A bíróság szervezetrendszere

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A bíróság szervezetrendszere Készítette: Pelyhe Antónia Igazgatásszervező Nappali tagozat A0TPOX Konzulens: Dr. Panyi Béla Miskolc 2015.

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law COMPOSITION Organization of Court Author: Antónia Pelyhe Public Administration Full-time course A0TPOX Consultant: Dr. Béla Panyi Miskolc 2015.

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. A magyar bírósági szervezet 1526 és 1790 között... 4 II.1. A bíróságok szervezeti rendszere a királyi Magyarországon... 5 III. A bírósági szervezet változásai 1790 és 1849 között... 6 IV. Az osztrák neoabszolutizmus bírósági rendszere között... 7 V. A korszerű bírósági rendszer kiépítése Magyarországon 1861 és 1918 között... 7 V.1. Bírósági reformok 1861 és 1869 között... 7 V.2. Az évi IV. tc... 8 V.3. A dualizmus bírósági rendszere... 9 V.3.1. Rendes bíróságok V.3.2. Esküdtbírósági rendszer V.3.3. Dualizmus kori különbíróságok VI. A bírósági szervezetben bekövetkező változások a XX. század első felében VI.1. Az első Népköztársaság idején hozott reformok VI.2. A tanácskorszak időszakának rendszere VI.3. A Horthy- és a koalíciós korszak bírósági rendszere VII. A bírósági rendszer változásai a XX. század második felében VII.1. A bírósági szervezet változásai az 1949-es Alkotmány nyomán VII.2. Az évi II. törvény VII.3. Az évi IV. törvény a bíróságokról VII.4. Bíróságok változtatása a rendszerváltással VII.4.1. Az igazságszolgáltatás alapelvei VII.4.2. Egyéb változások VII ben történő változások VII.5.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) VII.6. Az évi LXVI. törvénnyel bekövetkező változások VIII. A mai magyar bírósági szervezetrendszer VIII.1. A évi CLXI. törvény értelmezése

4 IX. A bíróságok központi igazgatása IX.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésének okai IX.2. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre IX.3. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) IX.4. Az Országos Bírói Tanács központi igazgatási felügyelete (OBT) X. Bírói etikai kódex XI. Összegzés XII. Mellékletek XII.1. Felhasznált irodalomjegyzék XII.1.1. Könyvek XII Internet címek XII.2. Felhasznált jogszabályok jegyzéke XII.3. Felhasznált ábrák

5 I. Bevezetés A témaválasztás indokolása: Szakdolgozatom témája: A bíróság szervezetrendszere. Témaválasztásomkor több, fontos szempont is befolyásolt. Elsőként említeném azt a belső motivációt, kíváncsiságot, amely a bíróságok történetének megismeréséhez vezetett. Mindig is érdekelt, hogyan fejlődött, változott az igazságszolgáltatás intézménye, hiszen több száz éves múlttal és hagyománnyal rendelkező szervezetről van szó, amely korszakokon keresztül megőrizte tekintélyét. Történelmi tanulmányaim során némi betekintést szereztem ebbe a témába. Egyetemi éveim alatt egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányoztam a bíróságok fejlődését, szervezeti felépítését. Nem utolsó sorban, magával ragadott az Alkotmányjogi Tanszék lelkiismeretes munkája. Ennek köszönhetően, megerősödött bennem az a gondolat, hogy a jövőben szeretnék bíróként tevékenykedni, aktívan részt venni az igazságszolgáltatás nehéz, de rendkívül fontos és meghatározó munkájában. Dolgozatom első részében a bírósági szervezet történeti fejlődését mutatom be a mohácsi vésztől kiindulva egészen a népköztársasággal bezárólag. Nagy hangsúly fektettem azokra a változásokra, amelyek a bíróság szervezetében a különböző korszakokban bekövetkeztek. Munkám második részében a szervezetrendszer fejlődését részletezem napjainkig. Külön figyelmet szentelek azoknak a törvényeknek, amelyek nagyban befolyásolták igazságszolgáltatásunk működését, illetve a jelenlegi bírósági szervezet munkáját, felépítését is szabályozzák. Munkámban megjelenik a régi Alkotmány, az évi XX. törvény, az évi II. törvény, a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, az évi IV. törvény a bíróságokról, valamint az évi LXVI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. Külön figyelmet szentelek a évi CLXI. törvényre, amely a ma működő bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szól. Végezetül, fontosnak tartom kiemelni a január 1-jén hatályba lépett Etikai Kódexet, melynek célja, hogy erősödjön a bírósági szervezet iránti közbizalom. Ez a munka iránymutatásként meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Összegzésül, dolgozatom fő irányvonala, a bíróság szervezetrendszerében bekövetkező változások szemléltetése

