Írta: Nagy Zoltán, okl. mérnök, cserépkályha-tervező és -építő, kályhás Az építész, az épületgépész és a cserépkályha

Átírás

1 Írta: Nagy Zoltán, okl. mérnök, cserépkályha-tervező és -építő, kályhás Az építész, az épületgépész és a cserépkályha Az építész, az épületgépész és a cserépkályha Új ház tervezésekor gyakori építtetői igény, hogy a házba a kivitelezés során vagy későbbiekben beépítendő cserépkályhát már a ház tervezésekor vegyék figyelembe. Ez azonban a leggyakrabban kimerül egy valamilyen tartalékkémény betervezésében. Habár a mai, lég tömör nyílászárók mellett (és a hatályos szabályozások miatt is) követelménynek számít a külső égéslevegő-bevezetés, az erre szolgáló csatorna már csak néha kerül rá a tervekre és valósul meg a kivitelezés során, többnyire akkor is jócskán alulméretezve. Kár érte, hiszen megfelelő tervezés esetén a cserépkályhával való fűtés környezetbarát, kényelmes, hőkomfortja pedig szinte páratlan. A cserépkályha megjelenésére a lehetőségek korlátlanok, a tűz pedig igazi családi otthonná varázsolja a házat. Ezen írás célja, hogy tervezői segédletként szolgáljon a cserépkályhára vágyó építtetők és a ház tervezésében résztvevő építész, épületgépész, belsőépítész kollégák számára. Nem állítom, hogy minden cserépkályhás képes a következőkben leírt tervezési feladatokhoz kellő adatszolgáltatást nyújtani, az ehhez kapcsolódó számításokat elvégezni. Ám már ma is akadnak olyan kályhások, akiknek ez nem megoldhatatlan feladat, és a jövőben remélhetőleg egyre többen lesznek ilyenek. A cserépkályha fűtési teljesítménye, elhelyezése A cserépkályha fűtési teljesítményét a ház energetikai számításainak birtokában és a kályhával szemben támasztott követelmények ismeretében lehet megtervezni, a névleges fűtési időt, szükséges hőtároló tömeget pedig az előbbiek, és a leendő tulajdonosok életvite- lének megismerése után. A cserépkályha élvezetes használata, élettartama és az elvárt fűtési teljesítmény teljesítéséhez ez ugyanolyan fontos tervezési lépés, mint a megjelenés megtervezése. A cserépkályha sugárzó felületfűtés, így funkcióját a nappali tartózkodási helyiség közepén tudja a legjobban beteljesíteni. Törekedni kell tehát az ehhez legközelebbi elhelyezésre! Érdemes továbbá minél kisebb felületét (lehetőleg csak egy rövidebbik oldalát) tervezni fal mellé vagy falhoz, hogy a hasznos fűtőfelület minél nagyobb legyen. Kémény Cserépkályha szinte bármilyen új gyártmányú, lehetőleg hőszigetelt rendszerkéményre köthető. A szükséges kéménymagasság és -átmérő a cserépkályha hő- és áramlástechnikai méretezésekor határozható meg, amit a kályha tervezésekor végez el a kályhás. Ha a kéményt még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy amennyiben a

