CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG

Átírás

1 CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE 314 / (XI.8.) KORM. RENDELET 36. SZERINTI TELJES ELJÁRÁS ALAPJÁN A 3 8. S Z E R I N T I V É L E M É N Y E Z É S I S Z A K A S Z D O K U M E N T Á C I Ó J A augusztus 7.

2 Cserszegtomaj Község Településrendezési eszközeinek részleges módosítása Készítette: Cserszegtomaj Község Önkormányzata megbízásából 2014-ben: Felelős tervező: Településtervezés: Munkatárs: Építészet: Táj- és természetvédelem: Közlekedéstervezés: Víz- és csapadékvíz közművek: Villamosenergia-ellátás és hírközlés: NÉMETH FERENC okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT NÉMETH FERENC okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT VARGA ORSOLYA okl. településmérnök NÉMETH FERENC okl. építészmérnök AUER JOLÁN TÁJOLÓ-TERV KFT. TT/1T, TK/ STURCZ MIHÁLY Okl. építőmérnök TR-k-T/ FEHÉRNÉ GREMANOVÁ HELENA Okl. építőmérnök TV-T /2018 SZURMAI ZOLTÁN Okl. villamosmérnök, vezető tervező TE 19,0065/2017, TH /2017 Örökségvédelmi hatástanulmány: Vándor László okl. régész, okl. műemlékvédelmi szakmérnök szakértő műemléki érték dokumentálása szakterületen nyt. sz. szakértő régészeti örökség védelme szakterületen KE93XO reg. sz Feldolgozó: PLANTEUS KFT Monoszló, Fő u

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Előzmények ismertetése II. Vizsgálati munkarész Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzet értékelő munkarész III. Alátámasztó javaslati munkarész Településrendezési javaslat Szakági javaslatok Szabályozási koncepció Környezeti értékelés IV. Határozat tervezet V. Mellékletek Tervezői nyilatkozat A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló döntés Előzetes tájékoztatási szakaszra érkezett vélemények Előzetes tájékoztatási szakaszra érkezett vélemények összefoglalása Területrendezési eljárás határozata Örökségvédelmi hatástanulmány Helyi építési szabályzat tervezet VI. Rajzi mellékletek Balaton K. Ü. Területrendezési tervével való összhang vizsgálata (BTSz Ö123, BTSz T1, BTSz Sz1, BTSz P2, BTSz M1, BTSz C1, BTSz E12, BTSz U1, E térség, M térség tervlapok) Vizsgálati tervlapok (Hm-I, Hm-II, Vizsg.I, Vizsg.II.a, Vizsg.II.b, Vizsg.III, Vizsg.IV, Vizsg.V, Vizsg.VI, Vizsg. VII.) Alátámasztó javaslati tervlapok (Villamos energetika és hírközlés, É-R, TK-1, TK-2, TK- 3, TK-4, Sze-M) Határozat tervezet melléklete: Településszerkezeti terv-szerkezeti tervlap (Sze tervlap) Rendelet tervezet melléklete: Szabályozási terv (Sza-1, Sza-2, Sza-3, Sza-4, Sza-5 tervlapok) 3

4 I. ELŐZMÉNYEK ISMERTETÉSE 1. A vonatkozó önkormányzati döntések ismertetése Cserszegtomaj Község Önkormányzata a településrendezési eszközök készítését a 2014 márciusában megkezdte meg az 51/2014.(IV.9.) számú képviselő-testületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott gondolatok alapján. Az érintettek felé kezdeményezte a véleményezési eljárás megindítását a 314/2012.(XI.8.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) VI. fejezetében, 36. -ban szereplő teljes eljárás szerint. A település jelenleg nem rendelkezik érvényes településrendezési eszközzel, ezért jelen munka célja a településrendezési eszközök elkészítése. A munka során Cserszegtomaj teljes közigazgatási területére elkészülnek az eszközök az Eljr. szerinti tartalmi követelményeknek és jelmagyarázatnak megfelelően. Elkészülnek továbbá az alátámasztó szakági javaslatok a megfelelő szakági tervezők bevonásával. A rendezés hatására várhatóan kialakul az a társadalmilag és szakmailag is támogatott keret-szabályrendszer, mely a település adottságaihoz igazodó, magasabb rendű jogszabályok előírásainak megfelelő, és mely a község értékeit megőrzi, fejlődését biztosítja. A korábban, a településfejlesztési koncepció során elkészített vizsgálati munkarészek alkalmasak a településrendezési eszközök készítésének megalapozására. Az időközben történt változások tekintetében frissítésre, kiegészítésre kerültek a szakági tervezők közreműködésével, jelen dokumentáció részét képezik. Az alátámasztó javaslatok készítése megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező szakági tervezők bevonásával történik. Az érintett partnerek tájékoztatása a partnerségi egyeztetés szabályait tartalmazó 65/2013.(IV.24.) sz. kt. határozatban foglaltak szerint történik. Az érintett államigazgatási szervek és a szomszédos önkormányzatok megkeresése is megtörténik. A településrendezési eszközök készítését Hornyák Attila önkormányzati főépítész segíti. 2. Az eljárást befolyásoló tényezők Cserszegtomaj Község Önkormányzata a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009.(IV.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Teljr.) meghatározottak alapján térségi területfelhasználási engedély kérelmet nyújtott be az Állami Főépítész felé 2014 áprilisában a közigazgatási területén felmerült alábbi témában: Az Önkormányzat településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kijelölését tervezi a közigazgatási határtól számított 200 méternél közelebbi területen, ezért Teljr. 1. (1) bekezdés db) pontja szerinti beépítésre szánt terület kivételes kijelölésé eljárás lefolytatását kérte ( a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó települések közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen ). Az eljárás lezajlott, a térségi területfelhasználási engedélyt a tárgyi kérelemre az illetékes Állami Főépítészi Iroda megadta. A területrendezési eljárásban érintett területek tájékoztató jelleggel lehatárolásra kerülnek a jelen eljárásban kiküldésre kerülő tervlapokon (felületi sraffozással), azonban a későbbiekben, a tervek elfogadásakor már nem szerepelnek azokon. 4

5 II. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ AZ Eljr-ben foglaltak alapján a településszerkezeti terv (Eljr. 9. (4) bekezdés) és a szabályozási terv (Eljr. 11. (4) bek.) készítését megelőzően megalapozó vizsgálatot kell folytatni az Eljr. 1. melléklete alapján. A településfejlesztési koncepcióhoz készült vizsgálat szükség szerint aktualizálva a településszerkezeti tervhez valamint mivel együtt készülnek, a helyi építési szabályzathoz is felhasználhatóak. Jelen vizsgálat alapja a településfejlesztési koncepciót megelőzően készült vizsgálat, azonban az időközben történt változások során ez kiegészült, módosult. Az Eljr. 1. mellékletében meghatározott tartalom minden elemével foglalkozik amely érinti Cserszegtomaj községet, az egyes elemek helyenként összevonásra, átcsoportosításra kerültek a település sajátos adottságai alapján Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Cserszegtomaj a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megyében, a Keszthelyi járás területén elhelyezkedő községi rangú település. 12,61 km 2 alapterületen helyezkedik el. Lakosainak száma ben 2857 fő volt, az átlagos laksűrűség 226,57 fő/km 2. A települést Keszthely öleli három oldalról körbe, nyugatra Hévíz, északra Rezi határolja. Megközelítése leggyakrabban Keszthely felől történik, a Keszthely és Rezi közötti, valamint a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő és a Keszthelyt Várvölggyel összekötő úton. Fontos kapcsolatot jelent továbbá Hévíz felé a számú Hévíz-Alsópáhok összekötő úthoz való csatlakozás a Bikedi út folytatásában A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a 97/2005. (XII.25.) sz. határozattal fogadta el. Célja hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Öt átfogó, hosszú távú fejlesztéspolitikai célt határoz meg: a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható fejlődés és örökségvédelem, a területi integrálódás, és a decentralizáció, regionalizmus megvalósítását. A Nyugat-dunántúli Régió fejlesztésének mottójaként a régiót a következőképp határozza meg: élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló - zöld jövőrégiójává válik. Cserszegtomaj és környezete természeti- és táji értékekben gazdag rurális térség urbánus központtal. Általános érvényű megállapításain túl a középtávú területi célok között, országos jelentőségű fejlesztési térségként szerepel a Balaton Kiemelt Üdülőterület területe, ahol alapvetően fontos a tartós versenyképesség megteremtése a fenntartható térségi rendszer kialakításával. A cél, hogy a környezeti, a táji és kulturális értékeinek megőrzésével és ésszerű használatával, a turisztikai kínálat minőségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők együttműködésével egy tartósan versenyképes és fenntartható térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos: a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása; a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával; a tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz 5

