GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Ügyintéző: dr. Karácsony Edina/ Bedők László Telefon: +36 (96) Tárgy: Tatai Városgazda Nonprofit Kft Tata, 0300/263 hrsz. - Hulladékgazdálkodási engedély Mellékletek: Hiv. szám: H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Tatai Városgazda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2890 Tata, Széles csapás 460/143 hrsz., statisztikai számjel: , KÜJ: , KTJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) részére e n g e d é l y e z i a 2890 Tata, 0300/263. hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok gyűjtését és hasznosítását az alábbiak szerint: II. 1. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: Nem veszélyes hulladék gyűjtése: G0001. Nem veszélyes hulladék hasznosítása: R3 - Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). 2. A telephelyen átvehető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és mennyisége: Azonosító kód Hulladék megnevezése mennyiség (tonna/év) Biológiailag lebomló hulladékok 2350 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út Győr, Pf.: 471. Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Honlap:

2 3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Az Ügyfél fenti telephelyén hasznosítható hulladék származási helye Tata Város közigazgatási területe. A hulladékok termelőktől történő gyűjtését és szállítását az Ügyfél külön engedély alapján végzi. A lakosságtól történő gyűjtést az Ügyfél a közszolgáltató alvállalkozójaként végzi. A komposztálás során nyílt rendszerű eljárás kerül alkalmazásra, ennek megfelelően az érlelési folyamat teljes egészében szabadtéri prizmákban, természetes módon, energia-bevitel és segédanyag felhasználása nélkül megy végbe. A komposztálható hulladékok biológiai kezelésekor a szerves anyagok részleges bomlása, stabilizációja és higiénizációja a komposztprizmákban történik. Az érlelés során szükséges nedvesítést az összegyűjtött csurgalékvízzel oldják meg. A komposztálási eljárás során a biológiai átalakulási folyamat állandó ellenőrzött körülmények között megy végbe. A tevékenység során keletkező komposzt anyag kereskedelmi forgalomba nem kerül, teljes egészében Tata Város közterületein, közterületi parkjaiban kerül felhasználásra. A kész komposztból 2500 tonna mennyiség tárolható a telephelyen A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: Hulladékgazdálkodás: A begyűjtött biohulladékból a nyesedék előállítás és rotálás előtt az esetlegesen előforduló nem lebomló idegen anyagokat, mely elkülönített gyűjtésre kerül. A beszállított hulladékban előforduló idegen anyagok jellemzően csomagolási hulladékok, melyek átadása engedélyezett hulladékgazdálkodónak történik Levegő-tisztaság védelem: Az Ügyfél fenti telephelyén történő hulladékhasznosítás tárgyában benyújtott engedélyezési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a legközelebbi lakott területtől 2,4 km távolságban található, minden irányból mezőgazdasági művelés alatt álló területek határolják. A telep és a lakott terület között halad az M1 autópálya. A tevékenységhez a vonatkozó jogszabály alapján nem kapcsolódik bejelentés köteles pontforrás illetve diffúz forrás. A benyújtott dokumentáció levegővédelmi része megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak. A kerti avar, lomb hulladék aprítása és prizmákban történő komposztálása szennyvíziszappal jelentős szaghatással jár, de a benyújtott számítások alapján a bűzkibocsátás hatásterülete a középponttól mért 110 méterben lehatárolható. A hatásterülettel érintett ingatlanok az alábbiak: 0300/265, 0300/267, 0300/268, 0300/ , 0300/119 hrsz. A gépjárművek és munkagépek kipufogógázai és a rakodás során esetlegesen képződő porkibocsátás az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A komposztálási technológia folytatásához rendelkezésre álló munkaeszközök: multifilteres tehergépjármű, darus konténer, forgó rotátor, 3 db nyesedékaprító, két traktor, árokásó gép, konténerek. A szállítás napi 5-7 kisteher gépjárművel történik. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, jogszabály szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel Zajvédelem: Az Ügyfél fenti telephelyén történő hulladékhasznosítás tárgyában benyújtott engedélyezési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a legközelebbi lakott területtől 2,4 km távolságban található, minden irányból mezőgazdasági művelés alatt álló területek határolják. A telep és a lakott terület között halad az M1 autópálya. A tevékenység megvalósítása nem jár jelentős építési munkával. A dokumentáció alapján a létesítmény célállapotnak megfelelő üzemeltetése során a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel, a telephely zajvédelmi hatásterülete a zajtól védendő területeket nem éri el. A létesítménynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie Természetvédelem: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem 2

