A Paradicsom, valamint a tér topológiája: egy véglegesanyagelmélet
|
|
- Borbála Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Paradicsom, valamint a tér topológiája: egy véglegesanyagelmélet (Philip G. Calabrese, Ph.D.) E mű az Urantia Alapítvány által kiadott The Urantia Book magyar nyelvű fordításából [ 2010 Urantia Foundation, 533 Diversey Parkway, Chicago, Illinois 60614, USA; +1 (773) ; minden jog fenntartva.] származó idézeteket használ fel. Az itt kifejtett nézetek a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Urantia Alapítvány, illetőleg az alapítványi szervezetek, továbbá ezen, az alapítványtól független internetes lap szerkesztőjének nézeteit. [Az előadás elhangzott a Fellowship Forum II. Tudományos Szimpóziumán (1991. május , Oklahoma City, OK, USA)] A mai előadásomat a jelenlévők egy része előtt nem ismeretlen Nashville-i tudományos szimpózium[1] legutóbbi állomására való hivatkozással kezdem, ahol is arra a következtetésre jutottam, hogy nem támadhat fel az ember a Jerusemen a természetes halált követő harmadik napon (49:6.9), ugyanis az emberi lelket szállító őrangyal szeráf nem képes odaérni húsz évnél hamarabb. Az Urantia könyv egyértelmű a tekintetben, hogy a szeráfok nem képesek átszelni a teret a fénysebesség háromszorosánál nagyobb sebességgel (23:3.2). Lévén, hogy a legközelebbi csillag is 4,3 fényévre van tőlünk s maga a Jerusem bizonnyal jó néhány csillaggal távolabbra esik, ezért az angyal a szokásos haladási sebessége mellett nem érhet oda néhány nap alatt. A Föld-Jerusem távolság nem lehet kilenc fénynap; hanem inkább hatvan fényév. Az első Nashville-i tudományos szimpóziumon egészen odáig mentem, hogy felvetettem, némely ismeretlen melkizedekkel el kellene beszélgetni, hogy miért is alkalmazták az általunk szó szerint vett a természetes halált követő harmadik napon kitételt. Ma visszavonom ezt az Urantia könyv tagadó nézetemet; ugyanis rájöttem egy lehetséges módjára annak, hogy az őrangyal miként juthat el a Jerusemre kevesebb mint három nap alatt: egyszerűen arról van szó, hogy az angyal nem a maga erejéből teszi meg az utat. Valamilyen ismeretlen világegyetemi vagy paradicsomi módszerrel viszik át a Jerusemre. Figyelmesen olvasva az Urantia könyvet észrevehetjük, hogy amikor csak a szeráfoknak az Urantiáról a Jerusemre való ezen útjáról szó esik, a szerző sohasem állítja, hogy az angyal a szokványos szeráfi utazás révén, illetőleg szeráfi szállítmánnyal jutna el a célállomásra. Éppen hogy olyan homályos kifejezéseket használnak az angyal utazási módjára, mint továbbhalad a Jerusemre. Remélem, hogy e magyarázattal feloldottam az ellentmondást, és sikerült rámutatnom az ember halálával kapcsolatba hozható ismeretlen szeráfi jelenségre. Most pedig áttérek a mai előadásom tárgyára. Foglalkozzunk tehát a kozmosszal a valóság teljességével. Az élethelyzetünktől függetlenül mindegyikünk személyes képet kapott a kozmoszról, de nem csak az Egyetemes Atya bennünk lakozó szellemén való, befelé irányuló szemlélődésünkben, hanem kifelé is, ahogy az éjszakai égbolt csillagaira feltekintünk. A kozmosz e folytonos látképe minden irányban sokbillió kilométerre terjed ki, évmilliókra nyúlik vissza a múltba és évmilliókra vetíthető ki a jövőbe. A világegyetem mindegyikünknek személyes képet mutat a teljes kozmoszról, függetlenül attól, hogy a földi dolgaink mennyire
2 jelentéktelenek, s ez azt bizonyítja, hogy az Isten nagyon is törődik mindegyikünkkel, mint egyénekkel tehát nem csak úgy, mint egyének halmazával. Végső soron a VÉGTELENSÉG VAN, s ez minden, amint elmondhatunk. De azért persze szeretnénk mást is mondani róla. Ám mielőtt erre sort kerítenénk, egy pillanatra adjuk át magunkat az áhítatnak, hogy megtapasztalhassuk a személyes tudatunkban azt a végtelen EGYETLENSÉGET, melyet Istennek hívunk, s így talán érzékelhetjük szeretetteli mosolyát annak, akit Atyának nevezünk. A teljes valóság Korlátlan Végtelenség. A teljes valóság korlátlan végtelenséget, valamint Határtalanságot foglal magába, valamint e kettőnek az egységes egészét, a Végtelen Egyet. A megértésre