NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD. TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam. A tantárgy óraszáma:296 Ennek felosztása:

Átírás

1 TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam A tantárgy óraszáma:296 Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Történelem Alapelvek, célok: A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását egyrészt, hogy a jelen egyéni életünket is beleértve nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai társadalmi - gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. A történelem tanterv alapelvei: Történettanításon alapuló történelemtanítás Önálló tanulói tevékenység, a készségek és képességek fejlesztése. A komplexitás, mely a történelem és állampolgári ismeretek egységét a társadalomtudományok (régészet, összehasonlító nyelvtudomány, néprajz, szociológia, közgazdaságtan, filozófia) iskolai reprezentálását és a történettudomány komplexitását (politika-, társadalom-, gazdasági és kultúrtörténet mellett/helyett a művelődés-, a vallás-, a mentalitás-, a tudománytörténet előtérbe állítását) jelenti. A kronológiai elv mellett a tematikus tananyag-elrendezés is érvényesül. "Mába nyúló", azaz napjainkig tartó történelem egyes korszakain belül a nemzeti történelem aránya meghatározó. A világtörténelmi látásmód biztosítása. Az évfolyamonkénti tiszta korok tanításának a biztosítása. Az életmód- és mentalitástörténet egyes elemei, a történelmi személyiségek bemutatásának nevelő ereje. A helyi szűkebb közösséghez, a lakóhelyhez, a család történetéhez való kapcsolódása a "nagy" történelemnek. Célok és feladatok Az általános iskolai történelem tantárgy legfontosabb célja, hogy az emberiség és hazánk múltjának élethű történettanításon alapuló megjelenítésével járuljon hozzá a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően válogatott, alapvető történelmi ismeretek elsajátításához, alkalmazásához és történelemszemlélet megalapozásához. A tanulók fejlettségi sajátosságainak megfelelően értelmi és érzelmi neveléssel olyan állampolgárok formálásához kell hozzájárulnia, akik felnőve tudnak és akarnak a hazáért munkálkodni, művelt emberek, akik a kor színvonalán képesek önállóan felhasználni és továbbfejleszteni a társadalom nyújtotta anyagi, kulturális és politikai lehetőségeket. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. A tananyag feldolgozása alapján a tanulók értelmi és érzelmi azonosuláson nyugvó önálló véleményét formáljuk. A formálódó tanulói erkölcsiséget az a belső szükséglet hassa át, hogy az egyén átvegye, továbbfejlessze és továbbadja az eddig felhalmozott gazdasági, társadalmi és kulturális értékeket, az előrevivő tapasztalatokat. 1

2 A tantárgy rendszerezze és integrálja a különböző iskolai és iskolán kívüli forrásokból származó ismeretanyagot, s ennek alapján nyújtson összegzett ismereteket. Tudatosan formálni kell a különböző forrásokból származó információk megszerzésének, feldolgozásának és alkalmazásának jártasságait, késségeit és képességeit, az önálló ismeretszerzés igényét. A problémamegoldás folyamatában alakulnak ki a jártasságok, készségek, képességek, ezért a tantárgy rendkívül fontos feladata a tanulók önálló gondolkodási képességének fejlesztése. Fejleszteni kell a történelmi időben és térben való tájékozódó képességet. Kiemelt közös követelmények: A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők: Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmagunk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére. az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelteni az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adni annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban valamint tanítani a gyermekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyen részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az 2

3 eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetősségei, amelyhez sokféle információforrás elérésére van szükség A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszeres tudás megszerzésének, átadásának képessége. Előtérbe kerül az új ötletek kialakítása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Tanulási stratégiák és tanulási módszerek kialakítása: Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból. Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból. Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni, és belőlük következtetéseket levonni. Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait és következményeit. Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban. Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat. Fejlesztési követelmények A Történelem és állampolgári ismertek tantárgy fontos szerepet játszik az ismertszerzés és feldolgozási képességek kialakításában, fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőle következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés- és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom éltében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni, és figyelembe venni felszólalásaikban. A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük a különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. Kiemelt fejlesztési követelmények: Legyen képes olvasni a tankönyv szövegét, címet fogalmazni a tankönyvi anyag részeihez. 3

