HATÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS MŰVELETEK

Átírás

1 GEORGE SEIFERTH ezredes 1 HATÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS MŰVELETEK az információ teszi lehetővé a bölcs hadvezérnek és a jó tábornoknak, hogy támadjon és hódítson, és az átlagemberen felül teljesítsen. Sun Tzu Az ellenség hatékonysága vagy harcképessége értékelésének a funkciója mindig is szándékának, képességének megértése volt, és lesz is. Az információs műveletek az ellenség szándék- és helyzetmegértése befolyásolására, és ezáltal azoknak a képességeknek a megváltoztatására összpontosítanak, amelyek közvetlenül lehetővé teszik a döntéshozatalt, a csapatok vezetését és irányítását. Ezeknek az információs műveleti képességeknek a használatán keresztül támadjuk a szándékot és a szándék végrehajtásának képességét. A műveletekben a győzelmet ritkán érik el pusztán az ellenség fizikai képességének, embereinek és felszerelésének elpusztításával, el kell pusztítani az ellenség harci szándékát is. Az idők folyamán ezt minden vezető katonai gondolkodó felismerte. Ennek egy példája Bonaparte Napóleontól származik, amikor azt mondta, hogy a morál és a fizikai erő aránya három az egyhez. Sir Basil Liddel-Hart azt mondta, hogy A háborúban az igazi célpont az ellenség parancsnokának elméje, nem pedig csapattestei. A modern konfliktusok egyre összetettebbek. Az államok közötti konfliktusokat, amelyeket nemzeti erők vívnak egy meghatározott és földrajzilag szomszédos területen belül ilyen volt például az első Öböl háború mindinkább felváltják az államon belüli konfliktusok, vagy a határokon átnyúló etnikai csoportok aszimmetrikus tevékenységei. Ezek gyakran változatos szereplőkkel és felekkel zajlanak, gyakran laza, vagy alkalmi szövetségekkel, és rendszeresen a nemzetek fizikai határaihoz képest viszonyítva, úgymond földrajzi területen kívül működnek. A konfliktusok okai ugyanennyire összetettek: vallási, etnikai, politikai, szegénység és a felismert elnyomás. A katonai tevékenységek önmagukban nem tudják megoldani ezeket a helyzeteket, de létrehozhatják a feltételeket a más szereplők általi megoldáshoz. Nagy változás van az ipari korszakban alkalmazott katonai erő pusztító szerepétől az információs korszak célpont alakító és manipuláló szerepéig. A 1 HQ ARRC, Információs Műveletek főnöke. 17

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK hangsúly a hatásalapú támadás elérésén van, nem pedig a célpont alapú támadás elvén. Ma a krízisek a nemzetközi média reflektorfényében zajlanak. A demokratikusnak számító kormányok számára alapvetően fontos az emberek támogatásának megszerzése és megtartása. A tömegek szimpátiájának birtoklása hatással van a kormányok által választható lehetőségekre, beleértve a katonai tevékenységeket is. A köztámogatás kialakítása és megtartása érdekében a kormányok tevékenységeit bizonyos fokon átláthatóvá kell tenni, és a tevékenységeknek következetesen alkalmazniuk kell az elfogadott etikát és a nemzetközi törvényeket. A regionális és a nemzetközi médiához való hozzáférés globalizálódásával média befolyása megnőtt. Ebből következően, szükséges előre biztosítani a tevékenységeink pozitív bemutatását, ugyanakkor ellensúlyoznunk kell az ellenség vagy a becsmérlők próbálkozásait a köztámogatásunk aláaknázására. A technológiának a médiához való egyre növekvő hozzáférésben játszott szerepe mellett ott van még az információs technológiától való növekvő függés, amit részben ki lehet használni, és ugyanakkor új sebezhető pontok keletkeztek, amelyeket meg kell óvni. Ma már sok ember az Internetről közvetlenül hozzáférhet az információhoz, és szükségszerűen elhiszik igazságtartalmát anélkül, hogy ismernék az információ keletkezését vagy a forrását. Ez különösen igaz a szabad sajtó nélküli társadalmakban. Az Internet használható az