A MAVIR SZÁMÍTÓGÉP- RENDSZERÉNEK FELADATAI KÖZPONTI WATTOS SZABÁLYOZÁS, FORRÁSOLDALI ÜZEM-ELÔKÉSZÍTÉS

Átírás

1 A MAVIR SZÁMÍTÓGÉP- RENDSZERÉNEK FELADATAI KÖZPONTI WATTOS SZABÁLYOZÁS, FORRÁSOLDALI ÜZEM-ELÔKÉSZÍTÉS A KÖZPONTI WATTOS SZABÁLYOZÓ RENDSZER (AGC AUTOMATIC GENERATION CONTROL) SE- GÍTSÉGET NYÚJT A MAVIR ÜZEMIRÁNYÍTÓINAK A FELÜGYELETÜK ALÁ TARTOZÓ ERÔMÛVEK WATTOS TERMELÉSÉNEK AZ IRÁNYÍTÁSÁBAN. A WATTOS SZABÁLYOZÓ A HAZAI VILLAMOSENERGIA-REND- SZER (VER) PILLANATRÓL-PILLANATRA VÁLTOZÓ FOGYASZTÓI IGÉNYEIHEZ IGAZÍTJA A SZABÁLYOZ- HATÓ ERÔMÛVEK TERMELÉSÉT. A KÖZPONTI WATTOS SZABÁLYOZÁS A VÉGREHAJTÓ ESZKÖZÖKKEL, A SZABÁLYOZHATÓ ERÔMÛVEKKEL EGYÜTT AKKOR MÛKÖDIK MEGFELELÔEN, HA AZ UCTE ÁLTAL ELÔÍRT SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELEL A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER. CSEKE LÁSZLÓ A következô UCTE elôírásokat kell betartani: n A szabályozási hibajel (ACE=DP+ +K DF) pillanatértékét mindig ±100 MW-os hibahatáron belül kell tartani. Üzemzavari kiesés esetében 10 percen belül be kell jutni a hibasávba. n A frekvenciával korrigált terven kívüli energia órás értékeinek (az ACE órás integrálja) a 20 MWh tûréshatáron belül kell esniük. Az energiarendszer terhelését forrásoldalon mérik. (A termelésnek és a terhelésnek mindig egyensúlyban kell lennie.) A szabályozás szempontjából bruttó terhelést értelmezünk, vagyis a fogyasztás mellett beleértjük a hálózati veszteséget és az erômûvi önfogyasztásokat is. A VER terhelése a következô forrásadatokból adódik össze: n a MAVIR által szabályozott erômûvek termelése, n a MAVIR által nem szabályozott KDSZ irányítású erômûvek termelése, n az UCTE rendszerrel párhuzamosan üzemelô nemzetközi vezetékek wattos teljesítményáramlásainak elôjeles összege (szabályozott export-import szaldó), n Az UCTE rendszerrel nem párhuzamosan üzemelô (irány- vagy szigetüzem) nemzetközi vezetékeken áramló wattos teljesítmény elôjeles összege (nem szabályozott export-import szaldó). A forrásadatok nagyobbik része távmért a MAVIR számára. A MAVIR által nem szabályozott, KDSZ irányítás alá tartozó kisebb teljesítményû erômûvekrôl nincsenek mérések. Ez a teljesítményrész KDSZ-szintenként összegzett menetrendekkel van figyelembe véve a valósidejû terhelés pillanatértékének a meghatározásakor. A KÖZPONTI WATTOS SZABÁLYOZÁS (AGC) Mivel a MAVIR leendô feladatai közé fog tartozni az energiapiacon kötött szállítások során az egyeztetett menetrendjüktôl való eltérés kiszabályozása, ezért fontos, hogy minden nagyobb teljesítményû termelésrôl valósidejû távmért adatok álljanak rendelkezésre. Ez a szabály vonatkozik a nem MAVIR által irányított erômûvekre is. Ha változik a fogyasztás, az erômûvi termelés, vagy a nem szabályozott export-import szaldó, akkor a változás a szabályozott export-import szaldóban azonnal megjelenik. A szabályozható erômûvekkel a szabályozott export-import szaldóban, illetve annak menetrendjében történô változásokat kell a lehetô leggyorsabban kiszabályozni. Az AGC elsôdleges feladata, az UCTE elôírásoknak megfelelôen a szabályozott exportimport szaldó teljesítményt az elôre egyeztetett menetrenden tartani (szekunder- vagy csereteljesítményfrekvencia szabályozás). A szekunder szabályozóban a frekvenciatartás mint célfüggvény csak közvetve jelenik meg. A frekvenciatartás a termelés és fogyasztás egyensúlyban való tartásán keresztül valósul meg. Az erômûvekbe telepített primer szabályzó feladata az együttmûködô energiarendszer más alrendszerében fellépô eltérések átmeneti kiszabályozása. Az AGC szekunder szabályozójában szereplô frekvencia tag szerepe, hogy a primer szabályozás következtében fellépô csereteljesítmény-változást ne szabályozza ki, a szekunder szabályozó ne dolgozzon a primer szabályozók ellen. Az 1. ábrán látható a VER rendszerterhelésének a grafikus idôdiagramja. Ugyanezen az ábrán látható a szabályozott export-import szaldó és a hozzá tartozó menetrend pillanatértéke. A VER szabályozás akkor mûködik jól, ha az export-import szaldó menetrendje közelében van, a lehetô legkisebb pillanatnyi eltéréssel. 21

