A m i t t u d n i i l l i k. (tananyag)

Átírás

1 A m i t t u d n i i l l i k A z E l sısegélynyújtásról (tananyag) Szerkesztette:

2 Amirıl beszélni fogunk (Tematika) Elméleti foglalkozások: 1. Elsısegélynyújtás fogalma, célja, az ellátás szabályai Baleseti helyszín, mentı hívás 2. Egyszerő betegvizsgálati eljárások (életjelenségek) Újraélesztés Stabil oldalfektetés kivitelezése 3. Sérülések és ellátásuk (vérzések típusai) 4. Csont és izületi sérülések 5. Sokk Mérgezések 6. Hı okozta ártalmak (égés, fagyás, kihőlés) Rosszullétek Gyakorlati foglalkozások: 7. Kötözési módok 8. Betegmozgatási eljárások (eszközzel és eszköz nélkül) 9. Fektetési módok Rautek-féle mőfogás ; Bukósisak levétele 10. Idegen testek (szemben, légútban, tápcsatornában) 11. Tömeges baleset esetén (+ism.) 12. Újraélesztés, eszméletlen sérült (+ism.) + SZITUÁCIÓS FELADATOK MEGOLDÁSA Szeged, november 1. elsısegélynyújtás oktató 2

3 1. Az elsısegélynyújtás nem más, mint életmentés 1. Fogalmak: 1.1. Baleset: Azok a történések, amelyek hirtelen, nem várt módon következnek be 1.2. A baleseti helyszín: Ahol hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás történt 1.3. Elsısegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévı személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik Az elsısegélynyújtás célja: o Az élet megmentése o Megakadályozni a további egészségkárosodást o Elısegíteni a gyógyulást 2. Az elsısegélynyújtó: Elsısegélyt bárki nyújthat, aki segíteni tud a bajbajutottakon, úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon bajt, vagy további kárt se a sérültben, se önmagában. Ezt a pontos elméleti és gyakorlati tudása biztosítja 2.1. Az elsısegélynyújtó tulajdonságai: Megfelelı elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik Könnyen teremt kapcsolatot Gyorsan felismeri a helyzetet Nyugodt Határozott 2.2. Attól az elsısegélynyújtótól várható el eredményes elsısegélynyújtás: aki az alapvetı ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja, tisztában van magával ismereteinek tudatában határozott, céltudatos képes úrrá lenni a helyzeten, mind a saját, mind a környezete ideges hangulatán a jó elsısegélynyújtó egyben mértéktartó is, mindig annyi beavatkozást végezzen el, amennyi éppen szükséges. 3

4 Az utcán sétáltam, és Amennyiben az utcán sétálva olyan balesetet látunk, ahol személyi sérülés történik, akkor kötelesek vagyunk segíteni. 3. Az elsı lépések: 3.1. Az elsısegélynyújtó teendıi: A beteghez lépve mutatkozzon be és mondja meg, hogy mi a foglalkozása, és hogy tanult már elsısegélyt Fellépése legyen biztos és határozott. Fogadtassa el magát a beteggel és a környezettel Pontosan tudja mi a teendı az adott helyzetben. Szeretettel, emberségesen bánjon a beteggel, Ha a sérült türelmetlen, idegessége, fegyelmezetlen, a segítségnyújtó nyugtassa meg 3.2. A segítségnyújtás lépései: 0) Biztosítjuk a helyszínt: Az a tevékenység mely során biztosítjuk a sérült és a segélynyújtó biztonságát. Figyelni kell arra, hogy a lehetı legkevésbé változtassunk a helyszínen. Módszerei: - Megkérünk valakit, hogy jól láthatóan jelezze a gyalogosoknak, autóknak a vészhelyzetet. - Kézjelekkel, világító eszközzel, elakadás háromszöggel biztosítjuk a helyszínt. 1). Sérülés/betegség felismerése - megkérdezzük, hogy fáj-e valamilye, mit érez - megnézzük, hogy milyenek a sérülései, illetve megkérdezzük a tünetekrıl 2). Segítséghívás: - alaposan tájékozódtunk, és tudjuk a sérültek számát és állapotát - ha szükséges, akkor kérjünk meg az egyik nézıt segíteni - hívjunk mentıt (Tel: 104) 3.) segélynyújtás - a sérült ellátása (pl.: sebellátás) 4

