ACTA DOCTORANDORUM szám

Átírás

1 ACTA DOCTORANDORUM szám

2 IMPRESSZUM Az ACTA Doctorandorum a Doktoranduszok Országos Szövetségének folyóirata. Felelős kiadó: dr. Kocsis Miklós Főszerkesztő: Nász Adrienn ISSN Doktoranduszok Országos Szövetsége Telefon: (06-1) Honlap: cím: dosz@dosz.hu Budapest, 1055, Kossuth tér 9. Tördelés, grafika, nyomdai előkészítés: Alumni Kiadó Kft. A kiadvány támogatója a Nemzeti Civil Alapprogram.

3 Tartalom Lectori salutem!...4 I. Beszámoló a szeptemberi tatai Doktorandusz Táborról...5 II. Ismertetjük a NETre Kész pályázat eredményeit...6 III. Fináncz Judit, Kucsera Tamás Gergely, Szabó Andrea: A doktori képzés Magyarországon szervezetek, szereplők, hallgatók (kutatási zárójelentési kivonat)...8 IV. Barthel-Rúzsa Zsolt, Kucsera Tamás Gergely: A Magyar Ifjúsági Konferencia öt évéről...24 V. Interjú László Jánossal, az Országos Doktori Tanács elnökével...36 VI. Beszélgetés a német doktori képzésről...39 VII. Felhívás doktorandusz-hallgatók részére...43 VIII.Publikációs lehetőség...44 IX. További hírek a Doktoranduszok a XXI. századi Magyarországért programsorozatról...45 X. Felhívás küldöttválasztásra...47 XI. Regisztrációs lap a szervezeti tagsághoz...48 A C T A D O C T O R A N D O R U M 3

4 Lectori salutem! Tisztelt Olvasó, Tisztelt Kolléga! Az Acta Doctorandorum idei második számát tartod most a kezedben. Kiadványunk célja, hogy tolmácsoljuk a doktori képzés legfontosabb eseményeit és információt, valamint hogy felületet adjunk a doktorandusz hallgatók számára kiemelt szakmai, publikációs és kapcsolatépítési lehetőségek megjelenéséhez. Mint az Acta Doctorandorum minden számát, a jelenlegit is azzal ajánlom figyelmedbe, hogy az reményeink szerint nem pusztán informatív és hasznos, hanem egyben élvezetes olvasmány is lesz. Bízunk abban, hogy ez alkalommal is sikerült olyan témákat kiválasztanunk, amelyek az Acta olvasói célközönségének érdeklődésére számot tarthatnak. Ehelyütt szeretném megköszönni minden közreműködőnek, aki áldozatos munkájával és anyagi támogatásával lehetővé tette a magyar doktori képzés eme egyedülálló szakmai kiadványának megjelenését. Külön is szeretném felhívni a figyelmedet néhány itt közölt fontos témára. A kiadványban olvashatjátok a tavasszal lezárult doktorandusz kutatás részletes értékelését, egy terjedelemesebb írást a Magyar Ifjúsági Konferencia első öt évének összegzéséről, valamint a László Jánossal, az Országos Doktori Tanács elnökével készült interjút is. Kiemelten ajánlom figyelmedbe, Kedves Olvasó, a küldöttválasztásról szóló felhívásunkat, amellyel kapcsolatban Téged is arra szeretnélek buzdítani, hogy vedd fel a kapcsolatot a velünk és mi segítünk abban, hogy a saját doktori iskoládban sikeresen le tudjátok bonyolítani a DOSz-ba delegált doktorandusz-képviselő megválasztását. Az Acta szerzői és szerkesztői bíznak abban, hogy minél több olvasót ragad meg a DOSz tevékenysége, témafelvetései és programjai és hogy minél többüket köszönthetik a közeljövőben a DOSz tagjaiként. Budapest, november 2. dr. Kocsis Miklós DOSz elnök 4 A C T A D O C T O R A N D O R U M

5 I. Beszámoló a szeptemberi tatai Doktorandusz Táborról A Doktoranduszok Országos Szövetsége 2009-ben Tatán rendezte meg hagyományos nyár végi táborát szeptember 3. és 6. között. A tábor a visszajelzések alapján jól sikerült, célját képzési, ismerkedési és szórakozási lehetőséget biztosítson doktoranduszok, illetve doktorjelöltek számára megfelelő környezetben és színvonalon elérte. Ez köszönhető a konferencia változatos programjának és a tábor helyszínének, Tatának. A tábor megnyitóján, szeptember 3-án szó esett a doktori képzés mibenlétéről, illetve a doktoranduszokat érintő pályázati lehetőségekről. Bemutatkozott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, ezután következett a tábor keretében megvalósuló két pályázat ismertetése (NETre Kész-pályázat, TÁMOP-pályázat). Mindkét pályázat programjain nagyrészt teljes létszámban voltak jelen a résztvevőink és aktívan működtek közre. A képzések zárásaként szeptember 5-én az addig megszerzett ismereteket mutatták be a táborozók előadás formájában. A táborban kulturális élményekkel is gazdagodhattunk: A nyitónapon híres musicalekből énekeltek a Magyar Televízió "Társulat" című műsorának szereplői, másnap pedig a Térszínház Állati mesék című előadása hangzott el. Mindkét műsor nagy sikert aratott a résztvevők körében. A tábor záró napján Tata nevezetességeit mutatta be egy helyi idegenvezető, kisvonatos városnézés keretében. A gasztronómiai élvezetekről a pénteki napra szervezett borkóstoló gondoskodott, ahol a Nyakas Pincészet kiváló boraival ismerkedhettünk meg. Összességében elmondható, hogy a táborban nagyon jó társaság gyűlt össze, akik vélhetően továbbra is kapcsolatban maradnak, reményeink szerint nemcsak virtuálisan - bár a személyes (újra)találkozás lehetőségéről a évi tábor biztosan gondoskodni fog Kriston Renáta (a Doktorandusz Tábor szervezésével megbízott elnökségi tag) A C T A D O C T O R A N D O R U M 5

