Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:

Átírás

1 A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezetője, Dr. Török Judit, a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezető-helyettese, Dr. Csiki Péter, a Debreceni Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, Dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, Dr. Zámbó Tamás, a Győri Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, Dr. Bércesi Zoltán, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség főügyész-helyettese, Dr. Hajnal Éva, a Somogy Megyei Bíróság polgári kollégiumvezetője, Dr. Bédi Sarolta, a Baranya Megyei Bíróság polgári-gazdasági-közig. kollégiumvezetője, Dr. Zámbó Ágnes, a Baranya Megyei Bíróság polgári-gazdasági-közig. kollégiumvezető-helyettese, Dr. Nagy László, a Tolna Megyei Bíróság polgári-gazdasági-közig. kollégiumvezetője, Dr. Mándi Zoltán, a Tolna Megyei Bíróság polgári-gazdasági-közig. kollégiumvezető-helyettese, a P é c s i Í t é l ő t á b l a r é s z é r ő l : Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Dr. Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, Dr. Veszeley József, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke, Dr. Veszeley Józsefné, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke, Dr. Zóka Ferenc, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke, Dr. Kovács Ildikó, a Pécsi Ítélőtábla bírája, Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet, a Pécsi Ítélőtábla bírája, Dr. Benke József a Pécsi Ítélőtábla titkára, jegyzőkönyvvezető. Dr. Lábady Tamás a Pécsi Ítélőtábla elnöke köszönti a megjelent vendégeket, kollégiumi tagokat és hallgatókat. Külön köszönti Dr. Török Juditot a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezetőhelyettesét és Dr. Csiki Pétert a Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetőjét, akik első ízben vesznek részt a Pécsi Ítélőtábla munkájában.

2 Dr. Juhász László kollégiumvezető köszönti a résztvevőket, megállapítja, hogy a kollégium határozatképes. Három kollégiumi tag igazoltan hiányzik. Jegyzőkönyvvezetőnek felkéri Dr. Benke József titkárt. 1. n a p i r e n d i p o n t : AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT A kollégiumi véleménytervezetet készítette Dr. Kovács Ildikó a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának bírája. Dr. Kovács Ildikó részletesen kifejti, hogy a korábbi kollégiumi vélemény elfogadását követően a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X /2009/7. sz. döntésére figyelemmel miért kell ismét foglalkozni ezzel a szakmai kérdéssel, egyben magyarázatot fűz a kollégiumi véleménytervezet indokolásához. A vitában felszólal: Dr. Wellmann György, Dr. Török Judit, Dr. Kovács Ildikó, Dr. Juhász László, Dr. Kemenes István, Dr. Veszeley Józsefné A vitában elhangzott, hogy a közös tulajdon megszüntetéséhez való jog olyan alapvető joga a tulajdonostársaknak, amely akkor is megilleti őket, ha valamilyen ok miatt az egyik résztulajdonos felszámolás alatt áll. A speciális szabályokat tartalmazó Cstv. és a Ptk. viszonyát minden értékesítési mód tekintetében vizsgálni kell. A Legfelsőbb Bíróság Gfv.X /2009/7. számú döntése egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a Ptk-ban szabályozott árverési értékesítés a hitelező számára nem jelent hátrányt a Cstv-vel szabályozott árveréshez képest. Abban az esetben amikor a felszámolás alatt álló résztulajdonos azt kéri, hogy a másik fél váltsa magához az f.a. cég tulajdoni illetőségét, már felmerül a sorrendiség kérdése, s ebben az esetben meg kell kívánni az f.a. cég nevében fellépő felszámolótól, hogy igazolja azt, hogy az értékesítés egyéb módja nem vezetett eredményre. Felmerült a kérdés elméleti absztrakciójaként az, hogy azért fogadható el a Pécsi Ítélőtábla kollégiumi véleménytervezetében megfogalmazott álláspont, mert amennyiben egy közös tulajdonban álló ingatlan esetén csak az egyik tulajdonostárs áll felszámolás alatt, és a többi tulajdonos nem tekinthető hitelezőnek a felszámolási eljárásban, nem lehet őket elzárni attól, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérjék. Amennyiben ezek a tulajdonostársak kérhetik a közös tulajdon megszüntetését, úgy nem lehet ettől a jogtól elzárni a felszámolás alatt álló tulajdonostársat sem. Javaslatként felmerült az indokolásból az alábbi fél mondat elhagyása: és az adós tulajdoni hányadának értékesítése helyett, vagy annak eredménytelensége miatt a teljes ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, helyette az alábbi mondatrészt beillesztése lenne indokolt: és az adós tulajdoni hányada Cstv a szerinti értékesítésének eredménytelensége miatt Dr. Kovács Ildikó a kollégiumi előterjesztés előadója egyetért az indokolás részbeni változtatásával. Kifejtésre került az az álláspont, hogy a közös tulajdon megszüntetése nem tekinthető értékesítésnek, ezért a Cstv. 49. alá nem vonható. Emiatt a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti. Nem lehet perelőfeltételként megszabni, hogy az f.a. cég a Cstv. szabályai szerint a tulajdoni hányad értékesítését megkísérelte. A visszaélések megakadályozása érdekében azonban fontos hangsúlyozni, hogy a felszámoló a közös tulajdon megszüntetését csak peres úton érvényesítheti, peren kívül nem jogosult megállapodni a társtulajdonosokkal. 2.