6 minőségének megóvása; Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése; a közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; a nemzetközi jelentőség balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása; a természet-földrajzi adottságokra építő (pl. szőlő, gyümölcs) és hagyományokkal rendelkező ágazatokban tevékenykedő vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása; régióban működő vállalkozások környezetkímélő technológiájának és energiatakarékos működésének ösztönzése; magas tudástartalmú és alacsony nyersanyag-, szállítás igény vállalkozások indításának és letelepítésének ösztönzése. A Balaton Fejlesztési Tanács május 8-án fogadta el a legújabb, 2020-ig tartó időszakra szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciót. A koncepció a térség jövőképét a következők szerint fogalmazta meg: Legyen a Balaton Magyarország és Európa kertvárosa! Ez alapján átfogó célként jelenik meg a helyi társadalom életminőségének javítása érdekében a Balaton térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. Mindez kiterjed a vállalkozások versenylépességének, a környezet minőségének javítására, valamint a területi kohézió megvalósítására, ami nem más, mint a parttól távolabbi településeken a gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatottság bővítése a szereplők együttműködésével. Kisebb területegységet tekintve, a Nyugat-Balaton térségének fejlesztési irányait is meghatározza a koncepció, külön kiemelve a Cserszegtomaj és Felsőpáhok környékén jellegadó ágazatát, a szőlő- és gyümölcstermesztést. Az idegenforgalom tekintetében a gyógyturizmus és az aktív-, ökoturizmus terén léphet előre a település, amihez a humán erőforrások színvonalának emelése elengedhetetlen, és a településkép valamint az infrastruktúra-hálózat minőségi fejlesztése szükséges. Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója a regionális célokkal összhangban a jövőképében a jövő megújuló-zöld megyéje -ként fogalmazta meg önmagát. A térségben megújuló energiával megújuló társadalmat, versenyképes gazdaságot, európai jólétet kíván teremteni. Mindezeket öt fő, specifikus célterületen valósítja meg, a környezeti állapot javításával, a társadalom megújítása, a kohézió erősítésével, a gazdasági versenyképesség javításával, a térségi felzárkóztatás, a területi kohézió növelésével, a nemzetközi együttműködések és a határon átnyúló kapcsolatok bővítésével. A megye hosszú távú koncepcionális fejlesztési céljai közül a balatoni térségben megfogalmazott témák közül az egészségturizmus, a gyermek- és családbarát üdülés megvalósítása, az integrált térségi gazdaságfejlesztési programok, és az élelmiszertermelés élénkítése és piacra jutásának segítése érintheti legfőképp Cserszegtomajt, továbbá jelentős hatása lehet még a Keszthely-Várvölgy és a Keszthely-Zalaszántó utak korszerűsítésének. Zala Megye Szakképzés-Fejlesztési Koncepciójának feladata, hogy a Zala Megye Területfejlesztési Koncepció -ban megfogalmazott célrendszer végrehajtásához biztosítsa a jól képzett középfokú szakembereket, ezért céljai között a gazdaság szakmunkás igényének mennyiségi és minőségi kielégítése szerepel. A gazdaság képzési igényének felméréséből következtetve elsősorban a gép- és járműipar, mechatronikai, elektrotechnikai, megújuló energiák, kereskedelem és logisztika, a gyógy- és az egészségturizmus, építő- és kerámiaipar, fa és a textilipar igényeinek megfelelő képzési rendszer támogatandó. Szakképző centrumok létrehozását a koncepció Zalaegerszegen és Nagykanizsán tervezi A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 6

7 A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, melyet az Országgyűlés a évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és később módosított (módosító jogszabály: évi L. tv, évi CCXXIX. törvény). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Cserszegtomaj község területének nagyobb középső és keleti részét az Ország Szerkezeti Terve mezőgazdasági térségbe, nyugati részét vegyes területfelhasználású térség övezetbe sorolta. A település déli határát az országos kerékpárút törzshálózata érinti. Az országos térségi övezetek közül az országos ökológiai hálózat övezete érinti a község nyugati részét, kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete a dél-nyugati részét, jó termőhelyi adottságú szántó terület övezete a déli részének egy keskeny szakaszát, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a település délnyugati részét, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, valamint országos vízminőség-védelmi terület övezete az egész településre vonatkozik. Cserszegtomaj területére a térségi illetve megyei területrendezési tervek közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban BTv) szóló, a évi CXII. jóváhagyott törvény vonatkozik. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei közül a 77. sz. új főúti kapcsolat ([OTRT szerint] - Tótvázsony - Barnag Nagyvázsony Pula Vigántpetend Kapolcs Monostorapáti Hegyesd [OTRT szerint] Lesencetomaj Lesencefalu Várvölgy Vállus Cserszegtomaj [OTRT szerint]), valamint kiemelt jelentőségű mellékút a [Sümeg] Zalaszántó Rezi Cserszegtomaj Keszthely útvonal érinti. A települést legnagyobb mértékben települési térség területfelhasználási kategóriába sorolja, a déli és nyugati területeken zömében mező-, helyenként erdőgazdálkodási térség besorolást alkalmaz a BTv a térségi szerkezeti terven. A községet térségi jelentőségű kerékpárút nyomvonala, valamint nagyközépnyomású földgázvezeték szeli át. A keleti határán halad egy nagynyomású földgázvezeték. A Keszthelyt észak felől elkerülő út Cserszegtomaj déli területeiből is elfoglal valamennyit. Ennek közelében halad egy 120 kv-os villamos távvezeték. A kiemelt térségi övezetek közül az ökológiai pufferterület övezetébe tartozó települési térség érinti a település északi részét, valamint ökológiai pufferterület a dél-nyugati, kisebb kiterjedésű területeket. Nagyobb kiterjedésű ökológiai magterület helyezkedik el a település nyugati felén, a Gyöngyös-patak mentén. Tájképvédelmi terület övezete került kijelölésre a község déli, nyugati, valamint kisseb részben az észak-keleti felén. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe került besorolásra a déli területek kivételével majdnem az egész település. Néhány kisebb, elszórtan elhelyezkedő terület vízeróziónak kitett terület övezetbe került besorolásra. A külterület számos helyen szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében került besorolásra. Ez lakóterületet, nagy kiterjedésű gyümölcsöst a kilátó és az arborétum területét is érinti. Cserszegtomaj közigazgatási területének legnagyobb része települési terület övezetébe tartozik, jelentősebb összefüggő általános mezőgazdasági csak a település déli és nyugati területén találhatunk. Erdőterületként jelöli a törvény az Arborétumot valamint még egy kisebb foltot az észak-keleti határ mentén. A BTv. övezeteinek pontos lehatárolása jelen dokumentációban a településszerkezeti terv és a területrendezési tervek összhangjának bemutatása során történik. 7