4 Legyen képes részegységeire tagolni a tankönyvi szöveget, kiemelni annak lényegét. Tudjon a tankönyv szövegéhez kérdéseket megfogalmazni. Tudjon szóban és írásban egyaránt a feltett kérdésre 5-6 mondattal válaszolni. Legyen képes történelmi eseményekről 8-10 mondatos beszámolót készíteni. Fogalmazza meg saját véleményét társadalmi, történelmi jelenségekről és személyekről. Ismerje meg, és adjon számot néhány kiemelkedő, történelemformáló személyiség életrajzáról. Legyen tudatában annak, hogy az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek. Értse, hogy van, amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges. Legyen gyakorlott a történelmi irodalom olvasásában; tudjon a tankönyv szövegéből tényeket, ismereteket kiemelni. Legyen képes egy-egy téma hosszabb szóbeli és írásbeli megfogalmazására előkészítve ezzel a történelmi folyamatok értelmezését. Építse be ismereteibe a más tárgyak elsősorban a földrajz, magyar nyelv és irodalom, rajz, ének-zene keretében szerzett ismereteket. Ismerje a térkép, térképjelek fogalmait. Legyen képes önálló forráselemzés elvégzésére. Legyen képes a vita során érveket, ellenérveket megfogalmazni; mások véleményét türelmesen meghallgatni. Gyakorolja az értékelés, az önértékelés formáit szóban és írásban. Értékelés: 5-6. évfolyam: Folyamatos szóbeli ellenőrzés, A kronológiai és topográfiai ismeretek folyamatos ellenőrzése, A beszámolók és kiselőadások értékelése, Témazárók íratása, 7-8. évfolyam: Folyamatos szóbeli ellenőrzés, A kronológiai és topográfiai ismeretek folyamatos ellenőrzése, A beszámolók, kiselőadások értékelése, Témazárók íratása, Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget, Legyenek benne színes képek, Legyenek benne térképek, térképvázlatok, Az egyes leckék végén legyenek összefoglaló kérdések, A tankönyveken kívül más, hozzákapcsolódó taneszközök is segítsék a tananyag feldolgozását: munkafüzet, feladatlap, Érvényesüljön a taneszközök felmenő rendszere, A tanterv megvalósításához a következő tankönyvek használhatók: Horváth Péter: Történelem az általános iskolák 5. osztálya számára. Horváth Péter: Miről mesél a múlt? Bánhegyi Ferenc: Történelem 5. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 5. osztály. Filla István - Szebenyi Péter: Történelem az általános iskolák 5. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 5. osztálya számára. Történelem 5. osztály (Az őskor és ókor története) Mozaik kiadó Filla István: Régen volt, hogy is volt Történelmi olvasókönyv. Szabó Péter: Történelem az általános iskolák 6. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 6. osztálya számára. Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv az általános iskolák 6. osztálya számára. Bánhegyi Ferenc: Történelem 6. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 6. osztály. Balla Árpád: Történelem az általános iskolák 7. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 7. osztálya számára. Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv az általános iskolák 7. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Bánhegyi Ferenc: Történelem 7. osztály. 4

5 Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 7. osztály. Balla Árpád: Történelem az általános iskolák 8. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 8. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Történelem 8. Az általános iskolák 8. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Feladatok, rejtvények történelemből 8. osztály munkafüzet. DrBánhegyi Ferenc: Történelem 8. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 8. osztály. Történelem 8. osztály (A huszadik század története) Mozaik Kiadó 5

6 TÖRTÉNELEM 5. ÉVFOLYAM ÓRATERV NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Óra Bevezetés a történelembe 6 Élet az őskorban 10 Az ókori Kelet világa 14 Az ókori görögök életéből 19 Az ókori Róma évszázadai 19 A magyar történelem kezdetei 6 Összesen: 74 óra Tanulói- és a tanítást-tanulást segítő taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, Képes történelem atlasz, vaktérképek, történelmi olvasókönyvek, a kornak megfelelő falitérképek. Továbbhaladás feltételei: - Ismeretszerzés, tanulás: A tanuló: Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból; Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni; Egy-egy történelem tankönyvi részegységben tanári irányítással találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát; Tanári segítséggel tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép; Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat, segédkönyveket és lexikonokat; Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor; Tudjon 5-10 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról; Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. - Kritikai gondolkodás: A tanuló: Egy-egy történelmi egységben találja meg a legfontosabb gondolatokat tanári segítséggel; Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől; Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez; Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán; Legyen képes megfogalmazni véleményét társadalmi, történelmi eseményekről. Kommunikáció: A tanuló: Tudja tanári segítséggel elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét; Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát; Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni; Tudjon történelmi témáról sematikus rajzot készíteni; Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. - Tájékozódás a térben és az időben: A tanuló: Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket; Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen az ókori Kelet államait, Görögországot, a Római Birodalmat és a Kárpát-medencét; Tudja megmutatni a térképen a magyarok vándorlásainak fő állomásait; Legyen képes egyszerű alaprajzok elkészítésére; Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hó, év, évtized, évszázad, emberöltő; 6

