KÉZIKÖNYV 3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK HASZNÁLATÁHOZ TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL KÉSZÍTETTÉK:

Átírás

1 KÉZIKÖNYV A TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL CÍMÛ 3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK HASZNÁLATÁHOZ TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL KÉSZÍTETTÉK: UJHELYINÉ DR. PETÕ ÉVA ÉS MESTERHÁZY FERENC 1

2 Írta: Ujhegyiné dr. Petõ Éva és Mesterházy Ferenc Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Tördelés: Szücs Bt. A kiadó a kiadói jogot fenntartja Mesterházy Ferenc, Ujhelyiné Dr. Petõ Éva, 2002 ISBN Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Felkészülés a tanításra III. A Technika és életvitel tantárgy tanításának fontos irányvonalai IV. A modellezés szerepe a térszemlélet és a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztésében. 6 V. A 3. osztályos munkatankönyv A környezõ világ Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása Tervezés, építés Közlekedés Közvetlen környezetünk VI. A 3. osztályos tanmenet VII. A 4. osztályos munkatankönyv A környezõ világ Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása Közvetlen környezetünk Közlekedés VIII. A 4. osztályos tanmenet IX. Óravázlatok X. Irodalomjegyzék

4 4

5 I. BEVEZETÉS A technika tantárgy a, hogy tükrözze a tanulók felé a természet és a technika (az ember alkotta világ), valamint a társadalom és a technika fejlõdésének törvényszerûségeit, múltbeli és mai kapcsolatait. Olyan életmódra nevel, amely magában foglalja az összetett (természeti, társadalmi, technikai) környezettel való harmonikus viszonyt; segít kialakítani az ehhez nélkülözhetetlen rendszerszemléletû gondolkodást. Végsõ soron hozzásegíti a tanulót a legfontosabbhoz, a környezetgazdálkodó szemlélet elsajátításához. A tantárgy fontos sajátossága a szintetizáló jelleg, (amely több, mint tantárgyi koncentráció) sokféle természettudományos terület és a történetiség együttes megjelenésében testesül meg. A technika és életvitel tantárgy tanítása során fejlesztendõ fõbb képességek területei: a kommunikációs képességek (beszélgetés, olvasás, anyaggyûjtés, írás, rajzolás, mûszaki ábrázolás, szaknyelv használata, közlekedési jelzések, képek, rajzok elemzése) a megismerõ (kognitív) képességek (az információk felfogása, megértése, feldolgozása, értékelése, a legmegfelelõbb megoldások keresésekreativitás) a cselekvési képességek (a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, cselekvésen keresztüli ismeretszerzés, finommozgásos tevékenységek végzése) Az alsó tagozaton dominál a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Ennek ellenére A technika és életvitel készségtárgy jellege csökkent, mert legalább annyira közismereti is, hiszen segítségével az egész emberiség környezetalakító tevékenységét, annak jellegzetességeit mutathatjuk meg. Ennek érdekében (az éppen érvényes oktatási dokumentumok hangsúlyeltolódásait figyelembe véve) a tantárgy tanítása során meg kell jelenjen: a tudatos, tervszerû átalakító tevékenység (tulajdonságvizsgálatok, felhasználási lehetõségek, tervezõ folyamatok) az anyagokhoz való hozzájutás (eredetük), a keletkezõ hulladékok elhelyezésének megismerésével annak tervezésével; az algoritmikus gondolkodás kialakítása a technológiai szemlélet érvényesülésével; a problémamegoldás, kreativitás fejlesztése (probléma-felismerés és a lehetõségek összekapcsolásával, megoldási algoritmusok tervezésével); a készügyesség kimûvelése. A 3 4. osztályban egyre erõsebben jelenjen meg a tanulók önálló tervezõ tevékenysége pl. a mûveletek megnevezése, kiválasztása, a teljes mûveleti sorrend összeállítása során. Egyre inkább építhetünk, fõleg az összetettebb, komplexebb munkadarabok elkészítésekor, a tanulók páros és csoportos önálló munkájára. Fontos a munkamegosztás kultúrájának elsajátítása. II. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSRA A tantárgy sajátosságaiból (manualitás, összetett anyag- és eszközigény) eredõen a felkészülésnek két szintje van. 1. szint: Feltétlenül szükséges jóval az új tanév kezdete elõtt (az elõzõ tanév végén) a következõ évfolyam tanmenetének elkészítése, tanulmányozása a szükséges anyagok és idõben való beszerzése, megrendelése, a hozzájutás lehetõségeinek megismerése céljából. 2. szint: A tanítási órára való közvetlen felkészülés: a) a munkadarab (ha lesz ilyen az órán) elõzetes elkészítése, függetlenül attól, hogy bemutatjuk-e vagy sem. b) az óra menetének megtervezése, c) a szükséges anyagok, elõkészítése, szemléltetõ anyag elkészítése. d) gondoljuk át elõre, hogy a csoportban végzett munka milyen elõkészítést igényel pl. a csoport összetételének megválasztásánál, a szükséges, anyagok elõkészítésénél, a munkamegosztás szervezésénél. e) 3 4. osztályban (a tanulók önálló munkájára is építve) egyre hatékonyabban alkalmazható a differenciált foglalkozás, melynek megtervezése fontos. 5

6 III. A TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK FONTOS IRÁNYVONALAI 1. Környezetgazdálkodó, környezettudatos magatartásra nevelés: Minden anyagfelhasználás kapcsán feltétlenül tisztázni kell, hogy az ember által használt anyagok forrása, lelõhelye a természetes környezet és annak élõhelyei. (A 6 10 éves gyerekek hajlamosak a világot funkcionális szemlélettel nézni pl. a léc nem a szertárban és nem is a barkácsboltban terem). Ez nélkülözhetetlen összetevõje a környezetgazdálkodó szemlélet kialakításának. Ugyanilyen fontos a felhasznált anyagokból keletkezõ hulladékok kezelésének a megtervezése, a takarékos anyagfelhasználás, az újrahasznosítás fontosságának hangsúlyozása. Hiszen a hulladékokat a környezetbe juttatjuk vissza, illetve a nem megújuló anyagkészleteink kimerülnek. Igen hasznos lenne az osztályteremben a papírhulladék állandó szelektív gyûjtése (akár használt papírdobozban) és papírgyûjtésig való tárolása (ebbe nem gyûjthetõ papír zsebkendõ és papírszalvéta). 2. Anyag tulajdonság felhasználhatóság: Összetétel, szerkezet (anyag) tulajdonságok felhasználhatóság (az anyag szerepköre) Az anyagátalakító tevékenységek során mindig fontos az anyagok ismerete, vizsgálatukkal tulajdonságaik felderítése és a tulajdonságok által megengedett felhasználásuk. Itt nélkülözhetetlen a tanulók közvetlen tapasztalatszerzése a vizsgálatok során. Az anyagok tulajdonságvizsgálatánál tehát MINDEN TANULÓ kapjon anyagmintát, mindenki közvetlen tapasztalással ismerje meg az anyagokat. 3. Problémamegoldás, kreativitás, tervszerû, algoritmikus gondolkodás: Alkalmazzunk a felvetett technikai problémához önálló munkadarab meghatározást. Minél korábban jelenjen meg az elkészítési mûveletek sorrendjének önálló tanulói megtervezése (a rendelkezésre álló anyagok, és az elkészítendõ dolog ismeretével). A problémamegoldás fejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata, csakúgy, mint a kész tárgyak továbbfejlesztési tervei és megoldásai. 4. Történetiség: Minden tananyag tanításánál törekedjünk a történetiség (technikatörténeti vonatkozások) megjelenítésére, hogy az eszközfejlesztési folyamatok átláthatóak legyenek. 5. Rendszerelmélet: Amennyiben az 1 4. pontok érvényesülnek a tárgy tanítása során, akkor sikerrel alapozhatjuk meg tanulóink rendszerszemléletû gondolkodását. IV. A MODELLEZÉS SZEREPE A TÉRSZEMLÉLET ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS, KREATIVITÁS FEJLESZTÉSÉBEN. Minden modell információt adó rendszer. A modell tehát rendszer: célja: az emberi megismerési folyamat elõsegítése, újabb ismeretek szerzése; egymással kölcsönhatásban lévõ részekbõl (a modell elemeibõl) összeálló szerves egész, a modellezettel hasonlósági összefüggésben van, nélküle nem értelmezhetõ Rendkívül fontos, hogy a modell mindig relációt is kifejez: valamilyen szempont szerint modellje a modellezettnek. A szempont kijelölését az határozza meg, hogy miért van szükségünk a modellre. Más és más a követelmény, ha a modellezett formáját, szerkezetét, vagy mûködési folyamatait akarjuk bemutatni, vagy elõre kipróbálni. A modell tehát mindig csak részleges lehet. Minden szempontból hasonló csak egy van: maga a modellezett. Valami csakis akkor lehet modellje valaminek, ha ismerjük a modellezettel való összefüggését, vagyis, hogy mi alapján hasonlóak egymáshoz. A technikában igen nagy jelentõségû a hasonlóság felismerése, mert a modellezett mûködésének feltételeirõl elõre kell információkat szereznünk. Mindig a határozza meg, hogy a modellnek miben kell hasonlónak lennie a modellezetthez. 6