5 Fıbb szabályok az ellátás során: Biztosítsuk a helyszínt! Tájékozódjunk: Hol történt? Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? Kérjünk segítséget! (Mentıhívás) A sérültet az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentık értesítésérıl, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. Úgy cselekedjünk, hogy ne okozzunk további sérüléseket! kíváncsi embertömeget el kell távolítani a beteg állapotára hivatkozva (pl.: levegıre van szüksége, zavarja a zaj) A beteg ruházatát csak a legszükségesebb mértékben kell eltávolítani 4. Sérültek osztályozása: Ahhoz, hogy megfelelıen tudjuk a mentıket tájékoztatni, be kell tudnunk sorolni a sérültet vagy sérülteket az alábbi kategóriákba: 1: Életveszélyes sérült 2: Súlyos sérült 3: Könnyű sérült Ellátása halasztást nem tőr, megfelelı ellátás nélkül meghalhat. Ellátása sürgıs, de rövid ideig halasztható, megfelelı ellátás nélkül életveszélyessé válhat az állapota Ellátása hosszabb ideig is halasztható, súlyos szövıdmény nélkül Pl.: - Shockos sérült - Artériás vérzés Életveszélyre utaló jelek: Légzımozgások hiánya Pl.: - Nyílttörések - Vénás vérzés - Gerinctörés Súlyos állapotra következtethetünk a sérült panaszairól: Erıs fájdalom, mely Pl.: - Felületi horzsolások - kisebb törések Könnyő sérülésekre következtethetünk ha: Kérdéseinkre pontos vagy kielégítı választ 5

6 Mozdulatlanság, mely felszólításra, fájdalomingerre is fennáll A nyak, a felkar, a vállöv, a comb területérıl bı sugárban ömlı vérzés Az arc szürkéssápadt, a fakófehér, verejtékes lehet állandó v. idıszakos (pl.: mozgásra fokozódó, görcsös, szorító, valamilyen irányba kisugárzó) Fulladás, mely lehet testhelyzettıl független v. lefekvéskor elviselhetetlen Szomjúságról, fázásról, mely a vérkeringés súlyos zavarát feltételezi Fülzúgásról, látászavarról /agyrázkódás/ ad Sebei kis kiterjedésőek, felületesek Vérzése csillapodik, és inkább szivárgó, mint folyamatosan folyó A törzset, végtagokat áttapintva, megmozgatva erısebb fájdalmat nem okozunk 5. Mentıhívás: Tel: 104 (vagy 112) Miután bejelentkezett az ügyeletes akkor közölnünk kell a következıket: Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetısége) Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött) Hány sérült, beteg van? Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhetı? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik) A bejelentı neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentı visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!) Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót. 6

7 2. Azt láttam, hogy a földön fekszik valaki 6. Betegvizsgálat: Amikor azt látjuk, hogy valaki a földön fekszik, akkor: Tisztázni kell, hogy él-e? Ezt az egyszerő betegvizsgálati eljárásokkal tudjuk megtenni. Tehát megnézzük az életjelenségeket. 1: Rázzuk, és szólítsuk meg! 6.1. Kontaktusfelvétel: Elsıként megszólítjuk és megrázzuk a vállát. Ha reagál, akkor a beteg eszméleténél van. Ekkor meg tudjuk tıle kérdezni, hogy mi történt vele. Pl.: Jó napot kívánok! Mi történt? 6.2. Légzés vizsgálat: Ha nem reagál, megnézzük, hogy lélegzik-e a sérült? 2: Ellenırizzük a légzést! Ezt az ún.: hármas észleléses technikával tudjuk megtenni. A sérült mellé térdelünk, majd felé hajolunk. Fejünket a sérült arca felé tartjuk. Ekkor látjuk a mellkas mozgását, halljuk a légzést, és érezzük az arcunkon a sérült kilégzését. Ha 10 másodpercig vizsgáljuk, akkor az ideális légvételek száma: Keringésvizsgálat: 3: Ellenırizzük a keringést! Majd megnézzük, hogy van-e keringése (pulzusa)? 1 Ezt a nyaki ütıéren (carotis) tudjuk a megtenni Ha lélegzik és van pulzusa, de nem reagált a megszólításra, akkor megnézzük, hogy a beteg eszméleténél van-e? óta nem nézhetjük meg a pulzust, az új ERT ajánlás miatt 7