8 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Cserszegtomaj fejlesztését befolyásoló vonatkozásai A helyzetfeltáró munkarész kitér Keszthely és Hévíz településszerkezeti terveinek azon részleteire, melyek Cserszegtomaj község településfejlesztési elképzelésit befolyásolhatják. Keszthely város közigazgatási területe három oldalról öleli körbe Cserszegtomajt. Településszerkezeti tervén az északi határos területek szinte kizárólag véderdő besorolást kaptak, a közelben található beépítésre nem szánt bánya területeket szintén véderdő választja el a cserszegi lakó és szőlőterületektől. A Keszthely IV. Dolomit bánya területe egy rövid szakaszon azonban közvetlenül a közigazgatási területig terjed, cserszegtomaji szomszédságában meglévő gazdasági épületekkel rendelkező terület. A Cserszegtomaj 010/4 hrsz-ú szőlő művelésű területen a rekultiváció után részben hulladékudvar felirat szerepel. A két település déli és nyugati közös határa mentén Keszthely településszerkezeti terve a jelenlegi funkciójának megfelelő mezőgazdasági, erdő és lakóterületeket szerepeltet, ugyanakkor a Bikedi sor déli oldalán nagy területű településközponti vegyes terület került kijelölésre. A két település közös határának nyugati részén, és a Margit-kilátó megkerülésével lovasút nyomvonala húzódik, mely Hévíz város településszerkezeti tervén folytatólagosan szerepel. A község dél-nyugati területét érinti részben a Keszthely-Hévíz-Alsópáhok-Cserszegtomaj területén található megkutatott és nyilvántartott országos ásványvagyon területének lehatárolása. A megkutatott terültek Cserszegtomaj rendezési eszközeiben az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján kerül feltüntetésre. Hévíz Cserszegtomaj nyugati szomszédja, határuk a Gyöngyös-pataktól nyugatra húzódó Hidegérpatak mentén került meghatározásra. A város településszerkezeti terve a határos részeken országosan védett természeti területként erdő és mezőgazdasági terület övezeteket határol le A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Az Önkormányzat 66/2010.(VI.23.). ök. határozatban és a 10/2010.(VI.24.) rendeletében foglalt döntése értelmében Cserszegtomaj község településrendezési eszközei augusztus 1-ei határidővel érvényüket vesztették, jelenleg nincs hatályos településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata. A településfejlesztési koncepciót az önkormányzat az 51/2014.(IV.9.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el, és a jelen eljárás során a településrendezési eszközök ezzel összhangban kerülnek megfogalmazásra. A település nem rendelkezik érvényes településfejlesztési szerződéssel Társadalmi környezet A település állandó lakosainak száma 2800 körül alakul, az utóbbi időszakban évente átlag 2-3%-al növekszik. Ezt az arányat részben az évek óta pozitív bevándorlási mérleg tartja fenn. Az állandó lakosság 62%-a munkaképes korú, közülük a regisztrált munkanélküliek aránya 6,5% körüli, amin belül 45,7%-os a tartósan munka nélkül lévők száma. Arányuk az utóbbi néhány évben csökken. Legnagyobb a munkanélküliség a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők, azon belül is a szakmunkásképzőt végzettek körében. Cserszetomajon aktívan működik számos egyesület, mint az Aranykorúak Nyugdíjas Klubja, Tátika Népdalkör, Ifjúsági Klub, Sportkör, Labyrint Barlangkutató Klub, melyek gyakran színesítik a falu programkínálatát is ben Pogárőr Egyesület alakult, ami máig aktívan segítik a településen a bűnés balesetmegelőzést, a közbiztonság és közrendvédelem, valamint a környezetvédelem fenntartását. Eredménnyességüket mutatja, hogy működésük óta 90%-al csökkent a lopások és autófeltörések száma. 8

9 Az éves rendszerességgel megrendezésre kerülő 1848-as megemlékezés, Nőnapi köszöntő, Föld napja, Falunapi Vigalom, és Orbán-napi ünnepségek mellett gyakran rendezésre kerülnek tanfolyamok, fesziválok, kiállítások Humán infrastruktúra A településen a magas gyermeklétszám miatt jó a kihasznátsága a számos óvodai csoportot és iskolai osztályt foglalkoztató Szabó István Általános Iskola és Óvodának. Az intézmény tornateremmel A helybéli iskolás korú gyermekek 65 %-a ide jár iskolába. A településen posta található, kultúrház valamint emagyarország pont egyaránt szolgálja a lakosság közösségi célú rendezvényeinek kiszolgálását valamint ismereteinek bővítési lehetőségét, sportpálya és öltöző a fizikai állóképesség fejlesztését. A település cserszegi és tomaji felén is áll templom valamint önálló tememtő Gazdaság A településen a regisztrált vállalkozások száma 2009-ben 435 volt. Legjelentősebb arányban (23%) a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozók találhatók, magas még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tevékenységi körbe tartozó (17%), valamint az építőiparhoz (12%) tartozó vállalkozások száma. A vállakozások döntő többsége 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Az idegenforgalmi tevékenység jelentős a községben, a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma a 2009-es éveben , a magánszálláshelyeken 710 volt. Az összes vendégéjszaka forgalom 73%-át a két nagyobb helyi szálloda bonyolította. Szép számmal találunk eladásra kínált ingatlanokat, építési telkeket, családi házakat. Az eladásra kínált családiházas ingatlanok 1 m2-re vetítve átlagosan 205 e Ft-ba kerülnek. (A számítások kínálati árak alapján történtek, amik az adott ingatlanon található épület bruttó beépített területéhez kerültek viszonyításra. Az árat azonban számos egyéb fontos körülmény, pl. telekméret, komfortfokozat, elhelyezkedés, építés éve stb. is befolyásolja, így az összehasonlítás csak nagyon durva közelítésnek tekinthető, azonban megalapozó vizsgálódásra alkalmas.) A kínált ingatlanok többnyire újszerűek, átlagos alapterületük 126 m2, a hozzá tartozó telek átlagos mérete 1585 m2. A szomszédos települések vizsgálata során látható hogy a keszthelyi kínálat jóval cizelláltabb, a hévízi ingatlanok étéke a Balaton környékén találhatók között az egyik leg magasabb, így az 1 m2-re jutó ingatlan értéke is magasabb mint Cserszegtomajon. Jóval fontosabb megállapítás azonban, hogy a szomszédos Rezi községben kínált ingatlanok átlagos értéke nagyjából a fele a Cserszegtomajiénak, valamint a Hévíz szomszédságában található Nemesbük községen szintén jóval alacsonyabb, azonban pl. a Gyenesdiási ingatlanok átlagosan kis mértékben drágábbak Az Önkormányzat, intézmények Az Önkormányzat helyben jelenleg jegyzői, polgármesteri, adóhatósági, anyakönyvvezetői, műszaki, egyes szociális, pénzügyi, községgazdai és munkügyi feladatokat lát el, azonban januárig építéshatósági és gyámügyi feladatokat is ellátott. A év költségvetés kiadási és bevételi főösszege ,- forint volt. A kiadások tervezésekor figyelembe kellett venni a törvény által előírt kötelező feladatokat és a szükséges beruházások lehetőségeit. Az önállóan működő intézmények közül a Cserszegtomaji Óvoda és a Szabó István Általános Iskola kiadása együtt összesen ,- forint. Az állami normatíván kívül az önkormányzat az óvodai és az iskolai kiadásokhoz ,- Ft-tal járul hozzá. Ezen összegek a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésére biztosítják a szükséges fedezetet. Az utak fenntartására ,- Ft került betervezésre. 9