2 1. ÁBRA A VER RENDSZERTERHELÉSÉNEK GRAFIKUS IDÔDIAGRAMJA CSOPORT- ÉS BLOKKI SZABÁLYOZÁS A legkisebb szabályozott egység a gép, amely alatt egy turbina+generátor egységet értünk. Az az erômû, ahol nincs távszabályozás, összevont gépként van kezelve. Csoportszabályozás esetén az AGC a számításokat blokkonként végzi, de a csoportba kapcsolt gépek eredményeit összegzi. A csoportba kapcsolt gépek egy közös távparancsot kapnak, amelyet az erômûvi szabályozó oszt szét blokki alapjelekre. Az üzemirányító a szabályozási határértékeket, üzemmódokat a csoportra állítja be. A csoport gépei öröklik a csoport szabályozási üzemmódját, a csoport kézi határértékbôl az AGC számol blokki kézi határértékeket. Nem szükséges, hogy az erômû összes gépe csoportba legyen kapcsolva, az erômû egyes gépei lehetnek egyedi blokki szabályozásban is. Blokki szabályozáskor a gép egyedi szabályozási parancsot kap az AGC-tôl. Az üzemirányítónak a blokki paramétereket (határértékek, üzemmód) mindegyik blokki szabályozásban lévô gépre egyenként be kell állítania. Az AGC az alábbi alrendszerekbôl áll: n LFC = csereteljesítmény-frekvenciaszabályozás (Load Frequency Control), n ED = gazdaságos terheléselosztás (Economic Dispatch), n TF = tartalékfigyelés (RM: Reserve Monitor), n KSZ = termelésköltség-számítás (PCM: Production Cost Monitor). Az AGC-t kiszolgáló egyéb funkciók: 1 SCADA: Supervisory Control and Data Acquisition rendszerfelügyelet és adatgyûjtés n SZM = szállítási menetrendek (TS: Transaction Scheduler), n GÖ = gépegység összeállító (UC: Unit Commitment), n TB = terhelésbecslés (LF: Load Forecast). AGC SCADA 1 -KAPCSOLATA Az AGC szorosan kapcsolódik a számítógéprendszer SCADA alrendszeréhez. A SCADA-rendszerbôl kapja a valósidejû mérés- és jelzésinformációkat, illetve a SCADA-rendszeren keresztül mennek ki a szabályozási távparancsok az erômûvek felé. Az információk megjelenítése, az események naplózása, alarmoztatása egységes az üzemirányítás egyéb SCADA feldolgozásaival. A SCADA-ból az alábbi valósidejû információkat használja az AGC (zárójelben a redundáns források vannak felsorolva): n frekvenciamérés (helyi GPS vevô, alállomási RTU-k), n nemzetközi vezetékek MW-mérései (RTU, Elcom 2 -KDSZ, Telpam tartalék mérôrendszer, Protokoll konverter a zsolnai teherelosztóból a Munkács Kapusány MW-méréshez), n nemzetközi vezetékek energiamérései (RTU-FAG, FAF, MW-mérés integrál, Elcom-KDSZ), n erômûvi bruttó (gépkapcsokon) MW-mérések (alállomási RTU-k, Elcom-KDSZ, Telpam tartalék mérôrendszer), n szabályozási adatok az erômûvi szabályozó rendszerek és a MAVIR között (PP RTU). SZABÁLYOZÁSI ADATOK AZ ERÔMÛVI SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK ÉS A MAVIR KÖZÖTT A MAVIR által távparancs útján szabályozható erômûvekben MVM tulajdonban lévô erômûvi (PP RTU-k lettek üzembe helyezve. A PP RTU-kon lett kialakítva a wattos és a feszültség-meddôszabályozási kapcsolat az erômûvek és a MAVIR között. Szabályozási kapcsolat az alábbi erômûvekkel lett kialakítva: n Dunamenti Erômû, n Tiszai Erômû, n Paksi Atomerômû, 2 Elcom: Electricity Utilities COMmunication adatátviteli szabvány n Mátrai Erômû, n Vértesi-(Oroszlány) Erômû, n Csepeli Erômû. Bár az adatkapcsolat Paks felé is ki van építve, de automatikus wattos szabályozás nem lett kialakítva. A paksi PP RTU adatkapcsolatnak elsôsorban a feszültség/meddôszabályozás szempontjából van jelentôsége. Az üzembe helyezés alatt álló Újpesti Erômû felé is a szabályozási kapcsolat kialakítását tervezzük. Az Oroszlányi Hôerômû irányítástechnikai rendszere az ÜRIK programmal párhuzamosan lett megvalósítva. Itt a helyi irányítástechnikát és a PP RTU szerepét egy számítógéprendszeren alakították ki. A többi erômûben már korábban is léteztek a szabályozást felügyelô számítógéprendszerek. A szabályozási kapcsolat jelentôs mértékben átalakult, így mindegyik erômûben számítógépes rekonstrukciók voltak az ÜRIK programmal párhuzamosan. A PP RTU-k és a helyi erômûvi irányítást végzô rendszerek soros vonallal vannak összekötve. Mivel az erômûvi irányítórendszerek egyediek, az adatforgalom egyedi protokoll konvertereken keresztül történik. A PP RTU-ból már a többi alaphálózati RTU-nál bevezetett, egységes IEC 870 szabvány szerinti az adatforgalom a MAVIR irányába. A MAVIR-erômû adatkapcsolatának tervezésénél azt az elvet követtük, hogy az összes, az erômû pillanatnyi, valósidejû szabályozhatóságát meghatározó paramétert az erômûvi szabályozó rendszerekbôl megkapja a MAVIR, és ezeket a paramétereket használja az AGC. Ha ezek a paraméterek az erômûben jól vannak beállítva, akkor az AGC soha nem fog végrehajthatatlan távparancsot küldeni az erômû felé. Szabályozási adatok az erômûbôl a MAVIR irányába: n jelzés a gép kapcsolási állapotáról (be/ki), n jelzések a gép szabályozhatóságáról (központi MAVIR/helyi, csoport/blokki, lassú/normál), n a kikapcsolt géprôl jelzés, hogy indítható-e, n jelzés a primer szabályozó be/kikapcsolt állapotáról, n kapcsokon mért és a nagyfeszültségû sínre betáplált wattos teljesítmény, 22

