A terrorizmus jelene és jövõje. Sárkány István

Átírás

1 RENDÉSZETI SZEKCIÓ Mint a Rendészettudományi Kar oktatója, örömmel számolhatok be arról, hogy mindezek a változások a hazai bûnügyi tisztképzésben is megjelennek: meghirdettük a bûnügyi hírszerzõ szakirányt, illetve a mesterszintû képzés új specializációkkal bõvült, a szervezett bûnözéssel és a bûnügyi kockázatelemzéssel, kockázatkezeléssel. Mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten a felderítõ munka taktikájának meghatározásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a szervezett bûnözõ csoportok, bûnszervezetek gazdasági hátterének feltárására, a felderítés és nyomozás során a bûnös eredetû anyagi források, eszközök felkutatására, lefoglalására, a gazdasági alapok szisztematikus felszámolására. Az alkalmazott taktika része a bûnszervezetté válást elõjelzõ információk beszerzése és folyamatos elemzése, megfelelõ indikátorok alkalmazása, melynek célja, hogy a magasabb bûnügyi kockázatot jelentõ bûnözõi struktúrák számát csökkentsük, a meglévõk felszámolásával és bomlasztásával, másrészrõl pedig az újak szervezõdésének megakadályozásával. Összegzõ gondolatként megállapítható, hogy ezek a vizsgált biztonsági kockázatok nem öröktõl fogva létezõk, nem is minden államban elõfordulók. Tehát a velük szemben alkalmazott stratégiák és taktikák helyes alkalmazásával, a társadalmi, gazdasági és politikai okaik és hátterük felszámolásával, a nemzetbiztonsági, katonai, rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek tervszerû együttmûködésével megszûntethetõk. Sárkány István A terrorizmus jelene és jövõje /HADTUD Korunk egyik legfontosabb, legizgalmasabb kérdése, hogy Francis Fukuyama vagy Samuel Huntington gondolatait igazolják-e a jövõnk történései. Fukuyama álláspontja szerint a történelem nem egyéb, mint nagy szétbomlások és újjászervezõdések sorozata. A modern demokráciákkal e sornak a végére értünk, az ideológiák közti harc véget ért. Huntington állítása szerint az ún. endista álláspont téves, mert a politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását a vallás és a kultúra civilizációk közötti összecsapása váltja fel, melynek következtében a nyugati civilizáció csak egy lesz a sok közül és nem is a legerõsebb. Ez utóbbi álláspont mérvadó dokumentációja a kereszténységnek és az iszlámnak mintegy tizennégy évszázadon átívelõ, változó intenzitással, de mindig a hatalomért és a lelkekért folytatott küzdelme. Mindez történt annak ellenére, hogy a Koránban foglaltak alapján kizárt, hogy az ember erõszak hatására vegye fel hitét, mert a 2. szúra 256. verse szerint: Nincs kényszer a vallásban. Megállapítható az is, hogy bár a terrorizmus nem kizárólag az iszlám világ sajátja, nem hagyható figyelmen kívül az a tényezõ, hogy az elmúlt évek leghírhedtebb akcióit az iszlám nevében követték el, s noha a terror kialakulásában, terjedésében nem tekinthetõ meghatározó tényezõnek a vallás, látni kell, hogy e folyamatban a vallás mozgósító ereje rendkívül nagy. Az iszlám konzervatív tömegeire jellemzõ HADTUDOMÁNY 2015/