3 Ezt követően a kollégium egyhangú szavazással elfogadta az 1/2010.(X.22.) számú kollégiumi véleményt az 1/2008.(X.10.) számú kollégiumi vélemény meghaladottá nyilvánításáról és az adós vagyonához tartozó vagyontárgyon fennálló közös tulajdon megszüntetésének lehetőségéről a felszámolási eljárás alatt. 2. n a p i r e n d i p o n t : A VAGYONFELÜGYELŐ DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A CSŐDELJÁRÁSBAN A téma előadója Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője. A vitában felszólalt: Dr. Török Judit, Dr. Juhász László, Dr. Zámbó Tamás, Dr. Csiki Péter Dr. Török Judit ismerteti a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X /2010. számú döntését, amelyben a Legfelsőbb Bíróság az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően azt állapította meg, hogy a vagyonfelügyelő díja sávosan degresszív. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a Debreceni Ítélőtábla Cspkf.IV /2010/2. és a Fővárosi Ítélőtábla Cspkf /2010/2. számú döntésében kifejtett azon álláspontot, hogy a vagyonfelügyelői díj megállapításánál nem sávosan történik a díj megállapítása. A fenti bejelentésre figyelemmel egyetértés alakult ki az állásfoglalás résztvevői között abban a kérdésben, hogy a vagyonfelügyelő díját a csődeljárásban sávosan és degresszíven kell megállapítani. Az egyes sávokban megállapítható díjak összeadásával véglegesíthető a felszámoló díja. 3. n a p i r e n d i p o n t : A KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE A CSŐD-ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN A téma előterjesztője Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője. A vitában felszólalt: Dr. Török Judit, Dr. Mándi Zoltán, Dr. Zámbó Ágnes, Dr. Juhász László A felszólalók többsége jelezte, hogy a felszámolási eljárás megindítása esetén a bírónak nincs arról információja hacsak az eljárást megindító fél be nem jelenti, hogy az adós ellen más bíróság előtt van-e folyamatban felszámolási eljárás. A bíró az eljárás megindításakor észlelheti, hogy a székhely áthelyezésére röviddel az eljárás megindítása előtt került sor, ilyen esetben tudakozódhat arról, hogy a korábbi székhely bírósága előtt van-e folyamatban csőd-vagy felszámolási eljárás, erre nézve azonban törvényi kötelezettsége nincs. A tanácskozás résztvevői ezt követően egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy amennyiben az adós ellen csőd-vagy felszámolási eljárás van folyamatban valamely bíróság előtt s ezt követően székhely áthelyezése történik meg, mindaddig csak a korábbi székhely szerinti bíróságon lehet csőd-, illetve felszámolási eljárásokat megindítani, amíg a korábbi eljárások folyamatban vannak. 3.