3 n szabályozási MW-minimum és maximum határértékek normál és üzemzavari helyzetben, n terheléssebesség (MW/min) maximum fel és le irányba normál és üzemzavari esetben, n az erômû által beállított szabályozási alapjel, n primer szabályozási MW-érték, n a felhasznált tüzelôanyag azonosító kódja (ha változtatható a tüzelôanyag). Szabályozási adatok a MAVIR-ból az erômû irányba: n távparancs a blokkra/csoportra, n a VER pillanatnyi bruttó terhelése. CSERETELJESÍTMÉNY- FREKVENCIASZABÁLYOZÁS (LFC) Az AGC elsôdleges feladatát látja el, a szekunder szabályozást végzi az alábbi feldolgozásokon keresztül: u a szükséges termelés számítása, u az erômûvektôl elvárt célérték számítása a szükséges termelés alapján. A SZÜKSÉGES TERMELÉS SZÁMÍTÁSA UCTE+Ukr imp. men. Szab. men. Ukr tény -Ukr men. Akt. UCTE+UKR szaldó Akt. frekvencia FO *K Akt. óra terven kívüli átlaga Automatikus energiakorrekció Kézi korrekció 1 1+Tcr*s ACE K1 PDIR ACEK ACpred ACS GA GS 1 1+Tcr*s A 2. ábra mutatja a szabályozási hibajel feldolgozását, ami alapján kerül meghatározásra a szükséges erômûvi termelés összege. Az ábrában használt rövidítéseket a következôkben fejtjük ki. Szab. men.= A menetrend pillanatértéke ukrán korrekcióval. A szabályozott export-import szaldó elôírt órás értékét a szállítási menetrendek funkció adatbázisából olvassa ki minden óra elején, illetve változáskor, ha óra közben operatívan módosul a menetrend. A menetrend tartalmazza az UCTE párhuzamos üzemû szállítások összegét és az egyeztetett ukrán szállítási menetrendet. Bár az ukrán menetrend nem számít UCTE szállításnak (Ukrajna nem tagja az UCTE-nek), mégsem lehet irányüzemû betáplálásnak tekinteni, a szabályozás szempontjából, a szabályozott szaldó számításánál figyelembe kell venni. A Munkács Kapusány és a Munkács Sajószöged vezetékek öszsze vannak fogva Munkácsnál, és ezen a metszéken történik a betáplálás mind Magyarország, mind Szlovákia felé. A Munkács Sajószöged vezetéken nem csak ukrán szállítás áramlik. Ha az ukrán metszék (Munkács Kapusány és Munkács Sajószöged összege) eltér az egyeztetett menetrendi értéktôl, akkor azt Magyarországnak és Szlovákiának a menetrendjeinek arányában ki kell szabályozniuk Ukrajna helyett. A menetrend pillanatértékében az ukrán eltérés pillanatértéke korrigálja az órás menetrendi értéket. ACE = DP+K DF: Area Control Error. A menetrend pillanatértékének és a mért export-import szaldónak a különbsége a DP, amelyhez hozzáadódik a frekvenciaeltérés hibajele (K DF). A K frekvenciatényezô jelenleg 325 MW/Hz-re van állítva, amely UCTE-vel egyeztetett érték. Az 50 Hz-es frekvencia alapjelet (F0) az UCTE alrendszereiben bizonyos idôszakokban egységesen átállítják más értékre óraszinkronozás céljából. ACEK = ACE energiakorrekciója. A szabályozási célok leírásánál már jeleztük, hogy a menetrendi eltérés pillanatértékének kiszabályozása mellett az órás energiahibának is egy tûrési hibasávba kell kerülnie az óra végére. Gyakran elôfordul olyan nagy fogyasztói vagy export-import K2 menetrendi ug- PDIR 2. ÁBRA A SZÜKSÉGES ERÔMÛVI TERMELÉS SZÁMÍTÁSA 1 1+Tcr*s rás, amelyet a rendelkezésre álló szabályozható gépekkel nem lehet pillanatszerûen kiszabályozni, ezért a megengedettnél nagyobb energiahiba halmozódhat fel. Az automatikus energiakorrekció feladata a szabályozási hibajel (ACE) pillanatértékét úgy korrigálni, hogy az óra elsô felében felhalmozott energiahiba az óra végére 0 legyen. Mikor az energiahiba bekerül a tûrési sávba, az automatikus energiakorrekció megszûnik. Az automatikus energiakorrekció kikapcsolható vagy átállítható kézi korrekcióra. A kézi korrekciónál az üzemirányító által beírt állandó értékkel lehet eltérni a menetrendtôl. ACpred = Adaptív, elôretekintô korrekció. A szabályozás hatékonyságát növeli. Ha tartósan egyirányú szabályozási tevékenységre van szükség (pl. terhelés fel- vagy lefutás, blokk-kiesés, nagyobb menetrendi változás estében), akkor egy korrekció a szabályozási hibajelet a kívánt szabályozási irányba növeli. A rövididejû (5 perces) terhelésbecslés itt lép be a szabályozási hibajel módosításaként. A terhelésbecslés funkció a következô 5 perc alatti terhelésváltozást becsüli meg, amely hozzáadódik a szabályozási hibajelhez. A felsorolt korrekciók bármelyike kézzel