TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

Átírás

1 TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog 3. A tantárgy neve (angolul): European Community Law 4. A tanóra száma: 4/0 5. Kreditérték: 5 6. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Tavaszi félév, évente 2007/2008. tanévben Hétfő:13h10-16h10 C V.-VI. 7. Az oktatás nyelve: magyar 8. Előtanulmányi kötelezettségek: nincs 9. A tantárgy típusa: kötelező 10. A tantárgyfelelős tanszék/intézet neve: Nemzetközi Tanulmányok Intézet 11. A tantárgyfelelős neve: Kaponyi Erzsébet egyet. docens C e.kaponyi@uni-corvinus.hu Tel: A tantárgy szakmai tartalma: E tárgy keretein belül a hallgatók megismerhetik az EU jogának fő jellemzőit, az EU jogforrásait, az intézményeket, továbbá a jogalkotási hatáskörök megoszlásának, a döntéshozatali mechanizmusoknak és a jogharmonizációnak kérdéseit. Részletesen ismerteti a tárgy az ún. alapszerződéseket, illetve az azokat módosító Reformszerződést. Az EU anyagi jogán belül, szó lesz a négy alapvető szabadságjog áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad áramlásának - érvényesüléséről, az azokhoz kapcsolódó bírósági döntésekről, valamint az EU bővítésének jogi folyamatáról is. 1

2 13. Évközi tanulmányi követelmények: 14. Vizsgakövetelmény: A vizsga egy 7 kérdésből áll, amelynek eredményei írásbelivel javíthatók. A kérdések között 5 rövidebben megválaszolható 2-2 pontos, és 2 részletesebben kifejtendő 5-5 pontos kérdés lesz. A kérdések rövid megválaszolására 40 percük lesz! A dolgozatban szereplő 7 kérdés, 90 előre megadott kérdésből lesz összeállítva több variációban. A kérdések április végén, a URL szám alatt lesznek elérhetők. 15. Az értékelés módszere: A fent ismertetett teszt értékelése az alábbiak szerint történik: Egy kérdésre: 0 vagy 1 vagy 2 pont kapható. A maximális pontszám: 20 pont 0-11 pont elégtelen pont elégséges pont közepes pont jó 20 pont jeles 16. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Kaponyi Erzsébet: Európai közösségi jog, egyetemi tankönyv, AULA, 2006 Ajánlott irodalom: Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga KJK/Kerszöv, Budapest, 2001 Az Európai integráció alapszerződései 2. szerk.dr Fazekas Judit KJK-Kerszöv, Budapest, 2002 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hetedik, átdolgozott kiadás Magyar Országgyűlés, 2007 Hasznos linkek EUR-LEX: PRE-LEX: europa.eu.int/comm/tfan/index_hu.html 2

3 17. A tantárgy oktatói: Kaponyi Erzsébet II. A TANTÁRGY PROGRAMJA (A TARTALMAK ÉS A KÖVETELMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE) 18. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az EU jogának jellemzői A Közösség, mint jogi személy, a közösségi jog kialakulása és fejlődése. A közösségi jog, mint egy önálló, sajátos jogrendszer. Az EU jogának elsődlegessége a nemzeti joggal (Costa v. ENEL, Internationale Handelsgesellschaft, Simmenthal esetek) és a nemzetközi joggal szemben. A Reformszerződés szabályai. Az EU jogának közvetlen hatálya (Van Gend & Loos eset), illetve, közvetlen alkalmazhatósága. Az EU jog időbeli, területi és személyi hatálya. Az Unióból való önkéntes kilépés a Reformszerződés szerint. 2. Az EU jogforrásai A jogforrások a Római Szerződéstől az Nizzai Szerződéssel bezárólag: az elsődleges és a származtatott és egyéb jogforrások. Az elsődleges jogforrások: alkotmányos szerződések, a csatlakozási szerződések, - a szerződések elsőbbsége és felülvizsgálata. Az elsődleges jogforrások a Reformszerződés szerint. A másodlagos/standard jogforrások (EK cikk) rendelet, irányelv, határozat, az ajánlás és a vélemény) és a nem standard jogforrások (az EU belső szervezeti döntései; az ún. programok, közlések, fehér, zöld könyvek.) A Reformszerződés szabályai. Az egyéb jogforrások: a Luxemburgi Bíróság elvi döntései, az unós jog egysége és koherenciája a Reformszerződés szerint. A nemzetközi szerződések a közösségi jogban. A nemzetközi szerződések megkötésének rendje a Reformszerződés szerint. 3. Az általános jogelvek és az emberi jogok jelentősége a közösségi jogban Az emberi jogok kérdése a közösségi jogban, a Luxemburgi Bíróság gyakorlatában és jelentősége a külkapcsolatokban. Az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalmának közösségi szabályozása. (Faji illetve foglalkoztatási irányelvek). Bizottság februári indokolással ellátott véleménye az irányelvek végrehajtásáról. Az Alapvető Jogok Chartájának tartalma és jogi státusza a Reformszerződés szerint. (6. cikk) 4. A közösségi jog végrehajtása, a jogharmonizáció A tagállamok kötelességei és jogai - az EU intézményeinek jogai és kötelességei. A jogharmonizáció az EU-ban. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai - az ún. 169-es kikényszerítési eljárás. Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. A tagállamok kártérítési felelőssége a jogharmonizáció elmulasztásáért. (Francovich elv). Az ún es eljárás tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete - a közösségi aktusok bírósági felülvizsgálata - megsemmisítési eljárás. 3