6 II. Ismertetjük a NETre Kész pályázat eredményeit A DOSz által megvalósított Doktoranduszok a XXI. Századi Magyarországért elnevezésű, informatikai ismeretterjeszésre irányuló projekt keretében megvalósuló képzések során hét hónap alatt országszerte 20 képzési helyszínen megközelítőleg 400 fő vett részt. A megvalósítás során 1000 nyomtatott kiadvány és 8500 CD, valamint egy önálló honlap készült oktatási-tájékoztatási céllal. A DOSz a pályázatban foglaltak szerint illetve túlteljesítés mellett valósította meg a NETre Kész 2008 pályázaton keresztüli programját. A projekt első szakaszában a szakmai anyagok elkészítése, illetve ezek folyamatos tesztelése zajlott. A belső szakmai felkészülés és munka a január-februári időszak volt (a lebonyolítást segítő, ezzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó partnerek kiválasztásával), a tesztelési időszak az első tematikus bemutatóval a DOSz február 28- i küldöttgyűlésén zajlott. Már a tesztelési időszakban megkerestük azon potenciális partnereket, akiket a képzésbe bevonva, őket képezve képzővé tettünk, így biztosítva a program fenntarthatóságát. A képzések jellemzően a frontális oktatási módszereknek megfelelően, illetve az oktatási paneleket követően konzultációkkal zajlottak. A civil szervezeti partnereknél és a felsőoktatási intézményekben zajló fórumokon folyamatosan visszajelzést kértünk, így fejlesztve a tananyagot. Az eredeti tervekhez képest több helyszínen, változatos létszám mellett sikerült a projektet lebonyolítani, a pályázatban vállalt képzésben részesülők létszámát majd kétszeresével meghaladva, bár az is elmondható, hogy a korábban jelzett 30 év fölötti felsőoktatási hallgatói/doktoranduszi kör mellett nagy számban vettek részt a húszas éveik végén járó személyek. Ez a jelenség eljárásbeli módosítást követelt: a doktoranduszok mellett bevontuk a magasabb életkorban járó posztgraduális képzésben résztvevőket, illetve a graduális hallgatók esetében a felsőoktatásitársadalomkutatási adatok, tanulmányok ismeretében olyan körnél szerveztünk képzéseket, amelyek tagjai alacsonyabb társadalmi státuszú családokból, így az internet-penetráció által kevésbé érintett környezetből származnak. A képzési anyagok közül a Számítógépről, világhálóról könnyen, gyorsan című könyv májustól állt rendelkezésre (a korábban képzéseinken részt vevők jelentős részéhez ezt utólag el tudtuk juttatni), a CD szeptembertől került terjesztése, amelynek jelentősége a DOSz és partnerszervezetei által megvalósítandó fenntartási szakaszban kimagasló. Elmondható, hogy október folyamán három ilyen rendszervény került megszervezésre a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat segítségével. A pályázatban vállaltakon túl többletként önálló honlap fejlesztésére került sor 6 A C T A D O C T O R A N D O R U M

7 júniusra, amely honlap fenntartása a következő két esztendőben biztosított (a honlap elérhető a oldalon lévő linken keresztül, illetve címe közvetlen címen). A projekt utolsó szakaszában együttműködési megállapodásokat kötöttünk számos civil partnerünkkel, akik a számukra átadott oktatási anyagokkal és ismeretekkel biztosítják a projekt mind szélesebb társadalmi körben történő terjesztési lehetőségét. A Doktoranduszok a XXI. századi Magyarországért projekt eddigi, a NETre Kész 2008 pályázaton belül megvalósult programja a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az emagyarország Program keretében valósult meg. Kucsera Tamás Gergely A C T A D O C T O R A N D O R U M 7

8 I. Fináncz Judit, Kucsera Tamás Gergely, Szabó Andrea: A doktori képzés Magyarországon szervezetek, szereplők, hallgatók (kutatási zárójelentési kivonat) A doktori képzésben résztvevők helyzete Európában és Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a doktori képzés jelentős átalakuláson ment keresztül, melynek fejleményeiről még kevés adat és szakirodalom áll rendelkezésünkre. Az utóbbi évtizedekben világossá vált, hogy a gazdasági társadalmi - technológiai fejlődést alapvetően meghatározza a térségben működő tudósok, kutatók és egyéb szakemberek tevékenysége. A tudósképzés már nem csak az akadémiai szektor utánpótlását biztosítja, hanem a tudástársadalom kutatási-fejlesztési területen fellépő szakemberigényét is. Ezért kiemelt fontosságú a doktori képzés vizsgálata, hiszen hatékonysága, vonzereje hosszú távon hatást gyakorol az adott ország helyzetére. A doktori képzés körülményeit mindenképpen a doktoranduszok szemszögéből is kell vizsgálni, hiszen ők élik meg a képzés problémáit és belőlük lesznek a jövő tudományos szakemberei. 1. Nemzetközi vizsgálatok a doktori képzésről Az európai doktori képzés témakörében eddig elvégzett kutatások elsősorban nem a képzésben résztvevőket vizsgálták, hanem oktatás- és gazdaságpolitikai szempontból közelítették meg az egyes országokban folyó doktori képzés rendszerét, finanszírozását és annak hatékonyságát. Ezek a vizsgálatok vagy a doktori képzést végző szervezeteket és intézményeket kérdezték meg egy komplex, nagyrészt nyitott kérdésekből álló kérdőív segítségével (EURODOC ), vagy pedig oktatáspolitikai szakembereket és oktatáskutatókat kértek fel országtanulmányok írására (Kupfer és Moes 2004; Sadlak 2004, Enders de Weert 2004). Ebből következően e kutatások a képzésben résztvevők helyzetével kapcsolatban nem szolgálnak közvetlen információval. Emellett több olyan nemzetközi felmérést végeztek, amelyben nem a doktori képzésben résztvevőket, hanem már doktoráltakat kérdeztek meg a fokozat megszerzését követő években (Enders Bornmann 2001; Güdler Mugabushaka 2004). Ezeknél a vizsgálatoknál a központi kérdés nem a doktoranduszok helyzete és a képzés körülményei voltak, hanem sokkal inkább arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a doktori fokozattal rendelkezők milyen karriert tudtak befutni. Ezért általában ezeket a vizsgálatokat több évvel akár évvel a fokozat megszerzését követően végezték, így ezek magáról a doktori képzésről nem szolgálnak érdemi információkkal. Az egyes európai országok közül a Norvégiában végzett országos doktorandusz 8 A C T A D O C T O R A N D O R U M

9 felmérés egyedülállónak számít, annál is inkább, mert ennek eredményeit a doktori 1 képzés reformja során figyelembe vették. A többi európai országban a szerzők tudomása szerint Németország kivételével nem készült országos szintű vizsgálat. Németországban emellett főként tartományi és intézményi szinten végeztek felméréseket (Röbbecke és Simon 2001), de ezek elsősorban a kiemelt támogatásban részesülő doktorjelöltek tudományos előmenetelét vizsgálták. Emellett Olaszországban is készült egy nem reprezentatív vizsgálat, de csakúgy, mint a norvég felmérés eredményeit, ezt sem publikálták angol nyelven. Jelenleg a EURODOC (European Council of Doctoral Candidates and Young Researchers) európai szintű vizsgálatot folytat: 22 ország doktoranduszait kérdezik meg online kérdőív segítségével, ami több tízezres mintaelemszámot tesz lehetővé. A kutatási zárótanulmány publikálása 2009 végére várható. 2. Magyarországi felmérések A következőkben a doktori képzésben résztvevők körében elvégzett magyarországi vizsgálatok rövid ismertetése következik. Az első felmérés eredményei (Hallgatók a doktori képzésről 1999) nem nyilvánosak, így csak közvetett forrásból állnak adatok rendelkezésre, a második felmérés eredményei (munkaerőpiaci esélyek) pedig csak részlegesnek tekinthetők. A harmadik felmérés (Doktoranduszok a Debreceni Egyetemen) egy lokális kutatás, amely a doktoranduszok szemszögéből vizsgálja a doktori képzés körülményeit Hallgatók a doktori képzésről (1999) Magyarországon a témában eddig egyetlen országos vizsgálatot végeztek a MAB, az oktatási tárca és az ODHT megbízásából az 1990-es évek végén, melynek eredményeit 1999-ben ismertették Hallgatók a doktori képzésről címmel (Fábri 2001). A felmérés célja az volt, hogy a doktoranduszhallgatóktól szerzett közvetlen vélemények és tapasztalatok alapján átfogó kép rajzolódjon ki a doktori iskolák működéséről. A felmérés szerint a doktoranduszok több mint háromnegyede úgy véli, hogy a posztgraduális képzés megkezdésétől 4-5 év szükséges ahhoz, hogy eljusson a fokozatszerzésig. Ami a jövőbeli terveket illeti, a kérdezettek fele a későbbiekben kutató, oktató tevékenységet szeretne végezni szakterületén, egyharmada pedig a tudományterülethez kapcsolódó egyéb tevékenységet kíván folytatni. A doktoranduszok a legnagyobb esélyt az elhelyezkedésre az egyetemeken látják (tudományterülettől függően a kérdezettek százaléka), ezt követik a kutatóintézetek (25 52 %). A felmérés emellett vizsgálta a doktori képzésben résztvevők iskolai pályafutását, személyes kapcsolatait, a doktori képzés körülményeit, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos tájékozottságot. A kutatási zárótanulmányt sajnos nem publikálták, így a felmérés e kérdéskörökkel kapcsolatos eredményei nem nyilvánosak. 1 A vizsgálat általános ismertetését lásd: Kupfer Moes 2004 A C T A D O C T O R A N D O R U M 9