3 veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: A környezetvédelmi feladatokat szerződés alapján felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személy látja el A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: - körbekerített, zárható kapuval rendelkező telephely m 2 -es vízálló burkolattal rendelkező komposztálótér és 760 m 2 -es utókezelő tér - csurgalék-és csapadékvíz elvezető rendszer 36 m 3 -es gyűjtőmedencével - aszfalt burkolatú közlekedési területek - szociális-és irodaépület - 1 db multi liftes tehergépjármű darus konténerrel és 1db forgó rotátorral - 3 db nyesedékaprító és homlokrakodó gép - konténerek, kéziszerszámok, felszívató anyag 3.5. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: Az Ügyfél fenti telephelye m 2 alapterületű, körbekerített, zárható kapuval rendelkezik. A hasznosítás céljából beszállított nem veszélyes hulladékok gyűjtéséhez a telephelyen 189 m 2 nagyságú, egységes, betonozott aljzattal, ellátott, gyűjtőhely áll rendelkezésre. A komposztáláshoz 850 m 2 -es vízálló burkolattal rendelkező komposztálótér és 760 m 2 -es utókezelő tér, a kész minőségi komposzt tárolására 980 m 2 nagyságú betonozott terület áll rendelkezésre. A csapadék és csurgalékvíz a technológiai területekről a 36 m 3 befogadó képességű vízzáró betonból készült aknába jut, melyet a komposztálás során nedvesítésre felhasználnak. Tata Város Jegyzője a telephelyen folytatott nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása bejelentés-köteles köteles tevékenységet 220/B/2010. számon nyilvántartásba vette. A hulladékok kezelést megelőző gyűjtésére szolgáló hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát a Hatóság által a /2016.számú határozattal jóváhagyásra került A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali-Providencia Biztosító Zrt-nél kötött szerződésszámú számú tevékenységi és szolgáltatói felelősségre is kiterjedő biztosítással rendelkezik. A kérelemhez csatolta együttes adóigazolását, mely szerint a kérelem benyújtásakor nyilvántartott adó és vámtartozása nincs. III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: Hulladékgazdálkodási előírások: 1. Az átvett hulladékok átmeneti gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok hasznosításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A feldolgozásra váró és telephelyen keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon a jogszabályokban előírtak szerint kell gyűjteni. 2. A hasznosítani kívánt hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. A telephelyre beérkező valamennyi hulladék-szállítmányt mérni és a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 3. A hasznosításra szánt átvett hulladékból az esetlegesen előforduló idegenanyag tartalmat a hasznosítási technológia előtt ki kell válogatni, jogszabályi előírásoknak megfelelően elkülönítetten 3