törekvő emberi elmének először fel kell osztania a valóságteljességet határtalanságra (megkülönböztetvén az egyetlen egységtől) és korlátlan végtelenségre (megkülönböztetvén a korlátos végestől), majd pedig valamiképp egységes egészbe kell foglalnia e két fogalmat. Az első abszolút műveletben a Végtelen Egy az Örökkévaló Anya-Fiúnak (az eredeti szellem személynek) a személyes Atyjává és a Paradicsomnak (az eredeti nem-szellemi, nem-személyes manifesztációnak) az örök forrásává válik. Az Atya és az Anya-Fiú minden közös cselekedetét az Elme-Isten, az Együttes Cselekvő hajtja végre, aki a Végtelen Háromság harmadik személye. A Paradicsomból emelkedik ki a tér, mely a világmindenség felfogásához hasonlóan valamiképp a végtelen és a véges között létező transzcendentális valóság. Az ötödik abszolút a Korlátlan Abszolút, mely kitölti az egész teret, de amelyet nem korlátoz tér. Az Istenségi Abszolút és az Egyetemes Abszolút teszi teljessé a végtelenség hét abszolútját. Ez a hét abszolút működésileg a tizennégy[2] hármasegységben egyesül, mely utóbbiak mindegyike az Atyának és a hat másik abszolút közül bármely kettőnek a funkcionális társulása. A könyv szerzői azt javasolják, hogy talán segíthet a teljes kozmosz elképzelésében az, ha egy olyan, csaknem határtalan ellipszisként gondolunk rá, melynek egyetlen abszolút fókuszpontja a Paradicsomon van. Mit is mond mindezzel kapcsolatban az Urantia könyv? A Paradicsomról: ellapult ellipszoid, melynek van felső-, alsó- és külső-körzete; a leghatalmasabb szervezett rendszer a teljes kozmoszban; a három isteni személy lételvi Háromságának lakóhelye, és (valószínűleg) mindhárom nem-személyes Abszolút fókuszpontja (0:12.1-3); a végtelenség földrajzi középpontja (11:9.2); nincs ideje, sem tere (hacsaknem akarat által), vannak viszont abszolút felszínei és körzetei, és abszolút értelemben jelentős távolságai és irányai észak, dél, kelet, nyugat, fent és lent; egyetemesen jelen van mint a paradicsomi gravitáció fizikai ereje, egy pillanatszerű vonzás (118:8.1-3; 42:11.3-8); minden egyes ultimaton (a legkisebb anyagi részecske) magja; minden dolgok középpontjában van; nincs térbeli helyzete van, viszont a tér fókuszában helyezkedik el (105:3.4); a külső-paradicsom határos a viszonylag mozdulatlan középtéri térkörzetekkel, melyek a mozgó térkörzetek között léteznek (11:7.1-6). A Korlátlan Abszolútról: kitölt minden teret, de nem korlátozódik a térjelenlétre; ő kelti az elsőfajú erőt, a kilépő energiát és minden véges anyagot; kinyilatkoztat mindent, ami a Paradicsomban ered (11:8.9);
3 térjelenlétének központi összpontosulása az alsó-paradicsom külső körzetében van (11:5.9). A térről: hét dimenzióra van szüksége, egy-egy jut a végtelenség minden egyes abszolútjára (130:7.6); örökkévaló, de nem abszolút; abszolút értelemben végleges (118:3.5); minden kezdet előtti és minden végezet utáni transzcendentális valóság; nem a végső határ, hanem a végleges határ; részlegesen meghaladni az emberi tapasztalásban csak elme által lehet (130:7.6); kitölti a Korlátlan Abszolút (11:7.4); a tér teljességének határozott geometriai alakja van (11:7.3); látszatra az alsó-paradicsom alattról ered, míg az idő a felső-paradicsom felettről; minden anyag tartalmaz teret és a térben mozog, viszont nem miden tér van anyagon belül (118:3.5-7); a középtéri körzetek körülveszik a teljes kitöltött teret és a tér-tárolókat és a teljes külső tér potenciális végtelenségét. A végleges (ultimatoni) anyagról és a mozgásról: az ultimatonok parányi szférák részecskék, nem pedig hullámok (42:5.4); 100 ultimaton alkot egy tipikus elektront, viszont nem úgy mozognak az elektronon belül, ahogy az elektronok keringenek az atommag körül, és nem is úgy, ahogy a bolygók keringenek a napjuk körül (42:6.6); az ultimatonok tengely körüli forgást végeznek a paradicsomi magjuk körül; az ultimatonok összezsúfolódhatnak az elektronon belül (42:7.10); a térben mozgó részecske magával viszi a belső terét (118:3.6); az ultimatonok és az elektronok helyzetet változtatnak s anyagi tömeget bocsátanak ki az m=e/c2 