8 Erre azért van szükség, mert több olyan eset is elıfordult, hogy a sérült eszméletlennek tette magát, mert így akarta magára felhívni a figyelmét magára. Akkor mondhatjuk ki teljesen biztosan, a sérült eszméletlenségét, ha ráfújtunk a szemhéjára, és az nem remegett be. Amennyiben igen, akkor a sérült valójában nem eszméletlen, csak szimulál Sérülések keresése: (Már a baleset mechanizmusából következtethetünk a sérülésekre. Tehát, hogy ha magasból esett le, vagy elütötték, valószínő, hogy eltört valamije, vagy gerincsérült lehet.) Ha a beteg eszméletlen, akkor nem tudja elmondani a panaszait, így nekünk kell rájönnünk. Ezért a beteget végig kell tapogatni, hogy az esetleges sérüléseit (pl.: törések, vérzı sebek) megtaláljuk. A sérült vizsgálat során a fej irányából haladunk a láb felé. A vizsgálat módja: Tapintsuk végig a tarkó tájékát, nyakat és tovább a gerinc vonalát a farokcsigolyákig, amennyiben tapintható a csigolyák elmozdulása, vagy a sérült csigolya, megalapozott a gyanú a gerincsérülésre. A mellkasra két kezével oldalirányból, majd szembıl gyakoroljon enyhe nyomást. Ha a mellkas ellenállása nem rugalmas, vagy deformált, megalapozott a gyanú a mellkasi sérülésre. A sérült hasán a ruházatot húzzuk fel, nyílt sérülést keresve. A medence vizsgálatánál a csípılapátokra helyezze két kezét. A combcsont mozgatása nélkül, tapintsuk végig a lábakat így keresve az elváltozásokat a végtagon. Ugyanígy végig kell tapintani a karokat is. 8

9 7. Az eszméletlen sérült: Az eszméletvesztés a sérült és a külvilág közötti kapcsolat felbomlása miatt bekövetkezett életveszélyes állapot. A reflexkiesés, vagy csökkenés miatt a szájban felgyülemlett vért, vagy hányadékot a sérült nem tudja kiköpni, vagy kiköhögni, így a légutakba kerülhet. Az izomtónus csökkenése miatt a hátracsúszó nyelv is légúti akadályt képezhet. Tehát fokozottan fennáll a fulladás veszélye! Az eszméletlen sérült nem vagy csak alig reagál a külvilág ingereire (pl.:fájdalom, hang, fény): nem beszél, hiába szólunk hozzá, nem mozog, Az eszmélet egy éber állapot, melyet az agy folyamatos aktív állapota tart fenn. (amikor ébren vagyunk.) 7.1. Az eszméletlen sérült ellátása: Elıször óvatosan hajtsuk hátra a beteg fejét. Majd nézzünk bele a száj-, garatüregbe! Amennyiben a légutat elzáró, vagy légzést nehezítı anyagot látunk azt el kell távolítani! (Nem kap levegıt, mert van valami a szájában.) Ha látunk benne valamit (hányadékot, alvadt vért, elmozdult kivehetı mőfogsort törött fogakat, rágógumit) és el kell távolítanunk, akkor a mutató, és középsı ujjunkra tekerjünk textilanyagot (tiszta ruhadarab, gézlap) és a beteg szájába nyúlva kanalazó mozdulatokkal távolítsuk el azt. Az orrnyílások környékét is meg kell tisztítanunk, nehogy belélegezze. A fej hátraszegése: A száj és garatüreg tisztítása Ha hátraszegjük a sérült fejét, azzal megakadályozzuk a nyelv esetleges hátracsúszását is. 9

10 Tehát az eszméletlen sérült ellátásnak sorrendje: 1: Életjelenségek vizsgálata 2: Légútbiztosítás, a fej hátraszegésével 3: Betekintés a szájüregbe és annak kitisztítása 4: Sérülések keresése 5: Stabil oldalfektetés kivitelezése 7.2. Kizáró okok: Vannak olyan esetek, amikor nem helyezhetı a sérült stabil oldalfekvésbe. Ezeket nevezzük egyszerően kizáró okoknak. A 6+1 kizáró ok: csigolyatörés Sorozat-bordatörés, ill. szegycsonttörés, Nyílt hasi sérülés, Medence törés Combcsonttörés Gerinctörés nagy fokú égés Ilyenkor a stabil oldalfekvés helyett: A fejet két oldalról megfogva óvatosan hátra hajtjuk és abban a pozícióban rögzítjük. Így a nyelv nem tud hátracsúszni. A sérültet rövid idıre sem szabad magára hagyni! Gyakran kell ellenırizni, az életjelenségeket, valamint ha szükséges tisztítani a száj-, garatüreget a segítség megérkezéséig! 10