7 Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére; Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani; Tudja, hogy a tanult események közül melyik történet korábban, melyik később; Tudja megkülönböztetni az őskor és az ókor eseményeit; Ismerje a kiemelt események időpontjait. Bevezetés a történelembe Óraszám: 6 óra Altémák címe: - Mi a történelem? - A történelem segédtudományai - A történelem forrásai Tevékenységek: - A régészek munkája - Írott és íratlan források keresése, gyűjtése - A nyelvészet, a nyelvtudomány segítsége Ismeretek: - régészet, ásatás, forrás, képrajz, nyelvtudomány, történelem, tudomány, segédtudomány Élet az őskorban Óraszám: 10 óra Őskörnyezet; Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember? A földművelő és az állattenyésztő ember; Az első mesterségek és a csere kialakulása. Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. Varázslat és művészet. Hasonlítsák össze a régészeti leleteket és a rekonstrukciókat fényképek segítségével. Számoljanak be olvasmányélményeik alapján a Föld és az emberiség kialakulásáról. Mutassák be, hogyan emelkedett ki az ember az állatvilágból. Magyarázzák meg, mi a különbség a zsákmányoló és a termelő életmód között. Készítsenek beszámolót az ősi hiedelmekről, szokásokról a tudományos irodalom felhasználásával Készítsenek beszámolót olvasmányélményeik alapján az őskori vadászatokról. Ismertessék olvasmányélményeik alapján, mit közvetítenek a barlangrajzok. Játsszák el, hogyan készült a vadászatra az ősember. Számoljanak be olvasmányélményeik alapján a gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népcsoportok életéről. Fogalmak: Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz. Évszám: Nagyon régen, régen. Az ókori Kelet világa 7

8 Óraszám: 14 óra Egyiptom, a "Nílus ajándéka"; A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiáról. India, Kína. Mítoszok és mondák az ókori Keletről. A Biblia. Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesról, Dávid királyról és Salamonról. Mutassák meg térképen, hol alakultak ki az első városállamok és birodalmak. Indokolják meg, miért éppen itt. Ismerjék fel a földrajzi környezet és az életmód közötti összefüggést. Ítéljék meg az első államok létrejöttének jelentőségét az emberiség történetében. Készítsenek időszalagot! Jelöljék meg rajta az őskort és az ókort! Gyűjtsenek képeket az ókori Kelet művészeti alkotásairól! Készítsenek tablót a képek felhasználásával. Gyűjtsék össze, mit örököltünk az ókori Kelet emberétől a tudomány, a technika, a mindennapi élet terén. Keressenek közös sajátosságot az ókori Kelet vallási tanításaiban. Keressenek közös sajátosságokat az ókori kelet vallások és a Biblia tanításaiban. Tanulmányozzák a Bibliát! Állapítsák meg, milyen részei vannak. Ismertessenek néhány Bibliai történetet. Mutassák meg a térképen és a vaktérképen az ókori Kelet államait és folyóit! Tudják megmutatni a térképen Jeruzsálemet. Ábrázolják az időszalagon: kb éve. Fogalmak: Ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, mértan, csillagászat, orvostudomány, ékírás, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit. Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce, Hoangho, Jeruzsálem, Kánaán. Évszám: Kb éve. Az ókori görögök életéből Óraszám: 19 óra Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Mesterek és művészek. Történetek Nagy Sándorról. Magyarázzák meg, milyen összefüggés van a földrajzi környezet és a görög városállamok kialakulása között. Fejtsék ki, miben és miért különbözött Athén és Spárta. Készítsenek beszámolót a spártai nevelésről. Játsszák el, mi történt a görög piacokon! Helyezze időrendi sorrendbe a görög háborúkat! Állapítsák meg a görög háborúk jellegét! Készítsenek kislexikont a görög istenekről! Számoljanak be a görög istenekhez fűződő mondákról! Készítsenek tablót a görög művészek alkotásainak fotóiból! Készítsenek beszámolót a görög színházról és színházi előadásokról Mutassák be, milyen hatást gyakorolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére! Értékeljék Nagy Sándor szerepét! 8

