Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban
|
|
- Fanni Balogné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban 1. Előkérdések A csődeljárás sikere szempontjából rendkívül fontos, hogy ki kerül az elismert, nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők kategóriájába, ugyanis csak ezek a hitelezők rendelkeznek szavazati joggal. Hosszú ideig a gyakorlatot a Gfv.X /2012/7. sz. döntés orientálta, amelyben a Kúria kimondta, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontjában már folyamatban levő bírósági vagy hatósági eljárásokban a hitelező által érvényesített követeléseket csak akkor lehet az eljárásban alkalmazandó és a hatályos jogszabályok alapján nem vitatott igényként elismerni és ennek alapján a hitelező részére szavazatot biztosítani, ha az érvényesítésre irányuló eljárás jogerősen befejeződik. Ha az adós már a csődeljárást megelőzően vitatottá tette a vele szemben közokirat alapján érvényesíteni kívánt követelést, az így vitatottá tett igényt ha a hitelező a követelését bejelenti a csődeljárásban csak a vitatott hitelezői igények között lehet nyilvántartásba venni. A fenti döntés következményeként több adós azt a taktikát alkalmazta, hogy a csődeljárás megindítása előtt peres eljárást kezdeményezett azon hitelezővel szemben, akik esetében tartott attól, hogy nem támogatják az egyezséget. Ennek következtében milliárdos hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőt lehetett kiiktatni az egyezségkötési folyamatból, s lényegében a kisebb hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők döntöttek arról is, hogy a milliárdos hitelezői igénnyel rendelkező hitelező milyen mértékű kielégítést kap. (Csak zárójelben jelzem, hogy a másik jellemző ügyeskedés nem létező vagy hirtelen előbukkant követelések közokiratban történő elismerése, amely szintén befolyásolja a szavazást. Az ismertetett döntés azonban ezt a témát nem érinti.) A törvényszéki bírák már régóta próbálták ezt az ellentmondást kiiktatni oly módon, hogy megnézték, pontosan milyen tárgyú perről van szó, s ha a per tárgya nem az egész követelés volt, a per által nem érintett követelésrészt a nem vitatott kategóriába soroltatták. Ezt az eljárást a felsőbíróságok azért nem fogadták el kezdetben, mert álláspontjuk szerint ezzel a csődbíróság elvonja a peres bíróság hatáskörét. A Kúria a közelmúltban meghozott Gfv.VII /2014/4. számú döntésével részben elfogadva az alsóbb fokú bíróságok álláspontját - alapvetően változtatott az eddigi ítélkezési gyakorlaton. A döntést csak ebből a szempontból elemezzük. A döntés értelmezéséhez elengedhetetlen a tényállás rövid ismertetése, ebből azonnal ki is derül, hogy a csődeljárásban alkalmazott klasszikus adósi magatartásról van szó. 2. A tényállás röviden A most jelzett ügyben a bíróság az adós kérelmére január 13-án indította meg a csődeljárást. Az adós a március 4-én megtartott egyezségi tárgyaláson megkötött csődegyezség jóváhagyása érdekében március 7-én nyújtott be kérelmet a bírósághoz. A becsatolt csődegyezségi tárgyalási jegyzőkönyv szerint a vagyonfelügyelő tájékoztatta a megjelenteket, hogy az elsőfokú bíróság előtt a Bank hitelező kifogásának elbírálására 1
2 irányuló eljárás folyamatban van, és kérte az adóst, hogy két héttel halassza el a tárgyalást. A folyamatban levő, kifogás alapján indult eljárás a Bank hitelező igényének vitatottként történt besorolása megváltoztatására irányult. Az adós a kérelemnek nem tett eleget, az egyezségi tárgyaláson a jelenlevő Bank hitelezőnek nem biztosítottak szavazati jogot igényének vitatott minősítése miatt. Az egyezségi tárgyaláson a nem biztosított kategóriában elismertként nyilvántartásba vett követelések hitelezői 2957 szavazatszámmal rendelkeztek, ebből az egyezségi javaslatot elfogadó hitelezők szavazata 2848 volt. A megállapodás szerint az adós arra vállalt kötelezettséget, hogy az elismert biztosított és elismert nem biztosított hitelezői kategóriában visszaigazolt hitelezők részére a vagyonfelügyelő által elismertként, illetve nem vitatottként visszaigazolt, összesen Ft követelés összegéből a hitelezők részére a hitelezők követelése 20 %-ának