6 II. A magyar bírósági szervezet 1526 és 1790 között A bírósági szervezet története a mohácsi vésztől nehezen követhető, hiszen Magyarországon módosult az igazságszolgáltatás. A korszak egyik sajátossága, hogy háttérbe szorult a király személyes bíráskodása. 1 Természetesen a Kúria külön helyet biztosított a király számára, de már nem bíráskodott állandó jelleggel. Az ország három részre szakadását követően a bírósági rendszer rendkívül bonyolulttá vált, hiszen a magyar függetlenséget szimbolizáló, hagyományos bírói tisztségek és fórumok mellett ebben a korban jelentek meg az idegen érdeket kiszolgáló birodalmi ítélkező szervek, és keveredtek egymással az egyéni és társas bíráskodás formái. 2 Ebből világosan látható, hogy a bíróságok működését jelentős mértékben befolyásolták a politikai és hatalmi harcok. A királyi kúria ezek után két, egymáshoz kapcsolódó felsőbíróságot foglalt magába, bár hatáskörük elkülönült. Az egyik volt a királyi tábla, amely elsőfokú, és részben fellebbezési bíróság, a másik a hétszemélyes tábla, amely fellebbviteli fórumként szolgált. A rendkívüli és folyamatos háborús események következtében a felsőbíróságok működése nem volt állandó. Ebben a korszakban került sor az igazságszolgáltatás megreformálására, mert láttak, hogy a bíróságok működésen és a törvényeken javítani kell. Ennek egyik fontos lépése az évi ónodi országgyűlés, amely az országos ítélőtábla felállítását határozta meg. 3 A másik, hogy a modern értelemben vett hazai felsőbíráskodás az évi reformtól számítható. Az intézkedések meghatározott székhelyhez (Pesthez) kötötték a királyi kúriát. A királyi tábla állandó bírósággá alakult, folyamatosan ítélkezett és általános hatáskörű lett. 1 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal 2 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal 3 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal - 4 -

7 A hétszemélyes tábla felállításával decentralizálták a hatáskörébe tartozó ügyek intézését. 4 II. József nevéhez fűződik az a radikális reform, hogy a bíráskodást szét kell választani a közigazgatástól. II.1. A bíróságok szervezeti rendszere a királyi Magyarországon Királyi kuria: Kezdetben az uralkodó személyesen bíráskodott, majd a nagybírák útján szolgáltatott igazságot. A XVII. században két bíróságból tevődött össze és ezek alkalmi üléseket tartottak. Kerületi táblák: Négy kerületi tábla létezett. A döntést szótöbbséggel hozták meg, és hatáskörük kizárólag a nemesek magánjogi ügyeire terjedt ki. 5 Tárnoki szék: Önálló bírósággá vált, de nem rendszeresen tartották az üléseket. A tárnoki szék hatáskörére szigorú szabályok vonatkoztak. A fórum elé csak tárnoki városból fellebbezett ügyek kerültek. Személynöki szék: A tárnoki széktől fellebbezett ügyekben döntött. Szabad királyi városok bíróságai: Kizárólag saját jogukkal élhetnek, 12 tagú tanácsból állt. Vármegyei ítélkező fórumok: Mohács után a megyei bíróságok szerepe egyre növekedett, a központi szervek nem működtek a folyamatos háborúk miatt, ezért a helyi bíróságok fontos szerephez jutottak. A megyei törvényszék maradt a vármegyei ítélkező fóruma. Úriszék: Földesúri bíráskodást jelent. A földesúri joghatóság minden nemesre kiterjed. A katonák és az udvari nép ügyeiben az úriszék döntött. Nagyobb perügyekben másodfokon, minden más esetben elsőfokon ítélkezett oldal március Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal - 5 -

8 Mezővárosi bírósági szervezet: A gazdagabb mezővárosok önálló önkormányzattal és egységes szervezettel rendelkeztek, élükön a főbíróval. Egyházi bíróságok: Szerepük 1526 után növekedett. Eljárásaikban a kánonjogot alkalmazták ás állandóan működtek. III. A bírósági szervezet változásai 1790 és 1849 között Legfontosabb változás a királyi kúriát érintette, hiszen a székhelyét Pestre helyezték át. Minden súlyos ügyben ez a szerv hozott ítéletet és kiterjesztették hatáskörét is. Az 1791:67. tc. az országos bizottság felállítását rendelte el, amelynek egyik feladata éppen a bírósági rendszer átalakítása, korszerűsítése lett volna. 6 Létrehozták a váltóügyi bírósági rendszert, amely három fokozatú volt. Az első szintű bíróságok hét városban működtek, másodfokon a királyi kúrián belül alakítottak ki új szervet, ez a váltótörvényszék, a legutolsó szint a legfőbb váltóügyi fórum, amely a hétszemélyes táblát jelentette. A legfelsőbb bíráskodás 1848-tól alapvető változáson ment keresztül, miután a forradalom hatására a törvények megszüntették a rendi államberendezkedést, és a kancelláriát, létrehozták az önálló Igazságügyi Minisztériumot. 7 Fontos volt, hogy a magánföldesúri bíráskodást megszüntették, felszámolták az úriszéket, a bíróságokat törvényhatóságonként szervezték meg. Az 1848/49-es szabadságharc idején létrehozott bíróságok az önvédelem eszközei voltak, amelyek polgári és hadi bíróságként működtek. Amikor a viszonyok kezdtek lecsillapodni, a bíróságok hagyományosan működtek tovább. Később elrendelték a királyi tábla, hétszemélyes tábla és a váltótörvényszék megszüntetését, valamint olyan felsőbíróságok felállítását, amelyek a Függetlenségi 6 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal oldal március