2 kémény teljes magassága a kályhát befogadó helyiség végleges padlószintjétől a kitorkollásig mérve legalább 6,2 méter, a kürtő-átmérő legyen 200 mm. A kémény magasságának meghatározásakor fordítsanak figyelmet arra, hogy a kitorkollás szélnyomás szempontjából ne legyen kedvezőtlen kialakítású (MSZ 845 szabvány, pont): kitorkollását akkor kell a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakításúnak tekinteni, ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kisebb, és ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,3 m-nél kisebb, valamint akkor is lehet a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítású, ha a szomszédságában akadályok találhatók, mint például épületek, fák, dombok. Az olyan égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának üzemét, amelyek a szomszédos szerkezetektől 15 m-es távolságon belül találhatók, és vízszintes síkban 30 -nál nagyobb szög alatt látszanak, valamint a kitorkollás vízszintes síkja és a szerkezet legfelső éle közötti függőleges szög nagyobb, mint 10 -os, szélörvények befolyásolhatják. A kémény építésekor a bekötőnyílást csak akkor építsék ki, ha a kályhás előre pontosan meg tudja mondani annak magasságát, mivel a cserépkályhát többnyire éppen az utolsó járat magasságában, kb. vízszintesen kell bekötni. Ebben az esetben a kémény építésekor nagyon pontosan kell eljárni, és nem szabad megfeledkezni a padló később kivitelezendő rétegeinek figyelembevételéről! Amennyiben a kályhát később kivitelező cserépkályhás ismeri annak gyári technológiáját, sokkal célszerűbb a bekötőnyílást a cserépkályha építésekor, utólag kivitelezni, így az biztosan az optimális magasságba fog kerülni. A kémény kitorkollását ne fedjék esővédő sapkával, galambdúccal, mivel azok alaki ellenállása jelentős, csökkenti a cserépkályha formájával, teljesítményével kapcsolatos lehetőségeket. A kémény lábában található kondenzvíz-, esővíz-elvezető csonkot bűzelzáró közbeiktatásával a szennyvíz-elvezető csatornába kell kötni. Munkám során ezt a legritkább esetben látom megtörténni, amiből aztán a tulajdonosnak általában nagyon sok kellemetlensége adódik. Feltétlenül ajánlom hőszigetelt kémény alkalmazását, egyrészt a hőhidasság, másrészt a füstgáz túlzott visszahűlésének elkerülése végett. A hőszigetelt kémények nagy részének hőszigetelése kiszellőztetést igényel. Ez a gyakorlatban egy kéttenyérnyi méretű lyukat jelent a ház burkán, melyen keresztül a fűtött légtér levegője folyamatosan a szabadba áramlik. Ez az ellenőrizetlen légcsere a nagymértékű közvetlen filtrációs veszteségen kívül csökkenti az esetlegesen betervezett hővissza-nyerős szellőztetés hővisszanyerési hatásfokát is. A+ vagy annál magasabb energetikai szint felett javaslom azokat a hőszigetelt kéményrendszereket, melyeknek hőszigetelése nem igényel kiszellőztetést, a kerámia füstcső különleges gyártástechnológiája miatt, így beépítésükkel a ház tömörsége nem sérül. Amennyiben nem követelmény a hőhídmentes építés, úgy az egyszerűbb kivitel elegendő lehet, passzívházba viszont erősen javasolt az az itt reklámokokból meg nem nevezhető kémény, amely jelenleg az egyetlen minősített passzívház-kémény, továbbá a Magyarországon forgalmazott kémények közül az egyetlen, melynek köpenye hőhídmentesíthető a tetőszigetelés vonalában.

3 A cserépkályha élvezetes használata, élettartama és az elvárt fűtési teljesítmény teljesítéséhez az energetika figyelembevétele ugyanolyan fontos tervezési lépés, mint a megjelenés megtervezése. Égéslevegő-bevezetés A cserépkályha égésilevegő-ellátásának a ház légterén át történő biztosítása nemcsak komoly energetikai kompromisszum, hanem gyakorlatilag kizárja a házban mindennemű nyomáscsökkentő berendezés használatát (konyhai, fürdőszobai elszívás, hővisszanyerős szellőztetés). Ezért ezt a feladatot új házban elsősorban az égéslevegőt a házon kívülről a cserépkályha tűzterébe bevezető, zárt csatornával célszerű megoldani. Szükség esetén megvalósítható külön égéslevegő-bevezető kürtővel rendelkező rendszerkéménnyel, de mivel gravitációs üzemű tüzelőberendezésnél ez a megoldás nem a legszerencsésebb, ha csak lehet, az alulról történő égéslevegő-bevezetést kell alkalmazni.

