosztási logisztikai folyamat tervezésének és működésének stratégiái V. Letöltés dátuma: november ) Kubicsek Zoltán Dián István: A raktár szerepe Letöltés dátuma: november

61 9) Prof. Dr. Cselényi József: Raktározás, tárolás és a kapcsolódó tevékenységek költségei I. Letöltés dátuma: november ) Telek Péter: Korszerű raktározási technikák Letöltés dátuma: november ) Véry Zoltán: Raktárlogisztika Letöltés dátuma: november ) Letöltés dátuma: november ) Letöltés dátuma: november ) Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, szeptember 13. [Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar] 15) Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, szeptember 20. [Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar] 16) Interjú, Nagy Attila Norbert (NANORB Kft.), november óra 17) A III fejezetben bemutatott termelő vállalat egyik munkatársával folytatott interjú, november óra 18) Radvánszki István: A Remy Automotive Hungary Kft. ellátási lánc menedzsmentjének vizsgálata, különös tekintettel a beszerzés gyakorlatára. Szakdolgozat, (Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 62