10 Az önkormányzat ez évben támogatja a civil szervezeteket ,- forinttal, amely felosztását a képviselő-testület pályázati beadványok alapján határozta meg. A már tradícióval bíró kulturális rendezvényekre ,- Ft állt rendelkezésre 2012-ben. Szociális ellátásokra ,- Ft önerő biztosított a költségvetésben, melyhez ,- forint állami támogatásban részesül az önkormányzat. A testület az ez évben születő gyermekek után is Ft juttatásban részesíti a szülőket gyermekenként. Ezen kívül a kulturházban és a teleházban zajló közösségi élet költségeire ,- Ft-ot nyújt az évi költségvetés. Fejlesztések tervezett összege ,- forint. A Képviselő-testület évben a 250 millió Ft- os iskolabővítésre fektette a fő hangsúlyt (pályázati összeg: Ft, önerő: Ft), de emellett közvilágítás, közműépítés valamint ifjúsági park kialakítása is betervezésre került. Az Önkormányzat tulajdonát képezi az úthálózaton kívül a temetők, a közparkok, az intézmények, a sportpálya, beépítetlen területek, és az egykori bányák terültei közül néhány. (Az Önkormányzat nem útként nyilvántartott tulajdonait a mellékletben szereplő térképek ábrázolják a évi ingatlanvagyonkataszter alapján.) Az Önkormányzat bérlakást nem tart fent. A közelmúltban, bő három éve bővítésre és felújításra került az Óvoda épülete, amit a növekvő gyermeklétszám miatt jelenleg három csoporttal működtetnek. Az iskola és óvoda épületének további bővítésére, felújítására, valamint az ellátandó gyermekek számának növekedésével egy megfelelő felszereltségű és kapacitású konyha kialakítására nyert pályázatot a község a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kiírására. A projekt megvalósítása során az iskola 10 tanteremmel, az óvoda egy csoportszobával bővült és az épületegyüttes akadálymentesítése is megoldódott. A vezetékes ivóvíz és a szennyvíz elvezetést a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi, a vezetékes gáz szolgáltatást az E.On Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt., a villamosenergia szolgáltatását az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt, a kommunális és szelektív hulladék szállítását pedig a Keszthelyi HUSZ Hulladékszállító Egyszemélyes Nonprofit Kft. végzi A táji és természeti adottságok vizsgálata, tájhasználat, tájszerkezet Cserszegtomaj a Keszthelyi-hegység dél-nyugati lábánál, a Keszthelyi-Riviéra kistáj területén helyezkedik el. A kistáj a balatoni üdülőövezet része. Táji, tájképi adottságai vonzóak, építészeti, kultúrtörténeti emlékekben gazdagok. Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú, amely jellegében a magassági szintek szerint tagozódik. A Balatonhoz közeli magas talajvízű területeken lápos réti és síkláp talajokon főleg rétek, szántók alkotják a természeti környezetet. E felett az eróziós völgyekkel tagolt lejtős hegylábfelszínek találhatók barna erdőtalajokkal fedetten. A beépített területek mellett itt jelentős volt a szántók, szőlők aránya. A dombvonulatok mészköves tetőin molyhos tölgyes és cseres tölgyesek alkotják a természetes növénytakarót, mára sok helyütt felkapaszkodott ide is a zártkertek, szőlők (napjainkban beépített területek) vonala. A kistáj a növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Zalai flórajárásba tartozik. A településhez tartozó külterületek aránya meglehetősen csekély, mindez jelentősen visszaszorítja a természetes növény- és állatvilág elterjedését és torzítja az állomány összetételét Tájhasználat, tájszerkezet, a zöldfelületi rendszer vizsgálata A település közigazgatái területének jelentős része, 64%-a belterület, java része beépítésre szánt, legfőképp lakóterület. Számos helyen találhatunk mozaikosan, szigetszerűen elhelyezkedő zártkerti, külterületi foltokat az összefüggő belterületen. A beépítésre szánt területek egy része még nem épült be, az e célra a korábbi települési döntések által kijelölt területeken jelentős a szabad beépítési kapacitása. 10

11 A beépítésre nem szánt területek nagy része a település déli és nyugati felén illetve a Gyöngyöspatak és Csókakő-patak mentén találhatók. Jelentős egybefüggő zöldfelületet képvisel továbbá a Horváth Jenő botanikus által 1966-ban létrehozott arborétum hat hektáros területe, a Margit-kilátó környéke. Cserszegtomaj speciális településszerkezetű, tőle északra a kistájra jellemző erdőségek találhatók, ugyanakkor a község területéhez csak kisebb összefüggő erdőterület tartozik. A természet által uralt területek aránya (külterület) szokatlanul kicsi, jellemzően a Keszthely felőli határ mentén találhatók. Ezen belül is jelentős a művelt területek aránya Az épített környezetének vizsgálata A település történeti áttekintése, etimológiája Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezett, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma/Tolma névből való származásnak. Cserszeg első említése a török háborúk során elpusztult, elnéptelenedett Keszthely környéki falvak említése során szerepel. A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt áll. A település első említése Tolmaj néven 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó település lehetett ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek ben Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. Önálló hegyközséggé 1838 után alakult Cserszeg és Tomaj, előtte Keszthelyhez tartozó szőlőhegyek egyike volt. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott. A 19. század elején kezdett dinamikus fejődésnek indulni a terület, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlősei iránt ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas létszámnak számított ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon), lakossága ekkor 2000 fő körül alakult. Az ezt követő 30 év során a település közigazgatási határa közel 1200 k. holddal gyarapodott, ugyanakkor lakosságszáma lassú fogyásnak indult. Elsősorban az egyre gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz fejlődése folytán egyre több turista keresi fel a községet, amely ismét dinamikusan fejlődő része a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít A településszerkezet alakulása, az épített környezet vizsgálata A település a domboldal déli felén települt szőlőbirtokok beépülésével alakult ki. Az erdősült területek még Keszthelyhez tartoznak. Az egykori szőlők területén jelenleg lakó és üdülő környezet található, így a táj korábbi hármas tagozódása (a dombtetőn és a meredekebb lejtőkön erdő, alatta a művelt kultúrtáj lakásra is alkalmas pince épületekkel, a viszonylag sík területen a lakhatásra alkalmas valamint szántó területek) jelentősen megváltozott. Cserszegtomaj közigazgatási területének döntő hányada (a déli, mezőgazdasági hasznosítású valamint patak-menti területek kivételével) beépített, 11

