Egészségfejlesztés, népegészségügyi ciklus és népegészségügyi programok

Átírás

1 Egészségfejlesztés, népegészségügyi ciklus és népegészségügyi programok

2 Egészségfejlesztés alapismeretei* * Cuqn4ASS-4DQBg&usg=AFQjCNF-crmIGFUcV7GEIpDXW3h1tMwsOQ&sig2=YeZxJ4aR-MqQVe9ibfpUBw&bvm=bv ,d.bGE

3 Hazai intézményrendszer Összkormányzati felelősség (EU alapszerződés) Felelős: Egészségügyi miniszter (EU: Népegészségügyi főosztály) Tárcaközi koordináció: Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Szakmai módszertani és ellenőrző szervei: OTH Megyei NSZSZ-ek Egészségvédelmi Osztályai OEFI Alapellátásban: családorvosok, védőnők, civil szféra

4 Korábbi fogalmak 1. Egészségmegőrzés (tradicionális eg.nev.): Adott (optimális állapot) megőrzésére irányul Információközlésre korlátozódik Az információ átadáson túl passzív Victim blaming (= gondozottra hárított felelősség) 2. Egészségnevelés: Általában az életmódi elemek megváltozását célozza Módszertanilag differenciálódott, az információátadáson túlmutató megközelítés Az egészségnevelő mondja meg, mi a helyes

5 3.Egészségfejlesztés: Szemléletváltás Az egyén egészségfogalmát veszi alapul (mindenkinek más az egészség) Az egészséget folyamatnak tekinti (más az egészség 6 és 66 éves korban!) Maga az eg.fejl. is hosszantartó (élethosszig tartó!) folyamat Együttműködést jelent két vagy több ember között annak érdekében, hogy a gondozott vagy gondozottak jól érezze / érezzék magukat

6 Előzmények WHO: egészség definíció LaLonde (Kanada) Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF) Ottawai Charta Dzsakartai Nyilatkozat

7 Az egészség fogalmának változása WHO: Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya.

8 1974. LaLonde Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy!

9 1978. Alma Ata A WHO egészség-fogalmának kritikáit fogalmazta meg: Mindenkinek mást jelent az egészség Azt sugallja, hogy az egészség definiálható egy szervezet által A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent Dinamikus megfogalmazásra lenne szükség, nem egy statikus, állapotszerűre

10 1978. Alma Ata-i nyilatkozat Az egészség alapvető emberi jog Multiszektoriális együttműködést igényel Az egyenlőtlenségeket meg kell szüntetni Az ellátás alapvetően fontos, közel kell legyen a mindennapi élethez

11 1986. Ottawai Charta Az egészség az élet forrása és nem életcél! Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni!

12 A kontroll fokozása 1. Egészséget szolgáló közpolitika Cél: az egészséges választás váljék a könnyebb választássá 2. Kedvező környezet kialakítása Természetes és mesterséges környezet védelme 3. Közösségi tevékenységek erősítése 4. Egyéni képességek fejlesztése Életen át tartó tanulás lehetővé tétele 5. Egészségügyi ellátás átszervezése Kutatás, képzés, továbbképzés területein

13 Ottawai Charta egészségfogalma Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.

14 Ottawai Charta Egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.

15 1997. Dzsakartai Nyilatkozat Az egészségmegőrzés értékes beruházás Demografikus trendek befolyásolása Akciók új formáira, együttműködésre van szükség Prioritások: társ-i felelősségtudat növelése eg.fejl. beruházások erősítése sokpartneres együttműködés megvalósítása közösségi kapacitások fejlesztése infrastruktúra biztosítása

16 Az egyén egészségét befolyásoló tényezők 1. Belső kör (Ön / Én) 2. Második kör 3. Külső kör

17 Belső kör (Ön / Én) Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők Tartalma: Genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás Életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret Alkalmazkodó készség, képességek stb.

18 Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet Tartalma: Család (léte / nem léte / teljes / csonka) Barátok, munkatársak Munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastuktúra Iskolai, munkahelyi környezet, stressz-faktor Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb. Második kör

19 Külső kör Tágabb értelemben vett szociális, tárgyifizikális és politikai környezet Tartalma: Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás Társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika stb. Társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb.

