Ebben az előadásban nem oldunk meg minden részletet, csak bemutatunk néhány jellemző problémát

Átírás

1 Soha ne mondd meg az embereknek, hogy hogyan tegyék a dolgukat! Mondd el nekik, hogy mit kell csinálni és meg fognak lepni a találékonyságukkal. (George S. Patton tábornok) Ebben az előadásban nem oldunk meg minden részletet, csak bemutatunk néhány jellemző problémát

2 Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? Épületenként más! Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni. Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus. Általában nem szükséges az interieurt kidolgozni, inkább az épület külső megjelenésére, tömegére, a homlokzat térbeli viszonyaira érdemes koncentrálni Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!

3 Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? Épületenként más! 1. példa: Az építészeti tér rendszere fontos Itt mindenképp megoldandó: - Az alaprajzi elrendezés, térrendszer - Szerkezeti rendszer (térlefedések) Kevésbé fontos - Homlokzati részletek Ez tehát felfogható egy tér-tömeg modellként, ahol a homlokzat nincs részletesen kidolgozva 2. példa: A homlokzati rendszer fontos Itt mindenképp megoldandó: - Tömeg és homlokzat arányai - Homlokzati részletek Kevésbé fontos - Alaprajz (belsőt nem szükséges tervezni) - Szerkezeti rendszer Ez az épület felfogható egy dobozként, aminek csak a külső felületeit tervezzük meg Maximalistának lenni ugyanakkor szabad!

4 Fő szempontok: - Értelmezd az alapelrendezést! - tér struktúrája - homlokzat rendszere - homlokzat síkbeli viszonyai - Ismerd fel az ellentmondásokat válassz megoldást! - Rendezd az arányokat! - Egészítsd ki a hiányzó részleteket! - Használd a klasszikus alaktani ismereteket! Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni. Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus. Általában nem szükséges az interieurrel foglalkozni. Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!

5 Alapelrendezés - térrendszer Mi az alapforma? - Nyolcszögű központi tér - Sugárirányban 8 db, önmagában centrális formájú melléktér - 16-szögű külső kontúr Milyen a mellékterek formája? -Legszebb a nyolcszög lenne Milyen arányban vannak a középtérrel? - 1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és kedvelt reneszánsz arány Próbálkozzunk ezzel!

6 Alapelrendezés - térrendszer Mi az alapforma? - Nyolcszögű központi tér - Sugárirányban 8 db, önmagában centrális formájú melléktér - 16-szögű külső kontúr Milyen a mellékterek formája? -Legszebb a nyolcszög lenne Milyen arányban vannak a középtérrel? -1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és kedvelt reneszánsz arány Mekkora a falvastagság? - Szabadon választható(a terek mérete esetleg lehet ennek egész számú többszöröse modul rendszer!)

7 Alapelrendezés - térrendszer A B Néha a rajz nem egyértelmű A B Mekkorák a külső sarokfülkék? A: saroktól sarokig, teljes oldalhossz B: rövidebb (pl. oldalhossz fele) Mivel az A változat esetén a faltestek túl vékonyak lennének, maradjunk a B -nél

8 Alapelrendezés - térrendszer Térkapcsolatok A terek ilyen szerkesztés szerint a sarkokon kapcsolódnának egymáshoz. Ez nem igazán jellemző, nagyon problémás a nyílás elhelyezése szempontjából a belső falfelületen Érdemes más geometriával próbálkozni!

9 Alapelrendezés - térrendszer A melléktér lehet még: Hatszög - A rajz is inkább sokszögű formát mutat - Jó térkapcsolatok adódnak De! Ez a reneszánszban viszonylag ritkán használt alaprajzi forma! Kör - A reneszánszban kedvelt forma - legtisztább térkapcsolatokat adja a sugár irányú átnyitásokkal De! A rajz nem kifejezetten erre utal Hozz egy döntést! Mindkettő jó lehet!

10 Alapelrendezés - térrendszer

11 Ellentmondások alaprajz és tömegvázlat között Milyen a homlokzati nyílás formája? Hogy lesz a fülke belsejében 3 nyílás?