9 Mutassák meg a térképen: Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria. Ábrázolják az időszalagon: kb éve. Városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház. Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor. Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria. Évszám: Kb éve. Az ókori Róma évszázadai Óraszám: 19 óra Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk története; Szabadok és rabszolgák. A császárok kora. Természet és gazdaság a Római Birodalomban. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, anfiteátrumok, bérházak. Történetek a keresztény egyház kialakulásáról; A keresztény időszámítás. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Ismerjék meg a Római Birodalom történetével foglalkozó mondákat. Tanulmányozzák a Róma kialakulásáról szóló mondákat! Hasonlítsák össze a mondát a történészek megállapításával. Sorolják fel, milyen államformák váltották egymást Róma történetében. Gyűjtsék össze ezen államformák jellemzőit. Ismertessék a pun háborúk legfontosabb eseményeit. Készítsenek rajzot a háborúk eseményeiről. Számoljanak be a szabadok és a rabszolgák életéről. Az olvasott mondák alapján készítsenek riportot a gladiátorok életéről. Rajzolják le, hogyan harcoltak a gladiátorok. Készítsenek beszámolót a gladiátorok egymással vívott küzdelméről az olvasott mondák alapján. Készítsenek tablót a legismertebb római császárokról. Számoljanak be Jézus életének legfontosabb eseményeiről. Ismertessék s keresztény egyházi ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat. Fejtsék ki Róma és a provinciák kapcsolatának előnyös és hátrányos oldalait. Készítsenek tablót a római civilizáció ránk maradt emlékeiből készült fényképekből. Ismertessék a népvándorlás hatását a Római Birodalom életére. Mutassák meg a térképpen: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Betlehem, Pannónia, Aquincum. Ábrázolják az időszalagon: kb éve, 476. Királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök. Név: Romolus, Remus, Hannibál, Julius Caesar, Augusztus, Jézus, Mária, József, júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin. 9

10 Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település). Évszám: Kb éve. A magyar történelem kezdetei Óraszám: 6 óra A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uraltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás. Számoljanak be az ősmagyarok életéről olvasott mondákról. Gyűjtsenek a könyvtárban szavakat a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. Mutassák meg a térképen a vándorlás fő állomásait. Számoljanak be a vándorlás során kapcsolatba kerülő népek életmódjáról, hatásáról. Ismertessék a vérszerződést és annak jelentőségét. Számoljanak be néhány, a honfoglalásra vonatkozó forrásról. Ismertessék az ősmagyarok vallási szokásait. Készítsenek tablót a honfoglalás kori feltárások, ásatások publikációiból. Számoljanak be az ősmagyarok öltözködési szokásairól. Jelöljék az időszalagon: 895. Finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás. Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád. Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Évszám:

11 TÖRTÉNELEM 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Óra Képek a középkori Európa életéből 15 Magyarország az Árpádok idején 15 Virágzó középkor Magyarországon 16 Az újkor kezdetén 12 Magyarország az újkor kezdetén 16 Összesen: 74 óra Tanulói- és a tanítást-tanulást segítő taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap, Képes történelem atlasz, vaktérképek, történelmi olvasókönyvek, a kornak megfelelő falitérképek. Továbbhaladás feltételei: Ismeretszerzés, tanulás: A tanuló: Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból, Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni, Egy-egy történelem tankönyvi részegységben önállóan találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát, Önállóan tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép, Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat, Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban, Tudjon megkeresni kislexikonban, fogalomtárban, tankönyvi függelékben egy-egy történelmi fogalmat, Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor, Tudjon mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról, Tudjon tanári segítséggel vázlatot készíteni egy-egy tankönyvi anyagegységhez, Tudja, kik voltak a korszak kiemelkedő magyar személyiségei, Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. Kritikai gondolkodás: A tanuló: Önállóan találja meg és húzza alá egy-egy tankönyvi anyagegység legfontosabb 3-4 gondolatát, Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől, Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez, Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán, Legyen képes megfogalmazni véleményét társadalmi, történelmi eseményekről, Legyen képes megfogalmazni véleményét történelmi személyekről, Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait, következményeit. Kommunikáció: A tanuló: Tudja önállóan elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét, Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni, Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát, Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni, Tudjon történelmi témáról sematikus rajzot készíteni, Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. Tájékozódás a térben és az időben: A tanuló: 11