10 2.2. Kutatási program a PhD fokozatot szerzettek munkaerő-piaci esélyeiről (Fábri 2002) A felmérés 2002-ben készült a Felsőoktatási és Tudományos Tanács megbízásából, a kutatás vezetője Fábri György volt. A vizsgálat célja az volt, hogy információt gyűjtsenek a tudományos fokozattal rendelkezők munkaerőpiaci helyzetéről, mind a doktoráltak, mind a munkaadók szemszögéből. A kutatás további lépései nem valósultak meg. A felmérés eredményei alapján a 689 fős doktoráltakból álló minta 88 százaléka alkalmazottként dolgozik, nagy részük egyetemeken, illetve tizedük főiskolákon, ugyanekkora részük pedig kutatóintézetben tölt be állást. Az alkalmazásban állók háromnegyede esetében a végzett munka szorosan kapcsolódik szakterületükhöz. A doktoráltak csaknem kétharmada elégedett jelenlegi fizetésével, és többségüknek a PhD fokozat megszerzésével nőtt a jövedelme. A kérdezettek nagy része elégedett jelenlegi munkahelyével: 45 százalék biztosan, 38 százalék pedig valószínűleg nem tervez munkahely-változtatást néhány éven belül. Többségük nem bánta meg, hogy megszerezte a fokozatot: 93 százalékuk számára hasznos volt ez a lépés a szakmai előrejutásukat tekintve, emellett 82 százalék számára munkahelyszerzési, 72 százalék számára pedig anyagi szempontból is megtérült a doktori fokozat. A kérdezettek szerint a disszertáció megírása is igen hasznos befektetésnek bizonyult: könyvként, szabadalomként, egyéb publikációként történő hasznosulásról számolt be a doktoráltak 98 százaléka. A kérdezettek úgy látják, hogy leginkább a hazai és külföldi kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények keresik a doktoráltakat, a non-profit és a versenyszféra kevésbé. 2.3.Doktoranduszok a Debreceni Egyetemen (Fináncz 2007, 2008) A 2006 nyarán készült vizsgálat során a Debreceni Egyetem 865 doktorandusza közül 204 fő töltött ki egy komplex kérdőívet. A kérdőív az általános, demográfiai változók mellett az alábbi témaköröket vizsgálta: a kérdezettek eddigi tanulmányi pályafutását, munkaerő-piaci tapasztalatait, anyagi helyzetüket, szakmai és magánéleti terveiket, valamint számos kérdést a doktori képzéssel kapcsolatban: a képzés választásának motivációs tényezőit, a képzés során támasztott követelményeket, a doktori iskola által nyújtott feltételeket, a témavezetés minőségét, a képzés során tapasztalt problémákat, valamint a vélt fokozatszerzési esélyeket. A vizsgálat adatainak ismeretében az alábbi következtetések vonhatók le a debreceni doktoranduszokkal kapcsolatban: 1. A Debrecenben doktori képzésben résztvevő doktoranduszok túlnyomórészt a régióban végezték közép-és felsőfokú tanulmányukat, így az intézmény ismertsége és közelsége miatt választották a Debreceni Egyetemet a doktori képzés színhelyéül. 2. A hátrányos helyzetű régióban tapasztalt elhelyezkedési nehézségek miatt sokan a doktori képzést a munkanélküliség elkerülése céljából (is) választják (magasabb 10 A C T A D O C T O R A N D O R U M

11 végzettség, három év biztos egzisztencia ). Az elsődleges motivációs tényezőt azonban továbbra is a tudományos és szakmai érdeklődés képezi. 3. A doktoranduszok képzettségük, nyelvtudásuk és életkoruk miatt az egyik legrugalmasabb csoportnak tekinthetők, így esetükben reális a külföldi agyelszívás veszélye, amely különösen az ösztöndíjasoknál jelenik meg. A felmérés adatai szerint a doktoranduszok csaknem fele dédelget hosszú távú külföldi munkavállalási terveket, közülük minden második esetben konkrét, kitűzött célként jelenik meg a külföldi karrier. 4. A mintában meglepő módon a nemi különbségek szinte egyáltalán nem, a tudományterület szerinti különbségek alig jelennek meg, a legnagyobb homogenizáló tényezőnek a képzési forma bizonyult: a költségtérítéses doktori képzésben résztvevők 90 százaléka rendelkezik munkahellyel (többségük a közszférában) és előrébb tartanak a családalapításban, így kevésbé rugalmasak ösztöndíjas társaiknál. 5. A doktoranduszok többsége számára az alábbi problémák jelennek meg a doktori képzés során: kutatási infrastruktúra hiányosságai, kurzusokkal kapcsolatos információhiány, anyagi gondok, hallgatói jogviszonyból eredő hátrányok és túlterhelés az egyetem / doktori iskola részéről (ez utóbbi kettő kizárólag az ösztöndíjasok esetében). 6. A doktoranduszok közül csak kevesek számára fogalmazódik meg a családalapítás célként, előbb szakmai karriert és biztos egzisztenciát kívánnak kialakítani. Az elhúzódó képzés miatt valószínűsíthető a gyermekvállalás további kitolódása, amely egyelőre csak távoli célként van jelen életükben. 2.4.A felmérések tanulságai A bemutatott felmérések alapján kiderül, hogy nagyon kevés országban végeztek országos szintű vizsgálatot, a legtöbb kutatás, amelyet doktoranduszok körében folytattak, intézmény- vagy tudományterület specifikus vizsgálat volt. A vizsgálatok többsége vagy a már doktoráltak munkaerőpiaci pályafutását elemezte, illetve nem a doktoranduszok, hanem az oktatáspolitikai aktorok szemszögéből közelítette meg a doktori képzést. Mindenképpen hiánypótló szerepet tölt be a EURODOC által szervezett európai szintű vizsgálat, amelynek eredményei 2009 végére várhatók. Magyarországon is szükség van országos felmérésre a doktoranduszok körében, hiszen az ország évente milliárdokat költ a doktori képzésre, mégis alacsonyak a fokozatszerzési arányok. A C T A D O C T O R A N D O R U M 11

