A POZITÍV LEÍRÁS ÉS A KAUZÁLIS ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A POZITÍV LEÍRÁS ÉS A KAUZÁLIS ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA"

Elemér Magyar
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. SLIDE Negyedik előadás A POZITÍV LEÍRÁS ÉS A KAUZÁLIS ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 2. tanulmány, old. Kornai János: A szocialista rendszer (Budapest: HVG Kiadó, 1993), 15. fejezet, old.

2 2. SLIDE Az egyensúly fogalmának munkaképessége

3 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN 2. SLIDE

4 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes 2. SLIDE

5 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: 2. SLIDE

6 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására 2. SLIDE

7 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására Mérceként, összehasonlítási alapként 2. SLIDE

8 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására Mérceként, összehasonlítási alapként A VALÓSÁG POZITÍV LEÍRÁSÁBAN 2. SLIDE

9 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására Mérceként, összehasonlítási alapként A VALÓSÁG POZITÍV LEÍRÁSÁBAN Általában nem munkaképes 2. SLIDE

10 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására Mérceként, összehasonlítási alapként A VALÓSÁG POZITÍV LEÍRÁSÁBAN Általában nem munkaképes Örökös változás! 2. SLIDE

11 Az egyensúly fogalmának munkaképessége AZ ELMÉLET VILÁGÁBAN Munkaképes Használható: Az egyensúly feltételeinek tisztázására Mérceként, összehasonlítási alapként A VALÓSÁG POZITÍV LEÍRÁSÁBAN Általában nem munkaképes Örökös változás! A gazdasági valóság egymással ütköző folyamatai többnyire nem ellensúlyozzák egymást 2. SLIDE

12 Rokonság a gazdasági valóság fejlődése és a biológiai evolúció között ÉLŐVILÁG KAPITALISTA GAZDASÁG 3. SLIDE Mutációk Természetes szelekció Haladás az egyszerűbb struktúráktól a bonyolultabbak felé Motívum: túlélés Új termékek, új technológiák, új vállalatok, innováció Verseny által indukált szelekció Sok ágazatban: Haladás az egyszerűbb struktúráktól a bonyolultabbak felé Egyik fő motívum: túlélés

13 A piac két jellegzetes állapota Az elnevezések áttekintése 4. SLIDE Elnevezés 1. Hiánygazdaság versus többletgazdaság 2. Keresletkorlátos gazdaság versus kínálatkorlátos gazdaság (vagy erőforrás-korlátos gazdaság) 3. Túlkeresleti gazdaság versus túlkínálati gazdaság A mechanizmus mely vonásait emeli ki A vételi, illetve a termelési-eladási szándék nem teljesül. A hiányjelenségek, illetve a többletjelenségek dominálnak. Melyik a domináns korlát, amelybe a termelés expanziója beleütközik? Makroértelmezésben: melyik aggregált változó a hosszabb oldal? Mikroértelmezésben: melyik a gyakrabban és intenzívebben megjelenő hosszabb oldal? 4. Eladók piaca versus vevők piaca Melyik oldal az erősebb a piacon? A piaci felek erőfeszítéseire utal: az eladó 5. Nyomás versus szívás nyomja-e az árut a vevőre, vagy a vevő igyekszik magához szívni.

14 Tartós aszimmetrikus piaci állapot 5. SLIDE Egyetértés a következő elméleti irányzatokkal

15 Tartós aszimmetrikus piaci állapot 5. SLIDE Egyetértés a következő elméleti irányzatokkal KERESLET-KORLÁTOS GAZDASÁG Káldor, poszt-keynesiánus iskola

16 Tartós aszimmetrikus piaci állapot 5. SLIDE Egyetértés a következő elméleti irányzatokkal KERESLET-KORLÁTOS GAZDASÁG Káldor, poszt-keynesiánus iskola DISEQUILIBRIUM-ISKOLA Portes, Benassy, Malinvaud

17 Tartós aszimmetrikus piaci állapot 5. SLIDE Egyetértés a következő elméleti irányzatokkal KERESLET-KORLÁTOS GAZDASÁG Káldor, poszt-keynesiánus iskola DISEQUILIBRIUM-ISKOLA Portes, Benassy, Malinvaud MUNKANÉLKÜLISÉGI EGYENSÚLY (Unemployment equilibrium) Layard, Pissarides

18 A hiánygazdaság és a többletgazdaság szemléltetése 6. SLIDE

19 A két piaci rezsim definíciója 7. SLIDE A hiánygazdaság az a piaci rezsim, amelyben általánosak, krónikusak és intenzívek a hiányjelenségek. Előfordulnak benne többletjelenségek, de azok elszigeteltek, átmenetiek, és többnyire nem intenzívek. A többletgazdaság az a piaci rezsim, amelyben általánosak, krónikusak és intenzívek a többletjelenségek. Előfordulnak benne hiányjelenségek, de azok elszigeteltek, átmenetiek, és többnyire nem intenzívek

20 8. SLIDE 1. állítás Csak a kapitalista rendszer képes a gazdaság egészét átfogó többletgazdaságot létrehozni és tartósan újratermelni. Csak a kapitalizmus képes létrehozni és tartósan újratermelni azokat a mechanizmusokat, amelyek a többletgazdaság krónikus tüneteit generálják.

21 9. SLIDE 2. állítás Ha egy adott országban kapitalista rendszer van, akkor annak többletgazdaságként kell működnie. A többletgazdaság a kapitalizmus immanens tulajdonsága.

22 10. SLIDE 3. állítás Csak a szocialista rendszer képes a gazdaság egészét átfogó hiánygazdaságot létrehozni és tartósan újratermelni. Csak a szocializmus képes létrehozni és tartósan újratermelni azt a mechanizmust, amely a hiánygazdaság krónikus tüneteit generálja.

23 11. SLIDE 4. állítás Ha egy adott országban szocialista rendszer van, akkor annak hiánygazdaságként kell működnie. A hiánygazdaság a szocializmus immanens tulajdonsága.

24 A többletgazdaságot generaló tényezők oksági láncolata (árupiac) 12. SLIDE 1. blokk Kapitalista magántulajdon és piaci koordináció dominanciája 2. blokk Vállalkozás (entrepreneurship) 4. blokk Kínálat: expanziós drive Innovációs folyamat, teremtő rombolás, lemarad a teremtés mögött 8. blokk Többletkapacitás Többletkészlet Monopolisztikus verseny, rivalizálás Biztonsági tartalékkapacitás és tartalékkészlet 3. Blokk Kemény költségvetési korlát 5. Blokk A keresletnövekedés fékezése 6. Blokk Az áralkalmazkodás merevsége 7. Blokk A béralkalmazkodás merevsége

25 A gazdasági szereplők hajlamainak elemzéséhez Melyek azok az ismétlődő jelenségek, amelyeket hajlamok váltanak ki? Milyen tényezők váltották ki a hajlamot? Mennyire mélyek a gyökerek? A nagy rendszer : szocializmus, kapitalizmus? Vagy az adott nagy rendszeren belül: valamilyen speciális, megváltoztatható mechanizmus, ösztönzési formula stb.? Reális elképzeléseket kidolgozni a hajlam ellensúlyozására, tompítására, korlátozására! Illúziók nélkül! 13. SLIDE

Hasonló dokumentumok

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés

16. SLIDE MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés Háttéranyag: Kornai János Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011) 2. tanulmány, 91-108 old. Az input- es outputkészletek