KATASZTRÓFAV TUDOMÁNYSZAK

Átírás

1 KATONAI MŰSZAKI TUDOMÁNYOK KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÉS KATASZTRÓFAV FAVÉDELEM TUDOMÁNYSZAK Dr. Pellérdi Rezső nyá. alez (PhD) tanszékvezető egyetemi docens ZMNE Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék

2 A TUDOMÁNYSZAK DEFINICIÓJA A környezetbiztonsk rnyezetbiztonság és s katasztrófav favédelem tudományszak a katonai műszaki m tudományokon bel nyokon belül a biztonságunk kiemelt részr szét t képezk pező környezeti veszélyforr lyforrások kutatásával, a környezetvk rnyezetvédelemmel és s az esetleges katasztrófák, k, súlyos s balesetek elhárításával, a károk felszámol molásával kapcsolatos műszaki m kérdk rdések kutatásával foglalkozik. A TUDOMÁNYSZAK VEZETŐJE Dr. Földi F LászlL szló alezredes PhD intézetvezet zetvezető egyetemi docens

3 FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK LETEK: 1. Katasztrófavédelem: Prof. Solymosi József DSc 2. Környezetvédelem: Prof. Halász László DSc 3. Környezetbiztonság: Dr. Vincze Árpád PhD 4. ABV-védelem és polgári védelem: Dr. Grósz Zoltán PhD 5. Nukleáris biztonság: Prof. Solymosi József DSc 6. Biológiai védelem: Prof. Fűrész József CSc 7. Kémiai biztonság: Prof. Halász László DSc 8. Védelmi egészségtudomány: Dr. Kóródi Gyula PhD 9. Veszélyhelyzeti tervezés: Dr. Muhoray Árpád, PhD 10. Tűzvédelem: Dr. Cziva Oszkár PhD 11. Kockázatelemzés: Dr. Vincze Árpád PhD 12. Bioetika: Dr. Huszár András PhD 13. Védelem gazdaságtan: Dr. Nógrádi György CSc

4 Környezetbiztonság BIZTONSÁG (A VESZÉLY HIÁNYA) KÖZVETLEN VESZÉLY A KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA KONFLIKTUS HELYZET +EGYÉB TÉNYEZŐK TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK IPARI BALESETEK TERRORIZMUS (háború) STB GLOBÁLIS HATÁSÚ FOLYAMATOK (PL. üvegházhatás, ózon, stb.) TÚLNÉPESEDÉS ERŐFORRÁSOK TÚLZOTT VAGY IGAZSÁGTALAN KIAKNÁZÁSA STB.

5 A környezetbiztonsk rnyezetbiztonság fogalma, értelmezése A fenntartható fejlődés s alapelve olyan fejlődést jelent, amelynek során n a jelen szüks kségleteinek kielégítése nem veszélyezteti a jövőj szüks kséglet kielégítését. t. Ez a szélesebb körben értelmezett környezetbiztonsk rnyezetbiztonság Szűkebb értelemben a környezeti k források szűköss ssége illetve a környezeti károsodk rosodás konfliktusokhoz vezet. A környezetbiztonsk rnyezetbiztonság g a biztonsághoz hasonlóan an értelmezett fogalom. Az EK által elfogadott definíci ció: újra A A környezeti k biztonság g az Európai KözössK sség g azon képességét t jelenti, hogy a környezeti k erőforr források szűköss ssége és s a környezeti k károsodk rosodás s elkerülésével képes fejlődését t biztosítani. tani.

6 Természeti erőforrások Folytonos Nap Geotermikus Szél, áramló víz Meg nem újítható Fosszilis tüzelőanyagok Fémes ásványok Nemfémes ásványok Megújítható Tiszta levegő Tiszta víz Talaj Növények, állatok Fenntartható használat (sustainable use)

7 A NATO és s a környezetbiztonság 1991: NATO Rome Summit A biztonságpolitika komplex tartalma: politikai, gazdasági, katonai (védelmi), szociális, humanitárius, környezetvédelmi tevékenység, valamint katasztrófavédelem

8 NATO Summit Washington D.C. 1999: A biztonság öt dimenziója: The Alliance is committed to a broad approach to security, which recognises the importance of political, economic, social and environmental factors in addition to the indispensable defence dimension...

9 Kutatási kérdk rdések: 1. Melyek azok a környezeti változások amelyek (fegyveres) konfliktushoz vezethetnek? 2. Mi a kapcsolat a környezeti állapot romlása, az erőforrás hiány és konfliktusok között? 3. A Világ mely régióit érinti a probléma leginkább? 4. A probléma milyen kihívásokat jelent a politikának és a társadalomnak? 5. Hogyan kerülhetők el a környezet okán kialakuló konfliktusok?