7 Megkülönböztetünk: a szerkezeti ((strukturális) a mûködés (funkcionális) a formai (geometriai) hasonlóságot. Fontos kiemelni, hogy ugyanannak a modellezett objektumnak szerkezetileg, mûködésileg, formailag hasonló modellje nem lehet egyetlen objektum. Általában ennek három modell felel meg. Két objektum formai hasonlósága (a formailag hasonló modell neve: makett) nem jelenti a mûködés hasonlóságát. (pl. gépkocsi és annak hû makettje). Lehet mûködésileg hasonló két objektum anélkül, hogy geometriailag hasonlóak lennének (pl.: egy elektromos fúrógép mûködõképes gyurmát kifúrni képes LEGO modellje formailag messze nem hasonló a modellezetthez). A modellek tervezése (pl. rajzban) során és a kivitelezéskor, továbbfejlesztéskor, a modellezett és a modell összehasonlításával a tanulók térszemlélete és kreativitása is jól fejleszthetõ. V. A 3. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV Általános tanácsok a munkatankönyv használatához: 1. Az azonos témakörök azonos lapszélszínnel jelennek meg. 2. A mellékletek használata nélkülözhetetlen a ok sikeres végrehajtásához. Témakörök és ajánlott óraszámok: 1. Környezõ világ (2 óra) 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (18 óra) bevezetés: 1 óra a papír: 4 óra az agyag: 1 óra természetes rostos anyagok: 3 óra a textil és szövõkeret 9 óra 3. Tervezés, építés: (7 óra) 4. Közlekedés: (5 óra) 5. Közvetlen környezetünk: (5 óra) 1. A KÖRNYEZÕ VILÁG A témakör tanításának elsõdleges a a természetes és mesterséges környezet összehasonlítása, ezeknek megfigyelése a tanulók lakókörnyezetében. Az életkörülmények javítására irányuló tudatos emberi tevékenység néhány mozzanatának elemzése, tehát a természetes környezet tudatos felhasználásának vizsgálata. A tanmenet 1. óráján a tanév során készítendõ tárgyak anyagainak eredetét, forrását kell párosítani mtk. 4. o. 1. ban. A tanmenet 2. óráján adjunk külön hangsúlyt a mtk. 7. old. 7. ának. Fontos tudatosítani, hogy ahonnét a számunkra szükséges anyagokat kivonjuk (a természetes környezetbõl) ott élõlények élnek, élõhelyüket megváltoztatjuk. 2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA A témakör tanítása jól szolgálja a közvetlen tapasztalás útján való ismeretszerzést, a megfigyelõképesség fejlesztését, a rengeteg anyag megismerésével, vizsgálatával, összehasonlításával. A manualitás fejlesztését a sokféle mûvelet, munkafogás, eszköz elsajátításával, használatával. A környezettudatos magatartás kialakítását az anyagok származási helyének megismerésével, a takarékos anyagfelhasználással, a keletkezõ hulladék megfelelõ kezelésével. A problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás fejlesztését az algoritmikus megoldással és a mûveleti sorrend egyre önállóbb tervezésével. Fontos hangsúlyt kap a tudatos alapanyag választás az anyagvizsgálati tapasztalatok alapján. Tehát az anyagvizsgálattal megtapasztalt anyagtulajdonságok határozzák meg, hogy a kitûzött cél megvalósításához melyik anyagot használjuk. Nagyon fontos a tanulók közvetlen tapasztalása a vizsgálatok során. 7