20 Egészségfejlesztési modellek 1. Orvostudományi megközelítés 2. Magatartásváltoztatást célzó megközelítés 3. Oktató jellegű (nevelési) megközelítés 4. Kliens- (résztvevő) központú megközelítés 5. Társadalmi változást célzó megközelítés

21 Orvostudományi megközelítés Cél: Betegségtől, fogyatékosságtól való mentesség, megszabadulás Érték: informáltság, ismeret Feladat: informálás, az emberek meggyőzése az átadott információk tükrében különböző meggyőzési technikák segítségével.

22 Feladatok Konkrét feladatok az egészségügyben: alávessék az emberek magukat a különböző preventív vizsgálatoknak végezzenek önvizsgálatot legyenek együttműködők a gyógyítás folyamán Egészségfejlesztői munkában: immunizálásról való tájékoztatás szűrésről való tájékoztatás családtervezési módszerek ismertetése

23 Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Cél: egészségtelen szokások helyettesítése egészségesekkel Érték: szakember hitelessége, általa meghatározott életmód Feladat: személyes beállítódás és viselkedés megváltoztatása az egészséges életmód kialakítása érdekében

24 Feladatok Konkrét feladatok az egészségügyben: statisztikák és empirikus adatok alapján meghatározni, mi az egészséges, milyen életmód a szakmailag elfogadott előzőeknek megfelelően, az emberek viselkedésének módosítására irányulóan informálni az embereket pl.: dohányzás káros hatásainak ismeretében a nem dohányzó életmód kialakítása Egészségfejlesztői munkában: egészségnevelő tevékenységek

25 Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Cél: az egyének tudásának megfelelő információátadás, ezt követően a megalapozott döntéshozás lehetővé tétele Érték: egyén jogainak tiszteletben tartása, döntéshozás elősegítése Feladat: értékek és beállítódások feltárása, készségfejlesztés

26 Feladatok Konkrét feladatok az egészségügyben: állapothoz igazított étrendi tanácsok adott megbetegedésben szenvedő személyek számára igényhez igazított intézeti ellátás (egyes esetekben) egészséges egyén esetében nem nagyon valósul meg Egészségfejlesztői munkában: egészségnevelő munka (döntési alternatívák felvázolása, következmények előrejelzése) egészségfejlesztő munka egyes elemei

27 Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Cél: az emberek hozzásegítése saját helyzetük, lehetőségeik megismeréséhez; az ennek megfelelő döntés meghozatalához; változtatásra való képessé tevés Érték: egyének jogainak teljes tiszteletben tartása Feladat: módszertani változatosság; önismeret fejlesztése; tudás, tapasztalatok feltárása és felhasználása; kritikai gondolkodás kialakítása; aktivizálás

28 Feladatok Egészségfejlesztő munkában: egyéni egészségfogalom feltárása a feladatok egyénre szabott meghatározása lehetőségek felvázolása, következmények előrejelzése motiválás aktív oktatási módszerekkel (szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek, feladatlapok stb.) készségfejlesztés facilitátor szerep a megvalósításban a sikerek felismerése és elismerése, ünneplések

29 Társadalmi változást célzó megközelítés Cél: olyan fizikai, szociális és gazdasági környezet megteremtése, amely lehetővé teszi az egészséges életmód választását Érték: egészséges környezethez való jog és szükséglet Feladat: az egészséges élethez fűződő lehetőségek hozzáférhetővé tétele; a fizikai, szociális és társadalmi környezet megváltoztatására irányuló tevékenységek

30 Feladatok Az egészségügyben és az egfejl. munkában: egészséges környezet - helyi és országos szinten (pl.: szelektív hulladék gyűjtés) egészségügyi ellátás elérhetősége mindenki számára (pl.: MSZSZ) szociális juttatások elérhetősége (pl.: családi pótlék) intézeti ellátottság és azok megközelíthetősége mindenki számára (pl.: mozgássérült feljáró) közösségi szintű programok szervezése (pl.: anyatejes világnap)

31 Modellek az egészségfejlesztésben A gyakorlatban nem válnak szét a különböző megközelítések! Nem alkalmazható mindig ugyanaz a modell még ugyanazon probléma esetén sem! A modellek eltérnek az egyéni és a csoportos egészségfejlesztésben egyaránt! Az alkalmazást meghatározza: egészségfejlesztő személyisége, tudása, jártassága probléma, megoldási lehetőségek alany személyisége, tudása, együttműködési készsége

