Lopakodó érvekkel védik a Gárdát a bíróság elõtt May 20.

Átírás

1 Lopakodó érvekkel védik a Gárdát a bíróság elõtt May A Gárda megfélemlíti a zsidókat és cigányokat - állítja az egyik oldal. A Magyar Gárda ügyvédje azt mondja: nem követtek el semmi törvénybe ütközõt. Többen be akarnak avatkozni az ügybe, mind a felperes, mind az alperes oldalán.a Magyar Gárda pere rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel, rendzavarás nélkül folyt le a Fõvárosi Bíróságon. A nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már engedélyezte a bíróság, hogy a felperes Fõvárosi Fõügyészség oldalán részt vegyen az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári perben. A felperesekhez kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért. (A Jobbik elnöke Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.) A bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépésérõl késõbb dönt. A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggõ jogos érdekét, melynek elõmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. Megfélemlítik a zsidókat és cigányokat A gárda tevékenysége és a hozzá köthetõ, egymásra épülõ kijelentések ellentétesek az emberi méltósághoz fûzõdõ joggal és sértik a magyar zsidókat is, szögezte le a Mazsihisz jogi képviselõje a tárgyaláson. - Az egyesület tevékenysége félelmet ébreszt az idõs zsidó emberekben, akik olyan történelmi eseményeket éltek át, melyek nem ismétlõdhetnek -

2 fûzte hozzá Egri Oszkár. - A roma és a magyar társadalom szembeállítására alkalmas kijelentések, a cigányság egészével szembeni diszkrimináció és megfélemlítõ felvonulások köthetõk a gárdához - jelentette kikolompár Orbán, az OCÖ elnöke. A felperesi oldalon beavatkozni kívánó MEASZ képviselõje szerint a Magyar Gárda nem felel meg a független demokratikus állam követelményeinek. Élénk derültség a sorokban Az alperesi oldalon beavatkozni kívánó Mónus Áron a tárgyalóterem közönségének élénk derültsége közepette arról panaszkodott a bíróságnak, hogy 2007 nyarán ötször betörtek a tanyájára és a rendõrség nem tudta megvédeni, de a gárdisták "kileshették volna a tolvajokat". - Nekem tehát személyes érdekem fûzõdik a Magyar Gárda fennmaradásához - hangoztatta Mónus Áron, aki azt is sérelmezte, hogy Hitler Mein Kampfjának általa készített fordítását lefoglalta a magyar rendõrség, így a köteteket "Soros György boltjában" drágábban árulhatták. (Korábban a médiában is megjelent, hogy a Soros György magyar származású tõzsdei befektetõ anyagi támogatásával létrejött Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvesboltjában kapható volt - tanulmányi segédanyagként - a Mein Kampf történészek elemzésével ellátott angol nyelvû kiadása.) A Jobbik, mint beavatkozó nevében Vona Gábor - aki mindkét szervezetnek egyaránt elnöke - amellett érvelt, hogy a Magyar Gárda a Jobbikkal közös "értékteremtõ tevékenységet" kíván folytatni. Az MVSZ pedig arra hivatkozással kíván belépni a perbe, hogy nagy értékû ingatlanokat adna bérbe a gárdának. - Az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje. Szerinte az a szimbólumrendszer, külsõségek és vélemények, melyek az egyesülethez köthetõk, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel "effajta ízlésterror" beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el. Ezért az ügyvéd indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését

3 és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. "A Mazsihisz is kelthet félelmet" A Magyar Gárda Egyesület elnökeként Vona Gábor a tárgyaláson arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaláson az egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom "testvéri, együttmûködõ", de mégis független szervezetek. Az egyesület egyetlen tagja sem gárdista és a gárda tagjai sincsenek az egyesületben - mondta. Hangsúlyozta, hogy jogsértést nem követtek el és a Mazsihisz vagy az OCÖ is kelthet félelmet bizonyos társadalmi csoportokban. - Elismerem és vállalom, hogy az egyesület mûködése megosztja az embereket, hiszen nem vagyunk egyformák, de ez értéke a társadalomnak - jelentette ki Vona Gábor. A tárgyalás elsõ tíz perce után a bíró megkérte a fotósokat és a tévéseket, hogy fejezzék be munkájukat és kapcsolják ki kamerájikat, illetve mikrofonjaikat. Az eljárás tanúk meghallgatásával folytatódik, hétfõn már nem várható határozathozatal. Korábban: Nyugodt körülmények között kezdõdött a tárgyalás A Magyar Gárda perében rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel, de rendzavarás nélkül kezdõdött meg a második tárgyalás a Fõvárosi Bíróságon (FB), ahol várhatóan sor kerül a beperelt egyesület vezetõjének, Vona Gábornak a meghallgatására. A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a a gárda az egyesületi törvénybe ütközõ módon mûködik. A FB soron kívül tûzte ki áprilisra az elsõ tárgyalást, amit az igazságügyi miniszter kérésére március 12-re hoztak elõre.