8 A PAPÍR A tanmenet 5. óráján a siklórepülõvel feltétlenül végezzünk reptetési próbákat, úgy, hogy a gépen más-más helyre tesszük a gémkapocs nehezéket. (mtk. 10. old. 7. fel.) A tanmenet 6 7. óráján a papír megmunkálásakor keletkezõ hulladék szelektív gyûjtésérõl gondoskodjunk! A mtk. 13. old. 13. ában a mûveletek képei alá rögzíteni kell a mûveletekhez szükséges nevét. AZ AGYAG Fontos tanácsok: A Kerettanterv és a NAT is kifejezetten agyag megmunkálását írja elõ, ne használjunk helyette gyurmát, vagy sóliszt gyurmát! Néhány tanács az agyag kezeléséhez: Az agyagot vastagabb szövetbe csomagoljuk, és mûanyag zsákban tároljuk. A szövetre kevés vizet öntve az agyag megtartja képlékeny állagát, illetve a kiszáradt agyag ezzel a módszerrel, gyúrás nélkül is, néhány nap alatt újra képlékeny lesz. Túl sok víz eláztatja az agyagot, a túl kevéstõl száraz, töredezõ lesz. Huzallal, damillal vagy késsel darabolható. A tárgyak részeit víz, vagy híg agyagpép segítségével dolgozhatjuk össze. A kész tárgyak kiszárítása lassan történjen (pl. mûanyag fóliával lazán letakarva), mert a vastagabb, nagyobb darabok a gyors száradáskor megrepedeznek. Ha van lehetõség a kiégetésre, akkor a felhasznált agyagot alakítás elõtt alaposan át kell gyúrni, nehogy légbuborék maradjon benne. Ha nincs égetõkemence, akkor a kisebb tárgyak a föléjük rakott tábortûz segítségével kiégethetõk (másnap, a kihûlt hamuból kiszedjük és lemossuk õket). Fontos, hogy tárgyaink nagyon szárazak legyenek, a tüzet pedig kevés tüzelõvel, lassan indítsuk. Javasoljuk, hogy az agyag résztémakör tárgyalásakor mutassunk fotókat, esetleg filmrészleteket a fazekas munkájáról. A tanmenetben javasolt kiegészítõ ok az órán differenciálásra jól felhasználhatók. TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK A tanmenet óráján a mtk. 15. old. 15. ában fontos, hogy a mûveletek megnevezését a képek feletti, az et pedig a képek alatti helyekre írják a gyerekek. Az istálló falazásával ügyeljünk a téglák kötésbe rakására, a fal csak így lesz stabil. A TEXTIL A tanmenet óráján a filc tolltartó készítésénél (mtk 19. oldal 23. ) a 3. mellékletbõl a mûveleti képek beragasztása után a mûveleteket a képek fölé, asz et a képek alá írassuk. A 3. melléklet utolsó képe a gomblyuk vágását mutatja. A tanmenet óráján, a szövõkeret készítése elõtt a mtk. 20. old. 25. ában szereplõ anyagvizsgálathoz szedjük össze a képeken látható anyagokat (faléc, fémcsõ, fémrúd, lágypapír csíkok, textil, vékony fapálca, fémhuzal, kartonpapír)! Ezek közvetlen vizsgálatával válasszunk megfelelõ anyagot! A keret összeszegelésekor fontos, hogy legalább két átlós sarkot 2-2 db szöggel rögzítsünk, így a keret nem bír összecsukódni. (21. old. mûveleti sor) A mtk. 21. old. 27. ában szereplõ famegmunkáló et lehetõleg a valóságban is mutassuk be! A kartonból készülõ vetélõ méretezett rajza segítségével magyarázzuk el a rajzjelek jelentését! (vonal vastagságok, vonal fajták, méretezés jeleit) Szövéshez elõször a szövõkeretet fel kell vetni (mtk. 22. old. képe) A felvetett szálak mindig párosak legyenek. Ehhez felvetõ fonalat, vagy vékony spárgát használjunk. Más fonal nyúlik, ezért nem alkalmas. A felvetõ szálak kellõképpen feszesek legyenek. 3. TERVEZÉS, ÉPÍTÉS A témakör tanításánál lehetõség nyílik a térszemlélet fejlesztésére, a mûszaki kommunikáció egyes elemeinek megismerésére, a konstruáló képesség, a figyelem fejlesztésére. Az építés történjen csoportban, tanítói segítséggel meg kell szervezni a csoporton belüli munkamegosztást. Az összes elkészült munkát minden csoport figyelje meg és értékelje. A ok elvégzésére alkalmas bármely típusú LEGO alapkészlet, kiegészítve egyéb típusokkal. LEGO hiányában dolgozzunk fémépítõvel! 8

9 A tanmenet 21. óráján, a séta alkalmával nagyon fontos a tanítói közremûködés az épületek, utcák megfigyelésénél. Rögzítése rajzban történjen. A 22. órán az alaprajzok csoportos készítésekor sok tanítói segítségre lesz szükség. A 23. órán az épületeket jelképezõ dobozokat csomagoló borítással lássuk el (mtk 25. o. képe)! Ezt a mûveletet tanítsuk meg! A 24. és 25. órát (lakásbelsõ) próbáljuk óracserével dupla órává szervezni! 4. KÖZLEKEDÉS A társadalmi létezés egyik nagyon hangsúlyos területe a közlekedés. A témakör ai problémahelyzetek elemzésével jól szolgálják a tudatos, biztonságos, megfelelõ közlekedési magatartás kialakítását. Keresztmetszetet adnak a közlekedés irányítási, szervezési és környezeti problémáiról is. A 28. órán a 29. old. 4. át csoportmunkában végeztessük. A tanmenetben megnevezett et csoportonként biztosítsuk! Nagyon fontos, hogy a kísérlet értékelésekor a csúszás és a gördülés fogalma megfelelõen kialakuljon. A nehezékekkel terhelt deszkalapot húzza minden tanuló az asztalon, majd gördülõtestet aláhelyezve ismételjük meg a próbát! Ha rugós erõmérõt használunk a vontatáshoz, akkor a különbség még szembetûnõbb lesz. A 29. órán a mtk. 31. old. 7. ában a rajzokon látható káros hatások sorrendben: 1. levegõszennyezés, füst. 2. balesetveszély 3. zaj A mtk. 32. old. 8. ának megoldásakor csak akkor jutunk helyes következtetésre, ha tisztázzuk, hogy a felsorolt összes közlekedési eszközt úgy hasonlítjuk össze, hogy mindegyikkel azonos számú utast (pl. 80 embert) szállítunk. Így 80 ember szállításakor 1 db autóbusz kevesebb zajt, kevesebb légszennyezést, kisebb balesetveszélyt okoz, mint 80, vagy akár csak 40 autó is. (ha 2 utast számítunk 1 autóra). A 30. órán, a mtk. 32. old. 9. ában a közlekedés káros hatásait csökkentõ megoldások képei sorrendben a következõk: Megoldások: 1. zajvédõ fal (átlátszó) Z 2. forgalomlassító akadály B,L,Z 3. forgalomlassító útszûkítés B,L,Z 4. parkolj és utazz tovább (tömegközlekedéssel) Z,L,B 5. lakózóna megjelölése Z,L,B 6. kerékpárút (használata) Z,L,B 7. ajánlott legmagasabb sebesség Z,L,B 8. terelõút, elkerülõ út. Z,L,B 9. megfelelõ mûszaki állapotú jármûvek használata L 5. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Fontos unk, hogy tanulóink jól eligazodjanak közvetlen környezetünk, a lakás, a ház, a település mûködtetésében, használatában. Balesetmentes, tudatos, átgondolt felhasználók legyenek nem csak a lakás falain belül, de pl. a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatban is. A 3. és 4. osztályos munkatankönyveink egyre bõvülõ körben, a gyerekek életébõl vett példák és gyakorlati ok segítségével jó lehetõséget adnak a fent leírt képességek fejlesztésében. A tanév során, idõ szûkében se csökkentsük a témára szánt idõkeretet. A 34. órán, a mtk. 37. old. 4. ában a rajzon a következõ baleseti forrásokat láthatjuk: nyitott szekrényajtók (felállva beleütközünk) a kés heggyel felfelé áll a szárítóban a vasaló bekapcsolva maradt a gyerek a forró étellel teli edényt megfogja, miközben egy borulékony széken egyensúlyoz kezében éles és hegyes késsel a konyha közepén hagyott felmosóruhában, vagy vödörben eleshetünk, elcsúszhatunk. a padlón hagyott játékautóban, ceruzákon megbotlunk és eleshetünk. 9

10 A 38. oldal 7. ában a rajzon látható balesetveszélyes helyzetek: a vízben ülve, vagy nedves kézzel hajat szárítva halálos áramütés érhet nedves helyen bármely elektromos eszköz használata súlyosan áramütés-veszélyes. a padlón hagyott játékban megbotlunk, elesünk. a padlón lévõ vízen elcsúszhatunk. székre állva felborulhatunk 10