12 A bemutatandó kutatás körülményei 3. A kutatás előzményei és kezdete A kutatás az eredeti tervek szerint személyes interjús, illetve kérdőíves lekérdezés eljárása szerint zajlott volna, ezen terv alapján készítette elő a kérdőívet Fináncz Judit és Kucsera Tamás Gergely. A kutatás megvalósítása a korábbi együttműködési-finanszírozási kézséget már nem mutató oktatási tárca kihátrálása okán a évre csúszott, és on-line kutatás formájában zajlott. 3.1.A kutatás módszertanáról A kutatásban online önkitöltős kérdőív került alkalmazásra. A kérdőív kitöltése anonim módon történt, de minden kutatásba bevont személy felkérést kapott, hogy további, a célcsoportba tartozó személynek doktorandusznak, doktorjelöltnek küldje el a felhívást; kérve, hogy az ilyen értesülést a kutatásba történő belépés ezen módját az érintettek jelezzék. Mivel mind a listák alapján zajló, mind a hólabda módszertant követő kutatások sikerének alapvető feltétele, hogy a kiinduló minta a célcsoport szempontjából minél heterogénebb legyen, ennek a célnak az érdekében a kutatás vezetői a DOSz rendelkezésére álló drótpostacímeken túl a felhívást elküldték az általuk ismert doktorandusz levelező listákra is, valamint ezért indult a vizsgálat magas elemszámú -listáról. A válaszadók elérési mutatói alapján a mintavételi design semmiképpen nem nevezhető hólabda adatfelvételnek, hiszen a minta hálózati egymásra épülésének a szerepe elenyésző volt, jellemzően a kutatás kezdeményezőjének rendelkezésére álló heterogén listáról kiinduló mintavételről lehet beszélni, amit csekély mértékben korrigált egy hólabda adatfelvételi eljárás. 3.2.A kutatásról magáról A kutatáshoz a DOSz által felkért szakemberek több mint 1400 elemet tartalmazó címlistát állítottak össze (korábbi tagok, jelenlegi tagok, szakmai rendezvényeken megjelent nem DOSz-tag doktoranduszok drótpostacímei). A kiküldött ekben a DOSz arra kérte a doktori képzésben résztvevőket, hogy töltsék ki az internetes felületen található kérdőívet a felsőoktatási intézményekről, a doktori képzéséről, valamint a PhD-hallgató személyes életkörülményeiről és terveiről, illetve adják tovább doktorandusz, doktorjelölt ismerőseiknek a kérdőív kitöltésének hírét, lehetőségét. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőív a DOSz honlapján szabadon hozzáférhető és kitölthető volt minden érdeklődő számára. A kutatás február 11. és március 13. között a felületen keresztül valósult meg. 12 A C T A D O C T O R A N D O R U M

13 A kiküldött ek 1 százaléka érkezett vissza már nem élő címről, mint kézbesítetlen levél, ugyanilyen arányú választ kapott a feladó, miszerint a megkeresett személy már fokozatott szerzett, így nem vesz részt a kutatásban. A válaszok összességéhez képest 1% alatt volt a kutatásban részt venni nem kívánó, de ezt válaszban jelző megkeresettek aránya (2 személy), illetve három olyan válaszadó volt, akik a kérdőívet elolvasva azt nem kitöltve, de rövid írás formájában foglalta össze a kérdésekre a válaszait, általános meglátásait, személyes tapasztalatait. Mindezen számok, arányok azt mutatják, hogy a címlista alkalmas volt a kutatás megkezdéséhez, a megkeresetteknek az átlagosnál magasabb volt a válaszadási szándéka, együttműködési hajlandósága, annak ellenére, hogy a kérdőív 60 kérdést tartalmazott amelynek oka, hogy személyes lekérdezésre, nem online kutatásra készült, így módszertani szempontból túlságosan hosszúnak tekinthető. A válaszok alapján 3 százalék alatti azon személyek köre, aki a DOSz által megkeresett személytől kapta a kutatás felhívását, illetve, aki közvetlenül kapcsolódott be a kutatásba a honlapot olvasva, így a hólabda eljárás érdemi hatása kizárható, a 2 kutatásban részt vevők alapvetően a DOSz által ismert és megkeresett személyek. Mielőtt a kérdőív legfontosabb eredményeit közöljük, érdemes tisztázni, hogy kik is töltötték ki a kérdőívet, és a es tanév valóságos beiratkozott doktoranduszok hallgatóihoz képest, hogyan néz ki a DOSz vizsgálatának mintája. Az OKM által kiadott Oktatás Statisztikai Évkönyv szerint a es tanévben PhD, DLA képzésre járó hallgató volt Magyarországon. Ebből 3362 fő volt nő (az összes hallgató 48,5 százaléka), 3008 fő államilag támogatott képzésre járt (az összes hallgató 43,5 százaléka) és 2163 fő új belépőnek számított, azaz lefordítva a statisztikai nyelvet, feltehetően elsőéves volt (az összes hallgató 31,3%). Az adatok szerint a legtöbb PhD és DLA hallgató az ELTE-n tanult (az összes hallgató több mint 21 százaléka), ezt követte sorrendben a Pécsi Tudományegyetem (az összes hallgató mintegy 13 százaléka), a Debreceni Egyetem (az összes hallgató 12,4 százaléka), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (az összes hallgató 9 százaléka). Egyébként érdekes adat, hogy az összes doktorandusz 93 százaléka állami egyetemen tanul. A fenti adatsorhoz képest a vizsgálatban részt vevő, azaz az online kérdőívet kitöltő személyek szociológiai jellegzetességei eltérnek. A kérdőívet 226-an töltötték ki oly módon, hogy 30 főről (13 százalék) nem tudjuk, hogy milyen intézmény hallgatója. A tényleges adatokhoz képest a mintába jelentősen alulreprezentált az ELTE-n hallgatók száma és aránya, szintén valós arányaihoz képest jóval kevesebben töltötték ki a kérdőívet a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a kisebb létszámú, főleg művészeti intézmények hallgatói. Ehhez képest jelentősen túlreprezentáltak a mintában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. 2 Ez a tény az érdekképviseleti kérdéseknél adott válaszoknál nem hagyható figyelmen kívül. 3 Adatok forrása: Oktatás Statisztikai Évkönyv 2008/2009 Budapest, OKM o. A C T A D O C T O R A N D O R U M 13