9 Nyilatkozat szellemében bíráskodnak. 8 A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei egyenlők voltak. IV. Az osztrák neoabszolutizmus bírósági rendszere között A szabadságharcot követően az államigazgatási, az ügyészségi és a bírósági szervezetet feloszlatták. Ezt követően kiépült az új császári és királyi bírósági szervezet. Az egykor legfőbb jogi fórumnak számító hétszemélyes tábla hatáskörét Magyarországra is kiterjesztve a Bécsben ítélkező Legfelsőbb Bíróság vette át. A váltótörvényszék és a királyi tábla utóda 1850-től öt kerületi felsőbíróság lett. 9 A bíróságnak új szervei jöttek létre, ezek a járásbíróságok, és létrehoztak az egész országra kiterjedő, függetlenített helyi bíróságokat. A neoabszolutizmus idején egységes bírósági rendszer jött létre, ahol az ügyeket három fokon vizsgálták. Első fokon elsősorban a járásbíróságok, másodfokon a megyei törvényszékek jártak el fellebbezés esetén. Előfordulhatott az is, hogy az első és másodfokú bíróság ítélete egyező volt, ilyenkor nem lehetett további jogorvoslatot kérni. 10 A korszak különös bíróságai közül fontos szerepet kapott a haditörvényszék, amely a felségsértés és lázadás cselekményére irányult. V. A korszerű bírósági rendszer kiépítése Magyarországon 1861 és 1918 között V.1. Bírósági reformok 1861 és 1869 között Az Országbírói Értekezlet összehívása nyomán született meg az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok elnevezésű gyűjtemény, amely az igazságszolgáltatás tekintetében igen meghatározó normává vált. 8 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal február Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal - 7 -

10 Ennek következménye, hogy a királyi kúria ismét a legfelsőbb ítélkezési fórum lett, a királyi táblának megmaradt elsőfokú hatásköre, a hétszemélyes tábla megmaradt fellebbezési bíróságnak. A kerületi táblák tekintetében nem következett be változás, csak nemesek ügyeiben járhattak el. Viszont a megyei törvényszék szervezetét és hatáskörét az Ideiglenes Törvénykezési Szabály nem érintette és nem javasolta megváltoztatni. 11 De visszaállította a váltótörvényszékeket. Végül a kiegyezés nyitotta meg az utat az igazságszolgáltatási szervezet anyagi és eljárás jogi törvényhozás útján való továbbfejlesztéséhez. Az igazságügyi szervezet legfontosabb feladata a polgári társadalmi rend követelményeinek megfelelő átalakítása volt. Az évi VI. tc. megszüntette a hétszemélyes táblának és a királyi táblának a korábbi kúriát megtestesítő szervezeti egységét. A legfelsőbb ítélkező szerv a magyar királyi kúria lett, amelyen belül megalakult a semmisségi panaszokat elbíráló Semmítőszék, valamint az anyagi jogi vitákat elbíráló Legfőbb Ítélőtábla. Az új értelemben vett kúriától szervezetileg elkülönültek az ítélőtáblák, amelyek ugyancsak felfolyamodású bíróságok lettek. 12 A kerületi táblák is megszűntek, vegyes bíróságok léptek a helyükre. V.2. Az 1869.évi IV. tc. A XVII. század végére még mindig áttekinthetetlen és széttagolt volt a bíróságok felépítése. Kiemelkedően fontos változást hozott az évi IV. törvénycikk, amely elkülönítette az igazságszolgáltatást a közigazgatástól, és egyúttal megtiltotta az egymás hatáskörébe való beavatkozást. 13 A magyar bírósági szervezet alapjait ez a törvény teremtette meg. A törvény első részében szinte szó szerint követte az évi belga Alkotmányt, ami a hatalommegosztás Montesquieu-i elvén nyugodott, mely szerint a törvényhozó, végrehajtó, 11 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal oldal március oldal március

11 igazságszolgáltató hatalom szervezetileg is elkülönül egymástól, egymást ellenőrzi és kiegyensúlyozza. 14 A bírói hatalom gyakorlását a király nevében állami feladattá tették, és még fontosabb volt az, hogy kinyilvánították a bírói függetlenséget. A bíró ezek után a törvények, a törvények alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek, valamint a törvényerejű szokás szerint tartozott eljárni és ítélkezni. A bíró az igazságszolgáltatást nem tagadhatta meg, és a hivatalával járó teendőket nem utasíthatta vissza. A bírói függetlenséget számos egyéb rendelkezés támasztotta alá: így a királyi kinevezés, az államkincstári fizetés, az elmozdíthatatlanság, a pártatlanságot pedig az összeférhetetlenségi szabályok igyekeztek biztosítani. 15 V.3. A dualizmus bírósági rendszere A kiegyezés után rendkívül fontos és meghatározó változáson ment keresztül a bírósági rendszer. Legfontosabb, hogy állandóvá váltak, folyamatosan működtek és helyhez kötöttek voltak, vagyis csak a kijelölt székhelyen gyakorolhatták az igazságszolgáltatást. Megtörtént a bírósági rendszer egységesítése: az évi XXXI. és XXXII. tc. megszüntette mindig addigi o különleges hatáskörű elsőfokú bíróságot o városi és megyei törvényszéket o úrbéli ítélkező fórumot o bányabíróságot o vegyesbíróságot, és ezáltal egységes rendszert hozott létre. 16 A bírósági szervezet tevékenységén belül hierarchikus viszony alakult ki. Törvény szabályozta belső szervezeti felépítését, a bírák viszonyait, függetlenségüket. Az egységes rendszer megteremtette a decentralizáció elvét, ami azt jelenti, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahol keletkeztek oldal február oldal március Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal - 9 -