12 Ellentmondások Nyílásforma: - Célszerűbb a homlokzathoz igazítani az alaprajzot Fülke osztása: - Köztes megoldás is javasolható, pl. 3 helyett 5 részre osztani a fülke felületét Tehát: NE ESS PÁNIKBA! A rajztól kicsit el lehet térni! Gondolkodj, konzultálj, találj megoldást!

13 Homlokzat Más jellegű probléma: Az alapelrendezés tiszta és egyszerű. Az arányok nagyon elnagyoltak. A részletek kidolgozatlanok.

14 Homlokzat Arányok meghatározása: - Az egészből kiindulva (homlokzat befoglaló mérete az irányadó) - Az egységből kiindulva (axis aránya az irányadó) A példán az axis arányait vettük alapul

15 Homlokzat A reneszánszban nem az oszloptengelytávolságok (raszter), hanem az oszlopközök (intercolumnium) jelentik az arányosság alapját! A Vitruviusztól is ismert, legkedveltebb oszlopköz méretek Palotahomlokzat számára ezek elég szűk közök, használhatók más arányok is (ld. A következő diát) Pyknostylos = 1 ½ D Systylos = 2 D Eustylos = 2 ¼ D Diastylos = 3 D Araostylos = 3 ½ D

16 Homlokzat Oszlopközök, nyílásarányok, alaprajzi hosszúság-szélesség arány meghatározására alkalmazható, a reneszánszban kedvelt arányok: Zenei harmóniák: 1:2 oktáv 2:3 kint 3:4 kvart Térarányok meghatározására (Palladio szerint): Számtani közép: m = (a+b)/2 (pl.: 6:12:9) Mértani közép: m = ab (pl.: 4:9:6) Harmonikus közép: m = a + b (pl.: 6:12:8) 2 m a b

17 Homlokzat 3 Választott oszlopköz arány: 4:3 (rajzról leolvasva, de korrigálható!) 4 Vegyük figyelembe az oszloprend belső arányait! (modul rendszer)

18 Homlokzat Azonosítsuk az oszloprendet! Ezen a példán?????!!!!! Talán Korinthoszi. Ilyenkor: A: választunk egy leginkább közelálló klasszikus oszloprendet, és azt használjuk szabályos formában B: Ha határozott szándéknak tűnik a szabályostól való eltérés (pl. csonka párkány), próbáljuk közelítőleg értelmezni, hogy milyen elemekből áll ld. A következő dián!

19 Tehát nagyjából ez: Kétlépcsős architráv kötőtagozattal + 3 fő elemből álló geiszon (nehéz támasztó tag + függőlemez + szíma koronázó tag) Geiszon: koronázó tag függőlemez támasztó tag Architráv Milyen párkány ez? - A fejezet alapján ión (de arra nem nagyon hasonlít ) Teljes párkány? -Nem, fríze biztosan nincs Függőlemez azonosítható? -Igen (azt általában a legkönnyebb megtalálni) Fogsor van alatta? - Nincs

20 erre ugye mindenki emlékszik

21 Oszloprend síkok rendje attika lábazat síkja = architráv sík architráv síkja = oszloptörzs felső érintősíkja entázis (sudarasodás) talplemez síkja = posztamens törzs síkja és természetesen erre is

22 golyvázatnál sarkokon X A párkány vonalvezetése, szögtörése, síkváltásai: A párkány architráv alsó éle mindig a falsarok, pilaszter, oszlop kontúrját követi! (oszlop/féloszlop/háromnegyed-oszlop esetén a kör megfelelő irányú érintősíkját) Erre mérjük fel MINDEN IRÁNYBAN a teljes párkányprofilt, az összes tagozat követi a kontúrt Kivételek előfordulnak! (az X jelnél a függőlemeztől felfelé a középső lépcső a konzolok torlódása miatt maradt ki)

23 Nyílások, részletformák Válasszunk egy jellegében hasonló keretformát (ld. gyakorlaton megismert típusok) Fontos a korszak, épülettípus jellemző megoldásainak megismerése Nézegess képeket!

24 a barátod!