ki-be kapcsolható. ACS = Korrigált ACE-arányos integráló feldolgozása. A szabályozási holtsávba esô hibajeleket a szabályozó elnyomja, nagyobb hibajeleket felülrôl korlátozza. Ha a szabályozási hibajel a nagyjel kiválasztó határértéknél kisebb, de a szabályozási holtsávnál nagyobb, akkor Gs erôsítôtényezô mellett a teljes hibajel az integrátoron keresztül megy ki a PI szabályozóból. Nagyobb hibajelek esetében, ha a nagyjel kiválasztó határértéknél nagyobb, akkor a határérték feletti része arányos módon, a határértéknek megfelelô része pedig az integrátoron keresztül megy ki a PI szabályozóból. A nagyjelek esetében az integrátor bemenetén nincs erôsítés. A PI szabályozó kimenete mozgatja a szükséges erômûvi termelést, amit a szabályozó bekapcsolásakor az öszszes erômû pillanatnyi termeléseinek az összegébôl indít az AGC. Rendszerparaméterek hangolása. A szabályozó paramétereinek beállítása az AGC hangolása során történt. A hangoláskor figyelembe vett szempont volt, hogy a hibajelváltozásokat az AGC gyorsan kiszabályozza a lehetô legkevesebb erômûvi 23

4 mozgatással. A rendszer igen érzékeny a paraméterek változására, nem megfelelô beállítások mellett könnyen lehet erômûvi lengéseket elôidézni. AZ ERÔMÛVEKTÔL ELVÁRT CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSA A SZÜKSÉGES TERMELÉS ALAPJÁN Az elôzô pontban leírt módon meghatározott szükséges erômûvi termelést az AGC szétosztja az erômûvi gépek között. A szükséges termelés szétosztásának a módja függ a gépekre beállított szabályozási üzemmódtól, ami két részbôl áll. Az egyik az adott gép szabályozhatóságát határozza meg, a másik része azt jelöli, hogy a gép munkapontjának a számítása hogyan történt. A szabályozási üzemmódokat a MAVIR üzemirányítója állítja be. Az erômû által feladott, az üzem állapotára vonatkozó jelzések az üzemmód kiválasztását korlátozhatják. A szabályozhatóság szempontjából az alábbi kategóriákba lehet sorolni a MAVIR irányítása alá tartozó erômûvi gépeket: n nem szabályozott: a gépre semmilyen számítás sincs; n figyelt: a gépre van munkapontszámítás, de távparancs küldés nincsen, szabályozása telefonnal történhet; n távparancs: nyílthurkú, vezérelt szabályozás. A gépre kiszámított munkapont távparanccsal azonnal kimegy az erômûbe; n automatikus: zárthurkú szabályozás. A kiküldött szabályozási alapjelben a számított célértéket a terhelésváltoztatási sebességhatárral megvezeti. A gép parancskövetését ellenôrzi, a megengedettnél nagyobb követési hiba esetében a gép szabályozását felfüggeszti. Automatikus üzemmód csak akkor jelölhetô ki, ha központi-normál üzemállapot van beállítva az erômûben. Ha az erômû lassú jelzést ad fel, akkor csak távparancs üzemmód választható ki az AGC-ben. A figyelt üzemmód azokra az erômûvekre javasolt, amelyek kis mértékben szabályozhatóak, de távparancs kapcsolat nincs kiépítve az erômû irányába. Távparancs üzemmód azokra a gépekre (Mátra, Oroszlány) ajánlott, amelyek rendelkeznek szabályozási kapcsolattal, de gyors változások kiszabályozására nem alkalmasak. A munkapont meghatározása szempontjából a következô kategóriákba sorolhatóak a szabályozható gépek: n kézi alapjel: az üzemirányító kézzel állít be tetszôleges célértéket; n maximum: a gép számított célértéke a szabályozhatósági maximum MW-határ; n minimum: a gép számított célértéke a szabályozhatósági minimum MW-határ; n menetrend: az üzem-elôkészítés által (GÖ: gépegység összeállító program) meghatározott menetrend a munkapont; n ED: a gazdaságos terheléselosztás által számított célérték a munkapont. A menetrend üzemmódot azokra a gépekre lehet javasolni, amelyeket a MAVIR nem szabályozhat, de az egyeztetett menetrendjének betartását ellenôrizni szeretné. A szükséges erômûvi termelés és a számított munkaponti célértékek összegének a különbségét, az átmenetileg ki nem szabályozott teljesítményrészt az automatikus üzemmódra kijelölt gépekre osztja ki az AGC. GAZDASÁGOS TEHERELOSZTÁS (ED) A MAVIR számára jelenleg még elôírás a változó tüzelôanyag-költség minimálása, amit a növekményköltség arányos szétosztásával valósít meg az optimálás. Az elosztás algoritmusa megköveteli, hogy a gépek monoton növekvô hôfogyasztás-görbékkel rendelkezzenek. Távlatilag, piaci körülmények között várható, hogy a tüzelôanyag-költség minimálása helyett az erômûvekkel kötött szerzôdéses árak alapján kell minimálni a MAVIR által szabályozott termelés költségeit. A jelenlegi elosztás algoritmusát csak azokra az erômûvekre