12 V.3.1. Rendes bíróságok Rendes bíróságok azok a bíróságok, amelyek az igazságszolgáltatási funkciót az ügyek jellegétől függetlenül, jogszabály alapján, általános hatáskörrel gyakorolják. A dualizmus idején a legmagasabb szintű bírói fórum a polgári és büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező királyi kúria volt, majd ezt követték az ítélőtáblák, a törvényszékek és a legalsóbb szinten a járásbíróságok. 17 A század elején a két ítélőtábla helyett 11 ítélőtáblát hoztak létre. 18 A törvényszék általános hatáskörrel bíró szerv, amelynek elnöke van. A járásbíróságok feladata a kisebb súlyú ügyek intézése. Élén a járásbírák állnak. Főfelügyeleti jogot a igazságügyiminiszter gyakorolta felettük. V.3.2. Esküdtbírósági rendszer Esküdtbíróságokat a törvény minden büntető hatáskörű törvényszéknél szervezett. Az esküdtbíróságokat a dualizmus jogszabályai vegyes bíróságokként szervezték. Az esküdtbíróság hatáskörébe általában a legsúlyosabb bűncselekményeket utalták, azokat, amelyeket szabadságvesztéssel, életfogytig tartó fegyházzal vagy halálbüntetéssel büntettek. 19 Az esküdtbíróságok elé vitt ügyeknek 3 nagy csoportját különböztethetjük meg. 1) Rendes hatáskörbe tartozó ügyek: Bármelyik esküdtbíróság dönthetett. Ilyen ügyek a gyilkosság, testi sértés, mérgezés. 2) Kivételes hatáskörbe tartozó ügyek: Csak a királyi tábla székhelyén létrejött esküdtbíróságok járhattak el. Ezek az ügyek politikai bűncselekmények, hűtlenség, lázadás. 17 Dr. Lehotay Veronika: A modern állam és jog történeti alapjai Miskolci Egyetemi kiadó oldal 18 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal február

13 3) Sajtóbíráskodási hatáskör: Sajtó útján elkövetett bűncselekményeket vizsgálták. V.3.3. Dualizmus kori különbíróságok A dualizmus korában az igazságszolgáltatás minőségének javítása érdekében különbíróságok jöttek létre. Ezek közül legfontosabb a Közigazgatási Bíróság volt, amely 1883-tól 1896-ig terjedő időszakban épült ki. Végleges szervezete az 1896: XXVI. tc. nyomán alakult ki. A Közigazgatási Bíróságot a kúriával azonosan illette meg a jogegységi és teljes ülési határozatok meghozatalának a joga. Ez a testület tette lehetővé, hogy a polgárok a közigazgatási hatóságok visszaélései ellen bírói úton keressenek jogorvoslatot. 20 A Közigazgatási Bíróság mellett a következő különbíróságok is működtek ebben a korszakban: Főudvarnagyi Bíróság Hatásköri bíróság Választási bíráskodás Egyházi bíróságok Katonai bíróságok Szabadalmi hatóságok Választott bíróságok Budapesti áru- és értéktőzsde bírósága Kisebb polgári peres ügyekben eljáró kivételes bíróságok Községi bíróságok Konzuli bíráskodás Kereskedelmi és váltótörvényszéket oldal március

14 A Magyar Királyi Kúria és az igazságszolgáltatás szervezete az 1890-es évek elejére kialakult, de ezt a véglegesnek hitt rendszert néhány évvel később szétverte a történelem: a két forradalom, majd az azokat követő trianoni diktátum. 21 VI. A bírósági szervezetben bekövetkező változások a XX. század első felében VI.1. A Népköztársaság idején hozott reformok Ezen időszak alatt még nem alakult át radikálisan a dualizmustól örökölt bírósági szervezet. Azonban, néhány elnevezésbeli és egyéb formai természetű változás következett be. A bíróságok, ügyészségek elnevezéséből elhagyták a királyi jelzőt és beiktatták az állam szót. 22 Az esküdtbíróság szervezete nem változott, hiszen a legfontosabb ügyekben döntött és változatlanul csak büntető ügyszakban ítélkezett. Jelentősebb szervezeti intézkedés a munkaügyi bíróság megszervezése volt. Ezek a járásbíróságok mellett alakultak. A bíróságok történetében először nők is ítélkezhettek Az évi polgári időszakban végrehajtottak még néhány kisebb jelentőségű intézkedést a törvénykezési szervezet átalakítása terén. Megszüntették a Főudvarnagyi Bíróságot és helyébe Állami Zárlati Bíróságot szerveztek. Felállították a Területenkívüliek Bíróságát, amely testület a diplomáciai mentességet élvezők választott ítélkezési fóruma volt. Kisajátítási Vegyes Bíróság létesült a földreformmal kapcsolatos kisajátítási ár, kártérítési összeg megállapítására. Üzemi választott bíróságok alakultak a munkások által elrontott anyagokért és eszközökért fizetendő térítés megállapítására oldal március Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal 23 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal

15 VI.2. A tanácskorszak időszakának rendszere A Tanácsköztársaság igazságügyi népbiztosa március 22-én felfüggesztette mind a bíróságok, mind az ügyészségek működését, majd megszervezték a forradalmi törvényszékeket, amelyek a járási székhelyeken alakultak ki. 24 Hatáskörük elsősorban a politikai ügyekre terjedt ki. A tanácsrendszer egységes alapelvek szerinti felépítése érdekében a tanácsszervezetet április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány a következőképpen szabályozta: Minden községben falusi, minden városban városi, a járásban járási, a megyeszékhelyeken megyei tanácsok alakulnak. A tanácsok mellett elsősorban a megyei és járási székhelyeken forradalmi törvényszékek működtek. A forradalmi törvényszékek népbíróságok voltak. 25 A bíróságok hatáskörét nem rögzítették pontosan, de a forradalmi törvényszéki rendszert májusában újraszabályozták, miszerint kizárólag csak a megyei székhelyen lehetett felállítani. 26 A Tanácsköztársaság bukása után megmaradt a Magyar Kúria vezető szerepe, viszont lecsökkent a királyi ítélőtáblák száma, miután Budapest mellett már csak Debrecenben, Szegeden, Győrött és Pécsett működtek királyi táblák. A magyar igazságszolgáltatásban mindvégig élt az az akarat, hogy a Magyar Kúria és ezzel egy időben a bírák függetlensége megingathatatlan maradjon. Ezt igazolta a Magyar Kúria 1920-ban elhunyt elnökének, Günther Antalnak a temetésén elhangzott búcsúbeszéd. Grecsák Károly nyugalmazott igazságügy-miniszter nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a társadalmi és gazdasági evolúció bizonyos rázkódtatásokkal járó mai korszakában az országnak feltétlenül szüksége van egy olyan intézményre, amelyre ennek a nemzetnek minden egyes tagja bizalommal és reménnyel tekint. Eddig is a magyar kúriát tekintette ennek a nemzetnek minden fia annak a mentsvárnak, ahol a jog és a közszabadság biztos menedéket talál oldal március Siklós András: Magyarország Budapest, Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal oldal március

16 VI.3. A Horthy- és a koalíciós korszak bírósági rendszere A Horthy-korszakban a bírósági hierarchia csúcsán ismét a Kúria állt, és az igazságszolgáltatási feladatokat a rendes bírósági szervek látták el. Törvényszékeket Budapesten és általában megyénként szerveztek, ahol az egyesbíró ítélt. 28 Az esküdtbíróságok újjászervezésére a Horthy-korszakban nem került sor. A második világháború végnapjaiban a Magyar Kúria egy polgári és egy büntető tanáccsal Sopronba települt, és december 10-től már nem folytatott ítélkezési tevékenységet. 29 A koalíciós korszak kezdetén, az január 25-én kiadott 81/1945 ME rendelet felállította a népbíróságokat és ezek fellebbezési fórumát, a Népbíróságok Országos Tanácsát Minden törvényszéki székhelyen népbíróságot kell felállítani. Az igazságügyminiszter ugyanazon népbíróság keretén belül több tanács felállítását rendelheti el. 38. A népbírósági tárgyalásra a törvényszék vezetője jelöl ki alkalmas helyiséget. 39. A népbírósági tanács 5 tagból áll. 31 Az 1947.évi XXIII. tc-kel felállították az uzsorai bírósági különtanácsot, amelyet munkásbíróságnak neveztek. 32 Ebben a korszakban a járásbíróságtól az ítélőtáblához, a törvényszéktől a Kúriához lehetett fellebbezni. 28 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal oldal március Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal évi VII. törvénycikk a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről. Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, oldal

17 VII. A bírósági rendszer változásai a XX. század második felében VII.1. A bírósági szervezet változásai az 1949-es Alkotmány nyomán A Magyar Népköztársaság augusztus 20-án kihirdetett Alkotmányának a legfelsőbb bíráskodás szempontjából legfontosabb rendelkezése az volt, hogy kimondta: a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok működése és ítélkezése felett. A Legfelsőbb Bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelező érvényűek. 33 Ez volt az évi XX. törvény, amely radikálisan átalakította az igazságszolgáltatási rendszert, benne a bírósági szervezetet is. A bírósági szervezetrendszer a korábbi négy fokozat helyett három fokozatúvá vált. 36. (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a felsőbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. 34 A kúria megszűnését követő Legfelsőbb Bíróság már nem folytatta azokat a hagyományokat, amelyek a jogbiztonság szempontjából eddig meghatározó jelentőséggel bírtak. Az évi IV. törvény felszámolta a tanácsrendszer területi beosztásával nem egyező felsőbíróságokat, az egykori ítélőtáblákat és főállamügyészségeket. 4. (1) A felsőbíróságok és a főállamügyészségek az évi december hó 31. napján megszűnnek. 35 VII.2. Az évi II. törvény A bíróságokról szóló évi II. sz. bírósági törvény szakítva a Montesquieu-i elvekkel már egyértelműen rögzítette a végrehajtó- és a bírói hatalom szoros összekapcsolódását és ezzel megszűnt a bírói hatalmi ág önállósága. Ettől kezdve a oldal március évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A bírói szervezet 36. (1) évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról 4. (1)