összefüggés szerint (42:4.11); bármely adott anyagi tömeghez létezik egy merőleges sík (11:8.9); a napsugárzás felhevült és gerjesztett elektronokból áll (41:5.5); a részecske kibocsátás hullámhossza 860-szorosa a kibocsátó részecske átmérőjének (42:4.14). A fentiek alapján egy sor kérdés merül fel: Hogyan lehet a Paradicsom minden egyes ultimaton magja úgy, hogy nem is a térben van? Hogyan lehet a Paradicsomnak világegyetemi elhelyezkedése (a középtéri körzetek fókuszában), ha nincs térbeli helyzete? Hogyan lehet a Paradicsom a végtelenség földrajzi középpontja? Hogyan lehetséges a Havona és a felsőbb-világegyetemek (térbeli) keringése a Paradicsom körül? Miből áll az ultimaton? Hogyan néz ki egy ultimaton? Milyen a geometriai alakja? Hogyan helyezkedik el a 100 ultimaton az elektronban? Mit jelent az ultimatonok esetében az összezsúfolódás? Miként tudnak az ultimatonok és az elektronok helyzetet váltani és anyagi tömeget kibocsátani? Honnan származik az elektron pozitív vagy negatív töltése, és miért nincs a fényrészecskéknek töltése? Miből erednek az anyag hullámsajátosságai? Hogyan képes az elektron elektront (fényrészecskét) kibocsátani, amikor alacsonyabb energiaállapotba kerül?
4 Hogyan képes az elektron fényrészecske (elektron) elnyelésére és helyzetének megváltoztatására? [Egyébként a két utolsó provokatív kérdést és a napfénnyel kapcsolatos fenti észrevételt Dick Baintől kaptam magánlevélben.] Az alábbiakban arról lesz szó, hogy meddig jutottam e problémák vizsgálatában. A topológia a matematika egyik ága, mely az alakzatoknak a nyújtás vagy zsugorítás közben is megmaradó (invariáns) tulajdonságaival foglalkozik. Például egy amerikai fánk és egy bögre topológiai értelemben egyenértékű, mert az egyik átvihető a másikba folytonos leképezéssel. De egy gömb és egy amerikai fánk már nem ekvivalens egymással. A topológia a hasonlóság modellezésével is próbálkozik. Formailag valamely topológiai tér (egy topológia) egy U világegyetemet kitevő pontok összességéből, valamint az U részhalmazainak sajátos összességéből áll, mely utóbbiakat nyílt halmazoknak nevezzük. A nyílt halmazok együttese rendelkezik azzal a sajátsággal, hogy bármely két nyílt halmaz metszete maga is nyílt halmaz, s nyílt halmazok bármely részösszességének uniója ugyancsak nyílt halmaz. Valamely pont környezete nem más, mint a világegyetem bármely olyan részhalmaza, amely tartalmaz egy olyan nyílt halmazt, amelyben benne van az adott pont. Például az euklideszi síkban lévő pontok világegyeteme és az összes körön (és azok unióin) belül lévő pontok együttesen topológiai teret alkotnak. A topológiára egy másik érdekes példa az, amit véges-zárt topológiának neveznek. Induljunk ki a pontoknak valamely euklideszi síkjából és adjunk hozzá bizonyos pontokat a végtelenben. Elképzelhetjük az egyes, végtelenbe tartó egyenes vonalakat, melyek mindkét irányban egy-egy pontban végződnek a végtelenben. Az első vonallal párhuzamos vonal két másik pontban végződik a végtelenben; az első két vonalat metsző vonal ugyancsak egy további pontpárban végződik a végtelenben. A síkbeli összes vonal végtelenbeli pontjainak P halmaza tekinthető úgy, mint egy kör a végtelenben. Az euklideszi térmértanban a végtelenbeli pontok egy P felületet alkotnának. A végtelennek valamely topológiai környezete (vagyis a végtelen pontok felületének valamely környezete) nem más, mint a világegyetemnek bármely olyan részhalmaza, amelynek komplementere korlátos, azaz benne van valamilyen véges körben. Tehát a végtelennek valamely környezete nem más, mint a világegyetemnek bármely olyan részhalmaza, mely tartalmazza mindazt, ami valamely véges körön kívül esik. Lévén, hogy a Paradicsom a végtelenség földrajzi középpontja, a Paradicsomnak szükségképpen a végtelen környezetének kell lennie. Valamiképpen tartalmaznia kell a végtelent. Végül is a végtelenség körzete az alsó-paradicsom középpontjában létezik. Az euklideszi sík helyett az euklideszi térre alkalmazott véges-zárt topológia éppen megfelel a kozmosz modellezésére, melynek eredete inkább van a végtelenben, mintsem