11 VI. 3. OSZTÁLYOS TECHNIKA TANMENETJAVASLAT Óraszám 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A KÖRNYEZÕ VILÁG 1. Anyagaink és tárgyaink eredete. Az anyagok újrafelhasználása. Hulladékfajták. Hulladék, újrafelhasználás, komposzt, bomló hulladék, veszélyes hulladék, környezetszennyezés A nyersanyagforrások és a kész tárgyak, termékek összekapcsolása. Ismerkedés a hulladékfajtákkal (a témakör 1., 2., 3. sz. a szerint). Mtk old. Frontálisan szervezett egyéni és közös Az 1. kiegészítése további példákkal A természetes és mesterséges környezet meghatározása. A természetes környezet felhasználása. Természetes környezet, mesterséges környezet, élõhely, élõvilág, erdõgazdálkodás, vízgazdálkodás, bányászat A természetes és mesterséges környezetet ábrázoló képek különválasztása, hét környezet fogalmának meghatározása. Ismerkedés a természetes környezet felhasználásának leggyakoribb módjaival (a témakör 4., 5., 6., 7. ai) Mtk old. Frontálisan szervezett egyéni és közös A 6. és 7. kiegészítése. A TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 3. A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása. A papírok eddig megismert tulajdonságainak rögzítése anyagvizsgálat során. Természetes anyag, átalakított anyag, lágypapír, kemény papír (megfelelõ szilárdság), hajlíthatóság, nedvszívóképesség Különbözõ anyagok csoportosítása (a témakör 1., 2. a, 8. oldal). A korábban megismert és felhasznált anyagok felidézése, a papírok anyagvizsgálatai (hajlítás, tépés, vágás, nedvszívás) (a témakör 3., 4. a, 8. oldal) Különbözõ fajtájú papírminták, víz és edény, olló, kés Frontálisan irányított közös, önállóan szervezett egyéni és csoport

12 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A PAPÍR 4. A szalvétahasználat története, díszes szalvéta-dekorációk készítése hajtogatással. Nedvszívóképesség, hajlíthatóság A szalvétahasználat történetének megbeszélése. Különbözõ szalvéták hajtogatása képes mûveleti sor és tanítói segédlet alapján (a témakör 5. a, 9. oldal) Szalvétadísz Különbözõ papírszalvéták Mtk. 9. oldal Frontálisan szervezett, közös, és frontálisan szervezett, részben ütemezett. Többféle szalvétadísz készítése A siklórepülés története, siklórepülõ készítése hajtogatással. A repülési tulajdonságok vizsgálata. Siklórepülés orrnehéz, farnehéz A siklórepülés történetének megismerése a rövid olvasmány alapján (10. oldal) siklórepülõ hajtogatása (a témakör 6. a, 10. oldal) Reptetési kísérletek végzése gemkapocs nehezékeknek a törzs különbözõ részére való helyezésével (a témakör 7. a, 10. oldal) Siklórepülõ Hajtogatható papír, gemkapcsok Mtk. 10. oldal Frontális közös, frontálisan szervezett, teljesen ütemezett munka (hajtogatás), önállóan szervezett csoportmunka (kísérlet) Többféle repülõtípus hajtogatása.

13 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A PAPÍR 6. A megfelelõ anyagi tulajdonság és az ehhez kapcsolható felhasználhatóság összekapcsolása. Karton megmunkálásának gyakorlása alaklemez felhasználásával. Szilárdság, tartás, karcolás, hulladék, újrafelhasználás Célszerû anyagkiválasztás (megfelelés a funkciónak). Karton megmunkálása nyírással, karcolással, hajlítással és ragasztással (a témakör 9. és 10. a, 11. oldal). Hulladékok szelektív gyûjtése. Fényképkeret Karton, olló, vonalzó, ragasztó, fonal (a fülnek). Mtk. 11. és 12. oldal Frontálisan szervezett közös és egyéni munka Karton megmunkálásának gyakorlása alaklemez felhasználásával. Mûveletek és azokhoz szükséges összekapcsolása. Lyukasztás, karcolás, anyagtakarékosság, újrafelhasználás, szelektív hulladékgyûjtés. A mûveleti képekhez a megfelelõ beírása. Karton megmunkálása nyírással, karcolással, lyukasztással, hajlítással, ragasztással. A keletkezett hulladék szelektív gyûjtése (a témakör 12. és 13., 12. és 13. oldal). Díszdobozka Karton, ragasztó, fonal v. szalag, olló, vonalzó, kalapács, lyukasztó Mtk. 12. és 13. oldal Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett egyéni munka. Különbözõ méretû és színû dobozkák készítése.

14 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, AZ AGYAG 8. Az agyagról szerzett eddigi ismeretek bõvítése (felhasználási területei). Az agyag megmunkálása. Bányászat, természeti anyag, kerámia-kiégetés, alakító mûveletek, elõkészítõ mûvelet (átgyúrás) Az agyagról szóló rövid olvasmány feldolgozása. Agyagból edény készítése felrakással (hengerítés, nyújtás, formázás, felrakás, összedolgozás). (A témakör 14. a, a 4. oldalon) Agyagváza Agyag, nyújtófa, kemény mûanyag pohár, víz Mtk. 14. oldal Frontálisan szervezett közös munka, önállóan szervezett egyéni munka Különbözõ méretû és díszítésû edények TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK Természetes anyagok komplex felhasználása. Természetes anyag, vályog A karámalap mûveleti sorának kiegészítése (a témakör 15. ában, a 15. oldalon). Agyagmegmunkálás nyújtófával, kézzel, méretre igazítás kézzel, botok mérése és darabolása, botok beszúrása az agyagalapba (Mtk. 15. oldal, 15. ). Karám alapja a tartóbotokkal Agyag, nyújtófa, színes rúd (méréshez), metszõolló v. csípõfogó, mûanyag fólia Mtk. 15. oldal Frontális közös, önállóan szervezett páros v. csoportmunka Természetes anyagok komplex felhasználása. Téglakötés, látható szerkezet A kerítés beszövése, agyagtéglák készítése, fal rakása, tetõ készítése és felrakása (a témakör 16. a, 16. oldal) Karám és istálló Áztatott fûzfavesszõ és kukoricacsuhé, agyag, kés, olló, áztatóedény és víz Mtk. 16. oldal Önállóan szervezett páros v. csoportmunka Állatok készítése a karámba

15 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A TEXTIL 12. A textil alapanyagok csoportosítása eredetük szerint. Textilképzési eljárások. Textil, rendezett és rendezetlen szerkezet, mûszál, nemezelés, szövés, kötés, gyapjú, pamut, len, hernyóselyem, filc, jurta A textiltermékek csoportosítása alapanyaguk szerint (a témakör 18. a, 17. oldal), növényi és állati alapanyagok csoportosítása (19. ) textilképzési eljárások felismerése és csoportosítása (20. oldal) Különbözõ textil alapanyagok mintái (gyapjúhoz, lenkóc, kenderkóc, mûszálak, pamutvatta) különbözõ alapanyagú textilminták. Frontálisan szervezett közös munka. Gyûjtõmunka: a háztartásban található textíliák eredetének és összetételének keresése Nemez készítése gyapjúkóc felhasználásával. Gyapjú, nemezelés, filcelõdés, jurta, átalakító mûvelet. 17. oldal alján található olvasmány megbeszélése. A filcelõdés folyamatának tisztázása (a témakör 21. a, 18. oldal) Nemezelés a mûveleti képek segítségével (a témakör 22. a, 18. oldal) Csörgõlabda Gyapjúkóc, dióhéj, apró kavics, melegvíz, szappan, ragasztószalag, vizesedény, olló Mtk. 18. oldal Frontális közös, önálló egyéni munka Különbözõ nagyságú labdák készítése Filcanyag megmunkálása varrással, ragasztással. Gombfelvarrás Szegõöltés, alaklemez Mûveleti sor önálló összeállítása a 3. sz. mell. képei segítségével, a mûveletek és a hozzájuk tartozó megnevezésével. Tolltartó Filcanyag, gomb, cérna, ragasztó, tû, olló, alaklemez Mtk. 19. és 51. oldal (3. sz. melléklet) Önállóan szervezett egyéni munka. Kiegészítõ, többféle tolltartó készítése patent vagy pánt felhasználásával is.