megfelelő összeget, azaz mindösszesen Ft összeget egyenlít ki oly módon, hogy saját váltót állít ki egyenként a hitelezők részére december 31-i lejárattal. Az egyezséghez csatolt kimutatás szerint az adósnak nem vitatott biztosított hitelezői nem voltak, a vagyonfelügyelő az egyezségi tárgyalás időpontjában a Bank követelését vitatott biztosított hitelezői igényként tartotta nyilván. A Bank három kifogást terjesztett elő, melyből a témánk szempontjából legfontosabb kifogásban azt sérelmezte, hogy bejelentett követelését a vagyonfelügyelő a vitatott igények kategóriájába sorolta be. A bíróság március 14-én meghozott 7. sorszámú végzésében a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a vagyonfelügyelő köteles a Bank hitelező által az adós részére folyósított lejárt, vissza nem fizetett tőkeköveteléseket - annak a csődeljárás kezdő napján érvényes MNB euro/forint középárfolyama alapján számított összegében - hitelezői igényként nyilvántartani, nem biztosítottként. Az ezt meghaladó kifogást a bíróság elutasította. 3. A bíróságok jogi álláspontja a.) Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja A végzés indokolásában megállapította, hogy a Bank és az adós között létrejött bankhitelszerződés, és az annak alapján megkötött szerződéseknek megfelelően jelentette be a Bank a hitelezői igényét a vagyonfelügyelőnek. A követeléseket biztosítéki szerződésekkel erősítették meg. Valamennyi biztosítéki szerződést közokiratba foglalták. Az adós a csődeljárást megelőzően peres eljárást indított a Bank és közte létrejött valamennyi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Ezzel párhuzamosan választottbírósági eljárást is kezdeményezett a szerződések érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Az adós a vagyonfelügyelőt tájékoztatta arról, hogy a peres eljárásra tekintettel a Bank igényét vitatja, ezért a vagyonfelügyelő a Bank igényét vitatottként igazolta vissza. A hitelező a vagyonfelügyelő ezen intézkedése ellen terjesztett elő kifogást. Az elsőfokú bíróság a kifogás elbírálása során a Pp (1) bekezdése alapján megvizsgálta az adós Bank ellen benyújtott keresetének, illetve a választottbírósághoz benyújtott keresetének tartalmát. Megállapította, hogy az adós valamennyi szerződést teljeskörű, illetve részleges érvénytelenségre hivatkozással támadta. A bíróság álláspontja szerint az adós által peresített szerződések tartalmából, a keresetlevelekből nem következik az, hogy a Bank által ténylegesen folyósított pénzösszegek, mint hitelezői igények a csődeljárásban nem vehetőek nyilvántartásba. A Cstv. 3. (1) bekezdés ca) pontja szerint a pénzintézet által folyósított és ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott, vissza nem fizetett tőkekövetelés, függetlenül a peres eljárás kimenetelétől, hitelezői követelésnek minősül. Az ezt meghaladó hitelezői igény pedig a peres eljárás kimenetelétől függően illeti meg a Bankot. 2
3 Miután az adós valamennyi biztosítéki szerződést is megtámadta, ezért a hitelező a csődeljárásban nem biztosított hitelezői igénnyel rendelkezhet. A határozat alapján - a csődegyezségi tárgyalás megtartását követően - a vagyonfelügyelő a Bank követelését Ft összegben nem biztosított hitelezői igényként nyilvántartásba vette. Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, mert azt állapította meg, hogy a csődegyezség a jogszabályban foglaltaknak nem felel meg. Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 5. (1) bekezdésére, mely tiltja a joggal való visszaélést. Álláspontja szerint a csődegyezség azért nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mert az adós a csődeljárás kezdő időpontját közvetlenül megelőzően pert indított a hozzávetőlegesen 13 milliárd forint követeléssel rendelkező hitelezőjével szemben. Ezt követően - tudva arról, hogy a Bank hitelezői igényét érintően kifogást terjesztett elő - annak elbírálását nem várva be, a vagyonfelügyelőnek a tárgyalás elhalasztására irányuló kérelme ellenére a többi hitelezőjével az egyezséget megkötötte. b.) A másodfokú bíróság álláspontja Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Bank kifogása alapján hozott határozat