4 kell kezelni, hasznosításukról, ártalmatlanításukról engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. 4. Komposztálás csak a komposztálótéren kialakított prizmákban végezhető. 5. A keletkező komposzt csak a hatályos jogszabályban foglaltak teljesülése esetén hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel. 6. A komposztban a mérgező elemek és káros anyagok határértékei nem haladhatják meg a vonatkozó, hatályos jogszabályban foglalt határértékeket. 7. Az előállított komposzt minőségi követelményeit meghatározó laborvizsgálatokat legalább 500 terméktonnánként, a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelelően-, akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. 8. Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédő szerrel kezelt fahulladék nem kerülhet a komposztba. 9. A kezelési technológiáról ún. prizmanaplót kell vezetni, melynek az alábbiakat kell tartalmazni: A prizmába bekevert hulladékok, hulladékkódja eredete, mennyisége, A prizmán végzett technológiai műveletek megnevezése, időpontja (bekeverés, átkeverés, levegőztetés időpontja, a prizmába helyezés, rostálás, érlelő térre helyezés időpontja stb.) A lebomlás folyamatának igazolására vonatkozó mérések megnevezése, a mérési eredmények rögzítése pl: prizma hőmérséklet, nedvesség tartalom, légzési intenzitás; A keletkezett komposzt mennyiségének, a komposzt jellemző paramétereinek rögzítése. 10. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a gyűjtőhelyek összes befogadó kapacitását; az egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége az előkezelő téren maximum 100 tonna, a komposztáló téren maximum tonna, az utókezelő téren maximum tonna. 11. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 12. A hasznosítási technológia során előállított anyag hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, melyet az arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente ellenőriz. 13. Az Ügyfélnek teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget. 14. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Havária esetén a képződött veszélyes hulladékot szelektíven és környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, ártalmatlanításra az arra feljogosított szervezetnek kell átadni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagok, eszközök a telephelyen rendelkezésre kell hogy álljanak. 15. Az előre nem láthatóan bekövetkező környezetszennyezési károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást, pénzügyi fedezetet a tevékenység végzése során folyamatosan fenn kell tartani, továbbá a felhagyás költségeire a tevékenység végzése során megfelelő céltartalékot kell képezni. 16. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni további kezelésre. 17. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Levegő-tisztaságvédelmi előírások: 18. A hulladékkezelés során meg kell akadályozni a diffúz légszennyezés kialakulását. 19. A hulladék telephelyre történő beszállítását zárt, vagy ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 4

5 20. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. IV tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó ,-Ft időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege ,- Ft, (azaz negyvenezer forint). V. Az eljárásban közreműködő szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/3666-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u ) a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. (2890 Tata, Kossuth L. tér 1.) kérelmére indult, 2890 Tata, Külterület 0300/263 helyrajzi számú telephelyén történő (nem veszélyes hulladék hasznosítása, komposztálás) hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött /2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja a nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok. 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 3. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott B szennyezettség! határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 4. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi környezet és természetvédelmi szakhatóság /3/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A KE0B/4/422-2/2016. számú végzésben jelzett kérelem alapján, Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. (Székhelye: 2890 Tata, Széles csapás 460/143 hrsz.) részére, a Be-Fe-Ko Bt. (2890 Tata, Sport u. 15.) által, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft Tata, külterület 0300/263. hrsz-ú bérelt telephelyére elkészített hulladékgazdálkodási engedélyes dokumentáció alapján, az engedély kiadásához, mint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban kijelölt szakhatóság kikötés nélkül hozzájárulok. 5

6 VI. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. VII. Jelen nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve június 15. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért megfizetett ,- Ft, (azaz ötszázkilencven-ezer forint) összeget, mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. IX. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az első fokú Hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz kettőszázkilencvenöt-ezer forint), melyet a Hatóság kincstári számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. 6

7 I N D O K O L Á S A Tatai Városgazda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2890 Tata, Széles csapás 460/143 hrsz., statisztikai számjel: , KÜJ: , KTJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) a 2890 Tata, 0300/263 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyre (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan nem veszélyes hulladék gyűjtésének és hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelemnek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 7. (1) bekezdése és 9. (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a hiánypótlási felhívásra került sor melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett. Az Ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz ötszázkilencven-ezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése 1. sz. melléklet 4. főszámának 6. alszámában és 7. főszámában foglaltak alapján. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése a) pontja alapján a Hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Ket. 44. (4) bekezdése továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. ) 31. (3) bekezdése alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u ) /2016. hivatkozási számú megkeresésével a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. (2890 Tata, Kossuth L. tér 1.) kérelmére indult, 2890 Tata, Külterület 0300/263 helyrajzi számú telephelyén történő (nem veszélyes hulladék hasznosítása, komposztálás) hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az Be-Fe-Ko Bt. (2890 Tata, Sport u. 15.) által 2015 szeptemberében elkészített engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. (2890 Tata, Kossuth L. tér 1.) a 2890 Tata, Külterület 0300/263 helyrajzi számú telephelyén hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat zöldhulladék komposztálás és hasznosítás tekintetében az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 82-8/2011. számú határozata alapján. Jelen kérelem ennek az engedélynek az ötéves felülvizsgálatára és az új eljárásban történő engedélyeztetésére irányul. A telephely a szociális célú vízfelhasználását ballonos és a kereskedelemben kapható palackos ásványvizekkel biztosítják. Technológiai vízfelhasználás nincs. A tevékenység vasbeton aljzattal és oldalfallal ellátott medencében történik. A tevékenység során keletkező csapadék és csurgalékvízet 2 db egyenként 36 m 3 nagyságú acélfedlappal ellátott zárt akna fogadja be, ami a betonmedencéhez kapcsolódik és a medence lejtési viszonya biztosítja a vizek aknába jutását. Az aknákból a vizek a technológiába visszaforgatásra kerülnek a komposztálási eljárás során. A telephely 7