4 4. n a p i r e n d i p o n t : A CSŐDKÉRELEM MELLÉKLETEI, A HÁROM HÓNAPNÁL NEM RÉGEBBI MÉRLEG ÉRTELMEZÉSE A téma előadója Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője. A vitában felszólalt: Dr. Kovács Ildikó, Dr. Zámbó Ágnes, Dr. Juhász László A tanácskozás résztvevői elfogadva az előterjesztésben foglaltakat egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy a csőd-, illetve felszámolási eljárásban (Cstv. 8. (2) bekezdés c./ pontja) benyújtott mérleg akkor felel meg a törvényi követelményeknek, ha a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belüli fordulónappal készül. Az adós vezetőjének nyilatkozata nem pótolja a mérleg, illetve az éves beszámoló időszerűségét. 5. n a p i r e n d i p o n t : A CSŐDELJÁRÁSBA BE NEM JELENTETT, VAGY KÉSEDELMESEN BEJELENTETT KÖVETELÉSEK HITELEZŐINEK IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGE A CSŐDELJÁRÁS BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN A téma előterjesztője Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője. A vitában felszólalt: Dr. Török Judit, Dr. Kemenes István, Dr. Zámbó Tamás, Dr. Kovács Ildikó, Dr. Juhász László Írásban fejtette ki a véleményét Dr. Bíró György és a Fővárosi Ítélőtábla. Valamennyi felszólaló kifejezte egyetértését az előterjesztésben foglalt azon megállapítással, mely szerint kifejezett törvényi rendelkezés hiányában a jogvesztés nem következhet be annak a hitelezőnek az esetében, aki a csődeljárásban nem jelentette be a követelését, vagy késedelmesen jelentette be az igényét. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy ez a törvény céljával kifejezetten ellentétes szabályozás. A tanácskozás résztvevői ezt követően egyhangúan elfogadták a következő álláspontot: Az a hitelező, aki a csődeljárásban nem jelenti be a követelését, vagy késedelmesen jelenti be azt, a csődegyezségnek nem részese, az egyezség rá nem hat ki. Ennek következményeként, ha a) a csődeljárás sikertelen és átfordul felszámolási eljárássá, a hitelező a követelését akkor is bejelentheti a felszámolónál, ha a csődeljárásban ezt nem tette meg, vagy késedelmesen tette meg; b) amennyiben a csődeljárásban egyezséget kötöttek, s az egyezség nem teljesítése miatt a Cstv. 27. (2) bekezdés d.) pontja alapján valamely hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, ebben az eljárásban az a hitelező is bejelentheti követelését, aki a csődeljárásban nem jelentkezett be hitelezőként, vagy késedelmesen tett bejelentést; c) az a hitelező, aki a csődeljárásban nem, vagy késedelmesen jelentette be az igényét a sikeres csődegyezség megkötését követően peres vagy peren kívüli eljárásban az igényét érvényesítheti. A tanácskozás résztvevőinek álláspontja szerint ez a megoldás ellentétes a csődeljárás céljával, ezért a csődtörvény esetleges módosítása esetén az erre vonatkozó szabályozást meg kell változtatni. 4.