18 bírákat a kormány egyik tagja, az igazságügyi miniszter nevezte ki, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnökét és bíráit: őket az Országgyűlés választotta. 36 Ez a törvény a bíróság szervezetét négy szinten szabályozta. Az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok, a járásbíróságok, és a különbíróságok gyakorolják. Feladatuk, hogy biztosítják az állampolgároknak a személyi, vagyoni, politikai jogaikat és érdekeiket. A legfőbb bírói fórum az 50-es években a politika játékszerévé vált, és főleg az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a megtorlásban játszott szerepe szégyenteljes volt. Számos halálos ítéletet hoztak, és a mártírok emléke sötét árnyat vetett az időszak igazságszolgáltatására. Hosszú évtizedekbe telt, míg a tekintélyt, vagy legalábbis annak egy részét a legfőbb ítélkező fórum visszaszerezte. 37 VII.3. Az évi IV. törvény a bíróságokról A bíróságokról későbbi, meghatározó erejű törvény az évi IV. törvény, amely alapján az előbbi négy szintű szervezetrendszert öt szintűvé tette. A Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróság, a járási bíróság megmaradt, a különbíróság helyett a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok végezték az igazságszolgáltatást. Ezek a bíróságok hozzájárultak a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének védelméhez, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek biztosításához. A törvény célja, hogy az igazságszolgáltatás alkotmányban meghatározott feladatainak és alapelveinek érvényesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A törvény a bíráskodás egységének megvalósításával, a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlásához hatékony biztosítékok megteremtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését, a szocialista törvényesség érvényesülését szolgálja oldal február oldal március évi IV. törvény a bíróságokról

19 Ez a törvény már finomított a bírák kinevezési rendszerén, az igazságügyi minisztert már csak a bírák kijelölésének joga illette meg. A bírákat egy 11 fős kollektív államfői testület, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta meg. A bírósági vezetők (elnökök, elnökhelyettesek) kinevezése és felmentési joga azonban az igazságügyi miniszter kezében maradt. Az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési igények érvényesítése az épület felújításoktól az informatikai fejlesztésekig, a bírói kinevezések előterjesztése, a bérgazdálkodás, és a fegyelmi eljárás kezdeményezése. 39 A következőkben az egyes bíróságok szerepét, tevékenységét, összetételét, szervezetét rendszerezem. Járásbíróság 16. Bírósági útra tartozó ügyekben első fokon a járásbíróság jár el. 17. (1) A járásbíróságnál elnök (elnökhelyettes), hivatásos bírák és népi ülnökök működnek.(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. Megyei bíróság 18. (1) A megyékben, a megye területére kiterjedő illetékességgel megyei bíróság működik. Első fokon és másodfokon is eljár. (2) A megyei bíróság jár el első fokon az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben; másodfokon elbírálja a járásbíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. 19. A megyei bíróságnál elnök, elnökhelyettesek, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek oldal február

20 20. (1) A megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági kollégium működik. A kollégium az ugyanabban az ügyszakban ítélkező hivatásos bírák testülete, amely a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát. Két vagy több kollégium összevontan is működhet. 21. (1) A megyei bíróságot az elnök vezeti. (2) A megyei bíróság elnöke felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő járásbíróságok általános működése felett. Munkaügyi bíróság 22. Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben. 23. (1) A munkaügyi bíróság a) elbírálja a munkaügyi döntőbizottság, illetve a szolgálati felettes határozata ellen benyújtott kereseteket; b) eljár azokban a munkaügyi vitákban, amelyek közvetlenül terjeszthetők a munkaügyi bíróság elé. 24. (1) A munkaügyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. (2) A munkaügyi bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban jár el. 25. A munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. Katonai bíróság 26. Katonai bíróság egyes nagyobb helyőrségekben és magasabb katonai egységek mellett működik. 27. (1) A katonai bíróságok hatáskörébe utalt büntető ügyekben első fokon és általános hatáskörrel a katonai bíróság jár el. (2) A katonai bíróságok hatásköre kiterjed

21 a) a fegyveres erők, a külön jogszabályban meghatározott fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai által elkövetett bűncselekményekre, b) más személyek által elkövetett, külön törvényben meghatározott, továbbá a honvédelem érdekeit közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekményekre. (3) A katonai bíróságok közreműködnek a fegyveres erők és a fegyveres testületek fegyelmének megszilárdításában. 28. (1) A katonai bíróságnál elnök (elnökhelyettes), hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. (2) A katonai bíróságot az elnök vezeti. A Legfelsőbb Bíróság 29. A Magyar Népköztársaság legfőbb bírósági szerve a Legfelsőbb Bíróság. 30. (1) A Legfelsőbb Bíróság a) első fokon eljár azokban az ügyekben, amelyeket az eljárási törvények hatáskörébe utalnak, amelyekben a vádiratot a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtotta be, b) másodfokon elbírálja azokat a fellebbezéseket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok és a katonai bíróságok első fokú határozatai ellen nyújtottak be, c) elbírálja a bíróságok jogerős határozatai ellen emelt törvényességi óvásokat. 31. A Legfelsőbb Bíróságon elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető helyettesek, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. 32. (1) A Legfelsőbb Bíróság büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai tanácsokban ítélkezik. Az eljáró tanács három hivatásos bíróból áll. Az eljárási törvényben meghatározott első fokú ügyekben más összetételű tanács vagy egyesbíró is eljárhat. 34. (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választja és menti fel. A megválasztás négy évre szól. 35. (1) A Legfelsőbb Bíróság legmagasabb elvi irányító testülete a teljes ülés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke évente legalább egyszer hív össze