12 vagy beépíthető terület. A domborzat és a patakok, mint jellemzően észak-déli irányú szerkezet alakító elemek ezt több elhatárolt és összefüggő településrészre tagolják. A jelenlegi faluszerkezet alapja a terület múltját idéző mezőgazdasági telek- és útvonalhálózat. A jellemzően keskeny, szövevényes utcák mentén különböző nagyságú biztoktestek találkoztak, ahol az épületek elhelyezkedését elsősorban a domborzati adottságok, és a telekhasználat logikus kialakítása határozta meg. Napjainkban a telkek aprózódásával és az így kialakított tömbök feltárásával egyre kevésbé nyomon követhető az egykori mezőgazdasági birtokrendszer. A jelenlegi beépítés határa a Katonai Felmérések tanulsága szerint azonban megegyezik az évszázadok óta szőlőműveléssel hasznosított területek határával. Mivel a gazdálkodáshoz szükséges épületeket időről-időre lakás céljára korábban is felhasználtak, ez a szórványos beépítés alapja tudott lenni a jelenleginek. A telkek aprózódásával, valamint funkciójuk megváltozásával alakult ki sokhelyütt a mai viszonylag sűrű (és nem teljesen homogén) lakószövet. A hagyományos, utcás-telkes beépítés a későbbi korok hozadéka Cserszegtomajon, ugyanakkor együtt él a lazább szerkezetű beépítéssel. A közelmúltban kialakított telek- vagy beépítés struktúrák is ezt a viszonylag könnyen alkalmazható, falusias utcaképet eredményező tervezési módszert alkalmazták. Ez alapján megállapítható, hogy a lakóterületek középpontjában, viszonylag sík területen elhelyezkedő Keszthelyi út - Rezi út és környezete többnyire sűrűn beépített, párhuzamos és merőleges utcahálózatra felfűzött klasszikus utcaképpel rendelkező rész, gyakorlatilag teljesen beépült. A beépítés módja oldalhatáron álló, az előkertek egységesen kerültek meghatározásra. Ettől távolabb, keletre és nyugatra a település domboldalaira felkapaszkodó lakóterületek részben a településen hagyományos szórványos jellegű beépítések sűrűsödésével spontán fejlődve jöttek létre: helyenként keskeny utakra felfűzött szabálytalan telekcsoportok kilakításával, többségében azonban nyeles telkek, nyúlványok és magánutak rengetegét létrehozva keskeny és hosszú telkek rövidebb oldaluk mentén történő sorolásával. Elkülöníthetők továbbá azok a nagyobb méretű egykori mezőgazdasági parcellák, melyek egyidejű, terv-szerű, szabályos osztásával hagyományos arányú utcák és közel egyforma nagyságú telkek alakultak ki. Ezek beépítése jellemzően szabadonálló módon történt. A két településrész, Cserszeg és Tomaj közlekedése gyengén kapcsolódik egymáshoz, és a közlekedési adottságok a cserszegi rész erősebb kötődését eredményezik a szomszédos Keszthellyel, a tomajit Hévízzel. A község beépült területei döntő többségében elsősorban lakó funkcióval bírnak, a lakás mellett azonban gyakran kisebb léptékű gazdasági, szolgáltató funkció is megjelenik, vegyes használatúra színesítve a felhasználást. Kifejezetten gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló, nagyobb kiterjedésű, összefüggő terület kijelölése is történt korábban, a község dél-nyugati felén. Alkalmas e tevékenységek befogadására részben a megfelelő infrastruktúrális helyzete (közművek megléte és a megközelítése is külön útról történik) miatt, részben azért is, mert elkülönül, vagyis nincs zavaró hatással a lakóterületekre anélkül hogy ténylegesen elaszakadna azoktól. A község területén 1040 db lakás van nyilvántartásba véve (2009). Az épület-állomány kora változó, azonban a folyamatos és dinamikus népességszám-növekedéssel párhuzamosan jelentős az új, 20 évesnél fiatalabb építésű lakások száma. A 2009-es év folyamán épített lakások száma 24, a lakosra jutó épített lakások száma 91,4, ami kiemelkedően magas a megyei átlag és a hasonló lakosságszámú települések hasonló adataihoz képest. A leggyakoribb a saját használatra épült, családiházas lakásforma, azonban építészeti karakterét tekintve az épületállomány rendkívüli változatosságot mutat (alapterület, épület alak, tetőidom szempontjából). Magasságuk azonban viszonylag egységesnek mondható, jellemzőek a földszintes épületek a tetőtér beépítésével, illetve a 12

13 meredekebb terepviszonyok kihasználásával az egy emelet magasságú, többségében a tetőteret szintén belakó épületek. A település lakószövetét több nagy jelentőségű, különleges funkciójú terület-egység tagolja. A hagyományoknak megfelelően mind Tomajnak, mind Cserszegnek önálló temploma, valamint temetője van. A Cserszegi rész központjának a fejlődő, szépülő Európa-tér környéke tekinthető. E köré csoportosulnak a templom mellett az ideiglenesen használt művelődési házak, a sportpálya, és az ehhez nemrégiben megépült öltöző és kiszolgáló blokk. A falu intézményi és szolgáltató funkciójú épületei korábban a község fő utcája, a Keszthelyi út közelében, a Gagarin és Községház utcában koncentrálódtak, és a Keszthelyi út csomópontjában számos kereskedelmi, vendéglátó egység is megtelepült. Ez mára átalakult, és az intézmények többsége a fejlődő, épülő, újjászerveződő központban koncentrálódik: itt található az Önkormányzat épülete, mellette a 2012-ben bővített iskola-óvoda. Kisebb zöld felületek is kialakultak a környéken, ahol a gyermekek az iskola után az idejüket szabadban tölthetik: egy játszótér és a Zölden gondolkodó kert ékelődi a lakóházak közé. A Tomaji településrészen kápolnája mellett a hagyományos beépítéstől eltérő, központi funkciót betöltő elemek a Várszínház, a szomszédságában lévő Festetics-pince és az Arborétum, a Margit-kilátó valamint a közelben az Önkormányzat által létrehozott Orbán-tér. Ezek együttesen, egymást erősítve a település egykori szőlőhegyi jellegére utaló település- és tájalkotó elemek, egyfajta mottót fogalmaznak meg a Tomaji domboldalnak. Az intézmények és szolgáltatások nagymértékű fejlődése tapasztalható napjainkban is Cserszegtomajon. Mindez a kedvező demográfiai folyamatok eredménye, ami azonban nyilvánvaló módon részben Keszthely és Hévíz közelségének köszönhető. A turizmus és vendéglátás, egyéb szolgáltatások számos cserszegtomaji lakosnak adnak munkalehetőséget Régészeti és építészeti értékvédelem A település területén hét nyilvántartott régészeti lelőhely található: Azonosító Település Szám Régészeti védelem Név Cserszegtomaj 1 Régészeti lelőhely Veréb-hegy Ny-i oldala Cserszegtomaj 2 Régészeti lelőhely Központi általános iskola Cserszegtomaj 3 Régészeti lelőhely Biked-tető Cserszegtomaj 4 Régészeti lelőhely Szeles Lajos és Pentelei kőfejtője Cserszegtomaj 5 Régészeti lelőhely Gyöngyösi csárda ÉK-i szomszédságában-agyagbánya Cserszegtomaj 6 Régészeti lelőhely Csóka-kő oldala Cserszegtomaj 7 Régészeti lelőhely Rozs János telke Műemléki védelem alatt áll három lakóház-présházként nyilvántartott illetve melléképület és istálló, valamint helyi védelem illet további 2 épületet. Helyi védelemre javasolt (ezeket a szabályozási terv is szerepelteti) további 15 épület, melyek között lakóházak, présházak, pincék találhatók. Ezek védelmére, kezelésére vonatkozó előírásokat a korábban használt településrendezési tervek tartalmazták. Helyszíni bejárás során tisztázódott, hogy a korábbi rendezési terv nem a megfelelő ingatlanon jelölte a műemléki épület együttest. A ténylegesen műemlékileg védett épületek az idő folyamán a használat hiányában olyan mértékben amortizálódtak, hogy felújításuk, értékeik védelme lehetetlenné vált. Nyilvántartott műemlékek: Törzsszám Azonosító Védelem státusza Műemléki Védelem fajtája Védés Hrsz Cím Név Műemlék 1984 Cserszegtomaj Barátgödör, védelem (tartozék) 1716/3 hrsz I. ker Műemléki Műemlék 1984 Barátgödör, védelem I. ker Műemléki Műemlék 1984 Barátgödör, Istálló Lakóházprésház Mellék- 13