információ vagy a vélemények közzétételére és terjesztésére, beleértve a rémhíreket is, mindez olyan sebességgel történik, ami néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. A jelenkor négydimenziós hadszínterét (levegő, szárazföld, víz és űr) az információs terület kapcsolja össze. Az információs terület dominanciája teszi lehetővé, hogy a haderő jobb rálátással rendelkezzen a műveletekre, és hatékonyabban cselekedjen. Ez az információs terület mindig is meg volt, de az információs korszakban vált fontosabbá. Az információs technológia gyors fejlődése megnövelte az információhoz való hozzáférést és a híradás sebességét. Az információ gyors kihasználása lehetővé teszi a helyzet részletes és pontos ismeretét és megértését, valamint a tevékenységek ellenségénél gyorsabb végrehajtásának az ütemét. Ha az egyik félnek egyre gyorsabban és pontosabban van lehetősége folyamatos információáramlással az adatok gyűjtésére, feldolgozására és terjesztésére, miközben kihasználja, vagy megakadályozza az ellenség képességét ennek megtételére, akkor birtokolja az információs területet. A jobb információval rendelkező, és azt az információt a megértéshez hatékonyabban felhasználó félnek nagy előnye van az ellenséggel szemben információs fölénnyel rendelkezik. Ennek elérése érdekében a parancsnokoknak az információ összehangolását és célba juttatását pont olyan komolyan kell venniük, mint a tüzek és manőverek tervezését és vezetését. 18

3 A NATO doktrína bemutatja az információs fölény megszerzésének fontosságát az információs műveletek definíciójában: Az információs műveletek a Szövetség összes [politikai és katonai] célkitűzésének támogatása érdekében, az ellenség döntéshozatalát szolgáló információra, az információ alapú folyamatokra és rendszerekre gyakorolt hatással, valamint a saját rendszerek kihasználását és megóvását befolyásoló, többszörösen koordinált tevékenységek. 2 Ennek elérése érdekében az információs műveletek a helyzet befolyásolására bármilyen szinten képes közönségre összpontosítanak, legyen az ellenség, saját, vagy semleges erő. A műveletek során célba veszik az ellenséget, hogy befolyásolják az észlelését és a szándékát, aláaknázzák az összetartást és a saját erők számára kedvezően alakítják a hadszínteret. Erre egy példa, ha megkérdőjelezzük az ellenség vezetésének legitimitását, aláaknázzuk morális alapjait, elkülönítjük a vezetőket a politikai, katonai vagy lakossági támogatóiktól. Az információs műveletekkel társított képességek segíthetnek megerősíteni a szövetségeseink szándékát a megoldás megadásával és az ellenség aláaknázási próbálkozásainak ellensúlyozásával, annak érdekében, hogy fenntartsuk az egységességet és biztosítsuk a cselekvési szabadságot. Használhatóak még a semleges erők befolyásolására, valamint a hozzáállásuk saját javunkra történő módosítására. A harcérintkezés szabályain és a jogi megkötéseken belül az információs műveletek megpróbálják az olyan képességeket, mint például az ellenség vezetésének, irányításának, híradásának, számítógépei és hírszerzése infrastruktúrájának(c4i) folyamatait befolyásolni, amelyek lehetővé teszik a döntéshozó számára, hogy végrehajtsa és elérje szándékát. Mind emellett meg kell óvniuk a saját C4I rendszereinket is. Ne feledjék, hogy az információs műveletek elsősorban és mindenekelőtt a döntéshozatalról és a döntéshozók befolyásolásáról szólnak. A háborúkat nem a hadszíntéren nyerik meg vagy veszítik el, hanem a politikai vezetők, de még inkább a közvélemény szívében és elméjében. 3. Annak felismerése, hogy az időbeni, pontos adatok életbevágóan fontosak a döntéshozók számára, nem egy új megállapítás, hanem az a tény a legfontosabb, hogy az információ és az információ alapú folyamatok a rendszerek támadásában már célba vehető súlypontok! Megpróbáljuk befolyásolni a viselkedést, amit aztán kihasználhatunk az ellenség összetartásának megtámadására, a sajátunk megóvására. Minden katonai tevékenységet igénybe vehetünk, hogy hatással legyünk a vezetők szándékának megvalósulására, valamint a képességek alkalmazására. Az információs műveleteket a katonai képességek szélesebb körével integrálhatjuk, mint pél- 2 Javított NATO Doktrína MC 422/1. Szeptember 2. 3 Sir Hart, Basil Liddell százados: Gondolatok a háborúról