14 1. táblázat: A PhD és DLA hallgatók és a kérdőívet kitöltők megoszlása intézmény típusa szerint Szintén eltér a minta aránya a valóságtól a nemek összetételét vizsgálva. Vizsgálatunkba a valóságos megoszláshoz képest több női hallgató került, mint férfi, azaz a nők aktívabbak voltak, mint a férfiak (lásd 1. ábra). Szintén érdemi különbség mutatható ki az életkor szerint is, ahol viszont az látszik, hogy a kérdőívet kitöltők között alulreprezentáltak az idősebb korcsoportba tartozók, azaz a 40 éven felüliek, valamint a 25 évesek, akik önmagukban a legnagyobb korévét képezik a PhD és DLA hallgatóknak (936 fő, 13,5 százalék). Ezzel szemben a valóságban képviselt súlyukhoz képest a évesek jelentősen nagyobb arányt képviselnek a mintában (lásd 2. táblázat). 14 A C T A D O C T O R A N D O R U M

15 1. ábra: A PhD és DLA hallgatók és a kérdőívet kitöltők megoszlása nemek szerint, % országosan kérdõívet kitöltõk 51, ,5 56 férfi nõ 2. táblázat: A PhD és DLA hallgatók és a kérdőívet kitöltők megoszlása életkor szerint, % A C T A D O C T O R A N D O R U M 15

16 Jogosan vethető fel az a kérdést, hogy miért nem állítottuk helyre ún. súlyozási eljárás révén a valós megoszlásokat a mintában. A válasz többrétegű, de leginkább arról van szó, hogy a külön-külön rendelkezésre álló adatok együttesen nincsenek meg, egyegy külön dimenzióra, tehát pl. nemre, korra pedig nem érdemes súlyozni. Ezért az adatok közlése előtt nyomatékosan fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálat nem reprezentatív egyébként az online vizsgálatok többsége sem az!, a kapott adatok tájékoztató jellegűek, ugyanakkor a mintába kerültek létszáma és megoszlása nem tér el annyira a valóságos eredménytől, hogy ne tekintsük azt jó információs alapnak. Ráadásul miután még nem készült országosan reprezentatív kutatás ezen vizsgálat eredményei egy későbbi, immár reprezentatív kutatás kiindulópontjai is lehetnek. Mindezek, valamint az alacsony elemszám miatt a kutatás eredményeinek ismertetésekor nem vállalkozunk az adatok belső struktúrájának bemutatására, azaz nem történik meg a háttérváltozókkal, szocio-demográfiai változókkal való összeillesztés. 4. A doktorandusz hallgatók tudományos karrierje 4.1. A doktori képzés előtt A Doktoranduszok Országos Szövetsége kezdeményezésére készített kérdőívet kitöltők mindegyike érthető módon minimum egyetemi diplomával rendelkezik. Az azonban már nem ilyen egyértelmű adat, hogy többségüknek nem csak egy egyetemi diplomája van, hanem a PhD képzés megkezdése előtt is valóságos mini tudományos karriert futottak be, azaz több féle, több felsőfokú intézményben szerzett diplomával rendelkeznek. A kérdésre válaszoló 215 hallgatónak 333 féle oklevele van, azaz egy hallgatóra valamivel több mint másfél diploma jut. Az egyetemi és főiskolai oklevélen kívül a kérdésre válaszolók egy kisebb szegmensének (2%) már van doktori fokozata, egy másik kisebbséget pedig azok képezik, akik tudományos karrierjüket a felsőfokú szakképzésben kezdték (5%). A megszerzett diplomák jelentős többsége cum laude, summa cum laude, azaz kiváló-kitűnő-jeles, illetve jó minősítésű. Ebben az értelemben a doktoranduszok valóban az egyetemi hallgatók legszűkebb, legelitebb részét képviselik. Szintén érdekes, és jelzi a PhD, DLA-hallgatók kiválóságát, hogy gyakorlatilag mindegyikük beszél, használ valamilyen idegen nyelvet, ezen belül is 96 százalékuk az angolt, 39 százalékuk pedig a németet. A többi nyelv az angolhoz, de még a némethez képest is messze leszakadva található. Az adatok tanulsága szerint egyharmaduk tanult már külföldön 3 hónapnál hosszabb ideig, többnyire Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában. Közel kétharmaduk pedig a jövőben (is) részt venne 6 hónapot meghaladó szakmai képzésben, tanulmányúton. Megjegyzendő, és egyben jelzi a hazai tudomány-, oktatás-, és foglalkoztatáspolitika visszásságait, hogy 70 százalékuk vállalna tartósan külföldi munkát. Jól tudjuk, hogy ha egy tudományos szakember tartósan egy másik országban helyezkedik el, akkor őt visszacsábítani, és a megszerzett külföldi tapasztalatait itthon kamatoztatni nagyon nehéz. 16 A C T A D O C T O R A N D O R U M

17 4.2. A doktori képzés legfontosabb jellegzetességei A kérdőívet kitöltő doktorandusz hallgatók több mint 90 százaléka szervezett iskolarendszerű, ezen belül is leginkább nappali képzésben részesül. A nappali tagozatos hallgatók közel 60 százaléka részesül állami ösztöndíjban, a többiek pedig költségtérítésesek. A költségtérítéses levelező valamint esti tagozatos hallgatók átlagosan forintot fizetnek képzésük költségére. A range egyébként meglehetősen tág, hiszen 20 ezer és 300 ezer forint között mozog. A PhD és DLA hallgatók kb. 80 százaléka jár abba a doktori iskolába, amelyet preferált, vagy preferálni szeretett volna, másképpen mintegy 15 százalékuk kényszermegoldásként választotta pont azt az intézményt és iskolát, ahová jár. A doktori képzésbe való jelentkezéskor a legnagyobb motivációs erőt a szakma szeretete, a szakmai érdeklődés jelentette a hallgatók számára (egy 1-től 5-ig terjedő skálán 4,59 átlagpont, ami lefordítva azt jelenti, hogy 80 százalékuk számára ez a motivációs szempont fontos, vagy nagyon fontos volt). A második legfontosabb szempont a szakmai tudományos karrier lehetősége, valamint ehhez szorosan kötődve kutatási lehetőségek biztosítása, folytatása, vagy a jövőbeni kutatási lehetősek voltak. Az adatokból kitűnik, hogy a PhD fokozat megszerzésétől sokan várnak bizonyos anyagi előnyöket, és az elhelyezkedésnél is fontosnak, vagy adott esetben nélkülözhetetlennek tartják a hallgatók a fokozatot. A többi szempont 3 pontnál kisebb átlagértéket kapott. A legkisebb a jelentősége a családi elvárásoknak és a kapott vagy nem kapott hallgatói juttatásoknak. A szóba jöhető doktori iskolák közötti választásakor a legfontosabb szempontot a kutatási téma jelentette a hallgatók számára. Ugyanakkor láthatóan az sem elhanyagolható tényező, hogy hol végezte az egyetemet a doktorandusz. Előszeretettel választják ugyanis azt a doktori iskolát, amely abban az intézményben található, ahol korábban diplomájukat szerezték. Ehhez kapcsolódik az ismeretség összeköttetés, valamint az egyetemi oktatók ajánlása, az egyetemi oktatókkal való személyes nexus. Ebben az esetben is kitűnik, hogy a doktoranduszok a pillanatnyi, hallgatói státussal együtt járó előnyöket kevésbé preferálják. A tudományos tevékenységet vizsgálva kijelenthető, hogy a doktori iskolában az elmúlt 12 hónapban eltöltött idő alatt 57 százalékuk tartott magyar műhelynyelvű konferencián előadást, közel kétharmaduknak jelent meg valamikor tudományos publikációja, idegen nyelvű műhelykonferencián azonban a hallgatók kevesebb, mint fele tartott előadást. A hallgatók meglehetősen bizakodóak a doktori fokozat megszerzésével kapcsolatosan. Annak ellenére, hogy a magyarországi végzési statisztikák európai viszonylatban az egyik legkedvezőtlenebbek, vagyis 100 beiratkozott doktoranduszból az adatok szerint mindössze 15 szerez fokozatot, a kérdőívet kitöltők 46 százaléka biztosra, további 39 százaléka pedig valószínűsíti a doktori fokozat megszerzését. Lényegében nincs, illetve alig akad olyan PhD, illetve DLA hallgató, aki pesszimista a doktori disszertáció megvédésével kapcsolatosan. E téren ellentmond egymásnak a valóság és a hallgatói szándék. A C T A D O C T O R A N D O R U M 17