a tér valamely véges pontjában. A Paradicsomnak kell lennie azon dolog közepének, amire egyszerűen úgy utalunk, hogy odakint, a külső tér végtelen kiterjedéseiben van, vagy még azon is túl, a világmindenségről alkotott fogalmaink határán. Csakhogy a Paradicsom nem csak odakint van; a Paradicsom a tér fókuszában is ott van, mégpedig azoknak a középtéri nyugalmi térkörzeteknek a fókuszában, melyek a viszonylagos mozgást végző körzetek között helyezkednek el, pl. egy atomban, egy elektronban vagy egy ultimatonban. Vagyis a Paradicsom valamiképpen ott van minden egyes ultimaton közepében is. Végül pedig a Paradicsom helyileg ott van a nagy világegyetem középpontjában is, a keringő felsőbb-világegyetemek forgási középpontjában. Hogyan lehetséges mindez? Hát úgy, hogy a tér topológiájának meg kell engednie a paradicsomi környezetet mindezekben az esetekben egyszerre. Megjegyzem, hogy pl. a külső-paradicsomot meg lehet közelíteni középtéri pontok sorozatával.
5 A térben nem-térszerű lyuknak kell lennie minden egyes ultimaton közepében, ahol az alsó-paradicsom kifejti az ultimatont egyedi részecskeként összetartó hatását. Minden egyes ultimaton központi része szükségképpen az alsó-paradicsomban helyezkedik el, ahol a Korlátlan Abszolút tér-jelenlétének központi összpontosulása található (11:5.7). Ez lesz az oka annak, hogy a tér látszólag az alsó-paradicsom alattról ered. Ezen felül a makroszkopikus nagy világegyetemnek mindenképpen lennie kell egy különleges térbetüremkedésének, ahol megint csak a Paradicsom helyezkedik el. A tér topológiának lehetővé kell tennie a Paradicsomnak a térben létező központi világegyetemhez való ilyesféle környezeti közelségét, miközben maga a Paradicsom nem a térben van. Az ultimatonok összeállásáról a transzcendentális elsőrendű és a másodrendű erőszervezők gondoskodnak, a világmindenség formatervét pedig a világmindenség transzcendentális építészei készítik el. Mindezek alapján el kell vetnem a térnek mint egyenletes ürességnek a mai felfogását. A tér se nem egyenletes, se nem üres. A tér egyenletes voltának feltételezése nem igazán szükséges a fizikai elméleteinkhez. Semmi másra nincs szükségünk, mint az anyagnak egy központ körül végzett forgómozgására a térben. Magát a központot azonban nem szükséges térben lévőnek tekintenünk. A tér szükségképpen nagyon is lyukas. Lennie kell egy nagy lyuknak a nagy világegyetem makroszkopikus közepében, lenniük kell kis lyukaknak minden egyes ultimaton közepén, végül pedig lennie kell egy felfoghatatlanul nagy lyuknak a világmindenség külső-végtelen középpontjában. Az anyagnak szellemi magja van! Akkor tehát miből van az ultimaton és hogyan néz ki? Az ultimaton nem lehet másmilyen, mint egy viszonylag vékony, keringő, gömbszerű tér-héj, egy nem-térszerű maggal. A paradicsomi mag tartja össze a héjat s akadályozza meg az alkotóinak érintőirányban való szétrepülését kifelé, a végtelenbe. Az elektront pedig nyilván száz, koncentrikusan elrendeződött ultimaton alkotja, egy közös maggal, mely nem-térszerű. Ezek a koncentrikus gömb alakú tér-héjak különböző sebességgel és forgási szögben keringhetnek, amelyek impulzusmomentumokat (perdületeket) hoznak létre 100 különböző tengelyen. Ennek eredménye pedig egy perdületvektor, melynek összetevői a három szokványos térdimenzióban értelmezhetők, pont úgy, mint a mai kvantummechanikában (bár a kortárs tudomány nemigen tulajdonít fizikai tartalmat ennek az impulzusvektornak). Az ultimatonok összezsúfolódása azt jelenti, hogy a forgó tér-héjak összehúzódás vagy a másik héjakhoz való kiterjedés révén összeállnak. Az ultimaton alacsonyabb energiaállapotba kerülhet azáltal, hogy valamilyen forgó teret (tömeget) bocsát ki egy másik ultimaton formájában. Ebben az esetben az ultimaton forgó terének tömegében beálló változás úgy határozható meg, hogy az energiájának változását elosztjuk a fény sebességének négyzetével. Másfelől azzal, hogy egy ultimaton befogja a mozgó tér egy forgó részecskéjét (ultimatont), a fogadó ultimatonnak megnő az energiája és a keringési sugara, illetőleg sebessége, s ezzel