2 FÓRUM: AZ MHTT KONFERENCIÁJA ASZIMMETRIKUS HADVISELÉS az állandóság, a homogenitás, a tekintélytisztelet, s így a nyugat sokszínûsége, változása, szabadsága beláthatatlan számára, amit fenyegetõ veszélyként appercipiál. Ez utóbbiakat a létét fenyegetõ kihívásként éli meg, amire nem az általában vett iszlám, hanem annak sivatagi szárnya a támadó etnocentrizmusára épülõ terrorakciókkal válaszol. A terrorizmusnak a hitbe integrálásával a gazdagot szegényebbé, álláspontjuk szerint ennek révén az elosztást igazságosabbá, a globalizációt az izoláció irányába, a centrumot a periféria felé fordulóvá kívánják változtatni. E bevezetõ gondolatok tükrében kap különös jelentõséget korunk egyik legnagyobb kihívásaként a terrorizmus a prognosztizálhatósága. A tárgyban az elõrejelzést nehezíti a terrorizmus nemzetközileg elfogadott, egységes definíciójának hiánya. Az ellene történõ fellépést pedig az, hogy a terrorista irregulárisan, rejtõzködve, láthatatlan ellenségként, hadüzenet nélkül harcol. Nem könnyít a helyzeten az sem, hogy ha az elkövetõ számára cselekménye túlélésének nincs jelentõsége, az a büntetés visszatartó hatására épülõ biztonság struktúráját teljesen erodálja, s fokozottan elõtérbe helyezi a megelõzõ biztonsági intézkedések esetenként jogkorlátozással járó rendszerét. A tárgyban a prognózisok két típusa ismert. Az egyik kifejezetten a terrorizmus várható alakulásával, minõségének, jellegének módosulásával, a másik a nemzeti és/vagy a nemzetközi terrorizmus jövõjét közvetve befolyásoló feltételrendszerrel kapcsolatos. Ez utóbbi körben különösen jelentõs az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsának (National Intelligence Council NIC) Global Trends 2025: A Transformed World címû nagy jelentõségû, a világrend, a gazdasági és a katonai hatalom átrendezõdésérõl, a klímaválságról szóló, november 19-én közzétett, hosszú távú prognózisa, melyben a 2025-ig, sõt több tekintetben 2050-ig terjedõ idõszakban bekövetkezhetõ változásokat összegezte. A továbbiakban az elõadásban említett elõrejelzések a hivatkozott prognózisra épülnek. Valamennyi ismert amerikai elõrejelzés a nemzetközi terrorizmus globalizálódását, a terrorszervezetek irányításának virtuálissá válását, eszköz- és módszertárának folyamatos megújulását, az USA külföldi érdekeltségeinek, objektumainak növekvõ fenyegetettségét és a potenciálisan veszélyeztetett személyek körének szélesedését jelezte. Kiemelték a terrorszervezet tömegpusztító eszközök megszerzésére irányuló erõfeszítéseinek növekedését. Több anyag figyelmeztetett, hogy a szétszóródó, virtuálisan irányítottá vált al-kaida az elektronikus, információs bázisra támaszkodva központ nélküli, önállóan tevékenykedõ terrorcsoportokra esik szét. Kiemelték: a radikális politikai iszlám 2025-ig potenciális tényezõ marad a közel-keleti térségen kívül is és hatásait fõként a szokásaikat, hagyományaikat makacsul õrzõ migránsokat és a társadalom peremére szorultakat illetõen Európára is törekszik átterjeszteni. A nemzetközi terrorizmus jövõjét befolyásoló tényezõk A nemzetközi terrorizmus jövõjét kedvezõ irányban befolyásoló tényezõk például a szeptember 11. utáni nemzetközi összefogás, a globalizált terrorizmus elleni küzdelem globalizálódása, a demokratikus államok terrorizmus elleni szövetsége; 144 HADTUDOMÁNY 2015/1 2.