18 Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a fokozat megszerzése a beiratkozáshoz képest mennyi idő alatt történik meg, már látszik a fenti ellentmondás. Az elvileg államilag is finanszírozott 3 esztendő alatt a doktoranduszok kevesebb mint egyötöde tervezi a doktori fokozat megszerzését, relatíve legtöbben 4 évre tippelnek, de közel egyharmadok arányt képviselnek az 5-6 évet tervezők. Mérhető sokaságot képeznek ugyanakkor azok is, akik még ennél is hosszabb időt szánnak a doktori fokozat megszerzésére. 4.3 A doktori iskola falain belül A sikeres doktori védéshez nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók megfelelő körülmények között készülhessenek fel a doktori szigorlatra és a PhD, DLA disszertáció megírására. Az eredmények azonban egyáltalán nem megnyugtatók, a doktorandusz hallgatók pont azokon a területeken látnak hiányosságokat, amelyek közvetlenül segítenék a disszertáció elkészítését, és a sikeres védést. A doktori képzés általános színvonalával ami talán a legfontosabb körülmény a kérdőívet kitöltők mintegy fele elégedett, másképpen megfogalmazva közel 50 százalékuk talál hiányosságokat a képzésben. Legnagyobb probléma az intézményen belüli információ-áramoltatással és a tájékoztatással van, míg a leginkább a doktori iskolák informatikai szolgáltatási színvonalával elégedettek a hallgatók. Az általános színvonalhoz képest valamivel jobb, de nem kiemelkedő a disszertáció elkészítéséhez nyújtott segítség, iránymutatás megítélése, ugyanis 56 százalékuk inkább elégedett e téren. A kérdőívet kitöltő doktoranduszok érezhetően kiöntötték lelküket akkor, amikor arra volt kíváncsi a kutatás, hogy mi a doktori iskolákkal az első számú probléma. Valóságos panaszáradat tapasztalható, amely már csak azért is érdekes, mert a közvélemény-kutatások során az ún. nyitott kérdések többnyire üresen vagy csak aligalig szoktak kitöltve lenni. Ebben az esetben viszont szinte mindenkinek volt valamilyen megjegyzése, panasza, felvetése. Néhány tipikus, többek által jelzett felvetés: Leginkább kifogásolták a képzés hosszát, az oktatott tantárgyakat és az oktatók hozzáállását. Jelezték azt is, hogy nincs elég kutatási lehetőség, az oktatás kontra kutatás probléma érezhetően feszültséget teremt. Gyakran merült fel a doktoranduszok kihasználása, azaz, hogy az egyes intézmények ingyen tanerőként használják a 4 PhD, DLA-hallgatókat. Többen megemlítették, hogy nem kaptak elég segítséget a disszertáció elkészítéséhez sem. A fentebb említett kérdéshez kapcsolódóan többen vetették fel az adminisztráció nehézségeit, a túlzott bürokráciát. Végül érthető módon többször esett szó az anyagiakról is. 4 Ide kapcsolódik, hogy a kérdőívet kitöltő doktoranduszok hetente átlagosan 3,3 órát töltenek PhD kurzusokon hallgatóként, 3,2 órát oktatnak, 3,4 órát készülnek ezen órákra, 13,5 órát dolgoznak laborban vagy kutatócsoportban, saját bevallásuk szerint mintegy 6 órát könyvtáraznak, és 4,4 órát végeznek a tanszék vagy a doktori program számára adminisztratív, továbbá szervezői munkát. Ezzel szemben a kutatási témájukkal hetente átlagosan 19,2 órát foglalkoznak. 18 A C T A D O C T O R A N D O R U M

19 A doktori iskolák a megjegyzések szerint nagyon kevés (extra) szolgáltatást nyújtanak a hallgatók számára. A válaszokból kitűnik, hogy durván minden második doktori iskola tud asztalt és számítógépet biztosítani a hallgatók számára, belföldi konferenciákon való részvétel költségeit pedig még ennél is kisebb arányban finanszírozzák. Az is kitűnt a hallgatók által felvetett problémahalmazból, hogy több helyen nem teljesen kielégítő a témavezetők és a doktoranduszok együttműködése, a témavezetők nem adnak megfelelő támpontot, segítséget a disszertáció elkészítéséhez. Ezek a gondok azonban nem mutathatók ki akkor, amikor a témavezető tevékenységének részletes értékelésére kerül sor. Hat szempontból kellett az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelni a témavezetőt. Kitűnik, hogy nincs olyan terület, ahol az elégedettség mértéke ne haladná meg statisztikai értelemben jelentősen a skálaátlagot, sőt kijelenthető, hogy összességében, mindent egybe vetve kifejezetten kedvező a témavezetők megítélése. Igaz ez annak ellenére is, hogy a konzultációs lehetősséggel elégedetlenek aránya (1-2-es választ adók) 15 százalék, a témavezetéssel elégedetleneké 20, végül a szakmai tanácsokkal elégedetleneké pedig 23 százalék. A témavezető kiválasztása egyébként döntően még a felvételi előtt megtörténik (75%), és mindössze 10 százaléka jelezte a hallgatóknak, hogy nem személyes úton történt a témavezető megkeresése, felkérése, hanem a doktori iskola jelölte azt ki. Feltehető, hogy az első esetben sokkal emberibb, interaktívabb a viszony, mint akkor, ha kijelölik a doktorandusz hallgató vezető tanárát. Ha minden szempontot mérlegre teszünk a témavezetők működésével kapcsolatosan, megállapítható, hogy 10-ből majdnem 7 hallgató, ha újra dönteni kellene, ismét a jelenlegi témavezetőjét kérné fel munkája elvégzésére. Az elégedetlenek, azaz a váltani akarók aránya 16 százalék. A doktori képzéssel kapcsolatban a kutatás hat állítást fogalmazott meg. Ezek olyan állítások, amelyek mintegy összesítik azokat az általános közvélekedéseket, közhiedelmeket, amik szóba kerülnek a PhD-képzésekkel kapcsolatosan. A hat állítás megerősíti, igazolja mindazokat a tényeket, amelyeket a doktori képzések kapcsán a felmérés korábbi részeiben ismertettünk. A képzésben jelenleg részt vevők a doktori képzést nem a munkanélküliség elkerülésének egyfajta intézményesített változatának tartják, és az sem igaz, hogy a három évre nyújtott egzisztencia motiválná a hallgatókat. Ezzel szemben egyértelműen kijelenthető, hogy a PhD, DLA-hallgatók a doktori felvételi esetén meghatározónak (előnynek?) tartják a leendő témavezetővel való előzetes munkakapcsolatot, és az is bizonyos, hogy a hallgatók jelentős része számára a külföldi munkavállalás lehetősége nagyobb előnnyel jár, mint a hazai munkavállalás. A jövőben, pontosabban a doktori fokozat megszerzését követően egyébként döntő többségük, mintegy kétharmaduk tudományos pályát tervez. A jelenlegi hallgatók 40 A C T A D O C T O R A N D O R U M 19