lehet majd alkalmazni, amelyeknél a szerzôdéses, fajlagos energiaár nem függ a tényleges teljesítménytôl, vagy a növekményár görbéje monoton növekszik a teljesítménnyel. Ha az erômûvekkel nem ilyen megállapodás történik, akkor az optimálás jelenlegi algoritmusa nem alkalmazható. Az utóbbinak nagy esélye van, hisz a szerzôdéses árak meghatározásakor nem csak a változó költséget kell majd figyelembe venni. Nagyobb mennyiségû energia vásárlása esetében csökkenô árakkal számolhatunk. Az alábbi korlátok figyelembe vétele a költségoptimumtól eltérô elosztást idézhet elô: n terhelésváltoztatás sebességhatára; n elôírt forgótartalék tartásának követelménye; n hálózati túlterhelés-korlátok. A terhelésváltoztatás sebességhatára A gazdaságos terheléselosztásnál is figyelembe kell venni, hogy az AGC elsôdleges feladata a szabályozott export-import szaldó menetrendtôl való eltérésének a lehetô leggyorsabb kiszabályozása. Tartós egyirányú szabályozásnál, például felfutásnál elôfordulhat, hogy egy drágább, de gyorsabb blokkal nagyobb teljesítménynövekedést szabályozunk ki, mint egy olcsóbb, de lassúbb blokkal. Ezt az elosztás algoritmusa úgy valósítja meg, hogy minden gépre az aktuálisan üzemelô teljesítményéhez képesti fel és le irányú szabályozható sávval számol. Ez a sáv a szabályozható maximum-minimum tartománynak egy része és a gép terhelési sebesség határértékétôl függ. Így átmenetileg esetleg nem biztosítható a költségoptimum. Miután a változásokat kiszabályozta a rendszer, kereszt irányú szabályozással (drágább gép le, olcsóbb gép fel) visszaáll a rendszer színtû optimum. Elôírt forgótartalék tartásának követelménye Az AGC tartalékfigyelô funkciójában (TF) meghatározhatjuk a szabályozható gépeknél a 15 perc alatt igénybe vehetô forgótartalék elôírt értékét. Ha ez az elôírt követelmény nem teljesül, akkor a költségoptimum szerinti szétosztást módosítja úgy, hogy az olcsóbb, de gyorsabb gépek munkapontját lefele, a drágább, de lassúbb gépek munkapontját felfelé számolja addig a határig, amíg a rendszer szinten összegzett 15 perces forgótartalék növekedni tud, 24

5 vagy eléri a követelmény elôírt értékét. A funkció hátránya, hogy csak a felirányú tartalékokat figyeli, a leirányú tartalékokkal nem számol. A szabályozási követelményeknek mind a két irányban meg kell felelni. Igaz ugyan, hogy üzemzavari forráskiesés következtében felirányba kell szabályozni, de a MAVIR számára váratlan fogyasztói ugrások (HKV-kapcsolások) gyors leirányú szabályozást is megkövetelhetnek. Hálózati túlterhelés korlátok (CED Constrained Economic Dispatch) Ha a valósidejû hálózatszámítás túlterhelést állapít meg, amely a termelôegységek átterhelésével megszüntethetô, akkor költség szerinti optimális elosztástól eltérô üzemállapotot alakíthat ki az AGC a hálózati túlterhelés csökkentése céljából. Háromféle ED-számítás lett megvalósítva az AGC-ben: n automatikus: automatikus ED üzemmódba beállított gépek vannak bevonva a számításba. Az LFC által számított szükséges erômûvi termelésbôl kivonja az összes nem automatikus ED üzemmódba bevont gépek terhelését, és a különbséget osztja szét az automatikus ED üzemmódú gépek között. Az egyéb, nem automatikus ED üzemmódba kapcsolt gépek által kiszabályozandó teljesítményrészt is átmenetileg ezekkel a gépekkel szabályozza ki az AGC, ha azok nem követik a számított célértéküket; n tanácsadó: automatikus, távparancs, figyelt ED munkapontú gépekre vonatkozik az ED-optimálás; n elvi: automatikus, távparancs, figyelt ED munkapontú gépekre vonatkozik az ED-optimálás. Ez az elosztás nem veszi figyelembe a fent felsorolt korlátozásokat. A gépek teljes szabályozási tartományában csak költség alapon történik a számítás. TARTALÉKFIGYELÉS (TF) A funkcióban a wattos teljesítmény tartalékokra a következô kategóriák lettek meghatározva: n 15 perces forgó: az üzemelô gépek 15 perc alatt változtatható teljesítménye; n 15 perces szekunder: 15 perces forgó + indítható szekunder gázturbinák (Sajószöged, Litér, Lôrinci) üzembe vehetô maximális teljesítménye; n max forgó: az üzemelô gépek által felvehetô teljesítménytartalékok idôkorlát nélkül; n 6 órás forgó+álló: max forgó + 6 óra alatt felterhelhetô gépek szabályozási max határa; n 12 órás forgó+álló: max forgó + az összes indítható gép szabályozási max határa. A jelzett tartalékokat percenként számolja az AGC. Mindegyik kategóriára külön-külön elôírt követelményt fogalmazhatunk meg. A tartalékokkal szembeni