22 37. (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai kollégium működik. A kollégium a Legfelsőbb Bíróság elnöke által ugyanabba az ügyszakba beosztott bírák testülete. 40 VII.4. Bíróságok változtatása a rendszerváltással A rendszerváltás előtt a hatalom egysége szocialista államszervezési elvének és a régióban szokásos gyakorlatnak megfelelően a bíróságok igazgatása az igazságügy miniszter hatáskörébe tartozott. Mind a bírói hatalom presztízse, mind alkotmányos helye és törvényi szabályozása alapján nyilvánvaló volt, hogy a szocialista hatalomgyakorlás rendszerében nem játszik jelentős szerepet. A szocialista korszak azonban a bírói hatalom és a bírói függetlenség szempontjából sem tekinthető egységes időszaknak. 41 A gazdasági, társadalmi viszonyok változása következtében az 1980-as évek közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bírósági szervezet reformja elkerülhetetlen, számos szakmai jellegű igény fogalmazódott meg a változtatásra. A reformfolyamat egyik legjelentősebb állomását jelentette az, amikor az Országgyűlés elfogadta és október 23. napján hatályba léptetett magyar Alkotmányt módosító évi XXXI. törvényt, mely a korábbi államforma helyett köztársasági államformát rögzít és a Magyar Köztársaságot független demokratikus jogállamként határozta meg. A jogállamiság követelménye pedig, hogy az államszervezet a hatalommegosztás elvére épüljön, mely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. Ennek egyik alapeleme a független és önálló bírói hatalom megteremtése. Az igazságszolgáltatásban ezért a fenti rendelkezésekre is figyelemmel a reformfolyamat kezdő időpontjának a rendszerváltás időpontja, azaz év tekinthető évi IV. törvény a bíróságokról A bírósági szervezet (1) oldal március oldal február

23 Az 1989.évi rendszerváltozást követően az 1989.évi alkotmány, valamint az igazságszolgáltatásról rendelkező alapvető törvények mind a hagyományos, mind a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott legújabb követelményeket tartalmazzák. 43 VII.4.1. Az igazságszolgáltatás alapelvei Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei: 1. A bírói függetlenség elve: A bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg. 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve: Azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. 4. A társas bíráskodás, az ülnökök részvételének elve: A demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társas bíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek. 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: Ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti. 6. Az anyanyelv használatának elve: Ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét. 43 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal

24 7. Az ártatlanság vélelmének elve: Senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt. 8. A védelem joga és az ügyvédség: A védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt. 9. A jogorvoslati jogosultság elve: Bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették. 10. A tisztességes eljárás elve: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el. 44 VII.4.2. Egyéb változások Az igazságszolgáltatás alapvető feladatainak: a jogviták eldöntése, a jogsérelem megállapítása, az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálatán keresztül a végrehajtó hatalom működésének törvényessége feletti ellenőrzés, teljesítése céljából elengedhetetlen a bíróságok függetlensége. 45 A legfőbb bírósági fórum a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnevezést kapta. A jogállamiság alapjainak fokozatos kiépítésével együtt néhány jelentős átalakítás már az első években is érintette a bírósági szervezetet. A bírák kinevezése a köztársasági elnök hatáskörébe került. 46 A minisztérium fokozatosan kivonult a bíróságok igazgatásából és megosztotta jogköreit a bírói önigazgatás szerveivel, különösen az Országos Bírói Tanáccsal, amely napjainkban is működik február oldal február február oldal március

25 1991-ben bevezették a közigazgatási bíráskodást, és ebben az évben megszüntették a katonai bíróságokat. VII ben történő változások A kormányzat csak 1996-ban kezdett neki az átfogó szabályozás előkészítésének, amelynek eredményeként 1997-ben megszülettek az igazságszolgáltatás szervezetét szabályozó ma hatályos normák. 48 A bírósági szervezet októberéig az Igazságügyi Minisztérium igazgatása alatt állt. A bírósági szervezetünk ebben az időszakban négyszintű volt: legfelsőbb bíróság, megyei, járási és munkaügyi bíróság. Az évi törvény értelmében bíróságunk szerkezete ismét öt szintű lett: a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közé beléptek az ítélőtáblák, a városi és a kerületi bíróságok helyi bíróságként működtek tovább, a munkaügyi bíróság pedig továbbra is fennmaradt. Az ítélőtáblák felállításának történelmi tradíciói voltak. Felállításuk közvetlen indoka az volt, hogy segítségükkel tehermentesíthető a Legfelsőbb Bíróság, aki ezáltal jobban el tudja látni a bírósági jogalkalmazás egységesítésének feladatát. Ugyanakkor lehetőséget teremtett volna a bírósági szintek közötti ügyérkezés olyan átalakítására is, amely a helyi bíróságok munkaterhét is csökkenti. Az új bírósági szint bevezetéséhez elvileg hozzátartozott egy átfogó eljárásjogi reform is, melynek megvalósítása még napjainkban is folyamatban van. 49 A bírósági igazgatás reformja a bírósági szervezetet, mint a végrehajtó hatalomtól elkülönült egységes szervezetet határozta meg, és a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan rendszerét kívánta kialakítani, amely a politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, így megvalósult a hatalmi ágak teljes szétválasztása oldal március oldal február febr