12 Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket, Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen a kerettantervben felsorolt történelmi helynevek felét, Tudja megbecsülni a térkép segítségével a középkori európai államok egymáshoz és a Kárpátmedencéhez viszonyított helyzetét, Tudja megmutatni a térképen a három részre szakadt Magyarország részeit, központjait, Tudja megmutatni a térképen a legfontosabb magyar végvárakat, Tudjon eseményt kapcsolni a magyar történelmi helynevek feléhez, Ismerje a középkor korszakainak nevét, Tudja a magyar történelem korszakainak elnevezését, Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani, Tudja, a különböző területeken végbement eseményeket időrendbe állítani, Tudja az évszámokat századokba sorolni. Képek a középkori Európa életéből Óraszám: 15 óra Nagy Károly birodalmában Európa 1000 körül A középkori egyház; A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek A középkori várak A lovagi élet A középkori városok Céhmesterek és kereskedők Európa a XV. Században Tanulmányozzák a Római Birodalom területén kialakult új államok, elsősorban a frankok történetének legfontosabb eseményeit Ismertessék, milyen új államok alakultak ki Európában 1000 körül Készítsék el a katolikus egyház szervezetének egyszerűsített vázlatát Készítsenek beszámolót a kolostorokban élő papok és szerzetesek életéről Számoljanak be a középkori uradalom lakóinak életéről Ismertessék a hűbérurak és hűbéresek viszonyát Irodalmi példák segítségével mutassák be a lovagi életet és kultúrát Készítsenek tudósítást egy lovagi tornáról Ismertessék a városi önkormányzat jellemzőit Ismertessék, milyen kiváltságokkal rendelkeztek a városok Ismertessék a céhek szerepét a városok életében Olvasmányélményeik alapján ismertessék a találmányok és a céhek megjelenésének kapcsolatát Ismertessék, hogyan válhatott valaki céhmesterré Olvasmányélményeik alapján meséljék el, milyen volt a szárazföldi és tengeri kereskedők élete Mutassák be a XV. századi Európa nagy régióit Mutassák meg a térképen a témakörbe tartozó helyneveket Ábrázolják az időszalagon:

13 Középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, keresletkínálat Név Nagy Károly, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Bizánc, Német-Római Császárság Évszám: 800 Magyarország az Árpádok idején Óraszám: 15 óra Letelepedés - kalandozó hadjáratok Géza és I. István István király udvarában László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés II. András és IV. Béla A tatárjárás A II. honalapítás Kultúra az Árpád-korban Árpád-kori emlékek Magyarországon Gyűjtsenek olyan foglalkozást jelentő neveket, amelyek a honfoglalás kori lakók mesterségének emlékét őrzik Mutassák meg a falitérképen és a kontúrtérképen a honfoglalás irányát és a letelepedés sorrendjét Mutassák be a honfoglalás kori magyar társadalom tagolódását Jellemezzék a honfoglaló őseink viseletét társadalmi rétegek szerint Olvassák le a térképről, Európa mely területeire vezettek zsákmányszerző hadjáratokat az ősmagyarok Ismertessék egykorú források alapján a kalandozó hadjáratok célját Magyarázzák meg, miért szüntették meg a kalandozó hadjáratokat Magyarázzák meg, miért alkalmazott kemény módszereket Géza fejedelem a hittérítés során Ismertessék, hogyan készíti elő Géza fejedelem fia számára a fejedelmi trón átvételét Készítsenek beszámolót Szent István koronázásának körülményeiről Ismertessék I. István államszervező és egyházszervező tevékenységét Mutassák be I. István udvarházát Készítsenek térképvázlatot az Árpád-kori védekező háborúkról Hasonlítsák össze Szent László és Könyves Kálmán törvényeit Bizonyítsák be, hogy a XIII. század elejére meggyengült a királyi hatalom Értelmezzék az Aranybulla legfontosabb rendelkezéseit Ismertessék, milyen okok következtében pusztult el Magyarország a XIII. század I. felében Készítsenek térképvázlatot a tatárok útvonaláról Készítsenek rajzot a muhi csata ütközetéről Kövessék a térképen a tatárok és a menekülő magyar király útvonalát Fejtsék ki, miért tisztelhetjük IV. Bélát II. honalapítóként Ismertessék, hogyan változott meg IV. Béla birtokpolitikája a tatárjárás után Tanári segítséggel készítsenek uralkodói táblázatot az Árpád-házi királyokról Jellemezzék Géza fejedelmet, I. István és IV. Béla királyunkat Készítsenek tablót az Árpád-kori kulturális emlékekről Készítsenek tablót az Árpád-kori építészeti emlékekről Ismerjék meg a román építészeti stílus jellemzőit Készítsenek rajzos vázlatot a román építészeti stílus jellemzőiről Tudják megmutatni a térképen és a kontúrtérképen: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi 13