20 százaléka szeretne a felsőoktatásban elhelyezkedni főállású oktatóként, 10 százalékuk az akadémiai szektorban dolgozna, míg közel ugyanennyien a 6 magánszektorban K+F területen képzelik el a jövőjüket. Külföldi tudományos munkavégzést ez egyébként ellentmond a korábban már közölt adatokkal 12 százalékuk tervez. Végül az alfejezet utolsó kérdése a hallgató saját életének jövőbeni alakulását tudakolta. Nyilvánvalóan a társadalomban, a politikai és gazdasági alrendszerben zajló folyamatoktól legalább részben függő jövőkép viszonylag kedvező. A PhD és DLA-hallgatók mintegy háromnegyede bízik abban, hogy 6-8 éves távlatban jelentősen javul jelenlegi helyzetéhez képest a jövője, és ami még ennél is érdekesebb relatív többségük úgy gondolja, hogy saját jövőjét elsősorban ő maga tudja kézben tartani, irányítani (20. ábra). 14 százalékuk van azon az álláspontot, hogy a jövőt valamilyen külső, saját magától független tényező irányítja. Ezeket az adatok mindenképpen örvendetesnek és aláhúzandónak véljük. 5. Szocio-demográfiai tényezők A kutatás záróakkordjaként néhány kérdés erejéig a doktoranduszok családi hátterét, valamint anyagi, jövedelmi viszonyait igyekeztük feltérképezni. Elemeztük egyrészt a kibocsátó családra vonatkozó információkat (anya, apa iskolai végzettsége, térbeli mobilitás), illetve a jelenlegi és jövőbeni családdal kapcsolatos adatokat A kibocsátó család A kérdőívet kitöltő doktorandusz hallgatók döntően olyan családban nevelkedtek, ahol a családi szocializáció eleve kedvező körülményeket nyújtott a tudományos pályához. Közel kétötödüknek mind a két szülője diplomás, további egyötödüknek pedig legalább az egyik szülője rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A jelenleg doktori iskolába járók között alig-alig található kifejezetten alacsony iskolázottságú, azaz legfeljebb 8 osztályt végzett szülő gyermeke, de szakiskolai végzettségű szülő is jóval kevesebb, mint az országos átlag. Ezek az adatok az iskolai mobilitás alacsony szintjére utalnak, azaz arra, hogy alacsony iskolázottságú szülő gyermekének lenni komoly, szinte behozhatatlan hátrányt jelent a rendszerváltozás utáni oktatási rendszerben. A társadalmi mobilitás megrekedésére utal az az adatsor is, amely azt vizsgálja, hogy a doktorandusz hol él jelenleg és hol élt döntően 18 éves koráig. Akik 18 évesen a fővárosban éltek több mint 80 százalékban jelenleg is itt élnek, és az is kijelenthető, hogy a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban nevelkedők is döntően ott vagy 7 Budapesten élnek. Másképpen a jelenleg fővárosban lakó doktoranduszok közel kétharmadát a mindig is a fővárosban élők, illetve a megyeszékhelyekről Budapestre 6 Itt jegyezzük meg, hogy a kérdőívet kitöltő hallgatók több mint háromnegyede volt már korábban is foglalkoztatott. 62 százalékuk dolgozott a felsőoktatásban, 23 százalékuk hazai kutatóintézetben, és némiképp meglepő módon 20 százalékuk volt már regisztrált munkanélküli. Jelenleg kétharmaduknak van munkaviszonya, amiből 78 százalék a teljes idejű munkaviszony, 15 százalék a megbízási szerződés, 7 százalék pedig részidejű foglalkoztatás. 20 A C T A D O C T O R A N D O R U M

21 költöző doktoranduszok teszik ki, míg a jelenleg megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken élő PhD, DLA-hallgatók valamivel több mint 60 százaléka élt ezeken a településeken korábban is. Egyébként községben élt 18 éves koráig a Budapesten tanuló doktoranduszok 9 százaléka, míg 28 százaléka kisebb városokban nevelkedett. A megyei jogú városoknál 16 és 23% ez az arány Családi körülmények A kérdőívet kitöltő PhD, DLA-hallgatók 45 százaléka nőtlen, hajadon, valamivel több mint fele viszont tartós élettársi közösségben, házasságban vagy élettársi viszonyban él. Ezek az adatok merőben eltérnek egyébként az egyetemistákra és főiskolásokra jellemző adatoktól, és jelzik, hogy a doktori iskolába való bekerülés az életpálya új szakaszát, a felnőtté válás befejeződését is jelenti. A kérdőíves vizsgálat adatai szerint gyermeke minden ötödik megkérdezettnek van, ugyanakkor a kérdőívet kitöltők mintegy hattizede feltétlenül szeretne (még) gyermeket. A gyermekvállalás tehát fontos prioritása a doktorandusz hallgatók jövőbeni életének. Mindössze 1 százalékuk állítja határozottan, hogy nem szeretne gyermeket, és 4 százaléka pedig úgy hiszi, hogy különféle okokból nem lesz gyermeke. Végül az utolsó kérdések a doktoranduszok anyagi helyzetét vizsgálták. Az adatokból kitűnik, hogy a kérdőívet kitöltő PhD, DLA-hallgatók anyagi helyzete semmiképp sem nevezhető rózsásnak. Mintegy 50 százalékuk 80 és 120 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik havonta, ami éppen hogy megfelel, de inkább alatta van a diplomás minimálbérnek. A kontraszt még nagyobb, ha a megszerzett jövedelem mellé odarakjuk azt az adatsort is, amely a szükséges jövedelmet jelöli ezer szemben a szükségesnek vélt havi, átlagos forinttal. A különbség több mint forint. Doktorandusznak lenni tehát nem anyagi okok miatt éri meg, már ha megéri. A kutatás során választ adó PhD/DLA-hallgatók jövedelemszerkezetét megállapítható, hogy a bevételek az állami ösztöndíjasoknál alapvetően a tanulmányi ösztöndíjból, a válaszadók egészét tekintve pedig leginkább saját munkából, illetve egyéb támogatásból állnak. Kevésbé játszik szerepet a szülői támogatás, illetve a diákhitel. A kiadási oldal meglehetősen egysíkú. A bevételek túlnyomó többsége ugyanis lakhatásra, illetve általános létfenntartásra mennek el (e kettő az összkiadás több mint 50 százalékát jelentik). Sajnálatosan kevés pénzt költenek a doktoranduszok az értelmiségi léthez kötődő tevékenységekre vagy árukra, mint könyv, szakfolyóirat beszerzésére, kulturális fogyasztás. E kettőre átlagosan és havonta az összbevétel alig 5 illetve 6 százaléka költődik. Vagyis azt a kevés pénzt, amiből gazdálkodnak lényegében felélik a fiatalok, ami a későbbi családalapítást, gyermekvállalást, önálló egzisztencia-építést nagyban megnehezítheti. 7 Azért ezt a két településtípust vizsgáljuk, mert a doktori iskolák alapvetően a nagy tudományegyetemeken találhatók, amelyek viszont elsősorban a megyei jogú városokban, és Budapesten helyezkednek el. A C T A D O C T O R A N D O R U M 21