4 Bejutni nehéz A tárgyalásra három ellenõrzõ ponton keresztül lehetett bejutni. A Markó utca FB épülete elõtti szakaszát mindkét irányból rendõrkordonok zárták le, melyeken már csak az elõzetesen kérvényezett és kiadott regisztráció birtokában lehetett átjutni. Ezután a bírósági épület kapujában és a tárgyalóteremnél is volt ellenõrzés. A újságírók csak fél óra alatt jutottak be, rendzavarás sem az épület elõtt, sem a tárgyalóteremben nem történt. A tárgyalás megkezdése elõtt a kordonokon kívül egy mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétõl zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is. Még korábban: A bíróság épületét a rendõrség pedig kordonokkal zárta le Mivel az elsõ, március 12-i tárgyalás helyszínén a gárdisták több tucat újságíró és emberi jogi aktivista bejutását kényszerrel megakadályozták, az FB döntése értelmében annak, aki részt akart venni a Magyar Gárda perének tárgyalásán, elõzetesen már regisztráltatnia kellett magát. A tárgyalóteremben 63 ülõhely áll rendelkezésre, s 48 újságíró jelezte részvételi szándékát. A teremszolgák elõbb a sajtó munkatársait engedik be, ezt követõen annyi érdeklõdõ és magánszemély léphet a tárgyalóterembe, ahány szabad ülõhely maradt. Azok az újságírók, akik regisztrációval rendelkeznek, de késve érkeznek, a tárgyalóterem elõtti folyosón várakozhatnak, míg a magánszemélyek csak a Markó utcai épület közelében tartózkodhatnak, ugyanis a rendõrség a Nagy Ignác és a Bihari János utca közötti szakaszt, beleértve a járdát is reggel hat órától este hat óráig teljesen lezárja. Az elsõ, az ügyészségi kereset ismertetésével kezdõdött március 12-i tárgyalási napon több mint száz gárdista és szimpatizánsai várták a tárgyalás eredményét, a bíróság épületét a rendõrség pedig kordonokkal zárta le. A Mazsihisz és az OCÖ is észrevételt tehet A Fõvárosi Fõügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az

5 egyesület történetét ismertetve döntõen a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényen alapul. Az ügyészség mint felperes pernyertességének elõmozdítása érdekében a felperesi oldalon az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is beavatkozik a Magyar Gárda feloszlatására kezdeményezett polgári perbe, így indítványt, észrevételt tehetnek, és betekinthetnek az ügy minden iratába - írja az MTI. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke, akinek a tárgyalóterembe való bejutását az elsõ tárgyalási napon a gárdisták akadályozták meg, azt mondta, azért kérték az ügyben eljáró bíróságot, hogy beavatkozhassanak a "náci nézeteket valló, félkatonai szervezet" feloszlatásának perébe, mert "ez egy félmilliónyi kisebbség mellett az egész társadalom ügye", és "itt dõl el, hogy a magyar demokrácia utat enged-e a fekete ruhás, fehér fûzõs fekete bakancsok masírozásának, engedi-e, hogy félelmet kelthessen egy alakulat egy népcsoportban, amikor árpádsávos zászlók alatt cigánytelepeken keresztülmasíroz". Az OCÖ 70 ezer aláírással törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a Magyar Gárdát és a hozzá hasonló szervezeteket a jog eszközeivel betiltsák. A beadványról a gyülekezési törvény módosításával együtt már folyik az ötpárti egyeztetés. C-PRESS - 168ora.hu