11 7.3. A stabil oldalfektetés: Amennyiben nem találtunk kizáró okot, a beteg légzése és keringése is kielégítı, akkor stabil oldalfekvı helyzetbe kell helyezni. A beteg oldalra fektetése biztosítja a szabad légutakat, s megvédi a fulladástól. A nyelv ilyenkor nem hátra, hanem oldalra csúszik a szájüregben, így az esetleges váladékok a szájon át távozhatnak. Kivitelezése: 1: A sérült mellé térdelünk, és felénk esı karját derékszögben a teste mellé helyezzük. 2: A sérült másik kezét a tenyérénél a vállára helyezzük. 3: Tılünk távolabb esı lábát térdben és csípıben behajlítva felhúzzuk 4: Majd a térdénél és a vállánál megfogva, a sérültet magunk felé húzzuk. 5: Majd kiigazítjuk a karját és a vállát. 6: A fejet is kiigazítjuk, száját kinyitjuk. 7: Ezután a beteg mellet helyezkedünk el, s folyamatosan figyeljük a légzését, keringését az átjárható légutakat 11

12 3. Levegıt sem vett 8. Újraélesztés Az emberi szervezet két alapvetı életfunkciója a légzés és a vérkeringés. Ha megszőnik a légzés, vagy a vérkeringés, vagy mindkettı, akkor beáll a halál. A halál nem pillanatnyi esemény, hanem egy folyamat, amely visszafordítható, ha az elsısegélynyújtó haladéktalanul és szakszerően megkezdi az újraélesztést!.8.1. Beszélnünk kell: Klinikai halálról, ha megszőnik a légzés, vagy a vérkeringés, vagy mindkettı, de biológiailag megalapozott remény van az újraélesztésre. A kb. négy percen belül megkezdett újraélesztéstıl várható az eredmény. Biológiai halálról akkor beszélünk, ha több mint 4 perce megszőnt a légzés és a vérkeringés. Az életfunkciók bizonyos ideig újraindíthatók, de az oxigénhiány következtében az agykéreg visszavonhatatlanul károsodik. Nincs lehetıség a sikeres újraélesztésre! A segélynyújtó a baleset helyszínén nem mérlegelhet, hogy a sérült klinikai, vagy biológiai halott, minden esetben haladéktalanul el kell kezdenie az újraélesztést. [Kivételt jelentenek ez alól a biológiai halál biztos jelei pl.: élettel összeegyeztethetetlen jelek, leszakadt végtagok, hullafoltok, hullamerevség] Amennyiben a keringést nem észleljük, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni a teljes újraélesztést, amely a keringés és légzés pótlásából áll!.8.2. Keringés pótlása: Szívmasszázsal 1: Keressük meg a bordaíveket, legalsó borda, húzzuk végig az ujjunkat a bordákon, így a szegycsonthoz jutunk. 2: Helyezzük a mutató és középsı ujjunkat a szegycsontra. 3: A másik kezünket tegyük az ujjunk mögé helyezzük, úgy, hogy ujjaink a nyak irányába mutassanak. 4: A mellkasra tett kezünkre merılegesen helyezzük rá a másik kezünket. 5: Kezdjük meg a kompressziót, mindkét kezünk legyen nyújtva 12