22 Bibliográfia Bauer Béla, Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság2008 Gyorsjelentés Budapest, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Enders, Jürgen - Bormann, Lutz 2001: Karriere mit Doktortitel? Ausbildung, Berufsverlauf und Berufserfolg von Promovierten. Franfurt am Main: Campus Verlag Enders, Jürgen - de Weert, Egbert (eds.) 2004: The International Attractiveness of the Academic Workplace in Europe. Frankfurt am Main: Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft EURODOC 2003: Answers the EURODOC 2003 Questionaire. Forrás: download.php?lng =en EURODOC 2004: Summary of the Findings of the EURODOC 2004 Questionaire. Forrás: Fábri György 2001: Mit tudunk a doktoráltakról? - Helyzetfelmérő és módszertani tanulmány a Felsőoktatási és Tudományos Tanács számára a PhD-fokozattal rendelkezők életpálya-esélyeinek kutatásához. Forrás: Fábri György 2002: Kutatási jelentés a PhD-fokozatot szerzettek munkaerő-piaci esélyeit feltáró kutatási programról. Munkaanyag az FTT plénuma számára. Forrás: Fináncz Judit 2007: Doktoranduszok szakmai és magánéleti tervei. Educatio 2007 ősz (13/3) p Fináncz Judit 2008: Doktori képzés a doktoranduszok szemével: egy debreceni empirikus vizsgálat tapasztalatai. In.: Kereszty Orsolya (szerk.): Interdiszciplinaritás a pedagógiában. Képzés és Gyakorlat konferenciák I. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar p Fináncz Judit, Kucsera Tamás Gergely, Bojárszky András: A doktori képzés finanszírozása Magyarországon (DOSz elnökségi előterjesztés), kézirat, január Güdler, Jürgen - Mugabushaka, Alexis-Michel 2004: Stipendiat - und dann? Ausgewählte Ergebnisse einer Befragung ehemaliger Stipendiatinnen und Stipendiaten der Deutschen Forschungsgemeinschaft. Forrás: /download/ib01_2004.pdf Jablonski, Ann M. 2001: Doctoral Studies as Professional Develpoment of Educators in the United States. European Journal of Teacher Education, Vol. 24, No. 2, 2001 p Kersting, Norbert 2000: Promotionsstudium im Vergleich. Marburg: Institut für Politikwissenschaft der Philipps Universität Marburg. Kupfer, Antonia - Moes, Johannes eds. 2004: Promovieren in Europa. Ein 22 A C T A D O C T O R A N D O R U M

23 internationaler Vergleich von Promotionsbedingungen.Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft, Frankfurt am Main Mangematin, v. - Robin S. 2003: The two faces of PhD students: managemant of early careers of French PhDs in life sciences. Science and Public Policy. 30. évf. 6. szám (2003 december) o. Oktatás Statisztikai Évkönyv 2007/2008 Budapest, OKM Oktatás Statisztikai Évkönyv 2008/2009 Budapest, OKM Röbbecke, Martina - Simon, Dagmar 2001: Promovieren mit Stipendium. Zweite Evaluation der Förderung des wissenschaftlichen Nachwuchses nach dem Nachwuchsförderungsgesetz (NaFöG). Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung, Berlin Sadlak, Jan ed. 2004: Doctoral Studies and Qualifications in Europe and the United States: Status and Prospects. Bucharest: UNESCO - CEPES THESIS 2004: Doktorandenbefragung. Forrás: A C T A D O C T O R A N D O R U M 23

24 IV. Barthel-Rúzsa Zsolt, Kucsera Tamás Gergely: A Magyar Ifjúsági 8 Konferencia öt évéről Az évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg a társadalmi és állami rend főbb szabályait, a gazdasági illetve jogi működési alapelveket, továbbá az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami szerepvállalást és a kötelezettségeket. Az Alkotmány kimondja különösen annak 16., 67. és 70/D. szakaszai, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi a gyermekek és az ifjúság érdekeit. Továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. szakaszának (3) bekezdése kimondja: A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.. A MÁÉRT február 20-i megalakulását követően, 1999 márciusának végén kezdődtek meg az Ifjúsági- és Sportminisztérium (ISM) által kezdeményezett társadalmi-szakmai egyeztetések a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek közös fórumának létrehozásáról, majd az június 4-5-én Szegeden megtartott előkészítő konferencia után november 27-én, Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). Az Alapító Nyilatkozatban foglaltak szerint Közös munkánk alapja az a felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos értékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásuk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaik megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a 9 képzettség tisztelete valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A Magyar Ifjúsági Konferencia A Magyar Ifjúsági Konferencia október én Zánkán megtartott ülésén került sor a Doktoranduszok Országos Szövetségének felvételi eljárására. A magyarországi régió egyhangúlag elfogadott javaslatát követően mind az Állandó Bizottság, mind a Plénumülés hasonló arányban szavazta meg a DOSz tagsági kérelmét. Kocsis Miklós elnök rövid beszédben köszönte meg a támogatást, és biztosította a MIK elnökét arról, hogy a DOSz aktív szerepet kíván vállalni a szervezet munkájában. Az ülésen sor került a Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvánnyal amelynek alapítói jogait a DOSz gyakorolja kapcsolatos egyeztetésre Rauh Edit szakállamtitkár-asszony és a DOSz elnöke között. Az alapítvány amely eddig a MIK, valamint a Márton Áron Szakkollégium munkáját segítette, és a korábban működő, közelmúltban megszüntetett Agóra irodákat működtette kuratóriumának lemondását követően a DOSz elnöksége rövidesen új kurátorokat nevez meg, és gondoskodik a szervezet további működtetéséről is. 8 A cikk korábbi azonos címen megjelent tanulmány átdolgozott változata, amely az alapításának tizedik évfordulóját idén novemberben ünneplő Magyar Ifjúsági Konferencia működésének első szakaszát mutatja be, címétől eltérő módon valamivel több, mint öt éves időszakot. 9 A MIK Alapító Nyilatkozata, Budapest, november A C T A D O C T O R A N D O R U M