32 Az egészségfejlesztés hatásköre Tömegkommunikációs hirdetések Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység Felvilágosítás Önsegélyezés és annak elősegítése Környezeti biztonsági intézkedések Megelőző és gyógyító eljárások propagálása Szabályozás Közösségi és munkahelyi egészségpolitika Szociális jellegű oktatás

33 Egészségnevelési programok = tervszerű lehetőség az embereknek arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe Beletartozik: információátadás érték és beállítódás feltárása (módszerek!) egészséget érintő döntések meghozatala (facilitátor szerep!) készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a magatartásváltoztatást

34 A programok keretei Face to face kapcsolat pl.: védőnő - kismama Csoportban pl.: kismama klub; csecsemőgondozási tanfolyam stb. Rendezvények, kiállítások keretében pl.: Anyatejes Világnap)

35 A népegészségügyi ciklus és működése

36 A népegészségügyi ciklus Hatékonyságelemzés I. A lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezők alakulásának jellemzése Helyzetelemzés III. Egészségfejlesztési/ betegségmegelőzési programok tervezése szervezése, lebonyolítása II. A népegészségügyi szükségletek/igények azonosítása és rangsorolása Lehetőségelemzés SE ÁOK Népegészségtani Intézet

37 Prioritások meghatározása A meghaltak megoszlása kiemelt haláloki főcsoportok szerint, 2007* 5,60% 8,00% 24,60% 6,60% 5,10% Daganatok Keringési rendszer betegségei Légrendszeri betegségek Emésztőszervi betegségek Erőszakos okok Egyébokok 50,10% *A KSH adatai szerint.

38 Magas vérnyomás Magyarországon a nők 33%-ának, a férfiak 25%- ának magas a vérnyomása. A magas vérnyomás hozzájárulása a magyar népesség mortalitásához: közvetve 5,18 / lakos, ami az összmortalitás 38,15%-a közvetlenül 0,46 / lakos, ami az összmortalitás 3,4%-a

39 Költségek* Az Egyesült Államokban a lakossága kb. 31%-a szenved magas vérnyomásos betegségben ben a betegség kezelésből, illetve a munkából/termelésből való kiesésből származó költségek elérték a 53,9 milliárd dollárt*. *Heidenreich PA, Trogdon JG, Khavjou OA, Butler J, Dracup K, Ezekowitz MD, et al. Forecasting the future of cardiovascular disease in the United States: a policy statement from the American Heart Association. Circulation. 2011;123: Epub 2011 Jan 24.

40 A diabetes nemzetközi statisztikái 246 millió ember cukorbeteg. A cukorbetegség a fejlett országokban negyedik/ötödik vezető halálok Forrás: International Diabetes Federation, 2011-es adatok.

41 Diabetes Magyarországon* 2 cukorbeteg ember veszíti el látását minden nap. 7 diabéteszes betegnél végeznek naponta amputációt. *

42 Költségek* Jelenleg az egészségügyi kiadások 5-10%-át fordítják a diabetes mellitus kezelésére. DE! 2025-re 7-13%-ra fog emelkedni (egyes országokban 40%) Cukorbeteg eü. költsége 2x-e a nem cukorbeteg költségének A költségek fele a szövődmények kezelésére fordítódik *

43 Daganatok Új daganatos megbetegedések száma Magyarországon (2010): Ebből nő és férfi A halálozás 25%-ért felelősek.

44 Költségek* Az Egyesült Államokban a daganatok 12 millió embert érintenek ben a daganatos betegségek kezeléséből, illetve a munkából/termelésből való kiesésből származó költségek elérték a 124,5 milliárd dollárt*. *

45 Mozgásszervi betegségek A fejlett országokban a leggyakoribb, legnagyobb számú es legdrágább betegségcsoport Munkaképtelenség okai közül a 2. helyen állnak a heveny felső-légúti ill. szív- es érrendszeri betegségek után Leggyakoribb okai a fogyatékosságnak, illetve az életminőség-csökkenésnek A családorvoshoz forduló betegek 20-30%-át érinti

46 Költségek* A felnőtt lakosság 80%- a legalább egyszer felkeresi háziorvosát derékfájdalom miatt. Az Egyesült Államokban 2004-ben a derékfájásra fordított költségek elérték a 193 milliárd dollárt. *