követelmény naptípustól és napszaktól függôen különbözô lehet. A tartalékosztályokhoz rendelt követelmény lehet: n állandó MW-érték, n a legnagyobb gép aktuális teljesítményének megadott százaléka, n az aktuális rendszerterhelés megadott százaléka. Ha valamelyik kategóriában az aktuális tartalék kisebb, mint az elôírt követelmény, akkor arról alarm jelzést küld az AGC az üzemirányítónak. Ha a 15 perces forgó nem teljesül, akkor az ED-elosztás a költségoptimum rovására megpróbálja növelni a forgó tartalékot. TERMELÉSI KÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA (KSZ) A felhasznált tüzelôanyag-árak és a teljesítménytôl függô hôfogyasztás adatok alapján felhasznált tüzelôanyag-költséget számol az AGC a pillanatértékre, félórás átlagértékre, napi göngyölt fogyasztásra. A pillanatértéket egy órára vetíti ki, feltételezve, hogy a pillanatértéknek megfelelô teljesítménnyel üzemel a gép egy órán keresztül. Ugyanezt a számítást az elvi ED által kiszámított munkapontokra is elvégzi, ami alapján öszsze lehet hasonlítani milyen költségadatok jönnének ki, ha a gépek a költségoptimum munkapontjukban üzemelnének. SZABÁLYOZÁSI TAPASZTALATOK Az erômûvi wattos szabályozó rendszer 1998 nyarától üzemel. A kezdeti nagyszámú hiba kijavítása, az erômûvi és a rendszerparaméterek behangolása, az erômûvekben felújított szabályozó rendszerek tesztje, és a tapasztalt rendellenességek kiküszöbölése után, az elmúlt évben a szabályozás már stabillá vált. Az üzemirányító személyzet a korábbi szabályozóhoz képest jóval bonyolultabb rendszer kezelését megtanulta nyarán a régi HIDIC wattos szabályozó rendszer végleg megszûnt, amely azóta már a tartalék szerepét sem látja el. A korábbi rendszerhez képest elôrelépést jelent, hogy tetszôleges számú erômûvi irányt tud szabályozás szempontjából kezelni az AGC. A szabályozási eszközök rendelkezésre állnak, most már csak az üzemviteli és kereskedelmi megállapodások szükségesek, hogy a lehetô legnagyobb teljesítménytartományt lehessen szabályozni annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk az UCTE együttmûködô energiarendszer elvárásait. Az erômûvekbôl jóval több hiteles adat kerül feldolgozásra, amely alapján az AGC adaptívan tud az erômû aktuális üzemállapotához igazodni. Az erômûvek szabályozhatóságának az értékeléséhez is megfelelô információkat tud biztosítani a kialakított adatkapcsolat. A gép alapú számításokkal pontosabban modellezhetôek az erômû gépei közötti eltérô üzemállapotok. A gép és csoport szabályozás kialakításával rugalmasan állítható, hogy az erômûvi teljesítményelosztás a blokkok között az erômû vagy a MAVIR irányítórendszerében történjen. Az automatikus energiakorrekció bevezetésével az órás energia elôírt értéken való tartása hatékonyabbá vált. Az AGC az arányos-integráló jellegével az UCTE elôírásokhoz igazodik. A rendszer és az erômûvi paraméterek hangolásánál, beállításánál nagyon körültekintôen kell eljárni, mivel a szabályozó igen érzékeny a beállításokra, és nagyon könnyen elôidézhetünk VER-szintû lengéseket. FORRÁSOLDALI ÜZEM- ELÔKÉSZÍTÔ FELADATOK A VER bruttó terhelésének forrásadatainak tervezését, illetve a valósidejû 25

6 erômûvi wattos szabályozást az alábbi funkciók támogatják. n terhelésbecslés (TB): a hazai energiarendszer várható terhelésének meghatározása; n szállítási menetrendek (SZM): nemzetközi és hazai (GÖ-be be nem vont erômûvi termelés) szállítások nyilvántartása; n gépegység összeállító (GÖ): erômûvi menetrendeket tervezô program. TERHELÉSBECSLÉS (TB) A forrásoldali tervezés alapja megbecsülni a várható fogyasztói igényeket az energiarendszer egészére. Típusai: n idôjárás adaptív: a történeti idôjárás (hômérséklet, megvilágítás, páratartalom) és a terhelési adatok közötti regressziós kapcsolat alapján a várható idôjárási adatokhoz terhelési adatokat becsül; n kézi korrekció: a funkció által becsült adatok szakértôi tapasztalatok alapján történô módosítása; n korrigált órás: a középtávú órás (idôjárás adaptív+kézi korrekció) adatok automatikus korrekciója az elmúlt néhány óra mért fogyasztási adatai alapján; n rövididejû: a korrigált órás adatokat interpolálja, és korrigálja az elmúlt néhány perc mérési adatai alapján. Az erômûvi wattos szabályozás használhatja. Az idôjárás-adaptív becsléshez szükség van pontos idôjárási történeti adatokra és a lehetô legjobb idôjárásbecslésre. Jelenleg ilyen jellegû információk a MAVIR-nak csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre. Távlati