3 RENDÉSZETI SZEKCIÓ Oroszország és Kína csatlakozása az Egyesült Államok nemzetközi terrorizmus elleni küzdelméhez; Oszama Bin Laden május 2-án történt likvidálásával az al-kaida elvesztette karizmatikus vezérét; az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, valamint az Európai Unión belüli, a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos titkosszolgálati források cseréjének fejlõdése; a katasztrófa-megelõzési szervezet terrorcselekmények következményeinek csökkentésére, minimalizálására való felkészítése. Kedvezõtlen hatások például az elõ- és közép-ázsiai, továbbá a közép- és dél-afrikai térség egyes államainak és területi egységeinek súlyos társadalmi, politikai, gazdasági ellentmondásoktól, etnikai, vallási feszültségektõl terhes viszonyai; a közel-keleti térség békéjének veszélyeztetettsége; a demokrácia erõszakos exportjának kísérlete és csõdje a társadalmi, gazdasági fejlõdés alacsonyabb fokán megrekedt Afganisztánban és Irakban; az Iszlám Állam megjelenése. Új kihívások Az új kihívások körébe az utóbbi évtizedek során bekövetkezõ jelentõs nemzetközi, társadalmi, gazdasági, politikai, civilizációs, vallási, etnikai, természeti, környezeti változások sorolhatók. Ezek világviszonylatban közvetve kedvezõtlen irányban befolyásolhatják a nemzetközi terrorizmus alaktanát, oksági hátterét, komplex következményeit, megelõzését, továbbélését és jövõjét. A továbbiakban ezek közül a legfontosabbakat összegezem: Az Európai Unió és tagállamai nemzetközi pozícióinak gyengülése. A Nyugat erkölcsi, kulturális hanyatlása, politikai megosztottsága. Huntington külön is kiemeli, hogy a Nyugat jövõje s más társadalmakra gyakorolt hatása nagyrészt attól függ, hogy képes-e megbirkózni azokkal a tendenciákkal, melyek a muzulmán és ázsiai erkölcsi fölény veszélyével fenyegetnek. A nyugati civilizáció abszolút és relatív demográfiai zsugorodása ben a föld 1,6 milliárd lakosa közül 40% tartozott a nyugati civilizáció politikai fennhatósága alá re a 8,5 milliárdra becsült lakosságnak csak 10,1%-a fog oda tartozni. Az új, a közel- és távol-keleti nemzetközi feszültségforrások kialakulásának következményei. Új világrend kialakulása elsõsorban az Egyesült Államok és Kína, továbbá az USA és Oroszország között viszonylatban; Kína és India világhatalmi pozíciójának erõsödése. A demokrácia és a jogállamiság exportjának erõltetése azokba a térségekbe, ahol sem feltételei, sem hagyományai nincsenek. Huntington következtetése szerint a jövõ veszélyes összeütközéseit valószínûleg a nyugati arrogancia, az iszlám intolerancia és a kínai magabiztosság robbanó elegye okozza majd. HADTUDOMÁNY 2015/

4 FÓRUM: AZ MHTT KONFERENCIÁJA ASZIMMETRIKUS HADVISELÉS Az atomhatalmak számának növekedése. Ha Irán is elõállítja, egy sor ország is ürügyként használva fejlesztésbe foghat. A prognózis szerint a második világháború után kialakult nemzetközi rend 2025-re teljesen átalakul: megerõsödnek az új nagyhatalmak, a globális gazdaságban egyre nagyobb szerephez jut a Kelet; az USA gazdasági hatalma csökken (2025-re az Egyesült Államok csupán egyike lesz a nemzetközileg szerephez jutó tényezõknek, ennek megfelelõen csökken az USA világpolitikai dominanciája); a globális gazdaság motorjaivá egyre inkább a megerõsödõ keleti nagyhatalmak válnak. A feltörekvõ BRIC-államok (Brazília, Oroszország, India és Kína, idõközben a Dél-Afrikai Köztársasággal kiegészülve BRICS-államok) felgyorsult gazdasági fejlõdésükkel az Egyesült Államok szintjének közelébe történõ felzárkózása. A korábban kettészakadt társadalmakban a globalizáció hatására kialakul egy harmadik harmadnyi, az esélytelen kirekesztettek lakossági rétege. Gönczöl Katalin szerint a globalizáció