16 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A TEXTIL A szövet készítési folyamatának megismerése. A szövéshez kapcsolódó eszköz készítése fából. A célnak megfelelõ anyagfelhasználás után. A famegmunkáló kéziszerszámok megismerése. Szövés-elõkészítõ mûveletek, élõhely, erdõgazdálkodás. A fonal- és szövetkészítésrõl szóló rövid olvasmány feldolgozása (a témakör 24. a, 20. oldal). A szövõkeret készítéséhez megfelelõ anyag kiválasztása anyagvizsgálat során (a témakör 25. a, 20. oldal). A fa-felhasználásról szóló rövid olvasmány feldolgozása. A famegmunkálás kézi szerszámainak megismerése (a témakör 27. a, 21. oldal). A fa megmunkálása csiszolással, összeszegeléssel (a témakör 26. a, 21. oldal). Szövõkeret Fenyõléc, szeg, csiszolópapír, kalapács Mtk oldal. Anyagminták (bot, léc, hurkapálca, mûanyag rúd, csõ, lágy- és kartonpapír, fonal és szövet, papírhenger), famegmunkáló kéziszerszámok. Frontálisan szervezett közös, önállóan szervezett egyéni. Különbözõ méretû szövõkeretek készítése.

17 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A TEXTIL Méretezés rajzjelei, tárgykészítés mûszaki rajzról. A szövés mûveleteinek megismerése. Méretezés, méretsegédvonal, méretvonal, méretnyíl, méretszám, vetélõ, felvetés, láncfonal, vetülékfonal. Vetélõ készítése méretezett mûszaki rajz alapján (a témakör 28. a, 22. oldal). A szövésrõl szóló olvasmány feldolgozása és a mûveleti képek szöveges kiegészítése (a témakör 29. a, 22. oldal). A szövõkeret felvetése, szövés és a szövet lebontása a keretrõl (a témakör 29. a, 22. oldal) Vetélõ, vázaalátét Kartonpapír, felvetõ fonal vagy vékony spárga, vastagabb fonal szövõkeret, olló, villa vagy ritkafogú fésû. Mtk oldal Frontális közös és egyéni, önálló egyéni munka. Különbözõ színösszeállítású és méretû szövetek készítése. A TERVEZÉS, ÉPÍTÉS 21. A közvetlen iskolakörnyezet utcáinak és fõbb épületeinek megfigyelése, megismerése. Vázlatrajz Tanulmányi séta, az iskola környékének megfigyelése. Az utcák, házak lerajzolása vagy lefényképezése, feljegyzések készítése (a témakör 1. a, 24. oldal). Szövõkeret Fenyõléc, szeg, csiszolópapír, kalapács Mtk. 24. oldal Közvetlen szemléltetés a tanulmányi sétán. Frontálisan szervezett közös munka

18 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS 22. Alaprajz-készítés utcákról, épületekrõl. Alaprajz Alaprajz készítése az iskola környékérõl, az utcák megnevezése és a fontosabb épületek helyének megjelölése (a témakör 2. a, 24. oldal). Alaprajz Legalább A2-es mûszaki rajzlap, vonalzó Mtk. 25. oldal Önállóan szervezett csoportmunka Egyszerûsített épületmodellek készítése, iskola környékének modellezése. Modell Épületmodellek készítése dobozokból, becsomagolásuk vagy befestésük, az épületfunkciók piktogramokkal való megjelölése. A gyalogos közlekedési jelzések berajzolása az alaprajzra, az épületek elhelyezése. Az iskolakörnyék modellje Papírdobozok, egyszínû csomagolópapír, ragasztó, olló. Mtk. 25. oldal Önállóan szervezett csoportmunka. Közlekedési táblák az alaprajzhoz.

19 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS A lakás különbözõ funkciójú helyiségeinek modellezése. Funkció, rendeltetés, arányok, belsõ tér. A különbözõ helyiségek modelljeinek elkészítése: a dobozok méret szerinti válogatása, magasságának egységesítése vágással. Az emberek magasságát jelzõ színes rúd kiválasztása és ennek megfelelõ méretû berendezés megtervezése és elkészítése. Különbözõ helyiségekbõl a lakás összeállítása. Lakásmodell Papírdobozok, színes, mintás papírok, textíliák (hulladékok), ragasztó, kés, olló, festék Mtk. 26. oldal Frontális közös, önállóan szervezett csoportmunka. Feladat elvégzése LEGO -val vagy más konstrukciós eszközzel is Háromszöges stabil szerkezetek építése. Merevítés, tartószerkezet, stabilitás. Négyszöges és háromszöges szerkezetek építése, kipróbálása stabilitás szempontjából. Négyszöges szerkezetek merevítése (merevítõ rúd használatával) Létra, szék, állvány, híd, daru. Fémépítõ, technik LEGO Mtk. 27. oldal Frontálisan szervezett közös, önállóan szervezett egyéni munka.

20 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZLEKEDÉS A közlekedési csoportosítása. A közlekedés helye szerint szárazföldi közlekedési fejlõdéstörténete. A kerék kialakulása. Csúszás és gördülés. Gördülés, csuszka, görgõ A közlekedési szétválogatása (a témakör 1. a, 28. oldal). A szárazföldi közlekedési történeti képeinek sorba rendezése (a témakör 2. a, 4. sz. mell. 28. oldal és 53. oldal). Tanulókísérlet, a csúszás és a gördülés összehasonlítása (a témakör 3. és 4. a, 29. oldal). Deszkalapok, hengeres ceruzák és rudak, súlyok (esetleg rugós erõmérõ) Mtk. 28. és 29. oldal, és 4. sz. mell. 53. oldal) Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett csoportmunka

21 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZLEKEDÉS A városi közlekedés történetének fontos állomásai. A városi tömegközlekedés fogalmának kialakítása. A közlekedés környezetkárosító hatásai. Omnibusz, lóvasút, trolibusz, metró, autóbusz, villamos, tömegközlekedés, levegõszennyezés, zaj, balesetveszély, környezetszennyezés. Régi és mai közlekedés eszközeinek összehasonlítása (gyorsaság, hatékonyság, felhasznált energiaszint). Rövid olvasmány feldolgozásának segítségével a közlekedéstörténeti képek sorba rendezése (a témakör 5., 30. oldal és 5. sz. mell. 53. oldal). Mtk. 30., 31., 32. oldal és az 5. sz. mell. 53. oldal. Frontális közös és önálló egyéni munka. A városi közlekedés eszközeinek megnevezése, a tömegközlekedési kiválogatása (a témakör 6. a, 31. oldal). A közlekedés káros hatásainak megismerése. A városi közlekedési értékelése károsító hatásaik szerint (a témakör 7. és 8. a, 31. és 32. oldal). Tanulói tapasztalatok gyûjtése a közvetlen lakókörnyezetében megfigyelhetõ károsító hatásokról.