4 A tagállami bíróságok és az Európai Közösségek Bírósága közötti együttműködés. Az ún. előzetes döntéshozatali eljárás előfeltételei, hatása a közösségi jog fejlődésére. Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért, a Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért, illetve a nemzetközi szerződések, ex ante vizsgálata az Európai Közösségek Bírósága által. A közösségi jog végrehajtása a Reformszerződés szerint. 5. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EU és a tagállamok között Hatáskör megosztási elvek és szabályok a Római Szerződéstől az Nizzai Szerződéssel bezárólag. A Közösségek kizárólagos hatáskörei illetve a szubszidiaritás és az arányosság elve (SEA, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Jegyzőkönyv és a Reformszerződés). Az ún. "acquis communautaire" (Közösségi vívmányok). Hatásköri szabályok az Reformszerződés 3. cikke értelmében, a rugalmassági klauzula. 6. A közösségi jogalkotás A döntéshozatali eljárások kialakulása és lényege a Római Szerződéstől az Nizzai Szerződéssel bezárólag, illetve a Reformszerződés szerint. A kooperációs eljárás; és az egyetértési eljárás. Az együttdöntési eljárás. Hozzájárulási eljárás. Jogforrások és döntéshozatali mechanizmus az Európai Unió II. (kül- és biztonságpolitika) és III. pillérében (bűnügyi területen folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés). 7. A Római Szerződés I. Az eredeti szerződések: (ESZAK), EGK, EURATOM (az alapszerződések felépítése: preambulum, bevezető rendelkezések, intézményes szabályok, anyagi szabályok, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, zárórendelkezések). A Római Szerződés alapelvei és célkitűzései. A közösségi intézmények: a Közgyűlés, a Tanács, a Bizottság és a Bíróság. 8. A Római Szerződés II. A közös piac megvalósításának fő szakaszai, az áruk szabad mozgása, vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma, a diszkriminatív adózás tilalma, a mennyiségi korlátozások és velük azonos hatású intézkedések tilalma, a megengedett korlátozások, a szabályozás fő területei. A mentességek, és a Luxemburgi Bíróság kapcsolódó joggyakorlata. (az ún. Dassonville, Cassis de Dijon, Keck ügyek stb.). A szolgáltatások szabad áramlása, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadsága, a tagállami korlátozások feltételei, az Unió szolgáltatási irányelve. (A hatályos jogi rendelkezések). 9. A Római Szerződés III. A munkaerő (személyek) szabad áramlása. A munkavállaló fogalma, és jogai. A tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó szabályok. A külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó szabályok. A letelepedés szabadsága, az egyéni vállalkozók helyzete, a diplomák, bizonyítványok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó irányelvek. (A hatályos jogi rendelkezések). A tőke szabad áramlása, a tagállamok közötti akadályok fokozatos lebontása, a diszkriminációmentes tőkepiaci szabályozás megteremtése. (A hatályos jogi 4

5 rendelkezések). A RSZ. versenyjogi szabályai; a versenykorlátozó megállapodások (kartell) tilalma/mentesítések, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélés tilalma, a vállalati fúziókontrol, az állami támogatások tilalma (megengedhető állami támogatások), a Luxemburgi Bíróság kapcsolódó joggyakorlata. RSZ. kereskedelem-, és társulási politika. (A hatályos jogi rendelkezések). 10. Az Egységes Európai Okmány /87 A SEA előzményei, tartalma, főbb változások a Római Szerződéshez képest. 11. A Maastrichti Szerződés /93 és az Amszterdami Szerződés /99 A Maastrichti Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a Római Szerződéshez képest. Az Amszterdami Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a Római és a Maastrichti Szerződésekhez képest. 12. A Nizzai Szerződés /03 Az Nizzai Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a Római, a Maastrichti és az Amszterdami Szerződésekhez képest. 13. Az Alkotmányozás folyamata, az Alkotmányos Szerződés és a Reformszerződés. A Laekeni Nyilatkozat (2001), a Konvent (2002.II VII), az olasz elnökség október IGC, és az ír elnökség erőfeszítései, június szövegtervezet, az október 29. Alkotmányos Szerződés aláírása Rómában. Az Alkotmányos Szerződés ratifikációjának kudarca. A vita, a reflexió, a gondolkodás és a meghallgatás időszaka 2005 júniusától, 2006 EiP döntés a további bővítésekről, a német és a finn elnökségek szerepe a folyamat újraindításában július IGC, december a Lisszaboni Szerződés vagy Reformszerződés aláírása. A ratifikáció eddigi eredményei és várható folyamata. 14. A csatlakozás folyamata, a Csatlakozási Szerződés, az Európai Unió további bővítésének dilemmái. 19. Kompetenciák leírása: A hallgatók egységes rendszerbe foglalhatják az EK és az EU működésével kapcsolatos ismereteiket. Elsajátíthatják az EU működésére vonatkozó legfontosabb elveket, megérthetik az unió döntéshozatali mechanizmusát, az európai közösségi jognak a mindennapjainkra ható jellegét, a jogharmonizáció lényegét. Megfelelő kézséget szerezhetnek az európai politikák tanulmányozásához. 20. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Az EU aktuális eseményeinek figyelemmel kisérése. 21. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 22. Félévközi ellenőrzések: 5