társadalmi következményeként hamarosan a Föld lakosságának egyharmada is képes lesz megtermelni a teljes népesség számára szükséges javakat. A kétharmadnyi többségbõl egyharmad helyzete bizonytalan, a piac befogadó képességének megfelelõen alakul, és kedvezõbb helyzetekben a szolgáltatások területén találja meg státuszát. A harmadik harmadnyi lakosság pedig állás és foglalkozás nélkülivé, gazdaságilag haszontalanná, társadalmilag feleslegessé válik. Mindezek miatt a kirekesztettek elõbb vagy utóbb az egész társadalom számára biztonsági kockázatot jelentenek. Álláspontja szerint a kirekesztettek közül kerülnek ki a legaktívabb társadalomellenes és lázadó erõk, továbbá a devianciák, különösképpen a vagyon elleni és az erõszakos bûncselekmények leendõ elkövetõi és a terroristák. A világ fejlett és legfejlettebb államai nem képesek a harmadik világ gazdasági talpra állításának anyagi, pénzügyi fedezetét biztosítani. A harcos iszlám nemzetközi terjeszkedése, az iszlám további radikalizálódása óta a muzulmánok és a keresztények közötti ellentéteknek a korábbinál jelentõsebb kiélezõdése, a vallási alapú erõszak, a támadó muzulmánok és a védekezõ keresztények közötti összecsapások elõfordulásának gyakoribbá válása. A felderítést nehezítõ tényezõ a nyugati államok állampolgáraiként élõ (akár ott is született) áttért, vagy már eleve muszlim szélsõséges vallási nézetek rabjává válók számának növekedése. A volt Szovjetunió és Jugoszlávia területén a vegytiszta nemzetállamok vízióját kergetõ erõk a terrorizmus új táptalaját jelentik. Az éghajlati viszonyok visszaállíthatatlan megbomlása. A világ népességének 8 9 milliárd fõre növekedése következtében jelentkezõ, az alapvetõ élelmiszerekkel való ellátatlanság veszélye, a szociális egyenlõtlenségek elmélyülése. Számolni kell az egészségügyi helyzet általános romlásával, új fertõzõ betegségek terjedésével. 146 HADTUDOMÁNY 2015/1 2.

5 RENDÉSZETI SZEKCIÓ Növekvõ környezeti katasztrófák bekövetkezése. Fontos veszélyforrás a tömegpusztító fegyverek elterjedésének lehetõsége. Végül utalni kell a globális informatikai rendszerek megnövekedett sebezhetõségére. A jövõre vonatkozó legborúsabb feltételezés szerint a terrorizmus viszonylag rövid idõn belül nukleáris jelleget ölthet. Ebben az esetben nem ormótlan rakéták, hanem bõröndök és hátizsákok lesznek a hordozó jármûvek. A jövõ terrorizmusa Az eddigiek alapján egyértelmû, hogy a terrorizmus Oszama a Bin Laden halálával nem ért véget. Huntington szerint napjainkra lezárult a dekolonizáció folyamata, és a gyarmati függetlenségi háborúkat felváltották a függetlenné vált országok közötti konfliktusok szeptember 11. óta világossá vált, hogy a nagy háborúkat a nemzetközi terrorizmus váratlan támadásai válthatják fel. Ami a jövõt illeti a hagyományos eszközökkel megvalósított, nagyobb veszteségeket okozó terrortámadásokkal a világon bárhol számolhatunk. A terroristák által a jövõben használni kívánt eszköznek kicsinek, olcsónak, könnyen szállíthatónak, a helyszínen könnyen beszerezhetõnek és/vagy elõállíthatónak, nagy félelmet keltõnek kell lennie. Emiatt az összehangolt több kicsi támadás nagyobb veszélyt, jelentõsebb közösségi félelmet válthat ki. A jelen és a jövõ viszonylatában röviden foglalkozni kell napjaink leghírhedtebb terrorista szervezetével, az Iszlám Állammal (más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam), mely magát kalifátusnak kikiáltva a világ minden muszlimja fölötti vallási fennhatóságot hirdeti. Megalakulását június 29-én proklamálta egyszemélyi vezetõje: Abu Bakr al-bagdadi, aki magát Mohamed leszármazottjának tekinti. A Bagdadi Egyetemen PhD fokozatot szerzett, s az interneten lévõ fotója az ott