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK dául az egységes tűzerővel, annak biztosítása érdekében, hogy a kívánt átfogó hatást következetesen érjük el. Az információs műveletek két fő tényezője: a tevékenység befolyásolása, ami a szándék alakításának elsődleges eszköze, és a vezetés elleni tevékenység, ami a képességet támadja. Mindazonáltal mindegyiknek hatása van a másikra, és egyik sem tekinthető kizárólagosnak. Ezek a tevékenységek a jó, pontos információtól függnek, amit az információs tevékenység támogat és véd. A befolyásoló tevékenységek közé tartozik például, a lélektani műveletek során történő röplapszórás, a megtévesztés, valamint a katonai erődemonstráció. Az információs műveletektől különálló, de azokhoz kapcsolódó egységes képességek közé tartozik a köztájékoztatás és a civil-katonai együttműködés, azaz a CIMIC. A köztájékoztatás célja természetesen a katonai műveletek széleskörű megértésének és támogatásának elősegítése, a saját műveleti biztonságunk 4 fenntartása. A köztájékoztatás elsődlegesen a hazai köztámogatás megtartására összpontosít és így hatása sokkal nagyobb a cselekvési szabadságra. A köztájékoztatásnak hatása van az ellenségre, a szövetségesekre, és a semlegesekre is. Míg létfontosságú, hogy a média semmilyen módon ne tűnjön manipuláltnak, a köztájékoztatás és az információs műveletek együtt tevékenykednek a küldetés elérése során. A CIMIC szerepe, hogy lehetővé tegye a katonai és nem katonai felek közötti kapcsolatok kialakulását annak érdekében, hogy növeljük az erőfeszítések egységességét. Ezek a kapcsolatok értékes lehetőségeket biztosítanak a tevékenységet befolyásoló üzenetek eljuttatására, megerősítésére. Ezt a munkát valódi tevékenységekkel kell támogatni, és információt kell gyűjteni a megfigyelésekről és azok hatékonyságáról. A pontos és időben végrehajtott szívek és elmék projektek nagy hihetőséget adhatnak az információs műveletek üzeneteinek. Oda kell azonban figyelni arra is, hogy a nem katonai felek, amilyenek például a nemzetközi segélyszervezetek és a civil szervezetek, észrevegyék, hogy a haderő használja őket. A CIMIC-nek ezért meg kell maradnia a kölcsönös bizalom és megértés légkörében. A remény elvesztése, nem pedig az élet elvesztése az a tényező, ami igazából eldönti a háborúkat, csatákat, és még a legkisebb harcot is. A háború mindenkori gyakorlata azt mutatja, hogy amikor az emberek elérnek arra a pontra, ahol látják, érzik, hogy a további erőfeszítések és áldozatok már csak elodázhatják a véget, általában elvesztik a szándékukat, hogy tovább húzzák a harcot, és meghajolnak az elkerülhetetlen előtt. 5 A vezetés elleni tevékenységek megzavarják, gyengítik, megakadályozzák, megtévesztik, vagy elpusztítják az ellenség információs, vezetési és ezekkel 4 Operational Security OPSEC. 5 Sir Hart, Basil Liddell százados: Gondolatok a háborúról