14 védelem (tartozék) I. ker épületek A település rendelkezik Örökségvédelmi hatástanulmánnyal, amit Dr. Vándor László régész, műemlékvédelmi szakmérnök 2005-ben készített. Felülvizsgálata az időközben történt jogszabályi változásokra való tekintettel 2014-benszükségessé vált, jelen dokumentáció melléklete. A hatástanulmány foglalkozik a község régészeti, műemléki és természeti örökségével egyaránt, valamint kitér és nyilvántartásban veszi az útszéli kőkereszteket, sírjeleket, valamint a természeti örökség elemeit (Arbrétum, Kútbarlang). Az örökségi értékek kezelésének részletes rendjét az önkormányzatnak külön védelmi rendeletben ésszerű megfogalmaznia, ami alapul veszi a hatástanulmány következtetéseit. A közeljövőben elkészülő településrendezési tervek feladata az alapvető építészeti előírások meghatározása, ami az örökségvédelem területén is a jelen településfejlesztési koncepció és a hatástanulmány vezérelvei alapján készül. A műemléki épületek kapcsán, amennyiben ezt az illetékes államigazgatási szervek támogatják, a műemléki védettség meszüntetését kezdeményezi az Önkormányzat Közlekedés és közmű ellátottság Közlekedés: Cserszegtomaj közlekedési hálózatának alapját a Keszthelyről Rezi felé tartó bekötő út, valamint a Sümeg és Várvölgy felé tartó összekötő utak jelentik. A településen a 120 km hosszú úthálózat található, melyből Önkormányzati fenntartású közterületek hossza közel 80 km, az állami közutak hossza 1,8 km. A belterületi úthálózat 70 %-ban portalanított, azonban az alsóbbrendű elemei jellemzően igen keskeny, gyakran 2-3 méter szélességűek. A lakóterületek sűrűsödésével ezek egyre kevésbé alkalmasak a közlekedési igények maradéktalan kielégítésére, a csapadékvíz elvezetése hiányos, és többnyire a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételei sem biztosítottak. Jelenleg kerékpár út a településen nem található, a BTv azonban szerepeltet területén térségi jelentőségű tervezett hálózati elemeket. A közösségi közlekedés feladatait a helyközi autóbusz járatok látják el Keszthely, Hévíz, Sümeg és Várvölgy irányába. A járatok útvonalának alakítása a lehetőségeknek megfelelően úgy történt, hogy az mindkét településrészt érintse. A település lakóterületén a gépkocsik elhelyezésének feltételei a telkeken belül adottak, az intézmények környezetében is megoldottak. VI. osztályú, megtartandó repülőtér található a település nyugati felén, mezőgazdasági területekkel körülvéve, a 0108/1 hrsz-on. Energia közművek: Cserszegtomaj villamosenergia ellátását a 120 kv-os hálózatról vételező keszthelyi alállomás biztosítja. A villamosenergia hálózatra rákötött lakások aránya 100%-os. Az összes, az EON által szolgáltatott energia mennyiségének 64%-át használják fel a háztatások (2009.). A gázvezeték hálózat hossza a településen 38 km. A háztartások vezetékes gáz hálózatra történő rákötésének aránya 68,5 %, ezek az összes szolgáltatott gáz mennyiségének 60 %-át fogyasztják. Nagynyomású földgáz vezeték nyomvala és gázátadó állomás található a településen. Megújuló energia alaklamazása bemutató jelleggel a nemrégiben elkészült Zölden gondolkodó kertben történik, ahol a napenergi hasznosítására fotovoltaikus világító elemek kerültek kihelyezésre. Vízellátás: Cserszegtomaj vízellátása két vízbázisról történik, a Dobogói karszt aknáról (hrsz.: 088, Cserszegtomaj közigazgatási terület) valamint a keszthelyi Vadaskerti kutak hrsz.: 0493, Keszthely közigazgatási terület) vízbázisáról. A Dobogói vízbázis a keszthelyi hegység nyugati szélén, Cserszegtomaj Dobogó hegy lábánál felhagyott bányaudvarában, a Gyöngyös patak bal partján létesült 1947-ben Hévíz Cserszegtomaj vízellátására. Jó minőségű karsztvizet szolgáltat. A Vadas kert vízműtelep és kút Cserszegtomajtól délre, Keszthely közigazgatási területén van. 14

15 A településen kiépített ivóvízhálózat üzemel. A DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége által szolgáltatott ivóvíz a község 100%-át látja el. A kiépített gerinchálózat anyaga igen vegyes. A vízellátás NA 200 KM PVC, NA 80, NA 150, NA 100 és NA 80 ac.ny., NA 200 KPE gerinc vezetékekkel történik. Cserszegtomaj szétszórt hegyközségi település, ezért az egyes ingatlanok vízellátása a szomszédos ingatlanokon keresztül vezetett, szolgalommal terhelt gerincvezetékkel van megoldva. A településen az alábbi vízmű telepek vannak: 1611 hrsz.: 70 m 3 -es tároló üzemen kívül 1680 hrsz.: régi gépház, tároló üzemen kívül 852/1 hrsz.: 200 m 3 -es tároló üzemen kívül 1487 hrsz.: 2x25 m 3 -es tároló üzemen kívül Az üzemen kívül helyezett tárolókhoz csatlakozó vezetékek szintén megszüntetésre kerültek. Új gerincvezetékek kerültek kiépítésre, melyek a két vízbázishoz kapcsolódnak. A hálózati nyomás 1,5-6 bar között van. Az üzemeltető tudja biztosítani a folyamatos, jó minőségű és biztonságos vízellátást. Ezt a rendszer folyamatos bővítésével és korszerűsítésével érheti el. Oltóvíz biztosítás A település belterületén meglévő tűzcsap hálózat biztosítja a tűzoltáshoz szükséges oltóvizet. A településen található tűzcsapok átmérője NÁ 100-as. A tűzcsapok egymáshoz viszonyítva maximum 200 m-re vannak. A szükséges vízmennyiség a település vízvezetékéről biztosítható. Szennyvíz elvezetés 1990-ben elkészült a Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és kezelése című koncepció terv, melyet a VIZITERV készített. E szerint Cserszegtomaj település a keszthelyi térség IV. számú régiójába tartozik. Keszthellyel közös program alapján folyt a rendszer kiépítése. A szennyvíz elvezető rendszer üzemeltetője DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége. Cserszegtomaj településen a szennyvíz elvezető rendszer csak részlegesen van kiépítve. Az elvezető rendszer jellemzően gravitációs, a domborzati viszonyok szükségessé tették három átemelő létesítését. Ezek a délkeleti falurészben, a Várvölgyi út mellett (Cserszeg településrész szennyvize), valamint a Sümegi út mellett, illetve a gázfogadó állomás közelében, a Rezi út mellett elhelyezett átemelő. Az összegyűlt szennyvíz Keszthely-kertvároson keresztül jut el a m 3 /nap kapacitású központi keszthelyi szennyvíz tisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. Jelenleg a település bekötési százalékos aránya 85%-os melynek 83%-a lakossági. Talajterhelési díjat 95 db ingatlannak kell fizetni. A szennyvíz tárolókkal ellátott ingatlanok szennyvize szippantással kerül elszállításra. A szippantott szennyvíz Alsópáhokon kerül elhelyezésre. Ezen szennyvíz tárolókat folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell, hogy ténylegesen vízzáróak-e és nem szikkasztóként üzemelnek. Figyelemmel kell lenni az állattartásból származó szennyvizek elhelyezésére is. Csapadékvíz elvezetés Cserszegtomaj hézagos családi házas beépítésű, szétszórt hegyközségi település. Domborzata változatos. Csapadékvíz elvezetése zömében nyílt földárok, helyenként burkolattal ellátva, részben pedig út menti folyóka. Zárt csapadékvíz csatorna kb. csupán 200,0 m. A nyílt árkok befogadói a Gyöngyös patak, a Csókakő patak és az Övárok. A végső befogadó a Balaton. A befogadó vízfolyások kezelője a Kisbalatoni és Zalamenti Vízitársulat. A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A község belvízzel nem veszélyeztetett, nagyvízi mederrel nem érintett, kiöntések, árvizek nincsenek. A csapadékvíz elvezetés a településen részlegesnek mondható. A meglévő hálózat kapacitása is csak részlegesen oldja meg a terület csapadékvíz elvezetését. Egy része hidraulikailag sem 15