tekintetében a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Cstv. 12. (4) bekezdés olyan kógens szabály, amelytől a követelések minősítése során sem a vagyonfelügyelő, sem a csődbíróság nem tekinthet el. Jelen esetben a felek azt nem tették vitássá, hogy a hitelező bejelentett követelését közokirat igazolja. Az adós azonban arra a körülményre hivatkozással kérte a vagyonfelügyelőtől a banki követelés vitatottá minősítését, hogy a követelést tartalmazó, közokiratba foglalt szerződést érvénytelenségre hivatkozva már a csődeljárás előtt megtámadta a perbíróság, illetve a választottbíróság előtt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az ilyen perindítás igazolása még nem elegendő ahhoz, hogy a vagyonfelügyelő vagy a csődbíróság a csődtörvény fenti kötelező rendelkezését figyelmen kívül hagyja és attól eltérő módon az érintett követelést vitatottnak minősítse. A jogalkotó szándéka a közokirattal rendelkező hitelező csődeljárásbeli jogainak megóvására irányult. Önmagában az a körülmény, hogy a közokiratba foglalt követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt az adós pert indított, a követelést a csődeljárásban nem teszi vitatottá, mert még ha a perben az vitatott is, a csődeljárásban a csődbíróságnak speciális szabályokat kell alkalmaznia. Az adósnak lehetősége van arra, hogy a korábban általa indított per eredményét bevárja, és akkor indítson csődeljárást, amikor már jogerős ítélettel tudja igazolni, hogy a korábban közokiratba foglalt követeléssel nem tartozik. A másodfokú bíróság nem osztotta a felek által megjelölt és közzétett bírósági határozat (Kúria Gfv.X /2012/7. sz. ) azon okfejtését, hogy a Cstv. 12. (4) bekezdésében előírt kógens rendelkezés ellenére akkor is vitatottnak kell minősíteni a közokiratba foglalt követelést, ha annak bírósági úton történő megtámadására a csődeljárást megelőzően került sor. Álláspontja szerint a közokiratba foglalás csak akkor nem eredményezheti a hitelezői igénynek a Cstv. 12. (2) bekezdés ba) pontjába történő besorolását, ha a közokirat valóságtartalma jogerős bírósági ítélet alapján megdőlt, illetve igazolást nyert, hogy annak részbeni, vagy teljes kiegyenlítésére sor került. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy az adósnak és a hitelezőknek a jogaikat a jóhiszeműség és tisztességesség követelményeinek megfelelően kell gyakorolniuk, és kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, valamint tiltott a joggal való visszaélés is. 3
4 4. Az adósi álláspont kifejtése a felülvizsgálati kérelemben Az adós a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a Bank csődeljárásba bejelentett hitelezői igénye az adós által teljes mértékben vitatott, ezért a Bank által a csődeljárásban bejelentett hitelezői igényt, mint teljes egészében vitatott hitelezői igényt vegye figyelembe a csődegyezség jóváhagyása során. A csődegyezséget hagyja jóvá és a csődeljárást nyilvánítsa befejezetté. Kérelme részletes indokolásában kifejtette, hogy a jogerős végzés téves jogértelmezésen alapul, a Cstv. 21/A. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a csődegyezség a jogszabályoknak megfelel. Állította, hogy a jogerős végzés a Cstv.12. (2) és (5) bekezdésébe, valamint a Cstv. 21/A. (3) bekezdésébe ütközik. Álláspontja szerint a jogvita lényege az, hogy a Bank követelése a Cstv. 12. (2) bekezdés bb) pontjába sorolandó vitatott követelésnek minősül-e, vagy azt nem vitatott követelésként kellett volna nyilvántartásba venni, és így a Banknak a csődegyezség megkötésében részt kellett volna vennie. Állította, hogy a Bank követelése - figyelemmel arra, hogy a peres eljárás, illetve a választottbírósági eljárás is folyamatban van - a Kúria Gfv.X /2012/7. számú döntésében kifejtettekre is tekintettel - vitatottnak minősül, mert a per útján vitatott követelés bírói úton történő jogerős eldöntéséig sem a vagyonfelügyelőnek, sem a csődeljárást lefolytató bíróságnak nincs hatásköre állást foglalni a kérdésben, s ezért a hitelező igényét nem vitatottként nem vehetik nyilvántartásba. A vagyonfelügyelő tehát csak vitatottként vehette nyilvántartásba a követelést. A csődegyezség elfogadása