26 VII.5.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) A bíróságok igazgatására létrehozta a kétharmad részben a bírák által választott bírákból, egyharmad részben delegáltakból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Az OIT lett a bírósági igazgatás legfelsőbb irányító szerve. 51 A tanácsnak jogalkotási feladata nincs, ellenben az OIT jogosult a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotásának kezdeményezésére és a bíróságot érintő jogszabályok tervezetének véleményezésére. A bíróságokra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén az OIT-nak egyetértési joga van. Az OIT 15 tagú szervezet, melynek tagjai: az Igazságügyi Miniszter, a Parlament Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának tagja, a Parlament Költségvetési- és Pénzügyi Bizottságának tagja, a Legfőbb Ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, és 6 éves ciklusokban 9 választott bíró. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke. Az OIT feladata és hatásköre: Elkészíti a bíróságok éves költségvetési javaslatát, azt a Parlament elé terjeszti. Gyakorolja a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Irányítja és ellenőrzi a kinevezési jogkörébe tartozó megyei (fővárosi) és az ítélőtáblai elnökök igazgatási tevékenységét. Gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről. Irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését. Az OIT igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek közt a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz és ezek megtartását ellenőrzi február oldal február

27 Az OIT működése Az OIT testületként gyakorolja hatáskörét. Határozatképességhez a tagok kétharmados jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű többséggel hozta, kétharmados többség egyetlen esetben, a választott tag kizárásához szükséges. 53 Havonta ülésezik és negyedévente a megyei és táblaelnökökkel kibővített konzultatív tanácskozást tart. Az OIT munkáját az OIT Hivatal segíti, mely döntés előkészítő, koordinatív, véleményező szervezet. Az OIT Hivatal vezetője a pályázat útján határozatlan időre a Tanács által kinevezett hivatásos bíró. 54 Az OIT külön szervezeti és működési szabályzat alapján működik, amelyet testület az 1999.évi 1. sz. szabályzatával alkotott meg. 55 VII.6. Az évi LXVI. törvénnyel bekövetkező változások Új törvény is született, mely a korábbinál részletesebb és pontosabban szabályozza a bírósági igazgatás alapkérdéseit: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény. A törvény teljesen új szervezeti modellt állított fel, néhány ponton azonban az elkezdett reform lelassult, s mint később kiderült, a politikai konszenzus hiánya visszaütött. 56 E törvény a alapján a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a) a Legfelsőbb Bíróság, b) az ítélőtáblák, c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság), d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság), e) a munkaügyi bíróság Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal oldal február Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal oldal március évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 16 a-e

28 Ez a bírósági rendszer lehetővé teszi a hatáskörök ésszerűbb telepítését, a jogorvoslati rendszer differenciáltabb szabályozását. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság addigi hatásköre és az ebből következő munkaterhe nem teszi lehetővé a bírósági jogalkalmazás egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatainak ellátását, indokolt ezért, hogy a másodfokú ügyeinek döntő része az ítélőtáblákhoz kerüljön. 58 A bíróságok feladatát a legalsó szinttől a legfelső szintig haladva részletezem. Helyi és munkaügyi bíróság 19. (1) A helyi bíróság első fokon jár el. 59 A bírósági fórumrendszer legalsó szintjén helyezkedik el. Neve és illetékességi területe a gyakran változó közigazgatási területi beosztásnak megfelelően alakult, a járásbíróság nevet a járások megszűnését követően veszítette el 1984.január 1-jén. A fővárosi kerületi bíróságok szervezése során eredetileg abból a törekvésből indultak ki, hogy minden kerületnek legyen önálló bírósága. A kerületi bíróságok rendszerét ben, 1984-ben és 1991-ben átszervezték. Jelenleg a fővárosban hat kerületi bíróság működik. 60 (2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben. (3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben. (4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A helyi bíróság elnökből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll. (5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. 61 Megyei bíróság A megyei bíróság a bírósági szervezet második szintje, a tizenkilenc megyei és a Fővárosi Bíróság alkotja e bírói szintet február évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 19 (1) 60 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 19 (2)- (5) 62 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal

29 20. (1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. (2) A megyei bíróságot az elnök vezeti. Elnökhelyettesből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll. (3) A megyei bíróság jogi személy. (4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. (5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el. 63 Ítélőtábla Az ítélőtáblák a bírósági szervezet harmadik szintjét alkotják, kizárólag fellebbviteli bíróságok (1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel, az ott megjelölt időponttól ítélőtábla működik. 65 Az évi LXIX. törvény január 1-jétől három Budapesten, Pécsett és Szegeden ítélőtábla működését rendelte el. A másik kettőt Debrecenben és Győrött legkésőbb január 1-ig kellett volna felállítani. Az Országgyűlés végén a fenti törvényt hatályon kívül helyezte, egyelőre fontosabbnak tartva az alsóbb fokú bíróságok megerősítését. 66 Az ítélőtáblák illetékessége a következő megyékre terjed ki: a, Fővárosi Ítélőtábla illetékessége Budapest területére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Vas, Veszprém és Zala megye, b, a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megye, c, a Pécsi Ítélőtábla illetékessége Baranya, Somogy és Tolna megye évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 (1)- (5) 64 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, oldal évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 22 (1) február

30 területére terjed ki. 67 (2) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti. (4) Az ítélőtábla jogi személy. 23. Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik. 68 Legfelsőbb Bíróság 24. (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság. (2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti. (3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest. 25. A Legfelsőbb Bíróság a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. 26. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. Bírói kara 77 bíróbál áll, vezetői az elnök, az elnökhelyettes, a három kollégiumvezető és a 19 tanácselnök. 69 VIII. A mai magyar bírósági szervezetrendszer Politikusaink 2011-ben szükségesnek tartották alkotmányunk módosítását. Magyarország Alaptörvényét április 18-i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés. A évi LXIX. törvény az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról