/2016 Állásfoglalás a követelés- és fedezeti megállapodások közokiratba foglalásáról
|
|
- Kornélia Borbélyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 /2016 Állásfoglalás a követelés- és fedezeti megállapodások közokiratba foglalásáról A Társaság állásfoglalás kiadása iránti kérelemmel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló június 26-i 575/2013/EU Rendelete (CRR) 194., 208. és 210. cikkében előírtak értelmezésével kapcsolatos jogkérdésben. I. A TÉNYÁLLÁS A Társaság beadványában ismertette, hogy a jelenlegi gyakorlatának megfelelően a vállalati üzletágban a személyi és dologi adósokkal megkötött kölcsön- és egyéb biztosítéki szerződéseket (Követelés- és Fedezeti Megállapodás) kétoldalú közokiratba foglaltatja, megteremtve ezzel az azonnali végrehajthatóság feltételét. A Társaság versenyképességének javítása érdekében azonban felmerült az igény, hogy a vállalati üzletágban az előbb említett szerződéstípusok közokiratba foglalását a Társaság a továbbiakban már nem tenné kötelezővé. Ennek oka, hogy a vállalati üzletágban a nemfizető, általában jogi személy kötelezettekkel szemben a Társaság nem bírósági végrehajtási, hanem felszámolási eljárást kezdeményez. A felszámolási eljárás ugyanis a Társaság tapasztalatai alapján költséghatékonyabb és nem lassabb, és a végrehajtási eljárás a megtérülés kapcsán nem jelent hozzáadott értéket. Ezért a Társaság azt fontolgatja, hogy a vállalati hiteleknél lemond az azonnali végrehajthatóság jogáról, és bizonyos kivételekkel, amely esetekben felszámolási eljárás nem indítható a biztosíték érvényesítésére vonatkozóan nem kéri a Követelés- és Fedezeti Megállapodások közokiratba foglalását. A közokiratba foglalás továbbra is megmaradna azokban az esetekben, ahol a kötelezett természetes személy (lakossági üzletág), illetve ahol az adós kölcsöne mögé harmadik (jogi) személy nyújt kizárólag dologi biztosítékot. II. A JOGKÉRDÉS A Társaság abban kérte az MNB állásfoglalását, hogy azokon az eseteken kívül, amikor a kötelezett természetes személy, illetve az ingatlan biztosítékot nyújtó harmadik személy jogi személy, a kölcsön és egyéb biztosítéki szerződések közokiratba foglalásának elmaradása eleget tesz-e a CRR 208. cikk (2) bekezdés c) pontjában előírt követelménynek. III. A TÁRSASÁG ÁLLÁSPONTJA A CRR 194. cikke tartalmazza a hitelkockázat-mérséklési módszerek elismerhetőségének elveit. Ezen rendelkezés (4) bekezdése előírja, hogy a hitelkockázat-mérséklés hatásának kiszámításánál az intézmények az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet csak akkor vehetik figyelembe, ha a hitelt nyújtó intézménynek jogában áll megfelelő időben érvényesítenie a fedezetet vagy átvennie a fedezetet biztosító eszközöket az ügyfél vagy adott esetben a biztosíték kezelőjének nemteljesítése, fizetésképtelensége, felszámolása vagy az ügyleti dokumentációkban kikötött egyéb hitelkockázati esemény esetén. A CRR 208. cikke szabályozza az ingatlantulajdon-fedezetre vonatkozó követelményeket. Ezen rendelkezés (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan csak akkor minősül elismert biztosítéknak, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározott követelmények mindegyike teljesül. A (2) bekezdése előírja, hogy a jogbiztonság tekintetében a következő feltételeknek kell eleget tenni: a) a jelzálog vagy kézi zálogjog a hitelszerződés megkötésének időpontjában irányadó valamennyi joghatóság előtt érvényesíthető, és a jelzálogot vagy kézi zálogjogot megfelelő módon és időrendben kell nyilvántartani; b) az összes, az elzálogosításhoz szükséges követelmény teljesül; c) a fedezeti megállapodás és az ezt alátámasztó jogi folyamat lehetővé kell, hogy tegye az intézmény számára, hogy ésszerű időn belül hozzájuthasson a fedezeti értékhez. A Társaság beadványában foglaltak szerint a CRR 208. cikk (2) bekezdés a) és b) pontban meghatározott feltételeknek most is eleget tesz, és az e körben kialakított gyakorlatán nem is kíván változtatni. Ugyanakkor a c) pontban meghatározott feltételnek való megfelelés érdekében alakította ki azt a jelenleg is folytatott gyakorlatát, hogy az ingatlan jelzálogszerződést közokiratba foglaltatja. A Társaság ezen a gyakorlaton kíván változtatni, amennyiben az megfelel a CRR követelményeinek.
2 A Társaság hivatkozott továbbá a CRR 210. cikkére is, amely az egyéb dologi biztosítékokra vonatkozó követelményeket szabályozza. Ezen rendelkezés a) pontja előírja, hogy a dologi biztosíték nyújtására vonatkozó biztosítéki megállapodásnak minden irányadó jog szerint hatályosnak és érvényesíthetőnek kell lennie és lehetővé kell tennie, hogy az intézmény a biztosíték értékét ésszerű időn belüli realizálja. A Társaság megítélése szerint azonban a CRR nem definiálja, hogy mit kell érteni a fenti előírásai szerinti megfelelő időben érvényesítenie, illetőleg ésszerű időn belüli kitételeken. A fentiekből kiindulva a Társaság a beadványában ezt követően kifejtett lehetséges jogérvényesítési módokat (bíróságon kívüli végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás, a követelés engedményezése) részletezve arra az álláspontra jutott, hogy teljes bizonyossággal nem kizárólag akkor tud megfelelni a CRR elismerhetőségi követelményének, ha folytatja a Követelés- és Fedezeti Megállapodások közokiratba foglalásának gyakorlatát. A Társaság álláspontja szerint egyik jogérvényesítési módozat esetében sem nyújt előnyt a hitelezői követelés közokiratba foglalása, és a Társaság eleget tesz a CRR követelményeinek akkor, amikor a Követelés- és Fedezeti Megállapodások közokiratba foglalása csak abban az esetben történik meg, ha az ügyfél vagy a biztosítékot nyújtó természetes személy, vagy az ingatlan biztosítékot nyújtó harmadik személy jogi személy. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA 4.1. A Társaság állásfoglalás kérésének előzményei A kérdéses jogszabályi előírás lényegében már a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szabályozását tartalmazó európai uniós irányelv (Capital Requirement Directives, 206/48/EK és 2006/49/EK) (CRD) tőkeszámításnál figyelembe vehető fedezetekkel szembeni követelményei között is szerepelt. A CRD megjelenését követően kiadott (2008) Validációs Kézikönyvben (VKK) a hazai felügyeleti hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ésszerű időn belüli érvényesíthetőséget akkor látja biztosítottnak, ha a követelésről és a fedezetről közokiratba foglalt szerződés áll rendelkezésre a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. (Vht.) 114/A. (4) bekezdésének azon rendelkezése alapján, miszerint nem lehet vitatottnak tekinteni a jogalapot és az összegszerűséget, ha azt közokiratba foglalták. Lényegében ezzel azonos hatályú az adós közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata az adósi és zálogkötelezetti szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére (a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére). Amennyiben az adós és a zálogkötelezett személye elválik egymástól, a zálogkötelezettnek is közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie a zálogkötelezetti kötelezettségeinek teljesítésére (a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére) (VKK III. rész 53. pont). Emellett a felügyeleti hatóság egy korábbi állásfoglalásában kifejtette, hogy fenntartja a VKK III. fejezetének azon értelmezését, miszerint az ésszerű időn belüli értékesítés azt jelenti, hogy a fedezet érvényesítésére vonatkozó eljárás ne legyen hosszadalmas, a hitelezőnek ne kelljen külön eljárást igénybe vennie ahhoz, hogy a biztosítékot realizálhassa, továbbá a szerződésben ne legyen olyan rendelkezés, amely az előbbieket akadályozná Ésszerű időn belüliség A IV.4.1. pontban előrebocsátottak ismeretében, a fentebbi tényállás és irányadó jogszabályi előírások és a beadványban kifejtettek alapulvételével az MNB megvizsgálta a CRR 208. cikk (2) bekezdés c) pontjában és 210. cikk a) pontjában foglalt ésszerű időn belül kifejezés jogi tartalmát, valamint ennek kapcsán elemezte az egyes jogérvényesítési módozatokat és azt, hogy ezek mennyiben felelnek meg az ésszerű időn belüliség követelményének. A hatályos hazai jogrendszer bár ismeri a közokiratba foglalás kötelezettségét, mint például a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 3:179. (1) bekezdése és 6:329. (1) bekezdése, azonban sem a Ptk.-ban, sem a kapcsolódó jogszabályokban nincs konkrét előírás arra vonatkozólag, hogy a tárgybeli Követelés- és Fedezeti Megállapodásokat közokiratba kellene foglalni. Tekintettel arra, hogy a CRR nem definiálja az ésszerű időn belül kifejezést és arra, hogy jelenleg az európai bírósági gyakorlat sem ad eligazítást ebben a tekintetben a jogalkalmazó számára, az MNB álláspontja szerint a nemzeti jogi előírásokból kell levezetni ezen jogszabályi kitétel konkrét tartalmát. 2
3 Az ésszerű időn belül kifejezés egyes nemzetközi jogi dokumentumok mellett (pl. a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája) megjelenik az Alaptörvényben is. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése előírja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az MNB álláspontja szerint abból az evidenciából kiindulva, hogy hazai jogszabályok meg kell, hogy feleljenek az Alaptörvénynek, annak előbb idézett rendelkezéséből az következik, hogy a fedezetek érvényesítésére a hazai jogrendszerünkben rendelkezésre álló lentiekben részletezett jogszerű jogérvényesítési módok kivétel nélkül megfelelnek, meg kell, hogy feleljenek az ésszerű időbeliség követelményének. Tehát amennyiben egy eljárás indokolatlanul elhúzódik, annak oka ahogy arra az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott nem a jogi környezetben, hanem a jogalkalmazásban keresendő, az eset összes körülményeinek vizsgálatával A Követelés- és Fedezeti Megállapodást alátámasztó jogi igényérvényesítési folyamat A CRR hivatkozott ésszerű időn belül kitételt megfogalmazó rendelkezéseinek jogi folyamatokra vonatkozó előírása az MNB megítélése szerint azt jelenti, hogy az a jogszabályi környezet, amelyen például a jelzálog, illetve annak végrehajthatósága alapul (Ptk., Vht.), biztosítson megfelelő környezetet a jelzálogjog megfelelő időben történő érvényesítéséhez. Mind a Ptk., mind a Vht. határidőhöz köti az eljárásokat. A fizetési meghagyás kibocsátásának határideje például hiánypótlások nélkül 15 nap, illetve a Vht. szerint a bíróság például a jogerős ítélet hatályával bíró fizetési meghagyás alapján a végrehajtási lapot a kérelem beérkezésétől vagy hiánypótlástól számított 15 napon belül kell, hogy kibocsássa. A vonatkozó jogszabályok a csőd- és felszámolási eljárásokra is tartalmaznak határidő előírásokat (lásd később). Megállapítható tehát, hogy a jogszabályok meghatározott határidők előírásával elvileg biztosítják azt, hogy időben elinduljon a végrehajtás, illetve a felszámolás. Nem mond ellent ennek az sem, hogy adott jogérvényesítési folyamatban olyan más jogszabályi elemek és megoldások vannak, illetve lehetnek, amelyek késleltethetik a folyamatot, ezek ugyanis adottak, általában garanciális előírások (például a kötelezett fizetési meghagyás elleni ellentmondási joga, jogorvoslati jogok, a végrehajtási eljárás során az adós kifogásolási jog, stb.), amelyek az adósok érdekeit védik. Ettől függetlenül tény az, hogy ha például a fizetési meghagyásnak a kötelezett ellentmond, vagy valamely oknál fogva nincs helye ennek az egyszerűsített eljárásnak, és a jogosultnak (hitelezőnek) per útján kell érvényesítenie a követelését, akkor ezek a jogszabályi rövid határidők a gyakorlatban nem tudnak érvényesülni. Ezek alapján ugyanakkor az MNB álláspontja szerint mégsem lehet kijelenteni, hogy a magyar jogrendszer nem biztosítja az ésszerű időn belüli végrehajtást (még ha a jogérvényesítési gyakorlat nem is) Az egyes jogérvényesítési módok vizsgálata A IV pontban ismertetett VKK-ban, illetve korábbi felügyeleti állásfoglalásban rögzítettek alapján a Követelés- és Fedezeti Megállapodást alátámasztó jogi igényérvényesítési folyamatot az MNB álláspontja szerint úgy kell értelmezni, mely szerint a CRR ésszerű időn belül kitétele előírás azt is jelenti, hogy egy intézmény úgy alakítsa ki a folyamatait, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogszabály adta lehetőségeket kihasználva azok a lehető legrövidebb jogérvényesítéshez vezessenek. Ezért az MNB is megvizsgálta, hogy az egyes jogérvényesítési módok szintjén ez hogyan érvényesül(het). A Társaság beadványában kifejtetteknek megfelelően a jogérvényesítésnek öt, törvényekben körülírt lehetősége adódik. Ezek a bíróságon kívüli végrehajtás, a bírósági végrehajtás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a követelés engedményezése. Ezeken belül vizsgálandó, hogy milyen, a Társaság által kialakítható jogi megoldás, folyamat segíti leginkább a gyors(abb) fedezetérvényesítést Bíróságon kívüli jogérvényesítés A Ptk. 5:126. (3) bekezdése előírja, hogy a kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. Ennek megfelelően a bíróságon kívüli jogérvényesítés is nyitva áll a Társaság előtt, függetlenül attól, hogy az alapul szolgáló szerződés közokiratba van-e foglalva vagy sem. Ugyanakkor az MNB egyetért a Társaság azon felvetésével, mely szerint azon túl, hogy a Ptk. 5:132. (3) bekezdésében foglaltak értelmében a zálogkötelezettnek a zálogjogosult birtokába kell adni a zálogtárgyat annak érdekében, hogy az értékesíthesse, a közokirat megléte nem jelent előnyt a jogosult szempontjából. Amennyiben a zálogkötelezett nem működik együtt a zálogjogosulttal és a zálogjogosult felszólítására nem adja utóbbi birtokába a zálogtárgyat, elméletben két potenciális kimenetel lehetséges: mivel a zálogkötelezett jogalap nélküli birtokos lesz, a jogosult kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől vagy a bírósági jogérvényesítés (ld. következő pont) felé fordulhat. 3
4 Összefoglalva, ez a jogérvényesítési mód az MNB álláspontja szerint csak akkor vezethet eredményre, ha van valamiféle együttműködés a jogosult és a kötelezett között (fogyasztói szerződések esetén ez a végrehajtási mód egyébként is csak akkor alkalmazható, ha ebben a felek előzetesen megállapodtak). Abban az esetben tehát, ha a jogosult ezt a jogérvényesítési módot választja, a Ptk. alapján nincs különbség a helyzetében és lehetőségeiben attól függően, hogy a jogérvényesítés alapjául szolgáló szerződést közokiratba foglalták-e vagy sem Bírósági végrehajtás Az MNB egyetért a Társasággal a tekintetben, hogy a bírósági végrehajtásnál más jogérvényesítési módokkal szemben a közokirat megléte alapvetően befolyásolja a jogérvényesítés időigényét. A közjegyzői okirat hiányában a jogosultnak a bírósági végrehajtási eljárást megelőzően először egy kötelezettet marasztaló bírósági döntésre van szüksége, ennek érdekében jellemzően fizetési meghagyásos nemperes bírósági eljárást kell indítania, és ellentmondás esetén pedig a jogosultnak bírósági peres eljárásban kell bizonyítania követelése megalapozottságát és a kötelezett nemteljesítésének tényét. Amennyiben ezekről a tényekről a bíróság jogerős határozatot hoz, majd végrehajtási lapot állít ki, ebben az esetben ezen végrehajtható okirat alapján indulhat meg csak a végrehajtási eljárás. A Társaság álláspontja szerint a közokirat a gyakorlatban azonban mégsem jelent valós előnyt a bírósági végrehajtási eljárás során tekintettel arra, hogy az adósok jellemzően minden végrehajtási cselekményt kifogásolnak, amelyeket az I. fokú bíróságok átlagosan a Társaság tapasztalatai alapján fél év alatt bírálnak el és egy esetleges fellebbezés esetén a II. fokú bírósági eljárás még legalább ennyi időt vesz igénybe. Az MNB álláspontja azonban nem sérti az ésszerű időn belüliség elvét, ha az adósok a törvény által biztosított garanciális lehetőségeiket kihasználják és ennek okán az eljárás meghosszabbodik, hiszen ismételten kiemelve a IV.4.2. pontban már kifejtetteket az ezen alapelvnek való megfelelést nem az eljárás abszolút időszükséglete alapján, hanem a jogi környezet megfelelőségén keresztül kell vizsgálni. A közokirat és a végrehajtási záradék által biztosított azonnali végrehajthatóság kétségkívül előnyt jelent, és meggyorsítja az igényérvényesítési jogi eljárást, ha a Követelés- és Fedezeti Megállapodást közokiratba foglalták, miután ily módon a végrehajtást megelőzően nincs szükség külön bírósági eljárásra. Az MNB egyetért a Társaság azon megítélésével, hogy egy végrehajtási eljárás több évig való elhúzódása valóban nem minősíthető ésszerű időn belülinek, ugyanakkor egyúttal az is kijelenthető, hogy bírósági végrehajtás esetén a Társaság akkor tesz meg mindent a lehető leggyorsabb jogérvényesítés érdekében, ha az alapul szolgáló szerződést közokiratba foglaltatja Csődeljárás A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.) beadványban is hivatkozott 12. (4) bekezdése előírja, hogy nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést (Pp ), ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. Az, hogy milyen követelésként veszik nyilvántartásba a követelést a csődeljárás során azért fontos, mert a hitelezők és az adós közötti egyezségi tárgyaláson csak az elismert vagy nem vitatott követelés jogosultja rendelkezik szavazati joggal. Tehát az a hitelező, akinek a követelését vitatják, hátrányosabb helyzetbe kerül azokhoz képest, akikét nem. A hivatkozott Cstv. előíráshoz fűzött kommentár alapján, ez a rendelkezés azt mondja ki, hogy a közokiratba foglalt hitelezői követelés jogosultságát megkérdőjelezni nem lehet, a tartozás fennállását és összegszerűségét azonban igen, amelyek tekintetében az adósnak van lehetősége ellenbizonyításra, tehát végső soron ebben a tekintetben vitatottá válhat a követelés. A kommentár helytállónak tartja továbbá egy konkrét bírói döntés indokolását, amely alapján a Cstv. 12. (4) bekezdése a vagyonfelügyelő számára a közokiratba foglalt követelés nem vitatottként való nyilvántartásba-vételét kötelező szabályként írja elő. Azonban a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 195. (6) bekezdése előírja, hogy a közokirattal szemben is helye van ellenbizonyításnak, vagyis a közokirattal tanúsított adatok és tények valósága tekintetében a csődeljárásban is van helye ellenbizonyításnak, a Cstv. 12. (5) bekezdésében, illetve a Cstv. 15. (3) bekezdésében biztosított kifogások szűkre szabott keretei között. A fentiek és a Társaság által kifejtettek alapján az MNB egyetért a Társaság azon álláspontjával, hogy a csődeljárás során sem számít előnynek a Követelés- és Fedezeti Megállapodás közokiratba foglalása, mert mire idáig jut az ügy, addigra az adósok túlnyomó zöme a követelésből már legalább részben törlesztett, tehát a követelést legalább összegében lehet vitatni. Azaz a közokiratnak a magánokirathoz képesti előnye elenyészik, tekintettel arra is, hogy a Cstv. a csődeljárásban nem kapcsol további előjogokat a közokiratba foglalt hitelezői követeléshez. 4
5 Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás befejezésére nincs törvényi határidő és különböző okok miatt a Társaság tapasztalata alapján ezek az eljárások legtöbbször két éven túl húzódnak. Nem vitás, hogy a Cstv. a felszámolási eljárás befejező fázisában csupán a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére ír elő határidőket az alábbiak szerint. A Cstv. 52. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. A Cstv. 56. (2) bekezdése előírja, ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között követelésük erejéig az 57. -ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A továbbiakban a bíróság dönt a 60. -ban foglaltak szerint egyebek mellett a hitelezők követelésének kielégítéséről, a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. A Cstv. beadványban is hivatkozott 46. (6) bekezdése előírja, hogy a felszámoló nem minősítheti vitathatónak azt a hitelezői igényt, amely az adós közokiratba foglalt tartozásán alapul, kivéve, ha a tartozás megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. Figyelemmel a fentiekre és a Társaság által kifejtettekre, az MNB egyetért a Társaság azon álláspontjával, hogy a felszámolási eljárás szabályai között sincs olyan rendelkezés, amely a közokirati formát az igényérvényesítési idő szempontjából előnyben részesítené a teljes bizonyítóerejű magánokirathoz (Pp ) képest, és emiatt a felszámolási eljárás vonatkozásában is megállapítható, hogy a közokiratnak nincs kézzelfogható előnye a magánokirathoz képest Követelés engedményezése Tekintettel arra, hogy a követelés engedményezése gyakorlatilag a jogosult személyében történő változást jelenti, továbbá a Társaság gyakorlati tapasztalata alapján nincs az eljárásban jelentős kihatása a követelés vételárára annak, hogy a pályázati úton értékesített biztosítékaival együtt engedményezett követelés alapjául közokirat szolgál-e vagy sem. Ezért az MNB álláspontja szerint az ésszerű időn belüliség szempontjából ezen igényérvényesítési mód esetében sincs relevanciája annak, hogy a Követelés- és Fedezeti Megállapodást közokiratba foglalták-e vagy sem Konklúzió Az MNB álláspontja szerint általános érvénnyel kimondható, hogy szerződések esetén a közokirati forma a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 195. (1) bekezdésében foglaltak szerinti, a közjegyző által a megszabott alakban kiállított okirat, mint közokirat ellenkező bizonyításig való teljes bizonyító erejére tekintettel azért előnyös, mert a közokiratba foglalás egy esetleges jogvita esetén a szerződő feleket védi egymás ellen a jogalap vitathatósága tekintetében oly módon, hogy a tény közokiratba foglalása nem a tény megdönthetetlenségét jelenti, de bizonyítási terhet ró arra a félre, aki a közokiratba foglalt ténnyel szemben mást állít. A CRR fent idézett rendelkezéseinek jogi folyamatokra vonatkozó előírása az MNB álláspontja szerint azt jelenti, hogy az a jogszabályi környezet, amelyen a jelzálog, illetve annak végrehajthatósága alapul (pl. Ptk., Vht.), biztosítson megfelelő jogi kereteket a jelzálogjog megfelelő, ésszerű időben történő érvényesítéséhez. A IV.4.3. pontban foglaltakra tekintettel a vonatkozó jogszabályi környezet nyilvánvalóan megfelel ennek a követelménynek. A kifejtett jogérvényesítési módokat vizsgálva az MNB megítélése szerint megállapítható, hogy alapvetően mindegyik alkalmas a Társaság által megvalósítandó cél ésszerű, megfelelő időben történő elérésére, tehát az egyes eljárások esetleges vagy jellemző időbeli elhúzódása nem a jogi környezet, vagy az eddigi banki gyakorlat nem megfelelő mivoltából adódik. Ebből kiindulva függetlenül a választott jogérvényesítési módtól és attól, hogy az eljárás alapját képező szerződést közokiratba foglalták-e vagy sem, a Társaság meg fog felelni a CRR vonatkozó előírásainak. A fentieket összegezve tehát az MNB a korábbi felügyeleti álláspontot megerősítve (lásd IV.4.1. pont) a legjobb gyakorlatnak mind a vállalati, mind pedig a lakossági üzletágban továbbra is a Követelés- és Fedezeti Megállapodások közokiratba foglalását tartja, tekintettel arra, hogy az MNB álláspontja szerint a Társaságnak mindenkor törekednie 5
6 kell a lehető leggyorsabb jogérvényesítési mód alkalmazására és a közokirati forma bizonyos esetekben mégis alkalmas arra, hogy csökkentse a jogérvényesítés időszükségletét. A követelést létrehozó jogügylet megkötésének időpontjában nem lehet előre tudni azt, hogy az adós esetleges nemteljesítése esetén a Társaság a követelése érvényesítése érdekében melyik jogérvényesítési módot fogja választani. Ha az a bírósági végrehajtási eljárás, akkor a jogszabályi előírásoknál fogva előnyt jelent a követelés közokiratba foglalása, mert ebben az esetben a közokirat megléte alapvetően lerövidíti a jogérvényesítés időigényét (lásd IV pont). Ugyanakkor az MNB a Társaság beadványában összegzett jogi álláspont alapján a Követelés- és Fedezeti Megállapodások esetében a közokiratba foglalás mellőzését kizárólag a vállalati üzletágban tartja gyakorlatban alkalmazandónak, a lakossági üzletágban nem. Budapest, július 14. 6
Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)
Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás
RészletesebbenAZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.
AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai
RészletesebbenVII. A felszámolás befejezése
1 VII. A felszámolás befejezése 1. A felszámolás befejezésének dokumentumai A felszámoló a felszámolás befejezésekor - felszámolási zárómérleget - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást - záró
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás irányadóságára, elfogadására vonatkozó általános
RészletesebbenEOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.
EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
RészletesebbenIromány száma: T/617. Benyújtás dátuma: :17. Parlex azonosító: G334G4D90001
Iromány száma: T/617. Benyújtás dátuma: 2018-06-18 16:17 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: G334G4D90001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenHa az önkormányzat nem fizet
Ha az önkormányzat nem fizet igényérvényesítés, adósságrendezési eljárás helyi önkormányzatokkal szemben Kapa Mátyás főiskolai tanár TARTALOM I. Bevezetés II. A követelések érvényesítésének hagyományos
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409
RészletesebbenJELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA
JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai
RészletesebbenJuhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban
Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság
RészletesebbenEOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.
EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb
Részletesebben1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása
Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági
RészletesebbenTájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére
Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,
RészletesebbenTERVEZET. 2012. évi. törvény
2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A jogszabály alapján fizetendő pályázati biztosíték utólagos átminősítése csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában bír jelentőséggel,
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok:cstv. 49/D. (1) bekezdés, 48. (3) bekezdés
A felszámolónak az ingatlan (zálogtárgy) őrzésről a megkötött ingatlan adásvételi szerződés rendelkezéseiből következően - kellett gondoskodnia, ezért az értékesítéséből befolyt vételárral szemben jogszerűen
RészletesebbenPénzügyi intézmény által végzett ingatlanértékesítési és saját tulajdonú ingatlan üzemeltetési tevékenység jogszabályi lehetőségeinek megítélése
Pénzügyi intézmény által végzett ingatlanértékesítési és saját tulajdonú ingatlan üzemeltetési tevékenység jogszabályi lehetőségeinek megítélése A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a
Részletesebben/2017 I. TÉNYÁLLÁS
51636-1/2017 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) vonatkozó rendelkezéseinek
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenEz esetekben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.
A Miskolci Törvényszék a Mészáros Ügyvédi Iroda (3525 Miskolc, Toldi utca 9. szám alatti székhelyű, ügyintéző ügyvéd: dr. Csikász Levente) által képviselt Lomniczi Melinda (3534 Miskolc, Gagarin utca 26.
RészletesebbenA évben behajthatatlanná vált követelések állománya a következőkből tevődik össze:
SV/ /2013. J a v a s l a t behajthatatlan díjkövetelések leírására Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadással hasznosított ingatlanok analitikus nyilvántartásának felülvizsgálata
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL
TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő
RészletesebbenTARTOZÁSOK ÉS AZOK BEHAJTÁSA
TARTOZÁSOK ÉS AZOK BEHAJTÁSA jogi kisokos a tartozásokról és azok behajtásáról A hajléktalan ellátásban megforduló ügyfelek tartozásainak tipikus esetei: - korábbi lakhatással kapcsolatos bérleti/közüzemi
RészletesebbenAktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.
Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó
RészletesebbenA FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.
2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
RészletesebbenÉrkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javaslat. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ttomá űy8 c(sp : Érkezett : T) 2015 NOV 2 7 ó 4o 6 [ 2 Egységes javaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi
RészletesebbenAJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését az MNB tv b) pontja, a, valamint 119. (1) bekezdése alapján hozta meg.
A-PBT-A-28/2014. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület a B.L. kérelmező (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Bank (yyy; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám
RészletesebbenA f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék
A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme
RészletesebbenA Hpt. 7. (1) bekezdése alapján [p]énzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.
30337-2/2018 2018. február 28. A befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújtó harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe által fizetendő felügyeleti díj számításának szabályai A Fióktelep
RészletesebbenKözbeszerzési Hatóság közleménye
Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban
RészletesebbenV É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
RészletesebbenÁllásfoglalás a követelésvásárlást követően tett panaszok kezelésével összefüggésben
57435-2/2018 Állásfoglalás a követelésvásárlást követően tett panaszok kezelésével összefüggésben A kérelmező (Pénzügyi vállalkozás) állásfoglalás iránti kérelemmel (Beadvány) fordult a Magyar Nemzeti
Részletesebben8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 24. Dr. Pavlek Tünde sk.
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Fpkf.II /2018/3. szám
I. A felszámolás elrendelése iránt benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan maga a törvény tartalmaz kötelező és speciális előírásokat. Egyrészt emiatt, másrészt a felszámolási eljárás sajátosságaira
RészletesebbenSzigetszentmiklósi Járásbíróság 16.P /2017/13-I. szám 1
1 A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a dr. Balla András ügyvéd (1364 Budapest, Pf.: 28. szám) által képviselt OTP Faktoring Zrt. (1066 Budapest, Mozsár u. 8. szám) felperesnek,- dr. Léhner Ügyvédi Iroda
RészletesebbenT/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.
RészletesebbenA végrehajtás felfüggesztéséről
A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a
RészletesebbenX. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek
1 X. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek 1) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv)
Részletesebben/2018 I. TÉNYÁLLÁS
66965-3/2018 Tárgy: állásfoglalás az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenDr. Folmeg Mónika. Milyen módokon kerülheti el az adós gazdálkodó szervezet a
Dr. Folmeg Mónika Milyen módokon kerülheti el az adós gazdálkodó szervezet a fizetésképtelensége megállapítását, felszámolásának elrendelését vagy a jogutód nélküli megszüntetését a felszámolási eljárás
RészletesebbenI. Hitelszerződés /Garancia Megbízási Szerződés és Garanciakeret-szerződés
TÁJÉKOZTATÓ Vállalati Hitel-, Kölcsön-, és Garancia szerződések valamint ezen ügyletekhez kapcsolódó biztosítéki és zálog szerződések közokirati formában tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatainak
RészletesebbenMielőtt ez bekövetkezne, gondolja át a lehetőségeket és cselekedjen!
A hitelszerződés felmondásának komoly következményei lehetnek, melyek kihatással vannak Önre és egész családjára is. Mielőtt ez bekövetkezne, gondolja át a lehetőségeket és cselekedjen! Milyen kérdésekben
RészletesebbenV É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
RészletesebbenA PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA
A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ ADÓSSAL 2004.05.01-2014.03.14. NAPJA KÖZÖTT KÖTÖTT, MEG NEM SZŰNT FORINT ALAPÚ GÉPJÁRMŰ- FINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS
RészletesebbenAz engedményezés a jogosult számára nem keletkeztethet többletjogosultságokat, akkor sem, ha arra a felszámolás kezdőidőpontja előtt került sor.
Az engedményezés a jogosult számára nem keletkeztethet többletjogosultságokat, akkor sem, ha arra a felszámolás kezdőidőpontja előtt került sor. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 57. /1/ bekezdésének d)
RészletesebbenA végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! INGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS 1
A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! INGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
RészletesebbenAz Alkotmánybiróságról szóló évi CLI. törvény 26.T(!)=6elceíaél??Kp}3n-a. alkotmányjogi panaszt
'y
RészletesebbenA biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea
A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok
RészletesebbenA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
RészletesebbenKorábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön (OTK 10)
Lakossági Hitelek kondíciói Érvényes: 2018. szeptember 03 -tól/től visszavonásig Korábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön
RészletesebbenKorábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön (OTK 10)
Lakossági Hitelek kondíciói Érvényes: 2017. szeptember 01 -tól/től visszavonásig Korábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenHasznos információk fizetési nehézséggel rendelkező ügyfelek számára
Hasznos információk fizetési nehézséggel rendelkező ügyfelek számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII.13.) számú - a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk
RészletesebbenÉrtékvesztés és a 20% TAO adóalap csökkentés. A jogszabályi hivatkozás évi C. törvény a számvitelről
Érték és a 20% TAO adóalap csökkentés Az év végével értékelni kell a követeléseinket is. Lehetőség van a 365 napon túli tartozásoknál, a 20% TAO adóalap csökkentő tétel figyelembe vételére, de csak a számviteli
RészletesebbenA diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
Részletesebben40 Országos sportági szakszövetség változásbejegyzése iránti kérelem PK-105V 41 Országos sportági szakszövetség nyilvántartásból való törlése iránti
Dokumentum neve Dokumentum kódja Polgári peres elektronikus formanyomtatványok 1 Személyi adat-, lakcímváltozás bejelentése KÍTMV-KPMG-12-12-01 2 Polgári keresetlevélhez tartozó formanyomtatvány T-P-12-02-01
RészletesebbenJELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:
A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
Részletesebbena családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:
JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :29. Parlex azonosító: FG8Z5REP0001
Iromány száma: T/16758. Benyújtás dátuma: 2017-07-31 16:29 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: FG8Z5REP0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését az MNB tv b) pontja, a, valamint 119. (1) bekezdése alapján hozta meg.
A-PBT-A-22/2014. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület V.K. (xxx szám alatti lakos, a továbbiakban: Kérelmező) ABC Bank (yyy, a továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult pénzügyi
RészletesebbenJuhász László Vitatott követelés a csődeljárásban
Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban 1. Előkérdések A csődeljárás sikere szempontjából rendkívül fontos, hogy ki kerül az elismert, nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők kategóriájába,
RészletesebbenÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÖVETELÉSKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL, ESETLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSRÓL, KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEKRŐL ÉS DÍJAKRÓL
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÖVETELÉSKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL, ESETLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSRÓL, KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEKRŐL ÉS DÍJAKRÓL A kölcsönszerződés értelmében Adós és Adóstárs egyetemlegesen felel a hitel visszafizetéséért,
RészletesebbenÜzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről
A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,
RészletesebbenÁllásfoglalás az engedményezett követelésekkel kapcsolatos panaszok kezelésével összefüggésben felmerülő kérdésekről
Állásfoglalás az engedményezett követelésekkel kapcsolatos panaszok kezelésével összefüggésben felmerülő kérdésekről A kérelmező (Pénzügyi vállalkozás) állásfoglalás iránti kérelemmel (Beadvány) fordult
RészletesebbenA közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
RészletesebbenKövetelésmenedzsment. Torsten Braner, LL.M. 2010. június 7.
www.enwc.com Követelésmenedzsment és szerződésk skészítés 2010. június 7. Torsten Braner, LL.M. e n w c Natlacen Walderdorff Cancola Rechtsanwälte GmbH Wien Budapest Prag Brünn Warschau Kiew www.enwc.com
RészletesebbenI. TÉNYÁLLÁS A JOGKÉRDÉSEK
A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) 59. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése és alkalmazásának feltételei A Letétkezelő,
RészletesebbenA végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! INGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS 1
A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! Kirendeltség:.. Hiteliktatószám: Ügyintéző:.. INGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS 1 A szerződő felek, egyrészről:
RészletesebbenA bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei
A bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei Szerző: Domjánné dr. Hajzsel Krisztina Vác, 2016. augusztus
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenAZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKEPIACI UNIÓ FŐIGAZGATÓSÁGA Brüsszel, 2018. február 8. Rev1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:
1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m
Részletesebben/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA
FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító okmányának típusa, száma: lakcím:
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
Részletesebben8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 10. Dr. Pavlek Tünde
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Fpkf.II /2 015/5. szám
I. Nincsen akadálya, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során indokolt esetben utólagosan tegyen vitássá egy korábban elismertként nyilvántartásba vett követelést. Ezen eljárás jogszerűsége kifogással
RészletesebbenA bizonyítás. A bizonyítás fogalma
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Részletesebben805/2004/EK Rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról. Dr. Nyilas Anna
805/2004/EK Rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról Dr. Nyilas Anna - Célja - Egyszerűsített végrehajtás, automatikus elismerés és nincs külön végrehajthatóvá nyilvánítás
RészletesebbenA közigazgatási határozatok végrehajtása
A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett
RészletesebbenTAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY
TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY Hatálybalépés napja 2016.03.21. Jelen Hirdetmény a 2016. március 21. napját követően visszavonásig, de legkésőbb 2016. augusztus 31-ig befogadott Takarék Forint
RészletesebbenALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK
ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
RészletesebbenA végrehajtási eljárás
Végrehajtás A végrehajtási eljárás Végrehajtás döntések gyakorlati érvényesülése Nem minden hatósági ügyben Aktusban rögzített kötelezettség kikényszerítése Közigazgatási szervek (Állami) kényszer Viszonylagos
RészletesebbenRenkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
1 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2009. szeptember 1. napjával átfogó módosításra került. A módosítások elsődleges célja az volt, hogy kedvezőbb szabályozási
RészletesebbenA PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA
A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ LÍZINGBEVEVŐVEL 2012.07.17-2015.01.31. NAPJA KÖZÖTT KÖTÖTT, MEG NEM SZŰNT FORINT ALAPÚ GÉPJÁRMŰ PÉNZÜGYI LÍZINGSZERZŐDÉSKRE 2015. február
RészletesebbenINGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS
INGATLANRA ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOGOT ALAPÍTÓ SZERZŐDÉS és BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉS A szerződő felek, egyrészről: név: születési név: születési hely, idő :, anyja neve: személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító
RészletesebbenA Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K. 27. 287/2017/3. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alperes ellen közigazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt
RészletesebbenFogyasztói zálogszerződés Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz
Hiteliktatószám:. 1. sz. melléklet Fogyasztói zálogszerződés Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz A szerződő felek: Egyrészt a B3 TAKARÉK Szövetkezet, mint zálogjogosult székhelye:
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
RészletesebbenElső Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3
Részletesebben