körében, a Bank követelésének a minősítése tekintetében kiemelte, hogy a folyamatban levő eljárásokban ún. megállapítási érvénytelenségi kifogást terjesztett elő, mely a szerződésből fakadó kötelmek teljeskörű kioltására alkalmas, azaz a Bank az érvénytelenség megállapítására irányuló kifogás pozitív elbírálása esetén egyik megkötött szerződésre hivatkozva sem támaszthat követelést. Hivatkozott arra, hogy a keresetek eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelmet nem tartalmaznak, és a Bank a választottbírósági eljárásban az eredeti állapot helyreállítására vonatkozóan perbeli nyilatkozatot nem tett, ezért - a Legfelsőbb Bíróság 2/2010.(VI.28.) PK. véleményének 7. pontja értelmében - az adósnak nincs kötelezettsége a Bank hitelezői igényének részleges elismerésére vonatkozóan. E körben hivatkozott az 5/2013.PJE határozat 3. pontjában foglaltakra is. Álláspontja szerint a Bank teljes követelése vitatottnak minősíthető, ebből következően a Bank szavazati joggal nem rendelkezett, ezért téves a jogerős végzés azon elvárása, hogy a Banknak is részt kellett volna vennie a csődegyezség meghozatalára irányuló szavazásban. Hangsúlyozta, hogy az adós sem a csődeljárás során, sem a csődegyezség megkötésekor nem tanúsított joggal való visszaélést, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően járt el. A csődegyezség nem ütközik a rptk. 4. és 5. -ába, tehát a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelel, ezért a csődeljárás megszüntetése a Cstv. 21/A. (3) bekezdésébe ütközik. Nem értett egyet a másodfokú bíróság azon érvelésével, hogy az adósnak meg kellett volna várnia a kifogást elbíráló végzést a csődegyezségi tárgyalás megtartása során, és ennek emulasztásával joggal való visszaélést követett volna el, mivel a Bank a kifogását a Cstv. 12. (5) bekezdésében foglaltak megsértésével terjesztette elő. 4
5 5. A Kúria álláspontja A Kúria a felülvizsgálati döntésben elsősorban az adós felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértéseket vizsgálta meg, melynek tárgya az, hogy - a Bank követelése biztosított, közokiratba foglalt követelésnek minősül-e; illetve - a Bank követelése a Cstv. 12. (2) bekezdés bb) pontjába sorolandó vitatott követelésnek minősül-e, vagy sem, s ez alapján a Bankot szavazati jog illeti meg, és így a Banknak a csődegyezség megkötésében részt kellett volna vennie, a.) A biztosítéki szerződések közokiratba foglalása és a követelés besorolása A Kúria e kérdésben elsőként rögzítette, hogy a becsatolt iratok szerint a hitelszerződés, illetve az annak alapján kötött kölcsönszerződések nem voltak közokiratba foglalva. Kizárólag a biztosítéki szerződéseket foglalták a felek közokiratba. Az nem vitás, hogy ezekben a biztosítékot kikötő szerződésekben utaltak arra, közöttük bankhitelszerződés, illetve az ott meghatározott hitelkeret lehívására különböző kölcsön és egyéb szerződések jöttek létre, amely alapján fennálló kötelezettség biztosítására kötötték meg ezeket a biztosítékokat tartalmazó szerződéseket. A hitelező követelése azonban a közjegyzői okiratban egyértelműen nem került meghatározásra, ezért a Cstv. 12. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés - mely szerint nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt követelést - nem alkalmazható. b.) Mikor vitatott a peresített követelés A Kúria a Bank által benyújtott kifogás elbírálása kapcsán egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vagyonfelügyelő csak vitatottként vehette nyilvántartásba a követelést, hiszen azt nem foglalták közokiratba és a csődeljárás kezdő időpontja előtt az adós a követelés alapjául szolgáló szerződést megtámadta. A Bank hitelező azonban a vitatottként történő nyilvántartásba vétel ellen kifogást nyújtott be, ezért a Kúriának abban kellett állást foglalnia, helytállóan állapította-e meg a csődeljárást lefolytató bíróság a kifogás alapján indult eljárásban, hogy a folyamatban levő peres eljárás ellenére a Banknak van nem vitatott követelése, és így szavazati joga az adós csődeljárásában. A Cstv. 12. (5) bekezdése nem különböztet a kifogás előterjesztésére jogosult hitelezők között aszerint, hogy a