írtak szerint egy korábbi rabosítása során készült, s az Abu Bakr név megegyezik a Mohamedet követõ elsõ kalifa nevével. Az Iszlám Állam állami feladatokat, funkciókat nem lát el, az ENSZ BT hivatalosan is terrorszervezetnek minõsítette, melyet egyetlen állam sem ismert el. A terrorszervezet az iszlám hit és a saria (az örökérvénnyel bíró isteni kinyilatkoztatás által szentesített vallásjog) kíméletlen értelmezésével brutális irgalmat nem ismerõ erõszakot alkalmaz síiták és keresztények ellen. * * * Összegezve: a nemzetközi terrorizmus jövõjének, a jövõ terrorizmusának kilátásai lehangolóak és nyugtalanítóak. Az elmúlt évtizedek és napjaink terrortámadásai azt igazolják, hogy a nemzetközi terrorizmus felett nem lehetséges a teljes gyõzelem. Az afganisztáni háború tanulságai megerõsítették, hogy a terrorizmus, mint ideológiai, politikai mozgalom ugyan megrendült, de halálos sebet nem kapott. Az Oszama Bin Laden személye elleni mûveletek is csak közel tíz év alatt értek be. A történtek arra utalnak, hogy a nemzetközi és a nemzeti terrorizmus nemcsak korunknak, de a jövõnknek is az egyik negatív jellemzõje, az emberiség történetének sajátos, változó intenzitású, apokaliptikus kísérõ jelensége marad. HADTUDOMÁNY 2015/

6 FÓRUM: AZ MHTT KONFERENCIÁJA ASZIMMETRIKUS HADVISELÉS Beigazolódott, hogy a demokratikus államok éppen társadalmi berendezkedésük jellege, a jogállamiság követelményrendszerének érvényesítése folytán a terrorizmussal szembeni harcban bizonyos értelemben védtelenek. A terrorcselekmények megelõzését, elhárítását teljes bizonyossággal egyetlen hatalom sem garantálhatja. De beigazolódott az is, hogy korunkban a demokrácia exportja is sokkal bonyolultabb, mint ahogyan korábban az amerikai vezetés gondolta. Bár a bevezetõben feltett kérdésre csak a jövõ adhat választ, mégis a jelen történései tükrében megállapítható, hogy a huntingtoni álláspont látszik beigazolódni. Az elõadás összegzése és konklúziójaként hivatkozom egy minden tekintetben mértékadó véleményre: II. János Pál pápa fogalmazott úgy, hogy a hívõknek tartozzanak bármely valláshoz is azt kell hirdetniük, hogy soha nem lehetünk boldogok egymás ellenében. Szuhai Ilona A terrorizmus sajátos formája Törökországban /HADTUD A terrorizmus általános helyzete Törökország több évtizede prioritásként kezeli a terrorizmust. Napjainkban is aktívak a szeparatista és a szélsõséges csoportok az országban. A legjelentõsebb szeparatista szervezet a Kurd Munkáspárt (török nevének betûszava: PKK), amelyet terrorszervezetként tart nyilván Törökország mellett az EU és az USA is. A PKK többször megváltoztatta elnevezését (Kurd Szabadság és Demokrácia Kongresszusa KADEK, illetve Kurd Népi Kongresszus KONGRA-GEL), és ernyõszervezeteket hozott létre. A Kurd Közösségek Uniója KCK mozgalom igyekszik valamennyi kurd politikai csoportot tömöríteni. A PKK-n kívül több kisebb baloldali terrorcsoport is jelen van az országban. Ezek közül a legfontosabb a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt/Front DHKP-C, amely 2013-ban egy súlyos, halálos áldozatokkal járó öngyilkos robbantást hajtott végre az ankarai USA nagykövetség ellen, az indokolás szerint a csoport az USA külpolitikája ellen lépett fel a támadással. A vallási alapú terrorszervezetek szeptember 11. után kerültek a középpontba. Törökországban mintegy 10 ilyen szervezet ismert, azonban az al-kaida és a török Hizbullah kivételével a többi csaknem megszûnt. Politikai és katonai vezetõk gyakran hangoztatják, hogy a PKK olyan Törökországnak, mint az al-kaida az USA-nak. 1 A PKK törökországi tevékenységének gyökerei azonban összekapcsolódnak a történelemmel. 1 (Megnyitva: november 9.) 148 HADTUDOMÁNY 2015/1 2.