13 6: Nomjuk le a mellkast kb 3-5 cm mélységig, majd engedjük vissza, a kezünket ne vegyük el. Célszerő számolni is, mert az üteme nagyon fontos eme tevékenységnek. A számolás menete: 1és 2és há rés 4és 5és 1és 2és há rés 4és 10és 1és 2és há rés 4és 15 1és 2és há rés 4és 20és 1és 2és há rés 4és 25 1és 2és há rés 4és 30 Egymás után 30 lenyomást kell elvégezni. Ezután jön a két befúvás Befúvásos lélegeztetés: Amennyiben a légzés nem kielégítı (percenként 8 lélegzetvétel alatti, vagy nincs): 1.: ellenırizzük újra a sérült száj-, garatüregét, majd helyezzünk orrára átfújható textilanyagot (pl.: gézlapot). 2: Majd egyik kezünkkel fogjuk meg az állát és csukjuk be a száját. Másik kezünket tegyük a homlokára és hajtsuk hátra a fejét. 3: Percenként 12-szer, 18-szor fújjunk be a levegıt az orrba. 4: Minden befúvás után tekintsünk a mellkas felé, figyelve annak süllyedését. Ha a gyomortájék emelkedik ki, akkor rosszhelyre megy a levegı ekkor korrigálni kell a befúvást: hajtsuk hátrébb a sérült fejét, majd ismételten ellenırizzük a légutakat, ha szükséges tisztítsuk a száj-, garatüreget, vagy kisebb erıvel fújjunk be A lélegeztetést addig végezzük, amíg a spontán légzés megindul, vagy megérkezik a segítség. 13

14 4. És a vér csak folyt, és folyt 9. A Sebellátás: 9.1. A sebekrıl: A seb azt jelenti, hogy a bır folytonosságának megszakadt. (nyílt sérülés) Megkülönböztetünk: - metszett - szúrt - vágott - lıtt - zúzott - harapott sebeket A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertızéseket megakadályozzuk, csillapítsuk a vérzés, és mérsékeljük a fájdalmat sebellátás menete: 1.) Sebtisztítás: A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe ne kerülhessenek. A szennyezıdést a seb környékérıl távolítsuk el, a sebben lévı idegen testeket TILOS kihúzni. 2.) Fertıtlenítés: A fertızések elkerülése céljából a seb környékét fertıtleníteni kell, de meg kell gyızıdni a jódérzékenységrıl. (Betadine) Mindig a seb szélétıl kifelé haladunk, söprı mozdulatokkal. Ügyelni kell, hogy a sebbe ne kerüljön egyéb szennyezıdés. 3.) Sebfedés: Mindig olyan steril kötszert használjunk, amely nem ragad a sebbe, KERÜLJÜK a vatta használatát.. Harapott sérülés esetén mindig orvoshoz kell fordulni még akkor is, ha a seb jelentéktelennek látszik, lehetıleg egy-két órán belül Minden sérülés ellátásánál - a segélynyújtó védelme biztosítása miatt használni KELL gumikesztyőt, vagy fóliakesztyőt! 14

15 9.3. A vérzések: A vérzés az érfal megszakadása, melynek folytán a vér a külvilág felé, a szövetek közé, illetve a testüregekbe folyik Fajtái: A vérzés: Hajszáleres (kapiláris) Szivárgó és sötétvörös Vivıeres (vénás) Sötétvörös, bıven folyó Az ellátás lépései: 1. lépés Fertıtlenítés A testrész szív fölé emelése 2. lépés Fedıkötés Nyugalombahelyezés Ütıeres (artériás) Élénkpiros lüktetve spriccel 3. lépés (Nyugalombahelyezés) Fertıtlenítés 4. lépés Nyomókötés késztése Testrész szív fölé emelése Artériás nyomópont elnyomása (ha kész a kötés el lehet engedni) Nyugalombahelyezés Nyomókötés készítése Az ellátás során: A szorító ruhadarabokat meg kell lazítania sérülés alatt, fölött egyaránt. A sérült végtagról a győrőket, órát, szorítólábbelit is távolítsuk el. A végtagot felemelve kell tartani a segítség megérkezéséig! Tilos: Átvérzett kötést, leszedni, helyette: újat kell ráhelyezni Szorító körülkötést felhelyezni, helyette: nyomókötést kell. Erıs vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetısége! 9.4. Az artériás nyomó pontok elhelyezkedése: A halántékon A nyakon A felkar belsı oldalán A comb belsı oldalán 15