5 társított rendszereit, folyamatait és hálózatait. Ezek a fizikai OPSEC intézkedésektől az elektronikus hadviselésig 6 és a számítógépes hálózati műveletekig 7 terjednek. A vezetés elleni tevékenység, vagy a vezetési és irányítási hadviselés különböző formákban és funkciókkal már régóta létezik. Semmi újat nem találtunk fel, csak a tanultakat alkalmazzuk a műveleti eljárásainkban és ezeket a harcászat egyetlen közös megközelítése alá vonjuk, ahol a harcászati eljárásokat természetesen integráljuk az új technológiával. Az információs műveletek egy integráló stratégia és nem képesség. Nem irányít egyetlen katonai képességet sem, hanem a tevékenységek széles körét vezényli és hangolja össze, hogy segítsen elérni a küldetést és a parancsnok szándékát. Képesnek kell lennie arra, hogy használni tudjon minden olyan képességet, ami hozzájárul a kívánt hatások eléréséhez. Kihasználja továbbá a szándék befolyásolásának minden eszközét, és olyan módon befolyásolja a képességeket, hogy lehetővé teszi a szándék átalakítását tevékenységgé. Gyakran maga a parancsnok a legerősebb képesség. Ez az egész küldetés az információs műveletekről szól. Gondoljanak rám úgy, mint a saját nagypontosságú irányított lövedékükre. Töltsenek be, irányítsanak a célpontra, és lőjenek ki. 8 Hillier altábornagy megértette azt az elgondolást, hogy ő, mint parancsnok, a legerősebb elérhető képesség az üzenet vagy a hatás elérésére, és használta akkor és később is, amikor ISAF V parancsnokként szolgált. Az információs műveletek azokat a tevékenységeket alakítják, amelyek keresztülhatolnak a hadviselés szintjein, az átfogó hadműveleti elgondolástól a katonai és műveleti hadászaton keresztül egészen a harcászati szintig. A harcászati tevékenységeknek gyakran komoly hatásuk lehet hadműveleti szinten az észlelés és a befolyásolás tekintetében. Ezek kritikusak a konfliktus minden területén és a katonai műveletek körében, különösen most, a háromoldalú hadviselés idején, ahogyan C. C. Krulak tábornok, az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának parancsnoka mondta 2000-ben: Az egyik pillanatban fegyvernemünk tagjai etetni és ruházni fogják a kitelepített menekülteket humanitárius segítséget fognak biztosítani nekik. A következő pillanatban pedig két háborúzó törzs közé állnak békefenntartók lesznek. Végül, harcolni fognak egy halálos, közepes intenzitású ütközetben. Mindezt egy nap alatt, egy város három háztömbnyi területén. Egyre több és több példát látunk a háromoldalú háborúra, amelyben nincs egyértelmű meghatározás arra, ami adható például egy krízishelyzetben vagy konfrontációban, humanitárius segítséget, békefenntartást kell-e végezni, vagy harcolni kell-e egy közepes intenzitású csatában. 6 Electronic Warfare EW. 7 Computer Network Operations CNO. 8 Rick Hillier altábornagy, COMISAF V, az INFO OPS osztályához intézett beszédében. 21

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Most vizsgáljuk meg az információs műveletek vezetését a hatásalapú tervezés szemszögéből. Először is, egy információs műveleti terv alapvetően azon képességek halmazának integrációja, amelyek függetlenül, külön-külön, vagy egymással összekapcsolva használhatóak a parancsnok hadműveleti céljának elérése érdekében. A célok meghatározása érdekében, az egység hírszerző tisztje vagy G2-je által végzett nagy mennyiségű részletes információ feldolgozás alapján, egy csomóponti elemzést (ONA) kell készíteni. A meghatározott döntési pontoknak megfelelően lehet a tevékenységeket, a ki és mikor azonosításával, kialakítani. A végrehajtás során a hatékonyság mérése 9 visszacsatolást biztosít a tervezők számára az információs művelet hadműveleti sikeréről. Az elemzés alapján közbenső módosítások és igazítások is végrehajthatóak. A krízis vagy a konfliktus helyzet alapos megértése létfontosságú. A vezetés elleni tevékenység részeként ez a megértés teszi lehetővé a célközönség és a befolyásoló tevékenységek témájának azonosítását, valamint a rögzített létesítmények hatékony célba vételét. A hadszíntér vagy a környezet információval kapcsolatos alapos felderítő előkészítésének 10 tartalmaznia kell egy elemzést a kulcsfontosságú döntéshozókról, a döntéshozatali eljárásról, az információs szerkezetekről és kultúráról. Az alapos csomóponti elemzés lehetővé teszi, hogy a megfelelő célpontot a megfelelő eszközzel, módszerrel