47 Osteoporsis Magyarországon Az osteoporosis becslések szerint nőt és férfit érint Prevalencia szempontjából Európában Magyarország az első helyet foglalja el a férfiak érintettségét tekintve

48 Költségek* Az Egyesült Államokban 29,5 millió nő és11,7 millió férfi szenved osteoporosisban 2004-ben a közvetlen és közvetett egészségügyi kiadások elérték a 19 milliárd dollárt. *

49 Az egyesült államokbeli adatok összegzése Érintett személyek száma (millió) Becsült költségek (milliárd dollár) Diabetes Mellitus Hátfájás Daganatok Magas vérnyomás Osteoporosis 41 19

50 A intervenció lehetőségei A leggyakoribb nem fertőző betegségek hátterében közös rizikófaktorok állnak: Dohányzás Alkoholfogyasztás Túlsúly és elhízás

51 Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada, összességében több mint 2,5 millió ember dohányzik Rendszeresen dohányzó felnőtt férfiak aránya: 32,7 % Rendszeresen dohányzó felnőtt nők aránya: 22,6 % A passzív dohányzók aránya: 43,9 % Dohányzás

52 Dohányzás európai viszonylatban

53 Költségek

54 Alkoholfogyasztás Az alkoholisták becsült száma: ezer főre 475 (férfi 360,nő 115) Nyilvántartott alkoholisták száma: (férfi , nő 3 907) Kezelt alkoholisták:

55 Költségek Az Egyesült Államokban az alkohol következményeire fordított kiadások elérték a 224 milliárd dollárt.* 11% 9% 6% 74% Termeléskiesés Egészségügyi kiadások Büntetőjogi következmények Járműbalesetek *

56 Túlsúly és elhízás A férfiak 36,5%-a, a nők 30,3%-a túlsúlyos, míg minden negyedik magyar férfi (26,2%) és közel minden harmadik nő (30,4%) a BMI alapján elhízott. A férfiak 62,7%-a, a nők 60,7%-a túlsúlyos és elhízott.

57 Költségek 2008-ban az Egyesült Államokban betegség kezelésére, a munkából és termelésből való kiesés következtében a költségek elérték 147 milliárd dollárt*. *

58 Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja

59 Célok Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek eredményeként tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében.

60 Módszerek A célok elérésének két fő útja van: az egyes állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során; a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése.

61 Prioritások I. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Kiemelt figyelmet kap: a dohányzás visszaszorítása; az alkohol- és drogprevenció; az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése; az aktív testmozgás elterjesztése; a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása, valamint az egészséges fizikai környezet kialakítása.

62 Prioritások II. Lépéseket kell tenni az idő előtti és elkerülhető halálozások, megbetegedések,fogyatékosságok megelőzése területén is. Prioritásként kezeljük: a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítását; a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítását, visszafordítását; a lelki egészségvédelem megerősítését; a mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentését, valamint az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzését.

63 Várható hatások A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál legalább 71, a nőknél legalább 79 esztendőre meghosszabbodik; megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életének minősége; csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek; esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkóztatására; az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, eszerint változik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése; minden szinten kialakul, és rendszeressé válik az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében; megerősödnek a közösségi akciók, a civil szféra szerepe az egészség fejlesztésében.

64 A dohányzás visszaszorítása Az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerűen). Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás éves szinten 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a ki van téve a passzív dohányzás ártalmainak, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja.

65 Stratégiai irányok 1. Kommunikáció 2. Közösségi programok 3. Kutatás 4. Egészségpolitikai célok

66 1. Kommunikáció A lakosság felé történő kommunikációnak része kell legyen: egy folyamatos lakossági médiatevékenység, amelyet szórólapok, honlap és zöldszám tehet a jövőben hatékonnyá. szakemberek közötti kommunikáció mélyítésére, további képzésükre és továbbképzésükre a hatékony dohányzásellenes intézkedések megismertetésére. A kommunikáció stratégiája ki kell terjedjen a döntéshozókra is, különös tekintettel a szociális és egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és mezőgazdasági bizottságokra.