megoldandó feladat, hogy a Meteorológiai Intézettôl a lehetô legpontosabb órás adatokat kapjunk elektronikus úton. A jelenlegi üzem-elôkészítési gyakorlatban a következô napra (hétvégén három napra) készül erômûvi menetrend, amelyhez a lehetô legpontosabb terhelésbecslésre van szükség. Ehhez nélkülözhetetlen a több éves szakértôi tapasztalat, amely kézi korrekció formájában megjelenik a becslési eljárásban. Ha felmerül az igény, hogy a hálózati üzem-elôkészítést ne csak néhány kijelölt idôpontra, hanem a következô hét bármelyik idôpontjára el lehessen végezni, akkor ez olyan nagytömegû forrásoldali adatszolgáltatást követel, amit már kézi módszerrel nem lehet kielégíteni. Elkerülhetetlenné fog válni az automatikus becslési eljárás alkalmazása. A leendô piaci szállítások engedélyeztetési eljárása során a forrásoldali vizsgálatokhoz is szükség van hosszabb távra, több idôpontra szóló becslési adatokra. SZÁLLÍTÁSI MENETRENDEK (SZM) A funkció alkalmas akár több száz rendszeradat órás értékeinek napi bontásban történô nyilvántartására. A rendszeradat alatt a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges órás terv(menetrendi)adatokat értjük. A jelenlegi üzem-elôkészítési és üzem-irányítási gyakorlathoz illeszkedô rendszeradat-csoportok (KDSZ menetrend, nemzetközi szállítások, rendszerterhelés, forgó tartalékok stb.) tetszôleges új rendszeradat csoporttal bôvíthetôek. A tárolt órás rendszeradatokból (elemi adatok) bármilyen új összegzett adat állítható elô. A részösszeg adatokból újabb ôsszegzett adatsor képezhetô. A nagyszámú rendszeradathoz különbözô szûrôket rendelhetünk, amelyek bekapcsolásával az adatok egy részhalmaza jeleníthetô meg. Az adatok bevitelét számos segédfunkció (napmásolás, egyedi szállítások másolása hosszabb, több napos idôintervallumra stb.) támogatja. A szabályozott export-import szaldó (nemzetközi szállítások összege) órás adatait megkapja az erômûvi wattos szabályozórendszer. GÉPEGYSÉG ÖSSZEÁLLÍTÓ (GÖ) ERÔMÛVI MENETREND TERVEZÔ A GÖ a vizsgált idôszak (1-8 nap) órás idôpontjaira forrásmenetrendet tervez azokra az erômûvekre, amelyek a MAVIR által szabályozhatóak, amelyekkel a le- és felirányú forgótartalékokat kell tartani a nem várt termelôi vagy fogyasztói menetrendeltérések kiszabályozása céljából. A menetrend tervezésbe bevonhatunk igénybe vehetô hazai (erômûként nem modellezett) és nemzetközi szállításokat is. A menetrend tervezésnél figyelembe vett szempont, hogy a GÖ számításokba bevont termelési rész öszszegzett költsége minimális legyen. A változó, felhasznált tüzelôanyag-költség minimálása mellett gép indításleállítás állandó költségei is bevonhatóak az optimalizálásba. A GÖ adhat tanácsot erômûvi gép leállítására vagy indítására, ha az rendszerszintû költségcsökkentést jelent. A funkció alkalmas többféle megoldás költségelemzô összehasonlítására. A funkció megoldást csak akkor adhat, ha a becsült rendszerterhelésnek a GÖ-be bevont része a MAVIR által indítható, leállítható, szabályozható erômûvi termelések és egyéb hazai és nemzetközi szállítások öszszegzett min-max tartományába esik. Egyéb kényszerek, amelyeket az optimálás figyelembe vehet, de egyenként kikapcsolhatóak: n elôírt 15 perc alatt igénybe vehetô és idôkorlát nélküli forgótartalékok tartása; n gépegység minimális üzemi vagy állásideje; n gépegység terhelésváltoztatási sebessége; n gépegység indítási ideje; n erômûben óránként indítható gépek száma; n erômûben két gép közötti minimális indítási idô. AZ ÜZEM-ELÔKÉSZÍTÔ FUNKCIÓK SZEREPE A MAVIR LEENDÔ FELADATAI SZEMPONTJÁBÓL A MAVIR feladatai közé kell hogy tartozzon az, hogy a potenciális piaci szállítások engedélyeztetésénél ne csak a hálózati átviteli képességeket ellenôrizzük, hanem szükséges ellenôrizni azt is, hogy a szállítások forrásoldali része (erômûvi termelés, export-import rendszerszinten összegezve) egyensúlyban van-e az elôírt tartalékok mellett a várható fogyasztói igényekkel. Az érintett funkciók a MAVIR ilyen irányú feladatainak az ellátásában segítséget nyújthatnak. A felsorolt funkciók ORACLE adatbázisokkal dolgoznak. Ezek az adatbázisok tarthatnak kapcsolatot a MAVIR piaci rendszerének adattárházával. 26