a tömege is. Hasonló jelenségek mennek végbe olyankor is, amikor 100 ultimaton koncentrikusan rendeződik el egy elektronban. Amikor egy részecske létrejön és egy másik részecskéből kibocsátódik, rezgések keletkeznek a tér elő-ultimatonikus tartalmában, és a mai kvantumfizika láthatóan ezeket a másodlagos hullámokat tekinti magának a részecskének. Innen ered a hullám-részecske ( wavicle ) manapság használatos zavaros képzete ami nem más, mint egy feltételezett hibrid hullám-részecske kettősség. Az Urantia könyv szerint azonban ezeknek a hullámoknak a hullámhossza 860-szorosa a kibocsátó részecske átmérőjének. Az úgynevezett pozitív és negatív elektromos töltés létrejöttét lehet magyarázni az elektronon belül lévő 100 ultimaton perdülete alapján is. Ha például a 100 ultimatonikus héj többsége vagy mindegyike azonos irányban forog, akkor két ilyen elektron taszíthatja egymást. Másrészt viszont két, ellentett forgási iránnyal rendelkező elektron (az egyikük
6 egy pozitron) vonzhatja egymást és kiolthatja egymás forgási tömegének egy részét, s a folyamat során energia bocsátódik ki. Az elektronok, protonok és atomok ultimatonokból való felépüléséért az erőtér-központok a felelősek (42:4.3). Noha mindezek a leírások még mindig csak kvalitatívak (minőségi jellegűek), nekem úgy tűnik, hogy a mai kvantummechanika furcsa jelenségeinek többsége valószínűleg megmagyarázható lesz a szub-elektronikus anyag ezen modelljének, vagyis a forgó gömbszerű tér-héjak modelljének felhasználásával. Jelenleg ennek az elméletnek a kvantitatív (mennyiségi) leírásán dolgozom, s az előzetes eredmények igen bíztatóak, de itt és most nincs időm belemenni a részletekbe. A közeljövőben egy szakmai tanulmányt készülök közreadni, melyben az elmélet kvantitatív vizsgálatával fogok foglalkozni. Ez az írás újradefiniálja majd az anyagot úgy, mint forgó teret, és kitérek majd benne az ultimaton mozgási és helyzeti energiájának, valamint perdületének megmaradására; megkísérlem leírni az energia-tömeg átalakulásokat és a hullámkeltést. Egy utolsó megjegyzés: Albert Einstein relativitás-elmélete előre jelezte (és kísérletileg számos alkalommal igazolták is) azt, hogy a részecske tömege minden határon túl növekszik, ahogy a részecske sebessége a fény sebességét egyre jobban megközelíti. Ezt mindig is nagyon rejtélyes jelenségnek tekintették. Viszont az ultimatonok és elektronok ezen elmélete legalább valamilyen lehetőséggel kecsegtet a helyzet józanésszel való értelmezésére vagyis azt kell elképzelnünk, hogy a részecske sebességének növekedésével a részecske által felvett energiának mind több és több része alakul át forgási energiává (tömeggé) ahelyett, hogy az egyenes vonalú mozgást gyarapítaná. Vagyis a részecske tömege a sebességénél jobban nő, ahogy a részecske sebessége egyre jobban megközelíti a fénysebességet. Forrás: Calabrese, Ph.G.: Paradise and the Topology of Space: A Theory of Ultimae Matter. In: [1] Scientific Symposium I, Belmont College, Nashville, TN (USA), 1988 május. [2] Ez nyilvánvalóan elírás, ugyanis a valóságban tizenöt hármasegység van. Ld. 106:8.1
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
Földünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
Teljes Istenség. (Chris M. Halvorson)
Teljes Istenség (Chris M. Halvorson) E mű az Urantia Alapítvány által kiadott The Urantia Book magyar nyelvű fordításából [ 2010 Urantia Foundation, 533 Diversey Parkway, Chicago, Illinois 60614, USA;
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.
ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:
Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
11. előadás. Konvex poliéderek
11. előadás Konvex poliéderek Konvex poliéder 1. definíció: Konvex poliédernek nevezzük a térben véges sok, nem egysíkú pont konvex burkát. 2. definíció: Konvex poliédernek nevezzük azokat a térbeli korlátos
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Speciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított
A modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
A testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