8 technológiai téren kívüli részére hulló csapadék a körülvevő zöldfelületre jut, ahol elszikkad. Tata város a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. (3) bekezdése és 8. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33 (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A 2890 Tata, külterület 0300/263. hrsz-ú telephelyén Tata Város Közgyűlésének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2012. (I.30.) sz. önkormányzati rendelete és annak mellékletei szerint helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. A bemutatott terv alapján az engedély kiadható. Tájékoztatásként jelezzük, hogy a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. székhelyében és az ügyvezető személyében történt változásokat szükséges átvezetni az engedélyes tervben és mellékleteiben bemutatott hivatalos dokumentumokban. A szakhatósági hozzájárulást a évi CXL. Tv. (Ket.) 44. alapján biztosított szakhatósági jogkörömben, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 31. (3) bekezdése és 8. számú mellékletének II. táblázat 2-3. pontjai alapján hoztam. Fentiek alapján, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kr. 31. (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott KE- 06/070/ /2016. számú hulladékgazdálkodási engedély kiadásához hozzájáruló véleményét is figyelembe véve a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladék gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó kérelem a teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.), a Hr. 7. (1) bekezdésében és 9. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Hatóság a Hr. 7. (2) és 9. (2) bekezdésének, valamint 14. (3) bekezdésének megfelelően a Ht. 12. (2) bekezdése és 15. 8

9 (2) bekezdése, valamint 62. (1) bekezdése, 80. (1) bekezdése, továbbá a Ket. 71. (1) bekezdése és 72. (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. Jelen határozat II. fejezetének pontja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) előírásain; pontja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet előírásain alapul. Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. Ht. 15 (5) bekezdése, 2. Ht. 4. -a, 3. Ht. 15. (1) bekezdése, 4. Ht. 4. -a, 5. A termésnövelő anyagokról szóló 36/2006. (V.18.) FVM Rendelet (a továbbiakban: FVM. Rendelet) 3. (1) bekezdése, 6. FVM Rendelet 3. sz. melléklet 4. pontja, 7. Hr. 9. (2) bekezdés e) pontja, 8. A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet 3. (6) bekezdése, 9. Hr. 9. (2) bekezdés e) pontja, 10. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, 11. Ht. 3. (1) bekezdés b) pontja, a polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény 6: Ht. 10. (3)-(5) bekezdései, 13. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. Rendelet, 14. Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja, 15. Hr. 9. (2) bekezdés g) pontja, 16. Hr. 9. (2) bekezdés f) pontja, 17. Hr. 14. (1) bekezdése, Lr. 4., 26. (2) bekezdése és 28. (2) bekezdése. A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. Az VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. (1)-(2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 86. (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak határozzák meg. Jelen engedély időbeli hatályát a Hatóság a Ht. 79. (1) bekezdése alapján állapította meg, melynek értelmében: Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. A jelen határozatba felsorolt hulladékok körét a Hatóság a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódszámok alapján állapította meg. Jelen határozat VIII. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. 9

10 A határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. (1) bekezdése biztosítják, melynek igazgatási szolgáltatási díját Rend. 2. (5) bekezdése alapján állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatáskörét a Kr. rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. Főosztályvezető 10