vagyonfelügyelő a Cstv. 12. (2) bekezdése b) pontjának melyik alpontjába sorolja be a követelésüket, mert a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó minden intézkedése ellen lehetővé teszi kifogás előterjesztését. A vagyonfelügyelőnek azért kell a hitelezői igényeket a Cstv. 12. (2) bekezdés b) pontjainak egyes alpontjaiba besorolnia, hogy ennek alapján megállapítható legyen, melyik követelés után mennyi szavazati jog illeti meg a hitelezőt. Ebből következően azonban - figyelemmel arra, hogy a Cstv. 12. (2) bekezdés bb) alpontjába való besorolás ellen is van lehetőség kifogás előterjesztésére - a kifogás alapján indult eljárásban a csődeljárást lefolytató bíróságnak joga van (hatáskörrel rendelkezik) abban a kérdésben állást foglalni, hogy a hitelező által bejelentett igénynek van-e olyan része, amely nem vitatott követelésként a hitelező részére szavazati jogot biztosít, jóllehet peres eljárás folyik az adós és hitelezője között a követelés tekintetében. A Kúria álláspontja szerint a törvény a csődeljárást lefolytató bíróságnak a besorolás és így a szavazatok megállapítása tekintetében külön, kifejezetten, csak a csődeljárásban érvényesülő szavazati jogot meghatározó - jogosítványt biztosított. Ez a jogosítvány azonban nem jelenti azt, hogy a csődeljárást lefolytató bíróság a peres eljárásban vitatott követelés esetén 5
6 elbírálná a felperes keresetét. A csődeljárást lefolytató bíróság ugyanis a fizetési kötelezettség tekintetében nem hozhat döntést, a bíróságnak a Cstv. 12. (5) bekezdése alapján hozott határozata csak a hitelezői szavazatok számításához szükséges (Cstv. 18. (4) bekezdés c) pont). Nem ellentétes az itt kifejtettekkel a felek és a bíróságok által hivatkozott Gfv.X /2012/7. számú határozat, melyben a Kúria nem azt zárta ki, hogy a peres eljárásban vitatott követelés után szavazati jogot kaphasson a hitelező, hanem azt, hogy a közokiratba foglalt követelést automatikusan - függetlenül attól, hogy van-e folyamatban a tárgyában peres eljárás vagy nincs - a nem vitatott követelések között vegye nyilvántartásba a vagyonfelügyelő. A szövegből következően, a Kúria álláspontja szerint, csak a vitatott összeg tekintetében áll fenn a nyilvántartásba vételi korlát. Amennyiben ugyanis a kereset nem terjed ki a hitelező teljes követelésére - azaz van a hitelező követelésének olyan része, amelyet a kereset nem érint -, illetve kétséget kizáróan megállapítható, hogy a hitelező bizonyosan milyen összeget (hitelt) biztosított az adós részére, amelynek a visszafizetésére irányuló kötelezettség nem kérdéses, a csődeljárást lefolytató bíróság a Cstv. 12. (5) bekezdése szerint a hitelező perrel érintett követelése alapján meghatározhatja, azt a nem vitatottan fennálló követelésrészt, amely a hitelező csődeljárásban érvényesíthető szavazatát megalapozza. A bíróság határozata alapján a hitelezőt megilleti a szavazati jog, de a folyamatban levő peres eljárás miatt - figyelemmel arra, hogy a fizetési kötelezettség tekintetében a döntést csak a peres bíróság hozhatja meg - a hitelező követelését az egyezség megkötésekor vitatottként kell kezelni, és arra az adósnak a Cstv. 12. (6) bekezdése alapján tartalékot kell képeznie (biztosítékot kell nyújtania), amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja. Az adott esetben helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság a 7. számú végzésében, hogy a szerződések érvénytelenségének megállapítása esetén is a Bankot az adós részére nyújtott szolgáltatás tőkeösszege visszakövetelésének joga megilleti. Az ezen kívül felmerülő hitelezői igények peres eljárásban tisztázhatók, és ugyanígy az is, hogy a biztosítéki szerződések érvényesen kerültek-e kikötésre. Mindebből következően helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a Bank szavazati jogát a tőkekövetelés összegének megfelelően, a nem biztosított kategóriában kell figyelembe venni. c.) A joggal való visszaélés megállapíthatósága A csődeljárást befejező határozat felülvizsgálata körében a Kúria egyetértett a törvényszék és az ítélőtábla által kifejtett azon állásponttal, miszerint az adós a csődegyezség megkötésekor joggal