22 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, A KÖRNYEZÕ VILÁG Lehetõségek a közlekedés okozta környezetkárosító hatások csökkentésére, kiküszöbölésére. A tömegközlekedés fontossága. Helyes magatartás a tömegközlekedésben. Elkerülõ út, parkolj és utazz tovább, sebességkorlátozás, zajvédõ fal, forgalomlassító útszûkítés és útburkolati akadály, lakó-, pihenõövezet, katalizátor, zöldkártya. Környezetkárosító hatások csökkentését mutató képek elemzése, a pozitív hatások megjelölésével (témakör 9. a, 32. oldal). A tömegközlekedés elemzése, összehasonlítása az egyedi közlekedéssel (környezetszennyezés, energiatakarékosság, idõtakarékosság, forgalomtorlódás, balesetveszély). A tömegközlekedés jelzéseinek és szabályainak megismerése, ezek alkalmazása és megfigyelése a tömegközlekedés során (a témakör ig, 33. oldal). Mtk oldal Frontális közös Csoportos részvétel a tömegközlekedésben (tanulmányi séta)

23 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZLEKEDÉS A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonsági problémái. A veszélyes helyzetek elkerülésének lehetõségei. Közlekedési jelzések. Közlekedés irányítása, járda, kerékpárút, közlekedési tábla, útburkolati jel. Biztonságos és veszélyes helyzetek keresése és megjelölése kép elemzésével, a fokozottan veszélyes helyzetek kiemelése és megbeszélése (a témakör 15., 16., 17. a, oldal) Mtk oldal Frontális, közös és egyéni. A megismert közlekedési táblák elkészítése és a 22., 23. órán készített modellre helyezése. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK A háztartási és ház körüli munkákról, a családi munkamegosztásról (2. osztályban) tanultak ismétlése. A háztartási gépek használatának veszélyei. Háztartási, rendeltetésszerû használat. A háztartási gépek felismerése, megnevezése, funkciójuk elemzése. A fokozottan balesetveszélyes megnevezése, használatuk veszélyeinek megbeszé-lése. A gyerekek által is használható kiválasztása, helyes használatuk megbeszélése és gyakorlása (a témakör 1., 2., 3. a, 36., 37. oldal) Porszívó, kenyérpirító, olajradiátor vagy hõsugárzó, hajszárító, ventilátor stb... Mtk oldal Frontálisan szervezett közös és egyéni

24 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Veszélyes helyzetek a lakásban, a balesetek megelõzésének lehetõségei. Égési sérülés, áramütés, mérgezés, megcsúszás, leesés, szúrás, vágás. Konyhai veszélyes helyzetek, tárgyak elemzése a kép alapján, az esetleges balesetek megbeszélése. Javaslatok gyûtése a balesetek csökkentésére (a témakör 4 6., oldal). A fürdõszobai veszélyes helyzetek elemzése a kép alapján (a témakör 7. a, 38. oldal). Balestek elkerülési lehetõségeinek megbeszélése. Mtk oldal Frontálisan szervezett közös és egyéni. Saját lakás elemzése a balesetveszély és baleset-megelõzés szempontjából. 35. Ismétlés (2. osztály) a családi munkamegosztásról. Háztartási munkák, munkamegosztás a családban. A gyerekek által végezhetõ háztartási munkák. Segítés, munkamegosztás, háztartási munkák, tisztaság, rend, szelektív hulladékgyûjtés. Házimunkák elemzése képek megfigyelésével. Családi munkamegosztás megtervezése. A gyerekek által végezhetõ háztartási munkák megbeszélése (a témakör ai, 39., 40. oldal) Mtk. 39. oldal Frontálisan szervezett közös Feljegyzés a tanuló által 1 hétig végzett házimunkáról.

25 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Idõbeosztás, az idõbeosztás fontossága a mindennapi életben. Kirándulás szervezési ai. Hulladékcsökkentés lehetõségei a csomagolás módjának tudatos megválasztásával. Kulturált magatartás a természetben. Idõbeosztás, napirend, hetirend, tervezés, szervezés, csomagolás, csomagolóanyag, újrahasznosítás. Az iskolai napok és szabadnapok összehasonlítása a napirend és az idõbeosztás szempontjából. Mindkét napirend elkészítése a 6. melléklet (55. oldal) segítségével. Egy kirándulási nap idõtervének elkészítése. A szükséges élelmiszerek beszerzésének megtervezése. Élelmiszercsomagolási eljárások összehasonlítása a keletkezõ hulladékmennyiség szempontjából Mtk oldal, 6. sz. mell.). Különféle csomagoló-anyagok, sokszor felhasználható tároló és csomagoló dobozok, edények, flakonok, üvegek. Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett csoportmunka. Az osztálykirándulás idõbeosztásának megfigyelése és leírása.

26 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt munkadarabok 5. Anyagok, KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Szolgáltatások, telefon-szolgáltatás. Szolgáltatás, házhozszállítás. A szolgáltatás fogalmának megbeszélése a 42. oldal rövid szövege alapján. Különbözõ szolgáltatások felismerése, megnevezése és tartalmának megbeszélése a képek alapján (a témakör 17. a, 42. oldal). A kártyás vezetékes nyilvános telefonszolgáltatás megismerése. Telefonbeszélgetések eljátszása (Mtk. 43. oldal). Mtk oldal. Játéktelefon. Frontálisan szervezett közös és páros munka. A tanulók által használt szolgáltatások összeírása.