16 9.5. A kötések elkészítése a) Steril fedıkötés készítése: 1.: 2.: 3.: Helyezzük rá a steril gézlapot, és tartsuk rá a sebre. Fertıtlenítsük le a sebet! Rögzítsük azt, egy ragtapasszal, vagy néhány sor pólyával. A kész kötés: A nyomókötés elkészítésének menete: b) Nyomókötés készítése: 1.: 2.: 3.: 4.: Helyezzünk a sebre steril gézlapot, és tartsuk rá. Ha nem tudunk nyomókötést felhelyezni, vagy nincs megfelelı nyomáspont, esetleg, nem csökken a vérzés, akkor: a sebbe nyúlva, direkt nyomással próbáljuk meg elnyomni a sérült eret. Nyaki ütıeres, és nyaki vénás vérzésesetén a nyomáspontot egy steril pólyatekerccsel direkt nyomás alatt tartva várjuk a mentık megérkezését! Helyezzük rá a nyomópárnát Rögzítsük a nyomópárnát. A kötést is rögzítsük. (3 normál kötés, 3 csavart.) Az artériás és vénás nyomókötés között az a különbség, hogy az elsı esetben a nyomópára alá helyezünk egy géz gombolyagot és azt belenyomkodjuk a sebbe, ún.: kitamponáljuk, a második esetben viszont nem. 16

17 9.6. Speciális vérzések Oka: Tünete: A vér színe: Ellátása: Orrvérzés: Magas vérnyomás Idegen test Orr zúzódása A vér az orrnyílásból folyik Rossz közérzet (fejfájás,hányás) Orrfájdalom Élénk piros, alvadékos (Ha a vér színe rózsaszín, akkor agyvíz is keveredik a vérrel ekkor koponya csonttörésre kell gondolnunk!) Fej elırehajtása Két ujjal az orrszárnyakat összefogjuk Kérjük meg a sérültet, hogy ne beszéljen, ne szipogjon, ne köhögjön, mert az késlelteti a véralvadást Tíz perc elteltével általában a vérzés megszőnik Ha nem szőnik, vagy gyakori orrvérzés lép fel akkor ORVOS-hoz kell kísérni parittya kötés Fogmedri, szájüregi vérzés: Általában foghúzás után Balesetnél a fog elvesztését követıen A vér a szájnyílásból jut a külvilágba Rossz közérzet (pl.:fejfájás, hányinger, hányás) Élénk piros, alvadékos Nyugalomba helyezés Összehajtott gázdarabot a fogmederre helyezzük és megkérjük, hogy harapjon rá A szájüreget ne öblögessük, mert az késlelteti a véralvadást! Ha 15 perc múlva sem áll el a vérzés, akkor lehetıleg vigyük fogorvoshoz 10. Égési sérülések: o Az égési sérülés az egyik leggyakrabban elıforduló sérülés. o Minden égési sérülést, hőteni kell! o Lehetıleg hideg folyóvízzel percen keresztül hőtsük! o Az égés súlyosságát meghatározza a beteg életkora, az égés foka, és annak kiterjedése. o A testfelület 5 %-ot meghaladó II. vagy III.-fokú égése szakorvosi ellátást igényel, mert megnı a fertızıdés veszélye! o Nagyobb kiterjedéső égéseknél az erıs fájdalom, valamint a nagy mennyiségő folyadék- és vérplazmaveszteség következtében gyakran kialakul a sokkos állapot! 17

18 10.1. Az égések osztályozása: A sérülés mértéke: A károsodás mértéke: Tünete: Kép: Elsıfokú: A bır legfelsı rétege a hám károsodott Fájdalom Bırpír Kisimult bırfelszín Másodfokú: A bır középsı rétege, az irha is megsérült Hólyagok Harmadfokú: A bır legalsó rétege,a bıralja is megsérült Viaszos, sápadt bır A hólyagok felszakadnak Negyedfokú: A bır elszenesedik A Kilences-szabály: A megégett testfelület meghatározásában irányadó a kilences szabály. A sérült tenyere ujjak nélkül jelenti az 1 % -ot. E szerint: - Fej: 9% - Törzs elülsı oldala: 2 x 9% - Törzs hátulsó oldala: 2x9 % - Felkar: 2 x 9 % - Alsó végtag: 2 x 9 - Nemi szervek: 1% 18