való visszaélést tanúsított és nem a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően járt el (Ptk. 4. és 5. ). Ezen túlmenően azonban a csődegyezség a Cstv. rendelkezéseibe is ütközik. Amennyiben ugyanis a csődeljárásban a hitelező szavazati jogával kapcsolatban kifogás alapján indult eljárás van még folyamatban, az adós csak azzal a kockázattal kötheti meg a csődegyezséget, hogy utóbb - amennyiben a szavazatok száma a bíróság döntése következtében megváltozik -, a kifogás tárgyában hozott végzésnek megfelelően a csődegyezség létrehozását ismét meg kell kísérelnie, ha erre még lehetőség van a moratorium nyújtotta határidőn belül. Ennek hiányában ugyanis nem állapítható meg, hogy az adós valamennyi csődeljárás hatálya alá eső hitelezője részvételével került sor a csődegyezségről való szavazásra (Cstv. 20. (1) bekezdés). Miután a bíróság végzése következtében a vagyonfelügyelő a Bank igényét a nem vitatott követelések között vette nyilvántartásba, és ennek megfelelően a Bankot szavazati jog illette meg az adós csődeljárásában, egyértelmű, hogy a Bank hitelező kihagyásával létrehozott csődegyezség nem felel meg a Cstv. rendelkezéseinek. Ebből következően a csődeljárás megszüntetése miatt a jogerős végzés nem ütközik a Cstv. 21/A. (3) bekezdésébe sem. 6
7 6. Összegezés Az utóbbi időben a csődeljárás egyes kérdéseiben több olyan döntés született, amely alapvetően módosítja a bírói gyakorlatot. A Kúria most elemzett döntése több szempontból kiemelt figyelmet érdemel. Ezeket emelem most ki összegezésül. a.) A Kúria változatlanul fenntartotta a Gfv.X /2012/7. számú határozatban foglaltakat, amely határozatnak az a legfontosabb üzenete, hogy a közokiratba foglalt követelés is kerülhet vitatott követelésként besorolásra, ha a követeléssel kapcsolatban a felek között peres eljárás indult a csődeljárás megindítása előtt. Ennek rögzítése azért fontos, mert több ítélőtáblai határozat ezzel ellentétes megállapítást tartalmaz. (Többek között: Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf /2012. számú, 11.Cspkf /2011/2. számú határozatok.) b.) A Kúria álláspontja értelmében, ha a csődeljárás megindítása előtt a felek között per indult a csődeljárásban bejelentett követelés kapcsán, a vagyonfelügyelő ezt a követelést csak vitatott követelésként veheti nyilvántartásba. c.) Amennyiben a hitelező a besorolás kapcsán kifogást terjeszt elő, a kifogás elbírálása során a bíróság megvizsgálhatja, hogy a felek közötti pernek mi a tárgya, s a per anyagát csődjogi szempontból értékelheti, s amennyiben azt állapítja meg, hogy nem a teljes követelés vitatott, illetve az állapítható meg, hogy az adós tartozása a per ellenére fennáll (s például csak a kamatot és egyéb költségeket érinti a vita), a követelés egy része nem vitatott követelésként besorolható és a hitelezőt szavazati jog illeti meg. A csődeljárásban eljáró bíróság ezzel nem vonja el a perben eljáró bíróság hatáskörét d.) Amennyiben a hitelező kellő időben kifogást terjeszt elő a követelése besorolása kapcsán, s a kifogás elbírálása lényegi kihatással van az egyezség megkötésére a követelés nagysága és az ezáltal gyakorolható szavazatok száma miatt, joggal való visszaélést követ el az adós, ha bár erre a moratórium hossza lehetőséget ad nem várja be az egyezségi javaslatról történő szavazással a bíróság döntését. Az adós akkor jár el helyesen, ha újabb egyezségi tárgyalást tűz ki és a bírósági döntésnek megfelelő szavazat figyelembe vételével kísérli meg az egyezség létrehozását. e.) Végül fontos a döntés azon megállapítása is, hogy amennyiben a követelés nincs közokiratba foglalva, csak a biztosítéki szerződés, a követelés nem biztosított csoportba fog tartozni. 7
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Fpkf.II /2 015/5. szám
I. Nincsen akadálya, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során indokolt esetben utólagosan tegyen vitássá egy korábban elismertként nyilvántartásba vett követelést. Ezen eljárás jogszerűsége kifogással
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3075/2015. (IV. 23.) AB végzés 1669 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenJuhász László A csődeljárás egyes joggyakorlati kérdései