14 Jelöljék be az időszalagon a kerettanterv évszámait NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám: , 1000, , 1301 Virágzó középkor Magyarországon Óraszám: 16 óra Károly Róbert Nagy Lajos, a lovagkirály Zsigmond, a császár és király Egy középkori magyar város Hunyadi János Mátyás király Mátyás király asztalánál - az étkezés történetéből Bárók, nemesek, jobbágyok Mohács Buda elfoglalása Tanári segítséggel állapítsák meg, miért esett szét a királyi hatalom a XIII. század végén Számoljanak be az egykorú források felhasználásával Károly Róbert királlyá koronázásának körülményeiről Ismertessék Károly Róbert gazdasági intézkedéseit Tanári segítséggel értelmezzék az ősiség- és kilenced törvényt Bizonyítsák be, hogy Nagy Lajos törvényei a köznemesség érdekeit szolgálta Kövessék a térképen Nagy Lajos hódításait Készítsenek vázlatot Zsigmond uralkodásának legfontosabb eseményeiről Mutassák meg a térképen a Zsigmond kori hét királyi várost Soroljanak fel néhány egykori és ma is létező bányavárost és mezővárost Készítsenek beszámolót a Hunyadi-család történetéről Kövessék a térképen Hunyadi János törökellenes harcainak útvonalát Számoljanak be a nándorfehérvári diadalról Ismertessék Mátyás trónra kerülésének körülményeit Ismertessenek néhány Mátyásról szóló mondát Indokolják a központosított államhatalom létrehozásának szükségességét Tanári segítséggel bizonyítsák be, hogy Mátyás központosított államhatalma biztosította az ország belső rendjét, nyugalmát, védelmét a külső veszély ellen Ismerjék meg Mátyás társadalmi, gazdasági, külpolitikai és kulturális törekvéseit Kövessék a térképen Mátyás hódító háborúinak útvonalát Mutassák be Mátyás udvarát Készítsenek fogalmazást: Mátyás királlyal ebédeltem címmel Készítsenek tablót a Mátyás-kor művelődéséről Ismertessék a Jagellók trónra kerülésének körülményeit Bizonyítsák be, hogy a központi államszervezet szétzúzása meggyengítette az országot Ismertessék, miért okozott fokozott veszélyt a déli végvárvonal elvesztése Bizonyítsák be, hogy a XVI. század első évtizedeiben gyenge volt a királyi hatalom az országban Tanári segítséggel hasonlítsák össze a mohácsi csata magyar és török erőviszonyait Ismertessék a mohácsi csatavesztés okait és körülményeit 14

15 Olvasmányélményeik alapján számoljanak be arról, hogyan került török kézre Buda Mutassák meg a térképen: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély Jelöljék az időszalagon a következő évszámokat: 1456, 1514, 1526, 1541 Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541 Az újkor kezdetén Óraszám: 12 óra Felfedezők és hódítók A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában; Harc a tengerekért Szemben a pápával: Luther és Kálvin A Napkirály udvarában - XIV. Lajos; Ablak Európára - I. Péter Az Európán kívüli világ Kultúra és tudományok az újkor kezdetén Készítsenek beszámolót a tudomány és technika fejlődéséről, amelyek a felfedezéseket elősegítették Ismertessék a nagy földrajzi felfedezések okait és következményeit Számoljanak be arról, hogy a felfedezések milyen hatással voltak az európai gazdasági életre Ismertessék, milyen következményekkel járt a társadalomban a manufaktúrák kialakulása Számoljanak be arról, milyen szinten álltak az indián kultúrák Amerikában Kövessék a térképen a világkereskedelem régi és új útvonalait Vázolják a reformáció és az ellenreformáció hatását a kultúra, az iskoláztatás, s nemzeti nyelv fejlődésére kiemelten a barokk jellemzőire Ismertessék, hogyan rendeződtek a hatalmi viszonyok a kora újkorban Olvassák le a térképről, melyek a legnagyobb gyarmattartó hatalmak Mutassák be, hogyan fejlődött az európai hadsereg a kora középkortól a XVII. századig Magyarázzák meg XIV. Lajos kijelentését: Az állam én vagyok! Mutassák be Nagy Péter birodalmát, ismertessék reformjait Készítsenek beszámolót a Napkirály udvaráéról Tudják a tanulók a kerettanterv megjelölt fogalmait Ismerjék a kerettantervben megjelölt neveket Mutassák meg a térképen és a "vaktérképen" a kerettantervben megjelölt helyeke Újkor, aszték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolombusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galieleo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár Évszám: 1492,

16 Magyarország az újkor kezdetén Óraszám: 16 óra NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Török világ Magyarországon; A várháborúk hősei Életképek a királyi Magyarországról Erdély aranykora Történetek a függetlenségi küzdelmekről A reformáció és az ellenreformáció kulturális hatása Buda visszafoglalása II. Rákóczi Ferenc szabadságharca A. Gyűjtsék össze az ország három részre szakadásának okait, tényeit B. Mutassák meg a térképen a három országrészt, azok központjait C. Készítsenek beszámolót az egyes országrészek lakóinak életéről D. Készítsenek beszámolót egy-egy jelentősebb végvár törökellenes harcairól E. Ismertessék, hogyan építette ki a fejedelmi hatalmat Bethlen Gábor F. Gyűjtsenek adatokat arról, milyen hatással volt a reformáció az irodalomra, az oktatásra és a könyvnyomtatásra G. Jelöljék be a kontúrtérképbe a református kollégiumokat és főiskolákat H. Ismertessék, hogyan akarta kiűzni Zrínyi Miklós a törököt Magyarországról, s a valóságban hogyan valósult meg I. Elemezzék az ország felszabadításának következményeit J. Rákóczi emlékiratai alapján ismertessék a szabadságharc kitörésének okait, célját K. Készítsenek időrendi táblázatot a Rákóczi-szabadságharc legfontosabb eseményeiről L. Értékeljék a Rákóczi-szabadságharc országgyűléseinek határozatait M. Ismertessék a Rákóczi-szabadságharc bukásának okait Fogam: Szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi-Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul Évszám: 1552, 1686,

17 TÖRTÉNELEM 7. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra A polgári átalakulás kora 11 Képek a XVIII. századi Magyarországról 7 A reformkor 10 Forradalom és szabadságharc 12 Nemzetállamok kora 12 A dualizmus kora 12 Az első világháború 10 Összesen: 74 óra Tanulói- és a tanítást-tanulást segítő taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, Képes történelem atlasz, vaktérképek, történelmi olvasókönyvek, a kornak megfelelő falitérképek Továbbhaladás feltételei: Ismeretszerzés, tanulás: A tanuló: Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból Legyen képes a tankönyvi anyag részegységeiben a legfontosabb gondolatokat megjelölni Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban, médiában, múzeumban Tudja használni a különböző léptékű történelmi térképeket, segédkönyveket és lexikonokat Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének tanulmányozásakor Tudjon a tankönyv szövegéhez kérdéseket megfogalmazni Tudja a tankönyvi grafikonokat, diagramokat, táblázatokat néhány mondattal értelmezni Ismerje a tanult történelmi korszak kiemelkedő magyar történelmi személyiségeit Tudja néhány mondattal bemutatni e személyiségek szerepét, jelentőségét Kritikai gondolkodás: Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események okait, következményeit Nevelői segítséggel legyen képes véleményét megfogalmazni a történelmi-társadalmi eseményekről Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán Tudjon kérdéseket megfogalmazni egy-egy részegységhez Tudja megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársa véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításában Legyen képes érveket és ellenérveket megfogalmazni a viták során a saját véleménye kialakításakor Legyen képes különböző időszakok térképeit összehasonlítani 17

18 Kommunikáció: A tanuló: Legyen képes szóban és írásban a feltett kérdésre 6-8 mondattal válaszolni Legyen képes ismeretterjesztő irodalom felhasználásával kiselőadást, beszámolót készíteni Tudjon nevelői segítséggel vázlatot készíteni a tankönyvi anyaghoz Legyen képes a vázlatkészítéskor szimbolikus jeleket alkalmazni Tudjon nevelői segítséggel forrásokat elemezni Tudjon önállóan egyszerű forrásokat értelmezni Tudjon mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi, társadalmi témáról Tudjon történelmi témáról sematikus rajzot készíteni Térben-időben való tájékozódás: A tanuló: Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket Tudja a megadott eseményeket időrendbe állítani Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt évszámokhoz A tankönyvi kronológiai táblázat segítségével tudja a magyar és az egyetemes történelmi eseményeket összekapcsolni Tudja megállapítani, hogy a magyar és az egyetemes történelmi személyiségek közül kik voltak kortársak Ismerje a kiemelt események időpontjait Tanári segítséggel tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt helynevek feléhez Tudja megmutatni a falitérképen és a Képes történelmi atlaszban a kerettantervben megjelölt helynevek felét A polgári átalakulás kora Óraszám: 11 óra Európa a XVII- XVIII században; a felvilágosodás Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása A francia forradalom kezdete Franciaország: köztársaság Napóleon és Európa A mezőgazdaság és a gépek forradalma Az ipari forradalom gazdasági következményei Az ipari forradalom társadalmi következményei Életmód a kapitalizálódó Európában Ismertessé a felvilágosult gondolkodók nézeteit, a felvilágosodás fő jellemzőit Sorolják fel a felvilágosodás francia képviselőit Ismertessék, mi okozta az anyaország és a gyarmatok közötti ellentéteket Értelmezzék a Függetlenségi Nyilatkozat megállapításait Magyarázzák meg, miért mondhatjuk, hogy a felvilágosult gondolkodók is előkészítették a forradalmat Ismertessék a francia forradalom fő eseményeit Sorolják fel a francia forradalom vezéregyéniségeit Ismertessék, milyen volt a XVIII. századi francia parasztok, városi polgárok, nemesek és papok élete Olvasmányélményeik alapján számoljanak be arról, hogyan halt meg: Robespierre, Danton, Saint- 18

19 Juste Ismertessék a francia forradalom fő eredményeit Készítsenek életrajzi vázlatot Napóleonról Ismertessék Napóleon császárrá koronázását Készítsenek rajzos tablót Napóleon hadseregéről Magyarázzák meg, milyen összefüggés figyelhető meg a polgári forradalom és az ipari forradalom között Sorolják fel, milyen új találmányok jelentek meg a századfordulón. Nevezzék meg a feltalálójukat is Számoljanak be az ipari forradalmat követő társadalmi változásokról Ismertessék, milyen változások következtek be a kapitalizálódó Európa lakóinak életmódjában Mutassák meg a térképen a kerettantervben megjelölt helyeket Jelöljék az időszalagon a kerettantervben megjelölt évszámokat Alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815 Képek a XVIII. századi Magyarországról Óraszám: 7 óra Hazánk a szatmári béke után Az ország újjászervezése; a soknemzetiségű Magyarország kialakulása Mária Terézia II. József A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon Tegyenek különbséget Mátyás hatalma és a Habsburgok magyarországi helyzete között Tanári segítséggel készítsék el a magyar államszervezet működésének vázlatát Bizonyítsák be: Mária Terézia Úrbéri rendelete a parasztság érdekét szolgálta Csoportosítsák a XVIII. századi jobbágyterheket Tanári segítséggel csoportosítsák azokat a tényezőket, amelyek II. József uralkodásának kezdetén hazánk önállóságát, illetve függő helyzetét mutatták Ismertessék II. József reformkísérleteit, a reformkísérletek bukásának okait Statisztikai adatok alapján magyarázzák meg Magyarország népességének alakulását, annak okait Statisztikai adatok alapján vonjanak le következtetést a nemzetiségi összetétel megváltozásáról Ismertessék, miért kapcsolódott be a jakobinus mozgalomba a nemesek egy része és a társadalmunk leghaladóbb rétege Készítsenek beszámolót olvasmányélményeik alapján Mária Terézia és II. József életéről Jelöljék az időszalagon: Helytartótanács, Pragmatica Sanctió, kettős vámrendelet, úrbéri szolgáltatás betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác Évszám: , ,