10 A környezet k és s a biztonság kapcsolatának dimenziói 1. Katonai szféra 4. Hadviselés Környezet változása 2. Együttműködés Bizalom erősítés 3. Társadalmi konfliktusok/biztonság

11 A környezet k okán n kialakuló konfliktusok jellemzői: 1. Döntő szerepük lehet konfliktus helyzetek kialakulásában a negatív környezeti változásoknak és az természeti erőforrások növekvő hiányának. 2. Kezdetben nehezen látható a változások okozta instabilitás. 3. A hatásuk szociális és gazdasági problémákkal ötvöződik, ami bonyolulttá teszi a helyzetet. 4. Általában fejlődő, vagy átalakulóban lévő társadalmak, régiók esetében vezet fegyveres konfliktushoz. 5. A környezetvédelmi politika fontos a konfliktusok elkerülése érdekében.

12 A környezetbiztonsk rnyezetbiztonsági kihívások kezelése 1. Hagyományos gazdasági gi módszer: m költség-haszon elemzés optimalizáció A módszer m használhat lható a klasszikus környezetvédelmi problémák k kezelésekor, de nem megfelelő a környezetbiztonsk rnyezetbiztonság g kezelésére. A környezetbiztonsk rnyezetbiztonság g globális lis megközel zelítése szüks kséges.

13 A környezetbiztonsk rnyezetbiztonsági kihívások kezelése 2. A környezetbiztonsk rnyezetbiztonság g megóvása érdekében megelőző intézked zkedések szüks kségesek. Ezek: Kereskedelem politika (Liberalizált kereskedelem, amely biztosítja a szabad forrás elérést) Fejlesztési segítség (Szerepet játszik a fogyasztási szerkezet átalakításában) Kutatás-fejlesztési együttműködés, Nemzetközi egyezmények, Regionális kooperáció, Korai figyelmeztetés. szervezetek,

14 Katasztrófav favédelem Mit nevezünk nk Katasztrófának? Magyar Értelmező Kéziszótár r meghatároz rozása szerint "nagyar" nagyarányú szerencsétlens tlenség, (sors-)csap )csapás". s". A természeti, és s a civilizáci ciós s katasztrófák k közös k jellemzője, je, hogy nagy területeket és s nagy embertömegeket megeket érinthetnek.

15 Polgári Védelem V Nemzetközi zi Szervezete, 1974 Genf A következmények megelőzése, illetve felszámolása rendszerint meghaladhatja az érintett község, város, sőt megye erejét. A katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményei lehetnek. A sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök elégtelenek. Illetéktelen és felkészületlen emberek ragadhatják magukhoz a vezetést.

16 A katasztrófa fogalma A katasztrófák k elleni védekezv dekezés s irány nyításáról, szervezetéről és s a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos s balesetek elleni védekezésről l szóló évi LXXIV. törvt rvény értelmező rendelkezései kiterjesztik a fogalmat, és s az alábbiak szerint definiálj lják k a katasztrófát: t: Katasztrófa: a a szüks kséghelyzet, vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére re alkalmas, illetőleg leg a minősített helyzetek kihirdetését t el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl.. természeti, biológiai eredetű, tűz z okozta), amely emberek életét, t, egészs szségét, anyagi értékeiket, a lakosság g alapvető ellátását, t, a természeti környezetet, a természeti értéket olyan módon m vagy mértm rtékben veszélyezteti, károsk rosítja, hogy a kár r megelőzése, elhárítása vagy a következmk vetkezmények felszámol molása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttm ttműködési rendben törtt rténő védekezési lehetőségeit és s különleges k intézked zkedések bevezetését, t, valamint az önkormányzatok nyzatok és s az állami szervek folyamatos és s szigorúan összehangolt együttm ttműködését, t, illetve nemzetközi zi segíts tség g igénybev nybevételét t igényli. nyli.

17 Vegyipari balesetek Földrengés Robbanás Közlekedési balesetek Földcsuszamlás Radioaktív szennyeződés Szélsőséges időjárás Veszélyeztetettség: Élet Emberi egészség Környezet Vagyon Gátszakadás Árvíz Tűz Olajkiömlés Erdőtűz

18 Katasztrófahelyzet kialakulásának nagybani okai természeti események; termelés, üzemeltetés; szabotázzsal, vagy háborús cselekménnyel összefüggően."

19 Katasztrófák k csoportosítása sa

20 Természeti katasztrófák áldozatai a XX. században

21

22 Földrengés

23 Árvíz

24 Vegyi katasztrófa

25 Aszály

26 Vulkánok

27 Tájfunok

28 Tornádók

29 Hurrikánok

30 Savas eső

31 Éghajlatváltozás, globális lis felmelegedés

32 Nukleáris katasztrófák

33

34 Földrengések hatása Szökőár-Cunami

35 Szökőár-Cunami

36 Ökológiai katasztrófák

37 Pandémi miák

38

39 Katasztrófák k jellemzői i 1. Nem feltétel a nagy távolság, és a nagy terület, sűrűn lakott területen sokszor nagyobb veszteséggel kell számolni. Általában nagy kiterjedésű kárterületek keletkeznek, amelyek gyakran kombinatív jellegűek. Következményeinek felszámolása csak korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony, különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és tömeges bevetésével lehetséges.