Juhász László A csődeljárás egyes joggyakorlati kérdései 1. Bevezetés A csőd- és felszámolási eljárás szabályainak az ismerete sokszor nem elegendő a felmerülő kérdések megválaszolásához. Nyugodtan állíthatjuk,
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenDEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE Az egyoldalú kamat-, költség, díjemelés lehetőségét a pénzügyi intézmény számára lehetővé tevő szerződéses kikötés érvénytelensége
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenSzigetszentmiklósi Járásbíróság 16.P /2017/13-I. szám 1
1 A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a dr. Balla András ügyvéd (1364 Budapest, Pf.: 28. szám) által képviselt OTP Faktoring Zrt. (1066 Budapest, Mozsár u. 8. szám) felperesnek,- dr. Léhner Ügyvédi Iroda
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.850/2014/7. szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által (eljáró ügyvéd: dr. Soltész Beatrix) képviselt felperesnek, dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 302/2014. (X. 17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. I n d o k o l á s :
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.050/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (iroda címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenJuhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?
Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.
2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
RészletesebbenAz engedményezés a jogosult számára nem keletkeztethet többletjogosultságokat, akkor sem, ha arra a felszámolás kezdőidőpontja előtt került sor.
Az engedményezés a jogosult számára nem keletkeztethet többletjogosultságokat, akkor sem, ha arra a felszámolás kezdőidőpontja előtt került sor. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 57. /1/ bekezdésének d)
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
RészletesebbenJuhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás
Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A jogszabály alapján fizetendő pályázati biztosíték utólagos átminősítése csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában bír jelentőséggel,
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenKészült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv.40. (1) bekezdés a) pont. Győri Ítélőtábla Gf.IV /2012/4.szám
A csalárd ügylet viszonylatában nincs jelentősége annak, hogy az adóstól kölcsönt kapó tag a felszámolás elrendelésének hiányában milyen mértékű osztalékot szerezhetett volna, s hogy ez megteremtette volna-e
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenA-PBT-A-5/2016. Ajánlás
A-PBT-A-5/2016. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület T.A. kérelmező (xxx) és T.An. kérelmező (xxx) (a továbbiakban együtt: Kérelmező) az ABC Bank szolgáltató (yyy) (a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató)
RészletesebbenAz alkalmazott jogszabályok :Ctv.44. (1) bek., 46. (1) bek.,.47. (1) és (/2) bek..
I. A közgyűlési jegyzőkönyv részvényesi hitelesítésének meglétét a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban a bekezdése alapján vizsgálni köteles. Amennyiben pedig a vizsgálat nem történt meg, és a jegyzőkönyv
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A 32/1969. (IX.30.) Korm.rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÜM-PM együttes rendeletben szabályozott vásárlási jog csak önálló ingatlan, vagy önálló ingatlanná kialakítható
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebben1. Külön fellebbezéssel nem támadható végzések: Cstv.12. (5) bek.15. (3) bek.
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A Egyéb aktuális kérdések Vitaindító a Pécsi Ítélőtábla és az illetékességi területéhez tartozó bíróságok bíráinak 2015. április 23.-i konzultációjához
Részletesebbenítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenPécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete
Pécsi Törvényszék 11.G.20.973/2013/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/83 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.16.