a megfelelő helyen és időben támadjuk. A felderítés segítheti még a hatékonyság értékelését is. Könnyebb egy célpontot közvetetten megtámadni a sebezhető pontján, mint közvetlenül megtámadni olyan helyen, ahol megfoghatatlan vagy jól védett. A célpont C4I infrastruktúrájának és a befolyásolási hálózatának sebezhető pontjai azonosításával az információs műveletek többféle eszközt irányíthatnak a hatás elérése érdekében. A konfliktus utáni helyzetekben, és különösen a lázadás elleni helyzetekben, a C4I ismerete nem elég. A hatékonyság eléréséhez létfontosságú, hogy ne csak a szereplők képességeit ismerjük, hanem a konfliktus hátterét, a résztvevő feleket, és a legfontosabb, hogy a kultúrájukat is. Az emberi tényező elemzése az ellenség, a szövetségesek, a koalíciós partnerek, és a fontosabb semleges felek szándékait fogalmazza meg. Elemzi az értékrendjüket annak érdekében, hogy meghatározza gondolkodásmódjukat, beállítottságukat, motivációikat, alapértékeiket, kulturális és társadalmi szokásaikat. Ez az elemzés elvezet a beállítottság azon gyenge pontjainak azonosításához, amelyek lehetséges támadási felületté válhatnak, vagy az elkerülendő, kijátszandó erős pontokhoz, vagy a szövetségesek és a semlegesek esetében a hasznosítható és kihasználható esetleg megóvni való dolgokhoz. El kell kerül- 9 Measures of Effectiveness MOE. 10 Intelligence Preparation of the Battlefield IPB. 22

7 ni azt a hibát, hogy a nyugati logikát és megközelítést alkalmazzuk olyan helyzetekben, amelyekben ezek nagyon könnyen negatív hatást érhetnek el. Anthony Zinni tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnoka azt mondta 2001-ben: Szükségünk volt a kulturális hírszerzés bevezetésére. Meg kellett értenünk, hogy a kultúrák hogyan működnek, ki hozza a döntéseket, mely dolgok tabuk, melyek elfogadhatóak. Odamegyünk, a nyugati logikát és a nyugati megközelítést alkalmazzuk, és mindig elhibázzuk. Tisztában kell lennünk azzal, hogyan működjünk a kereteiken belül, és meg kell értenünk, hogy ők hogyan működnek. Általános értelemben, ha felépítettünk egy jó információs alapot és azonosítottuk az elérendő hatásokat a kívánt viselkedés tekintetében, akkor elértük azt a helyzetet, ahol azonosítani tudjuk a csomópontokat és a célokat. Ezekből el lehet dönteni a hatás eléréséhez szükséges megfelelő tevékenységeket, és ki lehet választani a végrehajtásukhoz szükséges megfelelő eszközöket. Ez a hatásalapú megközelítés lényege, egyértelműen ellenőrizhető úttal a kívánt hatástól a tevékenységig. Egyre növekvő szerepe lesz a hatásalapú műveletekben, különös tekintettel a kognitív 11 hatások elérésére. Ez nem csak egy képesség, ez egy integráló stratégia, ami megpróbálja befolyásolni az azonosított döntéshozók és a célközönség szándékát és képességét. Az információs műveletek a konfliktus teljes spektrumán alkalmazhatók, és a hatások nemcsak a lehetséges ellenségekre, hanem a fő regionális szereplőkre is hatnak. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az információs műveletek nem ezüst töltények és nem is sötét mágia. A nagyobb mértékű megértés elérésének folyamatos szükséglete és a vezetési lánc működtetése alapvető fontosságú. A vezetés minden műveleti vonalon megköveteli a politika integráló szerepét és nem tekinthető különálló és kiegészítő tartozéknak. Az információs műveleteknek többnek kell lenniük egyszerű megbeszéléseknél vagy kreatív ötleteknél; alapos hírszerzési előkészítésre kell építeni, megfelelően kell támogatni, végrehajtani és értékelni. Az információs hadviselés lesz a legösszetettebb típusú hadviselés a 21. században, és az információ fogja eldönteni, hogy ki nyeri meg és ki veszíti el a harcot Kognitív megismerő, megismerési. 12 Mengxiong, Chang: Kínai nézetek a jövő háborújáról. Negyedik rész: A 21. század katonai harci fegyvereinek forradalma. 23