40 Katasztrófák k jellemzői i 2. Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító tevékenységnek. A műszaki feladatokkal egy időben jelentkezhetnek egészségügyi és járványügyi, vegyivédelmi, rendfenntartási, kitelepítési és egyéb feladatok is. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés.

41 Katasztrófák k jellemzői i 3. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben - ha arra lehetőség van - a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. Megfelelő tároló helyek kialakításával gondoskodni kell a hajléktalanná vált lakosságról. Egy embernek naponta 1,3 kg élelemre; 2,0 kg vízre és 13,0 kg levegőre van szüksége. Ugyanakkor az ember 5 hétig bírja az éhezést; 5 napig a szomjúságot és csak 5 percig a levegő hiányát.

42 Katasztrófák k jellemzői i 4. Gyakran egy katasztrófa egy másik katasztrófa iniciálója lehet. Földrengés hatására egyes ipari objektumok (pl. vegyi üzemek, gyógyszergyárak stb.) oly mértékben sérülhetnek, hogy a területükön tárolt, feldolgozott szennyező, mérgező anyagok a környezetbe kerülve újabb veszélyforrást alakíthatnak ki DOMINÓHATÁS!!!

43 SPOLANA, Neratovice

44 KÖVETKEZMÉNY

45 Katasztrófav favédelem Megelőzés (prevenció) 2. Kárelhárítás 3. Helyreállítás (rehabilitáció) Megelőző intézkedések, tervezés A terv(ek)nek célszerű tartalmazni kell: - a veszélyek elemzését, - a felkészítéssel, - a lakosság (dolgozók) riasztásával, - a védőeszközök beszerzésével és kiosztásával, - a védőlétesítményekkel, - a szükséges tűzoltó, műszaki-mentő, mentesítő, egészségügyi anyagok stb. biztosításával, - az esetleges kimenekítéssel, - a mentő munkák megszervezésével, - a vezetéssel és - az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.

46 Katasztrófav favédelem 2. Előrejelző rendszerek (működtetés, értékelés, riasztás) Védekezésért felelős szervek, szervezetek, létesítmények Kárelhárítás Felderítés, Értékelés Életmentés Kitelepítés Műszaki mentés Tűzoltás Rendfenntartás, kommunikáció, PR, stb. (Egyéni és kollektív védelem, mentesítés) Helyreállítás, rehabilitáció Lakosság, Termelés Infrastruktúra Környezet

47 Magyarország veszélyeztetettsége

48 A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Országos szint GKM Kormány Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) (Önkormányzati miniszter irányítja) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság KKB Titkárság Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Tudományos Tanács Megyei szint Megyei Védelmi Bizottságok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Operatív Törzs GKM dekoncentrált szervei Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Önkormányzati tűzoltóságok Polgármesterek Pv. kirendeltségek Gazdálkodó egységek Állampolgárok Önkéntes szerveződések

49 NATO CIVIL EMERGENCY PLANNING

50 KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÉS S KATASZTRÓFAV FAVÉDELEM TUDOMÁNYSZAK KUTATÁSI EREDMÉNYEI A KMDI megalakítása óta (2002) PhD fokozatot szerzett 99 hallgatóból 53 a környezetbiztonsági és katasztrófavédelmi tudományszakon végzett; Ipari és nukleáris biztonsági elemzések készítése; Az MTA által indított, a globális klímaváltozás hatásaival foglalkozó (VAHAVA) kutatási programban való részvétel.

51 KMDI PhD doktorok száma tudományszakonként I. II. III. IV. V. VII. VIII. Tudományszak PhD I. Kat. műszaki infrastruktúra II. Haditechnika III. Védelmi elektronika IV. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem V. Közlekedési logisztika VII. Biztonságtechnika VIII. Védelmi igazgatás

52 KMDI PhD hallgatók száma tudományszakonként I. II. III. IV. V. VII. VIII. Tudományszak PhD hallg. I. Kat. műszaki infrastruktúra II. Haditechnika III. Védelmi elektronika IV. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem V. Közlekedési logisztika VII. Biztonságtechnika VIII. Védelmi igazgatás

53 Szigorlati felkész szülési si kérdk rdések A környezetbiztonság és katasztrófavédelem tudományszak tárgya és eredményei Nukleáris biztonság, az atomfegyver és a radiológiai fegyver Katasztrófavédelem, ABV-, tűz- és polgári védelem. Kémiai biztonság, a vegyi és a biológiai fegyver A klímaváltozás és hatásai KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!