16 megfelelő. A lefolyó víz hatására egyes részeken kialakultak ún. természetes medrek, melyek a jogi határviszonyokat nem követik. A település esésviszonyai és a befogadók alapvetően meghatározták a csapadékvíz elvezetés rendszerét. Ezen adottságokat figyelembe véve adódik az egyes befogadókhoz tartozó területek felosztása. Ez három részre osztja a csapadékvíz rendszert. 1. Befogadó a Gyöngyös patak A Gyöngyös patak a Sümegi úttal párhuzamosan halad a végső befogadó, a Balaton felé. A tomaji rész vízgyűjtője, mely a domboldalakról lejövő csapadékvizet fogadja. A meglevő úthálózat mentén részlegesen megoldott a nyílt árokrendszer. Az utak egy része még mindig földút, ezért az útépítéssel egyidejűleg kell megoldani a csapadékvíz elvezetést is. Vízgyűjtő terület 505,3 ha 2. Befogadó a Csókakő patak A Csókakő patak mintegy természetes vízválasztóként funkcionál a település két településrésze a tomaji rész és a cserszegi rész között. Ebből adódóan a két településrész egy-egy harmadának a csapadékvíz elvezetésének befogadója a Csókakő patak. A Rezi út mindkét oldalára vízelvezető árok építése szükséges. Vízgyűjtő terület 432,8 ha 3. Befogadó az Övárok Az Övárok Cserszeg déli közigazgatási határának közelében lévő vízelvezető árok, mely a cserszegi terület 2/3 részéről a meglévő árokrendszeren keresztül gyűjti a csapadékvizet és vezeti el a Balatonba. Vízgyűjtő terület 922,9 ha 1999-ben elkészült Cserszegtomaj település csapadékvíz elvezetése című elvi vízjogi engedélyezési terv, mely ütemezi a csapadékvíz elvezetés kivitelezését, szoros összefüggésben a vízgyűjtő területekkel Környezeti adottságok, környezetvédelem Földtani adottságok: Cserszegtomaj földtani készletei közül falazó mészkő, dolomit és homokkő, dolomitmurva, közlekedési kavics, budai föld van számon tartva. A település geológiai adottságai közül kiemelkedőek a barlangok, a leg látogatottabb az 1930-ban felfedezett Kútbarlang. A fokozottan védett 3 km hosszú barlang a keletkezést kutató vizsgálatok szerint a pannon homokkő és a triász dolomit közötti üreg kialakulásában hidrotermális folyamat játszott szerepet: a feltörő meleg karsztvíz oldotta ki a dolomitréteg egy részét. E folyamat lezajlását millió évvel ezelőtti időre teszik. Éghajlat: Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves terület, északon mérsékelten hűvös. Éghajlata a meleg és napfény igényes kultúráknak is kedvez (pl. szőlő, gyümölcsös). Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 C, az év csapadékmennyiség mm. Vízháztartás: A Keszthelyi-hegység és a Balaton-part közötti peremhelyzetű területeknek önálló vízfolyása nincs. A Cserszegtomajt érintő vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Gyöngyös-csatorna (víztest: Gyöngyös folyás középső - AEP533) a település nyugati felén folyik a Balaton felé. A másik jelentősebb vízfolyása a Csókakői-patak (víztest: AEP396). Árterei egy része szántó, rét, cserjésedő, erdősödő terület. A községet nyugatról a Hidegér-patak határolja. A település a Zala és a Balaton részvízgyűjtőjét érinti. 16

17 Cserszegtomaj a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez tartozik (a 240/2000. (XII.23.) sz. Korm. rendelet alapján), valamint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny (a 27/2004. (KvVM rendelet besorolása alapján). Két üzemelő sérülékeny ivóvízbázis található a településen: a Cserszegtomaj Dobogói karsztakna és a Cserszegtomaj Vadaskerti kutak vízbázisa. A felszín alatti vizek szempontjából az alábbi víztestek által érintett: -AIQ 664 Zalai Dombság Balaton vízgyűjtő: Víztest kód: sp , Víztest típusa: sekély porózus -AIQ 542 Dunántúli Középhegység Balaton Ény-i vígyűjtő: Víztest kód: p , Víztest típusa: hegyvidéki porózus -AIQ 553 Dunántúli Középhegység Hévíz, Tapolca, Tapolcafői források vízgyűjtője: Víztest kód: k.4.1. Víztest típusa: karszt. Környezetvédelem: A településen a hulladék gyűjtése és elszállítása szelektíven történik. Az illegális hulladék lerakás az egykori okkerbánya területén, és a délen fekvő mezőgazdasági utak mentén jelent problémát. Jelentős levegőszennyezést, zaj- és rezgésterhelést vagy vizuális környezetterhelést okozó létesítmény nem található. A nitrát érzékeny települések közé sorolható a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) sz. Korm. rendelet alapján Katasztrófavédelem A község ár- és belvízzel nem veszélyeztetetett, valamint nagyvízi mederrel nem érintett. Barlang felszíni védőövezete viszont két terülten is érinti a települést, földtani veszélyforrások, ezért a településrendezési eszközök készítése során fel kell tüntetni őket. Vis major esemény : Cserszegtomaj településre július 24-én a kora esti órákban hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék jelentős károkat okozott az utakban és azok tartozékaiban. Megállapítható az összefüggés a rendkívüli időjárási viszonyok és a keletkezett károk között. A településre hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék több utcában padka kimosódásokat okozott, továbbá önkormányzati tulajdonú árkokban hordalék feltöltődés keletkezett Ásványi nyersanyag lelőhely Cserszegtomaj keleti, észak-keleti felén ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területek találhatók, egyrészt a Koponár tűzálló és saválló agyag valamint okker festékföld nyersanyag lelőhelye (460 hrsz), valamint a Cserszegtomaj I. (Nagy Remíz dűlői) díszítő homokkő lelőhelye (063/5; 063/6; 063/7 hrsz). Lezárt, tájrendezett bányák találhatók szintén a település keleti felén, melyek kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságaik miatt földtani veszélyforrás területei. Ilyen a Pajtika dolomitbánya (036/1; /2; /3 hrsz). Bezárt okkerbánya található a településen (907 hrsz), mely rekultiváció előtt áll. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Cserszegtomaj egykor szórványosan, ma helyenként sűrűn, helyenként ritkásan lakott település, mely őrzi az egykori mezőgazdasági múltjából adódó egyedi településszerkezetet. Kifejezetten nagy arányú, többé-kevésbé összefüggő beépült területének mely egyben belterülete is - határa a Vajkai Aurél által 1940-ben ábrázolt határral majdnem teljesen megegyezik. A közművek fektetése a település nagy részén megoldott, a szennyvíz hálózatra csatlakozott ingatlanok aránya azonban alacsony. Az utak jellemzően keskenyek, a hálózat alsóbbrendű elemei helyenként szilárd burkolat nélküliek. A település cserszegi és tomaji településrészei között jelentős távolság van, közlekedési kapcsolata is gyenge. 17

18 A beépítés karaktere eltér a központi, hagyományos falusias és a környező, meredekebb terepviszonyokkal jellemezhető területek között. Előbbire a zárt utcakép, míg utóbbira inkább a feltárulkozó látvány, az egymás mögé-mellé sorolt épületek, és a domináló zöldfelület a jellemző. Az épületek nagy része az utóbbi húsz évben készült, mely tükrözi a nagy mértékű betelepülési kedvet, és fiatal korösszetételt eredményez. Ugyanakkor az épületek építészetileg rendkívül heterogének. Funkciójukat tekintve döntő többségük lakó, azonban számos helyen kiegészül a tulajdonosuk saját vállalkozásának otthont adó gazdasági, kereskedelmi funkcióval. A kifejezetten gazdasági területek a déli részen találhatóak, a Hévízhez közelebb lévő településrészen pedig nagyobb a szálláshely szolgáltatással foglalkozók aránya. A homogén lakószövetet számos nagyobb kiterjedésű zöldfelület, illetve eltérő funkciójú, kiemelkedő épülettömeg színesíti. Műemléki védelem alatt egy ingatlanon található épületegyüttes (istálló, lakóház-présház, melléképületek) áll. A helyi védelemre méltó épületek kijelölése és az ezekre vonatkozó különleges szabályok lefektetése szükséges a településrendezési eszközök készítése során. Külterülete aránylag kicsi, a déli része jellemzően mezőgazdaságilag művelt, a Gyöngyös-csatorna környezetében pedig nagy összefüggő természet közeli terület található. A község keleti felén lezárt, illetve rekultiváció előtt álló bányák találhatók. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A probléma- és értéktérkép és az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek lehatárolása a mellékelt tervlapokon történik. 18