27 VII. A 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV Témakörök és ajánlott óraszámok: 1. Környezõ világ, tervezés, építés (12 óra) 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (16 óra) 1. Közvetlen környezetünk (4 óra) 2. Közlekedés (5 óra) 1. A KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Az 1. órán, a mtk. 5. old. 3. ában közösen neveztessük meg, hogy a rajzok mit ábrázolnak, majd a megoldása lehet egyéni, önálló munka. A 2. órán, a mtk 6. old. 4. ának megoldása (aláhúzott, nagyobb mennyiségben használt anyagok): agyag, liszt, vas, alumínium, fenyõfa, üveg, mészkõ, pamut, víz, papír, mûanyagok, vasbeton; A mtk. 6. old. 5. megoldása: Természetes anyag Átalakított anyag Társított anyag agyag liszt vasbeton fenyõfa vas mészkõ víz üveg pamut papír mûanyagok alumínium A mtk. 6. oldal 6. ának megoldása: Újrahasznosíthatók: vas, alumínium, üveg, papír, mûanyagok A mtk. 7. oldal 7. ában a rajzokon a következõ hulladékok keletkezése látható sorrendben: 1. zöldség és gyümölcs részek, csomagolóanyagok, 2. papírhulladék, 3. háztartási por papírzsákban, 4. elhasznált, kinõtt ruhák, cipõk, játékok, 5. szennyvíz, 6. fû, levél, ág, növényi részek A 3. óra 13. ának megoldása: Az 1. rajzon gátakkal szabályozott folyó látható, távolban duzzasztógát. A 2. rajz fakitermelést ábrázol. A 3. rajz hegyoldalra felhúzódó városrészt mutat. A 4. képen egy erdõt átszelõ autópálya alagúttal látható. A lényege, hogy tanulóinkban tudatosodjon, hogy lakóhelyük és a fontos infrastruktúrák a természetes környezet jelentõs átalakításával hozhatók létre. A 4 9. órán a 11. oldal 19. ában a nagy teherbírású szerkezetek vizsgálatáé a fõszerep. A korábbi tanévekben megismerték a háromszöges tartószerkezetet. Jó ehhez a vékony, lágy papírlap terhelési vizsgálata. Két helyen támasszuk alá a lapot és terheljük felülrõl! Akár egy ceruza súlyától is lehajlik. Ugyanazt a lapot hajtogassuk legyezõvé! Két ponton alátámasztva és a redõzésre merõlegesen terhelve tapasztalhatjuk, hogy teherbírása látványosan a sokszorosára növekedett. A 12. oldal felsõ képein látható módon hullámpapírrá alakítva még szembetûnõbb a nagy terhelhetõség. Ez a szerkezet önmagában is lehet híd. A 12. oldal 20. ához kapcsolódó képek sok példát mutatnak arra, hogy az íves formák is jól használhatók a nagy terhelés elviselésére, de gyakran alkalmazzák az íves és háromszöges szerkezeteket együtt. A tojástartó terhelési vizsgálatát végezzük el a 20. oldal képe segítségével! A terhelés elõtt figyeltessük meg a tojástartó íves formájú részeit! A 13. oldal 21. a sokféle torony építését javasolja. Fontos, hogy az épülõ tornyok lehetõleg felfelé keskenyedjenek, vagy azonos szélességûek legyenek, semmiképpen se szélesedjenek függõleges irányban. Nagy felületû, erõs kemény alapzat készüljön, amire a tornyot nagyon erõsen, nagy felületen rögzítsük! Dolgozzanak csapatban! A 10. órán a 23. megoldásához jó segítség, ha minden tanuló készít kartonból a 14. oldal rajzán látható vetítõsíkrendszert. 27

28 A 11. órán a okban a megoldások ellenõrzésénél javasoljuk írásvetítõ fólia használatát. Ha szükségesnek mutatkozik, akkor találjon ki a tanító további gyakorló ot, amihez négyzethálós papírt adjunk. 2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA FA, FÉM, TEXTIL A órán a katamarán készítésekor (a 28. oldal mûveleti sor) az árboc helyének fúrása mûvelet végzésekor hívjuk fel a figyelmet az elõzõ (13.) órán végzett hasíthatósági vizsgálat eredményére. A fúráshoz kellõen vékony göbözött fúrót használjunk és lassan, óvatosan fúrjuk a lécet a hasadás megelõzése miatt. A hajót más anyagokból is elkészíthetjük (pl. 29. old. alsó képei). A PAPÍR A 19. órán az újrapapír merítéséhez célszerû az elõzõ órán a merített papír felhasználásához méretezni a szitát és a keretet. A merítõszita és keret valamivel legyen azért nagyobb a szükséges papírméretnél, hogy a széleket egyenesre vághassuk. A papírpép készítéséhez fekete-fehér, nem fényes felületû újságpapírt használjunk. A felaprított papírt hagyjuk néhány percig ázni a vízben a turmixolás elõtt. A turmixolás után a hígításnál, kevés vízben oldott tapétaragasztót is adhatunk. Ha anyagában színes papírt szeretnénk, akkor vízben oldható festéket (pl. tempera) is adjunk hozzá! Érdekes lesz a merített papírunk, ha a pépbe pl. konfettit, szárított növényi részeket is keverünk. Merítéshez egy szitát és egy azonos méretû keretet használjunk! Merítés után a vizet nagyon alaposan folyassuk le és az üres keretet emeljük le utána. Borítsuk a kimerített pépet filc alapra és helyezzünk is rá filclapot a nedvesség eltávolításához. A papírt nyújtófával tömörítsük és préseljük ki a vizet! Szárítás után néhány napra tegyük présbe a lapokat! A órán a hengeres papíredény készítésével (33. oldal, 17. fel.) a papírszárak és beszövõ papírcsíkok készítéséhez hosszában félbevágott A/4-es lapokat adjunk a tanulóknak. A papírcsíkok talpra ragasztásakor vigyázzunk arra, hogy az egymással szemben elhelyezett csíkok pontosan egy vonalban legyenek. AZ AGYAG A 23. órán a 18. megoldása: A 2. melléklet képein látható mûveletek a lépések sorrendjében: vágás, tapasztás, díszítés, gömbölyítés, mélyítés. A TEXTIL A 24. órán tisztázandó egyik fogalom: szerkezeti anyag. Azokat az anyagokat nevezzük így, amelyekbõl tárgyakat, használati et (szerszámok, épületek, jármûvek, ruhák, stb.) készítünk. A 37. old. 23. ában a szakító vizsgálathoz feltétlenül vékony, lazán tömörített filcet használjunk, különben nem sikerül a kísérlet. A SZALMA A 28. órán szalma megmunkálás a. Szövéshez, fonáshoz elõzõleg be kell áztatni a szalmát. Langyos vizet használva kb. fél óra alatt használható lesz az anyagunk. Kerüljük a túláztatást, fél napnál hosszabb ideig ne áztassuk. 28

29 3. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK A 32. órán (47. old. 17. ) a saláta készítésekor keletkezõ hulladékok komposztálhatók, ha szelektíven kezeljük. Erre feltétlenül hívjuk fel a figyelmet! 4. KÖZLEKEDÉS A 34. órán az 51. oldal 7. és 8. ában a közlekedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Az 51. oldal alsó képének segítségével beszéljük meg a nagy gépjármûforgalom által okozott zajt és levegõszennyezést, valamint a fokozott balesetveszélyt. A képen jól látható a probléma megoldása is. A kép jobb oldalán egy fontos tömegközlekedési eszköz, ún. elõvárosi vasút látható. 29

30 VIII. A 4. OSZTÁLYOS TANMENETJAVASLAT Óraszám 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS 1. Anyagaink és tárgyaink eredete. Természetes és mesterséges környezet. Falusi és városi környezet. Épített környezet, nagyvárosi élet, természetes környezet, mesterséges környezet Nyersanyagforrások és a kész tárgyak, termékek összekapcsolása. A falusi és városi környezet vizsgálata, összehasonlítása ( a témakör 1., 2., 3., sz. a szerint) Mtk old. Frontális, közös, önálló egyéni Az 1. kiegészítése a háztartásból vett példákkal Az ember környezetátalakító tevékenysége. Ésszerû, takarékos, anyagfelhasználás, hulladékkezelés. Háztartási hulladékok. Elfogyó, kimerülõ anyagkészletek. Környezetátalakítás, természetes anyag, átalakított anyag, társított anyag, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyûjtés Nagymennyiségben felhasznált anyagok kiválogatása, anyagok csoportosítása, újrahasznosítható anyagok megjelölése, háztartási hulladékok csoportosítása (a témakör 6 7. o., 4 7. feldatok) Mtk old. Frontális, közös, önálló egyéni A 7. kiegészítése 3. A természetes környezet tudatos felhasználása. A mezõgazdaság ágazatai. A falusi és nagyvárosi élet. Erdõgazdálkodás, növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, bányászat, vízkivétel, élõhely A környezetátalakító tevékenységek csoportosítása ( a témakör 7. old. 8.sz. ) A falusi és a nagyvárosi élet összehasonlítása, elõnyök és a hátrányok meghatározása (8 9. oldal, sz. ) Az ember környezetalakító tevékenységének vizsgálata. (10. oldal, olvasmány és a 13.sz..) Mtk old. Frontális, közös, önálló egyéni 13. hoz további példák gyûjtése

31 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 4 9. A települések fejlõdése. Jellegzetes építmények. Az építmények szerkezete. Háromsz öges és íves szerkezetek. Különbözõ szerkezetek funkciói. Településfejlesztés, tartószerkezetek, háromszöges szerkezet, íves szerkezet, stabilitás, célszerûség Azonos településrész összehasonlítása (régi és mai állapot 10. oldal, 14. sz. ) Építmények csoportosítása, szerkezetük vizsgálata. Különbözõ anyagú hidak tervezése és készítése (11. old, sz. ) Íves és háromszöges szerkezetek megfigyelése. Tornyok tervezése és készítése különbözõ anyagokból és konstrukciós kel. Hidak, tornyok Papír, léc, bot, LEGO, fémépítõ, kés, olló, peremes vonalzó, ragasztó Mtk old. Frontális közös, egyéni önálló páros és csoportmunka Képek gyûjtése hidakról, tornyokról Nézeti ábrázolás. Alapvetõ mûszaki rajzi jelek (szabvány) Tervrajz, látszatrajz, alaprajz, nézetrajz, szabvány, elöl-, felül-, és oldalnézet Építõelemek megfigyelése, róluk nézetrajzok készítése. (14. old, sz. ) Építõkészlet Mtk. 14. old. Frontális, egyéni

32 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 11. Nézeti ábrázolás, építmények és látszatrajzok alapján. Szabványos nézetelrendezés. 12. Nézeti ábrázolás. Nézetrajzok és testek megfeleltetése. Elöl-, felül- és oldalnézet, nézetrajzok Elöl-, felül- és oldalnézet, nézetrajzok TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Építés látszatrajz alapján, az építményrõl nézetrajzok készítése. Látszatrajzról nézetrajz készítése ( old, sz. ok) Rajzolvasás és építés nézeti ábrákról ( old., sz. ok) Építõkészlet Mtk old. Frontális egyéni Építõkészlet Mtk old. Frontális egyéni A FA Erdõgazdálkodás. A fa tulajdonságai és felhasználási lehetõségei. Famegmunkáló szerszámok. Faipari szakmák. Természetes környezet, erdõgazdálkodás, rostos szerkezet, hasíthatóság, szerkezeti anyagok A 22. old. rövid szövegeinek elolvasása és az új ismeretek rögzítése. A fa felhasználási lehetõségeinek elemzése. Famegmunkáló megnevezése. A fa hasíthatóságának vizsgálata. Anyagvizsgálathoz: fenyõléc, kalapács, kés, famegmunkáló szerszámok. Mtk old. Frontális közös és egyéni Képek gyûjtése erdõgazdálkodásról és a famegmunkáló szakmákról. FA, FÉM, TEXTIL A vízi közlekedés története. Fa, fém, és textil megmunkálása mûveleti sor alapján Mûveleti sor, katamarán, rendeltetés A vízi közlekedés történeti képsorának összeállítása. (26. old, 6. sz., 1 sz. melléklet) Katamarán készítése mûveleti képek alapján. Katamarán Fenyõléc, rétegelt lemez, csiszolópapír, zsinór, göbözött fúró, szeg, kalapács, Al-huzal, vászon, Al-fólia, olló, hurkapálca Mtk old. Frontális egyéni és önálló egyéni Az elkészült hajó továbbfejlesztése

33 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, A PAPÍR 17. A papír eredete, felhasználási lehetõségei. A papírgyártás alapanyagai. A papír újrahasznosítása. Az újrapapír készítésének lépései. Újrapapír, újrahasznosítás, szerkezeti anyag, természetes anyag, rostos szerkezet, mûveleti sor. A 30. old. rövid szövegeinek olvasása, értelmezése (30. old., 9.,10.,11. sz. ok megoldása) Az újrapapír készítési mûveleteinek sorbarendezése (31. old, 13. sz. és 3. sz. mell.) Mtk old. és 3. sz. mell. Frontális közös és egyéni Fa és mûanyag háló megmunkálása. Mûveleti sor, célszerûség Papírmerítõs szita és keret készítés mûveleti lépéseinek összeállítása. Papírmerítõ szita és keret készítése (32. old. 14. sz. ) Papírmerítõ szita Fenyõléc, szitaszövet, rajzszegek, szegek, kalapács, csiszolópapír Mtk. 32. old. Önálló csoportmunka Készítsenek többféle méretû merítõ szitát kerettel 19. Papír újrahasznosítása. Papírkészítés technológiája. Esztétikum, termék, újrahasznosítás Újrapapírkészítés újságpapírból. Merített papír Merítõszita kerettel, mûanyagtál és kád, kancsó, keverõbot, turmixgép, filc, nyújtófa, újságpapír, víz, szárítórúd Mtk old. Önálló csoportmunka Készítsenek többféle töltõanyaggal díszített papírokat (pl. konfetti, színes gyapjúszál, növényi részek, tempera, stb.)

34 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 20. Saját merítésû papírok megmunkálása és felhasználása Esztétikum, célszerûség, rendeltetés Merített papírok méretrevágása, összefûzése, díszítése Meghívókártyák, notesz Peremes vonalzó, éles kés, lyukasztó, zsinór, merített papír Mtk. 32.old. Önálló egyéni Papírmegmunkálás hajtogatással, ragasztással szövéssel. Mûveleti sor, szelektív hulladékgyûjtés A munkadarab elkészítési lépéseinek helyes sorrendbe állítása. A papír hajtogatása, nyírása, szövése, ragasztása (33. old., 17. és a 4. mell.) Hengeres tárolóedény Hosszában félbehajtott (színes) A4-es írólap (min. 12 db), mûszaki rajzlap, ragasztó, olló Mtk. 33. old. és 4. sz. mell. Önálló páros munka Különbözõ méretû és színösszeállítású tárolóedények készítése 34 AZ AGYAG 23. Természetes anyagok: az agyag bányászata, a bányászat környezetre gyakorolt hatásai. Agyag megmunkálásának gyakorlása Fazekasmesterség, bányászat, külszíni fejtés, mélymûvelés, meddõ, környezet helyreállítása A 34. old. olvasmányának feldolgozása, értelmezése. Mûveleti sor összeállítása, mûveletek megnevezése (35. old. 18., 2. sz. mell.). Az anyag megmunkálása gömbölyítéssel, mélyítéssel, vágással, tapasztással és díszítéssel (35. old. 18. ). Malacpersely Agyag, vizestál, kés, szivacs, agyagpép Mtk old. 2. sz. mell. Frontális közös, önálló egyéni Különbözõ méretû és formájú perselyek készítése