19 10.3. Az égési sérülések ellátása: Lehetıség szerint távolítsuk el a sérült testrészrıl az ékszereket, ruhadarabokat. Hőtsük hideg (folyó) vízzel minimum percig. Lehetıleg folyó csapvízzel, esetleg vizes borogatással. Nyugtassuk meg, szükség esetén fektessük le a sérültet, olyan pozícióba, amelyik a legkényelmesebb neki. Hívjunk mentıt! Fedjük fedıkötéssel. TILOS: Az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni! (tejföl, étolaj stb. - kivétel egyes fertıtlenítıszerek) A testrészre égett ruhát ne próbáljuk meg eltávolítani! 19

20 11. Csontok és ízületek sérülései Csonttörés: Oka: Nagy erıbehatásra a csontszövet folytonossága megszakad és törés jön létre. Általános tünetek: Fájdalom (a törés helyét jelzi, legkisebb mozgatáskor fokozódik) Felette duzzanat A végtag alakja rendellenesen megváltozik, a törtvégek elmozdulása miatt A végtag rendellenes helyen mozgathatóvá válik Törés után a végtag csökkent mőködı képességő Fajtái: Zárt törés: A csontot körülvevı lágyrészek és a bır ép marad. Ellátása: o A sérült nyugalomba helyezése o A sérülést talált helyzetben rögzítjük (pl.: A sérült testrészt az ép végtaghoz) o A pólyát rögzítsük az ép részen (felkar sérülésnél a törzsnél) Nyílt törés: Ha felette seb keletkezik A sebet okozhatja az elmozduló törött csontvég, mely ilyenkor láthatóvá válik a sebben. Ellátása: o A sebellátás szabályai szerint (Fertıtlenítés, sebfedés). o A sebellátás alatt társunk a végtagot két kézzel a törés alatt és felett tálcafogással- rögzíti o A kiálló csontot nem szabad visszanyomni! o A kiálló csontot körül párnázzuk pólyával, o Majd fokozott óvatossággal körbetekerjük, hogy ne érje nyomás a csontot o Kerüljük el a végtag mozgatását o A végtagot rögzítsük, mint a zárt törést. 20

21 11.2. Ízületi sérülések: Oka: Tüneteik: Ellátása: Szaksegítség: Rándulás: Külsı erı kimozdítja természetes helyzetébıl az ízületi fejet Az erıhatás megszőntekor az visszatér az ízületi árokba. Fájdalom mely átmenetileg csökken, majd újra erısödik Duzzanat Lilás elszínezıdés A mozgás korlátozott A sérült nyugalomba helyezése Hőtıborogatás (a fájdalom, véraláfutás, duzzanat csökkentésére) Rögzíthetjük a borogatást pólyával, Orvoshoz vinni, ha túl nagy a fájdalma! Ficam: Erı hatására kimozdul az ízületi fej Ebben az esetben az erı megszőnte után sem tér vissza az ízületi árokba. Heves fájdalom, melyet a legkisebb mozgatás is csak fokoz Duzzanat Izületi fej rendellenes állása A sérült nyugalomba helyezése Talált helyzetben rögzítjük a végtagot Helyretételét megkísérelni szigorúan tilos! Ha nem tud lábra állni célszerő mentıt hívni! 21

22 5: kötözési módok 12.ld ifelore jegyzet!!!! 22

23 6: Nem érezte magát jól, majd hirtelen összeesett 13. Az Ájulás: Az agy vérellátása átmenetileg megromlott, csökkent Felismerése: Oka lehet: Tünetei (lefolyása): a tartós egyhelyben álldogálás rossz levegıjő helyiségben, a rossz szag vagy kellemetlen látvány, a saját sérülése látványa, a nagy meleg, a kimerültség, az ijedtség. Szédülés, Gyengeség (érzet) Sápadtság Homlokon, hónaljtájon bı verejtékezés Úgy érzi, hogy a környezeti hangok egyre távolabbról hallhatók Látászavar: karikákat, vibráló foltokat lát Úgy érzi, hogy kezd elsötétedni a világ A beszéde, mozdulatai tétovák Az izomzat elernyed, összecsuklik az illetı, rövid idıre elveszti az eszméletét. 23