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás irányadóságára, elfogadására vonatkozó általános
RészletesebbenRendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.I.20.728/2013/6.szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria az Orgován Ügyvédi Iroda (1184 Budapest, Építő u. 30. B. lph. fszt.1., ügyintéző: dr. Orgován István ügyvéd) által képviselt Szentirmainé
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Gf.IV /2014/4.szám
I. A készfizető kezességi szerződés megkötését illetően az adós pénzügyi helyzete lényeges körülménynek minősül. A kezességi szerződésből adódóan a szerződő feleket egymással szemben együttműködési, illetve
RészletesebbenJuhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban
Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján
RészletesebbenA SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
Részletesebbenv é g z é s t: A megyei bíróság a H. O.-néval kapcsolatban benyújtott kifogást elutasítja.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dr. Sz. A. (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhely) elleni választási
Részletesebbenv é g z é s t: I n d o k o l á s:
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA A Debreceni Ítélőtábla Dr. Novák Rudolf ügyvéd (címe) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek a Heves Megyei Területi Választási Bizottság 96/2014.(X.20.) számú határozata
Részletesebbenv é g z é s t: Az ítélőtábla a Heves Megyei Területi Választási Bizottság 98/2014.(IX.20.) számú határozatát helybenhagyja.
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA A Debreceni Ítélőtábla Dr. Pápai Ákos ügyvéd ügyintézése mellett a Megyesi és Pápai Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek a Heves Megyei Területi
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
Részletesebbení t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.828/2014/5. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd felperesnek a Bertók Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bertók Mihály
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
Részletesebben#'. O ~,_,-- cj. D üt>
1/2~: /I ~ "/)~/1ÁW~ Vu:d:"Jt ~ ~rn4 #'. O ~,_,-- cj. D üt>,a Dullr''J>. ~\U mint másodfokú biróság 7.Pf.21.298/20 17/7. V I Ėrk." A Budapest OTP Faktoring Zrt. (1066 Budapest, Mozsár u. 8.) felperesnek
RészletesebbenAz elévülés szabályai
Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.
Részletesebben1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása
Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
Részletesebbenaujla.lla tett perében a január 23. napján kelt
A OOK!JM~MOI aooronlkusaláírássallátta EL: BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK ORSZÁGOSBiRÓSÁGI HIVATAL A Budapest Környéki Törvényszék a, ügyintéző: ) által képviselt Intrum felperesnek - a Madari Ügyvédi Iroda,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenNEM TELJESÍTÉSRE ALAPÍTOTT ELÁLLÁSI JOG - MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET FELSZÁMOLÁS
NEM TELJESÍTÉSRE ALAPÍTOTT ELÁLLÁSI JOG - MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET FELSZÁMOLÁS I. Amennyiben a felperes marasztalásra (birtokba adásra) irányuló keresetet terjeszthet elő az általa gyakorolt elállás jogszerűségére
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés
Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,
RészletesebbenA felperes elbirtoklás jogcímén az alperesi ingatlanok kerítés által leválasztott részeinek tulajdonjoga iránt terjesztett elő keresetet.
A FORGALOMKÉPTELENSÉG EREDETI SZERZÉSMÓD A jogszabály erejénél fogva forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonnak minősülő ingatlan más által eredeti szerzésmód útján sem szerezhető meg /1990. évi LXV.
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Pp , (1) bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.IV /2012/3.szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA
FELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA (A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS VISSZAKÖVETELÉSÉRE) NYITVA ÁLLÓ SZUBJEKTÍV HATÁRITŐ MEGTARTOTTSÁGA VIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA A törvényben
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenTájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.
Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1036 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenEBH2016. M.25. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
EBH2016. M.25. Amennyiben a közalkalmazott garantált illetményének mértéke jogszabály alapján emelkedik, és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az összilletmény emeléséről,
Részletesebbenítéletet: A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogyelőterjesztett alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
A fxji(jjmfn1ljmo ELEKTRONfKUS ALÁÍRÁSSAL LÁ ITA fl: ORSZÁGOS BiRÓSÁGI HIVATAL Kaposvári Járásbíróság 1O.P.20.827/2017/29/II.szám ítéletet: A bíróság felperes keresetét elutasítja. Megállapítja, hogy a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
NEM JOGERŐS!!! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.1798/2004/12. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről eljáró dr. Topánka Erika jogtanácsos (1077
RészletesebbenA felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
RészletesebbenII. Felszámolási eljárás megindítása
1 II. Felszámolási eljárás megindítása Mint említettük, a felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/4. számú ítélete
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.38.164/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/62 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
Részletesebbení t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi
Részletesebben1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben
1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 44. (1) és (3) bek., Ptk.240.,.361. (1) bek.
A felszámolási eljárás egyezségkötéssel történı befejezését eredményezı egyezség a bejelentett hitelezıi követelések tekintetében ide érve a megállapodást ténylegesen meg nem kötı azon hitelezıket is,
Részletesebben