INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÉS OKTATÓ ISKOLÁK SZÁMÁRA

Átírás

1 INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÉS OKTATÓ ISKOLÁK SZÁMÁRA AJÁNLÁS ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: BÁLINT MÁRIA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ BENEINÉ KISS KATALIN, PEDAGÓGUS, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ, KŐBÁNYAI PEDAGÓGIAI SZOLGÁLAT CSEREKLYE ERZSÉBET, TANÁRSEGÉD, ELTE PPK, ALKALMAZOTT NEVELÉSELMÉLETI TANSZÉK IVÁNNÉ VIDRA MÁRIA, PEDAGÓGUS, IGAZGATÓ-HELYETTES, KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA KOVÁCS ORSOLYA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ KOVÁCSNÉ SÉNYI ANIKÓ, PEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA RUISZ ANNA, PSZICHOLÓGUS, SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ A dokumentum összeállításakor azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az interkulturális pedagógiai program az általános pedagógiai programot egészíti ki, ezért az abban szereplő általános jogokat és fejlesztési koncepciókat - elsősorban terjedelmi okokból - nem említjük újra. Természetesen azok minden intézményben az interkulturális pedagógiai programra is érvényesek. A jelen dokumentumban található segédleteket elsősorban a helyi tanterv mellékleteként javasoljuk rögzíteni, olyan dokumentumokként, amelyek igény és indokoltság esetén, egyéni elbírálás alapján felhasználhatók. Fontos, hogy az intézmény pedagógiai programja utaljon ezen segédletek meglétére és felhasználhatóságára, azonban felhasználásuk megvalósulásáról, annak szükségességéről és módjáról egyéni elbírálás döntsön. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Migráns gyermekek az iskolában...4 A migráns gyermekek főbb típusai... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek demográfiai jellemzői... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő, harmadik országokból származó gyerekek az intézmény munkájában való részvételéhez szükséges jogcímek és az azokat igazoló dokumentumok:... 5 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek a kőbányai iskolákban... 6 A migránsok iskolaválasztását motiváló tényezők... 6 Adminisztratív kihívások és intézményi jó gyakorlatok... 7 Az interkulturális pedagógiai program bevezetését indokló tényezők...10 A migráns gyermekek megjelenésével kapcsolatos változások...10 Az interkulturális program bevezetését támogató szakmai közeg...10 Az interkulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapja...11 Az interkulturális pedagógiai program bevezetésének céljai...11 Interkulturális program az iskolában...12 A migráns gyermekek iskolai nevelése...12 Kiemelt területek...12 Az interkulturális pedagógiai program egyéb elemei, intézményi jó gyakorlatok...15 A külföldi gyerekek anyanyelvének és kultúrájának beillesztése az iskola kultúrájába...15 Magyar nyelvi fejlesztés...15 Beilleszkedés, befogadás segítése...16 Az egyes iskolai szakemberek a migránsok jelenlétéhez kapcsolódó feladatai, intézményi jó gyakorlatok felhasználásával...20 A migráns szakmai műhely és a Az iskola migráns tanulóival foglalkozó koordinátorok...20 A pedagógus különös feladatai...22 A fejlesztő pedagógus különös feladatai...23 Az iskolapszichológus különös feladatai...23 További tájékozódáshoz ajánlott irodalom...24 Segédanyagok...25 Segédanyag kompetencia méréséhez migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára...25 A kulcskompetenciák értékelése...25 Szempontok az általános kompetenciák megítéléshez...29 Szempontok anyanyelvi és magyar nyelvi képeségek megfigyeléséhez, pedagógusok számára...31 Kiegészítő szempontsorok migráns gyermekek alapvető kompetenciáinak megismeréséhez...33 Segédanyag egyéni haladási terv készítéséhez migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára...35 A beilleszkedés szakaszai:...35 Egyéni haladási ütem szakaszai:...37 Segédanyagok a magyar mint idegen nyelv tanításához:...39 Egyéni haladási terv ajánlott formátum...42 Segédanyag az értékelés, minősítés megvalósításához migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára

3 Javaslat a nyelvi nehézségekkel küzdő (migráns) tanulók értékelésére

4 MIGRÁNS GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN A MIGRÁNS GYERMEKEK FŐBB TÍPUSAI A nemzetközi migrációban részt vevő, Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező gyermekek, akik a jelen interkulturális program elsődleges célcsoportja. Ezek a gyerekek lehetnek olyan migránsok, akiknek szülei egy jobb élet reményében, az utazást gondosan megtervezve, előkészítve indultak el, de lehetnek azok is, akiknek menekülnie kellett, veszélyes környezet vagy politikai, etnikai, vallási üldöztetés miatt. Az Európai Unió valamely tagállamából érkező gyermekek: érvényes, személyazonosságot tanúsító okmánnyal (útlevéllel, személyi igazolvánnyal) rendelkeznek; szüleik munkavállalás vagy egyéb ok miatt tartózkodnak huzamosabb ideig Magyarországon. A lakóhelyváltás - amit gyakran kényszerűségként élnek meg a gyerekek lelki és szociális terheket jelent, beilleszkedési nehézségekkel társulhat. Gyakori az iskolarendszerek különbözőségéből adódó tanulási nehézség is. Országon belüli migrációban részt vevő gyermekek: bár a gyermek állampolgársága magyar, a lakóhely elhagyása és az új lakóhelyre való beilleszkedés hasonló elsősorban lelki és szociális megterhelést jelenthet, mint a nemzetközi migráció, sok esetben ideértve a korábbi és jelenlegi lakóhelyek nyelvhasználata, kulturális és szociális jellemzői közti különbségeket. Társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migrációban részt vevő gyermekek: a migráció ez esetben nem feltétlenül jár lakóhelyváltással, azonban az iskolai közösség szociokulturális jellemzői nagyban eltérhetnek a családétól, ezért hasonló fejlődés-fejlesztési folyamatnak kell végbemennie, mint az egyéb migráns gyermekek esetében. Példát jelentenek a kulturális migrációra a beás nyelvű roma családokból az iskolába érkező gyermekek, de a magyar társadalom különböző csoportjai is használhatnak egészen eltérő nyelvi és kulturális kódokat. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A 2012/13-as tanévben a kőbányai iskolákban - a harmadik országból származó gyermekeket tekintve - nagyon széles volt a migráns gyermekek származási országainak köre: A program kidolgozásában részt vevő pedagógusok két intézmény migránsairól tudtak információkkal szolgálni. Eszerint: - a Szent László Általános Iskola tanulói között vannak kínai, vietnami, mongol, román, nigériai, szír állampolgárságúak. Többségük már Magyarországon született, második generációs bevándorló. - a Bem József Általános Iskola tanulóinak 12%-a migráns. Köztük 13 vietnami, 16 kínai, 1 lengyelarab származású gyermek van. 4

5 Természetesen sok más származási ország és országkombináció is jelen van, akár a kerületben, akár az ország más részein, ezért meg kell jegyezzük már az elején, hogy a migránsok származási ország szerinti megkülönböztetése nem célunk, ilyen kategóriákat nem is kívánunk kialakítani. Az általunk kidolgozott pedagógiai program a migráció folyamatának, azaz a társadalmi és kulturális közeg megváltozásának hatásaira koncentrál, elsősorban a nemzetközi migráció kapcsán. Kiemelten fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy az országon belüli és a társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migráció hatásai is nagyon hasonlóak, ezért hasonló megközelítésre van szükség ebben az esetben is. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ, HARMADIK ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ GYEREKEK AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES JOGCÍMEK ÉS AZ AZOKAT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK: A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek felvételekor az alábbi okmányokra van szükség, bevándorlói státuszonként (2013-ban): Menekült - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki Oltalmazott okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár okmánytípus: tartózkodási kártya családtag részére Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány 5

6 A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ISKOLÁKBAN A migráció, és elsősorban a munkavállaláshoz kapcsolódó migráció, mindig is jellemző volt a kerületre, a kőbányai iskolákban a 2000-es évek elején jelentek meg először nagyobb számban migráns gyermekek. A migráns gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan nőtt. A migráns gyermeknek és családjainak sikerstratégiái nagyon különbözőek lehetnek: o szomszédos országokból származó gyermekek esetében sokszor az asszimilációt preferálják; o a magyar származású, Magyarországra visszatelepülő családok gyermekei sokszor kétnyelvűek és fontosnak tartják a kettős identitás kialakítását is; o mivel Magyarország a gazdasági okokból migrálók esetében sokszor nem célország, az ilyen családokban nevelkedő gyermek esetében a származási országhoz kötődés erős, míg a magyar identitás kiépítése mellett nem feltétlenül elkötelezettek; o számos olyan gyermek is van, akinek szülei különböző állampolgárságúak, de elváltak és a magyar szülő egyszülős családban vagy új kapcsolatban neveli a gyermeket. Elsősorban kamaszkorban jellemző, hogy a nemzeti identitás keresése a távollévő szülő irányában fokozottabb; o általánosan jellemző, hogy míg a kb. 12 éves kor alatti gyermekek beilleszkedése általában sikeres, addig kamaszkorban ez már nagyobb nehézségeket jelent, a tizenéves korú migráns gyermekek könnyen a peremre kerülhetnek. Ilyenkor jó megoldás lehet olyan iskola keresése, amelyben a saját etnikai csoport és nyelv domináns (pl. Magyar-Kínai Iskola, Orchidea Iskola, stb.). A MIGRÁNSOK ISKOLAVÁLASZTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK A szülők munkahelyéhez közeli intézmények. A migráns, főként a munkavállalási céllal érkező migráns szülők gyakran nagyon magas óraszámban dolgoznak, ezért fontos számukra, hogy a gyermekük olyan intézményt látogasson, amely könnyen megközelíthető. Mivel rendkívül korán kezdik a napi munkát és ugyanilyen későn fejezik be, gyakran létfontosságú, hogy a munkahely közelében legyen a gyermeket befogadó intézmény. Az intézmény beiratkozási körzetében sok migráns lakó. A migráns szülők igyekeznek a munkavégzés helyéhez közel letelepedni. Ez elsősorban olyankor válik különösen érzékelhetővé, amikor az egyes etnikai csoportok tagjai hasonló munkavégzési formákat választanak. Jellegzetesen ilyenek a kínai és vietnami piacok környékei. Ugyancsak fontos szempont a bérelhető lakások száma, az alacsony bérleti díj és rezsiköltség. A friss migránsok körében ezért népszerűek a lakótelepi panelek. Közlekedési csomópontban elhelyezkedő intézmények. A megközelítés egyszerűsége és időhatékonysága elsődleges szempont az intézmények kiválasztásánál. 6

7 A migránsok által jól ismert intézmények: Jellemző folyamat, hogy a migráns csoportok tagjai egy-egy intézményt preferálnak. Ennek a választásnak fontos oka az, hogy a migránsok már ismerik az intézmény működését, szabályait, elvárásait, ezek kommunikálásában egymás segítségére is lehetnek. Az intézmény számára segítséget jelenhet, ha a már korábban ott tanuló gyermekek szülei vállalják az ilyen típusú információk közvetítését az újonnan érkező szülők számára. ADMINISZTRATÍV KIHÍVÁSOK ÉS INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK A magyar oktatási rendszerben kizárólag érvényes, magyar hatóságok (pl. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) által kiállított dokumentumokkal rendelkező tanulók után jár a normatív támogatás. Amennyiben ezzel nem rendelkeznek, a migráns tanulók csak önköltséges tanulóként vehetnek részt az oktatásban. o A dokumentumok lejárati idejét jó megoldás az osztálynaplóban jelölni a dokumentumok lejárati idejét, a meghosszabbításra időben figyelmeztetni a szülőt. Mulasztások o Kulturális és vallási hátterű mulasztások: hasznos a szülőkkel, gondviselőkkel a származási kultúra fontos ünnepeinek dátumait előre egyeztetni, és az ezeken való részvétel szabadságát a tanuló számára hivatalosan is lehetővé tenni. o A magyarul jól beszélő gyermekek sokszor tolmácsi tevékenység miatt mulasztanak. Ennek két formája is lehet: egyrészt tolmácsolhatnak saját családtagjaik számára, másrészt ez jelenthet a családnak bevételi forrást is. Fontos a szülők, gondviselők tudtára adni, hogy 14 év alatti gyermek munkát nem végezhet és 14 éves kor fölött sem lehet az ilyen típusú munkavégzés az iskolai mulasztás oka. o Gyakori mulasztási ok a testvérek ellátásának szükségessége (pl. beteg kisebb testvér otthon marad), illetve a család munkavégzésébe való besegítés. A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy 14 év alatti kiskorú nem maradhat felnőtt felügyelete nélkül, és 16 év alatti gyermek nem felügyelhet más gyermekeket. A probléma megoldását jelenthetik a migránsok saját közösségein belüli önszerveződések, segítő csoportok, mentori hálózatok. Ezek létrejöttét az intézmények maguk is igyekezhetnek elősegíteni. 7

8 Az osztályba sorolás szempontjai: o Az osztályba sorolás, az előzetes tudás elismerése az intézményvezető döntési hatásköre. Az intézményvezető a szülők, gondviselők kéréseit, preferenciáit figyelembe véve, a tanuló számára a lehető legjobb megoldásra törekedve dönt az osztályba sorolásról. o A magyar közoktatás intézményeiben elsődlegesen az életkor szerint történik az osztályba sorolás. Ha az életkornak megfelelően több osztály is van, az egyéni és az osztályok sajátosságainak figyelembevételével, a migráns tanulók arányára is tekintettel kell döntést hozni. A migráns tanulók arányának megállapításakor hasznos figyelembe venni a migráció minden formájában részt vevő gyermekeket, nem csak a nemzetközi migránsokat. o Az előzetes tudás megismerése egyénenként változó lehet. Az egyes országok és iskolatípusok által tanított tartalmak nem összehangoltak, ezért nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak a különböző országokban elvégzett osztályok, tanult tantárgyak. Az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok feladata, hogy a beilleszkedési időszakban (3-6 hónap) felmérjék a gyermekek kompetenciáit és szükségleteit és ezekhez alkalmazkodva kialakítsák az egyéni fejlesztési tervet, amely segíti az intézményben folyó tanulási és tanítási folyamatba való integrációt. o Előfordulhat, hogy a szülő, gondviselő és az intézmény érdekei ellentétesek. Ilyenkor ajánlott miniszteri vélemény beszerzése a gyermek beiskolázásáról, osztályba sorolásáról. Erre leginkább nagy korkülönbség esetén lehet szükség (pl éves diákot a szülő általános iskolába szeretne íratni). Ilyenkor ajánlhatunk olyan középiskolákat, melyek részt vesznek a Híd programban, vagy indítanak felkészítő osztályokat, amelyek az általános iskolai végbizonyítvány megszerzését segítik. Továbbtanulási tájékoztatás o A központi felvételi kihívása: a továbbtanuláshoz szükséges vizsgák esetében nincs intézményesített megoldás a migránsok sajátos helyzetére. Különösen problémásak az alábbi területek: Íráskészség a mondat és szövegszerkesztési kompetenciák, a nyelvi stílusok megfelelő használata nem minden esetben elvárható egy a magyart idegen nyelvként tanuló gyermek esetében. Szövegértési készség a migráns gyermekek szövegértési kompetenciája a magyar oktatási rendszerben töltött időtől függően változhat, de a felvételi idején a csak néhány éve érkezett migránsoknál még korlátozott Matematikai kompetenciák sok migráns tanuló esetében a matematikai kompetenciák a pedagógusok tapasztalatai alapján jóval fejlettebbek, mint az egyéb kompetenciák, ez elsősorban a szövegfüggetlen feladatoknál érvényesül 8

9 Továbbtanuláskor a szülők számára gondot okoz a megfelelő intézmény kiválasztása a továbbtanuláskor. Általában a migráns gyermekeket oktató alapfokú oktatási intézmény informális kapcsolatait terheli a migráns tanulók megfelelő középfokú oktatási intézménybe juttatása. Ennek megsegítésére a migráns tanulókat oktató intézményeknek fontos célja kell, hogy legyen egy olyan intézményi hálózat létrehozása, amelyben munkakapcsolatban állnak a migráns gyermekeket oktató alapfokú (intézmények), illetve az őket szívesen befogadó középfokú oktatási intézmények. A hálózatot rendszeres találkozók, információmegosztások, közös pályázatok és konferenciák szervezésével lehet és érdemes működtetni. 9

10 AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉT INDOKLÓ TÉNYEZŐK A MIGRÁNS GYERMEKEK MEGJELENÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK A migráns gyermekek intézménybe lépése nem követi a tanév megszokott rendjét. A migráns gyermekek hosszabb időre való hazautazásakor létszámba tartozásuk nehezen követhető. A migráns gyermekek osztályba sorolása életkor szerint történik, de kompetenciáik eltérő fejlesztést igényelhetnek. A migráció, és különösen a menekülés olyan pszichés és szomatikus hatásokat okozhat, amelyek különös figyelmet, bánásmódot igényelhetnek. Az érkező migráns gyerekek fejlettsége a nyelvi és kulturális különbségek miatt nehezen mérhető. A migráns gyermekek jelenléte, a dominánstól eltérő kulturális jellemzői sok olyan helyzetet hoznak létre, amelyre az intézmények nem készültek, nem is készülhettek fel. Ilyenek: - a magyar nyelvtudás hiánya a gyermek és a szülők esetében is, - a származási és a befogadó ország oktatási-nevelési rendszerének különbözőségeiből fakadó nehézségek, - az intézményes anyanyelvi fejlesztés hiánya és az ebből fakadó hátrányok kezelése, - a migráció során megélt traumák hatásai és ezek kezelése. A megjelenő társadalmi és kulturális sokféleség tantervi változásokat is igényel, a helyi pedagógiai programoknak fontos reflektálniuk az intézményben tanuló gyermekek kulturális és társadalmi hátterére is. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ SZAKMAI KÖZEG A migráns gyermekek nevelését támogató pedagógiai program szorosan csatlakozik a TÁMOP B-11/ számú, Kőbányai befogadó közösségek interkulturális nevelés című pályázati programhoz. A pedagógiai program kidolgozását olyan intézményekben kezdtük meg, melyek nagy számú migráns gyermek nevelésével, fejlesztésével foglalkoznak és vezetőik, pedagógusaik és egyéb munkatársaik innovatív szemléletűek, készek feladataik, gyakorlataik újragondolására és az interkulturális program adaptálására. 10

11 AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNAK JOGI ALAPJA A évi CXC. számú nemzeti köznevelési törvény 92. -a foglalkozik a nem magyar állampolgárságú gyermekek tankötelezettségével. Eszerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg a menekültként Magyarországon élőket, az Európai Unió tagállamaiból érkezőket, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogát hazánkban kívánják gyakorolni, illetve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik hazánkban bevándoroltként élnek, letelepedési engedéllyel vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. E feltételek meglétét az intézménybe történő felvételkor igazolni kell. Amennyiben a szükséges dokumentumok érvényességi ideje lejárt, az intézmény köteles bekérni a megújított, érvényesített új dokumentumot, a jogosultság meglétét igazolandó. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként rendszeresen ellenőrzi a hivatalos iratok meglétét és azok érvényességét. A szükséges feltételek hiányában az iskoláskorú gyermek után állami normatíva nem jár, csak önköltséges tanulóként vehet részt a közoktatásban. Az interkulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapját az oktatási miniszter A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti iskolai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról című, a Magyar Közlöny XLVIII. Évfolyam 24. számában megjelent közleménye jelenti. AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI Az interkulturális pedagógiai program kialakításában részt vevő intézmények társadalmi sokféleséghez, és kiemelten a migráns gyermekek befogadásához, neveléséhez kapcsolódó tapasztalatainak rendszerezése és hozzáférhetővé tétele. A társadalmi sokféleség reprezentációival, különösen a migráns gyermekekkel végzett oktatónevelő munkára való tudatos felkészülés intézményspecifikus, a környezeti igényekre reflektáló kialakításának biztosítása. Az eddig kialakított jó gyakorlatok mellett a hiányosságok felismerése és kiküszöbölése, az esetleges téves eljárások korrekciója 11

12 INTERKULTURÁLIS PROGRAM AZ ISKOLÁBAN Az iskolai interkulturális program kialakításakor kettős fókuszú program létrehozása a célunk. A program egyrészt reflektál a migráns gyermekek különleges szükségleteire, és ismereteire, másrészt foglalkozik a teljes iskolai közösség számára hasznosítható, a migráns gyermekek és szülők megjelenésével az iskola kultúráját újraformáló tapasztalatokkal. A MIGRÁNS GYERMEKEK ISKOLAI NEVELÉSE A migráns gyermekek saját korcsoportjuknak megfelelő osztályba sorolva vesznek részt az iskolai munkában. A migráns gyermekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, de közösen a iskolát látogató többi gyermekkel Az iskolai nevelés magyar nyelvű és a magyar kultúrára épül, de fontos a magyartól eltérő nyelvek és kultúrák megjelenítése is az iskolai fejlesztő munka során. Az iskolai nevelés során fontos a magyar nyelvi és a társas kompetenciák fejlesztése, csakúgy mint a migráns gyermekek nyelvi, kulturális ismereteinek átadása a kortársak számára, ezért ajánlott egy önkéntes kortárs mentor program bevezetése is. A frissen érkező, magyarul nem beszélő migráns gyermekek esetében áthidaló megoldást nyújthat, ha szülői, gondviselői kérésre az igazgató a gyermeket az értékelés alól határozott időre felmenti. Ebben az időszakban (optimálisan az első megkezdett tanév) a gyermek legfőbb célja explicit módon a magyar nyelv elsajátítása lehet. A nyelvi év során javasolt fejlesztő foglalkozások megvalósítása, a szükségletek, az igények és az intézmény lehetőségei szerint magyar mint idegen nyelv tanár, illetve fejlesztő pedagógusok bevonásával. KIEMELT TERÜLETEK A MIGRÁNS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI A motiváció és tanulási képességek fejlesztése. A magyar nyelvi készségek és egyéb kommunikációs képességek fejlesztése. A migrációs traumák kezelése, a komplex identitásformák kialakításának segítése és a jövőképek gondozása. A nem magyar anyanyelvű gyermekek anyanyelvi fejlődésének, a származási kultúrához való erős kötődésének támogatása. 12

13 A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI A magyar nyelvi készségek fejlesztésére való képesség. A nem nyelvi alapú kommunikációs képességek fejlesztése. A migránsok kultúrájánák integrálása az iskola intézményi kultúrájába és fejlesztő tevékenységeibe Multikulturális tartalmak integrálása az iskola szakmai programjába, ideértve a toleranciára-, kooperációra nevelést, a kultúrák és társadalmi viszonyok, szerkezetek sokféleségének megismerését, és az emberi-, és gyermekjogokkal kapcsolatos tanulást. A pedagógustársadalom zártsága és értékcentrizmusa olyan kihívásokat jelent, amelyek az iskolapszichológus munkájához szorosan kapcsolódnak. Az iskolapszichológus az iskola vezetésével együttműködve sokat tehet a tantestület érzékenyítésért az alábbi területeken: o társadalmi tolerancia kialakítása, fejlesztése; o együttműködésre ösztönzés, kooperatív technikák, csoportmunkák, projektmunkák bevezetése, módszertani útmutatással és a munkák koordinálásának segítése a tantestület tagjai közt (pl. co-teaching bevezetése és rendszeres alkalmazása), konfliktusmegelőzési és kezelési technikák bevezetése (mediálás és resztoratív technika); o az iskolai hangulati klíma javítása; o kiszámítható környezet és keretek kialakítása a gyermekek és a pedagógusok számára. A fenti technikák alkalmazását a gyermekek körében is jó mielőbb megkezdeni. Különösen fontos o lehetőleg már óvodában és alsó tagozatban kialakítani a gyermekek kooperatív és konfliktuskezelési kompetenciáit; o biztosítani a magas támogatottság és magas kontroll megvalósulását (a co-teaching vagy együtt tanítás erre kiváló forma); o lehetőleg kiscsoportos foglalkozásokat kialakítani; o a tanórán kívüli tevékenységek során időt és figyelmet fordítani az együttműködéshez és a konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges kompetenciák fejlesztésére és gyakorlatának kialakítására AZ ÖNKÉNTES KORTÁRS MENTORPROGRAM KIALAKÍTÁSA 13

14 Az intézményi szocializáció során nem szabad kiaknázatlanul hagynunk a csoporton belüli, kortársaktól való tanulás lehetőségeit. Ezért olyan önkéntes alapon működő, kortárs mentorprogram bevezetését javasoljuk, amely a gyermekek közti kooperációra épít. Ez megvalósítható kisebb csoportokban és párokban is, az iskola aktuális tevékenységeihez kapcsolódóan. Nem feltétlenül szükséges, de előnyös lehet, ha mentorok közt van a mentorált anyanyelvét is beszélő gyermek. Azonban a feladatot az azonos anyanyelvű gyerekek is csak akkor kaphatják meg, ha erre önként vállalkoznak. Az elszigetelődés megelőzése, és az egymástól való tanulás minél sikeresebb megvalósítása érdekében ügyeljünk arra, hogy a mentorok közt lehetőleg nagy arányban legyenek magyar anyanyelvű gyermekek. 14

15 AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYÉB ELEMEI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK A KÜLFÖLDI GYEREKEK ANYANYELVÉNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK BEILLESZTÉSE AZ ISKOLA KULTÚRÁJÁBA Az alábbiakban olyan, viszonylag könnyen megvalósítható jó gyakorlatokat sorolunk fel, amelyek segítik a migráns gyermekek származási kultúrájának beépítését az iskola kultúrájába: - Az intézményekben jelen lévő kulturális sokféleséget bemutató témanapok és témahét szervezése: a szülők bevonásával ismerkedés az adott nemzet ünnepeivel, öltözködésével, ételeivel; kiállítás. - A migránsok származási kultúrájához kötődő tárgyak beszerzése, felhasználásukkal foglalkozástervek elkészítése és megvalósítása - A származási kultúrában kiemelkedő fontosságú ünnepek naptárának elkészítése és használata (p. Holdújév, Eid, ortodox karácsony, stb.). - Származási kultúrához tartozó (pl. kínai, vietnami, stb.) dalok tanulása a csoportban, eredeti nyelven (felvételről, szülő segítségével is). - Magyar gyermekdalok, mondókák, versek lefordítása a származási nyelvre (gyermekek, szülők segítségével). - A magyartól eltérő étkezési szokások megjelenítése az iskolában (étrend, evőeszközök, terítési módok). - A származási kultúra látható elemeinek megjelenítése: viseletek, zene, mozgásformák, játékok, stb. - A gyermekek neve fontos probléma. Sokszor már véletlenszerűen kapott magyar nevekkel érkeznek a gyerekek a intézménybe. Fontos, hogy a pedagógus próbálja megtanulni a gyermek a szülők által is használt nevét, emellett pedig, hogy a gyermek legyen részese annak a döntési folyamatnak, amelyben kiválasztják, hogyan szólítják őt a közösségben. A gyermek választását és esetleges későbbi, változtatási szándékát a pedagógus tartsa tiszteletben és segítse. Fontos, hogy a pedagógus tudatosítsa a gyermekben annak lehetőségét, hogy kérésére a származási kultúrában használt nevén szólítják. MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉS A migrációban részt vevő gyermekek magyar nyelvi ismeretének változó szintje nemcsak az intézménynek okozhat nehézséget, de a migráns gyermekek számára is különösen nagy, és folyamatosan jelen lévő kihívásokat jelent. 15

16 A pedagógusoknak tudatában kell lenniük, hogy feladathelyzetben a magyarul jól beszélő migránsok sem mindig értik a nyelvi instrukciókat, ezért a verbális és írott feladatmagyarázatok mellett törekedni kell a nem verbális magyarázatok minél hatékonyabb alkalmazására is. Fontos a migráns gyermekeket tanító pedagógusok magyar mint idegen nyelvi fejlesztés módszertani ismereteinek bővítése, nem csak a magyar nyelv és irodalmat tanító pedagógusok, hanem az intézmény minden pedagógusa számára. A pedagógusok fontos, hogy tudatában legyenek annak a ténynek, hogy a nyelvi fejlődést minden órán, minden pedagógus képes elősegíteni (pl.: tartalomalapú nyelvoktatás (TNY) és a Tartalmat és Nyelvvel Integráló Tanulás (NyIT), a differenciált oktatás céljai közt ennek is szerepelnie kell. Ugyanakkor a gyermek nyelvi fejlődésének biztosítása érdekében fontos igénybe venni segítő szakembereket is, így lehetőséget kell teremteni a o logopédusok bevonására a magyar mint idegen nyelvi fejlesztés során is, o a fejlesztő pedagógusok szakmai tapasztalatára alapozott magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok kidolgozására és használatára. BEILLESZKEDÉS, BEFOGADÁS SEGÍTÉSE A sikeres beilleszkedés a befogadó közösség és a migránsok közös felelőssége. Ezt egyrészt segíthetik a befogadó közösséget érzékenyítő programok, másrészt pedig a migránsok beilleszkedését közvetlenül segítő, facilitáló programok. Ilyenek lehetnek az alábbiak: a multikulturális tudatosságot erősítő foglalkozástervek elkészítése és megvalósítása; magyar szülők befogadó készségének javítása, közös programok szervezésével; befogadó attitűdű, a kultúrák közti együttműködésben tapasztalattal rendelkező közösségek/egyének bemutatása, bekapcsolása az iskola munkájába, programjaiba; más gyermekek mentorként (tyúkanyó, angyal, cimbora, stb.) való, önkéntes alapon történő bevonása, amely nagyban elősegítheti a beilleszkedés és befogadás folyamatát. Szabadidős tevékenység - Ezeknél a programoknál fontos intézményi, valamint tankerületi szinten a személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A szabadidős programok célja lehet a gyermekek közöségbe illeszkedésének elősegítése, de a magyar nyelv, kultúra kötetlenebb formában való megismerése, gyakorlása is. (Egy megérkező migráns gyermek számára sok kudarc és frusztráció lehet a beilleszkedés időszakában, hogy a nyelv elsajátítása nem olyan módon történik, mint más idegen nyelvé, hanem azt a sokszor magyar gyerekeknek is sok gondot okozó nyelvtan és irodalom órán kell elsajátítania.) - A szabadidős tevékenységekben való részvételről is lehet írásbeli visszajelzést adni, értékelni a szorgalomjegy kereteinek megfelelően Beilleszthető program, külön feladat ötletek: 16

17 - Filmszakkör: o A magyar kultúra megismertetése pl.: Vuk, János vitéz, A Tenkes kapitánya o A magyarországi bevándorlók különböző sikerstratégiáinak megismertetése: pl. Miért éppen Magyarország sorozat, Idegenek a Kertemben sorozat filmjei. - iskolaújság szerkesztés, iskolarádió - könyvtárlátogatás célzott programokkal - szótárfüzet vezetése (osztályfőnök, és diáktársak mentorálásával, melyről visszajelzés adható a szorgalmi jegy keretében) - szaktárgyaknak megfelelő szorgalmi feladatok: pl.: híres tudós/kutató/felfedezőről poszter készítése, mese/rövid történethez illusztráció készítése, rejtvény szerkesztés akár a szótárral elsajátított új szavak alapján, magyar kortársak által kedvelt dalszöveg értelmezés/fordítás, migráns tanuló saját kultúrájáról/országáról/városáról bemutató készítése magyar nyelven az osztály részére, nyelvórán tematikus szókincs köré épülő magyar-angol poszter készítése,üres szövegbuborékos képregénnyel történet írás, stb. - multi-kulti szakkör: korosztályok szerint migráns és érdeklődő, segítő nem-migráns gyermekek részére dramatikus, művészeti elemekkel - dráma-szakkör - pályaválasztást segítő foglalkozások (osztályfőnök, iskolapszichológus bevonásával) - stb. 17

18 MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK BEVONÁSA AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGÉBE Az alábbi felsorolás olyan jó gyakorlatokat tartalmaz, amelyek a migráns gyermekek szüleinek, gondviselőinek bevonását segítik az iskolai közösség életébe: o két vagy többnyelvű tájékoztató feliratok elkészítése a szülők segítségével; o piktogramok használata az iskolai tájékozódás elősegítéséhez szülők számára is és a nemverbális kommunikáció kiterjedt alkalmazása; o szülők számára a származási nyelven és magyarul is jól beszélő mentorszülő keresése; o a tolmácsolásra képes szülők bevonása az iskola életébe, szoros együttműködés kialakítása, esetleg közvetítői szerepkör létrehozása; o migráns szülők munkaközösségének kialakítása; o ünnepekkel, hagyományokkal, étkezési szokásokkal való ismerkedés szülők bevonásával (pl. kínai újév megünneplése); o magyar nyelvű játszó- és munkadélutánok szülők bevonásával; o iskolán kívüli foglalkozások - gyermekek kísérése, migráns szülők közreműködésével; o iskolai kirándulások 1-1 migráns szülő felkérése, részvétele; o gyermeknapi rendezvény családi versenyek. Számos migráns családban a szülők szerepeinek nagy részét egy fizetett gondozóra (bébiszitter) bízzák. Az intézmény és a szülő közötti kommunikációban a gondozó bizonyos kérdésekben betöltheti a közvetítő csatorna szerepét, azonban nem hivatalos gondviselője a gyermeknek. Tehát a szülő/hivatalos gondviselő személyes tájékoztatását, jóváhagyását a gondozó nem helyettesítheti. o A szülő-gyermek kapcsolat kultúránként változik, ezért az iskolának is rugalmasabbnak kell lennie a szülőktől elvártak tekintetében, az alapvető elvárásokról tájékoztatni kell a szülőt. o Kisebb gyermekek esetében gyakori, hogy a bébiszitternél is élnek, a szülők ilyenkor teljes jogokkal ruházzák fel, de a törvényi szabályozásoktól, az iskolában elfogadott általános értesítési rendről ekkor sem szabad lemondani: mind a szülők, mind pedig a bébiszitter értesítése fontos, legyen szó eseményekről, problémákról, szükségletekről, stb. o Beiratkozáskor tisztázzuk a szülővel az elvárt kommunikációt és annak csatornáit. A szülői/gondviselői aláírást igénylő dokumentumokat a szülőnek/gondviselőnek kell minden esetben aláírnia. Ha a gondozó (bébiszitter) vesz részt a szülő helyett a szülői 18

19 értekezleteken, már beiratkozáskor kérjünk erre szóló meghatalmazást a szülő aláírásával. 19

20 AZ EGYES ISKOLAI SZAKEMBEREK A MIGRÁNSOK JELENLÉTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A MIGRÁNS SZAKMAI MŰHELY ÉS A AZ ISKOLA MIGRÁNS TANULÓIVAL FOGLALKOZÓ KOORDINÁTOROK A migráns gyermekek integrációjának kérdése mind szakmailag, mind adminisztratív szempontból nagy kihívást jelent. Ezért a migráns gyermekeket oktató intézmények esetében indokoltnak látjuk a koordinátori pozíció kialakítását. A migráns koordinátori feladatokat ellátó személy a gyermekek és szüleik, gondviselőik számára szükséges információknak birtokában van, ezeket folyamatosan, a változó jogszabályok szerint frissíti; illetve feladata a migráns gyermekeket tanító kollégák tájékoztatása, információval, módszertani javaslatokkal, választható segédanyagokkal, eszközökkel való ellátása. Az egyes iskolák migráns koordinátorai részvételével célszerű tankerületenként egy Migráns Szakmai Műhely kialakítása. AZ ISKOLAI MIGRÁNS KOORDINÁTOR SZEREPE, FELADATAI, FINANSZÍROZÁSA Javasoljuk, hogy a migráns koordinátor feladatait olyan kolléga (pedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, tanító, tanár, intézményvezető) lássa el, aki egyébként is az iskolában dolgozik, az intézményt és a szükségleteket jól ismeri, a migránsokkal dolgozó kollégákkal képes napi kapcsolatot tartani, és követni az igények és szükségletek változásait. A végzett munka kompenzálása a pedagógus alapóraszámának terhére történjen, heti két óra kedvezménnyel az alapóraszámból. A migráns koordinátor feladatai: - a hatékony együttműködés érdekében a kapcsolatteremtés a szülőkkel, a migráns gyermekeket tanító, nevelő pedagógusokkal és a velük kapcsolatban lévő egyéb szakemberekkel, - gondoskodik (szükség esetén szakember bevonásával) a bemeneti mérések megvalósításáról, - figyelemmel kíséri a migráns gyermekek fejlődését, és ennek dokumentálását, - gondoskodik a gyermek haladási tervében rögzített célok eléréséről, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtéséről, - kapcsolatot tart a migráns gyermekeket tanító, nevelő pedagógusokkal, 20

21 - szükség szerint esetkonferenciát szervez, - az intézményben dolgozó mentorcsoport tevékenységét segíti, szervezi, - a migráns tanulók dokumentumainak lejártát ellenőrzi, figyelmezteti a gyermek szüleit, gondviselőjét a szükséges intézkedések megtételére, - tájékoztatást nyújt a migráns gyermekek szülei, gondviselő részére az iskolai életet érintő kérdésekről, - tájékoztatást nyújt a migránsokkal kapcsolatos kérdésekben a többségi szülők és pedagógusok részére, - fogadóórákat tart a migráns gyermekek szülei és gondviselői részére. A MIGRÁNS SZAKMAI MŰHELY ÉS A TANKERÜLETI MIGRÁNS KOORDINÁTOR A migráns tanulók hatékony integrációjának elősegítése érdekében tankerületi szinten javasoljuk egy Migráns Szakmai Műhely létrehozását. A műhelyben az iskolai migráns koordinátorok és egyéb érintett és érdeklődő kollégák vehetnek részt. A szakmai műhely tagjai évente az iskolai migráns koordinátorok közül választják meg a tankerületi migráns koordinátort. A tankerületi migráns koordinátor továbbra is dolgozzon iskolai koordinátorként is, hogy problémaérzékenysége megmaradjon. Feladatai számos szakmai és adminisztratív tevékenységet felölelnek, ezért az iskolai munkaidőkedvezmény megtartása a tankerületi migráns koordinátor esetében is elengedhetetlen. Szakmai műhelyvezetőként koordinátor a Pedagógiai Szolgáltató Központ külső munkatársaként, feladatfinanszírozással dolgozik. A tankerületi migráns koordinátor feladatai: jogszabályok változásainak követése, az iskolatitkárok és a migráns szakmai műhely tagjainak informálása a jogszabályi változásokról, a vonatkozó pedagógiai, pszichológiai és szociológiai szakirodalom nyomon követése, a migráns műhely tagjaival való megosztása, a szakmai műhelyek munkájának előkészítése, dokumentálása, előadók kiválasztása, meghívása, a kerületi Interkulturális Pedagógiai Program-ajánlás aktualizálása, pályázatok figyelése. A migráns szakmai műhely céljai: a kerületi és az intézményi interkulturális programok aktualizálása, 21

22 a jogszabályok változásaira pedagógiailag megalapozott válaszok kidolgozása, szakmai tanácsadás, a migráns szakmai műhelybe be nem kapcsolódott intézmények számára is, pályázatok szakmai anyagának elkészítése. A PEDAGÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI A pedagógus gyakran segíti nyelvi és kulturális nehézségek megoldásában a gyermeket és a szülőket is. Ilyen helyzetek a statisztikai, egészségügyi, stb. kérdőívek megválaszolása; a továbbtanulási jelentkezési lap kitöltése, egyes hivatalos ügyek intézése. A számonkéréshez kapcsolódó különös szempontok A magyar anyanyelvű, nyelvi nehézségekkel nem küzdő migráns gyermekek értékelése megegyezik társaikéval; a magyarul nem, vagy nem jól beszélő migráns gyermek számonkérésének formáját egyedileg, a migráns gyermek szükségletei és kompetenciái szerint kell kialakítani, azaz az írásbeli/szóbeli számonkérés a kompetenciákhoz alkalmazkodjon, az egyéni számonkérés vagy az osztállyal közösen történő számonkérés megválasztása a gyermek preferenciáját kövesse. A nyelvi nehézségekkel küzdő gyermek számára segítség lehet a számonkérés tartalom és időkeret arányának módosítása, azaz többletidő biztosítása, rövidített feladatsor, kevésbé nyelvcentrikus feladatok, komplex nyelvi struktúrák kerülése számonkéréskor. Az intézmény célja az ötfokozatú minősítéssel való értékelés a lehető legkorábbi, konstruktív bevezetése. Ennek megvalósítása érdekben: az évvégi értékelés a június-augusztus közti időszakban rugalmasan, osztályozóvizsgával is megszerezhető a nyelvi nehézségekkel küzdő migráns gyermekek számára, egyéni és fejlesztő felkészítés keretében is segítséget kaphatnak az osztályozóvizsgákra, évismétlés elsősorban a szülő kérésére történhet A migráns gyermekek értékelésénél az értékelés visszajelző funkciója kiemelten fontos, a pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a gyermek és szülei, gondviselői megértették az értékelés tartalmát, fejlesztő üzeneteit. 22

23 A migráns gyermekkel és az osztályban lévő többi gyermekkel is fel kell dolgozni a nem pontosan tervezett, hosszú távú utazások és az esetleges vissza nem térés problematikáját, akár pszichológusi segítséggel is. A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI Szükség esetén javasolt fejlesztő pedagógusi segítség biztosítása a migráns gyermekek számára. A fejlesztő pedagógus munkájának kereteit (óraszám, finanszírozás) az intézmény és annak fenntartója egyetértésben alakítja ki. A fejlesztő pedagógus feladata lehet: az általános és részképességek fejlesztése a magyar nyelvi képességek fejlesztése. AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI A pszichológusok elsősorban a pedagógusok által érkezett jelzések nyomán találkoznak migráns gyermekekkel, családokkal. A migráns gyermek érkezése utáni 6-8 hét a fizikai adaptáció időszaka, majd egy kb. félévnyi időszak szükséges az alkalmazkodáshoz. Ebben az időszakban kiemelten fontos a pedagógus segítő figyelme. A pszichológus segítségét ez után az időszak után érdemes kérni, ekkor válik lehetségesség a PTSD, tanulási zavarok és egyéb a pszichológus által segíthető problémák felismerése. o Gyakori problémák: bántalmazás, társas- és teljesítményszorongás, ez utóbbi kultúránként, családonként eltérő lehet, mind az elvárások jellegében, mind a szorongás tüneteiben. (Jellemző például, hogy egyes kultúrákban kevésbé elfogadott az érzelmi segítségkérés, ezért ennek önálló indítványozásra a pedagógusok és a pszichológusok nem számíthatnak.) 23

24 TOVÁBBI TÁJÉKOZÓDÁSHOZ AJÁNLOTT IRODALOM B. Nagy Éva, Boreczky Ágnes, Kovács Mónika (2008): Multikulturális Tartalmak Interkulturális Nevelés. Falus Katalin és Vajnai Viktória (szerk.) (2009): Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel. Interkulturális kompetenciáról általános iskolai tanároknak gyakorlati módszerek. Artemisszió Alapítvány (2011) Kiskompasz kézikönyv (emberi jogi gyakorlatok gyerekeknek) Koppány Erika, Nagy Gabriella, Papp Krisztina, Szántó Diána, Tarján Edina (2009): A világ az iskolában oktatási segédanyag (2009) Koppány Judit és Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.) (2009): A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizációról tanároknak. Lisa Delpit (2007): Mások gyermekei. A hivatalos kultúra és a kisebbségi tanuló. Mészáros György, Bognár Péter és Csereklye Erzsébet (2011): Társadalmi sokféleség és interkulturalitás. Radnóti Katalin (szerk.) (2008): A projektpedagógia, mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze. Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és fejlesztő intézet, Budapest. Torgyik Judit (szerk) (2008): Kulturálisan érzékeny iskola. Torgyik Judit (szerk) (2008): Multikulturális tartalmak a pedagógiában. 24

25 SEGÉDANYAGOK Az alábbiakban bemutatott, ajánlott méréseket arra képesített szakember végezheti. A pszichológiai mérések elvégzését csak pszichológus, az anyanyelvi, magyar nyelvi és egyéb kompetenciákat vizsgáló megfigyeléseket és méréseket tanítók, osztályfőnökök vagy szaktanárok végezhetik. Az egyéb megfigyeléseket, jellemzéseket bármely pedagógus elkészítheti, aki ehhez elegendő időt tölt a gyermekkel. SEGÉDANYAG KOMPETENCIA MÉRÉSÉHEZ MIGRÁNS TANULÓKAT NEVELŐ, OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA Készítette: Bálint Mária Kovács Orsolya A KULCSKOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE A kulcskompetenciák: az alapvető írás-olvasási és számolási készségeken, túl az élethez való készségeket is magukba foglalják,. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a a tudni hogyan mellett a tanulásra való képességet is tartalmazza. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő fontosságú: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; o foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. A kulcskompetenciáknál fontos az a folyamat, ahogyan az alapszintű elsajátítástól a magasabb szintű alkalmazásig fejlődik, ennek a fejlődési folyamatnak az elősegítése nagyon lényeges. Migráns tanulók esetében (külső és belső migráció) elengedhetetlen a bemeneti mérés, hiszen a fejlődést a kiinduló állapothoz képest lehet csak nyomon követni, mérni. Az egyéni haladási tervet is ezen bemeneti mérés eredményeihez kell adaptálni. Alapvető kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége 25

26 Idegen nyelvi kommunikáció: nagyjából ugyanazokat a készségeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció, kiegészülve a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségekkel Matematikai kompetencia: magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát a fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. Természettudományi és technológiai kompetenciák: a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása. Digitális kompetencia: az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. A tanulás tanulása: a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének a készsége. Személyközi és állampolgári kompetenciák: mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Vállalkozói kompetencia: része az egyén felelőssége saját pozitív és negatív cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. Kulturális kompetencia: a gondolatok, élmények és érzések megértésének és különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A felsorolt kulcskompetenciák közül az objektív mérés nem minden esetben megoldható, a kompetencia jellege, a nyelvi nehézségek, a kulturális különbségek és a megismerésre, mérésre felhasználható rövid idő miatt. Az anyanyelvi- idegen nyelvi kompetencia mérését az iskolában az ismerkedő beszélgetés során a tanító, szaktanár méri, térképezi fel. Javasolt ezen kompetencia írásbeli értékelése a későbbi összehasonlítás, a fejlődés megállapításának céljából. A nemzetközi migrációban részt vevő tanulók különösen sokféle szintű magyar nyelvtudással érkezhetnek az iskolába. Mivel az oktatás csak magyar nyelven történik, ezért a nyelvi felzárkóztatásnak, a nyelv elsajátításának teret kell adni. (Érkezhet olyan tanuló, aki még soha nem tanult magyar nyelvet, és a családjában sem beszél senki magyarul, és olyan diák is ahol a 26

27 család anyanyelve a magyar, de magyar oktatási intézményben még soha nem tanult (külföldön élő és dolgozó, magyar anyanyelvű családok esetében ez gyakori). Természetesen a széles skála miatt elengedhetetlen az egyéni felmérés és a szükségletekhez és a lehetőségekhez igazodó fejlesztési terv kidolgozása, amennyire lehetséges, a családdal való szoros együttműködéssel. A matematikai kompetencia mérése: a nyelvi nehézségek miatt a feladatok értése, a szövegértés nehezített, a szaktanár az órai munka és a felmérők eredményeiből tud következtetni a készségekre. Az alap logikai készségek, a rész-egész integrációja, a térbeli gondolkodás mérésére alkalmas eszköz a RAVEN non-verbális intelligencia teszt, mely használatát támogatja az egyszerű és gyors felvétel, valamint a pár év múlva történő ismételhetőség. Így mind a bemeneti állapotról, mind a fejlődés folyamatáról nyújthat számunkra információt. A tesztet pszichológus veszi fel, a pedagógus kérésére kiegészítésként, ha szükségesnek látszik. A RAVEN-teszt mellett figyelem teszt felvétele is indokolt, mely ugyancsak non-verbális, és rövid időt igényel. A figyelem-teszt eredményéből a kognitív készségekre, a gyermek motivációs szintjére, a saját magától elvárt teljesítményre, kitartására, valamint az esetleges teljesítményszorongásra is lehet következtetéseket levonni. Természetesen mindkét tesztfelvétel lehetőséget ad a tanuló viselkedésének megfigyelésére, reakcióinak lejegyzésére. 8-9 éves korig, vagy harmadik osztályig a Kis-Pieron és a Színes Raven javasolt, utána a nagy Pieron és a felnőtt Raven. A tanulás tanulása, tanulékonyság kompetenciáját a bemeneti állapothoz képest érdemes lejegyezni első alkalommal az alkalmazkodási időszak kezdeti szakaszában, az érkezést követő 6-8 hét elteltével, majd fél évvel később megismételni. Ezen képességet nagyban befolyásolhatja a körülmények, külső környezethez való alkalmazkodásból eredő stressz és leterheltség, így az alkalmazkodási időszak alatt téves eredményeket kaphatunk a tanuló készségeiről. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák: a tanuló viselkedésének, magatartásának, szokásainak megismerése, megfigyelése segíthet ezen kompetenciák feltérképezésében, ugyanakkor az EMBER-RAJZ TESZT objektívebb támpontot is nyújthat számunkra a tanuló szociális érettségéről, társas alkalmazkodó készségéről, érzelmi életük kiegyensúlyozottságáról. Sajnos, a serdülőkorban ez a mérőeszköz a serdülők ellenállása miatt kevésbé alkalmazható. Az EMBER-RAJZ teszt további adatokat nyújthat számunkra a tanulók finommotorikus, és grafomotorikus készségeiről. A kreativitás, a gondolkodás flexibilitása a Torrance-körök teszt segítségével feltérképezhető. Az ötletesség, a kulturális értékek, az egyéni látásmód megismerése igen értékes információkat adhat számunkra a tanulóról, melyek tovább fejlesztése, értékként való kezelése, segíthet számukra saját identitásuk elfogadásában. A kreatív és széles látókörű tanuló könnyebben fejleszthető, nyitottabb, így az ő integrálásuk során is többféle eszköz állhat a pedagógus rendelkezésére. 27