19 III. TERVE ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATI MUNKARÉSZ A KÖRNYEZETALAKÍTÁS A településrendezési eszközök készítése során az alátámasztó javaslat az Eljr. 3. melléklete szerint készül, és kitér minden a települést ténylegesen érintő, releváns pontra. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER A településrendezési eszközök a természetben meglévő, vagy a korábbi fejlesztési elképzelések alapján előkészített területfelhasználás rendjében nagy jelentőségű változtatásokat nem kívánnak megvalósítani. Hangsúlyt a meglévő adottságokhoz igazodó területfelhasználási rendszer megalkotása, a realitásoknak, a jellemző folyamatoknak megfelelő fejlesztések lefektetése és a védelemre érdemes értékek megőrzése kapott. Beépítésre szánt területek: A település alapvető, a szokásostól némiképp eltérő kül- és belterületi arányát a településrendezési eszközök alapvetően nem változtatják meg. A beépített területek döntő többsége falusias lakóterület, melyen belül részben a kialakult telekstruktúra és a közlekedési hálózat adottságai alapján, részben a domborzati viszonyok miatt igen eltérő sűrűségű területek rajzolódtak ki. (Ezeket a szabályozási terv övezeti kategóriái követik.) A lakóterületek dominanciája jellemző a településre, melyet több helyen megszakít néhány jellegzetes táji vagy épített elem, köz funkciót ellátó jelentős épületegyüttes. A lakóterülten jelenleg is számos vendéglátó, szálláshely-szolgáltató vagy gazdasági tevékenységet folytató ingatlan található. Funkciójuk azonban nincs zavaró hatással a többségben lévő lakó funkcióra, viszont annak homogenitását oldja. A szabályozási előírások a vegyes területhasználatot a továbbiakban is támogatják, minden olyan lakóterületet nem zavaró tevékenység végezhető, mely a magasabb rendű jogszabályok keretein belül megengedhető. A településközponti vegyes területek kijelölése a meglévő, fejlődő, részben intézményi részben idegenforgalmi funkciót ellátó területeken történt. Legjelentősebb központi szerepe az Polgármesteri Hivatal és az oktatási intézmények területének van, mely fizikailag is a település központjában helyezkedik el, könnyen megközelíthető, a tömegközlekedési hálózat is útvonalára fűzi. Aktív, működő intézményi funkciók csoportosulnak itt, ezáltal bár jelentős múlttal nem rendelkezik, mégis itt alakult ki a település súlypontja. Ugyanakkor a tomaji településrészen helyezkedik el, és mint azt a vizsgálati munkarész is feltárta, szoros közlekedési kapcsolat a cserszegi településrésszel nem alakult ki. Ennek az eredménye az is, hogy a cserszegi településrészen, a templom közelében a korábbiakban kialakult egy kisebb, szintén néhány ingatlanra kiterjedő településközponti terület, kijelölésének van realitása. Az itt működő intézmények a település életében kisebb súlyúak, azonban a falurész identitásának megőrzésében fontos szerepet játszanak. A szomszédságában lévő sportpálya és öltöző fejlesztése, környezetük rendezése a településközponti funkciók megújulásában is segíthetnek. A tomaji településrész formálódó, funkcióját kereső, azonban közösségi funkciók elhelyezésére megfelelő adottságokkal rendelkező részlete a Festetics-pince és a Várszínház környéke. Az épületek kiemelkednek a lakó szövetből, jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek jelenleg is, és a 19

20 településrész emblematikus elemei. Területük és környezetének településközponti vegyes övezetbe sorolása a központi, közösségi funkciók erősítését célozza. Érdekes részlet, hogy a tomaji településrész formálódó központja ezáltal nem a templom és a temető közvetlen közelében alakult ki, (ami a település kialakulásának és múltjának ismeretében nem olyan meglepő), azonban kedvező adottság, hogy a templom, a Kút-barlang lejárata, az Orbán-tér és a településközponti együttes egymás közelében, egy könnyen bejárható útvonalon helyezkedik el. Településközpont vegyes besorolást nyert a cserszegi településrészen, lakóterület ölelésében található ingatlan, melyen egykor üdülő épületként szolgáló nagy tömegű és kapacitású épület áll. Jelenleg nem funkcionál, azonban annak érdekében, hogy hasznosítása adottságainak megfelelően tudjon történni, a lakó övezetből kiemelésre került. Üdülőházas üdülőterület kijelölése a kizárólagosan üdülő funkcióval bíró területeken történt: a meglévő szálloda, valamint a településen működő kemping ingatlanjain. A szálloda jelentős forgalmat bonyolít jelenleg is, azonban a település lakóterületeitől való távolsága és a megfelelő közlekedési kapcsolatai okán sem zaj, sem a vendégforgalom szempontjából nem terheli a lakosságot. Önállóan működő, elszigetelődő területe a településnek. A kemping lakóterületekkel körbe véve helyezkedik el, megközelítése is egy jelentősebb forgalmú lakóutcáról történik. Területe és forgalma azonban jóval szerényebb egy szállodáénál, a használatából adódó konfliktus nem merült fel. Hétvégiházas üdülőterület kialakítására a Csókakő-patak nyugati felén van lehetőség. Lakóterület szomszédságában helyezkedik el, azonban a patakot követő kerékpározási, túrázási lehetőséget magában hordozó közjóléti erdő és közlekedési terület közelsége alkalmassá teszi az üdülő épületek elhelyezésére. A település közlekedési hálózatához több ponton kapcsolódik, így amennyiben a szezonalitás miatt a nyári időszakban megnő forgalma, nem terheli túlzóan a lakóterületeket. Gazdasági, azon belül kereskedelmi-szolgáltató területen helyezkednek el a település területén lévő benzinkutak. A település nyugati felén lévő Hévízhez közelebb helyezkedik el, emiatt inkább azt a területet szolgálja ki. A keleti a cserszegi településrészt és a Várvölgy felé haladó forgalmat szolgálja ki legfőképp. Elhelyezkedésük alapján, valamint Keszthely közelsége miatt új benzinkút kialakítására nincs igény. Nagyobb összefüggő gazdasági tevékenység célját szolgáló terület Cserszegtomajon a Majori út mentén alakult ki. Jellemzően több kisebb, nem zavaró hatású tevékenységet folytató vállalkozás telephelye található itt. A lakóterületek szomszédsága miatt az eltérő funkciók egymást zavaró hatását mérsékelni lehet a szabályozási előírások segítségével. A település keleti felén, a Várvölgyi út keleti oldalán jelentkezett igény gazdasági területek kijelölésére. Elhelyezkedése szempontjából a helyszín inkább a keszthelyi gazdasági területekkel tart kapcsolatot mint Cserszegtomaj lakóterületeivel, a Várvölgyi út keleti oldalán Keszthelyen meglévő gazdasági területek találhatók. Forgalmat vagy jelentős zavaró hatást nem fejt ki a lakott területekre, településképi szempontból káros hatásait mérsékelni kell szabályozási eszközökkel. Különleges terület besorolás illeti azokat a lakó funkciótól eltérő, homogén, egyedi besorolással illethető területeket, melyek jellemzően nem látnak el köz funkciót. Így a település nyugati felén található lovarda, a Villa-közben található részben funkció nélküli, részben néhány állat tartására szolgáló épületek, a település üzemeltetéséhez kapcsolódó technológiai létesítmények területe valamint a Sümegi út nyugati oldalán lévő kisebb kertészethez tartozó gazdasági épület és lakás. Környezetükre nincsenek zavaró hatással, forgalmuk nem jelentős, a szabályozási előírások támogatják funkciójukat. Beépítésre nem szánt területek: Önkormányzati tulajdonú közösségi területek besorolása az alábbiak szerint történt: 20