Modern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
A valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok
2. ELŐADÁS Transzformációk Egyszerű alakzatok Eltolás A tér bármely P és P pontpárjához pontosan egy olyan eltolás létezik, amely P-t P -be viszi. Bármely eltolás tetszőleges egyenest vele párhuzamos egyenesbe
9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
Atommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1
Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,
Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.
HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK Geometriai transzformáció Def:Olyan speciális függvény, melynek értelmezési
A tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
http://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,
A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia
24. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia A differenciálszámítás az emberiség egyik legnagyobb találmánya és ez az állítás nem egy matek-szakbarbár fellengzős kijelentése. A differenciálszámítás segítségével
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről
DR. VERMES MIKLÓS Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről LAUE vizsgálatai óta ismeretes, hogy a kristályok a röntgensugarak számára optikai rácsok, tehát interferenciajelenségeket hoznak létre. LAUE
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben. TÁVOLSÁG Általános definíció: két alakzat távolsága a két alakzat pontjai között húzható legrövidebb szakasz hosszaa távolság
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
Matematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.
Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A
Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak
Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak Halmazok Halmazok egyenlősége Részhalmaz, valódi részhalmaz Üres halmaz Véges és végtelen halmaz Halmazműveletek (unió, metszet,
A Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia
2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Sorozat definíciója 2.) Sorozat megadása 3.) Sorozatok szemléltetése 4.) Műveletek sorozatokkal 5.) A sorozatok tulajdonságai 6.) A sorozatok határértékének
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai
Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Diszkrét démonok A Borsuk-probléma
A Borsuk-probléma Bessenyei Mihály DE TTK Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Regionális Matematika Szakkör (megnyitó el adás) Debrecen, 2017. október 16. Bevezetés Magyarázat a címhez... Napjainkban
Geometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!
Energiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
Matematika pótvizsga témakörök 9. V
Matematika pótvizsga témakörök 9. V 1. Halmazok, műveletek halmazokkal halmaz, halmaz eleme halmazok egyenlősége véges, végtelen halmaz halmazok jelölése, megadása természetes számok egész számok racionális
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
Feladatok GEFIT021B. 3 km
Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás
Kötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
Fiatal lány vagy öregasszony?
Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan
Koordináta geometria III.
Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r
Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék
Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature
Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig
Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.
Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak
19. Az elektron fajlagos töltése
19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
2014/2015. tavaszi félév
Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a
Geometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1 Írásban, 90 perc. 2 Személyazonosságot igazoló okmány nélkül
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
Speciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
Termodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi