SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz EGYESÜLÉSI SZABADSÁG

Átírás

1 SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz EGYESÜLÉSI SZABADSÁG ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék /15. tanév őszi félév

2 I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. A Kormány törvényjavaslatot nyújt be az egyesületalapítási szabályok módosításáról. A javaslat a következők szerint módosítaná a hatályos rendszert: a) Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület nyilvántartásba vétele megtagadható, ha - az ország ugyanazon régiójában azonos vagy hasonló célú egyesület működik; vagy - a társadalom általános erkölcsi felfogása szerint elítélendő tevékenységet folytat; vagy - olyan alapító tagja van, aki az elmúlt öt évben feloszlatott egyesület tagja volt. b) Az egyesület az alapszabályának elfogadásával jön létre, amit az egyesület képviselőjének 15 napon belül kell bejelentenie az egyesületek nyilvántartásáért felelős miniszternek. A miniszter az egyesületet nyilvántartásba veszi. c) Az egyesülési jogukat a polgárok szabad elhatározásukból gyakorolhatják, szerveződéseiket azok megalapítását követő 15 napon belül kell bejelenteni a Civil Nyilvántartó Hatóságnak. A be nem jelentett szerveződés résztvevői szabálysértést követnek el. Az egyesületi jogállás a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amelynek feltétele, hogy a szerveződés a Hatóság nyilvántartásában legalább három éve szerepeljen, ami alatt ellene az ügyészség intézkedést nem kezdeményezett. Alkotmányosak-e a fenti javaslatok? Ajánlott forrás: 6/2001. (III. 14.) AB határozat (egyesületalapítási rendszerek) 10/2011. (III. 9.) AB határozat (ügyészi törvényességi felügyelet) évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:63., 3:64., 3:84. I.2. A Magyar Gárda ítélet feldolgozása Ajánlott forrás: A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Magyar Gárda ügyében. ( content/uploads/magyar_garda_itelet_lb.pdf) Chronowski Nóra Kocsis Miklós: Jogerős ítélet a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében kommentárral. Közjogi Szemle sz. ( 09harmadik&Itemid=13) Herbert Küpper: A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Magyar Gárda feloszlatása ügyében. A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az egyesülési szabadság korlátai. JeMa szám. ( content/uploads/jema_kupper_magyar_garda.pdf) Mutassa be az Egyesület feloszlatása (a) mellett, illetve (b) ellen felhozható alapjogi érveket! úa feloszlatást követően a) létrejöhet- e a Gagyar Márda egyesület, azonos tartalmú alapszabállyal? b) létrehozhatják- e a Gagyar Márda egyesületet a korábbi tagok eltérő tartalmú alapszabállyal? c) a korábbi tagság végezheti- e ugyanazt a tevékenységet egyesület létrehozatala nélkül?

3 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel 174. Aki a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, szabálysértést követ el. II. TESZTKÉRDÉSEK Kijelölt, a vizsga I. részében számon kérhető tananyag az előadáson elhangzottak évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 1., 2. 6., 7. és 20. pont, 3., 4. (1)- (4) bekezdés, 5., 11. (1)- (5) bekezdés, évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:63., 3:64., 3:84. 22/1994. (IV. 16.), 21/1996. (V. 17.), 6/2001. (III. 14.), 10/2011. (III. 9.) AB határozatok elvi tételei Rekvényi kontra Magyarország ügy (az EJEB előtt 25390/94. sz. kérelem alapján indult ügy) II.1. Húzza alá azokat a szervezeteket, amelyek nem az egyesülési szabadság alapján jönnek létre! a) egyház b) alapítvány c) civil társaság d) egyesület e) szakszervezet f) bűnszervezet g) köztestület h) érdekvédelmi szervezet i) politikai párt II.2. Válaszolja meg a következő, az egyesületek törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket! Válaszát indokolja! a) Mely szerv gyakorol törvényességi kontrollt az egyesületek működése felett Magyarországon? b) Az alábbiak közül mely indokra tekintettel állapított meg az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet az egyesületek felett gyakorolt törvényességi kontrollt illetően?

4 a. az Országgyűlés nem megfelelő szervhez telepítette a törvényességi felügyeleti jogosítványokat b. az Országgyűlés nem határolta körül kellőképpen a törvényességi kontroll terjedelmét, így az nem felel meg az alapjog- korlátozás alkotmányos mércéjének c. mindkét fent írt indokra tekintettel c) A hatályos törvényi szabályozás elemzésével állapítsa meg, hogy kiküszöbölte- e az Országgyűlés az alkotmányellenességet? III. JOGESETEK III.1. A) A Hóvirág Környezetvédelmi Egyesület (HKE) nyilvántartásba vételét az ügyben eljáró Pécsi Törvényszék azzal az indokkal tagadta meg, hogy a HKE székhelyén, Mohácson már három ilyen speciális céllal, azaz a város körüli erdők és mezők hóvirágjai letépésének megakadályozása érdekében bejegyzett környezetvédelmi egyesület is működik. A bírósági az elutasító döntést az adatgyűjtésre hivatkozva a kérelem benyújtását követő 65. napon hozta meg. Jogszerű volt- e törvényszék döntése? Mit tehet a HKE elnöke akkor, ha a bírósági döntés jogszerűtlen volt? B) Egy egyesületi formában, Békéscsabán működő énekkar koncertjei alkalmával alacsony összegű belépőjegyet árul. Az illetékes ügyész egy állampolgári bejelentés alapján értesül erről a tényről, és törvényességi ellenőrzési jogkőrében eljárva mivel a jegyek értékesítésére már több alkalommal is sor került a Gyulai Törvényszékhez fordul, mivel álláspontja szerint törvénysértő, ha egy kulturális céllal alapított egyesület olyan gazdasági- vállalkozási tevékenységet végez, amelyből bevétele is származik. Hogyan és milyen szempontokra tekintettel dönt a Gyulai Törvényszék a döntésében? III.2. A Vér és Erő Kulturális Egyesületet 2021 februárjában vették nyilvántartásba. Alapító okirata szerint fiatal, mellőzött zenészek felkarolására jött létre. A szervezet 2022 decemberében került a figyelem középpontjába, ekkor szervezték meg Szigligeten a Fehér Karácsony nevű, nemzetközi neonáci találkozót februárjában a budai várban akartak megemlékezni a második világháborús német és magyar csapatok kitörési kísérletéről. Az ügyészség ezt követően kezdeményezte a szervezet feloszlatását, mivel az az alkotmányba ütközően módon újfasiszta nézeteket képvisel. Az első fokon eljáró bíróság azzal indokolta az ítéletet, hogy az alkotmány alapján minden embert megillet az emberi méltósághoz való jog, az egyesület rendezvényein elhangzó kijelentések azonban sértették egyes emberi csoportok, köztük a zsidóság és cigányság méltóságát. Az elsőfokú ítélet ellen az egyesület fellebbezett. A másodfokú ítélet azzal a kiegészítéssel hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, hogy az es párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetet. A Vér és Erő szervezet tagjai pedig több rendezvényen hungaristának, illetve nemzetiszocialista irányultságúnak nevezték magukat.

5 Azonosítson a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában lefektetett olyan elvi tételeket, amelyekre ügyvédként alappal lehetne hivatkozni egy, a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelemben / Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszban! Válaszában röviden fejtse ki a megnevezett tételeket! III.3. A Férfiak Jogaiért Egyesület (FJE) alapszabályában foglalt célja, hogy küzdjön a női többség által, különösen a munka világában kiharcolt indokolatlan privilégiumok ellen és a hagyományos családmodell mellett, mivel azt vallják, hogy a nőnek otthon van a helye. Az FJE taggyűlése a nyilvántartásba vételt követő harmadik ülésén, november 20- án egyhangúan elfogadja azt az alapszabályt módosító határozatot, hogy az egyesület csak normális, heteroszexuális férfiak számára biztosítja a tagságot, hogy ezzel is jelezze identitását. Ugyanezen a taggyűlésen arról is minősített többséggel döntenek az egyesületi tagok, hogy X. és Y. tagot az egyesületből kizárják. A kizáró határozatokban arra hivatkoznak, hogy a tagság számára utólag derült ki, hogy X. elvált, és jelenleg egy másik férfival él együtt, Y. pedig újságíróként több cikket is írt a családon belüli erőszak témájáról, amelyben egyértelműen az FJE határozott álláspontjával ellentétesen foglalt állást. Jogszerűnek tekinthetőek- e az FJE taggyűlése által hozott határozatok? Mit tehetnek a kizárt tagok? Van- e bármilyen jogorvoslati lehetősége azoknak a személyeknek, akik a tagságra vonatkozó korlátozás miatt nem léphettek be az egyesületbe? Válaszát indokolja! Ajánlott forrás (angol nyelven): Dale v. The Boy Scouts of America (99-699) 530 U.S. 640 (2000) III.4. Az Országgyűlés ben hosszas viták után elfogadja a földforgalomról szóló új törvényt, amely a megyei földmíves szövetségek (FMSZ) január 1- jei felállításáról rendelkezik. A törvény szerint állampolgárságtól függetlenül valamennyi, az adott megyében meghatározott mezőgazdasági birtokmérettel rendelkező, illetve hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet végző személynek, azaz a megyei földmíveseknek kötelezően az adott megyei FMSZ tagjaivá kell válniuk január 1- éig. Az adott megyei FMSZ tagság igazolása nélkül pedig ettől az időponttól kezdődően nem lehet hivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet végezni. A törvény alapján a megyei FMSZ alapvető feladata az, hogy a megyei földmívesek érdekeinek védelme mellett, azzal összhangban az egyes mezőgazdasági földterületek értékesítésekor hozzájárulást adjon a föld vásárlásához. P. K. már hosszú évek óta a mezőgazdaságból él, a birtokterülete pedig eléri a törvényi határt, azonban nem kíván belépni a megyei szövetségbe, mivel nem kíván kamarai tagsági díjat fizetni, illetve az sem foglalkoztatja, hogy ki és milyen földet kíván venni a megyében. Mivel már eleve tagja egy szakmai szövetségnek, úgy látja, hogy a szabályozásban szereplő kényszertagság sérti az önrendelkezési jogát és az egyesülési szabadságát. Alkotmányosnak tekinthető- e az FMSZ megalakítása és a kényszertagság előírása? Mit tehet, hová fordulhat P. K. akkor, ha úgy látja, hogy alapvető jogai sérülnek a szabályozás miatt? Ajánlott források: 22/1994. (IV. 16.) AB határozat, 39/1997. (VII. 1.) AB határozat

6 IV. KULCSFOGALMAK politikai szabadságjog * kommunikációs jog * szervezet/közösség létrehozásának és szervezethez/közösséghez való csatlakozás szabadsága * állami elismerés jogi személyiség * intézményesült személyegyesülési formák * az egyesület * egyesületalapítási modellek * a cél megválasztásának szabadsága * az alkotmányhűség követelménye * autonómia, működési szabadság * önkormányzatiság * külső és belső egyleti jog * a demokratikus belső felépítés és működés kényszere * tagfelvétel és tagkizárás szabadsága * az egyesülési jog alanyai * külső korlátok * feloszlatási és megszűnési okok * törvényességi kontroll