67 2. Közösségi programok Helyi, közösségi (színtérorientált/korspecifikus) programok támogatása: a munkahelyi programokra a kórházi átfogó dohányzásellenes programok (füstmentes kórház, munkatársak segítése a leszokásban, tanácsadás a dohányos betegeknek). Az iskolákban átfogó, kortársoktatókat alkalmazó dohányzásellenes politika, a szülők bevonásával tananyag alkalmazása, tanár-tréning, szülők bevonása, leszokás elősegítése A dohányzásról leszokást elő kell segíteni a leszokást segítő hálózat erősítésével, és ki kell terjeszteni az alapellátásra és fogorvosi hálózatra

68 3. Kutatás Részletes kutatási terv elkészítése szükséges, mely kiterjed: hazai és más országokbeli akciók elemzésére, prevalencia vizsgálatokra, dohányzásellenes tevékenységek elemzésére dohányipari dokumentumok hozzáférhetővé tételére a közpénzből finanszírozott közösségi programok nyomon követésére, értékelésére a dohányzással kapcsolatos törvények és egyéb szabályok betartásának nyomon követésére irányelvek kidolgozására az állami intézmények dohányiparral való együttműködésének szabályozására.

69 4. Egészségpolitikai célok A dohánytermékek árának rendszeres, az inflációt meghaladó mértékű emelése A termékdíj bevezetése a dohányzás elleni küzdelem biztos finanszírozásának eszközeként A dohányipari reklám és szponzorációs tevékenység további visszaszorítása. A nem dohányzók védelméről szóló törvény betartásának fokozott ellenőrzése. Új címkézési szabály a dohánytermékek kátrány és nikotintartalom csökkentése.

70 Várható eredmények A dohányzás visszaszorítását célzó akcióprogram a születéskor várható élettartam növelését már 10 éves távlatban is elő fogja segíteni. Egy jól szervezett dohányzásellenes kampány a dohányzásról leszokottak számát jelentősen növeli, elősegítve a dohányzással összefüggő heveny és idült betegségek előfordulásának csökkenését. 10 év alatt szintén jelentős eredmények érhetők el a dohányipari termékek forgalmának, a fiatalok dohányzásra való rászokásának és a passzív dohányzásnak kitett lakosság számának csökkenése terén.

71 Az alkoholfogyasztás visszaszorítása A fejenkénti alkoholfogyasztás mennyisége jelenleg tartósan magas, mértéke növekvő tendenciát mutat. Magas továbbá az alkohol okozta, illetve alkohollal kapcsolatos halandóság és a megbetegedések aránya. Valószínűsíthetően gyakoriak és magas az alkohollal összefüggő balesetek/bűncselekmények aránya. Gyakoriak az alkohol okozta súlyos ártalmak a családban. Mindezek mellett az alkoholnak központi szerepe van a hajléktalanná válásban. Magas az alkoholfogyasztás előfordulása a fiatalok között.

72 Stratégiai irányok 1. Prevenció fejlesztése 2. Kezelőhelyek fejlesztése 3. Társadalom érzékenyítése 4. Monitorozás fejlesztése

73 1. Prevenció fejlesztése Gyermekkori, illetve iskolai (elsődleges és másodlagos) megelőzés fejlesztése. Minimális intervenciós programok működtetése az alapellátásban. Alkoholisták gyermekeinek védelmére irányuló programok működtetése. Orvosok és egészségügyi dolgozók, illetve társadalmi aktivisták képzése (különös tekintettel a felismerés, a motiválás és a hatékony segítő, illetve terápiás viselkedés-befolyásolás technikáit illetően) Klinikai pszichológusok (egészségpszichológusok) bevonása a megelőzésbe és az ellátásba, azok speciális továbbképzése.

74 2. Kezelőhelyek fejlesztése A kezelés és a rehabilitáció korszerű intézményeinek kialakítása, hatékony működtetése, javuló elérhetősége és növekvő igénybevétele. Munkahelyi bázisú korai kezelésbe vétel. A pszichiátriai együttes előfordulásának korai kiszűrése és hatékony kezelésbevétele, különös tekintettel a fiatal problematikus ivókra. A kezelésbe vétel (detoxikációs, gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiás) módszereinek széles kínálata, hatékonysági minőségbiztosítása, infrastrukturális és finanszírozási optimalizációja, különös tekintettel az ambuláns lehetőségekre.

75 3. Társadalom érzékenyítése Civil szervezetek és önsegítés fejlesztése, lehetőségek bővítése. Ifjúsági megelőző és ártalomcsökkentő programok fejlesztése (egyház, szabadidőprogramok, életszínterek - pl. plazák, munkahelyek stb.). Médiamunka-médiastratégia a társadalmi szemléletformálás érdekében Az alkohol- és drogvisszaszorítást segítő kulturális és társadalmi mozgások, mozgalmak, folyamatok támogatása (pl. közösségi józanság)

76 4. Monitorozás fejlesztése Statisztikai adatszolgáltatás és tudományos kutatás korszerű intézményes feltételeinek megteremtése, epidemiológiai felmérések rendszeres, évenkénti végzése. Epidemiológiai és társadalomtudományi kutatások (pl. a droggal, az alkohollal kapcsolatos kutatóműhelyek, illetve vállalkozó társadalomtudományi intézetek segítségével).

77 Várható eredmények A program nyomán az alkohol okozta károk mérséklődnek, mert: a mértéktelenül, problematikus módon, illetve egészségkárosítóan ivók száma csökken, 2012-ig az alkoholisták becsült száma alá kerül; az alkohol okozta megbetegedések prevalenciája 2008-ig 10%-kal, incidenciája 15%-kal csökken, 2012-re a csökkenés 20%, illetve 25%; az alkoholos májbetegség miatt elhaltak száma ig 10%-kal, 2012-ig 25%-kal csökken;

78 Az egészséges táplálkozás Egy Európa Bizottság számára készült jelentés szerint Európában a 65 évesnél fiatalabbak szív-érrendszeri halálozásának több mint harmada a táplálkozással van összefüggésben. Feltehetően az egészséges táplálkozás ugyanilyen arányban csökkentené a keringési betegségek kockázatát. Európában a daganatos betegségek 30-40%-a lenne megelőzhető egészséges táplálkozással. Egészséges táplálkozással csökkenthető az elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás és a dentális erózió előfordulásának a kockázata is.

79 Stratégiai irányok 1. Oktatás fejlesztése 2. Közétkeztetés fejlesztése 3. Nemzeti Táplálkozás-politika 4. Élelmiszerek fejlesztése/címkézése 5. Monitorozás fejlesztése

80 1. Oktatás fejlesztése Az egészséges táplálkozás a családban kezdődik - védőnők és anyák oktatása a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás szükségességéről és a megfelelő elválasztásról. Az egészséges táplálkozás alapelveinek oktatása az óvodás kortól a felsőfokú képzés végéig, kiemelten a serdülők körében és a gyermeket váró anyák számára. Az egészséges táplálkozás ismereteinek folyamatos oktatása a lakossági körében Be kell vonni az egészséges táplálkozás ismereteinek elterjesztésébe az egyházakat, civil szervezeteket, önkormányzatok aktivistáit, szociális munkásokat, a Magyar Vöröskeresztet és a médiát

81 2. Közétkeztetés fejlesztése Az egészséges táplálkozás alapelveinek bevezetése az étlaptervezésbe kevesebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, sótartalom; bőséges zöldség- és főzelékfelhasználás). Minden csoportos étkeztetésben legyen minden nap ún. zöld választék (az előbbiek szellemében).

82 3. Nemzeti Táplálkozás-politika A megváltozó feltételrendszer figyelembevételével (EU csatlakozás) a nemzeti prioritások megjelölése és a táplálkozáspolitika eszköztárának tudatos felhasználása a nemzeti célok elérése érdekében ágazatközi együttműködés keretei között. Átfogó élelmiszer-biztonsági program elkészítése és bevezetése (az egészségügy koordinációjában).

83 Élelmiszerek fejlesztése/címkézése Az egészséges táplálkozást megkönnyítő, kedvezőbb összetételű (kisebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, só-, hozzáadott cukor-, nagyobb élelmi rosttartalmú) élelmiszerek fokozott választéka, kutatás- és termékfejlesztés Az egészséges táplálkozáshoz szükséges információkat tartalmazó címkézés bevezetése. A választást megkönnyítő logó bevezetése, ezen élelmiszerek reklámozásának támogatása

84 4. Monitorozás fejlesztése Rendszeres, évenkénti elemzés (eredmények, kudarcok, tennivaló). Élelmiszer-vásárlási (makro- és mikro-) statisztikákban nyomon követhető legyen az egészséges táplálkozásban fontos változatok iránti kereslet (teljes őrlésű gabonafélék, kisebb zsírtartalmú tej és tejtermékek stb.). Elengedhetetlen a lakosság reprezentatív mintájának táplálkozási, tápláltsági vizsgálata

85 Várható eredmények A táplálkozásban a zsírokból származó energia aránya a jelenlegi 38%-ról 33-35%-ra csökken; a telített zsírok energiaaránya a jelenlegi 15-16%-ról 10-12%-ra csökken; a hozzáadott cukorfogyasztás csökken; a zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök fogyasztása a jelenlegi 300 g/nap mennyiségről (Családi Költségvetés, 2000) g-ra nő; a 18 éven felüli lakosságban a túlsúly-elhízás gyakorisága a jelenlegi szinten marad; a 2. típusú cukorbetegség gyakorisága a jelenlegi szinten marad;

86 Aktív testmozgás elterjesztése A tudatos testmozgás még nem terjedt el a lakosság körében. A legkevesebben az aktív keresők közül mozognak. Tíz felnőtt dolgozó ember közül hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog - nem sétál, kirándul vagy sportol. Egyértelmű lineáris összefüggés van az iskolai végzettség és a tudatosan végzett sportolás között. A passzív életmód kialakulásában az egyik főszereplő az életszínvonallal összefüggő szabadidőhiány. Nem elhanyagolható azonban, hogy nem megfelelő a testmozgásra való szocializáció rendszere.

87 Stratégiai irányok 1. Együttműködés fejlesztés 2. Oktatás, képzés bővítése 3. Egészségügy szakembereinek képzése és továbbképzése 4. Médiával való együttműködés 5. Sportlétesítmények minőségi és mennyiségi fejlesztése 6. Monitorozás fejlesztése

88 1. Együttműködés fejlesztés Az ágazatközi-kormányzati, nonprofit és az üzleti szféra rendszeres és megfelelő együttműködésének kialakítása és fejlesztése a lakossági testedzés, sportolás színterein. Ezen belül elhanyagolhatatlan a kormányzat tárcaközi - egészségügy, oktatás, ifjúság és sport, környezetvédelem, honvédelem, terület- és településfejlesztés, média, mezőgazdaság, családügy stb. - közös és összhangban végzett munkatevékenysége

89 2. Oktatás, képzés bővítése A közoktatásban a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás és sportolás - testnevelés - feltételeinek megteremtése: több szakember, több sportlétesítmény. A testnevelés órában a rendszeres életmódsportokat örömmel, kis sikerekkel gazdagítva, növekvő önbizalmat táplálva végeztessék a pedagógusok a sportági szakértelmük mellett. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás megvalósítása

90 3. Egészségügy szakembereinek képzése és továbbképzése Az egészségügy - különösen az alapellátás -szakembereinek - például pontszerző rendszerű - képzése és továbbképzése a szinte kizárólagos gyógyítástól, jobbik esetben a megelőzéstől az egészségfejlesztésig és ennek elhagyhatatlan alkotórészéig a rendszeres testedzés, sportolás alapismeretéig. Az iskolaorvosi hálózat képviselőinek megerősítése a megelőzés egyik fő tényezőjével, a rendszeres testedzéssel.

91 4. Médiával való együttműködés A társadalom értékrendjében a testkultúra megfelelő hangsúlyozása a média segítségével. A politikai döntéshozók után a média a következő véleményformáló egy ország lakosságának az egészségesebb életmód választásakor. Az országos, de különösen a helyi média támogatása szakszerűbben és folyamatosan szakanyagokkal, hírekkel, a lakosság számára is érthető szakemberek üzeneteivel. Példamutatás

92 5. Sportlétesítmények minőségi és mennyiségi fejlesztése A sportlétesítmények fejlesztése elsősorban pénzigényes. Általában lehet helyi pénzforrást szerezni szinte minden lakóhelyszínen. A nagyobb anyagi forrásigényű kerékpárúttól, tanuszodától, a csak vizesblokk - öltöző, zuhanyozó -felújítástól kezdve az egyszerű tornaszobáig vagy a természet a sportlétesítmény -ig indítható a bővítés. Fontos a különböző pályázatok minél szélesebb körben való megismertetése és a pályázatokon való részvétel ösztönzése.

93 6. Monitorozás fejlesztése A lakosság egészségi állapotának fontosabb jellemzőiben - az edzettségi állapotában és fizikai teljesítőképességében - bekövetkezett változásokat mérő indikátorrendszer működtetésével történő monitorozás elhagyhatatlan. Már ismert és az EU felé haladva nemzetközileg is elfogadott - valamint a teljes korú lakosság számára kidolgozott - indikátorrendszerrel történő mérés és összehasonlítás szükséges a cél megvalósítása érdekében.

94 Várható eredmények A lakosság egyre gyakrabban a mozgásgazdagabb életmódot választja, a testedzés és a sportolás közösségi és társadalmi program lesz kortól függetlenül (iskolán kívüli testedzéstől a nyugdíjas táncházig). A munkahelyi munkaadók és munkavállalók egészségük megőrzésében érdekeltek lesznek, s így tesznek is érte. Kevesebb lesz össznépességi szinten az iskolai hiányzások, illetve a munkavállalók betegállományban töltött napjainak száma. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás - folyamatos bővítéssel - 10 év múlva jelen lesz a közoktatásban, illetve minimum sportolási lehetőség szintjén a felsőfokú oktatásban is.

95 * Eredmények, értékelés*

96 Születéskor várható élettartam Születéskor várható élettartam A magyar férfiak és nők körében évtől folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 70,50 év a nőknél 78,11 év

97 Dohányzás Az óvodák számára készült 6000 db nyomtatott tájékoztató anyag készült a Dohányzás Fókuszpont tevékenységének, illetve honlapjának bemutatására. Az OEFI iskolai programjának bevezetése óta 407 intézmény töltötte le a regisztrációs oldalról a Ciki a cigi! Dohányzás Megelőzési Program elemeit. Nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával. Forrásoknak köszönhetően országos dohányzás leszokás támogatási módszertani központ jöhet létre, illetve elérhetővé vált az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben

98 Egy felmérés eredménye

99 Alkoholfogyasztás Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (a továbbiakban: OEFI- OAC) konferenciát szervezett az Alkohol-problémások szűrésének és ún. rövid intervenciójának rendszerszintű bevezetése az egészségügyi alapellátásban című fejlesztési program eredményeiről.

100 Egészséges táplálkozás I. A termékadó bevezetésének A népegészségügyi termékadó nem érint alapélelmiszereket, csak olyan termékkört, amelynek van egészséges alternatívája. Céljai: a magyar lakosságot az egészségesebb életmódra ösztönözze; az élelmiszergazdaság szereplőit kedvező összetételű termékek előállítására ösztönözze, ezzel az élelmiszerpiac kínálatát az egészséges táplálkozás irányába mozdítsa; azoknak a termékeknek a megadóztatása, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz (jelentős cukor-, illetve sótartalom, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma), így közvetve csökkentse ezen élelmiszerek fogyasztását; táplálkozási szokásaink kedvező irányú változásának eredményeként legalább annyi ideig éljünk, mint a nyugateurópai állampolgárok, a termékadóból származó bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja.

101 Egészséges táplálkozás II. HAPPY (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) Program ORSZÁGOS ELTERJESZTÉSE A HAPPY-HÉT A Startolj reggelivel! ISKOLAREGGELI program utánkövetése STOP SÓ A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról szóló EMMI rendelet előkészítése Az InForm az Európai Unió FP 7 által támogatott pályázata, 8 ország (hazánkból az OÉTI) részvételével, melynek célja, hogy integrált megelőzési és kezelési stratégia kidolgozásával járuljon hozzá a gyermekkori elhízás csökkentéséhez.

102 Testmozgás elősegítése Sportnagykövet képzés a jelentkező, sportos munkahelyek számára Egy OEFI program keretében a munkahelyi sportnagykövet kiválasztása a jelentkezők közül (60 fő) pályázat útján történt meg, majd az előkészítés után három napos képzésben részesültek a sportolásért/egészségért felelős munkahelyi kulcsszemélyek. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megvalósításának támogatása évben folytatódott az OEFI modellprogramja, a fővárosi, margitszigeti Női klub. A klubban rendszeres a közös sportolás, heti 2-3 alkalommal. Negyedévente interaktív beszélgetés, kiselőadás szerveződik a testmozgásban gazdagabb életmód elsajátításához, valamint az egészséges táplálkozás ismereteinek bővítéséhez.

103 Köszönöm a figyelmet!