5 6. n a p i r e n d i p o n t : A FÜGGŐ KÖVETELÉSSEL RENDELKEZŐ HITELEZŐ RÉSZVÉTELE A CSŐDELJÁRÁSBAN A téma előterjesztője Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője. A vitában felszólalt: Dr. Török Judit, Dr. Zámbó Tamás, Dr. Csiki Péter, Dr. Kemenes István, Dr. Kovács Ildikó, Dr. Veszeley Józsefné Írásos észrevételt tett a kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla. A vita során abban egyetértés mutatkozott, hogy a Cstv-ben szabályozott klasszikus függő követelések bejelentése a csődeljárásban azért problémás, mert a csődeljárásban a még le nem járt, de elismert követeléssel rendelkező hitelező is bejelentheti a követetését. Ellentétes álláspontok abban a kérdésben merültek fel, hogy bizonyos jogosultaknak, különösen a készfizető kezesnek a követelése létrejött vagy sem. Az egyik álláspont szerint, amennyiben az adós készfizető kezességet vállalt, de a főadós teljesítése következtében vele szemben a hitelező nem tud fellépni, a hitelezőnek nincs olyan követelése a csődeljárásban, amelyet bejelenthetne, a készfizető kezessel szembeni követelése ugyanis akkor jön létre, amikor a főadós nem teljesít. A másik álláspont szerint a csődeljárás szabályai szerint függő követelésnek minősülő követelés jogosultja is bejelentheti a csődeljárásban a követelését, ha az adós azt elismeri és nem vitatja. Az ilyen követelés ugyanis le nem járt követelésként figyelembe vehető. A készfizető kezes esetében kifejezetten egyetlen követelésről van szó, ezért a csődeljárásban a követelés bejelenthető. A vitában egységes álláspontot nem sikerült kialakítani. 7. n a p i r e n d i p o n t : KÖTELEZHETŐ-E A FELSZÁMOLÓ ARRA, HOGY A FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESTÉN AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI SZERINT JÁRJON EL? A téma előterjesztője Dr. Juhász László a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, az alapul szolgáló szakmai anyagot Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva, a Somogy Megyei Bíróság csoportvezető bírája készítette. A vitában felszólalt: Dr. Török Judit, Dr. Kovács Ildikó, Dr. Kemenes István, Dr. Zámbó Ágnes, Dr. Mándi Zoltán, Dr. Zámbó Tamás, Dr. Juhász László A vitában a résztvevők több álláspontot fogalmaztak meg. Az egyik álláspont szerint abban az esetben, amennyiben a felszámoló ha ennek feltételei fennállnak nem az egyszerűsített felszámolás szabályai szerint adja be a záróanyagot, úgy a bíróságnak azt vissza kell adni a felszámolónak, hogy dolgozza át. Amennyiben ezt nem teszi, ez olyan súlyos jogsértésnek minősül, amely megalapozza a felszámoló felmentését és erre a felszámolót a felhívásban figyelmeztetni kell. 5.

6 A másik álláspont szerint megtagadható a záróanyag és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása abban az esetben, ha a felszámoló az általános szabályok szerint jár el, holott az egyszerűsített felszámolás feltételei fennállnak. Más álláspont szerint, amennyiben a bíróság észleli, hogy a felszámoló annak ellenére az általános szabályok szerint jár el, hogy az egyszerűsített felszámolás szabályainak megfelelően kellene lezárnia az eljárást, fel kell hívni mindazon iratok csatolására, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bíróság az eljárást az általános szabályok szerint zárja le. Irathiányos felszámolási eljárásban ezt a felszámoló nem tudja teljesíteni, ezért ilyen esetben a bíróság jogosan szólítja fel a felszámolót arra, hogy az egyszerűsített felszámolás szabályai szerint járjon el. Az eltérő megközelítési módok ellenére abban egyetértés mutatkozott a tanácskozás résztvevői között, hogy amennyiben az egyszerűsített felszámolás feltételei fennállnak, a törvényhozói akarat szerint az eljárást ennek megfelelően kell lezárni. Tény, hogy a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kötelezővé tenné a felszámoló számára ennek betartását, de a törvényhozói akarat egyértelműen megállapítható a törvényből. Abban is egyetértés született, hogy a felszámolónak azt a magatartását, hogy az eljárást az általános szabályok szerint kívánja lezárni, holott az egyszerűsített felszámolás szabályai szerint kellene eljárnia, nem tekinthető súlyos jogsértésnek, ezért önmagában nem alapozza meg a felszámoló felmentését. Abban a kérdésben nem sikerült közös álláspontra jutni, hogy a felszámolót a bíróság miként szoríthatja rá az eljárás egyszerűsített felszámolás szabályai szerinti lezárására. Kollégiumvezető a szakmai tanácskozást 14 órakor berekeszti. K.m.f. Dr. Juhász László Dr. Benke József kollégiumvezető jegyzőkönyvvezető Megjegyzés: A kollégium részletes jegyzőkönyve a Pécsi Ítélőtábla honlapján megtalálható. 6.