24 13.2. Teendık: Ha az ájulás kezdı tüneteit észleljük: Ha már bekövetkezett az ájulás: Leütetjük a beteget, meglazítjuk a ruházatát /nyak, mellkas/ Zárt térben esetleg szellıztetünk Ha nem érzi magát jobban, akkor: Lehetıleg a friss levegın, fektessük vízszintesbe és a lábait emeljük fel Ha épp elesni készül védeni kell a sérültet az eleséstıl Leütetjük a beteget, meglazítjuk a ruházatát /nyak, mellkas/ Biztosítsuk a friss levegıt Ültetni tilos! Fektessük vízszintesbe és a lábait emeljük fel, mert az alsó végtagokból való vér visszaáramlása javítja az agyi vérkeringést. A fejre, mellkasra hideg vizes borogatás helyezhetünk 1-2 perc alatt visszatér a beteg eszmélete Fontos, hogy 8-10 percig hagyjuk feküdni Ha az ájult nem tér magához vagy felültetéskor ismétlıdne az ájulás, akkor azonnal MENTİt kell hívni! 24

25 14. A Napszúrás: Oka: o A fejet és különösen a tarkótájékor érı sok napsütés jár ilyen veszéllyel. o Leggyakrabban strandolók betegszenek meg, ha fa árnyékában alszanak el, nem gondolva arra, hogy bizonyos idı elteltével már nem lesz felettük árnyék Felismerése (tünetek): Enyhébb esetben: Súlyos esetben: Gyengeség, Émelygés, Hányinger, Fejfájás. Az arc kipirult, a test forró, Gyakori a magas láz, Hányás, Lüktetı fejfájás, A szem káprázására, fülzúgásra panaszkodik a beteg Ellátása: 1:Vigyük a beteget árnyékos, szellıs helyre, legyezzük, testét törölgessük hideg vizes ruhával. 2: A fejét polcoljuk magasra, tegyünk fejére jégtömlıt vagy hideg vizes borogatást, adjunk hideg italokat. Szeszesital adása tilos! 3: Sürgısen küldünk orvosért. (Mentı.) 25

26 15. Alacsony vércukorszint: Kialakulása: Cukorbetegekre jellemzı lehet, ha: kevesebb étel fogyasztott több inzulint kapott erıs testi megerıltetést végzett Ugyanígy bárkinek leeshet a vércukorszintje, melynek hasonlóak a tünetei, ha keveset vagy egyáltalán nem evett, vagy megerıltetı munkát végzett Tünetek: Sápadt, Verítékes bır, Ájulás, vagy eszméletzavar (eszméletvesztés) Ellátása: Ha eszméleténél van: Ha nincs eszméleténél: Adjunk a betegnek: 2-3 db kocka cukrot, vagy édes limonádét, vagy édes gyümölcs levet. Akkor az eszméletlen sérült ellátásának szabályai szerint járunk el! Légútbiztosítás, Életjelnségek ellenırzése, Stabil oldalfektetés Hívjunk Mentıt! Hívjunk Mentıt! 26

27 16. Mellkasi fájdalmak: Tünetek: Mellkasban (a szegycsont mögött) hirtelen jelentkezı jellegzetesen nyomó, szorító (néha égı) mellkasi fájdalom ( mintha ráülnének a beteg mellkasára ). a fájdalom állandó (belégzésre, mozgásra nem változik) A fájdalom jellegzetesen a bal karba, vállba sugárzik (vagy a gyomorszáj területére, a hátba, bal lapockába, esetleg az állkapocsba és a fogakba is!) Gyakran nehézlégzéssel párosul Verejtékezés, sápadtság is elıfordulhat Teendık: Fektessük le a beteget megemelt felsı testrésszel (Teljes mozgástilalom!) Ha a beteg tud betegségérıl, melyre az ilyen esetekben gyorsan felszívódó gyógyszert is szed, akkor segítsünk a betegnek a gyógyszerét bevenni (lehetıleg a nyelv alá kerüljön a szer)! Összeesett, eszméletlen betegesetén elsı a légútbiztosítás, majd stabil oldalfektetésbe helyezzük! Leállt keringés és légzés esetén meg kell kezdjük az újraélesztést! Bármely eset áll fenn, haladéktalanul hívjunk MENTİt! 27

28 17. A FEKTETÉSI MÓDOK: Általános fektetési mód, amikor a beteg eszméleténél van! Lapos fektetés Mellkasi sérült, ill. mellkasi fájdalomra panaszkodó sérült esetén: Féligülı Féligfekvı testhelyzet Ájulás, Sokk esetén: Lapos fektetés megemelt alsó végtagok Eszméletvesztés esetén Stabil oldalfekvı testhelyzet: 28