7 AZ ÜRIK-PROJEKT ÜNNEPÉLYES LEZÁRÁSA Az Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerûsítése (ÜRIK) projekt 10 éves munkájának lezárásaként az ünnepélyes rendezvényre meghívást kaptak a felügyeleti és az érintett diplomáciai szervek, a finanszírozó bankok képviselôi, a fô szállító Siemens érintett részlegei, a rendszerirányításban partner nemzetközi szervezetek, a szomszédos országokbeli MVM-partnerek, a szakmai tudományos egyesületek, az MVM és a MAVIR vezetôi és szakemberei, a projekt megvalósításában szerepet játszó korábbi vezetôk, a projektben érintett áramszolgáltató és erômûvi rt.-k vezetôi és szakemberei, a tervezôlebonyolító mérnökirodák, hazai és külföldi vállalkozók vezetôi és szakemberei, a sajtó képviselôi, valamint a rendezvény szervezésében résztvevô munkatársak. A rendezvény két részbôl állt: egy ünnepélyes vacsora-fogadás november 22-én, és a 23-án tartott szakmai nap. A vacsora elôtt Katona Kálmán elnök-vezérigazgató mondott pohárköszöntôt, majd dr. Hegedûs Éva államtitkár asszony röviden értékelte a projekt tevékenységét. Az ünnepi vacsora a Történeti Múzeum barokk udvarában került megrendezésre, ahol igazán patinás környezetben nyílt alkalom az ÜRIK-projektben résztvevôk és támogatók találkozására, s a kötetlen, jó hangulatú beszélgetésekben való részvételre. A rendezvény második napján, a Hadtörténeti Múzeum dísztermében került sor a projektben kiemelkedô munkát végzett hazai és külföldi szakemberek kitüntetésére. Ez alkalomból Katona Kálmán elnök-vezérigazgató adta át az emlékplaketteket, méltató szavak kíséretében. Ezüstözött plakettet kaptak az áramszolgáltató részvénytársaságok helyi projektvezetôi és az MVM Rt., az MVM-csoporthoz tartozó cégek egy-egy szakterületen több éven át kiemelkedô munkát végzett szakér- tôi: Balogh Tamás (DÉDÁSZ Rt.), Gyulay Péter (ÉDÁSZ Rt.), Hrivnyák Gyula (ÉMÁSZ Rt.), Kiss Gábor (DÉMÁSZ Rt.), Major Pál (ELMÛ Rt.) és Nagy Endre (TITÁSZ Rt.) projektmenedzsere. Dr. Bürger László (MAVIR Rt.) a hálózatszámítás és a piacliberalizálást elôkészítô ORACLE szerverrendszer implementálásának, Cseke László (MAVIR Rt.) az erômûvi szabályozás AZ ÜNNEPI VACSORA KOVÁCS GYÖRGY PROJEKTMENEDZSER ÁTVESZI AZ ARANYOZOTT KITÜNTETÔ PLAKETTET ÜRIK funkcionalitásainak, Decsi Gábor (MAVIR Rt.) a rendszer felhasználóbarát kialakítása, Görgey Péter (OVIT Rt.) és Krenyácz Béla (MAVIR Rt.) a 100 helyszínen végzett alállomási és erômûvi átalakítások és telemechanikai alközpont telepítések, Papp András (MVM Rt.) az ÜRIK távközlési rendszer megvalósítása, Rudolfné Széki Margit (MVM Rt.) az ÜRIK-fejlesztések beruházási és üzleti tervbe illesztése és felülvizsgálata, Sziklai György (PA Rt.) a Paksi Atomerômûben megvalósított erômûvi és alállomási ÜRIK rendszerek megalkotása, Szilágyi András (MAVIR Rt.), az összetett fizikai környezet terén végzett kiemelkedô tevékenységükért. Aranyozott kitüntetô plakettet kaptak azok a külföldi és hazai szakemberek, akiknek különösen jelentôs volt a hozzájárulásuk a projekt megvalósításához: Laszlo P. Hajdu (KEMA MACRO, USA); dr. Wolfgang Schröppel (Siemens AG, Nürnberg), a rendszerirányítási üzletágat irányító vezetô, Stefan Winkler (Siemens- Minneapolis), a fô szállító projektmenedzsere, Dejan Ostojic, a Világbank ÜRIK-ellenôrzéseit végzô missziók vezetôje; dr. Benkó Imre projekttanácsadó (postumus); Kovács György MVM Rt., az ÜRIK irányítását végzô MVM projektmenedzsere. A kitüntetések átadását követôen a projekt történetét, az üzemirányítás új koncepcióját, s a megvalósult létesítményeket bemutató elôadások hangzottak el. A rendezvény levezetô elnöke Holló Vilmos igazgató volt. Dr. Bán Tamás vezérigazgató-helyettes ismertette az új villamosenergia-törvény hatásait az üzemirányításra. Dr. Tombor Antal, a MAVIR vezérigazgatója a rendszerirányítás új távlatairól, majd dr. Wolfgang Schröppel a Siemens AG elnökvezérigazgatója az ÜRIK projektrôl a fôszállító szemével tartott elôadást. Délután Kovács György, az ÜRIK projektmenedzsere a megvalósításról, Kaszás Árpád, a MAVIR informatikai igazgatója a Siemens Spectrum rendszerérôl, Agárdi Ferenc telekommunikációs fômérnök az ÜRIK távközlési rendszer jelentôségérôl tartotta meg elôadását. Ezt követôen a TITÁSZ Rt. igazgatója, Rubint Dezsô az ÜRIK szerepét az áramszolgáltatóknál, valamint a DÉMÁSZ Rt. igazgatója, Tamás Miklós a mûködô SCADA rendszerek ÜRIK-hez történô illesztését ismertette. Valaska József, a Mátrai Erômû Rt. Igazgatóságának elnöke az ÜRIK helyérôl az erômûvi szabályozásban tartott elôadást. A projekt lezárásának alkalmából szervezett ünnepi rendezvény színvonalában méltó volt az ÜRIK-ben végzett összes munkához. Köszönet az igényes kivitelezésért és a programokért a szervezôknek. (Kovács György) 27