4 A cserépkályha szakaszos üzeme miatt az égésilevegő-igény a kandallókhoz képes többszörös, m3/óra. Például egy 4 kw maximális teljesítményű, 12 órás névleges fűtési idejű cserépkályha égésilevegő-igénye 136 m3/óra. Ugyanekkora a levegőigénye egy 2 kw maximális teljesítményű, 24 órás névleges fűtési idejű cserépkályhának. Törekedni kell tehát az égésilevegő-csatorna ellenállásainak minimalizálására. Viszonylag nagy átmérőjű csatornát kell alkalmazni ( mm), és kerülni kell a szükségtelen irányváltásokat. A csatornát PVC KG vagy HDPE csőből célszerű megvalósítani, a szerelőbeton alatti kavicsfeltöltésben, vagy az alatt. A kályha tűztere alatt egy irányváltással kell kialakítani a kiállást a szerelőbetonon keresztül. A betorkollást a háznak a kályhához közeli valamelyik határoló falán kívül érdemes kialakítani. A betorkollás legalsó pontja a terepszint felett legalább 40 cm magasságban kell legyen, tengelye vízszintes. A betorkollásnál a csövet a vízszintessel os szögben kell elvágni, hogy az esővíz ne eshessen bele, valamint minél nagyobb szabad keresztmetszetű bogárvédő háló is alkalmazandó. Ha a ház lábazata nem elég magas, a betorkollás előtt két irányváltás beépítése szükséges a terepszinthez szükséges magasság eléréséhez. Amenynyiben a csatorna szabadban levő szakasza látható helyen van, úgy az a betorkollás keresztmetszetének szűkítése, aerodinamikai akadály képzésének elkerülésével burkolható. A fentebb leírt három irányváltáson kívül több lehetőleg ne legyen. A csatorna külső felületén jelentkező kondenzáció épületszerkezetre gyakorolt káros hatása, valamint a higiéniai problémák elkerülése érdekében mindenképpen kerülni kell az aljzatszigetelés felett vagy abban történő égésilevegő-csatornakiépítést. Amennyiben csak így oldható meg, úgy feltétlenül gondoskodni kell a csatorna megfelelő hő- és párazáró szigeteléséről.

5 Meg tud-e felelni egy hagyományos, kézműves szakma a jelen és a jövő elvárásainak? Természetesen, hiszen minden eszköz adott hozzá! A képsorozatunkon szereplő klasszikus, alpesi stílusú népi cserépkályha egy hővisszanyerős szellőztetéssel rendelkező, alacsony energiaigényű házban épült. A ház és a tulajdonosok is magas szintű műszaki elvárásokat támasztottak a kályhával szemben. Ennek megfelelően a kályha ún. UmweltPlus (alacsony öko-lábnyom minősítésű) tűztérrel épült, melynek károsanyag-kibocsátása Európa legszigorúbb 2015-ben Ausztriában életbe lépő előírásait is messzemenőkig teljesíti, ezen kívül könnyen használható és gazdaságos. Az égési levegő a házon kívülről érkezik, a kályha így a ház légterétől teljesen függetlenül, zárt rendszerben működik. Az előre kiszámítható működést az EN és EN szabványok szerint, az Osztrák Cserépkályha Szövetség programjával elvégzett teljes körű méretezést is magában foglaló tervezés szavatolja. Hozzáértő tervezéssel és építéssel, valamint import tűzálló anyagokkal átrakás nélkül is emberéletnyi élettartam, valamint a teljes élettartamon keresztül tömör szerkezet biztosítható. A csatorna belső felületén nem kell számítani kondenzációra. Az égésilevegő-csatorna szükséges átmérőjét a kályha komplex hő- és áramlástechnikai méretezésekor a kályhás határozza meg. Ha a csatornát még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy az átmérő legyen 200 mm. A kályha tömegéből adódó statikai előkészítés Egy nehéz építésű cserépkályha tömege kg, ezért az azt hordozó födém vagy aljzat teherbírásának megtervezésekor ezt figyelembe kell venni. Lépésálló aljzatszigetelés semmiképpen nem lehet a cserépkályha alatt, mivel annak tömege alatt a szigetelés jelentős mértékben zsugorodik (néhány millimétertől akár több cmig), amit a felette levő 6-7 cm aljzatbeton nem biztos, hogy elvisel, így a cserépkályha szerkezete, a padlóburkolat, az esetlegesen a szigetelésben vagy az aljzatbetonban

6 vezetett gépészeti vezetékek, padlófűtéscsövek károsodhatnak. A cserépkályha tömegét ezért közvetlenül a vasalt szerelőbetonra kell terhelni. Alacsony energiaigényű házban ha szükséges a sávalapos hőhíd-megszakításra használt anyagokkal váltható ki a kályha alatti aljzatszigetelés. Mindezen előkészítéssel a legma-gasabb műszaki követelményeket támasztó házba is kompromisszummentesen építhető cserépkályha. Már csak a kvalifikált cserépkályhást kell megtalálni!